Bertók László

Csorba Győző

Bibliográfia


A borítón Martyn Ferenc rajza


 


Bertók László Csorba Győző c. bibliográfiája a legteljesebb Csorba-bibliográfia, még a folyóiratokban, napilapokban, kötetekben megjelent Csorba-fotók közül is sokat "leírt" a pályatárs-barát-bibliográfus. A tételeket a bibliográfia lezárása után kiadott kötetek, tanulmányok, cikkek események leírásaival kiegészítettük. Hogy az eredeti számozás megmaradjon, az utólag felvett tételeket, alosztásokat képezve, a főtételtől -tal (ponttal) elválasztva, félkövér számokkal jelöljük. Pl. 92.1, 92.2 ... 92.18



TARTALOM

Bevezető

Írások Csorba Győzőről
MAKAY GUSZTÁV: Csorba Győző
WEÖRES SÁNDOR: Csorba Győző
TAKÁTS GYULA: Emlékek, köszöntőbe Csorba Győzőnek
SŐTÉR ISTVÁN: Ithakába van-e visszaút?
RÁBA GYÖRGY: A vers fennsíkján
PARTI NAGY LAJOS: A Csorba-kert
Életrajzi adatok

Csorba Győző művei
VERSESKÖTETEI ÉS KRITIKÁIK
ÖNÉLETRAJZI INTERJÚKÖTETE ÉS KRITIKÁI, VALLOMÁSAI, NYILATKOZATAI, INTERJÚI
ANTOLÓGIÁK, AMELYEKBEN VERSEI JELENTEK MEG
VERSEI IDEGEN NYELVEN
VERSEI HANGLEMEZEN ÉS KRITIKÁI
MEGZENÉSÍTETT VERSEI
FORDÍTÁSKÖTETEI, DRÁMAFORDÍTÁSAI, A SZERKESZTÉSÉBEN MEGJELENT MŰFORDÍTÁSKÖTETEK ÉS KRITIKÁIK
ANTOLÓGIÁK, AMELYEKBEN MŰFORDÍTÁSAI JELENTEK MEG
BÁBJÁTÉKAI
MESÉI
MESEFELDOLGOZÁSAI
ÁTDOLGOZÁSA SZÍNPADRA
TANULMÁNYAI, KRITIKÁI, ELŐSZAVAI, TÁRCÁI
ÍRÁSAI, VERSEI EGYES ÍRÓKRÓL, MŰVÉSZEKRŐL, KÖLTŐKNEK, ÍRÓKNAK AJÁNLOTT VERSEI, LEVELEI
INTERJÚI, NYILATKOZATAI, VALLOMÁSAI
Irodalom Csorba Győzőről
ÖNÁLLÓ MŰVEK
TANULMÁNYOK, CIKKEK
RÓLA SZÓLÓ, NEKI AJÁNLOTT MŰVEK, HOZZÁ ÍRT LEVELEK
HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK, KÖSZÖNTŐK
LEXIKONOK, IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓK CSORBA GYŐZŐRŐL
ARCKÉPEK, FÉNYKÉPEK CSORBA GYŐZŐRŐL
Csorba Győző műveiből
FÖLJEGYZÉS
SÉTA ÉS MEDITÁCIÓ
FORDÍTOTT KÍGYÓ
KÖLTŐK, FIATALOK
TÚL MÁR
A HETEDIK UNOKA
TÜSKÉS TIBOR BESZÉLGETÉSE CSORBA GYŐZŐVEL
Kiegészítések a bibliográfiához (összeáll. Pintér László)

 


 

Bevezető

Csorba Győző költő, műfordító, szerkesztő 1916-ban született Pécsett, ahol azóta is él. Huszonhárom verseskötete, kilenc önálló fordításkötete, életrajzi interjúkötete jelent meg. 1941-től, a Sorsunk indulásától kezdve minden pécsi irodalmi folyóirat szerkesztésében részt vett, a Jelenkornak haláláig főmunkatársa volt.

Csorba Győző művészetével, írói műhelyével, emberi tartásával több mint fél évszázada fémjelzi a pécsi irodalmat és kultúrát. Baumgarten-díjas (1947), kétszeres József Attila-díjas (1957, 1972), Kossuth-díjas (1985), Pécs város díszpolgára (1986). Hetvenötödik születésnapja alkalmából, mivelhogy betegeskedett, a köztársasági elnök személyesen hozta el Pécsre, s adta át neki az újabb kitüntetést, a Magyar Köztársaság Érdemkeresztje Középkeresztjét.

Bibliográfiánk ennek a gazdag, mértéket és példát adó életnek és életműnek a könyvészeti számbavételét kísérli meg, arra törekedve, hogy fontos adat ki ne maradjon belőle, s kerüljön bele minden, ami a tájékozódást és a több irányú megközelítést elősegíti. Tüskés Tibor tizenöt évvel ezelőtt készített már bibliográfiát Csorba Győzőről, melynek adatait a szerző szíves engedelmével átvettük. Az újabb számbavételt az életműnek az elmúlt másfél évtizedben történt kiteljesedése, s a róla szóló értékelések nagy száma és sokfélesége indokolja. Több helyen a régi adatokat is sikerült kiegészítenünk, s néhány olyan fejezetet is beiktattunk, amely a korábbi bibliográfiában nem szerepelt. Ilyenek az "Antológiák, amelyekben versei jelentek meg", az "Írásai, versei egyes írókról, művészekről. Költőknek, íróknak ajánlott versei. Levelei.". Utóbbiból kiderül, hogy bár a pályakezdése éveit leszámítva recenziót, tanulmányt alig írt, milyen sok elődjéről s pályatársáról vallott verseiben.

A "Hírek, tudósítások, köszöntők" című fejezetbe minden híradást fölvettünk, amely arról szól, hogy Csorba Győző mikor, hol, milyen irodalmi, kulturális vagy egyéb eseményen vett részt, miképpen volt jelen Pécs, Baranya, Magyarország közéletében, s milyen volt az az irodalmi élet, amely az elmúlt ötven évben Pécsett körülötte, s szinte mindig az ő részvételével zajlott. Szemléletesen egészíti ki ezt az "Arcképek, fényképek..." című rész, amelyben a sajtóban közölt fotókat is fölsoroljuk. S még többet tudunk meg a korról s a tárgyról, ha a bibliográfiai sorozatunkban eddig megjelent négy kötet - a Várkonyi Nándor, a Pákolitz István, a Bárdosi Németh János és a Szederkényi Ervin és a Jelenkor - hasonló fejezeteit is föllapozzuk.

Nem közöljük a versek lapokban, folyóiratokban történt első megjelenésének adatait, mert amit a költő közülük arra érdemesnek tartott, azt fölvette köteteibe. Nem soroljuk fel az antológiákban szereplő verseket sem, mert azok meg a már megjelent kötetekből valók. Magáért beszél, hogy mikor, kik, milyen antológiákba vették fel a költő műveit. A róla szóló irodalom csoportosításakor néha gondot okozott, hogy egy írást, esszét a "Tanulmányok, cikkek" vagy a "Róla szóló, neki ajánlott művek..." fejezetbe soroljunk-e, de egy művet csak egy helyen szerepeltettünk. Ugyanez áll azokra az egyes verseskötetekről szóló írásokra, amelyek az egész pályára tekintenek. Ezek közül azokat, amelyekről egyértelműen eldönthető volt, a "Tanulmányok, cikkek" fejezetbe vettük fel, de a többire is figyelve, ennek a fejezetnek a végéről utaltunk a válogatott, illetve az összegyűjtött verseskötetek megfelelő tételeire. Csorba Győző a rádióban és a televízióban is sokszor volt interjúalany, s beszéltek róla, könyveiről. Az ilyen publikációkból azokat szerepeltetjük, amelyek később nyomtatásban is megjelentek, vagy amelyeknek a kézirata a Baranya Megyei Könyvtárban elolvasható. Kivételt a Tüskés Tibor Csorba-bibliográfiájából átvett néhány tétel képez.

A tárgyi, illetve műfaji csoportokban többnyire az évekre bontott időrendet, azon belül a betűrendet követjük. Ennek a fordítottját, betűrenden belül időrendet alkalmazunk a "Versei idegen nyelven", az "Írásai, versei egyes írókról..." és a "Róla szóló, neki ajánlott művek..." című fejezetekben. Szoros az időrend a "Tanulmányai, kritikái, előszavai, tárcái", az "Interjúi, nyilatkozatai, vallomásai", a "Hírek, tudósítások, köszöntők" s az "Arcképek, fényképek..." csoportokban. Ez utóbbiban, ahol kideríthettük, nem a megjelenése, hanem a készítése időpontjához soroltuk be a képet. Elhagytuk, ha volt, a Csorba Győző egyes műveiről szóló recenziók címét, s csak a szerző nevét és a forrás adatait szerepeltetjük. Ha egy írás, kép többször megjelent, a későbbi közlés(ek) adatait az első publikáció leírásánál adjuk meg. A Tiszteletadás Csorba Győzőnek és a Csorba Győző 75. című gyűjteményes kötetek analitikus leírásakor csak a cím első szavát, zárójelben a teljes leírás tételszámát és a részmű lapszámát közöljük lelőhelyként: Tiszteletadás (897)..., Csorba (903)...

Az anyaggyűjtés során a pécsi-baranyai sajtó esetében (Dunántúli Napló, Új Dunántúli Napló, Esti Pécsi Napló, Jelenkor, Baranyai Művelődés stb.) teljességre törekedtünk, az országos sajtóból a bibliográfiákban, repertóriumokban szereplő, és a Baranya Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményében feltárt publikációkat vettük fel, kiegészítve a saját gyűjtésünkkel.

A bibliográfiai rész előtt Csorba Győzőről szóló írásokat közlünk, utána pedig Csorba Győző hat versét és Tüskés Tibor vele készített interjúját.

A Névmutató tartalmazza a bibliográfiában előforduló valamennyi író, művész, tárgyalt személy, testület, intézmény nevét, valamint a földrajzi neveket. Azokat a tételeket, amelyek alatt Csorba Győző egyes személyekről, testületekről, földrajzi helyekről szóló írásai találhatók, a névmutatóban dőlt számokkal jelöltük.

 

Írások Csorba Győzőről

 

MAKAY GUSZTÁV

Csorba Győző

- RÉSZLET -


Csorba Győző a népi szegénységből indult - apja vasúti iparos, s a költő, a nyolcadik a kilenc gyermek között, ugyanegy ágyban alszik vele, míg tízéves korában árván nem marad -, de a városban (Pécs) születik, a jezsuiták gimnáziumában tanul majd - jórészt tájékozatlanságból - a bölcsészkar helyett jogra iratkozik be, s kitűnően végez, nemsokára különös érdeklődéssel a XII. századi Hélinant halál-verseit fordítja franciából: a népi naivságról többé szó sincs. De a "polgári" költészet se program az ifjú költő számára. Mindvégig független marad az irodalom osztálycsatározásaitól, sehová sem csatlakozik jobb érvényesülésének érdekében, s a hang, amely megszólal verseiben, se ,,népi", se "polgári", hanem emberi hang, - az egyéni emberé, aki sorsát önmagában hordja.

Milyen ez az egyéni hang?

Első hallásra feltűnik sötét színe, mély tónusa. A nehéz gyermekkor Csorbánál nem a keserves emlékek lázadó feltolulásában kísért vissza időről időre, hanem ebben a sötétszínű hangban, amely derűtlen sorsa tudatából, az emlékek nyomásából, komor visszafojtottságból, óvatos bizalmatlanságból sűrűsödik össze. "A súlyos múlttól szinte roskadok" - írja már első kötetének első versében. Ez a hang nem a rosszkedv hangja, nem is a kiábrándultságé (a rosszkedvűek valamikor jókedvűek voltak, a csalódottak hittek), hanem a lobogó életörömtől megfosztott sorstudatnak, a saját hiányaink érzésének folytonos nyomása alatt kialakult komolyságé. Hangulatskálájának legfelsőbb foka: az időleges béke csöndes sugárzása, az elnyugvás; a derűs vidámság már túl van a határon. "Fáradt vagyok nagyon az örömhöz, − csak béke langy esője öntöz..." Másfélszáz verse között egyetlen igazán vidám sincs, a kamaszos könnyedség is hiányzik belőle, és komolysága alig enyhült valamit az évek során. Didergővé vált a lélek, aki nem szokott ahhoz, hogy a napos oldalon járjon. Nem véletlen, hogy elejétől fogva vonzódik a halál ihletéhez, fordításaiban és egyéni témáiban egyaránt. Szeretteinek halála folyvást visszakísért verseiben, s általában forrón él benne a halottak kultusza.

Csorba Győző lírájának sajátos egyéniségét a külső és belső adottságoktól meghatározott lélekalkat saját-hangot teremtő ereje adja meg. Különleges költői értékei közé tartozik a legváltozatosabb formákon uralkodó formabírás és az az érzékletes kifejezőerő, amely líráját erős intellektuálisságában is a valósághoz köti. Különös tehetsége van a lélek és a tárgyak, a belső és a külső világ hangulati egybeolvadásának érzékeltetésére is. Dunántúli benne a lélek, a szellem és a forma tisztelete, lírájának erősen emberi jellege, amelyben a természet nem önmagáért, hanem az emberi élményekkel vonatkozásban jelenik meg, tájihletének dunántúlias íze, s a gátoltság a határozott aktivitással szemben.

Kivételes tehetségét eddig csak barátainak és olvasóinak köre emlegette váltig, s szűkebb tája tisztelte, ő maga azonban nagy szerénységében semmit sem tett érvényesülésének érdekében. Míg a tűzhely-körüliség előnyeit élvező fürgébb fővárosi költőtársai rendre érvényesültek, és sorra jelentették meg költői termésüket, ő csöndesen, büszkén vállalta a "vidéki költő" megszokott hátrányait. Az, hogy most mégis Baumgarten-díjat kapott, minden hírverés nélkül, pusztán tehetségének erejével: nagyon figyelemre méltó jelenség. Arra mutat, hogy valójában új világ küszöbén állunk, és arra a szép reményre jogosít, hogy irodalmi életünkben csakugyan valóra válik az egész magyar életet átjáró új szellem minden ígérete.

(Sorsunk. 1947. 4. 215-224.)

 

WEÖRES SÁNDOR

Csorba Győző

Nagy öröm és megtiszteltetés nekem, hogy Csorba Győzőről, a nagy magyar költőről szólhatok. Országosan talán kevesen ismerik kellőképpen, mert vidéken elvonulva, Pécsett él családja és munkája körében. Az alkalmas alkotási lehetőség jobban vonzza és köti, mint az országos hír és érvényesülés. Valóban megvan a veszélye annak, hogy költőink, íróink nagy része a napi áramlatokkal és többnyire múló aktualitásokkal együtt úszva formálja mondanivalóit. A magányos pécsi költő sok mindenből kimarad viszonylagos elzártsága miatt, de ha régi köteteit elővesszük, a maradandóság csap felénk belőlük. Korai verseinek hatóereje szinte évről-évre növekszik, pedig megjelenésükkor frissiben azok a versek sok tekintetben problematikusnak látszottak.

Csorba költészete egyik kitűnő kortársára, Pilinszky Jánosra. emlékeztet, bár alig valószínű, hogy egymásra hatottak volna. Mind a kettő igen kevés színnel, gyakran csak fekete-fehérrel dolgozó művész. Mind a kettőt Barcsay Jenő festőnk egyik korszakával rokonítanám, mikor a Barcsay-képeket, erdőket, tájakat, fákat, házakat a vásznon szinte teljesen elborította a sötétség. Mindamellett ez a Barcsay-féle sötétség lényegében nem volt komorság és pesszimizmus, csak a sötét tónusok uralma. Ugyanez a benyomásom az említett két költőről, gyakran nevezik őket pesszimistának, pedig inkább csak a borús árnyalatok művészei, azonkívül szeretik sötéttel intenzívvé tenni a fényfoltokat, a világosat. Pilinszky lírájában magányos lélek vergődik, Csorba sötét tónusai viszont a mindennapi élet, a család, a munka aláfestői.

Csorba költészetének formai elemeit vizsgálva szembetűnő, hogy az enjambement-nak, vagyis az értelmi tagolódás egyik verssorból másikba átcsapásának aligha van avatottabb magyar mestere, mint ő. Számtalan különös hangsúly-hullámjátékot tud alakítani az enjambement használatával. Korunkban magyarul ő alkalmazta a szavak kettéválasztását egyik verssorból a másikba. Ez a verstani jelenség XVIII. századi költőinknél és szórványosan korunkban Babits Mihálynál is előfordul. Én ezt a verselési módszert Csorbánál láttam először, tőle tanultam, és elég gyakran próbáltam is alkalmazni. Csorba költészete sok olyan strukturális, metrikai, ritmikai, verstani elemet tartalmaz, amit érdemes tőle megtanulnunk és aminek remélhetőleg nagy jövője van.

