Kezdőlap

Szabó Ignácz

nyug. főgymnasiumi tanár, szül. 1832. febr. 1. Egerben, hol középiskoláit 1848-ban végezte. Résztvett az 1848-49. szabadságharczban mint honvédtüzér Bem alatt és 1849. az alvidéki (Vetter) hadtestben. A két évi bölcseleti tanfolyamnak Egerben befejezte után, mint tanárjelölt a pesti és bécsi egyetemet látogatta. 1858-ban neveztetett ki az egri főgymnasiumhoz tanárnak; okleveles gyorsíró és az orsz. középiskolai tanáregyesület választmányi tagja. A 70-es években, mint a bölcselet magántanára is az egri jogakadémián nyert alkalmazást. 1896. a szent István-társulat irodalmi osztálya tagjai sorába választotta. 1893-ban nyugalomba vonult és Eger város irattárának rendezésével foglalkozott; e város beléletére és történelmére vonatkozó több közlés jelent meg tőle a lapokban.

Irodalmi működését 1853-ban kezdte Szabó Náczi név alatt Vahot Imre és Vas Gereben lapjaiban, a Hölgyfutárban, Szépirodalmi albumban (1856. beszély), Kalauzban (1857), Szelestey és Boros lapjaiban adomákkal és apró elbeszélésekkel; később is jelentek meg versei és beszélyei a Fővárosi Lapokban, a Budapesti Hölgydivatlapban, a Debreczeni Közlönyben (1860. 51. sz. költ.) Czikkei az egri róm. kath. főgymnasium Értesítőjében (1859. A föld átalakulásának rövid története, 1881. A lélektan köréből), a Vasárnapi Ujságban (1860. A burgonya, 1861. Jabloniczky Ignácz, 1862. Arany történetéből), a Pesti Hölgydivatlapban (1864. beszélyek), a Családi Körben (1867. Az utolsó Frangepán), az Igazmondóban (1869. A vizaknai visszavonulás), az Egerben (1878. 25. sz. Vitkovics mint költő), a Figyelőben (V. 1878. Vitkovics emlékezete), az Egerben (1887. 9. sz. Rapaics Dániel 1848-49. honvédezredes életrajza.)

Munkái:

1. A földisme alapvonalai. A gymnasiumi és reáltanodai ifjúság használatára. Eger, 1861.

2. Élet és történet. Beszélyek. Pest, 1861.

3. Az ásványország természetrajza. Középtanodák használatára. U. ott, 1864.

4. Természettani földrajz, különös tekintettel a magyar birodalom viszonyaira. I. rész. 21 ábrával. U. ott, 1869. (Több nem jelent meg.)

5. A nézleti mértan elemei. Vezérkönyv a mértani tárgyak szemléleti felfogása s szabadkézi rajzolásában az I-IV. oszt. számára. U. ott, 1870-71. Két rész. Mértani rajzokkal. (2. teljesen átdolgozott kiadás. I. 3. telj. átdolg. k., II. 2. telj. átdolg. k. Bpest, 1878.)

6. A csillagászati és természettani földrajz rövid tankönyve. Középtanodák használatára. Ábrákkal és a tenger-áramlások abroszával. U. ott, 1869. Két rész.

7. Logika vagy gondolkodástan. Főgymn. számára. Bpest, 1874.

8. A lég. Népszerű légtünettan, tekintettel hazánk viszonyaira. A művelt rendek szükségeihez alkalmazva. Két földabrosszal és ábrákkal. U. ott, 1874. (A m. tud. Akadémia által hölgyjutalommal pályadíjazott munka.)

9. Lélektani képek. Tanulmányok a lelki élet köréből... I. füzet. Eger, 1881.

10. A föld alatt. (Arnóthi névvel.) U. ott, 1882. (M. Könyvesház. Bpest, 107-109. szám.)

11. Az erki pap. Egy magyar «Ábrahám a Sancta Clara» élete. Okos emberek számára. Eger, 1883.

12. A látás szerve. Psychologiai tanulmány. U. ott, 1886.

13. Egri lant. Válogatott egyházi és világi vegyes kardalok gyűjteménye a középiskolai ifjúsági énekkarok számára. 1. füzet. U. ott, 1887.

14. A szegény és a gazdag, vagy uralkodjál szenvedélyeiden. Bpest, 1894. (Népiratkák 90.)

15. Az igazmondás feltétlen kötelességéről. U. ott, 1895.

16. Eger város multjából. Korrajzok. Levéltári okiratokból összegyűjtötte. Eger, 1898.

Szerkesztette az Egri Irók Albumát 1861-ben; az Egri Póstát 1862. júl. 19-től 1863. jún. 27-ig és az Eger cz. hetilapot 1872-78-ig és 1885. febr. 1-től ismét.

Kéziratban: Midás király fülei, víg operette 1 felv. Irták Nérée Desabres és Ch. Nuitter, ford., zenéje Bárbier Frigyestől (először adták 1869. márcz. 6. Kassán); Zilda, víg opera 3. szak. Irták St. Georges és Chivot, ford. (először adták 1873. okt. 11. Kassán.)

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Ország-Világ 1899. 51. sz. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVIII. 610. l.

M. Könyvészet 1901. és önéletrajzi adatok.