Kezdőlap

Repiczky János,

egyetemi magántanár, a m. tudom. Akademia lev. tagja s alkönyvtárnoka, szül. 1817. április 23. Uj-Barson; atyja mészáros volt ugyanott s később Korponára tette át lakását, hol a szegénysorsú, de tanulni vágyó ifjúnak alkalma nyilt az alsó osztályokat kitünő sikerrel bevégezni. Innét Selmeczre ment s magánoktatással keresve élelmét, végezte be a humaniorákat és a bölcseletet, valamint a pozsonyi ág. ev. lyceumban a theologiai tudományokat. Ekkor ébredt fel benne a keleti nyelvek szeretete; a héber és arabs nyelveken kívül magánszorgalommal a török nyelvet is megtanulta. 1842-ben a pozsonyi ev. tanintézet segedelmével Tübingába ment a theologiai tanulmányok bevégzésére, hol azonban a keleti irodalmat tette tanulmányozása tárgyává. Szorgalmasan látogatta Ewald előadásait s minden idejét a keleti irodalom, föld- és néprajz, történet és költészet tanulmányozására szentelte. Tübingát elhagyva, Bécsben állapodott meg, hol egy ideig a perzsa nyelvet tanulmányozta. Azontúl Pesten tartózkodott, magán tanórákból szegényesen élve. 1847-ben a vidéken kapott nevelői állást és ugyanazon év decz. 23. a m. tudom. Akadémia levelező tagjának választotta. 1848-ban Pesten az akadémiai könyvtárnál irnoknak alkalmazták s az írnoki csekély jövedelemből tengődött 1851-ig, midőn őt az akkori ideiglenes polgári kormányzó b. Geringer Károly a pesti egyetemen a keleti nyelvek magán tanárává nevezte ki. A Pyrker-képtárnak József nádor névnapján történt megnyitásakor a szép napot és annak ünnepeltjét arab költeménynyel üdvözölte, melyhez magyar fordítást mellékelt. A m. tudom. Akadémia 1851-ben őt a magyar történeti kútfők gyűjtésével és ismertetésével bízta meg; e megbizatás eredményei lettek a török-magyar kori történetírást érdeklő bécsi kéziratok lajstroma, a jászberényi török levelek másolata s fordítása, Naima török történetirónak kivonatos fordítása, mik közül a váczi táborozás kezdetét 1596., Szaturdzsi Mahomed tábornagy dolgait, a zsitvatoroki béke történetét, Hatvan és Eger ostromát és meghódítását 1596. felolvasta az Akadémia üléseiben; továbbá Dzsáfer pasa névtelenének magyarországi emlékiratai, lévai török levelek fordítását sat. olvasta föl; mikre nézve 1854-ben az Akadémiai történelmi bizottság tagjául választotta. Meghalt 1855. márczius 25-én Pesten. A m. tudom. Akadémiában 1855. ápr. 23. Toldy Ferencz tartott fölötte gyászbeszédet.

Czikkei a Társalkodóban (1846. Az arab költészet rövid ismertetése); az Akadémiai Értesítőben (X. 1850. A perzsa és szanszkrit nyelvek párhuzama, A Dzsáfer pasa történeteit tárgyazó akadémiai török codex ismertetése, XIV. 1854. Tudósítások a mohácsi veszedelemről); az Uj. M. Muzeumban (I. 1850-51. Ali mondataiból egy fogás, II. 1851-52. A zentai ütközet, török irókból, Jerney János Parthiájára nyelvészeti észrevételek, Parthia, Al-Mazjar, Garaboncos, III. 1853. Az arab rímes próza és Hariri, V. 1855. A turk nemzetségek, Cazwini szerint); a Család Könyvében (I. 1855. A mohácsi csata, Rásid története Budának 1684. ostromáról, Török felírású kő Budán, II. 1856. Győr várának elfoglalása a törökök által 1594-ben, III. 1858. Győr vára két ostroma 1594. és 1598-ban midőn a keresztények csellel foglalják el); a Magyarország és Erdély I. kötetében (1855. Török-magyar oklevél, képpel); a M. Történelmi Tárban (I. 1855. A mohácsi ütközet).

Munkái:

1. Arab kölészet fő vonásai. Pest, 1846.

2. Versek József főherczeg ő fenségének a magyar nemzet nádorának, kinek dicsőségét tartsa fen isten örökké és magasztalja fel szerencséjét az nap, midőn a nemzeti múzeum Pyrker-képtára ünnepélyesen megnyittatott. Buda, 1846. (Magyar és arab czímmel és szöveggel).

3. Keleti órák. Költészeti, történeti és nyelvtudományi tekintetben. I. füzet. Párhuzam az arab, perzsa és török költészet közt. Szeged, 1848.

4. Gyakorlati török nyelvtan. Pest, 1851. (Kőnyomat).

5. Nagy-Kőrös város török levelei. A város levéltárában levő eredetiekből fordította ... Bevezetéssel ellátva kiadta Szilágyi Sándor. Kecskemét, 1859. (Különnyomat a nagykőrösi ev. ref. főgymnasium Tudósítványából).

Kéziratban: Szeladeddin története, keleti forrásokból dolgozva, de tekintettel a középkori keresztény tudósításokra is.

Ujabbkori Ismeretek Tára VI. 141. l.

Akadémiai Értesítő 1855. 325. l. (Toldy F. emlékbeszéde).

Pest-Ofner Zeitung 1855. 75. sz.

Magyar Sajtó 1856. 19. sz. (Toldy), 199. sz.

Prot. Képes Naptár 1857. 53. l.

Danielik, M. Irók II. 266. l.

Toldy Ferencz Összegyűjtött munkái V. 370. l.

Bars 1882. sz. sz.

Petrik Bibliogr.