Kezdőlap

Wohl Janka,

irónő, szül. 1846. Pesten, hol atyja sebész, a szabadságharcz alatt honvédfőorvos, anyja kiváló műveltségű nő volt, kit a szabadságharcz előtt. is oly kitünőségek látogattak, mint Brunswick Teréz és Teleki Blanka grófnők, Schedius Lajos, Szemere Pál, Ballagi Mór s mások. Jankát eredetileg zongoraművésznőnek szánták, de legyőzhetetlen idegessége miatt lemondott e pályáról és író lett. Már 15 éves korában verses kötete jelent meg. Sokat fordított angolból. Szefánia testvérével együtt szerkesztette 1870-72-ben a Divatot. 1872 nov. 20. alapították a Nők Munkakörét, mely 1873. szept. 15. összeolvadt a Magyar Bazárral. 1873. okt. 1-től szerkesztették. E lapokban a praktikus irány mellett a magyar nővilág ízlésének és műveltségének fejlesztésére kiváló sikerrel működtek közre. Általában ő és testvére mintegy elválhatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társaséletében is nevezetes tényezőkként szerepeltek; szalonjukban számos kitünőség találkozott, így Haynald Lajos, Trefort Ágoston, Liszt Ferencz, Zichy Géza gróf stb.; Arany János pedig atyai barátjuk volt. W. négy nyelven foglalkozott irodalommal; ő volt az első nő, ki az Akadémia megbízásából fordítást végzett, nevezetesen fordított Symondstól és Sainte-Beuvetől. 1897. jan. 21. a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Meghalt 1901. május 23. Budapesten.

Czikkei és költeményei saját lapjain kívül a következő évkönyvekben és hirlapokban vannak: Kalauz (1857.), Divatcsarnok (1859-60.), Hölgyfutár (1859-63), Részvét Könyve (1863.), Zilahy, Hölgyek Lantja (1865.), Fővárosi Lapok (1864. 50-52. beszély és 56. sz. költ.), Képes Világ (1872. költ. és Emmi első szerelme. Regény); P. Napló 1886. 293. és M. Salon (Emlékezés Liszt Ferenczre), Magyar szellemi élet (Bpest, 1892. Egy éj); a Budapesti Hirlapban jelentek meg azok a levelei, melyekben londoni tapasztalatairól számol be.

Munkái:

1. Wohl Janka költeményei. Kiadja Jókai Mór. Pest, 1861.

2. Betleff Károly, Feloldhatatlan kötelékek. Ford. Bpest, 1874.

3. Collins Wilkie, A gleninchi rejtély. Regény. Angolból ford. Bpest. 1875.

4. Gaboriau Emil, Mások pénze. Regény. Francziából ford. Bpest, 1875.

5. Dickens Károly, Copperfield Dávid személyes élettörténete, kalandjai, tapasztalatai és észrevételei, melyeket semmikép se szánt a nyilvánosság elé. Angolból ford. Bpest, 1877. Öt kötet.

6. Beszélyek és tárczák. Bpest; 1877. (Wohl Stefániával együtt. Új olcsó kiadás. Bpest, 1883.)

7. Mathers B. Helén, Jön a rozson át. Regény. Angolból ford. Bpest, 1878.

8. Bradton M. E.,. Lady Cecil. Angol regény. Ford. Bpest, 1878.

9. Alexander, Az ő legkedvesebb ellensége. Angol regény. Ford. Bpest, 1880. Két kötet.

10. Edwards B. Amalia, A nyoma vesztett. Angol regény. Ford. Bpest, 1881.

11. Greville Henrik, Dosia. Regény. Ford. Bpest, 1881.

12. A titokzatos hang. Regény. Angolból ford. Bpest, 1882. Két kötet.

13. Fothergill, Miss, A rokonok. Angol regény. Ford. Bpest, 1883. Két kötet.

14. Braddon, M. E., Az arany borjú. Regény. Angolból ford. Bpest, 1885. Két kötet.

15. Sand Georges, A percemonti torony. Regény. Ford. Bpest, 1885.

16. Renaissance Olaszországban. II. kötet. A szépművészetek. Írta John Addington Symonds, ford. Bpest, 1886. (A m. tudom. Akadémia Könyvkiadó-Vállalata.)

17. Magunk közt. Regény három könyvben. Írta Ossip Subin. Németből ford. Bpest, 1886.

18. F. Antony, Courteille János. Ford. Bpest. 1887.

19. Franz Liszt. Erinnerungen einer Landsmännin. Jena, 1887. (Francziául is. Paris, 1887.)

Az 1-5., 7-15. és 18. sz. alatti fordításai Zichy Camilla névvel jelentek meg.

20. Sainte Beuve, Arczképek a franczia újabbkori társadalomból. Francziából fordította, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1888.

21. Carmen Sylva, Ki kopog? Elbeszélés. Bevezetésül: Egy rajz. Írta Pierre Loti. Francziából ford. Bpest, 1890.

22. A kerékpárról. Bpest, (1891.).

23. A modern asszony breviariuma. Bpest. 1895.

24. Neuhaus Malvin, A «Perfecta». Kiadta a M. Bazár. Bpest, 1898.

25. A szépség művészete. Idegen források után összegyűjtve. Bpest, 1899.

Még a következő munkáit találtam hirdetve, de ezeket nem ismerem: A női szépség. 2. kiadás. Bpest. Illem. 4. bőv. kiadás. Bpest, Az otthon... Bpest, A hölgyek kertészeti kézikönyve, ford. Bpest, A jó tanácsok modora és illemszabályai. Bpest.

Álnevei: Egy nagyvilági hölgy és Zichy Camilla. (Ezen néven azonban a fordításban testvére is segítette.)

Petrik Könyvészete és Magy. Könyvészet 1886-1900.

Fővárosi Lapok 1889. 284. sz.

Athenaeum Néptára 1890. arczk.

Kiszlingstein Könyvészete.

Ország Világ 1894. 18. sz arczk.

Faylné, M. Irónők 118. l.

Pallas Nagy Lexikona XVI. 1068., XVIII. 815. l.

1801: Vasárnapi Ujság 21. sz.; Budapesti Hirlap 141., 142. sz. (gr. Zichy Géza); Pesti Napló 145.; Hét 10. sz., Pester Lloyd 129., Hazánk 124., Nemzeti Nőnevelés.

M. Szellemi Élet. Bpest, 1892. arczk. és gyászjelentés.