Persze Csorba nemcsak a forma művésze, hanem a tartalomé is. Az a dallamosság, mely például a XIX. századvég verseit gyakran jellemzi, Csorbánál elég ritka és talán sohasem elsődleges jelentőségű. Tartalma, mondanivalója komolyságra, felelősségre tanít, a kor, a nép, a környezet, a szűkebb vagy tágabb értelemben vett élet iránt. Beszéljünk személyes emlékekről is. Kisebb-nagyobb megszakításokkal, nyolc évig éltem Pécsett és ott Csorba Győző volt a barátom, akitől mindig komolyságot, nyugalmat, a higgadt és józan munka csendes örömét tanulhattam. Általában a pécsi körülmények szétszóróak, nyugtalanítóak voltak. Néhány idősebb írótársunk, Várkonyi Nándor, Lovász Pál és mások társaságában Csorba volt az, akinek nyugodt lénye állandóan néma figyelmeztetés volt a lelki felemelkedésre és az elmélyülésre. Anekdotikus emlékeket, eseményeket nem is nagyon tudnék felidézni vele kapcsolatban. Úgy él bennem együttlétünk emléke, mint a mozdíthatatlan szikla ereje és nyugalma.

Korai kötetei óta Csorba hatalmas külső és belső fejlődésen ment át. Lírája egyre gazdagszik és terebélyesedik és főként magasodik. Hozzám mégis a korai kötetei állnak a legközelebb, mikor Pécsett együtt éltünk és dolgoztunk, akkor keletkezett A híd panasza c. kötet. A címadó versből idézek:

S ím egyszer a sötétben, ellenkező oldalról éppen,
    mintha magamat látnám, egy csonka híd-ív lengett,
    felém lengett az ív, és durva testem zengett,
bomló öröm csapott föl minden parányi-csöpp ízében.

És édesen-alélva találkoztunk az éjszakában,
    mint vastag óbor ömlött belém a jó vidámság,
    ép lettem, hajthatott bárkit parancs, kívánság
hátamra, nem csalódott: zöld partra hajlott át a hátam.

Vagy egy másik igazi csorbai hangütés:

Barátaim csodálva nézem
s irigységgel: milyen jó élők!
a sorsuk kérdez, ők felelnek...

Bizonyos, hogy a mostani magyar költészet átláthatatlan betűtengeréből a túlnyomó rész el fog süllyedni. Amit a Csorba által "jó élők" írtak és azon kívül is sok mutatós, csillogó látszateredmény az idő folyamán egyre inkább megfakul. De éppen Csorba versei, amelyek megjelenésükkor olykor fakónak, igénytelennek látszanak, az idő sodrában mindinkább érlelődnek, kiteljesednek. Ez a látszólagos igénytelenség tele van a maradandóság feszítő erejével. Ahogy korunk lármáját felváltja majd más korszak másfajta lármája, úgy vonulnak el ennek az időszaknak betűhullámai és emelkedik ki belőle mind tisztábban a magányos pécsi költő, Csorba Győző arca.

(Irodalmi és Nyelvi Közlemények. 1967. 1. 86-89.)

 

TAKÁTS GYULA

Emlékek, köszöntőbe Csorba Győzőnek

Így élünk, Győző, vidéken bizony
s vidéken még jobban, a kegyetlen idő!...
− De mondd, ugye hogy Pesten is szalad? −
És így utolértél, Öcsém!... De hol van
az a lomb, mikor még hatvan
voltam én s te írtál,
mint ma én köszöntőt
neked, te írtál nekem,
kivel − bár agyam nem vésett márvány −
oly sok közös szépre emlékszem,
mit együtt... Bizony már harminc...
Éppen a hatvannak fele,
hogy ott álltunk Arezzóban mi ketten
s a Petrarca-ház szeme deres...

Ó nem a szerelem... A könny?...
A hideg!... Az a szokatlan odalenn
nem a szív tüze... Szonettek, canzónék,
melyhez, hogy fordítsunk, erőt
ott gyűjtöttünk e ház előtt...

És Assisiben, a nem éppen szent,
a buzeráns barát szeme
megakadt rajtad... Emlékszel-e? ...
És átölelt s a csók, hiába mondta,
tudtuk, nem a magyarnak szólt,
neked... Pirulsz? ... Nevetsz?!...
De tempora mutantur és benne
Ferenc utódja is, e szent...

S az óriási festett péniszek
a pénzért kinyitott táblák mögött,
hogy drágábban, mint szín-arany
s lenyomnak minden mérleget,
hirdették Pompejiben a falak.
Az utcakő lapján is, vésve,
mint ma az úttörők jele,
krétával nyíl, a harc iránt,
de itt a kemény kőben állva,
vezették a harcost a lupanárba.

Borzöld tenger!... Capri... Solfatara...
Édes gyümölcsök, szúrós kaktuszok
között gőzölgött Campagna
s a sibyllai tájban annyi
szellem, de nekünk mind magyar!
Mint Pécs mellett Mohács
sugallta és éber fényében lengve
láttuk Aeneászt s Pannóniát,
Vergiliust... A kék Bukolikák...
És mutogatták a sírt, ahol
nem egy árva nemzet süllyed el,
de honnan épp a költészet emel,
miként minket a véletlen szárnya
emelt át akkor Itáliába...

Haditerv szerint, mint Zrínyi
a somogyi dombok között,
a hét halmot úgy portyáztuk át.
Este a térkép, ha jött a hold
s a Tiberisen is zörgött
ablakunk alatt, akár a kard,
akkor kötöttük már a szablyát
s korán kicsaptunk, rázúdulva
a Városra kegyetlenül,
amíg Pilinszky s szegény Toldalagi
egy szobában délig aludtak
és Sándor is az ágyból mondta meg,
a Pantheonnál is mi szebb...
De újra, hogy ne szidják a pogányt,
húnmódra fosztogattuk a Vatikánt,
mert csak Attila állhatott
oly kegyesen Róma előtt;
szemével vitte, nem keze
a gyöngyöt, szobrot, könyvet és a nőt...

Etruszk sírokra esküdött Kerényi.
Zrinyi nyomában itt most Klaniczay
és Jánuszért hevült Kardos Tibor,
míg lovasjáték döngött a Pincion,
pineák, élő ernyők alatt,
mint Dufy képén kék-sejtelmesen,
de bátor zöldben a lovak,
zsokék, a pálya és körbe mi
szálltunk, szép verseny, nyitott kapu
és zászlók és nem a vas, köröttünk
arany kalitkát lengetett a nap
a sok makaróni és a sajt felett
és nem csak a gyümölcs, a Paradicsom
aga sugárzott és benne Fülep
és Lukács egy gyepen az Akadémián
mutogatta, cipője lyukas...
Milyen idők!... De szép s bár hatvan
év fele, de mint a pálma
árnyékot ejt és datolyát
az évek futó-sivatagába...

Aztán a komp Calabriából
kék tajtékon és fent szivárvány.
Szédülve ültél, ám a látvány
nyugtatta idegeidnek iszonyát
és Messinában már futottál
a mólón, hogy kezeddel mielőbb
érintsd a mondák, istenek vizét
s ahogy lenyúltál Neptun s Venus helyett
úszott forogva, égre fölragyogva
a Ion-Tirréni hab határán
egy hatalmas matróz ürülék...
Az ember, az istenek helyett,
− gépek hugyába dőlt szobor −
szennybe fürdetve Magna Graeciát,
mint lakk-rozsda a reneszánszt, a képen
sárgítva az "égi és földi szerelmet",
Madonnát, várat, emlőt, mandulát.
Giorgione képén nézd ezt "a vihart"...
Keserűen nézte Ferenczy Béni.
Szobra állt a görögök között.

És verseink!... Cataniában...
Az Etna-tűz a kék havon...
Narancs és tenger, közte láva
s utunk apró babércserjék között
kanyargott le Siracusába...
És ott, a zsarnok színpadán a Szózat,
− mit el is felejtett már a nép −,
szabad tenger szelében szállt,
csengett a szó s a kagylós félkaréj
mérnöki pontos akusztikája,
ahol a szent tragédiák!...
Ott állt Balázs, Nemes Nagy Ágnes
és hallgattuk a szavak visszhang-szavát!...

És újra Róma, ahol fölcsaltalak
a San Pietro kupolába.
Ahogy kinéztél, nem a Sátán,
a tér, a látvány s az idegek szava
gyütt, mint élő Piranesi metszet...
Az oszlopok fölött lehunyt-meredten,
mint a megkísértett álltál.
Lábunknál dőlt és új történelem.
Nem harminc, mint hatvan éved fele;
háromezer, Világgal tele.

Óriás csomaggal a Terminire
este egyedül kísértelek.
Búcsú a Széptől?.. Ég veled...
S a sziklán már magányosan néztem
a látnok Sibylla templomát...
Tivoli... A Villa d'Este kertje,
ahol lefestett aztán az a lány...
− És hol az a fiú? − ... De nem a kép!...
Győzőm, ma újra én és Az.
A régi szívvel így köszöntelek,
idézve föl a tűnt emlékeket...

                    (Jelenkor. 1976.11. 969-972.)

 

SŐTÉR ISTVÁN

Ithakába van-e visszaút?

A költő igazi sikere, ha magához szoktat bennünket. Ehhez azonban kitartóan kell lelkünkre kötnie valamit, amit csak ő tud. Csorba Győző kezdetben mintha nem érzett volna kedvet ilyesmihez. Gyűjteményes kötetében (Vissza Ithakába) három részre tagolja eddigi termését, tudatos tagolással, és egyik kritikusa méltán lát átgondolt rendszert Csorba Győző ciklusainak felépítésében. A kötet három része (1938-1964, 1965-1976 és 1977-1984) három költői korszakot is jelöl, melyek észrevehetően elválnak egymástól, noha különbségeiknél nagyobb a hasonlóságuk. Mert Csorba Győző költészete kezdettől a magány költészete marad, de ez a magány más-másféleképpen helyezkedik el a világban. Az első korszak alig vesz tudomást a világról, az akkori költészet csak az Énről szól, érintkezései a dolgokkal igen óvatosak. A második korszakban a világ betódul az Énbe, egy nagyon is válogatott világ, - a család, a kert, tájak és városi látképek, de ezeknek a dolgoknak is csak az árnyai vetülnek a lélek falára, mint a külvilág árnyai Platón barlangjában. A harmadik korszak mintha megszüntetné az eddigi magány-költészetet, s az élethez hű társként szegődik az öregség. Mert az öregség megbízható, nem pártol el, kész az eszmecserére, nem hagy cserben. Csorba Győző költészete ebben a társas viszonyban válik igazán bensőségessé. Mindez persze mégsem jelenti azt, hogy már második korszakában fel ne oldaná néha magányát a család, a szerelem, sőt még a természet is.

Csorba Győző költészetének a legnagyobb értéke a valódisága. Soha nem adja meg magát költészeti divatok csábításának, soha nem akar többet mondani, mint amennyire képes, sőt, néha kevesebbet mutat annál, mint amire képes valójában. Hangját viszonylag korán megtalálja, és felelősen őrzi, nem vállalkozik kísérletekre, mutatványokra. Kemény, puritán költészet ez, nem tobzódik a modernségben de nem is él a hagyomány kényelmével. Bontott formája azért hiteles, mert költészete intellektuális jellegének ez felel meg leginkább. Miben áll ez az intellektuális jelleg? A lélek, az értelem válogatós reagálásában, bizonyos szemérmességben, mellyel az érzéki világból csak bizonyos behatásokat fogad el. Még ellágyulásai fölött is őrködik, és igazán valóságosnak csak azt a komolyságot tekinti mely betölti első versei óta. Szuverén költő, - ami magabiztosságot jelent, és bizonyos különállást is. Vagy talán félrehúzódást? Bizonyos, hogy nem akarja minden áron a lelkünkre kötni azt, amiről meg van győződve. Hiányzik belőle a legtöbb lírikusnál meglévő pátosz; nem kesernyés, de nem is lelkesedő. Verseinek önkénytelen és öntudatlan formája a belső monológ. Mindez együtt jár bizonyos hajlammal, félszavakba burkolt utalásokkal, mintha hiúságnak és tetszelgésnek tartaná, hogy látványosan kimondjon mindent. Szavai mögött rejtett szavakat sejtünk, gondolatai mögött szándékosan visszatartott gondolatokat. Költészetében van valami feszültség, és mintha ő maga sem kívánná, hogy feloldódjunk a költészetében. Önnön feloldódásairól ritkán ad hírt. Amikor pl. a leányáról ír, mintha végre elégtételt érezne, s ilyen verseinél talán csak a feleségéről szóló szebb, a harmadik korszak egyik legszebb költeménye, s a kötetnek talán a legszebb szerelmes verse, mely annyira elüt a költészet mindennapjainak szerelmes verseitől (Én gyönge lélek):

Most ha jönnél idegenül kicsit tört vállal.
fájós lábad miatt kicsit szabálytalan járással
s a mostani szemeddel arcoddal kezeddel

Ez a vers magában foglalja a "tízegynéhány ezernyi nappalt s éjszakát / melyek koptattak zúztak deformáltak", - és a vers végére illesztett, önirónikusan kétkedő szavak is csak arra szolgálnak, hogy elfüggönyözzenek valami mély érzést és meghatottságot.

Azért kellett Csorba Győző arcképét ezzel a kései, nem pedig a korábbi verseivel kezdenünk, mert ez a szép költemény a legjobb példa e költészet közvetett voltára. Paradox vállalkozás egy líra közvetett és áttételes voltáról beszélnünk, de Csorba Győzőnek ilyen a lírája, és ha nem lenne ilyen, talán fel sem figyelnénk rá. Meglepő, hogy korai verseiben mennyire csak magára tud figyelni, és milyen kevés az, amire szüksége van az érzéki világból. Római költeményei is többet mondanak Pécsről, mint Rómáról, és ez a város még leginkább a korszak egyik legszebb versében, a Pietában van jelen, ahol pedig szó sem esik róla. Otthonunk mindig az idegenben válik menedékünkké, és idegenbe kerülni annyit is jelent, mint megsemmisíteni addig megteremtett lényünket. Vannak, akik épp ennek a megsemmisítését kívánják, vannak azonban, akik a megőrzését. Manapság, egy agresszív líraiság korszakában, Csorba Győzőből, kezdettől mindmáig ez az agresszivitás hiányzik. Vannak költők, akik az agresszivitásnak még a megjátszott látszatával is félre akarnak vezetni bennünket. Van líra, mely meg akar félemlíteni. Annál nagyobb a jelentősége annak, hogy Csorba költészete mentes mindettől.

Kritikusai jelentőséget látnak abban, hogy vidéken, tehát fertőzetlenebb szellemi környezetben él. Csorba Győző ama kevés költő közé' tartozik, akik őrzik költészetük méltóságát. Magány és nyugtalanság: az első korszak kettős alap érzése, s az első versek egyike is A magányról szól. Vagy a halálról, mint a Lefelé, ("Mostanában folyton a halál körül őgyelgek Mostanában / folyton kerülgetem hozzányúlok elrántom ujjam"). A nyugtalanság dicsérete épp annyira a magány terméke, mint az Esti ablak mögött. Ehhez a lelki állapothoz szorosan tartoznak a Nyáréjszaka lázas képei, de az egyik versben (Följegyzés) épp ennek a hangoltságnak ellentétére ismerünk, a fiatal asszony képében, aki virágait öntözi a teraszon, "s egyetlen percet sem gondolt magára".

Érett korszakában is befelé forduló marad ez a költészet ("amit kint hagytam nem találom csak ami bennem azt találom..."). Ennek a korszaknak talán legtöbbet mondó verse a Padlás-Odüsszeia, mely Vilt Tibor Sufni című kisplasztikájára annyira emlékeztet: "Hökkentő gyűjtemény: kétszálas, textilszigetelésű villanydrótok, faszenes vasaló, ólom vízvezetékcső-darab, falifogas, csillármaradvány, félfordító, dúlt elemlámpa-tok, vekkeróra... Kint jár a szél, nap szikrázik". Az élet tükörképei-e ezek a tárgyak? Csupa kemény, hideg anyag, melyek úgy gyűlnek a padlás belsejében, mint az Énbe befelé vetülő külvilági képek, mint az élet szakaszainak maradványai, melyek közül meg kell találni az utat vissza, Ithakába. A kötet címe sokat mond: ez a költészet mindenestől a visszaút keresése. Hol rejlik ez az Ithaka Csorba Győző költészetének tengerén? Könnyű lenne azt felelni, hogy a családban, de amikor az utolsó korszak családverseit olvassuk, ebben sem lehetünk egészen bizonyosak. A padláskép egyébként már korábban is, a Triptichon amorisban is előfordul: "Ruhaszárító padlás a világ". Tehát mindig belül vagyunk, valami fedél alatt, a bőr, vagy a tudat kérgei alatt, pedig Ithakát csak a szabad térben lehetne megtalálni, és a padlás-vers szomszédságában. Az utolsó egyik sora árul el sokat: "a történetek a bőrön belülre szorulnak". Fedél alatt, kéreg alatt, bőr alatt megy végbe mindaz, ami ezt a költészetet táplálja.

