Kezdőlap

Váradi Péter (Adorján)

és nem Várdai, a hogy Wagner Károly és mások őt elnevezik; kalocsai érsek; valószínűleg Váradon született, vagy legalább itt töltötte gyarmekkorát; korán árvaságra jutván, Vitéz János gondoskodása folytán a legjobb nevelésben részesült. 1465-ben, midőn Vitéz a váradi püspökséget a prímási székkel cserélte föl, V. is követte őt Esztergomba, a hol kanonok lett. Majd Bolognába ment tanulmányait folytatni; hazajövén, királyi titkárrá neveztetett ki. 1476. a királyi kegy az erdélyi káptalan prépostságához, majd a szentjobbi és földvári apátságokhoz juttatta. 1478. a király első titkára, a cseh királyság pecsétjének őre, 1479. titkos kanczellár és végre 1480. kalocsai érsek lett. 1479-ben a nyarat Mátyás király mellett a török ellen viselt hadjáratban töltötte; a béke megkötése után is Mátyás közelében élt mint legbizalmasabb embere. A nagy király udvarában otthonos humanisták közt is előkelő helyet foglalt el s Mátyás őt bízta meg Janus Pannonius költői műveinek összegyűjtésével. A király mind több jószággal jutalmazta őt meg. Budavárában házat ajándékozott neki; péterváradi apáttá és királyi helytartóvá tette; Rómában pedig lépéseket tett bíbornokká kineveztetése érdekében. A szerencse azonban elbizakodottá tette. A királylyal szemben követelő, fenhéjázó eljárást kezdett követni, sőt ha a király nem akarta elhatározásait követni, fenyegető nyilatkozatokra ragadtatta magát. A király ezen viselkedéeért 1484. fogságba vetette s az árvai várba vitette. 1489. a fogságát a visegrádi várral cserélte fel. Mátyás király halála után Corvin János szabadon bocsátotta s visszatért érsekségébe. Politikával ezután nem foglalkozott. Ulászló is állandó jóindulatával tüntette ki, kikérte tanácsait és hetekig elmulatott házánál. Halála 1501-ben következhetett be, mert az érseki szék azon év júniusában már üresedésben volt.

Munkája: Petri de Varda (Adorian) Epistole (ab anno 1490-1498) cum nonnullis Wladislai II. Regis Hung. Literis Petri causa scriptis. Praefatus est et Indicem chronologicum subjecit Carolus Wagner. Posonii et Cassoviae, 1776. (A pápához és a királyhoz, bíbornokok és főpapokhoz, hazai és külföldi főurakhoz, hívei és tisztviselőihez intézett 127 levél; melyek érdekes világot vetnek az egész ország, de legkivált a kalocsai érseki megye akkori állapotára. Wagner a Székely Sámuel XVIII. századi jeles gyűjtő másolatát használta; az eredeti egykorú példány holléte felől nincs tudomásunk.)

Katona, Historia Colocensis Ecclesiae I. 457-501. l.

Horányi, Nova Memoria 18. l.

Buday Ferencz Polgári Lexikona III. 684. l.

Zelliger Alajos, Egyházi írók 537. l.

Márton Mátyás. Váradi Péter kalocsai érsek élete. Bpest, 1883.

Fraknói Vilmos, Váradi Péter kalocsai érsek élete. Bpest, 1884.

Kollányi Ferencz, Esztergomi kanonokok. Esztergom, 1900. 107. l.