cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos és a főrendiház tagja, Zichy Károly gróf volt mosonmegyei főispánnak, főkamarásnak és tolnai gr. Festetich Juliának fia, bátyja Hermann grófnak, a volt udvari kanczelIárnak, szül. 1812. nov. 4. Tanulmányai befejeztével egy ideig mint Moson vármegye első alispánja szerepelt. 1842-ben táblai bíró, utóbb Moson vármegye fóispánja lett, mely állását a magyar kormány alatt is megtartotta 1849-ig. Ez időtől fogva kiválóan gazdaságának élt; résztvett több magyar vállalatban és az osztr. magy. államvasút ig. tan. volt, ez állásáról azonban lemondott. A főrendiház ülésein 1861-től élénk részt vett és a polgári házasság, valamint a főrendiházi reform tárgyalásakor felszólalt. Tagja volt a közgazdasági, pénzügyi, a függő államadósságokat ellenőrző bizottságoknak és a delegátiónak. Már 1836-ban nyerte a kamarási méltóságot, 1866-ban pedig a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki Ő Felsége. Neje Meskó Irén báróné volt. Meghalt 1892. jún. 26. Fülesen. A M. Tört. Társulatnak alapító tagja volt.
Czikkei: Magyarország anyagi érdekei (folyóirat) (1865. Észrevételek a javított vámtarifaterv némely pontjára.); Gazdasági L. (1869. 46. A stockholmi gazdasági kiállítás.)
Munkája: Mélt. Vásonkeői gróf Zichy Henrik úrnak, ns. Mosony vármegye főispáni székébe 1845. évi sz. Iván hava 18-án tartatott beiktatása alkalmával a megye rendeihez intézett beszéde. Magyaróvár, 1845.
Sturm Orsz. Almanach. I. 1I. 1V.
Orsz. Tükre. 1862. 11.
Szinnyei Repertoriuma I. 2 k., II.
Petrik Bibliographiája és Könyvészete.