Kezdőlap

Wenzel Gusztáv (kövesdi),

bölcseleti és jogi doktor, egyetemi tanár, a m. tud. Akadémia rendes tagja, szül. 1812-ben Lukauban (Alsó-Luzsicza), hol akkor atyja mint huszárkapitány állomásozott; atyjával később Lombardiába költözött s itt kis fiának az anyanyelve olasz lett, azonban magyarul is megtanult a huszároktól. Veronában járt először iskolába, később pedig a milanói katonai intézetbe s a salzburgi benczések gymnasiumába a itt végezte a VI. osztályt. Mikor atyja Veszprémbe helyeztetett át, vizsgát tett a piaristáknál és a IV. osztályba vették fel; Váczon és Pesten az egyetemen folytatta tanulmányait, hol 1836-ban bölcseleti és jogi doktorrá avatták. Ekkor (aug. 16.) József nádor Sándor főherczeg tanítójául alkalmazta. 1836. decz. 3. az ügyvédi oklevelet kiérdemelte, de az ügyvédi pályát nem folytatta. 1838. okt. 1-től a pesti egyetemen Wezerle halálával mint helyettes tanár a történelem tanszékét foglalta el; azon év nov. 17. pedig elnyerte a bécsi Theresianum magyar jogi tanszékét; 1850. máj. a pesti egyetemre neveztetett ki a magyar magánjog, a bányajog s a perrendtartás tanárává, jogosítványt kapott előadás tartására a jogtörténetből, az osztrák magánjogból és az összehasonlító jogtudományból, továbbá a bölcseleti karon a történelemből. 1854. Thun fölmenté a perrendtartás előadásának kötelezettsége alól és megbízta őt a német birodalom és jogtörténet tanításával. 1861. a magyar magánjog tanítását fogadta el s tanította 1889-ig. Nagy érdemei voltak mint anyaggyűjtő és az anyagot rendszerbe szedő fáradhatatlan tudósnak. Beutazta Európa nagy részét, hogy megismerje a modern államok jogi institutióit; beutazta az ország minden táját, hogy munkálataihoz adalékokat gyűjtsön. A m. tudom. Akadémia 1846. decz. 18. levelező, 1858. decz. 18. rendes tagjának választotta. 1866. a pesti egyetem rektora, 1868. kir. tanácsos lett. A m. tört. társulat másodelnöke és a délszláv tört. társulat tagja; a felsőluzsiczai tudós-társaságnak, a morva-sziléziai cs. kir. társulat történeti és statisztikai osztályának és az erdélyi országismertető egyesületnek szintén tagja volt. 1879. máj. 12. ünnepelte negyvenéves tanári jubileumát s ekkor ő felségétől a nemességet nyerte kövesdi előnévvel, az egyetemtől pedig díszoklevelet. 1889. nov. 25. nyugdíjaztatása alkalmával a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Meghalt 1891. nov. 23. Budapesten. A m. tudom. Akadémiában 1894. máj. 23. Vécsey Tamás tartott fölötte emlékbeszédet.

Számos czikke jelent meg a m. tud. Akadémia kiadványaiban, a Hetilapban (1845. Műipari levelek), a Reguly-Albumban (1850. Eszmetöredékek, A magyar nemzeti hősmonda történettudományi méltatása), a Kath. Szemlében (1888. Magyarország Dante, Petrarca, Boccaccio felfogása és munkái szerint) a Vasárnapi Ujságban (1855) sat.

Munkái:

1. Dissertatio inaug. juridica de fontibus juris privati hungarici et theses e scientiis juridicis ac politicis. Pestini, 1836.

2. Magyar- és Erdélyország története rajzolatokban Geiger Péter N. Jánostól. Tervezte, magyar és német nyelven magyarázta. Bécs, 1843. (Magyar és német czímmel és szöveggel. 3. kiadás. 18 képpel. Bécs, 1873.)

3. Frangepán Kristóf velenczei fogsága 1514-19. Nagyobbrészt rnég ismeretlen egykorú levelezések- és egyéb kútfőkből. Előadta az Akadémia tört. tud. osztályában decz. 7. 1850. Bécs.

