Kezdőlap

Ragályi Lajos

ügyvéd, jogi doktor, országgyűlési képv., szül. 1857. nov. 22. Mezőkövesden (Borsodm.); a gymnasiumot és jogot Budapesten végezte és itt ügyvédi vizsgát tett; ugyanitt nyitotta meg ügyvédi irodáját, de csakhamar megkínáltatván egy vidéki ügyvédi Iroda átvételével, Dunaföldvárra költözött. Sopron vármegye nagybaromi kerülete 1892. szabadelvű programmal országgyűlési képviselőnek választotta. Mikor a kormány beterjesztette az egyházpolitikai javaslatokat, kilépett a szabadelvű pártból. 1896-ban mint pártonkívüli ismét megválasztották. 1899-ben belépett a szabadelvű pártba. Tolna vármegye bizottsági tagja és tiszteletbeli ügyésze. Jelenleg gyakorló ügyvéd Budapesten.

Munkái:

1. Az új sommás eljárásról, valamint a fizetési meghagyásokról szóló törvény (1883. XVIII. és XIX. t.-cz.) magyarázata és az összes perrendtartási szabályoknak egybeállítása a vonatkozó felsőbb birói határozatokkal. Bpest, 1893. (2. átdolg. és bőv. kiadás. U. ott, 1894. Két kötet. Ism. P. Napló 1893. 256. sz.).

2. Az örökösödési eljárás (1894. XVI. t.-cz.) magyarázata. Függelékül az örökösödési ügyekre vonatkozó összes illetékszabályok. Egybeállitotta Köcsön Lajos. U. ott, 1896.

3. Egyházpolitikai beszéde. Elmondta a képviselőház 1894. márcz. 3. ülésében. U. ott, 1901. (Szószerinti kivonat a képviselőházi Naplóból).

M. Könyvészet 1893-94., 1896.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 355., XVIII. 489. l.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 328. l.