A padlásból mégis ki kell szabadulni. Ehhez azonban meg kell alkotni a tükörképet, azaz inkább annak látomását, s ezt végzi el a költő Az öreg Miltonban, aki vak, és ezért ugyancsak belülről lát mindent:

Vak vagyok: bírhatlan - sok volt a fény.
De jobb így, új mocskot nem láthatok,
s a régit meg kimossa tán belőlem
a belső tündöklés, hogy csak nevessem
a teremtés e gyönyörű hibáit,
lányaim, kik naponta meggyaláznak,
nevessem, hogy fázós ebként kuporgok,
s a szomszéd fűszeres lett kényuram.

A keserűség itt összesűrűsödik, de valójában úgyszólván valamennyi költeménybe jut belőle valami. Mégse higgyük, hogy feloldás nélkül marad ennyi feszültség, és Ithakát talán az Egynyári virág jelenti. ("Egyetlen nyár az egynyári virágnak: teljes virágöltő"), és ezzel a virággal azonosulni lehet, anélkül, hogy társává válhatnánk: "Nem bírok soha társa lenni. Semmiképp se bírok májusban, júniusban például, amikor ő tíz, tizenöt vagy húszéves hévvel, szomjúsággal és éhséggel él." Nem tud, vagy nem akar kiszabadulni önmagából, aki ezeket a, verseket írta. De nem úgy vagyunk-e műveinkkel, mint gyümölcsével a Körtefa, miközben a körte a polcokon "a végleges társas magányban érni kezd. Kívülről semmit se kap többé" - "De a fának erről sejtelme sincs már." Így kerülünk szembe az élet és a költészet talányaival, és egyezkedünk az ürességgel, melyben a gyümölcséről mit sem tudó körtefa megmarad. Ha igaz az Egry-idézet, hogy ,,nagyon sokat kell elvenni egy képből, hogy ne legyen üres", - akkor igaz ennek a fordítottja is. Ezért annyira óvatos Csorba, amikor képekhez, metaforákhoz folyamodik. Az utolsó korszak költészete bátran szembenéz az ürességgel sőt témaként vállalja. "Az ürességet kellene megírnom / De milyen az üresség a papíron?" Csorba Győzőnél a tárgyak átlátszóak, mint Egry témái, a víz és a levegő.

Különös folyamat megy végbe Csorba utolsó verseiben: társává válik az öregség, semmiképp sem nyűgként, s nem is csupán lírai témaként, hanem mint az ürességet betöltő felfedezés, hiszen a leromló test tulajdonképp újból születik, másfélévé, mint az eddig megszokott, és úgy barátkozhatunk vele, mint egy újonnan érkezettel. Néha úgy érezzük, a költő várt is erre az életkorra, nyitottan, kíváncsian, és most frissen tekint körül azon a terepen, melyet az öregedés söpört ki előtte. Hiszen ez egy új táj! - kimondatlanul él e versekben a csodálkozás. A testről eddig tudomást sem vettünk, most "inkább biztatónak" érezzük a fájdalmat: "ily éles kín képes teremni még / erősen él az és kíván is élni ha nem tudja is". A test alkalmatlanságai, elégtelensége: nem költői témák-e ezek is?

Csorba Győző költészete "Én-központú" líra, talán még inkább ilyen, mint akárkié, az elmúlt évtizedek magyar költészetében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ehhez az Énhez, Csorba költészetéhez egykönnyen hozzáférhetünk. Költészetének főszereplőjét a költő többé-kevésbé átlátszó függönyök mögé rejti. Csorba nem akarja megkönnyíteni az őhozzá vezető utat, akadályokat állít rajta, néha tévutakra csal, s ebben különbözik az ő közvetett lírája legtöbb nemzedéktársának sokkal közvetlenebb költészetétől. Ez a különbözés nem hiba, de nem is erény, - egyébként a harmadik nemzedék költői egymástól éppannyira különböznek, mint amennyire valamennyiüktől Csorba Győző. Nem csak emberileg magányos, de irodalomtörténetileg is. A magány egyeseket vonz, másokat távolít. Csorba hangneme társnélküli hangnem korunkban, és ha követésre késztet, úgy nem a formájával, hanem a világhoz való viszonyával. Az ilyen viszony ugyanis egyre kényszerűbben öröklődik társakra, utódokra, és Csorba költői magatartása a jelen és a jövő tipikus magatartásának kezd bizonyulni. Igazuk van azoknak a méltatóinak, akik sztoikusnak látják ezt a magatartást, és minél inkább átéljük korunkat, egyféle sztoicizmust egyre időszerűbbnek érezhetünk. Téved, aki ezt a filozófiát passzívnak véli, - az ilyen világfelfogás harcot jelent, összeszorított foggal, önmagunk ellen, de a világ ellen is. Megállni önmagunkban, és a világ előtt le nem tenni a fegyvert: ez ennek a bölcseletnek a tanítása, és ez a legfontosabb mondanivalója Csorba Győző költészetének is.

Kötetének címlapjáról szép, mélységesen komoly arc tekint ránk. Ez tekint ránk a költeményeiből is: zárt ajak, befelé forduló tekintet, csupa zártság, és ugyanakkor mégis, magát elibénk táró tartás, mely egyben felszólítás is: Nézzetek!

(Jelenkor. 1987. 4. 291-294.)

 

RÁBA GYÖRGY

A vers fennsíkján

A meredélyen
a síkon vízmosáson
süppedékes felvégen
csúszkálva elterülve
négykézláb indákba léggyökerekbe
függeszkedve révülten két marokkal
apróvad szerepében
megszaggatva vérig hasítva
föltakart arccal a tetőnek
s ha nincs tovább
a fennsíkról jobbra-balra
legyűretlen új meredély
hatalma és távolról derengnek
taposatlan gőgű csúcsok.

                (Csorba Győző 75. 13. 1.)

 

PARTI NAGY LAJOS

A Csorba-kert

"a kertből vers lett s míg a vers él
e kert erősebb lesz a kertnél"

A Csorba-kertben bolyhos délután volt,
aludt talán a gazda, és a fák
valamit éppen tárgyaltak az éggel,
ősz volt, hiány, s nem híja semminek.
Nem volt kerítés. Bárki kompilátor
bejuthatott, ha éppen kedve volt
egy versre való kertet lopni tőle,
hisz nem kifosztható, mi adva van.
És mégis, mintha schlaug- vagy körtetolvaj,
úgy ácsorogtam ott, kölcsönveszek,
gondoltam, néhány szétszórt kerti holmit,
mitől lett kert a versből, megtudom,
s mitől erősebb hát e kert a kertnél?
Leskiccelem magamnak pontosan,
a mintázat hogyan lesz szerkezetté,
a vadméz napsütésben lomb és ág
miként vetül kavicsra, földre, őrá,
formája így és terjedelme úgy,
területéhez képest mennyiszer több?
és akkor lesz egy príma raszterem,
a többi zsákmányt belegöngyölöm majd,
hazalopom s belőlük lesz a mű.
Egy nagy ponyvára kiterítem őket,
elbíbelődöm vélük napra nap,
addig pászintgatom, csoportosítom,
mi tartozik, hogyan, miért s mihez?
míg átdereng a napsütötte formán
az a kert itt, és verssé összeáll.
Vagyis, gondoltam, addig nyűvöm empát',
míg új széltéhez ismét mélye nő.
De nem nőtt. Semmi nem nőtt. Kirakósdi,
kis kompilátum, tisztes plágium
hevert előttem, bármi olvasattá,
ezer másikká összerakható,
de mű-anyag csak, zizgő pálcamáglya,
nem kert, csak kérgek, rostok halmaza.
Még ha egészét, mindjét idelopnám,
ha minden színét is, csak színtelen
makett maradna, pontos és idétlen,
idő nem volna benne, telt idő,
a titka nem, a belső nap sütése,
a tér, a távlat, az a hetvenöt
(duplája épp saját időmnek) év nem,
mit ünnepelni alkalmamban áll,
e kertet el nem tanulhatni tőle,
a többjét még egy alkalomra sem.
(Az ember érik, s rájön, hogy hiába,
a telt anyag mögött a szerkezet
sem az övé, csupán a minta váza;
hát jobb, ha végül mindent visszavisz,
s egy cédulát ír: Gazda, isten áldjon,
a több Te vagy és több nem mondható.)

               (Jelenkor. 1991.11. 869-870.)

 

Életrajzi adatok

1. 1916. november 21-én született Pécsett, a Vilmos utca 23-ban, kilenc testvér közül a nyolcadikként. Apja Csorba György MÁV betűíró, anyja Borsodi Mária.

2. 1923-1927 A pécsi Makár (ma Alkotmány) utcai állami elemi iskola tanulója.

3. 1927-1935 A pécsi Pius-alapítványi Jézus-társasági Római Katolikus Gimnáziumban tanul, noha református. 1935-ben érettségizik.

4. 1933-1934 Megjelennek nyomtatásban első versei A Mi Utunk című református, és a Regnum című katolikus diáklapokban.

5. 1935 Közli versét a Százhúros hegedű című antológia.

6. 1935-1939 A pécsi Erzsébet Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karának hallgatója.

7. 1938 Megjelenik − saját kiadásában − első verseskötete, a Mozdulatlanság.

8. 1939 Államtudományi diplomát és doktorátust szerez a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen.

9. 1939-1941 Állástalan diplomás. Instruálásból tartja fenn magát.

10. 1940 Megjelenik ófranciából fordított, Helinant: A halál versei című fordításkötete.

11. 1940 Felveszik a pécsi Janus Pannonius Társaságba.

12. 1941 A Janus Pannonius Társaság pénztárosa, a Sorsunk című folyóirat szerkesztőségi munkatársa lesz.

13. 1941-1943 Városi közigazgatási tisztviselő Pécsett.

14. 1943 Megjelenik A híd panasza című második verseskötete.

15. 1943-1952 A Pécsi Városi Könyvtár vezetője. Közben több ízben városi közigazgatási feladatokat is ellát.

16. 1944 A Sorsunk című folyóirat főmunkatársa Bárdosi Németh Jánossal. Főszerkesztő: Várkonyi Nándor.

17. 1944 Megnősül. Felesége Velényi Margit. Gyermekeik: Eszter (1950), Noémi (1951), Zsófia (1954).

18/1. 1945 Szerkesztésében megjelenik Pécsett az Ív című folyóirat első és egyetlen száma.

18/2. 1945. július 2-án mutatták be átdolgozásában a Pécsi Nemzeti Színházban Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán című politikai szatíráját.

19. 1946-1948 A Sorsunk társszerkesztője Bárdosi Németh Jánossal. Főszerkesztő Várkonyi Nándor. A folyóirat 1948-ban megszűnik.

20. 1947 Baumgarten-díjjal tüntetik ki.

21. 1947 Megjelenik Szabadulás című verseskötete.

22. 1947-1948 Olaszországi ösztöndíjas. Neves honfitársakkal és kitűnő nemzedéktársaival 5 hónapig a Római Magyar Akadémia lakója.

23. 1948-tól A Magyar Írók Szövetsége tagja.

24. 1949 Részt vesz a Katkó István szerkesztette ("első") Dunántúl című folyóirat szerkesztésében.

25. 1950-1952 Óraadó tanárként irodalomelméletet tanít a Pécsi Pedagógiai Főiskolán.

26. 1952-1956 A Pécsi Városi Könyvtár örökébe lépő Baranya Megyei Könyvár csoportvezetője.

27. 1952-1956 Részt vesz a Szántó Tibor szerkesztette ("második") Dunántúl című folyóirat szerkesztésében.

28. 1955 Megjelenik Ocsúdó évek című önéletrajzi verseskötete.

29. 1956 Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesítik.

30. 1956 Októberig, a folyóirat megszűnéséig a Dunántúl társszerkesztője.

31. 1956 Írószövetségi ösztöndíjjal két hónapot tölt Berlinben. Ezt követően, írószövetségi illetve könyvtárosi kiküldetéssel Lengyelországban, Belgiumban, s több ízben Olaszországban, Franciaországban, Jugoszláviában jár.

32. 1956-1976 A Baranya Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese nyugdíjba meneteléig. 1957-ben, egy évig a könyvtár megbízott igazgatója.

33. 1957 József Attila-díjjal tüntetik ki.

34. 1959 Megjelenik A szó ünnepe című verseskötete.

35. 1959 Megjelenik fordításában Goethe: Faust című drámai költeményének második része.

36. 1959 Megjelenik A modern német líra kincsesháza című többkötetes kiadvány, amelyben a Brecht-kötetet fordította.

37. 1959-től A Magyar P.E.N. Club tagja.

38. 1959-1965 Részt vesz a Jelenkor szerkesztői munkájában. Tüskés Tibor 1964-ben történt leváltását követően 1965 elején megválik a szerkesztőségtől.

39. 1961 Kiváló Népművelő kitüntetést kap.

40. 1963 Baranya Megye Tanácsa, Pécs Város Tanácsa és a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa művészeti nagydíjával tüntetik ki.

41. 1965 Megjelenik Séta és meditáció című verseskötete.

42. 1968 Megjelenik Lélek és ősz című verseskötete.

43. 1970 Megjelennek válogatott versei A lélek évszakai címmel, Würtz Ádám illusztrációival.

44. 1970 Felszabadulási Jubileumi Emlékéremmel tüntetik ki.

45. 1972 Megjelenik Időjáték című verseskötete.

46. 1972 A József Attila-díj első fokozatával tüntetik ki.

47. 1974 Megjelenik Anabázis című verseskötete.

48. 1974 Megjelenik fordításában Mezsirov orosz költő Búcsú a hótól című verseskönyve.

49. 1975 Megjelenik a Békés Megyei Könyvtár kiadásában, Martyn Ferenc illusztrációival Március című verseskötete.

50. 1975. november 1.-én fordításában mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban Eugen Eschner: Gergő király című háromfelvonásos színművét.

51. 1975 Janus Pannonius Művészeti Éremmel tüntetik ki Pécsett.

52. 1976 Megjelenik Észrevételek című verseskötete.

53. 1976 Kettőshangzat címmel jelenik meg válogatott versfordításainak gyűjteménye.

54. 1976 Hatvanadik születésnapján a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapja.

55. 1976 Nyugdíjba megy, de szerződésesként a Baranya Megyei Könyvtár munkatársa marad.

56. 1976-tól A Magyar Írók Szövetsége választmányának tagja.

57. 1977-től ismét tagja a Jelenkor szerkesztőbizottságának.

58. 1977 Pécs Város Tanácsa Művészeti Díjával tüntetik ki.

59. 1978 Megjelenik Összegyűjtött versek című kötete.

60. 1979 Válogatott versek 1945-1975 címmel jelenik meg verseskötete a Magvető és a Szépirodalmi Kiadó "Harminc év" sorozatában.

61. 1979 Megjelenik Tüskés Tibor: Csorba Győző című bibliográfiája a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában.

62. 1981 Megjelenik A világ küszöbei című verseskötete.

63. 1981 Ritmus, rend, zene címmel válogatás jelenik meg verseiből. A könyvet a költő hatvanadik születésnapjára a Pécsi Szikra Nyomda dolgozói készítették "társadalmi munkában", 300 számozott példányban. Könyvárusi forgalomba nem került.

64. 1981 Megjelenik az Akadémiai Kiadó "Kortársaink" sorozatában Tüskés Tibor: Csorba Győző című monográfiája.

65. 1981 Életművéért a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztálya emlékplakettjével tüntetik ki.

66. 1982 Válogatásában, szerkesztésében, előszavával jelenik meg a Kozmosz Kiadónál a Janus Pannonius válogatott munkái című kötet.

67. 1982. április 12-én fordításában mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház Gerhard Hauptmann: Patkányok című tragikomédiáját.

68. 1983 Megjelenik a Simeon tűnődése című verseskötete.

69. 1983 Kiadói nívódíjat kap a Janus Pannonius válogatott munkái című kötet összeállításáért.

70. 1983. július 21-én mutatja be a Magyar Televízió A város oldalában című, életéről és pályájáról szóló portréfilmjét.

71. 1983 A Kodály-centenárium alkalmából Kodály-emlékéremmel tüntetik ki.

72. 1985 Megjelenik a Görbül az idő című verseskötete.

73. 1985 Költői, műfordítói és irodalomszervezői életművéért Kossuth-díjjal tüntetik ki.

74. 1984 Kiadói nívódíjat kap a Simeon tűnődése című verseskötetéért.

75. 1986 Hetvenedik születésnapjára Vissza Ithakába címmel jelenik meg a Magvető Kiadónál válogatott verseskötete.

76. 1986 Szerkesztésében, utószavával és jegyzeteivel jelenik meg a Helikon Kiadónál Janus Pannonius: Pajzán epigrammák című kötete, amelyet egészében maga fordított.

