Kezdőlap

Révai Miklós,

kegyestanítórendi áldozópap és egyetemi tanár; R. Miklós és Palásthy Anna fia, szül. 1750. (A rend jegyzőkönyve szerint, habár ő egy Horvát Istvánhoz írt jegyzetében születési évét 1749-re teszi) febr. 24. Német-Nagy-Szent-Miklóson (Torontálm.); Csanádon kezdett tanulni, a gymnasiumot pedig Szegeden, a kegyesrendiek iskolájában, végezte, a kiknek rendébe lépett 1769. okt. 14. Kecskeméten. (Miután a keresztségben Mátyás nevet kapott, ekkor vette fel a Miklós nevet.) 1771-ben elemi iskolai tanító volt Tatában (Komáromm.), 1772. Veszprémben a II. grammatikai osztály tanára; 1773-74. Nagy-Károlyban bölcseletet tanult és 1775. u. ott a grammatikai osztályokban tanította; 1776. Nyitrán theologiát tanult. 1777-ben Károlyi Antal gróftól segítve Bécsben ment, hol hajlamát követve a rajzot és műépítészetet tanulta. 1778. jún. 14. Nagyváradon pappá szentelte Kornis Ferencz gróf püspök. 1778-1780. Nagyváradon a nemzeti iskoláknál rajztanár, 1780. ugyanott a kir. akadémián a bölcselet rendkívüli tanára volt; ez állásáról 1781. márcz. lemondván, egyik nyomorból a másikba esett s Nagy-Károlyból Pozsonyba, majd Bécsbe s Gráczba vándorolgatott. 1781-ben Pálffy János gróf családjánál volt nevelő. 1782-83-ban ideiglenes nevelő volt Viczay grófnál Loóson és Hédervárott, majd Gráczban Batthyányi Fülöp grófnál. 1783. decz. közepétől 1784. máj. 1-ig a Magyar Hirmondót szerkesztette Pozsonyban. Miután József császár német nyelvi rendelete máj. 6. jelent meg; így ennek loyalis közlése a M. Hirmondóban Révait nem terheli. Ugyanekkor készített egy tervet a magyar tudós társaság létrehozása iránt, melyet azonban eredménytelenül nyujtott be József császárnak. Ekkor Győrbe tette át lakását, hol Bíró Farkasnál nevelő volt 1786 végeig. 1787-93-ig rajztanár volt Győrött. Itt új pártfogót talált Fengler József osztrák kegyesrendiből lett püspökben, ki Révait megszerette, segítette, és őt a pápa engedélyével 1794-ben fölvette a győri egyházmegyébe. (Ekkor vette föl Miklós neve mellé a János nevet.) Az 1790. országgyűlés alatt buzdító előszóval kiadta Bessenyei Györgynek munkáját: «Egy magyar tudós társaság iránt való Jámbor Szándék» (Bécs, 1790.), a győri püspök segélyével Budára ment, s azt ott az országos rendek közt osztogatta s a helytartótanácsnál az utat egyengette, mely az ügyet nov. 10. az országgyűléshez tette át. R. ezen felül a H. József császárhoz benyujtott tervét kibővítve, hivatalos tárgyaltatás végett latinul adta ki «Planum...» cz. s ezt nov. 18. a fiatal nádornak és a főrendűeknek nyujtotta be. Elkészítette az ajánlott tagok névsorát is: «Candidati...» cz. 1791. Mindez a törvényjavaslatok készítése végett kiküldött rendszeres bizottságnak adatott ki, melynek munkálatai közt 1825-ig eltemetve maradt. 1790-ben Amalthaea cz. folyóiratot akart kiadni, terve azonban nem sikerült. 1796-ban Bécsbe ment, hol az esztergomi gymnasium költői osztályának tanárává neveztetett ki, de ezen működéséről is lemondott 1799-ben és Komáromba tétetett át, hol a vizek egészségére károsan hatván, 1800. június végén nyugalmaztatását kérte, s azt 300 frt évi díjjal el is nyerte. A nyarat Füreden és Rátóton pártfogójánál Paintner prépostnál töltötte; azután Sopronban kosztosokat tartva tengett és ismét Bécsbe ment, hol a könyvtárak és jóltevőinek házai nyitva állottak előtte; hivatalt nem vállalt, csak Grassalkovich herczeg unokáját Forgách gróf leányát oktatta a magyar nyelvben. (Gróf Széchényi Istvánt is oktatta rajzban.) E közben meghalt Vályi, a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom tanára, kinek magyar nyelvtana megbirálására Révait a helytartótanács már ezelőtt felszólította volt. Vályi halála után R. ugyan nem folyamodott, mindazáltal kinevezték a megürült tanszékre, melybe 1802. aug. 16. oktattatott be. Ekkép régi óhajtása teljesülvén, minden igyekezetét arra fordította, hogy a közvárakozásnak megfeleljen; már rég elkészíté a Halotti beszédet fejtegető remek munkáját, melyet latinul «Antiquitates...» cz. alatt 1803-ban adott ki. Azonban legfontosabb s nyelvtudományunkban új korszakot alkotó munkája: «Elaboratior grammatica Hungarica... 1803-06.» R. nyelvtudományi rendszerét már akkor is a tekintélyesebb magyar írók legalaposabbnak ismerték el, mégis vetélytársa Verseghy annyira vitte a dolgot, hogy iskoláinkba az ő (nyelvszokáson és nem nyelvtörténeten alapuló) rendszerét vették be; a kettő közti ellentét legélesebb volt az ikes igék kérdésében. A m. tudom. akadémia mindjárt megalakulásakor R. rendszerét fogadta el. Nyelvismerete: magyar, német, franczia, olasz, latin, görög és zsidó. Meghalt 1807. április 1. Pesten.

