Kezdőlap

Toldy István,

drámaíró és publicista, a Kisfaludy-társaság tagja, T. Ferencz egyetemi tanár és Mojsisovics Auguszta fia. szül. 1844. jún. 4. Pesten; iskoláit itt és a német nyelv megtanulása végett Pozsonyban járta, a jogot a pesti egyetemen végezte. 1866-ban le akarta tenni a doktorátust a jogból és beadott e czélra egy értekezést, mely a házasság feloldhatóságát tárgyalta; de az egyetem a munkát, mint egyházellenest, visszautasította; 1867. a miniszterium kinevezése után, midőn az egyetem nem utasította vissza, értekezett e kérdésről. 1867. fogalmazó, 1868. titkár lett a belügyminiszteriumban, később a pénzügyminiszteriumban; majd 1870-től a miniszterelnökség sajtóügyi osztályában működött, honnét 1872. az új törvényelőkészítő bizottsághoz tették át. Az államszolgálatot azonban 1875-ben elhagyta, hogy egész erejét az irodalomnak szentelje. Politikai felfogását a Deák-párti elvek s az egyházpolitikában erős antiklerikális irány jellemezte, mely gyakran túlságig ment; hevesen támadta a jezsuitizmust czikkeiben és munkáiban. Mint szépirodalmi író a «Kávéforrás»-ban székelő fiatal írói csoportnak volt tagja, Rákosival, Berczikkel, Dóczival, Kaas-sal, a Márkus testvérekkel és Urváryval együtt. 1872-ben Csongrádon fellépett képviselőjelöltnek, de a baloldal, a papok segítségével, megbuktatta. 1873-ban a Kisfaludy-társaság tagjává választotta. 1875-ben alapította a Nemzeti Hirlapot, melyet a fuzió után (1878. júl. 10.) Márkus István barátjának engedett át, maga mint főmunkatárs segített tárczáival, czikkeivel a lap magas színvonalát fentartani. Meghalt 1879. decz. 6. Budapesten.

Mint hírlapíró 1867. kezdte pályáját, mikor Frankenburggal és Pulszky Ágosttal az 1848. cz. szabadelvű politikai lap kiadására szövetkezett, melybe ő elevenséget, szellemet és finom stílust vitt. 1868-ban a Századunk cz. nagyobb politikai lapnak volt Urváry Lajos mellett főmunkatársa. Czikkei a M. Ifjúság Évkönyvében (Pest, 1860. Irodalmi mozzanatok a pesti nagygymnasiumban), a Széchenyi Emlékkönyvben (1861), a Hölgyfutárban, Fővárosi Lapokban és Nővilágban (1864-65).

Munkái:

1. Kebes. Az élet képe. Görögből. Pest, 1860.

2. Magyarország különállása Németország egységének szempontjából. Irta egy magyar államférfiú (báró Eötvös József). Németből. U. ott, 1861.

3. Szegény Ilona naplója. Regény. Irta gróf Batthyány Julia. Francziából. ford. U. ott, 1862.

4. Thalia. Zsebkönyv 1862-re. I. évf. Kiadták Fésüs György és... U. ott, 1862.

5. A tudós neje. (Valvédre). Regény. Sand Georges után ford. U. ott, 1863.

6. Nemzeti Szinház Könyvtára. Kiadja... U. ott, 1863. Hat kötet. (Ebben: V. k. A rendszeres férjek, vígj. 3 felv. Irta Belot Adolf, ford. Berczik Árpád és...)

7. Gróf Bethlen Miklós emlékiratai. Francziából. (1659-1689.). U. ott, 1864. Két rész egy kötetben.

8. A nőkről a nőknek. U. ott, 1865.

9. Mit kell az 1848-ki törvényeken változtatni? (Irta 13.). U. ott, 1866.

10. A magyar politikai szónoklat kézikönyve a legrégibb időktől a jelenkorig, vagyis a kitünőbb politikai szónokok életrajzi adatokban és jellemző mutatványokban feltüntetve. U. ott, 1866. Két kötet.

11. Magyar királyság és nemesség helyzete Magyarországon a vegyes házasságbeli királyok alatt. Kivonat. U. ott, 1867. (Akadémiai Értesítő V.).

12. A kiegyenlítés okmánytáros története. U. ott, 1867.

13. Régi Magyarország. A magyar birodalom politikai viszonyai a honfoglalástól a szathmári békéig. U. ott, 1868.

14. Elmélkedések az egyházi reformról. Egy ultramontán papnak ajánlva. Az 1848-iki törvények és a katholikus egyház Magyarországon. Lipcse, 1868. (2. kiadás. 1868., 3. k. 1870. U. ott. Németül: ford. Hevesi Lajos. U. ott, 1868. nyom. Pozsonyban, még egy kiadást ért).