77. 1986 Tüskés Tibor szerkesztésében megjelenik a Tiszteletadás Csorba Győzőnek című kötet, amely a hozzá írt és a róla szóló művekből közöl válogatást.

78. 1986. november 21-én "Baranyáért" emlékplakettel tüntetik ki.

79. 1986. november 29-én Pécs város díszpolgárává avatják, és "Pro urbe Pécs" kitüntetést kap.

80. 1986 Nívódíjjal jutalmazzák Görbül az idő című verseskötetét.

81. 1987 Áprily-díjjal tüntetik ki orosz műfordításaiért.

82. 1987 Nívódíjat kap a Helikon Kiadónál 1986-ban megjelent Janus Pannonius: Pajzán epigrammák című kötetének fordításáért.

83. 1988 Megjelenik A szavak bolyhai című új verseskönyve.

84. 1989 Újra lefordította, s utószavával, jegyzeteivel megjelenik Helinant: A Halál versei című kötete.

85. 1989 Nívódíjat kap a Magvető Kiadónál 1988-ban megjelent A szavak bolyhai című verseskötetéért.

86. 1991 Megjelenik Szemközt vele című verseskötete

87. 1991 Megjelenik A város oldalában című kötete, amelyben − vázlatosan − Csuhai István kérdéseire válaszolva beszéli el életét, emberi-írói "fejlődés-történetét", a "pécsi irodalom" ötven évének eseményeit.

88. 1991 Egy eltűnt pécsi utcára címmel jelennek meg Pécsről szóló versei, Tüskés Tibor szerkesztésében, a Pannónia Könyvek sorozatában.

89. 1991 Megjelenik a Hungaroton Kiadónál a Ritmus, rend, zene című hanglemeze, amelyen ő maga mondja el verseit.

90. 1991 A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei Szervezete Grastyán Endre-díjjal tünteti ki.

91. 1991 Hetvenötödik születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Érdem-keresztje Közép keresztjével tüntetik ki. A kitüntetést Göncz Árpád köztársasági elnök adta át december 19-én Pécsett, a Művészetek Házában.

92. 1991 Születésnapja alkalmából "Pro civitatae" emlékéremmel tünteti ki Pécs Megyei Jogú Város önkormányzata.

92.1 1993 Megjelenik Bertók László: Csorba Győző című bibliográfiája, mely a költő életének, munkásságának legpontosabb ismertetője, még kötetekben, folyóiratokban, napilapokban megjelent fényképeit is nagy bőséggel sorolja fel.

92.2 1993-ban felveszik a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé.

92.3 1995 tavaszán Kétféle idő címmel az Örökségünk sorozatban, a Trikolor Kiadó gondozásában megjelenik a szerző válogatása életművéből.

92.4 Csorba Győző 1995. szeptember 13-án hosszú súlyos betegség után meghal, abban a városban, amelyben született, egész életében élt és alkotott. Özvegye, három leánya, hét unokája és bővebb családja gyászában osztozik az ország versszerető- és értő közvéleménye. A Magyar Írók Szövetsége, Városa, a Baranya Megyei Könyvtár és a Jelenkor folyóirat saját halottjának tekinti.

92.5 1995 októberében, egy hónappal halála után, Csikorgó címmel, Bertók László szerkesztésében, verseskötete jelenik meg a Jelenkor Kiadónál, addig kötetben még ki nem adott régebbi és új verseiből.

92.6 1996 A költő 80. születésnapjára emlékezve a Baranya Megyei Könyvtárban Csorba Győző emlékszobát alakítanak ki, ahol tárgyaiból, könyveiből, kéziratokból, fényképekből, okiratokból látható bőséges válogatás. Itt állították ki többek között Kossuth-díját is.

92.7 1996 Posztumusz Szinnyei Júlia-díjat kap.

92.8 1997 Válogatott versei címmel jelenik meg kötete az Unikornis Kiadónál A magyar költészet kincsesháza sorozatban, Tüskés Tibor szerkesztésében.

92.9 1997 Az utolsó évszak címmel Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981-1995 alcímmel a Pro Pannonia Kiadónál megjelenik Tüskés Tibornak a költő utolsó alkotói korszakát elemző tanulmánykötete.

92.10 1998. szeptember 13-án felavatják Csorba Győző síremlékét - Pál Zoltán szobrászművész gránitból készült alkotását - a Pécsi Köztemetőben.

92.11 1998. szeptember 27-én a Baranya Megyei Könyvtár, működésének 55. évére és Csorba Győző halálának harmadik évfordulójára emlékezve, felveszi a költő nevét és Csorba Győző Megyei Könyvtár lesz A névadó ünnepségen Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetségének elnöke mond beszédet, Csorba Győző munkásságát méltatja Bertók László költő, Tüskés Tibor szerkesztő és volt munkatársai.

92.12 1998. megjelenik a Csorba Győző drámafordításai c. kötet a Pro Pannonia Kiadónál. A könyv két német és egy francia dráma fordítását tartalmazza.

92.13 1998. Csorba Győző, a fordító címmel kötet jelenik meg a Pro Pannonia Kiadónál, mely a költőnek a műfordításról írt tanulmányait, interjúit, írásait, valamint a költő műfordításairól írt tanulmányokat, cikkeket, recenziókat tartalmazza. A kötetet Tüskés Tibor állította össze, az anyaggyűjtésben közreműködött Pintér László.

92.14 2000 A költő hagyatékban talált, addig még sehol meg nem jelent, vagy csak folyóiratokban közölt versekből Hátrahagyott versek (1962-1993) címmel jelenik meg kötet. A válogatás, szerkesztés és utószó Bertók László munkája, közreműködött és a jegyzeteket készítette Pintér László.

92.15 2000. december 8-án Csorba Győzőt felveszik a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai közé.

92.16 2001 Tüskés Tibor szerkesztésében Vallomások, interjúk, nyilatkozatok címmel a Pro Pannonia kiadónál jelenik meg válogatás a költő írásaiból.

92.17 2002-ben megjelenik a Pro Pannonia Kiadónál a Római följegyzések, 1947-1948 c. kötet, Csorba Győző római naplója, Csuhai István szerkesztésében és előszavával.

92.18 2003 Megjelenik a Csorba Győző emléke c. Tüskés Tibor szerkesztette kötet, melyben a Csorbáról írt legfontosabb emlékezések, tanulmányok, cikkek ill. azok részletei olvashatók.

92.19 2004 november 23-án, születésének 88. évfordulójára emlékezve felavatják a Baranya Megyei Könyvtár kertjében Csorba Győző bronz mellszobrát, Trischler Ferenc szobrászművész alkotását.

92.20 2004. november 23-án, a szoboravatás után bemutatják a Pécsi Művészetek Házában az "... élni kell, ameddig élünk." című, Csorba Győző és Bertha Bulcsu levelezése, 1961-1965 alcímű kötetet, melyet Pintér László állított össze és látott el jegyzetekkel. Az előszót Lázár Ervin írta, a bemutatón jelen volt a levelezőtársak barátja, Gyurkovics Tibor író.

92.21 2005. november 22-én bemutatják a "... hűséges baráti ölelésemet küldöm..." c. Csorba Győző és Fodor András levelezése, 1947-1994 alcímű kötetet, melyet Pintér László állított össze és jegyzetelt. A kötet előszavát Tüskés Tibor írta, aki a könyvbemutatónak is vendége volt.

92.22 Ugyanakkor szerkesztője Pintér László bemutatta a Csorba Győző Emléklapot, amely a http://www.csorbagyozo.hu címen érhető el.

 

Csorba Győző művei

VERSESKÖTETEI ÉS KRITIKÁIK

93. MOZDULATLANSÁG. Versek. Pécs, 1938, Kultúra. 48 l.

94. [ZSIKÓ GYULA] (Zs.). = Dunántúl. 1938. dec. 29. 8.
95. JANKOVICH Ferenc. = Nyugat. 1939. I. 262-263.

A HÍD PANASZA. Versek. Pécs, 1943, Janus Pannonius Társaság, Dunántúl Ny. 77 l. - A címlapot Martyn Ferenc tervezte.

97. KOVÁCS Endre. = Sorsunk. 1943. 6. 512-513.
98. RÓNAY György. = Magyar Csillag. 1943. II. 117.

99. NÉGY KIS CICA. Képes mese gyermekek részére. Versek. Pécs, 1946, "Barátság" Könyvkiadó, Lapterjesztő és Könyvnyomdai Szövetkezet. 60 l. − A szerző nevének feltüntetése nélkül.

100. SZABADULÁS. Versek. Pécs, 1947, Batsányi Társaság. 46 l. /A Batsányi Társaság könyvtára. Szépirodalmi sor. 1./

101. BÓKA László. = Új Magyarország. 1947. 17. 7.
102. RÓNAY György. = Magyarok. 1947. 531-532.
103. SERES József. = Tiszatáj. 1947. 5. 53.
104. TAKÁTS Gyula. = Diárium. 1947. 180-181.
105. TÓTH Sándor. = Újhold. 1947. 3. 143-144.
106. WEÖRES Sándor. = Válasz. 1947. II. 363-365.

107. OCSÚDÓ ÉVEK. Önéletrajzi költemény. Pécs, 1955, Dunántúl Kiadó. 64 l.

108. ALBERT Gábor. = Dunántúl. 1955. 12. 92-94.
109. CSÁNYI László: Egy költeményről és egy kritikáról. (Albert Gábor: Csorba Győző: Ocsúdó évek című könyvéről írt kritikájához.) = Dunántúl. 1955. 13. 90-91.
110. DÉR Endre. = Tiszatáj. 1955. 3. 213-214.
111. FODOR András. = Csillag. 1955. 9. 1926-1928.
112. GÖRGEY Gábor. = Új Hang. 1955. 10. 62.
113. KOLTA Ferenc. = Dunántúli Napló. 1955. máj. 29. 6.
114. [REMÉNYI Béla] R. B. = Irodalmi Újság. 1955. 28. 4.
115. V. B. = Irodalmi Tájékoztató. A Könyv melléklete. 1955. 115.

116. A SZÓ ÜNNEPE. Versek. Bp. 1959, Magvető 123 l.

117. CSÁNYI László. - Tolna Megyei Népújság. 1959. ápr. 12. 4.
118. [DALOS László] D. L. = Film, Színház, Muzsika. 1959. 25. 9.
119. NAGY Péter. = Magyar Nemzet. 1959. aug. 15. 4.
120. NÉMETH Tibor György. = Kortárs. 1959. 9. 457- 459.
121. SZALAY Károly. = Élet és Irodalom. 1959. okt. 9. 8.
122. TÓTH Endre. = Alföld. 1959. 5-6. 153-154.
123. TÜSKÉS Tibor. = Jelenkor. 1959. 3. 95-99.
124. TÜSKÉS Tibor. = Dunántúli Napló. 1959. ápr. 12. 5.
125. [TÜSKÉS Tibor] T. T. = Népművelés. 1959. 11. 29.
126. − −. = Közép-dunántúli Napló. 1959. ápr. 12. 4.

127. SÉTA ÉS MEDITÁCIÓ. Versek. Bp. 1965, Magvető. 92 l.

128. BERTHA Bulcsu. = Dunántúli Napló. 1965. máj. 9. Vasárnapi mell. 1.
129. CSÁNYI László. - Tolna megyei Népújság. 1965. aug. 1. 4.
130. ILIA Mihály. = Jelenkor. 1965. 7. 669-670.
131. PÁLMAI Kálmán. = A Könyv. 1965. 6. 220-221.
132. RÓNAY György. = Vigilia. 1965. 8. 494-495. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971, Magvető. 314-316. = Tiszteletadás (897). 27-29.
133. SZEDERKÉNYI Ervin. = Jelenkor. 1965. 6. Borító hátsó fülén.
134. TÜSKÉS Tibor. = Élet és Irodalom. 1965. 49. 4.
135. TÜSKÉS Tibor. = Látóhatár. 1965. 5. 945-948.
136. VÁRKONYI NAGY Béla. = Kortárs. 1965. 8. 1330-1331.
137. − −. = Új Könyvek. 1965. 10. 30.
138. TASNÁDI Attila. = Napjaink. 1966. 4. 6.
139. VASS József. = Alföld. 1966. 5. 84-85.
140. TŰZ Tamás. = Irodalmi Újság (Párizs). 1968. júl. 15. = T. T.: Angyal, mondd ki csak félig. Oakville, 1974, Amerikai Magyar Írók. 105-108.

141. LÉLEK ÉS ŐSZ. Versek. Bp. 1968, Magvető. 94, 2 l.

142. [DEMÉNY Ottó] D. O. = Népszava. 1968. jún. 22. 2.
143. [FALUS Róbert] F. R. = Népszabadság. 1968. máj. 3. 7.
144. FARAGÓ VILMOS. = Élet és Irodalom. 1968. 29. 7. = F. V.: Perben, harag nélkül. Bp. 1969, Szépirod. Kiadó. 307-309.
145. PÁLYI András. = Alföld. 1968. 8. 81-82.
146. POMOGÁTS Béla. = Jelenkor. 1968. 7-8. 582-586.
147. RÓNAY György. = Vigilia. 1968. 7. 487-488. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp. 1971. Magvető. 317-319. = Tiszteletadás (897). 36-37.
148. STENCZER Ferenc. = Tiszatáj. 1968. 8. 763-764.
149. SZABÓ Ede. = Napjaink. 1968. 9. 11.
150. TÜSKÉS Tibor. = Kritika. 1968. 11. 61-62.
151. VÁRÓCZI Zsuzsa. = Dunántúli Napló. 1968. máj. 19. 7.
152. − −. = Napló (Veszprém). 1968. júl. 14. 6.
153. − −. = Új Könyvek. 1968. 10. 49-50.

154. A LÉLEK ÉVSZAKAI. Válogatott versek. Ill. Würtz Ádám. Bp. 1970, Magvető. 351, 4 l.
155. CSÁNYI László. = Életünk. 1970. 5. 469-470.
156. HAJNAL Gábor. = Könyvtájékoztató. 1970. 6. 14.
157. HÉRA Zoltán. = Népszabadság. 1970. jún. 13. 7. = H. Z.: A költemény felé. Bp. 1974, Szépirod. Kiadó. 481-483.
158. KARDOS Tibor. = Új Írás. 1970. 12. 121-123.
159. KIS PINTÉR Imre. = Élet és Irodalom. 1970. 22. 11. = K. P. I.: Helyzetjelentés. Bp. 1979, Szépirod. Kiadó. 192-194.
160. POMOGÁTS Béla. = Jelenkor. 1970. 9. 823-830. = P. B.: Sorsát kereső irodalom. Bp. 1979, Magvető. 407-423.
161. RÁBA György. = Kritika. 1970. 8. 41-45.
162. RÁBA György: = International PEN. 1970. 3. 174-175.
163. RÓNAY László. = Fejér Megyei Hírlap. 1970. jún. 21. 9.
164. SZEDERKÉNYI Ervin. = Dunántúli Napló. 1970. máj. 31. 7.
165. − −. = Új Könyvek. 1970. 11. 36-37.
166. STENCZER Ferenc. = Tiszatáj. 1971. 6. 557-560.
167. SZAKOLCZAY Lajos. = Forrás. 1971. 2. 87.
168. TÜSKÉS Tibor. = Kortárs. 1971. 9. 1463-1469. = T. T.: Pannóniai változatok. Bp. 1977, Szépirod. Kiadó. 70-88.

169. IDŐJÁTÉK. Versek. Bp. 1972, Magvető. 119 l. 1 t.

170. ALFÖLDY Jenő = Új Írás. 1972. 7. 113-115. = A. J.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Bp. 1983, Szépirod. Kiadó. 195-198.
171. BÁNYAI János. = Magyar Szó (Újvidék). 1972. jún. 17. 12. = B. J.: Könyv és kritika. Újvidék, 1973, Fórum. 126-129.
172. BATA Imre. = Kritika. 1972. 4. 23.
173. CSŰRÖS Miklós. = Kortárs. 1972. 8. 1324-1327.
174. GREZSA Ferenc. = Tiszatáj. 1972. 6. 81-82.
175. HONFFY Pál. = Forrás. 1972. 6. 93.
176. ISZLAI Zoltán. = Élet és Irodalom. 1972. 19. 11.
177. [KARTAL Zsuzsa] (kartal). = Magyar Nemzet. 1972. ápr. 9. 13.
178. [RÓNAY László] SIKI Géza. = Vigilia. 1972. 9. 633.
179. TÜSKÉS Tibor. = Életünk. 1972. 4. 373-375.
180. − − . = Új Könyvek. 1972. 11. 46.
181. BESSENYEI György. = Népszava. 1973. jan. 13. 8.
182. FÜLÖP László. = Irodalomtörténet. 1973. 3. 552-553.
183. ZIRKULI Péter. = Utunk. (Kolozsvár.) 1973. ápr. 20. 4.
184. BÁRDOSI NÉMETH János: Csorba Győzőről. Az Időjáték ürügyén. = B. N. J.: Utak és útitársak. Szombathely, 1975, Városi Tanács. 300-311.

