Kezdőlap

Székely Bertalan (ádámosi)

festőművész, az országos mintarajziskola és rajztanárképző igazgatója, szül. 1835. Kolozsvárt székely nemes családból, melynek ősatyja Sz. Bertalan 1592. kapta nemesi levelét Báthory Zsigmondtól. Tanult a kolozsvári ref. Kollégiumban; tanulói pályája azonban 1848. tanítók hiányában félbeszakadt. 1850 végével Bécsbe ment a polytechnikumba, de mathematikai előkészületek hiányában itt nem boldogulhatván, átment a művészeti akadémiára. Itt 1855. első díjat s ezzel katonamentességet nyert. 1857-58. Brassóban és Szebenben dolgozott, majd Berres de Perez József ulánusőrnagy ajánlatára Kanizsán oltárképet és több arczképet festett. Az így szerzett pénzből az 50-es évek végén Münchenbe ment s Piloty tanitványai közé lépett. Münchenből küldte be II. Lajos király holttestének feltalálása a mohácsi csatatéren cz. nagy történeti festményét az 1861. pesti műkiállításra. Ugyanabban az évben készült Dobozija is, melynek bevégzése után Pestre jött. 1864. már ismét Münchenbe utazott, onnét Párisba és Hollandiába. Ezután bejárta Olaszországot, tanulmányozva a régi mestereket és azok festési modorát. 1878. Londonba, Párisba és Hollandiába utazott, a nagyobb képtárakat tanulmányozva. 1882. festette az opera előcsarnokát s u. ott a királyi páholy előtermét, 1884. a Deák-mauzoleum falfestményeit, 1885. pedig Zrinyi Szigetváron cz. történelmi képét. Két évig (1887-88.) a pécsi székesegyház kápolnájának festésével volt elfoglalva, 1886-tól pedig a budai Mátyás-templom diszítésén dolgozott. Műveiből 1900. márcz. külön kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban. A műemlékek országos bizottsága megbízta Vajda-Hunyad restaurált várának freskódíszszel való felékesítésével. Ugyanő díszítette a budai halászbástya falait freskóképekkel. Nagyobb festményein kívül számos rajzot készített, melyek az Illustrationban és a lipcsei képes lapokban jelentek meg. Vannak illustratiói Eötvös József báró és Petőfi munkáihoz is. Sz. jelenleg a budapesti mintarajztanoda és rajztanárképző intézet tanára volt, 1903. aug. 22. óta ugyanannak igazgatója. Művészi érdemeinek elismeréseül 1867. a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét, 1878. a becsületrendet nyerte.

Költeményeket írt a Kikelet Albumba (1862); czikkeket a Reformba (1870. 199. sz. A szép Meluzina, Schwind Móricz kép-cyclusa), a M. Szóba (1906. 303. sz. A magyar művészeti viszonyokról).

Munkái:

1. A figurális rajz és festés elvei, melyek a m. kir. országos mintarajztanodai és rajztanári-képezdei szakoktatásnál alkalmazásban vannak. Saját előadásaiból kivonatosan közölve. Bpest, 1877. (Németül. U. ott, 1878.).

2. Festészeti boncztan. Sz. B. előadásai nyomán közli Végh Endre. 2. kiadás. U. ott, 1888. (Kőnyomat. A 3. kiadást jav. és sajtó alá rendezte Zsitvay János. U. ott, 1892.).

Vasárnapi Ujság 1861. 27. sz., 1866. 26. 1873. arczk., 1894. 49. arczk., 1900. 11. arczk., 1905. 53. sz. arczk.

Hazánk és a Külföld 1866. sz.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XV. 517., Pótlékkötet II. 1904. 653. l.

Művészet 1902. 1. sz.

M. Könyvészet 1904., 1906.

Petrik, M. Könyvészet 1886-1900.