15. 1848. Politikai szemle az állam és egyház köréből. Szerk. és kiadja... U. ott, 1868. Öt füzet.

16. A választások előtt. U. ott, 1868. (2. kiadás. Függelékül: A czímkérdés. U. ott, 1868.).

17. Megyerendezés az 1848. év szellemében. U. ott, 1869.

18. Pártjaink feladata a választások után. U. ott, 1869.

19. Adél asztalára. U. ott, 1869.

20. A kath. egyházi autonomia és veszélyei. U. ott, 1870.

21. Anatole. Regény. U. ott, 1872. (2. kiadás. Bpest, 1874.).

22. Öt év története. 1867-1862. Pest, 1872. (Névtelenül. 2. kiadás. U. ott, 1891).

23. A jó hazafiak, vagy harcz a vasutkérdés miatt, vígj. 4 felv. U. ott, 1872. (Nemzeti Színház Könyvtára 35. Előadták Kassán, 1874. jan. 30.).

24. A jezsuiták Magyarországon és egyebütt. A Jézus-társaság szervezésének, tanainak és működésének ismertetése és a jezsuitakérdés Magyarországon. Bpest, 1873. (Ism. Hon 275., 283. sz.).

25. Az új emberek, vígj. 3 felv. U. ott, 1874. (Előadták Pesten, 1872. okt. 18., Kassán, 1878. márcz. 28.).

26. Livia, színmű 3 felv. U. ott, 1874. (Különny. a Kisfaludy-társaság Évlapjaiból. Székfoglaló).

27. Kornélia, színmű 4 felv. U. ott, 1874. (Nemzeti Színház Könyvtára 64. Először adták Pesten, 1874. decz. 4.).

28. Zwei Schauspiele: Livia. Cornelia. Übersetzt von Alexander Rosen. Wien, 1875.

29. Weber György, A pápaság története. Lipcse, 1871-1872. Tizenegy kötet. (Névtelenül).

30. Tarka képek. A rajzok Jankótól. U. ott, 1875.

31. Hungaria. Politikai évkönyv és naptár 1877-re. Kiadja... U. ott, 1877.

32. A rómaiak története. Irta Momsen Tivadar. Az ötödik kiadás után a M. Tudom. Akadémia megbizásából ford. U. ott, 1874-1877. Nyolcz kötet, Italia katonai térképével.

33. Menyecskék könyve. Adomák és apró történetek a menyecskék mulattatására tisztelőik okulására, összeszedve a Rokkant Huszár által. U. ott, (év n., 2. czim-kiadás 1885., 3. kiadás 1886. U. ott).

Kéziratban: Universal-genie, vagy a 27 női szépség, életkép 1 felv. (először adták a budai Népszinházban 1861. márcz. 12.) Házasság látatlanban, vígj. 1 felv. (először u. ott adták 1861. máj. 1.) A két testvér, népdráma dalokkal 3 felv. írták D'Ennery és Carmon, magyarra átdolgozta (először a budapesti Népszínházban 1877. szeptember 23.).

Alföldi Hirlap 1869. 106. sz.

Uj világ 1870. 2. sz. arczk.

Családi Kör 1872. 26. sz. kőny. arczk.

Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. IX. 1873., XVI. 1881. febr. 6. (Rákosi Jenő).

Magyarország és a Nagyvilág 1872. 15. sz. arczk., 1879. 50. sz. arczk., 1880. 16. sz.

Vutkovich Sándor, M. Irók albuma. Pozsony, 1873. 341. l.

1879: Pesti Napló 294-296. sz. (Urváry L.), Vasárnapi Ujság 50. sz. arczk., Prot. Egyh. és Iskolai Lap 50. sz., Pester Lloyd 339. sz. (Dux A.), Képes Családi Lapok arczk., Ellenőr 585. sz., Hon 294., Magyarország 337., Egyetértés 336., Fővárosi Lapok 286. sz. (Vadnai K.), 282., 1880. 4. sz. (Toldy F. naplójából), 283. sz.

P. Hirlap 1879. 337., 338. sz, 1881. 37., 38. sz. (Rákosi Jenő).

Koszorú III. 1880. (Ábrányi K.).

Ország-Világ 1880. I. 27-30. l. (Balázs S.).

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ágai, Por és hamu. Bpest, 1892.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 239. l. (Négyesy László).

Hazánk 1899. 4. sz.

Beőthy-Emlékkönyv. Bpest, 1898. (Legifj. Szász Károly, T. I. mint drámaíró). Egykorú szinlapok és gyászjelentés.