Kezdőlap

Samarjay Károly

jogi doktor, ügyvéd, kir. tanácsos, S. János és Beliczay Erzsébet fia, szül. 1821. ápr. 6. Rév-Komáromban; tanult szülőhelyén, Modorban, Pozsonyban és Vágujhelyen s a jogot Pozsonyban elvégezvén, ugyanott patvarista lett, 1840-ben a Graefenbergből Pozsonyba érkezett Wesselényi Miklós bárót ő üdvözölte, a miért sokáig üldözték. 1842. jurátusnak esküdött fel, 1843. pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Költői működése révén barátságra lépett Petőfivel, Lisznyaival, Pákh Alberttel, Jókaihoz mindvégig szoros baráti kötelék fűzte. 1844-54-ig Torontálmegyében Beódrán a Karácsonyi-családnál nevelő, majd uradalmi ügyész és főispáni titkár volt. 1848-ban a kikindai ráczok mészárlásáról, Karácsonyi László főispán kiküldetésében, ő vitt hírt István főh. nádornak Budára. Ezen időben a Kossuth Hirlapjának is rendes levelezője volt. 1852-ben beutazta Németországot és Skandináviát. 1854-ben családjával együtt Pozsonyban telepedett le, hol mint ügyvéd és földbirtokos élt. Időnként a jogakadémián is tartott előadásokat; így 1855-57. a magyar magánjog helyettes tanára volt és az 1860-61. II. félévben ugyanazon minőségben a polgári törvénykezést adta elő. Több évig mint jog- és államtudományi vizsgálati tag s illetőleg elnök is működött a nevezett akadémiánál. 1876-ig Pozsony város törvényhatóságának virilis bizottsági tagja volt. 1875-től az ügyvédi kamara elnöke, 1880. kir. tanácsos és 1886-ban a Toldy-kör elnöke, majd tiszteleti elnöke lett. A pozsonyvárosi ág. hitv. evang. esperesség és a pozsonyi evang. egyházközség ügyésze, 1885-től világi elnöke s felügyelője; az 1890. evangelikus zsinatban mint a pozsonyi evangelikusok követe vett részt. Nagy része volt azokban a küzdelmekben, melyeket a dunáninneni s a dunántúli evang. egyházkerület hazafias kisebbsége a pánszláv többséggel folytatott. 1876-tól Pozsony vármegye törvényhatósági, majd közigazgatási bizottságának tagja, a gróf Pálffy-család koridősbségi hitbizományi uradalma igazgatója, a pozsonyi I. takarékpénztár igazgatósági tagja volt. 1893-ban az egyházpolitikai tárgyalások alkalmával a megye gyűlésén lelkes beszédet mondott. Meghalt 1894. ápr. 27. Pozsonyban. Gyászbeszédet mondtak koporsójánál Trsztyénszky ev. esperes és Schmidt lelkész.

Költeményeket, czikkeket és elbeszélést írt az Athenaeumba (1843. költ.); a Regélő Pesti Divatlapba (1843. II. költ.); a Szivárványba (1844. költ.); a Pesti Divatlapba (1844. költ. és levelek Pozsonyból, Lelkes szavak a magyar nyelv ügyében, 1845-47. költ. és Néhány nap a másvilágon cz. beszély, 1848. költ.) és a Budapesti Divatlapba (1848. 3. sz. A verseczi ütközetről); az Életképekbe (1845-48. költ.); az Országgyűlési emlékkönyvbe (1848. Nők országgyűlése); a Divatcsarnokba (1853. Aesthetikai levelek: A természet szépségéről, A művészetről, A lángész); a Délibábba (1853. Az újabb hangászat története); a Honvédek Könyvébe (1861. Hogyan haljunk cz. költ. 1848-ból); a Nyugotmagyarországi Hiradóba (1861-ben Gleichenbergből leveleket írt, 1891. 72. sz. elbeszélés); a Jogtudom. Közlönybe (1871. Indítvány a törvényes örökösödés törvénykezési szabályozása tárgyában); a Pozsonymegyei Közlönybe (1889. 97., 98. sz. Színpártoló egyesület).