4. Ideiglenes polgári perrendtartás Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb vajdaság és a Temesi bánság számára (1852. szept. 16-ról), különös tekintettel a biróságaink tiszti eljárását illető rendeletekre, az erdélyivel (1852. máj. 3-ról) egybefoglalva magyarázta, irománypéldákkal felvilágosította s az új ügyvédi rendtartással bővítette. Bécs, 1853.

5. Az ausztriai általános polgári törvénykönyv magyarázata. Magyar-, Horvát-, Tótország, a Szerb vajdaság és a Temesi bánság viszonyaira alkalmazva. Betűrendes lajstrommal. Bécs, 1854.

6. Handbuch des österreichischen allgemeinen Bergrechtes auf Grundlage des Gesetzes vom 23. Mai und der Vollzugavorschrift vom 25. Septbr. 1854. Wien, 1855.

7. A magyar történet legrégibb idejétől 1561-ig. Bécs, 1856.

8. Bon Alajos jelentése Magyarországról a velenczei nagy tanácshoz 1519. Bécs, 1856.

9. Kiefenberger és Radler, két XV. századbeli német költemények méltatása a magyar történelem szempontjából. Bécs, 1856.

10. Beiträge zur Quellenkunde der dalmatischen Rechtsgeschichte im Mittelalter. Wien, 1849-51. Három füzet.

11. Szerémi György, II. Lajos és János királyok házi káplánja. Emlékirata Magyarország romlásáról 1484-1543. Közli... Pest, 1858. (Magyar Tört. Emlékek II. oszt. Irók. Monumenta Hungar. Histor. II. Scriptores I. köt.)

12. Árpádkori Új Okmánytár. Közzé teszi. Pest, 1860-74. I-XII. kötet. (M. Tört. Emlékek. I. oszt. Okmánytárak. Monumenta Hung. Historica I. Diplomataria 6-13., 17., 18., 20., 22. kötet. Codex diplom. Arpadianus continustus.)

13. A magyar és erdélyi magánjog rendszere. Buda, 1863-64. Két kötet. (2. kiadás. Bpest, 1882-74. 3. kiadás. Bpest, 1879. Három kötet. Pótkötet. Az 1872- 78. törvények, kormányrendeletek és curiai döntvények alapján. Bpest. 1879.)

14. Ozoray Pipó. Magyar történelmi jellemrajz Zsigmond király korából. Pest, 1863.

15. Emlékbeszéd néhai Pécsi Emil felett. Buda, 1865.

16. Beszéd az egyetem kettős állásáról a tudományokhoz és a gyakorlati élethez. Buda; 1866.

17. A magyar és erdélyi bányajog rendszere. Buda, 1866. (2. kiadás. Bpest, 1879. Két füzet.)

18. Beszéd, melyet az 1869-90. tanszaknak a m. k. egyetemnél történt megnyitásakor mondott. Pest, 1869.

19. Kassa város parketkészítése a XV. század kezdetén. Bpest, 1870. (Értekezések a társad. tud. kör. II. 3.)

20. Egyetemes európai jogtörténet. Buda, 1869. (Az Akadémia nagy jutalmában részesült. Keleti Károlylyal. 2. kiadás. Buda, 1870. és Bpest, 1878).

21. Magyarország jogtörténetének rövid vázlata. Pest, 1872.

22. Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Bpest, 1872. (Értek. a tört. tud. kör. II. 2.)

23. Nevezetes per lőcsei polgárok között. 1421-1429. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. II. 5.)

24. Diósgyőr történeti jelentősége. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. II. 7.)

25. Adalék 1352-ból az arany-bulla néhány czikkének alkalmazásához, magyarázásához. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. III. 2.

26. Adalék az erdélyi Szászok történetéhez; az Andreanum előtti időből. Bpest, 1873. (Értek. a tört. tud. kör. III. 3.)

27. Stibor Vajda. Életrajzi tanulmány. Bpest, 1874. (Értek a tört. tud. kör. 1V. 2.)

28. Visszapillantás az előbbi magyar királyi curiának 1724-1769. működésére. Bpest, 1875. (Értek. a társ. tud. kör. III. 8.)

