Kezdőlap

Wertheimer Ede (monori)

jogakadémiai tanár, a m. tudom. Akadémia lev. tagja, szül. 1848. jún. 2. Pesten; a középiskolát Pesten, egyetemi tanulmányait u. ott, Bécsben és Berlinben folytatta; azután a bécsi Institut für österreichische Geschichtsforschungnak lett tagja. 1877. a kolozsvári egyetemen magántanárrá történt képesítése alapján a nagy-szebeni jogakadémia történeti tanszékére nevezték ki, ezen intézetnek feloszlatása után pedig 1886. rövid időre a kolozsvári egyetemhez került, a honnét saját kérelmére a pozsonyi jogakadémiához helyezték át. Utazásokat tett Bécsbe, Berlinbe, Párisba és Londonba, az újabb történelemre czélzó kutatások végett. A m. tudom. Akadémia 1900. máj. 4. választotta levelező tagjai sorába. Időközben magyar nemességet kapott «monori» előnévvel.

Történelmi czikkeket írt a Századokba (1875 óta), a Pester Lloydba, a Budapesti Szemlébe, a Sybel Historische Zeitschriftjébe, a Neue Freie Pressebe, az Archiv für Österr. Geschichtébe sat.

Munkái:

Zur Geschichte des Türkenkrieges Maximilians II. 1565. und 1566. Wien, 1875.

Házasság-tervezés Erzsébet Anglia királynője és Károly osztrák főherczeg között 1559-1561. Bpest, 1876. (Értekezések a tört. tud. kör. V. 6.)

A tervezett négyes szövetség Ausztria, Orosz-, Franczia- és Angolország közt. 1787-1790. Bpest, 1880. (Értek. a tört. tud. kör. IX. 1.)

Erzsébet Anglia királynője és Ausztria 1563-1568. Adat a XVI. század vallási történelméhez. Bpest, 1880. (Értek. a tört. tud. kör. VIII. 1.)

Francziaország magatartása II. József császárnak II. Frigyes porosz királylyal történt találkozásaival szemben. Bpest, 1883. (Értek. a tört. tud. kör. X. 10.)

Ausztria és Magyarország a 19. század első tizedében. I. kötet. A lunevillei békétől a pozsonyi békekötésig. Bpest, 1884. (Ism. Pesti Napló 161. sz., Budapesti Szemle XXXIX. k., Nemzet 141. sz., Főv. Lapok 127. sz. II. kötet. A pozsonyi bébekötéstől a schönbrunni békekötésig. Bpest, 1892. Németül: Leipzig, 1884., 1890. Két kötet.)

Erzherzog Carl und die zweite Coalition bis zum Frieden von Luneville 1798-1801. Wien, 1885.

Gegen Herrn Fournier. Eine Antikritik. Altenburg (1885).

Zur Geschichte Wiens im Jahre 1809. Wien, 1889.

Die drei ersten Frauen des Kaisers Franz. Mit drei Porträts. Leipzig, 1893.

Die Verbannten des ersten Kaiserreichs. Louis Bonaparte. Jérome und Katharina von Westfalen. Elise Baciochi. Caroline Marat. Fouché. Lavary. Maret. Leipzig, 1897.

Az 1811-1812. magyar országgyűlés. Bpest, 1899. (Olcsó Könyvtár 1126-29.)

Der Herzog von Reichstadt. Ein Lebensbild. Mit sechs Lichtdruckbildern und einer Briefbeilage in Faksimiledruck. Stuttgart und Berlin, 1902.

Gróf Andrássy Gyula élete és kora. I. kötet. Külügyminiszteri kineveztetéseig. Bpest, 1910. Aczélm. arczk. 1848-ból. (Németül: Stuttgart, 1910.)

Petrik Könyvészete és M. Könyvészet.

Wurzbach, Biogr. Lexikon LV. 87. l.

Vasárnapi Ujság 1893. 25. sz.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 1022., XVIII. 1022. l. és a m. n. múzeumi könyvtár példányairól.