Kezdőlap

Vitéz János (zrednai),

esztergomi érsek és primás, szül. 1408 körül Szrednyán (Belovárm., Horvátország); a zágrábi püspöki megyében az egyházi rendbe lépett. A latin és görög tanulmányokban, nemkülönben a mennyiségtani tudományokban igen jártas volt. Hunyadi János fiait, Lászlót és Mátyást tanította. 1438. táján a királyi irodába került, hol mint jegyző működött és Zsigmond, Albert, I. Ulászló királyoknak és Hunyady János kormányzónak titkárja volt. A várnai veszedelemben a váradi püspök elesvén, 1445. a római pápa őt, mint nagyprépostot nagyváradi püspöknek kinevezte. Ettől fogva igen nevezetes szerepet vitt az országban, különösen követségbe küldetve fejedelmekhez. 1453. jan. elején már mint cancellár működik. 1463. kineveztetett a zágrábi megye kormányzójává, 1464. Mátyás király által Bihar megye örökös főispánjává; 1465. febr. az esztergomi érsekségre emeltetett. 1470. a szegszárdi apátság commentátora, 1471. pedig bíbornok lett. V. egész kis akadémiát vonzott maga köré az esztergomi várba; mint egyik életírója megjegyzi: «Magyarországot a Muzsák menhelyévé alakította». Saját roppant költségén a pozsonyi új egyetemet, az «Academia Istropolitanát», négy fakultással berendezte. Könyvtára híres volt Európa-szerte, codexeit maga nézte át és javítgatta; ezek szétszóródtak a külföld könyvtáraiba, alig maradt meg nálunk egynehány. 1472 elején Mátyás király Vitézt árulási vád alapján Nyitra várában elfogatta és Visegrádon őriztette; azonban néhány hét mulva a főrendek közbevetették magukat Mátyásnál és kieszközölték szabadonbocsátását. Ekkor Esztergomba vonult nyugalomba, hol 1472. aug. 8. (sexto idus Augusti) meghalt.

Munkái:

1. Epistolae in diversis negotiis statum publicum regni Hung. concernentibus, ab anno 1451. Gubernatoris, nec non praelatorum et baronum hujus regni nomine exaratae, per Paulum de Ivanich Dioecesis Zagrabiensis presbyterum... vivente adhuc auctore, in hoc volumen congestae, et notis illustratae. (Schwandtner: Script. Rev. Hung. II. 1-106. lap. Közölve a bécsi csász. könyvtár codexéből).

2. Joannis Vitéz de Zredna... Orationes in causa expeditionis contra Turcas habitae, item Aeneae Sylvii Epistolae ad eundem exaratae 1453-1457. E bibliothecis et tabulariis Dresdensi, Florentina, Mellicensi, Monacensi et Vindobonensi collegi atque... edidit... Budapestini, 1878. (Nyom. Bécsben. Magyarul: Bpest, 1878.)

Kéziratban: Oratio ad Sixtum III. Pontificem Romanum, nomine Mathiae, Hungariae et Bohemiae regis habita.

Bod, M. Athenás 329. l. (Neve hibásan Vitéz Lászlónak írva.)

Barits, Adalbert, Scriptorum ex regno Slavoniae a Saeculo XIV. usque ad XVII. inclusive collectio. Varasdini, 1774.

Tudományos Gyűjtemény 1831. III.

M. Tudós Társaság Évkönyve IV. 2. oszt. 1836-38. 112. l. (Czuczor.)

Uj M. Múzeum 1850. I. 101. l.

Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I. 168. l.

Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 225. l.

M. Könyvszemle 1878., 1880.

Kath. Szemle 1888. 569-575., 1890. 31. sat. l.

Fraknói Vilmos, Vitéz János esztergomi érsek élete. Bpest, 1879. (Ism. Századok, Pauler Gyulától.)

Ábel Jenő, Magyarországi humanisták és a dunai tudós társaság. Bpest, 1879. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből VIII. 8.)

Kiszlingstein Könyvészete.

Zelliger Alajos, Egyházi Irók Csarnoka. Nagyszombat, 1893. 567. l.

Irodalomtörténeti Közlemények 1902.