Kezdőlap

Szelestey László (felső-szelestei)

kir. tanfelügyelő és volt országgyűlési képviselő, Sz. Zsigmond vagyonos nemes birtokos fia, szül. 1821. szept. 14. Urai-Ujfaluban (Vasm.); Kőszegen, Sopronban, Szombathelyt és Győrött tanult; joggyakorlaton Vidos József, akkori vasmegyei főispán mellett volt. 1843. márcz. 17. Pesten ügyvédi vizsgálatot tett és egy ideig a pinkafői uradalom ügyésze volt. Oklevelét azonban nem igen használta, szivesebben foglalkozott az irodalommal és a politikával. 1844-ben vármegyéjében mint a szabadelvű ellenzéknek egyik szónoka szerepelt. 1845. Iklán-Berénybe (Sopronm.) tette át lakását. 1851. ismét Vasvármegyébe Ivánfára tért vissza a Kemenes vidékére; itt népies dalokat írt vasvármegyei színezettel; több dala a nép ajkára is átment. Sz. dalaival egyik legnevezetesebb képviselője az 50-es évekbeli tájköltészetnek. Midőn neje Igmándy Magdolna, ki verseivel szintén föllépett keresztneve (Madelaine) alatt a Hölgyfutárban, 1854. júl. 10. meghalt, Sz. Pestre tette át lakását és 1856-ban megalapította a Szépirodalmi Közlönyt. 1860. decz. Vas vármegye főjegyzővé, 1861. országgyűlési képviselővé választotta. Midőn a provizórium a magánéletbe szorította vissza, ismét Pestre jött és politikai czikkeket írt. 1864. márcz. 15. egy kiterjedt politikai összeesküvés gyanuja miatt elfogták, az Újépületbe zárták, majd Olmützbe, Theresienstadtba vitték és csak 1867-ben a magyar kormány közbenjárására bocsátották szabadon. 1871-ben a németujvári választókerület ismét képviselőnek küldte fel s a többi országgyűlésen is képviselő maradt. Eötvös József báró miniszter Vas vármegye tanfelügyelőjévé nevezte ki; de Pauler minisztersége alatt, mint képviselő, bírálat tárgyává tevén a miniszterium erélytelenségét, e miatt Paulerral összeütközésbe került és lemondott tanfelügyelői állásáról. Ezután ismét számos költeményt és czikket írt a Pesti naplóba. Három évvel halála előtt a még mindég daliás férfiú, újra nősült és csendes magányban élt. Meghalt 1875. szept. 7. Budapesten.

Politikai és társadalmi czikkeket, beszélyt, helyleírást, könyvismertetéseket, útleírást, de többnyire költeményeket írt a következő hirlapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Emlény (1840., 1843), Athenaeum (1841., 1843), Életképek (1844-48), Pesti Divatlap (1844-47), Országgyűlési Emlék (1848), Hölgyfutár (1851. midőn Gasteini leveleivel tűnt ki, 1852-60), Losonczi Phönix (1851-1852), Romemlékek (1851), Remény (1851), Szikszói Enyhlapok (1853), Divatcsarnok (1853-56., 1859-60), Délibáb (1853., 1858), Müller Gyula Nagy Naptára (1854-56), Családi Lapok (1854-55., 1857), Színi Emlény (1855), Szépirodalmi Közlöny (1857-58), Kalauz (1857), Nővilág (1857., 1859), Remény (1858), Szépirodalmi Album (1858), Képes Ujság (1860), Alföldiek Segélyalbuma (1864), Hon (1867. 90. sz.) sat.

Egyes költeményei mint a «Balatonon jár a hajó», «Ez az én szeretőm, ez a csinos barna», «Ez az utcza végig sáros», sat. még ma is élnek a nép ajkán.

Munkái:

1. Érzelemvirágok. Kőszeg, 1842. (Költemények. Ism. Regélő Pesti Divatlap 74. sz.).

2. Szelestey László összes költeményei. Első kötet. Pest, 1852. (2. kiadás. U. ott, 1856.).

3. Kemenesi czimbalom. U. ott, 1853. (Költemények. 2. kiadás. U. ott, 1854. fametszetekkel).

4. Falu pacsirtája. Kiadta Friebeisz István. U. ott, 1854. arczk. (2. olcsóbb kiadás. U. ott, 1856. Ism. Budapesti Hirlap 1854. 332. sz.).

5. Tündérvilág. U. ott, 1855. (Költemények).

6. Huszárok könyve. U. ott, 1858. Szerk. (Anthológia).

7. Pásztor órák. U. ott, 1859. (Költemények).

8. Egy rab álmai. U. ott, 1867. (Költemény).

Egy regényt fordított Jamestől: Az utolsó tündérnő cz; hőskölteményt is írt Hunyadi Mátyásról (nem jelent meg).

Szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt 1857. okt. 4-től 1858. végéig Pesten és a Szépirodalmi Albumot 1858-ban szintén Pesten.

Arczképe: kőnyomat Barabástól 1853-ban a 4. sz. munkában és az Arczkép-Albumban (Pest, 1855); a Hajnal-Albumban (1873. Reiffenstein és Röschnél Bécsben).

Divatcsarnok 1854. 40. sz.

Jelenkor. Encyclopaedia. 229. l.

Arczkép-Album. Pest, 1855. 59. l. arczk.

Ferenczy és Danielik. Magyar Írók I. 412. II. 418. l.

Hölgyfutár 1860. 153. sz.

Ország Tükre 1862. 12. sz. arczk.

Kritikai Lapok 1862. 400. l.

Hazánk és a Külföld 1866. 32. sz.

Hajnal. Album. Bpest. 1873. kőnyom. arczk.

Vasárnapi Ujság 1875. 38. sz. arczk. (Szász K.)

Magyarország és a Nagyvilág 1875. 38. sz.

Szinnyei Repertóriuma. Történelem I. II.

Kőszeg és Vidéke 1881. 25. sz.

Petrik Könyvészete és Bibliogr. III. IV.

Figyelő XXIII. 264. l.

Wurzbach Biogr. Lexikon XLII. 39. l.

Pallas Nagy Lexikona XV. 537. l. (Négyesy László).

Esztergályos Ágoston, Sz. L. élete és irodalmi munkássága. Trencsén, 1901.

Vasvármegye. (Magyarország Vármegyéi) 337. l. arczk.

Akadémiai Értesítő 1906. 626. l.