Kezdőlap

Podhradczky József (nemes-podhragyi),

nyug. m. kir. udv. kamarai számvevőtiszt, a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1795. január 18. Udvardon (Komáromm.); a gymnasiumot Nyitrán, Nagyszombatban és Budán végezte; ekkor az esztergomi főegyházmegye növendékpapja lett és a bölcseletet Nagyszombatban hallgatta; mint VIII. osztálybeli tanuló jelentkezett Pannonhalmán, hol 1813. márcz. 30. soron kívül vétetett fel a szent Benedek-rendbe s a János nevet kapta. 1814. jan. 13., mivel a rászabott büntetésnek vonakodott magát alávetni, a rendből elbocsáttatott. A törvényeket magánszorgalmával tanulta meg. 1816-ban a m. királyi udvari kamarához jutván hivatalba, azóta folytonosan ott szolgált. Egyszerű hivatalos foglalatosságai mellett szorgalmasan gyakorolta a törvénytudományt. 1819-től 1832-ig a kamara városi osztályában hivataloskodván, igen jó alkalma volt a szabad kir. városok történelmével bővebben megismerkedni és az ide tartozó okleveleket gyűjteni. A m. tudom. akadémia 1834. nov. 18. választotta levelező tagjának, 1858. decz. 15. lett rendes tag. Meghalt 1870. aug. 14. Budán.