A hazakerült magyar koronának örömünnepére írt versei az Orpheusban (1790) jelentek meg és feltűnést keltettek; írt ezeken kívül több magyar és latin költeményt, többnyire alkalmiakat, melyek az akkori hirlapok (M. Hirmondó) mellékletein jelentek meg.

(1781. 95. sz. Alagya Erdődi Pálfi Leopoldina grófkisasszonynak idő előtt való haláláról; Ürményi József beiktatása... Poson, 1782. A czímlap felsején. «Énekkel megtisztelte»); Zeitschrift von und für Ungern (III. 1803. Untersuchungen über die ungrische Sprache); Erdélyi Muzeum (2. füz. 1815. Homer Iliásának első könyve); a Szépliteraturai Ajándékkal (I. 1821. költ.), az Aspasiaban (1824. költ.); a Tudom. Gyűjteményben (1833. II. A magyar literatura, vagyis: a magyar deáki történet); Hebe (1824. költ.); a Budapesti Hirlapban (1899. 18. sz. Mikor kezdődik az új század, R. véleménye és Futó gondolatok cz. költeménye). Üdvözlő versét gróf Széchenyi Ferenczhez lefordította latinra Hegedűs István (Erdélyi Muzeum 1903.).

Munkái:

1. Lantversek. Nagym. Nagy-Károlyi Károlyi Antal gróf úrnak n. Szathmár vármegye főispányának... mikor Korompai Brunszkvik Antal gróff urat n. Bihar vármegye főispányának béhelyeztette. Hely nélkül, 1772.

3. Lantversek. Nmélt. Korompai Brunszvik Antal gróff urnak, mikor Bihar vármegye főispányának béhelyeztetett. Hely és év n.

3. ABC könvecske a nemzeti iskoláknak hasznokra. Pozsony, 1787. Buda, 1780., 1796., 1822. (Német czímmel és szöveggel is.)

4. A magyar alagyáknak I. könyvek. Nagy-Károly, 1778.

5. Az ékes irásnak a nemzeti oskolákra alkalmaztatott eleji. Buda, 1779. (Újabb kiadásai; 1779., 1780., 1781., 1782., 1790., 1791., 1802., 1846., U. ott).