Munkái:

1. Praktische Anleitung zur schnellen und leichten Erlernung den Ungarischen Sprache nach P. Ahn's bekannter Lehrmethode. I., II. Cursus. Pest, 1844. (Heckenast, a kiadó, szerzőnek ezen munkájáért 100 frtot pp. fizetett és minden későbbi kiadásért szintén 100 frtot. I. Cursus 2. bőv. és jav. kiadás 1847., 3. kiad. 1850., 6. 1854., 8., 9. 1856., 10-12. 1857., 13., 14. 1858., 17., 18. 1860., 20-26. 1861., 38. 1865., 42., 43. 1866. 50. 1868., 100. 1878., 105. 1880., 125. 1889. Pest, eddig mintegy 130 kiadást ért. II. Cursus 1850. 2. kiad. 1853., 4. 1857., 6. 1860., 9. 1862. 11. kiad. 1867. Pest.)

2. Költemények. Buda, 1845.

3. Dalok az Alföldről. Pest, 1847.

4. Kelet gyöngyei. Pest, 1847.

5. Magyar nyelvtan. Pest, 1847. (2. kiadás. Pest, 1852.)

6. Szabadság- és csatadalok, a nemzeti őrseregnek ajánlja. Temesvár, 1848.

7. A magyar-német gyermekbarát. Pest, 1850. (Magyar, német és részint franczia szöveggel és aczélmetszettel. 2. kiadás. Pest, 1857.)

8. Elméleti és gyakorlati útmutatás a német nyelv könnyű és alapos megtanulására. Pest, 1853. Két folyam.

9. Ungarisches Lesebuch für Anfänger und Geübtere, insbesondere für Diejenigen, welche ihre Kenntnisse in der ungarischen Sprache durch Selbstunterricht erweitern wollen. Pest, 1853. (Czimlap. olcsó kiadás. Pest, 1861.)

10. Az aesthetika fő tárgyai. Mind a két nembeli érettebb ifjúság számára, különösen a nők aesthetikai ízlése kiképzésére. Oeser után szabadon átdolgozta. Komárom, 1853. (Ism. Pesti Napló 1030. sz.)

11. Emlék Kazinczy Ferencz születésének százados ünnepére. Magyar-Óvár, 1859. nov. 3. (Költ.)

12. Vázlatok a pozsonyi társaskörök, a Toldy-kör, Casino és magyar kör ügyében. Pozsony, 1885.

13. A pozsonyi régi és új színház. Töredékek Pozsony multja és jelenéből. A városi új színház, megnyitása és a színpártoló alap létesítése alkalmából. A jövedelem a városi színpártoló alap javára fordíttatik. Pozsony, 1886. (Magyar és német szöveggel és két képpel. Ism. Nemzet 253. sz.)

14. A pozsonyi casino félszázados ünnepe 1887. júl. 1. Pozsony. (Magyar és német szöveg, németre ford. Engyeli Jenő.)

Kéziratban: Forradalom előtt, alatt és után, vígj., írta Scribe, francziából ford... először adatott a pesti nemzeti szinházban 1848. aug. 21. (Ism. Budapesti Divatlap 8. sz. Kézirata a budapesti nemzeti színház könyvtárában); Házasság XIV. Lajos idejében, franczia vígj. 3 felv. Dumas Sándor után ford., először adták Kassán 1864. márcz. 9.

Arczképe: kőnyomat: rajz. Herqui K. 1873-ban nyomt. Horn és Zobel Pesten (a Hajnal-Albumban 1873.)

Kertbeny, K. M. Album hundert ungarischer Dichter. Dresden und Pesth, 1854. 516. l.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 398. l.

Ungarns Männer der Zeit, Biographie... Prag, 1862. 320. l.

Nagy Iván, Magyarország Családai X, 23., 24. l.

Hajnal, Album 1873. 207. l. arczk.

Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 532. l.

Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Pozsony, 1884. 177. l.

Magyar Könyvészet 1886.

Petrik Bibliogr.

Fővárosi Lapok 1893. 73. (Visszaemlékezések. Prém Józseftől.)

Nyugatmagyarországi Hiradó 1893. 59. sz., 1894. 98. sz. arczk. és névaláírása.

Pesti Napló 1894. 121. sz.

Győri Közlöny 1894. 39. arczk. és névaláírása.

Pallas Nagy Lexikona 1894. 18. sz.