185. ANABÁZIS. Versek. Bp. 1974, Magvető. 133, 3 l.

186. − -. = Új Könyvek. 1974. 30. 38.
187. BATA Imre. = Új Írás. 1975. 7. 109-112.
188. BERKES Erzsébet. = Magyar Nemzet. 1975. okt. 19. 7. 3.
189. BORBÉLY Sándor. = Népszava. 1975. jan. 4. 8.
190. ISZLAI Zoltán. = Kossuth Rádió. 1975. febr. 18.
191. LACZKÓ András. = Életünk. 1975. 3. 283-284.
192. LENGYEL Balázs. = Élet és Irodalom. 1975. 2. 11. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977, Magvető. 102-105.
193. SIMON Zoltán. = Kortárs. 1975. 8. 1334-1335.
194. SZABÓ Ede. = Jelenkor. 1975. 3. 275-276. = Tiszteletadás (897). 43-46.
195. SZEDERKÉNYI Ervin. − Dunántúli Napló. 1975. jan. 4. 8.
196. TÓTH Endre. = Alföld. 1975. 7. 75-78.
197. TÜSKÉS Tibor. = Tiszatáj. 1975. 7. 87-89. = T. T.: Mérték és mű. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 195-201.
198. ZIRKULI Péter. = Magyar Hírlap. 1975. jan. 18. Mell.: 4.
199. BEREK Zsuzsa. = Pécs-Baranyai Könyvtáros. 1977. 1-2. 23.

200. MÁRCIUS. Tizenhárom vers. Ill. Martyn Ferenc. Békéscsaba, 1975, Megyei Könyvtár. 4 lev.

201. ÉSZREVÉTELEK. Versek. Bp. 1976. Magvető. 141, 3 l.

202. TÜSKÉS Tibor. = Jelenkor. 1976. 11. 1001-1005. = T. T.: Mérték és mű. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 201-213.
203. BORBÉLY Sándor. = Magyar Nemzet. 1977. nov. 13. 13. = B. S.: Tájékozódás. Bp. 1986, Magvető. 173-183.
204. K. L. S. = Magyar Hírlap. 1977. ápr. 10. 10.
205. KALÁNYOS Katalin. = Pécs-Baranyai Könyvtáros. 1977. 1-2. 24.
206. KOCZKÁS Sándor. = Jelenkor. 1977. 3. 275-279.
207. LACZKÓ András. = Alföld. 1977. 8. 83-85.
208. POMOGÁTS Béla. = Népszava. 1977. febr. 12. 6.
209. POMOGÁTS Béla. = Új Írás. 1977. 6. 110-112.
210. SZEDERKÉNYI Ervin. = Dunántúli Napló. 1977. ápr. 10. 4-5.
211. SZÉLES Klára. = Kritika. 1977. 7. 25.
212. VASADI Péter. = Új Ember. 1977. márc. 6. 2.
213. − -. = Új Könyvek. 1977. 5. 39.
214. ALFÖLDY Jenő. = Tiszatáj. 1978. 4. 87-90. = A. J.: Élménybeszámoló. Bp. 1983, Szépirod. Kiadó. 189-194.
215. MENNER Magdolna. = Napjaink. 1978. 1. 34.
216. ZIRKULI Péter. = Kortárs. 1978. 1. 149-150.

217. ÖSSZEGYŰJTÖTT VERSEK. Bp. 1978, Magvető. 733 l. 4 t.

218. CSŰRÖS Miklós. = Jelenkor. 1978. 10. 970-976. = Cs. M.: Színkép-elemzés. Bp. 1984, Szépirod. Kiadó. 113-129.
219. FERENCZI László. - The New Hungarian Quarterly. 1978. Vol. 72. 158-162.
220. KISS Tamás. = Alföld. 1978. 10. 72-75. = K. T.: A főnix szárnya alatt. Bp. 1985, Szépirod. Kiadó. 163-171.
221. KOCZKÁS Sándor. = Kritika. 1978. 12. 26-27.
222. KÖNCZÖL Csaba. = Könyvvilág. 1978. 6.9.
223. KÖNCZÖL Csaba. = Magyar Nemzet. 1978. jún. 16. 4.
224. LENGYEL Balázs. = Élet és Irodalom. 1978. 41. 11. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 2. bőv. kiad. Bp. 1982, Magvető. 173-179. = Tiszteletadás (897). 113-119.
225. RÓNAY László. = Népszava. 1978. jún. 24. 8.2
226. SÍK Csaba. = Új Tükör. 1978. 30. 2. 54
227. TÜSKÉS Tibor. = Dunántúli Napló. 1978. júl. 30. = Tiszatáj. 1978. 9. 61-64.
228. WINTERMANTEL István. - Népszabadság. 1978. júl. 30. 14.
229. − −. = Új Könyvek. 1978. 15. 51.
230. BARÁNSZKY JÓB László. = Új Írás. 1979. 12. 108-110. = B. J. L.: Teremtő értékelés. Bp. 1984, Magvető. 476-481.
231. KELEMEN Lajos. = Könyvvilág. 1979. 5. 12.
232. KÖNCZÖL Csaba. = The Hungarian P. E. N. No. 20. 1979. 103-104.
233. TANDORI Dezső. = Kortárs. 1979. 1. 149-152.

234. VÁLOGATOTT VERSEK 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 355, 5 l., illusztr. / [Harminc) 30 év. /

235. FÜLÖP László. = Népszabadság. 1979. márc. 26. 7.
236. KELEMEN Lajos. = Könyvvilág. 1979. 5. 12.
237. POMOGÁTS Béla. = Üzenet (Szabadka). 1979. 7-8. 461-462.
238. − −.= Dunántúli Napló. 1979. ápr. 8. 8.
239. − −.= Új Könyvek. 1979. 9. 38.
240. BÁRDOS László. = Kortárs. 1980. 5. 822-824.

241. A VILÁG KÜSZÖBEI. Versek. Bp. 1981, Magvető. 204, 3 l.

242. ALBERT Zsuzsa. = Magyar Nemzet. 1981. jún. 16. 4.
243. CSÁNYI László. = Kortárs. 1981. 1493-1497.
244. GREZSA Ferenc. = Tiszatáj. 1981. 10. 98-99.
245. ISZLAI Zoltán. = Új Tükör. 1981. 37. 2.
246. KOCZKÁS Sándor. = Jelenkor. 1981. 11. 1039-1045.
247. LENGYEL Balázs. = Élet és Irodalom. 1981. 25. 11. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. 2., bőv. kiad. Bp. 1982, Magvető. 205-206.
248. TANDORI Dezső. = Könyvvilág. 1981. 5. 3.
249. TÜSKÉS Tibor. = Dunántúli Napló. 1981. júl. 26. 9.
250. VARGA Lajos Márton. = Népszava. 1981. aug. 9. 11.
251. − −.= Új Könyvek. 1981. 810732. tétel.
252. BAY Endre. = Dunatáj. 1982. 2. 62-66.
253. CSELÉNYI László. = Hét (Pozsony). 1982. 7. 8.
254. KALÁSZ Márton. = Új Írás. 1982. 4. 101-102.

255. RITMUS, REND, ZENE. Versek. Ill. Martyn Ferenc. Pécs, 1981, Pécsi Szikra ny. 57 l.

256. SZEDERKÉNYI Ervin. - Dunántúli Napló. 1981. dec. 6. 8.

257. SIMEON TŰNŐDÉSE. Versek. Bp. 1983. Magvető. 148 l.

258. OLASZ Sándor. = Népszava. 1983. nov. 19. 11.
259. SÍK Csaba. = Élet és Irodalom. 1983. 47. 11.
260. SZEDERKÉNYI Ervin. - Dunántúli Napló. 1983. nov. 19. 9.
261. TANDORI Dezső. = Könyvvilág. 1983. 11. 8.
262. TARJÁN Tamás. = Népszabadság. 1983. dec. 13. 7.
263. - - . = Új Könyvek. 1983. 832352. tétel.
264. ALBERT Zsuzsa. = The Hungarian P. E. N. 1984. 25. 111-112.
265. ALFÖLDY Jenő. = Magyar Nemzet. 1984. febr. 12. 6. = A. J.: Rend a homályban. Bp. 1989, Magvető. 110-114.
266. KEMSEI István. = Kritika . 1984. 2. 28.
267. KOCZKÁS Sándor. = Új Írás. 1984. 4. 122-124.
268. LACZKÓ András. = Tiszatáj. 1984. 8. 76-79.
269. NAGY István, Cs. = Életünk. 1984. 11. 1210-1212.
270. POMOGÁTS Béla. = Magyar Hírlap. 1984. jan. 14. 8.
271. TÜSKÉS Tibor. = Jelenkor. 1984. 1. 36-40.
272. ERDEI T. Sándor. = Alföld. 1985. 6. 79-80.
273. KLOSS Andor. = Somogy. 1985. l. 97-98.
274. HATÁR Győző. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Békéscsaba, 1991, Tevan Kiadó. 38-40.

275. GÖRBÜL AZ IDŐ. Versek. Bp. 1985, Magvető. 149 l.

276. ALFÖLDY Jenő. = Élet és irodalom. 1985. 46. 10. = Tiszteletadás (897). 149-152. = A. J.: Rend a homályban. Bp. 1989, Magvető. 115-119.
277. BERKES Erzsébet. = Magyar Nemzet. 1985. dec. 29. 7.
278. CSÁNYI László. = Kortárs. 1985. 12. 158-160.
279. HORKAY HÖRCHER Ferenc. = Életünk. 1985. 9. 856-858.
280. KISS Dénes. = Népszava. 1985. jún. 1 10.
281. LENGYEL Balázs. = The New Hungarian Quarterly. 1985. Vol. 100. 197-199.
282. MARNO János = Könyvvilág. 1985. 5. 40.
283. POMOGÁTS Béla. = Új Tükör. 1985. 27. 2.
284. RÁBA György. = Jelenkor. 1985. 10. 921-924. = R. Gy.: Csönd herceg és a nikkel szamovár. Bp. 1986, Szépirod. Kiadó. 259-264.
285. [SZEDERKÉNYI Ervin] Sz. E. = Dunántúli Napló. 1985. szept. 14. 9.
286. − −.= Új Könyvek. 1985. 851207. tétel.
287. BELOHORSZKY Pál. = Új Írás. 1986. 1. 109-111.
288. PARTI NAGY Lajos. = Kritika. 1986. 2. 30-31.
289. TÜSKÉS Tibor. = Tisztatáj. 1986. 1. 89-92.

290. VISSZA ITHAKÁBA. Válogatott versek. Bp. 1986, Magvető. 430 l.

291. RÓNAY László. = Magyar Hírlap. 1986. dec. 11. 4.
292. VASY Géza. = Népszava. 1986. nov. 22. 8.
293. − −.= Új Könyvek. 1986. 862916. tétel.
294. ALBERT Zsuzsa. = Magyar Nemzet. 1987. márc. 23. 6.
295. CSELÉNYI László. = Hét. (Pozsony.) 1987. 30. 9.
296. CSUHAI István. = Dunántúli Napló. 1987. jan. 31. 8.
297. CSŰRÖS Miklós. = Somogy. 1987. 5. 97-98.
298. MIKÓ Krisztina. = Új Írás. 1987. 7. 103-106.
299. POMOGÁTS Béla. = Élet és Irodalom. 1987. 15. 10.
300. SŐTÉR István. = Jelenkor. 1987. 4. 291-294.

301. A SZAVAK BOLYHAI. Versek. Bp. 1988. Magvető. 173 l.

302. ALBERT Zsuzsa. = Magyar Nemzet. 1988. szept. 15. 8.
303. BÓDI TÓTH Elemér. = Élet és Irodalom. 1988. 42. 10.
304. CSÁNYI László. = Új Írás. 1988. 10. 123-125.
305. NÉMETH G. Béla. = Népszabadság. 1988. dec. 24. 21.
306. POMOGÁTS Béla. = Kortárs. 1988. 7. 158-160.
307. POMOGÁTS Béla. = Magyar Hírlap. 1988. máj. 27. 9.
308. TÜSKÉS TIBOR. = Dunántúli Napló. 1988. jún. 18. 9.
309. TÜSKÉS Tibor. = Somogy. 1988. 5. 94-96.
310. VASY Géza. = Népszava. 1988. jún. 25. 9.
311. -- . = Új Könyvek. 1988. 16. 16-17.
312. BÁRDOS László. = Jelenkor. 1989. 2. 185-188.
313. EMŐKEY István. = Kritika. 1989. 4. 37-38.
314. KALÁSZ Márton. = Vigilia. 1989. 4. 315-316.
315. MÁTHÉ József. = Alföld. 1989. 3. 85-87.
316. HATÁR Győző. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Békéscsaba, 1991, Tevan Kiadó. 40-42.

317. SZEMKÖZT VELE. Versek. Bp. 1991, Magvető. 92, [3] l.

318. ALFÖLDY Jenő. = Népszava. 1991. okt. 5. 8.
319. BUDAI Katalin. = Élet és Irodalom. 1991. nov. 8. 11.
320. [BÜKKÖSDI László] - bl - . = Pécsi Extra. 1991. jún. 20. 5.
321. CSUHAI István. = Kritika. 1991. 11. 39-40.
322. G. KISS Valéria. = Kortárs. 1991. 11. 108-109.
323. PARTI NAGY Lajos. = Magyar Napló. 1991. 8. 23.
324. TÜSKÉS Tibor. = Jelenkor. 1991. 11. 922-924.
325. − −.= Új Könyvek. 1991. 14. 71.

326. EGY ELTŰNT PÉCSI UTCÁRA. Versek. Vál. és szerk. Tüskés Tibor. Rajzok: Martyn Ferenc. Pécs, 1991, Pannónia Könyvek. 51, 3 l.

327. − −. = Új Könyvek. 1992. 3. 70

327.1 KÉTFÉLE IDŐ. A szerző válogatása életművéből. − Bp. : Trikolor : Intermix, 1995. − 186 p. − (Örökségünk) (Fűzött és kötött változatban.)

327.2 CSIKORGÓ. Versek. Szerk. Bertók László. − Pécs : Jelenkor K., 1995. − 184 p. − (Élő irodalom sorozat)

327.3 CSORBA GYŐZŐ VÁLOGATOTT VERSEI. Szerk. és az utószót írta Tüskés Tibor. − Bp. : Unikornis, 1997. − 192 p. − (A magyar költészet kincsestára)

327.4 HÁTRAHAGYOTT VERSEK (1962-1993). Vál. szerk. és az utószót írta Bertók László ; Közrem. és a jegyz. kész. Pintér László. - Pécs : Pro Pannónia, 2000. - 463 p. - (Pannónia könyvek)

 

ÖNÉLETRAJZI INTERJÚKÖTETE ÉS KRITIKÁI,
VALLOMÁSAI, NYILATKOZATAI, INTERJÚI

328. A VÁROS OLDALÁBAN. Beszélgetések. Kérdező: Csuhai István. Pécs, 1991. Jelenkor Kiadó. 224 l., illusztr.

329. [ÁGOSTON Zoltán] áz: A szabadság kis körei. Interjú Csuhai Istvánnal Csorba Győző kötetéről. = Pécsi Tér. 1991. okt. 11. 15.
330. BÁRDOS László. = Magyar Napló. 1991. nov. 15. 10-11.
331. BATA Imre. = Élet és Irodalom. 1991. okt. 11. 11.
332. KISS Tamás. = Alföld. 1991. 12. 91-93.
333. MÉHES Károly. = Új Dunántúli Napló. 1991. okt. 26. 8.
334. − −. = Új Könyvek. 1991. 44. 34-35.

334.1 VALLOMÁSOK, INTERJÚK, NYILATKOZATOK. - Válogatta és szerk. Tüskés Tibor. - Pécs : Pro Pannonia Kiadó, 2001. - 375 p.

 

ANTOLÓGIÁK, AMELYEKBEN VERSEI JELENTEK MEG

335. Könyvnapi figyelő. Beszámoló 107 íróról. Szerk. Lovag Sándor, Veszprémy István stb. Kaposvár, 1935. 112 l. /Százhúros Hegedű Könyvtára 3./ A kötet tartalma részben azonos a Százhúros Hegedű c. antológia 2. évfolyamával.

336. Százhúros Hegedű. [2. évf.] Száz költő évkönyve. Szerk. Lovag Sándor. Bp. 1935, Új Út kiad. 108 l.

337. Négy nemzedék. Élő magyar költők. A tanulmányt írta és a költőket bemutatja Sőtér István. Bp. 1948, Parnasszus. 352 l.

338. Hét évszázad magyar versei. Szerk. Klaniczay Tibor, Komlós Aladár stb. Ill. Győry Miklós. 2., bőv. kiad. 4. köt. Bp. 1954, Szépirod. Kiadó. 802 l.

