Kezdőlap

Szalay Imre (lellei)

földbirtokos, országgyűlési képviselő, szül. 1846. febr. 2. Dégen (Veszprémm.); iskoláit Veszprémben, Székesfejérvárt és Pesten végezte; ezek után a Battyány herczeg enyingi uradalmában gazdasági praxison volt; később Lellén (Somogym.), ősi birtokán gazdálkodott; hosszabb utazásokat tett szőllészeti tanulmányok végett Francziaországban, a Rajna mellett s Ausztriában. 1875-ben a lengyeltóti kerület képviselőjének választotta, mely kerületét hat czikluson át képviselte 1896-ig. A parlamentben rendesen szőllészeti és borászati dolgokban szólalt fel, a gyártott borokra vonatkozó törvény alkotását ő szorgalmazta, beadván a törvényjavaslatot. Boraival Páris, Bordeaux, Bécs, Antwerpen és Trieszt kiállításain arany és ezüst érmeket nyert, a bécsi kiállítás alkalmával 1890. Magyarország borkiállítását rendezte, melyért királyi elismerést nyert. Az országos filoxera-bizottság tagja és első volt, ki a balatonmelléki homokon szőllőt ültetett. Szakértő volt a bortermelésben s lellei pinczéjének híre messze eljutott. Lellén külön kis fürdőtelepet létesített. A balatoni vitorla-sport föllendülésére sokat tett; Sokat utazott; ismerte Európának minden államát; gyakran járt Afrikában és Kelet-Indiában: Bombayban, Ceylon szigetén (1895-96), hol hosszabb ideig tartózkodott s mint szenvedélyes vadász és gyűjtő tengernyi vadász trofeával és igen érdekes néprajzi gyűjteménynyel tért vissza. Meghalt 1902. febr. Lellén.

Czikkei a Vadász- és Versenylapban (1869. Balatonmenti vadászrajzok, 1870. Minerva egy harczias madara, Fürj- és fogoly-idény a Balaton mellékéről, A sárszalonka ismertetéséhez, 1871. Rövid észrevételek a vadásztörvényjavaslathoz, Szalonka-idény a Balaton mellékén, A nagy suboly, strixbuto, gondozásáról és tanításáról, 1872. Az őzek valódi üzekedési ideje, 1874. Balaton-löllei levél sat.); a Vasárnapi Ujságban (1895. Kirándulás az Ápis-sírokhoz Egyptomban); a Budapesti Hírlapban (1897. 29. sz. Fakir-negyed Bombayban).

Munkái:

1. Török vendégeink elé Rustsukig és velök vissza Pestre. Kaposvár, 1877.

2. Vitorlás kalandok a Balatonon. Bpest, 1885. (Herkules Könyvtár III.).

3. A burgonya termelése. U. ott, 1889.

4. A pyramisok hazájából. Utazási Emlék. U. ott, 1895.

5. A rubinok hazájából. (Ceylon). 16 fénynyomatú melléklettel. U. ott, 1897.

Vasárnapi Ujság 1878. 46. sz. arczk., 1895. 1. sz. arczk., 1902. 19. sz. (Nekr.).

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XV. 376. l.

Budapesti Hirlap 1896. 83. sz., 1902. 52. sz.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.