6. A magyar nyelvnek helyes irása és kimondása felől kettős tanuság avagy orthografia. A nemzeti oskolák számára. Nagy-Károly, 1778. (Buda, 1780., 1781., 1782., 1790., 1793., 1795., 1798., 1807. és 1811.)

7. Elegia de natali Mariae Theresiae augustae romanorum imperetricis viduae Hungariae reginae apostolicae. Varadini, 1779. (Miller Jakab Ferdinand, Oratio panegyrica... cz. munkájának végén.)

8. Várasi épitésnek eleji. Buda, 1780. (Névtelenül.)

9. A mezei gazdaságnak folytatásárúl a magyar hazának, és ehez kapcsoltatott vidék tartományoknak nemzeti oskolai módjához alkalmaztatott tanuságok. U. ott, 1780. (Névtelenül. U. ott, 1792.)

10. Carmina latina et hungarica in solennen inaugurationem episcopi Varadinensis Dni Ladislai e comitibus Kollonich de Kollegrad et Zajugrotz. Viennae, 1781.

11. A mennykőnek mivoltáról s eltávoztatásáról való bölcselkedés, mellyet deák nyelven irt és most feles másolásokkal és toldalékokkal megjobbított Makó Pál... magyarázta pedig... Pozsony és Kassa, 1781.

12. Nagys. Ürményi József úrnak bihari főispánságra lett innepes be iktatása 1782. Pozsony. (Költ.)

13. A magyar költeményes gyűjtemény közrebocsáttatásának újonnan hirre adatása. Győr, 1785.

14. A magyar költeményes gyűjtemény kinyomtatására való újonnan segedelem kérés. U. ott, 1786.

15. A magyar költeményes gyűjtemény 1786. esztendőben. Első darab. U. ott, 1786.

16. Áhitatosság gyakorlati az anyaszentegyháznak lelke szerint. U. ott, év n. (Névtelenül.)

17. Révai Miklós elegyes versei és néhány apróbb köttetlen irásai. Függelékül hozzájok adatnak másoknak is némelly hozzá iratott darabjaik, végre néhány régiségek is. Pozsony, 1787. (Alagyák. Énekek. Bion halottas verse. Moskusz pásztor éneke. Az áldozat, pásztor játék egy nyilásban. Sztzipio álma sat. (A m. n. múzeumi példányban Bacsányi jegyzeteivel és javításaival vannak.)

18. A hazatért magyar koronának öröm ünnepére. (Bécs, 1790. Költ. Toldaék a M. Hirmondóhoz.)

19. Planum erigendae eruditae societatis hungaricae alterum elaboratius. Viennae, 1790.

20. Candidati erigendae societatis hungaricae, et ratio facti in ea promovenda progressus. Jaurini, 1791. (Az előbbeni munkához csatolva.)

21. Pius dolor, et par votum, in repentino obitu augusti imperatoris et regis apost. Leopoldi Secundi, a fideli hungaro. Hely n. (1792. Ugyanaz. Pestini, 1792. Költ.)

22. Nagy Mélt. Harukker Jósépha báró asszonynak, néh. Nagy Károlyi gróf Károlyi Antal ur özvegyének, szerencsés új esztendőt s minden boldogságot kiván. Bécs, 1792. (Költ.)

23. Latina. Edita amicorum hortatu et sumtibus. Jaurini, 1792. (Elegiarum liber I. & II., Oda singularis Ant. Bajtai, Oratio habita in parentalibus Mariae Theresiae... in academia regia Varadinensi persolitus a. 1780.)

24. Angulorum rectaque lineae trisectio et consectaria circuli quadratura utramque methodos planissima detexit... Viennae, 1797. Három tábla rajzzal.

25. Carmina quaedam. Accesserunt amicorum judicia recentiora. Sopronii, 1801. (Ism. Annalen der Österr. Literatur 1802. 68. sz.)