339. Vidám magyar versek. Vál. Dalos László. Bp. 1955, Magvető. 337 l.

340. Mai magyar költők. Vál. és bev. Vargha Balázs. Bp. 1956, Ifj. Kiadó. 356 l. /A magyar költészet gyöngyszemei./

341. Pécsi múzsa. Irodalmi szemelvények. Összeáll., magy. és jegyz. ell. Tüskés Tibor. Pécs, 1958, Pécs Város Tanácsa. 134 l.

342. Szép versek. 1963. Fel. szerk. Z. Szalai Sándor. Bp. 1964, Magvető. 448 l.

343/1. Szép versek 1964. Fel. szerk. Z. Szalai Sándor. Bp. 1965, Magvető. 518 l.

343/2. Hét évszázad magyar versei. Szerk. biz.: Király István, Klaniczay Tibor stb. 3., bőv., átd. kiad. 3. köt. Bp. 1966, M. Helikon. 1062 l.

344. Lányok évkönyve 1967. Összeáll. D. Nagy Éva. Bp. 1966, Móra. 378, 6 l., illusztr.

345. Szép versek 1965. Fel. szerk. Z. Szalai Sándor. Bp. 1966, Magvető. 400 + [56] l.

346. Dunántúl. Dunántúli költők antológiája. Szerk. Pákolitz István, Tüskés Tibor. Pécs - Bp. 1967, Jelenkor - Magvető. 222, 2 l.

347. Magvető. 1967. 1. Szerk. Sík Csaba. Bp. 1967, Magvető. 427 l.

348. Szép versek 1966. szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor. Bp. 1967, Magvető. 481, 68 l.

349. Szép versek 1967. Szerk. Z. Szalai Sándor. Bp. 1968, Magvető. 486, 80 l.

350. Szép versek 1968. Szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor. Bp. 1969, Magvető. 398, 68 l.

351. Májusfák. Magyar líra 1945-1948. Vál., szerk., előszó, jegyz. Pomogáts Béla. Bp. 1970, Kozmosz. 379 l.

352. Szép versek 1969. Szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor. Bp. 1970, Magvető. 414, 68 l.

353. Versmondók könyve. Szerk. Gárdonyi Béla, Kárpáti Kamil. Győr, 1970, Győr-Sopron megyei Népművelési Tanácsadó, KIOSZ Győr-Sopron megyei Szövetsége. 228 l.

354. Bemutatkozás. Szerk. Laknerfi László, Vaszari Sándorné. Bp. 1971, Közalkalmazottak Szakszervezet. 107 l.

355. Szép szó 1970. Szerk. Szalontay Mihály. Bp. 1971, Táncsics. 506 l.

356. Szép versek 1970. Szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor. Bp. 1971, Magvető. 366, 68 l.

357. Verses világjárás. Szerk. Rába György. Bp. 1971, Móra. 682 l. /A világirodalom gyöngyszemei./

358. Versmondók könyve 1971. Szerk. Gárdonyi Béla, Kárpáti Kamil. Győr, 1971, Győr-Sopron megyei Népművelési Tanácsadó, Megyei Tanács, KIOSZ Győr-Sopron megyei Szövetsége. 336 l.

359. Hét évszázad magyar versei. Szerk. biz. Király István, Klaniczay Tibor stb. 4., bőv., átd. kiad. 3. köt. Bp. 1972, Szépirod. Kiadó. 1174 l.

360. Szép versek 1971. Szerk. Mátyás Ferenc, Z. Szalai Sándor. Bp. 1972. Magvető. 358, 68 l.

361. Termő ékes ág. Magyar költők versei az anyáról. Vál, szerk., jegyz. Domokos Mátyás. Bp. 1972, Móra. 318 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

362. Szép versek. 1972. Szerk. Mátyás Ferenc. Bp. 1973, Magvető. 384, 72 l.

363. Mai magyar költők antológiája. Szerk. Juhász Ferenc, Pomogáts Béla. Bev. Juhász Ferenc. Bp. 1974, Móra. 484 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

364. Szép versek 1973. Szerk. Mátyás Ferenc. Bp. 1974, Magvető. 352, 68 l.

365. Termő ékes ág. Magyar költők versei az anyáról. Vál., szerk., jegyz. Domokos Mátyás. 2. kiad. Bp. 1974, Kozmosz. 318 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

366. Koncert. Versek a zenéről. Vál., szerk., előszó: Csukás István. Bp. 1975, Móra. 261 l. /A világirodalom gyöngyszemei./

367. A költő felel. Vál. és szerk. Pomogáts Béla. Bp. 1975, Ifj. Lapkiadó Váll. 178 l. − Miniatűr kiadás.

368. A nő dicsérete. Vál., szerk. Mezei András. Bp. 1975, Kossuth - Magyar Nők Országos Tanácsa. 347 l.

369. Pécs. Költők a városról. Vál. és szerk. Szederkényi Ervin. Ill. Martyn Ferenc. Pécs, 1975, Városi Tanács. 190 l. - Ua.: Mini változatban is.

370. Szép versek 1974. Szerk. Kardos György. Bp. 1975, Magvető. 328, 64 l.

371. Június. Vers és próza pedagógusnapra, ballagásra, évzáróra. Összeáll. Tóth Emőke. Bp. 1976, Móra Kiadó. 98 l. /Iskolai Színpad./

372. Szép versek 1975. Vál. és szerk. Bata Imre. Bp. 1976, Magvető. 272, 84 l.

373. Pannóniai ének. Költők a Dunántúlról. Megjelent a Dunántúli költők győri találkozójára. Szerk. Z. Szabó László. Győr, 1977, Radnóti Emlékbizottság. 184, 6 l.

374. Mindenkori mesterek. Versantológia és művészeti tanulmányok. Összeáll., írta: Sík Csaba. Bp. 1977, Magvető. 571 l.

375. Szép versek 1976. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1977, Magvető. 376, 84 l.

376. Szimfónia. 30 év lírai története. Vál., szerk. és bev. Baranyi Ferenc. Bp. 1977, Móra. 476 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

377. Verses országjárás. Vál., szerk., bev. Fodor András. Bp. 1977, Kozmosz. 452 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

378. Szép versek 1977. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1978, Magvető. 420, 88 l.

379. Versek a zsebben. Vál., szerk. Alföldy Jenő. Bp. 1978, Móra. 229 l.

380. Hét évszázad magyar versei. Szerk. biz. Király István stb. 5. bőv. kiad. 3. köt. Bp. 1979, Szépirod. Kiadó, 873 l.

381. Hétköznapok. Szerk. Gerő János. Bp. 1979, Táncsics. 385 l. 16 t.

382. Az idő lovai. Vál., szerk., előszó: Tornai József. Bp. 1979 [1980), Móra. 603 l. /A világirodalom gyöngyszemei./

383. Szép versek 1978. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1979, Magvető. 412, 80 l.

384. Egry József arcképe. Egry József írásai. Írások Egry Józsefről. Versek, tanulmányok. Vál., szerk. Fodor András. Jegyz. Szabó Júlia. Bp. 1980, Magyar Helikon. 211 l. 70 t.

385. Hétköznapok. Szerk. Gerő János. Bp. 1980, Táncsics. 505 l.

386. 222 új magyar vers. Vál., szerk. Borbély Sándor. Bp. 1980, Móra. 357 l.

387. Megtartó varázslat. Költők József Attiláról. Vál., szerk. Szakolczay Lajos. Bp. 1980, Magvető. 438 l. 16. t.

388. Szép versek 1979. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1980, Magvető. 512, 81 l.

389. Tüskés Tibor: Szülőföldünk, a Dunántúl. Bp. 1980, Tankönyvkiadó. 421 l.

390. Antológia a felszabadulás utáni magyar irodalomból az általános iskola 5-8. osztályai számára. Versek, elbeszélések. Összeáll. Tóth Emőke. Bp. 1981, Tankönyvkiadó. 372 l. 8 t.

391. Bartók Béla. születésének 100. évfordulójára. Szerk. Szántó Tibor. Gyoma, 1981, Kner Nyomda. 54 l.

392. Az éjszaka csodái. Versek. Vál., szerk., előszó: Horgas Béla. Bp. 1981, Móra. 402 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei/

393. Miért szép? Verselemzések napjaink költészetéből. Összeáll. Detre Zsuzsa, Bárány György stb. Bp. 1981, Gondolat. 653 l.

394. A szarvassá változott fiú. Magyar költők versei Bartók Béláról. Vál., szerk., utószó: Szakolczay Lajos. Bp. 1981, Móra. 320 l.

395. Szép versek 1980. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1981, Magvető. 508, 77 l.

396. Takáts Gyula 70 éves. Versek, tanulmányok. Fel. szerk. Laczkó András. Kiad. a Kaposvári Miniatűr Könyvgyűjtő Klub. Kaposvár, 1981. 74 l., illusztr. - Bibliofil kiadás.

397. Ars poetikák a XX. századból. Irodalom, képzőművészet, zene. Vál., szerk., bev. Sík Csaba. Bp. 1982. Gondolat. 419 l.

398. Szép versek 1981. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1982, Magvető. 547, 77 l.

399/1. Az elmúlástól tettenérten. Versek. Vál., szerk., előszó: Z. Szabó László. Bp. 1983, Móra. 351 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

399/2. Hetényi Varga Károly: Beszélgetés a Mesterrel. Imák és elmélkedések az ifjúság számára. Fernand Lelotte Rabboni c. könyve alapján írta − −. Bp. 1983, Szt. István Társ. 511 l. − Ua.: 2. átd. kiad. 1991. 639 l.

400. Hétköznapok. Elbeszélések, versek, kritikák, cikkek, riportok. Vál., szerk. Gerő János. Bp. 1983, Népszava. 526 l.

401. In memoriam Babits Mihály. Versek, visszaemlékezések. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1983, Béri Balogh Ádám Múzeum. 40 l. /Múzeumi füzetek./

402. Szép versek 1982. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1983, Magvető. 610, 84 l.

403. Weöres Sándor 70. születésnapjára. Összeáll., szerk. Szederkényi Ervin. Pécs, 1983, Pécsi Szikra Nyomda. 80 l. - Bibliofil kiadás, a versek a költők kezeírásával. − Ua.: Mini változatban is.

404. Illyés Gyula emlékkönyv. Vál., szerk. Illyés Gyuláné. Utószó: Domokos Mátyás. Bp. 1984, Szépirod. Kiadó. 611 l.

405. Innen és túl. Versek az Isten-kereső emberről. Vál., szerk., bev. Lukács László. Bp. 1984, Vigilia Könyvek. 795 l.

406. Lobbanj föl, új dal, te mindenható! Szülj engem újra, te csodaszép! In memoriam Babits Mihály. 2. Összeáll., szerk. Téglás János. Bev. Keresztury Dezső. Bp. 1984, Zrínyi Kiadó. 103 l. 1 t.

407. "A megszolgált örökkévalóság." Versek a magyar történelemről. Vál., szerk. Bihari Sándor. Bp. 1984, Móra. 512 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

408. Szép versek 1983. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1984, Magvető. 592, 82 l.

409. A civódó magyar. Versek népről, hazáról. Vál., szerk. Hegedős Mária. Bp. 1985, Magvető. 346, 22 l.

410. Európai tavasz. Vál., szerk. Lothringer Miklós. Bp. 1985, Ifj. Lap- és Könyvkiadó. 176 l., illusztr. - Bibliofil kiadás.

411. Költői jelenlét 1985. Híradás az év lírájáról. Vál., szerk. Parancs János. Bp. 1985, Magvető. 270 l.

412. Költők, barátaim. Magyar költők magyar írókról. Összeáll. Sík Csaba: Bp. 1985, Helikon. 88 l. - Bibliofil kiadás.

413. A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma 1986. Szerk. Boldizsár Iván. Bp. 1985, Athenaeum ny. 201 l.

414. Magyar költők. 20. század. Vál. és utószó: Vas István. Szöveggond. és jegyz. Szalai Anna. 3. köt. Bp. 1985, Szépirod. Kiadó. 911 l.

415. Májusfák. Vál., szerk., bev. és jegyz. Pomogáts Béla. 2., átd., bőv. kiad. Bp. 1985, Kozmosz. 372 l. /A magyar irodalom gyöngyszemei./

416. A Nyugat költői. Vál., szerk. és előszó: Vas István. 1-2. köt. Bp. 1985, Móra. 388, 365 l.

417. Az örvénylő-szívű vándor. Versek Kormos Istvánról. Vál., szerk., utószó: Z. Szabó László. Győr, 1985, Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság. 330 l.

418. Őrzők vigyázzatok. Válogatás negyven év katonaköltészetéből 1945-1985. Csillagok és lovasok. Vál., szerk., előszó: Illés Lajos. Bp. 1985, Zrínyi Kiadó. 192, 7 l.

419. Szép versek 1984. Vál., szerk. Bata Imre. Bp. 1985, Magvető. 568, 81 l.

420. Vallomás. Költők az anyanyelvről. Szerk. Z. Szabó László. Győr, 1985, Kazinczy Gimnázium és Egészségügyi Szakiskola. 96 l.

421. Berzsenyi Kincses emlék-kalendárium. Fel. szerk. Kiss Dénes. Bp. 1986, Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. 208 l.

422. Költői jelenlét 1986. Híradás az év lírájáról. Vál., szerk. Parancs János. Bp. 1986, Magvető. 268 l.

423. Magyar családi kalendárium 1987. Szerk. Levendel Júlia, Horgas Béla. Bp. 1986, Hazafias Népfront Családvédelmi Tanácsa. 253, 3 l.

424. Negyvenkedő. Vál. Budai Éva. Szerk. Papp György. Bp. 1986, Ijf. Lap- és Könyvkiadó. 82 l., illusztr. − Bibliofil kiadás.

425. Szép versek 1985. Összeáll. a Magvető Szerkesztősége. Bp. 1986, Magvető. 544, 74 l.

426. Szívzuhogás. Magyar költők szerelmes versei. Vál., szerk. Rozslay Zsuzsanna, Varga Lajos Márton. Bp. 1986, Móra. 221, 11 l. - Ua.: 2., bőv. kiad. 1988. 237 l.

427. Dombóvári kalendárium 1987-1988. Szerk. Balipap Ferenc. Dombóvár, 1987, Városi Művelődési Központ és Könyvtár. 335 l.

428. Kalendárium az 1988. évre. Szerk. Petkó Jenő. Pécs, 1987, Baranya Megyei Művelődési Központ. 221 l., illusztr.

429. Sötétben nem látok aludni. Gyerekversek. Szerk., összeáll. Sólyom Katalin. Pécs, 1987, Városi Tanács. 39 l., illusztr.

430. Szép versek 1986. Összeáll. Ilia Mihály. Bp. 1987, Magvető. 408, 92 l.

431. Új aranyhárfa. Versek gyülekezeti és keresztyén családi alkalmakra. Vál., szerk. Tenke Sándor. Bp. 1987, Református Zsinati iroda. 441 l. - Ua.: 2. kiad. 1992.

432. Szép szerelmes szavak. Válogatás 500 év magyar költészetéből. Vál. Banos János. Utószó: Baranyi Ferenc. Ill. Reich Károly. Bp. 1988, Népszava Kiadó. 373 l.

433. Szép versek. 1987. Összeáll. Alföldy Jenő. Bev. Vas István. Bp. 1988, Magvető. 440, 69 l.

434. Szép versek 1988. Összeáll. Alföldy Jenő. Bev. Juhász Ferenc. Bp. 1989, Magvető. 478, 82 l.

435. Forrás antológia 1979-1989. Szerk. Füzi László, Pintér Lajos, Szekér Endre. Kecskemét, 1990, Városi Tanács − Bács-Kiskun Megye Tanácsa. 325 l.

436. Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Összeáll., szerk., sajtó alá rend. Domokos Mátyás. Bp. 1990, Szépirod. Kiadó. 642 l., illusztr.

437. Szép versek 1989. Összeáll. Alföldy Jenő. Bev. Csorba Győző. Bp. 1990, Magvető. 446, 90 l.

438. Szép versek 1990. Összeáll. Alföldy Jenő. Bev. Csoóri Sándor. Bp. 1991, Magvető. 502, 26 l.

439. Szonett, aranykulcs. 1001 szonett a világirodalomból. Vál. Somlyó György. Bp. 1991, Orpheusz Könyvek. 722 l.

440. Két kos között. Magyar líra fesztiválja, Gyula 1992. Összeáll. és szerk. Szakolczay Lajos. Békéscsaba, 1992, Békés Megyei Könyvtár - Gyulai Várszínház. 139 l.

441. Szép versek 1991. Összeáll. Keszthelyi Rezső, Székely Sz. Magdolna. Bev. Orbán Ottó. Bp. 1992, Magvető. 200 l., illusztr.

441.1 Innen és túl : Versek az Isten-kereső emberről. Szerk. Lukács László. Bp. 2005, Vigilia.

 

VERSEI IDEGEN NYELVEN

ANGOL

442. How long? [Meddig?] - Something knows. [Valami tudja.] Ford. Daniel Hoffman. = The New Hungarian Quarterly (Budapest). 1970. Vol. 40. 70-72.

