Kezdőlap

Thewrewk (Török) Aurél (ponori),

orvosdoktor, egyetemi rendes tanár, és volt rektor, m. kir. udvari tanácsos, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, előbbinek testvéröcscse, szül. 1842. febr. 13. Pozsonyban; T. azért változtatta családjának régi történeti helyesírását Törökre, mert a praktikus irányú orvosi pályára lépett; gymnasiumi tanulmányait Pesten végezte, az orvosi tanfolyamot pedig Bécsben. 1867-69. Jendrassik tanár mellett a pesti egyetem élettani tanszékénél mint tanársegéd működött; 1869. kinevezték a kolozsvári orvossebészi akadémiához az elméleti orvostan rendes tanárának; 1872. pedig ugyancsak Kolozsvárra az élettan egyetemi rendes tanárának. Az 1880. évet Párisban töltötte, hol a Broca Páltól alapított embertani intézetben dolgozott. 1881. őszén őt nevezték ki arra az embertani tanszékre, melyet a budapesti egyetemen akkor szerveztek s a melyen ma is működik. Az általa berendezett budapesti embertani intézet és múzeum külföldön is előnyösen ismeretes és a modern anthropologiát a magyar társadalom körében ismeretessé tudta tenni. A m. tudom. Akadémia 1892. máj. 5. levelező tagjának választotta; több külföldi tudományos társaságnak rendes, illetve levelező tagja. 1898. megkapta a III. oszt. vaskorona-rendet.

Czikkeit és munkáit felsorolja Horváth Ignácz a Budapesti kir. m. tud. egyetem bölcsészeti karának irodalmi munkássága 1780-1895. Bpest, 1896. cz. munkájában a 440-444. l. és a M. tudom. Akadémiai Almanach 1894 óta.

Munkái:

1. Az izomidegek végződése. Pest, 1866.

2. Dr. Wundt élettanának kézikönyve. ford. U. ott, 1868-69. két kötet.

3. Az emlékezőtehetség mint a szervezett anyag működése. Hering tanár után. U. ott, 1871.

4. Der feinere Bau des Knorpels in der Achillessehne des Frosches. Würzburg, 1872. (Kül. ny. a verhandlunger der phys.-med. Gesellschaft N. F. V. kötetéből).

5. Ueber den Bau der Nervenfaser. U. ott, 1872. (Kül. ny. ugyanazon munkából).

6. Dolgozatok a m. kir. tudom.-egyetem élet-szövettani intézetéből. I. Az állati szervezetnek élő alakegységei. Tanulmány az állati sejtelmélet felett. Kolozsvár, 1876.

7. Az életerő és az orvostan mai iránya. U. ott, 1880. (Ennek függeléke: A kozmologiai problémának mint a tapasztalati természetbúvárlat utolsó kérdésének fejtegetése, vonatkozással a szerves világ erőnyilvánulásainak alaptörvényeire).

8. Dr. Topinard Pál: Az Anthropologia kézikönyve. Ford. Bpest, 1881. (Pethő Gyulával).

9. Sur le crâne d'un jeune gorille du Musée Broca. Paris, 1881. (Kül. ny. a Bulletin de la Société d'Anthopologie-ból).

10. A betegségek uralma a föld népe közt. Bpest. 1884. (Kül. ny. a Természettud. Közlönyből).

11. Darwin: Az ember származása és az ivari kiválás. ford. U. ott, 1884. Két kötet. (Entz Gézával).

12. Ueber ein Universal-Kraniometer. Zur Reform der Kraniometrischen Methodik. Leipzig, 1888.

13. Az ájnók. Egy ősi emberfajtáról Ázsia keleti szélén. Anthropologiai tanulmány. U. ott, 1889. (Kül. ny. a Bud. Szemléből).

14. Grundzüge einer system. kraniometrie... Stuttgart, 1890.

15. Ueber eine neue Methode den Sattelwinkel zu messen. Leipzig, 1890. (Kül. ny. az Internat. Monatschrift für Anatomie und Physiologie VII. kötetéből).

16. Egy Jézó szigetbeli ájno koponyáról... Bpest, 1892. (Kül. ny. gr. Széchenyi Béla: Keletázsiai utazások tudományos eredményei czímű munkából).

17. Jelentés III. Béla király és neje test-ereklyéiről. U. ott. 1893. (Értekezések a természettudomány köréből XXIII. 4.).

18. Adatok az emberszabásu lények koponya-alakulásához. U. ott, 1894. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 10.).

19. Adatok az Árpádok testereklyéinek embertani búvárlatához. U. ott, 1894. (Értek. a term. tud. kör. XXIII. 9.)

20. Esdő szó a magyar nemzethez. A honalapító királyok emlékei iránt való kegyelet ügyében III. Béla király halálának 701. évfordulója alkalmából. U. ott, 1897.

21. Emlékirat egy a Szent-Gellért-hegyen építendő országos Pantheon tárgyában. U. ott, 1897. (Benyujtotta a képviselőháznak az Országos Nemzeti Szövetség).

22. A Lombroso-féle bűnügyi embertan alapeszméjéről. U. ott, 1906.

Kiszlingstein Könyvészete.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 312., XVIII. 465. l.

Petrik M. Könyvészet 1886-1900.