26. Sacer mons Pannonius, Francisci Secundi, caesaris augusti, ac regis restitutus, die 25 mensis Aprilis, anni 1802. Viennae. (Költ.)

27. Bibliotheca hungarica patriae consecrata a pio et immortalis meriti optimate exc. ac ill. dno comite Francisco Széchenyi de Sárvári Felső Vidék, quam inter publica gratiarum officia suo etiam justo, ac debito carmine celebravit. Pesthini, 1802.

28. Antiquitates literaturae hungaricae. Volum. I. Quod complectitur duas allocutiones funebres, genuinae vteri pronunciationi restitutas, et commentatio grammatico illustratas. Monumentum, inter manuscripta hungarica, quae sciuntur, omnium vetustissimum. U. ott, 1803. (Ism. Allg. Liter. Zeitung 1804. II. 337. l.)

29. Elaboratior grammatica hungarica. Ad genuinam patrii sermonis indolem fideliter exacta, affiniumque lingvarum adminiculis locupletius illustrata. 2 volumina, utrumque in totidem tomos subsidium. U. ott, 1803-06. (Ism. Zeitschrift von und für Ungern VI. 1804. 184. l., Allg. Literatur Zeitung 1805. I. 646. l. Intelligenzblatt.)

30. Gyászos tisztelet, mellyet Nagy Károlyi Károlyi József gróf urnak n. Szathmár vármegye fő ispányának eltemettetésekor pünkösd havának 23. napján 1803. kegyes és háláadó érzéssel meg tett a kegyes oskoláknak rendjeken lévő nagy-károlyi szerzetes ház. Hannulik János Chrystostom deák verse után. U. ott.

31. Propositiones ex lingua hungarica primo semestri explanata, quas tentamini subiectas academici auditores in regia scient. universitate Pestiensi artis constructionum exemplis illustratunt, planisque probarunt, anno 1804. mense Martio. Secundum praelectiones... U. ott.

32. Demetrio Görög seren. coronae principis educatori communi bonorum nomine applaudit... Hely és év n. (Költ.)

33. Versegi Ferentznek tisztasággal kérkedő tisztátalan magyarsága. Mellyet nyilván való egyenes okokkal tisztán megmutat, Révai Miklósnak hív tanítvánnya és igaz jó barátja Világosvári Miklósfi János. Pest, 1805.

34. Alázatos segedelem kérés az igaz eredeti magyarságot híven megfejtő tudós készületeknek mennél előbb való kinyomtatásokra, újólag való tudósitással. Pest, 1806. máj.

35. Prolusio I. habita in auspiciis collegii hungarici die VIII. mensis Novembris anno 1802. De prejudicio communi, et noxio, natis hungaris studium linguae patriae non esse necessarium, nil utique audituris, quod non scirent, et in tradendo latini sermonis usu offensis. Pestini, 1806.

36. Prolusio II. habita... die IX. mensis Novembris anno 1803. De lingva hungarica, ob singularem, qua excellit, praestantiam, ipsis etiam natis hungaris percolenda. U. ott, 1806.

37. Prolusio III. habita... die X. mensis Novembris, anno 1804. De necessitate perdiscendae lingvae patriae natis etiam hungaris, gravi, et provido patrum consilio, lege imposita. U. ott, 1806.

38. Révai Miklós kéziratban hátrahagyott Egyházi beszédei. Sajtó alá rendezte és előszóval ellátta Csaplár Benedek. Bpest, 1887. (A Jó Pásztor mellékleteként. Ism. Religio II. 9. sz.)

39. Levelei Paintner Mihályhoz. Közli Récsey Viktor. U. ott, 1898. (Különny. az Irodalomtört. Közleményekből.)

Levelei Kazinczy Ferenczhez: Győr 1788. ápr. 2., Pest 1805. júl. 15., 1806. febr. 10., okt. 1. (Kazinczy Ferencz levelezése I., III., IV.); Néhány újabb levele (Irodalomtört. Közlemények 1899. Közli Récsey Viktor).

