Kezdőlap

Sigmund Károly Lajos (ilanori lovag),

orvos-sebész-doktor, egyetemi tanár Bécsben, előbbinek testvérbátyja, szül. 1810. aug. 27. Segesvárt, tanult szülővárosában az evang. főgymnasiumban és Kolozsvárt; az orvosi tudományokat Bécsben az orvos-sebészeti József-Akadémián (mások szerint 1830-36-ig a pesti egyetemen) sajátította el, hol az orvosdoktori és szülész-sebészi-mesteri fokot elnyerte; majd 1837. a pesti egyetemen is orvosdoktorrá avatták. 1842. júl. 26. a bécsi közkórházban főorvossá nevezték ki, majd ugyanott egyetemi tanár lett. (Ő volt a bécsi egyetem legelső protestáns tanára.) 1841-43-ig államköltségen tudományos utazást tett Német-, Franczia-, Angolországban és Belgiumban; 1849-ben pedig keleten utazott a pestis és a vesztegzár tanulmányozása végett; 1851-ben szintén utazott Orosz-, Olaszországban és Amerikában. 1866. nov. 21-én Ilanor előnévvel nemesi rangra emeltetett. Több osztrák és külföldi rendjel tulajdonosa volt. 1881-ben 70 éves korában egyetemi tanári állásától (az osztrák egyetemi törvények szerint) meg kellett válnia. Ekkor leányához költözött Paduába, hol 1883. aug. 1. meghalt.

Több száz czikke van a bécsi és más külföldi, úgy a hazai lapokban is.

Munkái:

Fontes soterii Füredienses et lacus Balaton. Dissertatio medica quam in r. sc. universitate Pestiensi pro consequendo gradu doctoris medicinae scripsit. In theses adnexas disputabitur die 11. Martii 1837. Pestini, 1837. (Szövege német. Megjelent német czímlappal is.)

A bedörzsölési gyógymód bujakór-alakoknál. Magyarra fordította Gabriely Kálmán. Bpest, 1868. (M. Orvosi Könyvkiadótársulat Könyvtára V. 4.)

Vényminták ... Ford. Kövér Gábor. U. ott, 1871.

Többi munkái külföldön jelentek meg.

Trausch-Schuller, Schriftsteller-Lexikon III. 308. IV., 436. l.

Szinnyei Repertoriuma III. Természettudományok és Könyvészete.

Wurzbach Biogr. Lexikon XXXIV. 272. l.

Prot. Egyh. és Isk. Lap 1883. 6. sz. (Nekr.)

Petrik Bibliogr.