Kezdőlap

Ranolder Nep. János,

theolog. doktor, veszprémi püspök, született 1806. május 16-án Pécsett (Baranyamegye), a hol a gymnasiumot végezte; a bölcseleti tanfolyam után, melyet a pesti egyetemen végzett, 1824-ben a pécsi papnövendékek közé lépett; 1824-1828-ig a pesti központi papnevelőben nyert kiképeztetését a theologiában. 1828-29-ben b. Szepesy Ignácz pécsi püspök egyházi udvarában mint püspöki díszap, tollnok és levéltárnok volt alkalmazva. Pappá szenteltetett 1829. máj. 17. és a bécsi sz. Ágostonról nevezett cs. kir. felsőbb papképző intézet tagjai közé soroztatott, hol 1831-ben theologiai doktorrá avatták. 1831-41-ig a pécsi püspöki lyceumban a keleti nyelvek tanára, egyúttal alkönyvtárnok és szentszéki ülnök volt; ezen idő alatt segédtársként működött a Szepesy püspök által kiadott szentírás magyarr fordításában. 1841-46-ban a pesti egyetemnél hivataloskodott mint hiszónok, hittanár s a görög nyelv helyettes tanára; egyszersmind rendkívüli tantárgyként előadta az ó-kori földrajzot. 1839-ben beutazta Ausztriát, Német-, Angol- és Francziaországot, Belgiumot, 1843. egész Olaszországot, Sardiniát, Siciliát, Svájczot, Savoyát, déli Francziaországot. 1845-ben pécsi kanonokká neveztetett ki. 1846-tól fogva ismét Pécsett működött mint papnevelői kormányzó és zsinati vizsgáló 1849-ig; ezen évben a bold. Szűzről czímzett sz. István apáttá neveztetvén, Bécsben a cs. k. miniszteriumnál tett az egyházi ügyek elintézésében segédszolgálatot. Ugyanazon évben veszprémi püspökk, a magyar királyné kanczellárjává, 1854. v. b. t. tanácsossá neveztetett ki s a «de literis et artibus»-féle nagy éremmel díszíttetett fel. A római pápa trónállója volt. Pécset meghonosította az irgalmas nővérek társulatát az ottani kórházban a betegek ápolására s az intézetnek 12,000 frtot adományozott. 1857-ben maga és utódai nevében a király és a pápa helybenhagyásával lemondott a püspökséget illető úrbéri kárpótlásról (739,793 frt) s ennek jövedelmét 36,989 frtot különböző jótékony czélokra fordította. Veszprémben leánynevelő-intézetet alapított, 1863. ugyanott az irgalmas nővéreket 20,000 frttal segélyezte. Ő alapította 50,000 frtnyi tőkével a budapesti R.-intézetet (IX. Gyep utcza) szintén az irgalmas nővérek vezetése alatt, mely azonban csak halála után nyilt meg s azóta a székesfőváros és mások bőkezűségéből jelentékenyen megbővült, úgy hogy jelenleg nemcsak elemi, hanem polgári iskolája és tanítóképzője is van. Az egyházmegyéjében elaggott plébánosol felsegélésére 150,000 frtot, a kaposvári gymnasiumnak 6000 frtot adott sat. 1864. márcz. a kormány a vaskorona nagy rendjével tüntette ki. Az 50-es években az alkotmány visszaállítását czélzó memorandum egyik aláírója volt. Hogy borunk kivitelét előmozdítsa, Csopakon és Badacsony nagy területén tetemes költséggel szőlőt rendeztetett be, hasonlókép a Somlyóhegyen és a Hegyalján. Badacsony ormára nagy kőkeresztet állíttatott és Kisfaludy Sándor költőnk sírjára Sümegen szintén a ő költségén létesült az emlékszobor. Meghalt 1875. szept. 12. Veszprémben.

Czikkei a Religio és Nevelésben (1843-44., 1846. Utazási vázlatok); a Religióban (1850. I. 46. sz. R. veszprémi püspöknek üdvszózata a papsághoz. Quinque-Ecclesiis, Dominica Passionis, 1850); a Sürgönyben (1864. 53-57. sz. körlevele, 1865. 31-34. sz. körlevele Renan munkája ellen.)

Munkái:

1. Hermeneuticae biblicae generalis principia rationalia christiana et catholica. Selectis exemplis illustrata usibus auditorum exhibet. Quinque-Ecclesiis, 1838. (2. kiadás. Buda, 1859.).

2. Sermones sacri auditoribus suis oblati. Pestini, 1842.

3. A kath. anyaszentegyház szertartásai a veszprémegyházmegyei népiskolák számára. Veszprém, 1851. és 1853.

3. Elisabeth (Gisela) Herzogin és Baiern, erste Königin von Ungarn. Blätter der Erinnerung an die völkerbeglückende Vermählung Sr. k. k. apostolischen Majestät Franz Joseph I. mit Ihrer königl. Hoheit der Durchlauchtigsten Prinzessin Elisabeth Herzogin in Baiern. Wien, 1854. Öt kőny. táblarajzzal.

5. A hitoktatás gyakorlati kézikönyve szent Ágoston szellemében katholikus középosztályok számára. Gruber Ágoston után. Pest, 1854. Két rész.

6. Ránolder János veszprémi püspök körlevele egyházmegye papságához és híveihez 1865. Karácsony napjáról, a római pápának küldendő Péter-fillér tárgyában. Buda, 1866.

Bőkezűségének köszönhetni, hogy 1853-ban Pécset megjelent Szombathy Ignácztól «Az ausztriai birodalom földrajza és története» és 1854-ben Pesten a «Sz. Katalin» cz. legenda.

Haas Mihály, Baranya. Pécs, 1845.

Ferenczy és Danielik, M. Írók. Pest, 1856. I. 380. l.

Vasárnapi Ujság 1857. 41. sz. arczk., 1875. 20. sz. arczk.

Mendlik Ágoston, IX. Pius római pápa és a magyar püspöki kar. Pécs, 1864. 50. l.

Kókay Aranyos, Újabb fény- és árnyképek. Pest, 1866.

Magyarország és a Nagyvilág 1875. 19. sz. arczk.

Petrik Könyvészete. és Bibliogr.

M. Sion 1892. 627. l.

Várady Ferencz, Baranya multja és jelene. Pécs, 1896. I. 409. l.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 404. l. és gyászjelentés.