Kiadta Bessenyei György említett munkáján kívül a következő műveket: Faludi Ferencz költeményes maradványi. Egybe szedte s elő beszédekkel, jegyzésekkel, és szükséges oktatásokkal meg bővítve közre botsátotta a magyar költeményes gyüjtemény öregbitésére. Győr, 1786. Két kötet. (Az I. kötetben Faludi életrajza) és Téli éjtszakák. Pozsony, 1787.; Költeményes holmi egy nagyságos elmétől (Orczy Lőrincz). U. ott, 1787. (Bevezetésül R. költeménye); Két nagyságos elmének (Barcsay Ábrahám és Orczy Lőrincz) költeményes szüleményei. U. ott, 1789.

Kéziratai, Horvát István könyvtárával, a m. n. múzeumba kerültek; nevezetesebbek: latin versek 25 füzet, Pietatis exercitia 1798. 8rét 34 levél, Eredeti és ford. magyar versei 8rét 80 levél és 4rét 104 levél; A magyar deákság 1805. 3 kötet; Notationes grammaticales, 4rét 132 lev.; Elméleti dolgozatai a verselésről 1781-83. 4rét 43 lev.; Elaboratior Grammatica Hungarica 4rét hét füzet; Notationes philologicae Hungaricae, 4rét 105 lev.; Vocabula Hungarica hebraicisve cumprimis, aliisque orientalibus comparata, 4rét 114 levél. Több levele van eredetiben és másolatban a m. tudom. akadémia kézirattárában, így Mártonffy püspökhöz: Pest, 1807. jún. 10. sat.

A bécsi codexet, melyet Toldy hálából nevéről nevezett el Révai-codexnek, a bécsi udvari könyvtár eredetijéről háromszor másolta le. A codex a XV. századból való, a biblia fordításának töredéke. Kiadta Döbrentei a Régi M. Nyelvemlékeke IV. kötetében. Buda, 1842. és Volf György az eredetiről a M. Nyelvemléktár I. kötetében. (Bpest, 1874.)

Arczképe: rézmetszet, Lochbichler pesti festő festménye után, a Tudományos Gyűjtemény 1830. II. kötetében.

Emlékoszlopa gránitból a torontálmegyei néptanítók adakozásából, melyen dombormű arczképe van, Holló Barnabástól, Csaplár Benedek 4000 frt költségén. Ez szülővárosának piaczán áll és 1893. aug. 26. leplezték le. Terracottából áll szobra a m. tudom. akadémia épületének egyik sarkán.

M. Hirmondó 1781. 46., 95., 98. sz.

Orpheus I. 1790., 23., 84., 368. l.

Planum. Candidati Jaurini, 1791. 84. l.

Hazai s Külf. Tudósítások 1807. I. 34., 35., 1808. I. 39. sz. (Nevei és szül. napja.)

Neue Annalen der Literatur (Wien 1807 II. Intelligenzblatt 279. h., 1809. I. Intelligenzblatt 200 h.)

allg. Literatur-Zeitung (Jena, 1807. Intellig. 82. sz.)

Horányi, Scriptores Scholarum Piarum. Budae, 1809. II. 563-588. l.

Katona, Steph., Historia critica. Budae, 1810. XLI. 627. l.

Baur, Samuel, Allg. Handwörterbuch. (Ulm, 1816. II. 301. h.)

Pannonia 1822. 93. sz.

Hebe 1823. (Névaláirása.)

Tudományos Gyűjtemény 1830. II. arczk. (Guzmics I.).

Urania 1831. arczk.

Közhasznú Esmeretek Tára X. 137. l.

Oesterr. National Encyclopädie Wien, 1835. IV. 380. l. (Gräffer-Czikann.)

Kis János Emlékezései I. 67. l.

Fejér, Historia Academiae 133., 156. l.

Ponori Thewrewk József, Magyarok születésnapjai. Pozsony, 1846. 23. l. (R. szül. évét 1749-re teszi.)

