Kezdőlap

Széchényi Miklós (sárvári és felsővidéki gróf)

canonjogi doktor, győri püspök, gróf Sz. Jenő és Erdődy Henriette grófnő fia, szül. 1868. jan. 6. Sopronban; középiskolai tanulmányait Szombathelyen, Sopronban és Győrött végezte. Győrött hallgatta a theologiát is. 1890. alszerpappá szenteltetett. Ekkor a győri kis szeminarium tanulmányi felügyelőjévé és egyszersmind hitoktatóvá neveztetett ki. 1890. máj. 7. Zalka püspök Sopronban miséspappá szentelte. Ugyanezen év aug. végével Kis-Martonba került káplánnak. 1892. febr. 14. elnyerte a jáki apátságot; márcz. 14. az új herczeg-primás Vaszary Kolos magával vitte Esztergomba és primási levéltárnokká, 1893. szept. 7. titkárrá tette. 1894. a canonjog doktorává avattatott a budapesti egyetemen. 1898. jan. 18. a bécsi Pazmaneum kormányzójává és ápr. 7. esztergomi kanonokká neveztetett ki. Kormányzói működésének eredménye a Pázmány-intézet újból való felépítése, mely 1899 elején vette kezdetét. 1901. nov. 1. óta győri püspök. XIII. Leó pápa praelátussá nevezte ki és a főrendiház tagja.

Munkái:

1. A lelkészi congrua ügye, 1885-1895. Esztergom, 1895.

2. Trauungs-Rede gelegentlich der feierlichen Trauung des Grafen Nikolaus Zichy und der Baronin Franciska Ludwigsdorff in Deutsch-Altenburg am 2. Sept. 1895. (Sopron).

2. Egyházi beszéd, melyet szent István király ünnepén 1897. aug. 20. a budavári Mátyás-templomban mondott. Esztergom 1897.

3. Egyházi beszéd, melyet szent Adalbert püspök halálának kilenczszázados évfordulója alkalmából az esztergomi főszékesegyházban, 1897. máj. 5. mondott. U. ott, 1897.

4. Egyházi beszéd, melyet Zichi és vásonkeői Zichy Frigyes gróf és sárvár-felsővidéki Széchényi Mariette grófnő esküvője alkalmával Szent-Lőrinczen 1899. okt. 18. mondott. Felső-Eőr, 1899.

5. A Szent György vértanúról nevezett jaáki apátság története. Bpest, 1901.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 526. l.

Vasárnapi Ujság 1901. 45. sz. arczk., 1902. 16. sz. arczk.

M. Könyvészet 1901.

Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 185. l.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.