Kezdőlap

Rosty Kálmán,

Jézus-társasági áldozópap és tanár, szül. 1832. júl. 1. Rozsnyón (Gömörm.) protestáns szülőktől; atyja táblabiró, földbirtokos és megyei főpénztárnok volt, anyja Marikovszky Györgynek, az ismert természettudósnak a leánya. R. alig végezte be a rozsnyói evang. gymnasiumban tanulmányait, mint 16 éves ifjú a szabadságharczosok sorába állott mint honvédtüzér és a gömöri önkéntes tüzércsapatban csakhamar tűzmesterré lett. 1849 nyarán a gömöri önkéntes honvédzászlóaljhoz csatlakozott és részt vett a dernői csatában az oroszok ellen. Világosi fegyverletétel után folytatta megszakított tanulmányait a rozsnyói kath. lyceumban. 1850-ben Eperjesen volt jogász (hol feltűnt «Vörös barát» cz. költői beszélyéve); majd a pesti egyetemen folytatta jogi tanulmányait. Danielik János egri kanonok irányítása mellett lelke ekkor teljesen átalakult annyira, hogy 1852-ben katholikussá lett és már decz. 27. Pesten a seminariumban növendékpapnak öltözött be. 1853-ban, midőn a Jézus társasága Nagyszombatba ismét behozatott, szent István királyunk ünnepén, mint első magyar novitius, felvétette magát a rendbe. 1856-ban a Kalksburgban megnyilt jezsuita intézetben osztályfelügyelő és tanár volt. Itt legkedvesebb tanítványa lett Apponyi Albert gróf. Pozsonyban két évig bölcseletet, Innsbruckban pedig a theologiát elvégezve, 1862-ben Scitovszky primás kivánságára Esztergomban mutatta be első miséjét. Egy évig ezután Szatmárt seminariumi tanfelügyelő és a zárdai nevelő-intézet hitoktatója volt. Innét Pozsonyba helyezték jogakadémiai hitszónoknak. 1865 őszén már Kalocsán volt, mint a magyar irodalmi tanár s a Stephaneum főfelügyelője és hitszónoki tisztségében. 1874. júl. 19. a magyar és latin nyelv és irodalomból állami tanári vizsgát tett. Kalocsai tanári működése a magyar ifjúság hazafias nevelésében tűnt ki; egyházi szónoklataival, gyóntatásaival, mint a Stephaneumnak főfelügyelője, a Mária-congregatiónak vezetője is közreműködött. 1903. okt. 13. ülte meg ötvenéves papi, írói s 40 éves tanári jubileumát; mely ünnepélyen rendtársai, egykori tanítványai, a kath. írók és hirlapírók képviselői részt vettek. R a kassai vértanúk boldoggá avatásakor Rómában volt, meghűlt az úton s különben is már hosszabb idő óta betegeskedett; baját növelte a pár nappal előbb föllépett orbáncz, mely 1905. febr. 17. kioltotta életét Kalocsán.

Az 50-es évek elején a Hölgyfutárban közölt franczia regényfordításokat; czikkei az Uj M. Sionban (1876. A licentiátusokról, De la Columbiere Kolos élete, B. Alacoque Margit életrajza, 1877. Jézus társasága és a csillagászat, A természetfeletti az eposzban és egy kis keresztény esztetika, Az ősz hajós, A vérző fa, Burgosi hitdiadal, A keresztcsőr, Despotovics Kálmán, Koller József, Trinkel Zakarias és Wenner Jakab magyar Jézus-társasági tartományfőnökök életrajza, 1878. Szent András keresztje, Péter a kis halász, Hungaria Cordi Jesu devota, A néma hősi nyelv, Salézi sz. Ferencz a kath. időszaki irodalom védnökének életrajza, 1879. Sz. Alajos az égben, Dóra, Az őrült anya, Legszebb zsákmány, Sz. Rémy galambja, Szűz Mária szeplőtlen fogantatása ünnepén, Ceylon gyöngye, Pecci Bernardin jezsuita vértanu, 1880. Életem, Dante Alighieri majmolóihoz, 1883. Néhány vonás a Jézus-társasági jogi történetéből hazánkban); a kalocsai r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1877. 1879. Az eposz korszerűsége feltüntetve Arany János epikájában, szemelvény a szerzőnek ily cz. munkájából; Szépészeti levelek Arany János hősköltészetéről, 1891. A magyar földmívelő osztály fejlődése az Árpádok korában): a M. Koronában (1879. A gót építkezés és annak emlékei Kalocsán); a M. Könyv-Szemlében (1881. Pótlóadatok a magyarhoni Jézus-Társaság könyvészetéhez); a Kath. Szemlében (1887. Egy keresztény eposz); a M. Államban (1890. Rothenflue, A halottas ing, ford., 1893. XIII. Leo pápa. 1. De se ipso 1875., 2. Betegségben. 1830. 3. Sz. Herkulán, ford.); a Képes Családi Lapokban (1893. költ.); a Kalocsai Néplapnak, a Tájékozónak és a Jézus Szent Szive Hirnöke cz. folyóiratnak is munkatársa volt.

Munkái:

1. Júniushavi koszoruk a Jézus Isten szive tiszteletére. Kalocsa, 1877.

2. Pius-emlék szentséges atyánk félszázados püspök-ünnepére. U. ott, 1877.

3. Bethlehemi királyfiú. Karácsonheti áhitat. U. ott, 1879.

4. Mária lantja. U. ott, 1879. 1885., 1887., 1888. Négy füzet. (Ism. az egri Irod. Szemle, Religio 1887. 48. sz.).

5. Manresai kalászat a magy. róm. kath. ifjúságnak szünidői emlékül ajánlva. U. ott, 1882.

6. A szent ács mester. A kalocsai nagyobb Mária-gyülekezet nevében kiadta szent József pártfogása ünnepén 1883. U. ott, 1883.

7. Emléklobok Kalocsa multjából. U. ott, 1885. (Költemények).

8. Jézus szentséges szivének virágos kertje hazánkban. Magyar szentek legendái. U. ott, 1889. (Ism. Kath. Szemle, az egri Irod. Szemle 1890. 2. kiadás. Bpest, 1905.).

9. Mária költeményei IV. Kalocsa, 1889. (Ism. M. Állam 90. sz.).

10. Haynald-Album. U. ott, 1889.

11. Magyar szentek legendái. Bpest, 1889.

12. Karácsonyi képeskönyv. U. ott, év n.

13. Kereszt és gyár. U. ott, ... (Költői beszély, a M. Állam kiadása).

14. Gonzaga szent Alajos háromszázados ünnepe Kalocsán. U. ott, 1891. (Különny. a Jézus-Társaság kalocsai főgymnasiuma Értesítőjéből).

15. Márcziusi ibolyakoszorú sz. József tiszteletére. U. ott, 1891. (Ism. Uj M. Sion).

16. Május havi füzér. U. ott, 1891.

17. Mammon és kereszt. Költői beszély. Bpest, 1893. (Különny. a M. Állam 200. és köv. sz.-ból.)

18. Magyarok Nagyasszonya. Kalocsa, 1903. (Ism. M. Állam 278. sz.)

19. P. Rosty Kálmán S. J. költeményei. U. ott, 1904. (Ism. M. Állam 82. sz.)

Irodalmi színművek és akadémiák (21 darab).

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XIV. 694. l.

M. Könyvészet 1903.

M. Állam 1903. 232., 1905. 39. sz.

Corvina 1905. 35. sz.