443. Time-inflation. [Idő-infláció.] Ford. Watson Kirkconnell. = The Hungarian Helicon. Ed. Watson Kirkconnell. Edmonton, Alberta (Kanada), 1985, Széchenyi Society. 668-669.

444. Something knows. [Valami tudja.] Ford. Daniel Hoffman. = Winged by Their Own Need. Poems by the Winners and the Jurors of the Robert Graves Prize for Best Hungarian Poem of the Year 1970-1986. Ed. by Miklós Vajda. Mallorca, 1988, The New Seizin Press. 22-23.

BELORUSZ

445. Kab staćmy prykladam magli. [Hogy példa is lehessünk.]Pavinna pryjsćí. [Meg kell érkeznie.] Ford. Ales Zvonak. = Sučasnaâ vengerskaâ poeziâ. [Mai magyar költészet.] Minszk, 1977. 112.

BOLGÁR

446. Zemja, voda, v'zduh. [Föld, víz, levegő.] Ford. Gencso Hrisztozov. = Horizont (Szófia). 1980. 1. 103.

447. Vecseren csasz. [Esti óra.] Ford. Gencso Hrisztozov. = Haszkovszka Tribuna (Haszkovo). 1980. ápr. 3. 4.

CSEH

448. Blážnivé trešteni [Bolond cifrázgatás.] − Vzájemnost. [Közös.] Ford. Jirí Zácek. = Literární Mesičník (Prága). 1977. 4. 69.

ESZPERANTÓ

449. Ce sojlo de kosma. [Az űr küszöbén.] Fejes Márton. = Hungara Vivo (Budapest). 1976. 2. 12.

450. Mond' ec sen mi. [Nélkülem is.] Ford. Fejes Márton. = Hungara Vivo (Budapest). 1982. 3. 91.

FINN

451. Leipa. [Kenyér.]Ars poetica. [Ars poetica.]Muistiinpano. [Följegyzés.]Tämä ruusu tämä ruusu. [E rózsa e rózsa.] Lähellesi kaikkien puolesta. [Hozzád mindenkiért.]Ennen kuin suulleni ehtii. [Bízzunk a test köznapi életében.]Álkää antako periksi. [Ne hagyjatok.]Näky. [Látvány.]Karkotus. [Kiűzetés.]Säännöttömät päivät. [Rendhagyó napok.]Sielu ja syksy. [Lélek és ősz.]Nostalgia. [Nosztalgia.] = Kaivojen maa. [Gémeskutak országa.] Valikoima unkarilaista nykylyriikkaa. Toimittanut ja suomentanut. [Ford.] Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1970, Kirjayhtymä. 29-38.

452. SZÁSZ Levente: Kaivojen maa. Csorba Győző-versek finn nyelven. = Dunántúli Napló. 1971. ápr. 18. 7.

453. Michelangelon Pieta-veistos Firenzessä. [Pieta. Michelangelo szobra a firenzei Akadémián.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Kotimaa (Helsinki). 1971. júl. 23. 4.

454. Ars poetica. [Ars poetica.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Kutsut minna nimelta. Uskonnollista runoutta 1900-luvun Euroopassa. Valikoinut ja suomentanut Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1981, Kirjepaja. 173. - /Uskon lyriikkaa 1./

455. Ennen kuin suulleni ehtii. [Bízzunk a test köznapi életében.] Ford. Anna-Maija Raittila. = Suurempi kiun sydämeni. Valikoimut ja suomentanut Anna-Maija Raittila. Helsinki, 1982, Kirjapaja. 158. - /Uskon lyriikkaa 2./

FRANCIA

456. Paysage. [Paysage.]Deux metamorphoses. [Két metamorfózis.] Ford. Maurice Regnant. = The Hungarian P. E. N. - Le P. E. N. Hongrois (Budapest). No. 16. 1975. 25.

457. Intemporel. [Időtlen.]Phare. [Lámpás.] Ford. Maurice Regnant. = Arion 9. Nemzetközi Költői almanach. Szerk. Somlyó György. Bp. 1976, Corvina. 113-114.

458. On a besoin d'annonciateur. [Hírhozó is kell.]. − Textes. [Szövegek.] Ford. André Doms és Fázsy Anikó. = The Hungarian P. E. N. - Le P. E. N. Hongrois (Budapest). No. 24. 1983. 86. = Le Jorunal des poétes (Bruxelles). 1983. 4-5. 23.

459. Lettres aux anciens amis. [Levelek régi barátaimnak.] Ford. André Doms és Fázsy Anikó. − Une autre langue. [Másik nyelv.] Ford. Pődör László. = Poézie (Amiens). No. 22-23. 1983. Été-Automne. 20-21.

460. Si d'un point de l'au-delá. [Ha valahonnét túlról.] Ford. André Doms és Fázsy Anikó. = Revue de Hongrie (Budapest). 1991. No. 3. 75.

461/1. Le jardin s'est mis en route. [Elindult a kert.] Ford. André Doms és Fázsy Anikó. = Revue de Hongrie (Budapest). 1991. No. 4. 28.

HÉBER

461 /2. Javó hamaléach. [Jön az angyal.]Sáót achar-haca-harajim hámöuchárot. [Késő délután.] Ford. Itámár Jáoz-Keszt. = Cvi-Haplaot. [A csodaszarvas.] 2. Mai magyar költők antológiája. Héber-magyar, kétnyelvű kiadás. Szerk. és ford. Itámár Jáoz-Keszt. Bev. Kabdebó Lóránt. Tel Aviv, 1988, Eked. 57-58.

HORVÁT

462. Ars poetica. [Ars poetica.] − Hljeb. [Kenyér.] − Agrigento. [Agrigento.] − Moja dva brata. [Két bátyám.] − Mart. [Március.] − Zapis. [Följegyzés.] − Dar. [Ajándék.] − Franz Kafka: Pisma Mileni. [Franz Kafka: Levelek Milénához.] − Izvraćena zmija. [Fordított kígyó.] Ford. Enver Čolaković. = Život (Sarajevo). 1967. 11-12. 97-103.

463. Ars poetica. [Ars poetica.] − Kruh. [Kenyér.] − Zapis. [Följegyzés.] − Dar. [Ajándék.] − Izvracena zmija. [Fordított kígyó.] Ford. Enver Čolaković. = Čolaković, Enver: Zlatna knjiga mađarske poezije. Zagreb, 1978, Matica Hrvatska. 513-517.

464. Naprijed - natrag. [Előre-hátra.] − Ostavština. [Hagyatkozó.] − Objavljuje se. [Közhírré.) − Rijec. [Szó.] Ford. Pavle Blažek. = Revija (Eszék.) 1986. 2. 34-35.

465. Šetnja i meditacija. [Séta és meditáció.] − Ars poetica. [Ars poetica.) − U sumi kod Üröga. [Az ürögi erdőben.] − Pod snijegom. [Hó alatt.] Ford. Stjepan Blažetin mlađi. = Közös forrásból. − Iz zajedničkog izvora. Magyar írók a Dráván innen, a Dráván túl. − Madarski književnici s obiju obala Drave. Szerk. Lábadi Károly, Pál József, Tüskés Tibor. Pécs, 1991, Pannónia Könyvek. 50-57.

LENGYEL

466. Ars poetica. [Ars poetica.] Ford. Andrzej Zaniewski. = Poezja (Varsó). 1976. 2. 90.

NÉMET

467. Ruhe. [Nyugalom.] − Zwei Metamorphosen. [Két metamorfózis.] − Franz Kafka: Briefe an Milena. [Franz Kafka: Levelek Milenához.] Ford. Éva és Roman Czjzek. = Literatur und Kritik (Salzburg). 1976. Március. 78-80.

468. Frühsommer. [Koranyár.] Ford. Martin Bischoff. − Lob der Unruhe. [A nyugtalanság dicsérete.] Ford. Heinz Kahlau. = Moderne Lyrik aus Ungarn. [Modern magyar költők.] Leipzig, 1982, Verlag Philipp Reclam jun. 104-105.

469. Meditation des Simeon. [Simeon tűnődése.] Ford. Hans-Jörg Rother. = Ma. − Heute. Anthologie der modernen ungarischen Literatur. Szerk. Tóth Éva. Bp. 1987, Corvina. 114-115.

OLASZ

470. Nel villaggio. [Falun.] Ford. Francesco Nicosia és Tóth László. = Camene (Catania). 1948. Január. 19-20.

OROSZ

471. Stob mi primerom sztaty mogli. [Hogy példa is lehessünk.] - Dabzsno prijtyi. [Meg kell érkeznie.] - Grusa. [Körtefa.] Ford. Rimma Kazakova. = Szovremennaja vengerszkaja poezija. [Mai magyar költészet.] Moszkva, 1973, Progreszsz. 213-215.

ROMÁN

472. Kodály. [Kodály.] Ford. Ilia Ivanus. = Ivanus, Ilie: Vioara cu cinci strune. Bp. 1977, Tankönyvkiadó. 147-148.

SPANYOL

473. Antes de Navidad. [Karácsony előtt.] Ford. David Chericián. = Antologia de la poesia húngara desde el siglo XIII hasta nuestros dias. Selección, traducción, introducción y notas de Éva Tóth. Versiones poéticas de David Chericián et al. Bp. - La Habana, 1981, Corvina - Arte y Literatura. 273. = Poesia húngara. Selección, traducción, introducción y notas de Éva Tóth. La Habana, 1983, Arte y Literatura. 309.

SZLOVÁK

474. Mier. [Béke.] Ford. Emil Boleslav Lukác. = Spoved' Dunaja (Pozsony), 1976, Slovensky Spisovatel'. 238.

475. Na prahu priestoru. [Az űr küszöbén.] Ford. Lydia Vadkerti-Gavorniková. = Revue Svetovej Literatúry (Pozsony). 1981. 7. 148.

SZLOVÉN

476. Ars poetica. [Ars poetica.] - Anabaza. [Anabázis.] - Spominjanje. [Emlékezés.] Ford. Jože Olaj. = Sodobnost (Ljubljana). 1984. 1. 8-11.

 

VERSEI HANGLEMEZEN ÉS KRITIKÁI

477. RITMUS, REND, ZENE. Hangfelvétel. Csorba Győző verseit mondja. Bp. 1991, Hungaroton. SLPX 14196. - Hanglemez. Tart.: Előszó, Esti ablak mögött, Alkonyodó, Isten pólyása, Dávid tánca, Előttem vannak még, Mi volt e test, Lélek és ősz, Följegyzés, Ritmus, rend, zene, Mai La Fontaine, Bogácsné és a púp, Kajszifa, Epigrammák, Ars poetica, A város oldalában, Babits-apokrif a "Jónás-könyve" utánról, Az öreg Milton, Hetvenöt, Inger-szegénység, Egynyári virág, Március, Nagylányaim, Fényképek a falon, Én gyönge lélek, Fordított kígyó, Verseim sorsa, Néhánysorosok. - A felvétel 1990-ben a Magyar Rádió pécsi stúdiójában készült. A versek meghallgathatók itt!

478. BÜKKÖSDI László. = Pécsi Extra. 1991. ápr. 11. 5.
479. DALOS László. = Kurír. 1991. ápr. 26. 5.
480. KABDEBÓ Lóránt. = Magyar Nemzet. 1991. ápr. 24. 9.
481. LÉVAI Júlia. = Magyar Hírlap. 1991. okt. 8. 11.

 

MEGZENÉSÍTETT VERSEI

482. LAKNER Tamás: CSÖRÖG A FAGYOS FÖLD. Vers: Csorba Győző. = Keserédes. (A Szélkiáltó Együttes nagylemeze.) Bp. 1986, Hungaroton. SLPX 14017. B. 6. - Hanglemez.

482.1 KÖSZÖNTŐ KODÁLYHOZ. Zene: Halmos László. Csorba Győző verse: KODÁLY= Pécsi Leöwey Klára Gimnázium Leány- és Vegyeskara énekel. Hangfelvétel. Pécs. 1997. do-lá Stúdió

 

FORDÍTÁSKÖTETEI, DRÁMAFORDÍTÁSAI,
A SZERKESZTÉSÉBEN MEGJELENT
MŰFORDÍTÁSKÖTETEK ÉS KRITIKÁIK

483. HELINANT [de Froidmont]: A HALÁL VERSEI. (Les vers de la mort.) Ófrancia eredetiből ford. Csorba Győző. Bev. Birkás Géza. Ill. Holler András. Pécs, 1940, Janus Pannonius Társaság. 115 l. /A Janus Pannonius Társaság könyvtára./

484. VÁRKONYI Nándor. = Dunántúl. 1940. dec. 15. 12.
485. BÁRDOSI NÉMETH János. = Dunántúli Szemle. 1941. 4. 244.

486. GOETHE, Johann Wolfgang: FAUST. 1-2. r. + Ős-Faust. (Ur-Faust). Tragédia. Ford. Jékely Zoltán, Csorba Győző. Utószó: Turóczi-Trostler József. Jegyz.: Walkó György. Bp. 1959, M. Helikon. 559 l. /Helikon klasszikusok./

487. FÁBIÁN István. = Jelenkor. 1960. 1. 117-120.

488. BRECHT, Bertolt: VÁLOGATOTT VERSEI. Vál., szerk., utószó: Hajnal Gábor. Ford. Csorba Győző. Bp. 1959. Európa. 70 l. /A modern német líra kincsesháza 3. - Közös tokban az 1-8. kötet./

489. GOETHE, Johann Wolfgang: FAUST. Tragédia. Jegyz. Walkó György. Bp. 1961, M. Helikon. 1. r. Ford. Jékely Zoltán. 291 1. - 2. r. Ford. Csorba Győző. 454 l. 2 db. ([A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák] 3-4.)

490. MEZSIROV, Alekszandr Petrovics: BÚCSÚ A HÓTÓL. Válogatott versek. Ford. Csorba Győző. Bp. 1974, Európa. 131 l.

491. B. Gy. = Könyvvilág. 1974. szept. 2. l.
492. BAKCSI György. = Magyar Hírlap. 1974. aug. 9. 6.
493. KOVÁCS Sándor. = Dunántúli Napló. 1974. aug. 14. 4.
494. MARAFKÓ László. = Jelenkor. 1974. 11. 1053-1054.
495. TÓTH Bálint. = Élet és Irodalom. 1974. 42. 11.
496. − −.= Új Könyvek. 1974. 19. 35.
497. FODOR András. = Szovjet Irodalom. 1975. 4. 185-187. = F. A.: Futárposta. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 249-253.

498. ESCHNER, Eugen: GERGŐ KIRÁLY. [König Jörg.] Színmű három felvonásban. Ford. Csorba Győző. Bemutatta a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1975. nov. 1-én. = CSORBA GYŐZŐ: Drámafordítások. Pécs, 1998, Pannónia Kiadó. p. 5-69. /Pannónia könyvek./ /Irodalmunk forrásai : a./

499. [FÖLDESSY Dénes] F. D. = Dunántúli Napló. 1975. nov. 5. 3.

500. KETTŐSHANGZAT. Válogatott versfordítások. Bp. 1976, Európa. 378, 6 l.

501. FÁBRI Péter. = Új Tükör. 1976. 43. 40.
502. FODOR András. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 14. 4. = F. A.: Futárposta. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 246-248. l. = F. A.: Szó, zene, kép. Bp. 1983, Magvető. 306-308.
503. [KULCSÁR János] - Kulcsár -. = Vas Népe. 1976. nov. 6. 5.
504. NÉMETH Ferenc. = Pest Megyei Hírlap. 1976. szept. 25. 4.
505. RÁBA György. = Jelenkor. 1976. 11. 1006-1009. = Tiszteletadás (897). 101-107.
506. ZÓKA László. = Universitas (Pécs). 1976. 22. 4.
507. - - . = Új Könyvek. 1976. 22. 35.
508. ÉBERNÉ BÁNFAI Mária. - Pécs-Baranyai Könyvtáros. 1977. 1-2. 24.
509. FÁBIÁN László. = Élet és Irodalom. 1977. jan. 15. 10.
510. KÖRMENDY Zsuzsanna. = Magyar Nemzet. 1977. febr. 27. 13.
511. RÓNAY György. = Nagyvilág. 1978. 1. 130-131.
512. TÜSKÉS Tibor. = Új Írás. 1978. 1. 108-110.

513. RÉGNIER, Robert: ARISZTOTELÉSZ RABLÓLÉTRÁJA. [Dieux, belles et bętes.] Történelmi groteszk 6 képben. Ford. Csorba Győző. 1978. = CSORBA GYŐZŐ: Drámafordítások. Utószó: Szirtes Gábor. Pécs, 1998, Pannónia Kiadó. p. 70-170. /Pannónia könyvek./ /Irodalmunk forrásai : a./

514. HAUPTMANN, Gerhart: PATKÁNYOK. [Die Ratten.] Berlini tragikomédia. Ford. Csorba Győző. Bemutatta a Pécsi Nemzeti Színház 1981. ápr. 12-én. = CSORBA GYŐZŐ: Drámafordítások. Utószó: Szirtes Gábor. Pécs, 1998, Pannónia Kiadó. p. 171-247. /Pannónia könyvek./ /Irodalmunk forrásai : a./

515. JANUS PANNONIUS VÁLOGATOTT MUNKÁI. Versek, beszédek, levelek. Vál., szerk. és előszó: Csorba Győző. Ford. Berczeli A. Károly, Csorba Győző stb. Jegyzet és jegyzetszótár: Ugrin Aranka. Bp. 1982, Kozmosz Könyvek. 287 l.

