Kezdőlap

Péchy Imre,

az államnyomda igazgatója, szül. 1832. szept. 25. Nagy-Kölkeden; 1848-49-ben honvéd volt. 1872-ben az állami kataszteri térképosztálynak, később pedig az államnyomdának lett igazgatója. Vezetése alatt az államnyomda jelentékenyen emelkedett. Térképészeti dolgozatai nem csak a hazában, hanem a külföldön is nagy elismerésben részesültek. Domborművű térképei a párisi és velenczei nemzetközi földrajzi kiállításokon kitüntetést nyertek. Az ezredéves kiállításon is feltűnést keltett a Balaton medrének és környékének domborműve. Térképeivel a kiállításokon jutalmat nyert. Érdemeiért a királytól a vaskoronarendet kapta; a párisi Académie Nationale tagjául választotta. Meghalt 1898. febr. 19. Budapesten.

Czikkei a Figyelőben (1871. Petőfi kiadatlan költeménye «Sorshúzás előtt», 1872. Kazinczy Ferenc leveleinek ügyében, Jászberényi Pál londoni tanár, 1874. Az első magyar hirlapiró, 1876. Orczy Lörincz, Uri János, egy magyar Vámbéry a XVIII. században); az Igazmondóban (1872. 41. sz. beszély); a Reformban (1872. 190. sz. Csokonai levele, Nagy Bajom 1798. aug. 4., 1874. 17., 27., 37., 42. sz. Népköltészeti közlések, 142. sz. Petőfi Debreczenben); a Vasárnapi Ujságban (1873., 1879. Petőfi és Zsuzsikája): a Fővárosi Lapokban (1874. 22. sz. Petőfi és a kritikusok); a Koszorúban (1879. II. 370. l. Petőfi Dunavecsén).

Munkái:

1. Budapest és környéke, a kir. táborkar-féle és a m. kir. háromszög méreti hivatal magasság mérései alapján szerkesztette. (Arány: 1:36,000, 1" = 500 fok). Metszette Haslinger József. Bpest, 1872.

2. A Tátra-hegység domborművű térképe. Eredeti mérések alapján, a vízszintes és magassági viszonyoknak egy mértékére szabásával alakított dombormű után rézből, galvan uton sokasittatott a m. kir. államnyomdában. U. ott, év. n.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIII. 877. lap.

Vasárnapi Ujság 1898. 9. sz. (Nekr.).

Magyarország Vármegyéi és Városai. Vasvármegye. Budapest, 1898. 347. l.