Czikkei a Tudom. Gyűjteményben (1826. XII. A budai palotáról, 1827. VIII. A mult század elején Posony városában dühösködött pestisről, X. Budának melyik részében lakott Nagy Lajos Király? XII. Mikor számláltattak a szab. kir. városok közé Debreczen, Korpona, Szeged és Trencsin városok? 1829. IV. Udvard primitalis helységnek eredetétől fogva közelebb időkig leírt történetei, V. Szakolcza város régiségeiről, 1830. IV. Első Mátyás királyunk kereste-e Csehország koronáját és azért hadakozott-e, hogy azt fejére tehesse? VII. Sz. k. Kis-Marton városról értekezés, 1831. IV. Magyarország czímere eredetéről, 1832. II. A bosszú mire nem veheti az alacsonlelkű embert, III. Holmi régiségek, Egy oklevélnek kettős diplomáciai jelessége bizonyítja 1. hogy az eredeti aláírás nem mindég tulajdon billege a hitelességnek, 2. hogy hazánkban az oklevelek nem egy, hanem vegyes nyelvben is deák-magyarul szerkesztve hiteles formában kiadattak, V. A mohácsi ütközet szerencsétlen kimenetelét tulajdoníthatjuk-e Zápolya Jánosnak? 1833. IV. Budán miért előkelőbb a polgármesteri hivatal a biróénál, VIII. Mohorai Vidfy Ambrusnak Nógrádmegye alispánjának nem 1504-ben, hanem 1514-ben történt haláláról, 1834. V. Buda városának 1686-ban történt megvételekor is megkülömböztetve vitézkedett a magyar, VII. Nádasdy Tamás élete leírásához töredék, VIII. Vélekedés a család szó eredetéről és tulajdon értelméről, IX. Atyáink Kálmán királyunkat sohase tartották szentnek, X. III. Ferdinánd még mint ifjú király tudakozódott az apost. díszes czímnek eredetéről, XI. Kell-e szavainkat fejeznünk, kurtítanunk, vagy betűinket kényünk után változtatnunk? Rogerius scoticai Sz. Kálmán mártirt sem vehette IV. Béla királyunknak ősei közé, 1835. I. Ha nyelvünkön rontani nem akarunk, előbb, hogy sem rajta gondatlanul ujítsunk, a régi elvonult szavainkat szedegessük össze, IV. Török Bálint nem Konstantinápolyban, hanem Ázsiában halt meg, V. Kőszeg várának és városának 1532-ben kiállott ostromáról, VI. A husvéti piros tojás ajándékára tett észrevételek, IX. Szent István estén divatozó tüzelésnek eredetéről, IX. A «fukar» szónak származásáról és tulajdon jelentéséről, X. Be-felelet az idei T. Gy. IX. köt.-ben tett bécsi észrevételekre, XI. Szelepchényi Györgynek országgyűlés alkalmával mondott két magyar beszéde és Tököly Imréhez írt két magyar levele, 1836. II. A sáfrányról vett magyar közmondásnak eredetéről, IV. Sz. Fejérvárnál 1593-ban esett harczról, V. Pécs városára Rákóczy hívei által vetett adónak jegyzéke, VI. Szmertinki Mennyhárt levele, melyben Hevensi Gábort tudósítja némely kéziratok felől, melyeket Budáról Mátyás király könyvtárából külföldre kivittek, VII. XVII. század végén nálunk történt hadakozásokra emlékeztető eredeti írás, XII. Angliában levő Kúnhalmokról, 1837. I. Kik teszik a Karokat és kik a Rendeket Magyarországon és minő külömbség vagyon közöttük, II. Zápolya János akarva késett-e a mohácsi csatára II. Lajos király segedelmére és volt-e országlásra elegendő joga? VI. Hajdan még szent koronánk Pozsonyban őriztetett, zárainak kulcsaira az oda való várnagy vigyázott, VIII. Trencsini főispánokról, X. Ruszkai Dobó Istvánnak vitézségéről, hívségéről való oklevél, XI. II. Rákóczy György levele, melyben a lengyelek állapotuk felől Barcsai Ákossal tanácskozott 1656., XII. Bocskay István nemzetségéről és charakteréről, 1838. III. A nagyszombati zsidóknak XV. és XVI. századokban keresztény gyermekeken babonából elkövetett gyilkosságairól, X. Üdvözlő beszéd Mátyás királyhoz, XI. I. Ferdinánd királynak oklevele annak bizonyságává, hogy a mai Horvát ország a Slavonia, 1839. III. A kúnok és jászok hajdani és mostani állapotukra emlékeztető irás, és egy oklevél, toldalék gyanánt az 1838. évi Tud. Gy. IX. köt.-ben közlött értekezéshez, 1840. XII. Régi magyar szavak, szójárások és példabeszédek, 1603-ban nyomtatott könyvből, 1841. I. Zápolya János által Budán márcz. 17. 1525-ben tartott országgyűlésről); a M. Tudós Társaság Évkönyveiben (III. 1838. Zsigmond császár és magyar király élete, egy vitacanumi codex után); a Tudomány Tárban (Uj F. Értekezések III. 1838. Nagyszombati Király György, V. 1839. Sárospatak, Ágnes és Beátrix magyar herczegnők, VI. Balmazujváros, Érsekujvár, Nádasdy Tamás nádor nem volt protestáns, A zsitvatoroki békekötés, VII. 1840. Szent Márton születése helyéről, A budapesti birák, Okleveles toldalék, VIII. Mélyföld, nem mérföld, X. 1841. Erdősi Jánosnak ismeretlen munkája, A hajdani száraz mérű sokfélesége, XI. 1842. Habardy László naplója 1580-1596, Mikor és miért vitte Rudolf király Prágába a magyar koronát, Okleveles toldalék, XIII. 1843. Berger Illés magyar történetíró); a Fasciculi Ecclesiastico-Literariiban (1841. II. Avita regnantis aug. domus pietas); az Akadémiai Értesítőben (X. 1850. A nádori hivatal és név eredetéről, XII. 1852. Mária Therézia két levele Borsod-vármegye két rendeihez, XIII. 1853. A Gvadányi nemzetségről Magyarországon, Trencsény városában a XVI. században virágzott kath. tanodáról, Gejza király Magnus nevéről, A tekéletes szónak mythosi jelentéséről, XIV. 1854. Eszmék a nemzeti mythologia felkarolása fontosságáról, XV. 1855. Mythosi hitágazat a világ alkotásáról, Nagy-Várad meghódítása 1660., Adatok Bakocs Tamás esztergomi érsek életéből, XVI. 1856. Szent István király kettős keresztéről mint az ország czímeréről, Historiai egyveleg: Sopronmegyei Keresztény helységnek utolsó megtelepedése, A Fejérmegyében talált scytha vitéz koponyájáról, Labanc és Kuruc szók eredete és jelentése, Zalamegyei Keszthely, A nádorispán eredete s egykori hatásköre 1492-ig. XVII. 1857. Mikor írta Constantinus Porphyrogenneta, fia Romanus oktatására munkáit?); az Uj Magyar Muzeumban (1851-1852. Két érdekes magyar levél, Barkóczy érsek két beszéde, 1853. I. Egy 1576 körüli könyvjegyzék Toldy jegyzéseivel, 1854. Egy érdekes összeírás a XVII. századból, 1855. I. Azok emléke, kik Budát 1688-ban, szerencsés visszavétele után megszállották, 1856. Illésházy István nádor élete, 1857. Gróf Eszterházy Miklós nádor élete, Széchenyi György esztergomi érsek élete); a M. Tört. Tárban (I. 1856. Martinuzziánák, VI. 1859. Okmányos közlések, X. 1861. kisebb közlések); a Religióban (1855. Miért kért Szent István épen Rómából koronát? A keresztény vallás behozataláról Magyarországban, 1856. A szüz szent Klára szerzetében élt apáczák nagyszombati és pozsonyi klastromainak története, Gizela nem jelent Erzsébetet); a Századokban (1868. Az «áldomás» története, 1869. Péter magyar király csakugyan III. Urseolus Péter Ottó velenczei doge fia volt, II. Endre királynak 1222. aranybullája, 1870. Magyarország czímerének eredete); a Közhasznú Esmeretek Tárának is munkatársa volt.

Munkái:

1. Buda és Pest szabad kir. városoknak volt régi állapotjokról. Pest, 1833. Rézm. táblával.

2. Eredeti két magyar krónika, minő veszedelem érte a mohácsi ütközet után Magyarországot, és miként jutott Buda a töröknek rabságába? U. ott, 1833.