29. Verancsics Antal m. kir. helytartó esztergomi érsek összes munkái. Közli... Szalay Lászlóval. Bpest, 1857-1875. 12 kötet. (M. Tört. Emlékek. II. osztály. 2-6., 9., 10., 19., 20., 25., 26., 32, kötet.)

30. Diplomatiai emlékek az Anjou korból. Szerk. II-III. kötet. 1268-1426. Bpest, 1874-76.

31. Az összehasonlító jogtudomány és a magyar magánjog. Bpest, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 2.)

32. Az országos jog és a particuláris jogok közti viszony hazai jogrendszerünkben. Bpest, 1876. (Értek. a társ. tud. kör. IV. 5.)

33. Az alsómagyarországi bányavárosok küzdelmei a nagylucsei Dóczyakkal 1494-1548. Bpest. 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 6.).

34. Magyarország városai és városjogai a multban és jelenben. Bpest, 1877. (Értek. a társ. tud. kor. IV. 9.)

35. A XV. századbeli tárnoki jog. Tanulmány a hazai jogtörténet köréből. Bpest, 1878. (Értek. a társ. tud. kör. V. l.)

36. A «Servitus fumi immittendi» hazai jogunk rendszerében. Tanulmány az összehasonlító jog szempontjából. Bpest, 1878. (Értek. a társ. tud. kör. V. 4.)

37. Thurzó Zsigmond, János, Szaniszló és Ferencz négy egykorú püspök a bethlenfalvi Thurzó-családból 1497-1540. Bpest, 1878. (Értek. a tört. tud. kör. VII. 9.)

38. Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. 1496-1501. Közli. Bpest, 1869-1878. (Magyar Történelmi Tár. XIV., XXIV., XXV.)

39. Tata fénykora 1412-1452. Bpest, 1880. (Értek. a tört. tud. kör. VIII. 9.)

40. Magyarország bányászatának kritikai története. Bpest, 1880.

41. A vasúti ügy s a posta- és távirdaügy közti összeköttetés Magyarországban a közlekedési és névszerint a vasuti jog szempontjából. Bpest, 1883. (Ért. a társ. tud. kör. VII. 7.)

42. Az európai vasúti ügy fejleményei és eredményei a magyar magánjog szempontjából. Bpest, 1882. (Értek. a tört. tud. kör. 1X. 10.)

43. A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Bpest; 1882. (Értek. a tört. tud. kör. X. 4 )

44. Kritikai tanulmányok a Frangepán család történetéhez. Bpest, 1883. (Értek. a tört. tud. kör. XI. 5.)

45. Az 1848. előtti magyar magánjog, tekintettel újabb átalakítására. Bpest, 1885.

46. Magyarország mezőgazdaságának története. Bpest, 1887.

47. Rosztizlaw galicziai herczeg IV. Béla magyar királynak veje. Bpest, 1887. (Értek. a tört. tud. kör. XIII. 8.)

48. A magyar bányajog rendszere. 2. olcsó kiadás. Bpest, 1890.

Jelenkor 1839. 5. sz.

Újabbkori Ismeretek Tára VI. 573. l.

M. Sajtó 1856. 202. sz.

Akadémiai Almanach 1861-től. (Munkálatai.)

Századok 1867-től. (Munkálatai.)

Szinnyei Repertóriuma. Történelem I., II. k .

Figyelő II., VII. 80. l.

Petrik Könyvészete, Bibliogr. I-IV, M. Könyvészet 1886-1900.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Tud. Akadémia kiadványainak Czím- és Tartalomjegyzéke. Bpest, 1890. 458-462. (Munkálatai.)

1891: Vasárnap decz. arczk., Ország-Világ 48. sz., arczk. Budapesti Hirlap 323. sz., Hazánk 154. sz.. Pesti Hirlap 325. sz., Vasárnapi Ujság 48. sz. arczk.

Vécsey Tamás. Emlékbeszéd Wenzel Gusztáv felett. Bpest, 1894. (Emlékbeszédek VIII. 5.)

Pallas Nagy Lexikona XVII. 1018. l.