Kezdőlap

Soltész János,

orvosdoktor, ref. főiskolai tanár, Zemplén megye táblabirája, szül. 1809. nov. 2. Mező-Csáthon (Borsodm.), hol hasonnevű atyja sebész volt; a gymnasiumot Miskolczon végezte. 1828-ban Almásy Mihály cs. kir. kamarás és birtokos pártfogása mellett a pesti egyetemen az orvosi tudományokat hallgatta, hol 1834. jún. 3. orvosi oklevelet nyert. Még azon évben rendes tanárnak választatott a tiszántuli egyházkerület által Sárospatakra a népszerű orvostanra és természettudományi szakra, mely előbbi tantárgynak Sárospatak állított legelsőbben tanszéket, melyet S. «A pap és orvos közti viszony»-ról tartott értekezésével foglalt el. Ily minőségben szolgált 1853-ig, midőn az iskolai új szervezkedés folytán gymnasiumi tanári állást nyert és iskolaorvosi állásától fölmentetett. Attól fogva a gymnasiumban német nyelvet és természetrajzot, majd egyedül természetrajzot tanított 1872-ig; mialatt a főiskolai természetrajzi gyűjteményt rendezte. A mondott évben saját kérelmére nyugalomba helyeztetett, 39 évi szolgálatát évi 700 frt nyugdíjjal jutalmazták. Meghalt 1879. márcz. 6. Vissen. (Szabolcsm.)

Czikkei az Athenaeumban (1837. I. Tapintó érzék, II. A mívelődés befolyása az emberi boldogságra, 1838. I. Az ember természeti rendeltetése és életmódja, II. Serveto Mihály nézetei a lélek valójáról, helyéről s az agy egyes életműveinek működéseiről, 1839. I. Erkölcsi műveltség); a Tudománytárban (Uj F. IV. 1838. Az emberi nem kifejlődése, Burdach után, VII. 1840. A föld korairól); a Vasárnapi Ujságban (1857. Halottaink körül, Állati delejesség, Mesmerismus, A drágakövekről, Csodaszörnyek, 1859. A növényélet külső tényezői, 1860. A légsúlymérő mint időjósló); a Sárospataki Naptárban (1857. A tanodák és a vallás állapota az éjszak-amerikai Egyesült-Államokban, Naprendszerünk és a hold befolyása a földi testekre); a Pesti Naplóban (1853. 948. sz. Az asztalmozgás mechanikai erő eredménye).

Munkái:

Orvosi értekezés a hideg vízről. Buda, 1834.

A természet három országának általányos megtekintése. Hallgatói számára készíté. Sárospatak, 1839. (2. átdolg. és bőv. kiadás: Általános természetrajz. U. ott, 1848.)

Egészségtudomány. Nemzeti oskolák számára. U. ott, 1839. (Ujabb kiadása: Egészségtan elemi iskolák számára cz. 1846., 3. k. 1861. U. ott.)

Alkalmazott természetrajz. Népiskolák számára. U. ott, 1840. Két kötet. (I. Alkalmazott, II. Műtudományi természetrajz.)

Gazdálkodási természethistória. U. ott, 1840.

Műtudományi természethistoria. U. ott, 1840.

Természetrajz felsőbb gymnasialis iskolák számára. U. ott, 1841. (Schniz rendszerén dolgozta. U. ott, 1842.)

Természetrajz az alsó gymnasiumok számára. U. ott, 1842.

Rövid természettan algymnasiumi iskolák számára. U. ott, 1841., 1842. Két rész. (I. Testek tudománya. II. Erők tudománya.)

Latin-magyar szótár. Több tiszttársak közreműködésével szerkesztik S. és Bakó Dániel U. ott, 1845.

Az ember szelleme viszonyaiban a testi élethez, vagy a gondolkodás élettudományának alapvonalai. Orvosoknak, philosophusoknak és a szó magasbb értelmében embereknek, Hartmann K. után. U. ott, 1847. (Az akadémia által 50 aranynyal jutalmazva.)

Népszerű orvostan. (Medicina popularis). Míveltebb nem orvosok használatára. U. ott, 1851.

Természetrajz elemei alsóbb gymnasialis osztályok számára. U. ott, 1853.

Természetrajz felgymnasiumok számára. U. ott, 1853.

Természetrajz népiskolák számára. U. ott, 1854. (A sárospataki Népiskolai Könyvtár egyik füzete, 1873-ig 10 kiadásban jelent meg.)

Az állattan alapvonalai. Felgymnasiumok számára Schmarda K. Lajos után saját nézetei szerint átdolgozta. 76 ábrával. U. ott, 1854. és 1858.

A növényország természetrajza Pokorny Alajos után. U. ott, 1856.

Szemléleti ásványtan. Stocker után. U. ott, 1856.

Az állattan vázlata algymn. számára. U. ott, 1859. és 1860.

Az ásványtan alaprajza felgymn. számára. U. ott, 1861. és 1868.

Növénytan alapvonalai felgymn. számára. U. ott, 1862. és 1869.

Növénytan algymnasiumok számára. U. ott, 1864. és 1874.

Rövid utasítás a rovarok fogása és eltartása körül. U. ott, 1864.

Ásványtan algymn. számára. U. ott, 1864.

Német olvasókönyv. U. ott, 1867.

Magyar-latin szótár. U. ott, 1867. (Testvére S. Ferencz által, többek közreműködésével szerkesztett ezen munkában ő is részt vett.)

A füvészet alapvonalai. Bpest, 1873. (A m. tud. Akadémia által a hölgyek díjával jutalmazott pályamű.)

Kéziratban maradt: Az orvostanbani tapasztalat, az Akadémia által 40 aranynyal díjazott munka.)

Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 414-16. l.

Szinnyei Könyvészete.

Petrik Könyvészete és Bibliogr.

Kiszlingstein Könyvészete.

Prot. Egyh. és Isk. Lap 1876. 23. sz., 1879. 11. sz.

Uj M. Athenás 360. l. és gyászjelentés.