Kezdőlap

Zimándy Ignácz,

plébános, országgy. képviselő, szül. 1831. ápr. 26. Radosóczon, Nyitra megyében, hol atyja, szegény kovácsmester volt. Tanulmányait Szakolczán, Nagyszombatban és Pozsonyban végezte, majd a szent benedekrendben három évet töltvén, a székesfehérvári egyházmegye növendékpapjainak sorába lépett s mint ilyen végezte el a theologiát. Pappá szentélték 1856. aug. 17. 1859-ig Törökbálinton káplánoskodott, 1859-62-ig hittanár volt a budai reáliskolában s ezalatt tanári oklevelet szerzett a bölcseletből s az egyetemes történelemből. 1862-69-ig főgymnasiumi tanár volt Pozsonyban, 1869-72-ig székesfehérvári tanfelügyelő és szentszéki ülnök. 1872. Törötbálint plébánosa lett. Mint kezdő plébános mostoha anyagi viszonyok közt élt s irodalmi munkássággal, főleg fordítással kellett paróchiája szerény jövedelmét kiegészítenie. 1879-89-ig szerkesztette és kiadta az oly hírhedtté vált Ébresztő Hangokat s ezzel az irodalmi vállalatával szép vagyont szerzett, melyet falujában zárda- és iskola-építésre valamint más hasznos intézmények létesítésére és fenntartására fordított. A község hálából még életében egyik utczáját nevéről Zimándy-utczának nevezte el. 1884-7-ig a nyitramegyei szeniczei kerületet képviselte mérsékelt ellenzéki és antiszemita programmal. Meghalt Budapesten mint nyugalmazott plébános 1903. decz. 31.

Munkái:

1. Die geschichtliche Wahrheit im Kampfe mit der. Geschichtsfälschung. Pozsony, 1872.

2. Egy kis vita. A bíbornok herczegprimás 1874. márcz. 9-iki beszéde és Hatala Péter. Pozsony, 1874.

3. A keresztyény egyháztörténelem kézikönyve. (Többek közreműködésével ford. Brück Henrik után, 3 kötet). Budapest, 1879.

4. Új merénylet a józan ész ellen. Elkövetve dr. Miller Kálmán bpesti kath. kir. egyetemi magántanár által. Budapest, 1879.

5. A székesfehérvári egyik új kanonok. Történeti adatokkal megvilágított egyházjogi értekezés. Budapest, 1880.

6. Kié a győzelem? vagy ki mellett bizonyítanak a Trefort Ágoston és Michl Jakab védelmére írt czikkek és mit mond a közvélemény ? Budapest, 1880.

7. Háromszázéves hazugságok. Pázmány Kalauzának III. k. 8. része. Bevezetéssel és korszerű jegyzetekkel kísérve. (Ébresztő Hangok II.) Budapest, 1880.

8. A magyarországi kath. gymnasiumok eredete s alapításmódja. Tiszteletes Szász Károly úrnak megszívlelésül. (Ébresztő Hangok IV.) Budapest, 1882.

9. Tisza-járás Magyarországon. (Politikai és nemzetgazdasági értekezés). Budapest, 1884.

10. Antisemita káté a magyar nép számára. (Ráth Ferenczczel együtt, németül és tótul is.) Budapest, 1884.

11. A megrögzött maimonides delíriuma. Hiteles zsidó káté (Ébresztő Hangok V.) Budapest, 1884.

12. Szózat a néphez. A leleplezett népámító liberalizmus (Verus álnéven). Budapest, 1896.

13. Kossuth Lajos a világtörténelem ítélőszéke előtt (Ébresztő Hangok XIV). Budapest, 1896.

14. Ludwig Kossuth vor dem Richterstuhle der Welt. (U. az Zelenyák János fordításában.) Budapest, 1898.

15. Kossuth Lajos a magyar intelligencia és emigráció ítélőszéke előtt. (Ébresztő Hangok XV.) Budapest, 1898.

16. Bírálat Kossuth Lajos Emlékiratainak VII-dik könyve fölött. Budapest, 1899.

17. Kossuth Lajos a hatodik nagyhatalom ítélőszéke elött. (Ébresztő Hangok XVII.) Budapest, 1899.

18. Kirándulás Szombathelyre. Budapest, 1899.

19. Nyílt levél Szemnecz Emil. . . hez, Budapest, 1899.

20. Új politikai kötéltáncz. Ns. és ft. Komlóssy Ferencz dr. prépost-kanonok s orsz. képviselő úrnak megszívleléseül. Budapest, 1899.

21. Harmadik politikai kötéltáncz. Budapest, 1899.

22. Kossuth Lajos negyvenlevelű babérkoszorúja (u. ez németül is). Budapest, 1900.

23. Kossuth Lajos azt izente. Paródia. Budapest, év. n.

24. Kossuth Lajos agyrémes dunai konföderációja és gróf Leiningen Kárcly magyar honvédtábornok «nagy komédiása» (Ébresztő Hangok XVIII. könyvének kiegészítése és befejezése). Budapest, év n.

25. Légből kapott hazugságok. A modern, új pogány, kazár-szabadkőműves, álliberális írástudóknak megszívlelésül. Budapest, 1900.

26. Kapuzáró elmefuttatás, vagyis hattyúdalom. Budapest, 1900.

27. Az igazság érdekében. Budapest 1900.

28. Hja paraszt, ez már más. Budapest, év n.

29. A magyar napisajtó parazitái. Budapest, 1901.

Buda és Vidéke 1893. 39:, 42., 1894. 15., 16.

Beszterczeb. főg. Ért. 1895.

Pallas Nagy Lex. XVI.

Budapesti Hirlap 1904. 1.