Pesti Napló 1854. 276. sz. (Toldy F.), 1863. 143. sz. (Jámbor Pál.)

M. Sajtó 1857. 74. sz.

Ferenzcy és Danielik, M. Irók I. 388., II. 130. l.

Vasárnapi Ujság 1859. 27. sz. arczk. (Zilahy Károly), 1865. 50. sz. (R. szobra az Akadémiában), 1793. 34., 36. sz. arczképe és emlékszobra Nagy-Szent-Miklóson.

Családi Kör 1861. 38. sz.

Tanodai Lapok 1862. 12. sz.

Pester Lloyd 1862. 82. sz.

M. Tudom. Értekező 1862. l. 278., 373. l.

Toldy Ferencz, M. Költészet története, M. N. Irodalom története. Összegyűjtött munkái. III. VII.

Egyetemes M. Encyclopaedia XII. 205. l.

Pesty Frigyes, Világtörténet napjai I. 207. l.

Hon 1871. 81., 82. sz.

Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873. 42. l.

Kiss Áron, Adalékok 85., 86., M. Népiskolai tanítás története 251., 255., 429. l.

Fővárosi Lapok 1875. 295. sz. (Toldy F.)

Figyelő (I-XXVI. 1876-1889).

Pozsonyvidéki Lapok 1877. 75. sz. 1878. 255. sz.

Szinnyei Könyvészete 637., 1007. l.

Századok 1879. 83. l., 1882. 60. l.

Havi Szemle 1879.

Bánóczi József, Révai Miklós élete és munkái. Bpest, 1879.

Pauler Tivadar, A budapesti m. tud.-egyetem története. Bpest, 1880.

Csaplár Benedek, Révai Miklós élete. Bpest, 1881-1889. Négy kötet.

Kerékgyártó Árpád, Magyarország Emléknapjai. Bpest, 1882. 174., 588., 593. l.

Egyetemes Philol. Közlöny VII. 1883. 655., X. 26., 273., XV. 72., XVII. 131., XIX. 703., XX. 173., 688., 832. l.

Ifj. Szinnyei József, Révay Miklós és Verseghy Ferencz. Pozsony, 1885. (M. Helikon 49.)

Ballagi Géza, A politikai irodalom Magyarországon. Bpest, 1888.

Zelliger Alajos, Esztergom-vármegyei irók. Bpest, 1888. 179. l.

Egyh. Közlöny 1889. 8. sz.

M. Állam 1889. 83., 85., 86. sz.

Petrik Bibliogr.

Kiszlingstein Könyvészete.

Takáts Sándor, Péteri Takáts József. Bpest, 1890. 71., 98., 103-109., 120., 121., 124., 132., 138. l., Kath. Szemle 18980. 524., 525., 683., 687., 688., 692. l., A budapesti piarista kollegium története. Bpest, 1895. 14., 22., 51., 53., 84., 160., 213., 238. l.

Kazinczy Ferencz Levelezése I-XV.

Irodalomtörténeti Közlemények II. 274. l. 1904. (Császár Elemér.)

Torontál 1892. 96. sz. (Kiss Sándor.)

1893: M. Genius 35., Budapesti Hirlap 234, M. Szemle 37., Nagybecskereki főgymnasium Értesítője, Südung. Volksblatt 37., M. Állam 195., Pesti Napló 239. sz.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 518. l.

Beőthy Zsolt Képes M. Irodalomtörténete. 2. kiadás. Bpest, 1899. I., II. k.

R. M. élete és nyelvészeti törekvései. Szemelvényekkel. Pozsony, 1904. (Segédkönyvek a magyar nyelv és irodalom tanításához 13.)

M. Nyelvőr 1904.

Horvát István Mindennapija (Naplójegyzetek) és Ferenczi János Napi jegyzetei 1806. jan. 12., júl. 18. (Mind a kettő kézirat a m. n. múzeumban.)