3. Magistri Simoni de Kéza de originibus et gestis Hungarorum libri duo. Post binas Alexii Horanyi editiones tertiam ad manuscriptorum, et typis vulgatorum codicum, atque diplomatum fidem exactam. In lucem emittit ... Budae, 1833.

4. Pázmány Péter esztergomi érseknek és a római közönséges anya-szentegyház cardinálisának élete. Saját munkáiból és okleveleiből. U. ott, 1836. (Pázmány arczképével és czímerével.).

5. Szent László királynak és viselt dolgainak históriája. Oklevelekbűl, krónikákbúl, hagyományokbúl és legendákbúl összeszedte s kiadta. U. ott, 1836. Két rész.

6. Hartvicus de Ortenburg. Vita S. Stephani Hungariae proto-regis. Quam e seculi XII. codece membranaceo, cum auctoris biographia edidit, criticus notis illustravit, et praefatus est ... U. ott, 1836. (Kézirat a m. n. múzeumban.)

7. Szlavoniáról, mint Magyarországnak alkotmányos részéről. U. ott, 1837.

8. Chronicon Budense. Post elapsos ab editione prima et rarissima tercentos sexaginta quinque annos, secundum adornavit, textum recognovit, notis illustravit, lemmata ac indices adiecit et praefatus est. U. ott, 1838. (Kézirata a m. n. múzeumban).

9. Cuspinianus János beszéde, Budának s véle Magyarországnak 1541. esztendőben lett romlása emlékezetére és harmadszázadára kiadta. U. ott, 1841.

10. A lutheranusok ellen ezer, öt száz, huszon ötödik évben iktatott törvényhozásba be nem folyt a r. k. papság. Némely észrevételekkel a magyarországi reformatio bejövetelére. Pest, 1843.

11. Magyar ország karainak, s rendeinek szavazati joga a közgyűléseken. Status rendszer értelmében írta, s különös figyelemmel az egyházi rendére, és a szabad királyi városokéra fejtegette. Buda, 1847.

12. Néhai Werancsics Antal esztergomi érseknek példás élete. Pest, 1857.

13. Maria Theresia in succesionali bello ab omnibus sorti suae relicta, indictis 1741 regno Posonium comitiis, post peractam 25. Junii faustis acclamationibus coronationem, declaratio 11. septembris praesentaneo rerum suarum discrimine, assumtoque 21. Septembris volentibus statibus et ordinibus in corregentem Francisco conjuge, et Josepho archi-duce, Hungariae gentis fidei, ac tutelae commendato; heroica virtute, vita et sanguine Hungarorum throno et regnis seruata. Budae, 1859. (Névtelenül).

14. Béla király névtelen jegyzőjének idejekora és hitelessége. Oklevelek és közelkorú kútfők után birálva. U. ott, 1861.

15. A pannonhalmi apátság alapító levelét nem készítették az ottani szerzetes férfiak, hanem a Szent-István királynak eredeti hiteles oklevele. U. ott, 1868.

16. Felelet a nemzetiségek izgatói kihívására. U. ott, 1869.

Kézirati dolgozataiból megvannak a m. n. múzeumban: Kitől foglalták el a magyarok Pannonhalmát? Ivrét 12 levél : Descriptio historico-geographica arcis et urbis Comaromiensis, ívrét 141 levél; Analecta pro lib. et. reg. Hungariae civitatum historiae diplomaticae, ívrét 4 köt.; Collectio diplomatum quibus privilegia et jura omnium lib. reg. civitatum ac districtuum r. Hungariae continentur, ívr. 2. k.; Hát már ház sem magyar szó? 4r. 6 lev.; Historia diplomatica urbis Budensis et Pesthiensis, ívrét 3 kötet; Körmöcz főbányavárost 1129. évről illető levélnek felfödözéséről, 4rét 8 lev.; Notitia Sigillorum Hungariae liber. ac. regiar. urbium, ac XVI. oppidorum, 4rét 568. és 144 lap; Felvilágosítása az esztergomi érsek birói esküjének nem személyesen, hanem tisztje által letehetési jogáról. Buda, 1833. ívr. 2 lev.; Báthory Erzsébet, Nádasdy Ferencz nőjének élete. Buda, 1834. 4r. 23 lev. Levelei: Horvát Istvánhoz, Miskolcz, 1843. júl., 23., Pesty Frigyeshez. Buda, 1859. jan. 13. 1860. jan. 21. ápr. 5., decz. 24.; de még több kézirata került az esztergomi káptalan levéltárába: A szabad kir. városok királyi béréről, II. Rákóczy Ferencz főbenjáró pere, Magyar mythologia sat.

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 79. l.

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 368. l.

Századok 1870. 571. l. (Nekr.).

Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II. k.

Figyelő II. III. 1877.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

M. Könyv-Szemle 1894. 93. l. és Füssy Tamás jegyzeteiből.