516. KALÁSZ Márton. = Új Tükör. 1982. 34. 2.
517. VÖRÖS Mária. = Könyvvilág. 1982. 9. 27.
518. − −.= Új Könyvek. 1982. 821040. tétel.

519. JANUS PANNONIUS: PAJZÁN EPIGRAMMÁK. (Jani Pannonii epigrammata lasciva.) Szerk. ford., utószó és jegyz. Csorba Győző. Bp. 1986, Helikon. 74 l. - Japán technikával. Kapcsos tokban.

520. − −.= Új Könyvek. 1986. 862729. tétel.

521. [HELINANT] HÉLINAND DE FROIDMONT: A HALÁL VERSEI. ([Les] Vers de la mort.) Ford., utószó és jegyz.: Csorba Győző. Bp. 1989, Helikon. 63 l., illusztr. (Helikon stúdió.) - Bibliofil kiadás.

522. LATOR László. = Jelenkor. 1988. 3. 225-228.
523. SZIGETI Csaba. = Jelenkor. 1989. 12. 1199-1204.
524. − −.= Új Könyvek. 1989. 14. 76-77.

524/a. CSORBA GYŐZŐ: DRÁMAFORDÍTÁSOK. Utószó: Szirtes Gábor. Pécs, 1998, Pannónia Kiadó. p. 171-247. /Pannónia könyvek./ /Irodalmunk forrásai : a./

 

ANTOLÓGIÁK, AMELYEKBEN MŰFORDÍTÁSAI
JELENTEK MEG

525. Világirodalmi antológia. 2. köt. Középkor és renaissance. Szerk. Ifj. Horváth János, Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző stb. Bp. 1952, Tankönyvkiadó. 650 l. 16 t. /Egyetemi segédkönyv./

526. Janus Pannonius válogatott versei. Szerk. Gerézdi Rabán, Kálnoky László. Bev. és jegyz.: Gerézdi Rabán. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1953, Szépirod. Kiadó. 195 l. 3 t.

527. Carmina Burana. Középkori diákdalok. Vál., utószó és jegyz. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Garai Gábor stb. Ill. Szász Endre. Bp. 1960, M. Helikon. 262 l.

528. A renaissance Magyarországon. Szerk. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző stb. Bp. 1961, Szépirod. Kiadó. 686 l. /Magyar klasszikusok./

529. Rilke, Rainer Maria művei. Vál., az életrajzot és a jegyz. írta Szabó Ede. Bev. Vajda György Mihály. 1. köt.: Válogatott versek. Ford. Ambrus Tibor, Csorba Győző stb. Bp. 1961, Magvető - Európa. 427 l. 1 t.

530. Walter von der Vogelweide válogatott versei. Vál. az utószót írta Keresztury Dezső. Ford. Babits Mihály, Csorba Győző stb. Jegyz.: Vizkelety András. Bp. 1961, M. Helikon 196 l. 10 t.

531. Dante Alighieri összes művei. Sajtó alá rend., utószó: Kardos Tibor. Ford. Babits Mihály, Csorba Győző stb. Bp. 1962, M. Helikon. 1218 l., illusztr. /Helikon klasszikusok./

532. Brecht, Bertolt színművei. Szerk., utószó, jegyz.: Vajda György Mihály, Walkó György. Ford. Bernáth István, Csorba Győző stb. 1-2. köt. Bp. 1964, M. Helikon. 1061, 1086 l. /Helikon klasszikusok./

533. Külföldi versek könyve. Vál. Komlós Aladár. Ford. Ady Endre, Csorba Győző stb. Bp. 1964, Móra. 430 l. /Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei./

534. Láthatatlan színpad. Német hangjátékok. Ford. A1bert Gábor, Csorba Győző stb. Vál., utószó, jegyz.: Albert Gábor. Bp. 1964, Európa. 357 l.

535. Brecht, Bertolt: Versek. Vál. Hajnal Gábor. Ford. Bernáth István, Csorba Győző stb. Utószó: Vajda György Mihály. Bp. 1965, M. Helikon. 401 l.

536. Dante Alighieri összes művei. Szerk. és utószó: Kardos Tibor. Ford. Babits Mihály, Csorba Győző stb. [2. kiad.] Bp. 1965, M. Helikon. 1218 l., illusztr. 92

537. Petrarca, Francesco daloskönyve. Szerk., utószó és jegyz. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Jékely Zoltán stb. Bp. 1967, Európa. 606, 2 l.

538. A világirodalom legszebb versei. XX. század. Vál. Lator László. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1967, Európa. 637 l. /A világirodalom remekei. 2. sor./

539. Kóbor poéta vallomás Középkori vágáns költők és névtelen szerzők versei. Összeáll., bev. és jegyz. Köllő Károly. Bukarest, 1970, Kriterion. 213 l.

540. Janus Pannonius: Opera latine et hungarice. - Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Szerk., utószó és jegyz. V. Kovács Sándor. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bev. Csorba Győző. Bp. 1972, Tankönyvkiadó. 599 l.

541. Janus Pannonius legszebb versei. Vál., bev. és jegyz. Balogh József. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bukarest, 1972, Albatrosz. 160 l. 542. Janus Pannonius versei. Vál., szerk. és bev. Kardos Tibor. Ford. Kardos Tibor, Csorba Győző stb. Bp. 1972, Szépirod. Kiadó. 322, 2 l.

543/1. A zene szava. Versek a zenéről. Szerk. Gál Zsuzsa. Ill. Hincz Gyula. Ford. Babits Mihály, Csorba Győző stb. Bp. 1973, Zeneműkiadó. 286, 2 l.

543/2. Ditirambus a nőkhöz. Vál., szerk. Mezei András. Ford. Csorba Győző stb. Bp. 1973, Kossuth Kiadó. 279 l.

544. Petrarca, Francesco daloskönyve. Szerk. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Jékely Zoltán stb. Bp. 1974, Európa. 411, 1 l. /Lyra mundi./

545. Szédítő táj. Tizenegy svéd költő. Vál. Thinsz Géza. Ford. Csatlós János, Csorba Győző stb. Jegyz. Tótfalusi István. Bp. 1974, Európa. 166, 2 l. /Modern könyvtár 268./

546. Kezek dicsérete. Vál., szerk. és bev. Domokos Mátyás. Ford. Arany János, Csorba Győző stb. Bp. /A világirodalom gyöngyszemei./

547. Brecht, Bertolt versei. Vál. és szerk. Eörsi István. Ford. Bernáth István, Csorba Győző stb. Bp. 1976, Európa. 436, 3 l. /Lyra mundi./

548. Schiller, Friedrich versei. Vál. és szerk. Eörsi István. Ford. Csorba Győző, Dalos György stb. Bp. 1977, Európa. 349, 2 l. /Lyra mundi./

549. A végtelenség szomja. Hatvan év szovjet költészetéből. Vál., szerk., bev. és jegyz. Rab Zsuzsa. Ford. Ágh István, Csorba Győző stb. Bp. 1977, Móra. 634, 6 l. /A világirodalom Gyöngyszemei./ /Kozmosz könyvek./

550. Becher, Johannes R. versei. Vál. Hajnal Gábor. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1978, Európa. 245, 2 l. /Lyra mundi./

551. Ditirambus a nőkhöz. Vál., szerk. Mezei András. Ford. Csorba Győző stb. 2., bőv. kiad. Bp. 1978, Kossuth Kiadó. 287 l.

552. Carmina Burana. Középkori diákdalok. Szerk., utószó és jegyz. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Garai Gábor stb. Ill. Szász Endre. 2. kiad. Bp. 1979, M. Helikon. - Európa. 305, 2 l.

553. Lenau, Nikolaus versei. Vál. és szerk. Hajnal Gábor. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1979, Európa. 204, 3 l. /Lyra mundi./

554. Brecht, Bertolt válogatott versei. Vál., szerk., bev., életrajz és jegyz. Eörsi István. Ford. Bernáth István, Csorba Győző stb. Bp. 1980, Kozmosz. 457, 15 l. /A világirodalom gyöngyszemei./ /Kozmosz könyvek./

555. Ki vagy te? Világirodalmi alkotások a nőről. Összeáll. Horváth Lívia, Juhász Judit. Ford. Komoróczy Géza, Csorba Győző stb. Bp. 1980, Magyar Nők Országos Tanácsa - Kossuth Kiadó. 359 l.

556. Egy égbolt alatt. Szovjet-orosz költők. A szerk. biz. elnöke Kardos László. Szerk. Kelemen Gyula. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1981, Európa. 664 l. /A szovjet irodalom könyvtára./

557. Az expresszionizmus. Bev. tanulmány, vál., ford. Koczogh Ákos. Versford. Csorba Győző, Hajnal Gábor stb. 3., bőv. kiad. Bp. 1981, Gondolat. 330, 2 l. /Izmusok. /

558. George, Stefan - Hofmannsthal, Hugo von versei. Vál. és utószó: Szabó Ede. ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1981, Európa. 295, 4 l. /Lyra mundi./

559/1. Aki legdrágább, aki legszebb... Százhúsz vers a szerelemről. Vál. és szerk. Illés Lajos. Ford. András László, Csorba Győző stb. Ill. Szatmáry József. Bp. 1982, Kossuth. 318 l.

559/2. Janus Pannonius. - Magyarországi humanisták. Vál., szöveggond. és jegyz. Klaniczay Tibor. Ford, Kardos Tibor, Csorba Győző stb. Bp. 1982, Szépirod. Kiadó. 1412 l. /Magyar remekírók./

560. Rilke, Rainer Maria versei. Vál. Szabó Ede. Ford. Ambrus Tibor, Csorba Győző stb. Bp. 1983, Európa. 403 l. /Lyra mundi./

561. A bolond gránátalmafa. Újgörög költők antológiája. Vál., szerk., utószó, jegyz.: Papp Árpád. Ford. Csorba Győző stb. Bp. 1984, Kozmosz. 511 l.

562. Sevcsenko, Tarasz Grigorjevics versei. Vál. Misley Pál. Ford. Anka János, Csorba Győző stb. Bp. 1984, Európa 200 l. /Lyra mundi./

563. Carmina Burana. Középkori diákdalok. Vál., utószó és jegyz. Kardos Tibor. Ford. Csorba Győző, Garai Gábor stb. Ill. Szász Endre. 3. kiad. Bp. 1985, Európa. 301 l.

564. Ő. Világirodalmi antológia. Vál., szerk. Borbély Sándor. Ford. Csorba Győző Végh György stb. Bp. 1985, Magyar Nők Országos Tanácsa - Kossuth Kiadó. 389 l.

565. Sellei Sarolta - Panyik István: Pécs. Fotóalbum. Bev. Bernics Ferenc. A verseket ford. Csorba Győző. Pécs, 1985, Városi Tanács 114 l., illusztr.

566. Janus Pannonius búcsúverse huszonkilenc magyar fordításban. Szerk., utószó, jegyz. Kovács Sándor Iván. Ford. Hegedüs István, Csorba Győző stb. Ill. Martyn Ferenc. A Martyn Ferencről szóló tanulmányt írta: Tüskés Tibor. Pécs, 1987, Pannónia Könyvek. 192 l.

567/1. Fohászok és vallomások. A világ legszebb imái. Összeáll. Christoph Einiger. A magyar változatot szerk. Lukács László. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1988, Vigilia. 544 l.

567/2. Petrarca, Francesco daloskönyve. ford. Csorba Győző stb. Jegyz. Kardos Tibor. Bucuresti, 1988, Kriterion 392. /Horizont könyvek./ - Magyar-román közös kiadás.

568. Nietzsche, Friedrich versei. Vál. Hajnal Gábor. Ford. Csorba Győző stb. Utószó Németh G. Béla. Bp. 1989, Európa. 159 l. /Lyra mundi./

569. Sevcsenko, Tarasz Grigorjevics: Apácahimnusz. (Gimn cernic.) Vál. Misley Pál. Ford. Csorba Győző stb. Ill. Taras Sevcsenko. Bp. - Uzsgorod, 1989, Európa - Kárpáti Kiadó. 94, 10 l.

570. Anyaság. Összeáll. Fábri Anna. Ford. Babits Mihály, Csorba Győző stb. Bp. 1990, Helikon. 88, 7 l. /Briliáns könyvek/

570/a. Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény. I. Humanizmus. - Szerk. Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter. - Budapest : Balassi Kiadó, 1998. -787 p.

570/b. Tibullus, Propertius, Ovidius versei. - Szerk. Szepessy Tibor. - Budapest : Sziget Könyvk., 2000. - 188 p.

 

BÁBJÁTÉKAI

571. A KOPASZ FARKAS. = Dunántúl. 1952. 2. 84-88. = Hárs László: A menyecske meg a nyúl. + Tersánszky Józsi Jenő: Olgi, Gyurka, Lonci. + Erdődy János: Bábkormány. + Csorba Győző: A kopasz farkas. [Bábjátékok.] Bp. 1952, Művelt Nép. 58 l. /Bábszínpad 6./

572. PITYI PALKÓ. = Szentkuthy Miklós: Udvari gyász. + Muharay Elemér: Ki az erősebb? + Csorba Győző: Pityi Palkó. + Szilágyi Dezső: Mackó Mukik hadakoznak. [Bábjátékok.] + Mészöly Miklós: A bábszínpadi ábrázolás. [Tanulmány.] Bp. 1954, Művelt Nép. 64 l. − /Bábszínpad 13./

573. SOVÁNY SANYI KALANDJAI. Bábjáték. Kézirat. Bemutatták a Pécs városi Művelődési Ház bábszínházában, 1958-ban. - A kézirat Csorba Győző örököseinek tulajdonában.

 

MESÉI

574. HASPÓK. = A bűvös csengettyű és más mesék. Szerk. Hárs László, Schindler Frigyesné. Ill. Heinzellmann Emma, Szász Endre. Bp. 1957, Móra. 304-314. l. - Ua. 2. kiad. 1958. = Kökény kisasszony. Magyar írók meséi. Vál. Ratzky Rita. Bp. 1988, Kossuth Kiadó. 258-265. illusztr.

575. AZ ELVESZETT GOMB. = Gyémántszekerce. Mesék és történetek. Írták: Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Ill. Reich Károly. Bp. 1963, Móra. 61-63.

576. MIÓTA UGRÁLNAK A VEREBEK? = Második meséskönyvem. Mesék, versek és verses mesék. Vál. és szerk. T. Aszódi Éva. 2. kiad. Bp. 1974, Móra. 88-90. − [4. kiad. 1969.]. − Megjelent japán nyelven is, Tokióban, 1978-ban. = Macskaiskolában. Mesék kisiskolásoknak. − Debrecen : Tóth K., [é. n.] − p. 8-13.

 

MESEFELDOLGOZÁSAI

576.1 Kalapvári királykisasszony = Hetedhét ország : Ötven magyar népmese / Dunántúli mesegyűjtemények alapján feldolgozták: Csorba Győző, Szántó Tibor, Galsay Pongrác, Szöllősy Kálmán és Géczy József ; szerk. Géczy József. − Pécs : Dunántúli Magvető, 1959. = Hasonmás kiad. Pécs : Baranya Megyei Könyvtár, 1989. − (Pannónia könyvek) − p. 5-9.

576.2 A meztelen király. − = Hetedhét... p. 42-44.

576.3 A kígyókirály két csontja. − = Hetedhét... p. 66-71.

576.4 A három bolond leány = Hetedhét... p. 89-91.

576.5 A két egyforma királyfi = Hetedhét... p. 99-103.

576.6 A három ostoba = Hetedhét... p. 125-128.

576.7 Jankó = Hetedhét... p. 138-146.

576.8 Dongó meg Mohácsi = Hetedhét... p. 181-185.

576.9 Somol deák = Hetedhét... p. 230-237.

 

ÁTDOLGOZÁSA SZÍNPADRA

577. FELTÁMADÁS MAKUCSKÁN. Politikai szatíra 5 színben. Szabó Dezső művét színpadra alkalmazta Csorba Győző. = Sorsunk. 1945. 3-4-5. 115-128. = Klny. Pécs, 1945. 16. l. − Bemutatta a Pécsi Nemzeti Színház 1945. június 30-án.

 

TANULMÁNYAI, KRITIKÁI, ELŐSZAVAI, TÁRCÁI

578. A Janus Pannonius Társaság könyvtára. = Sorsunk. 1941. 4. 462-466.

579. Matthiae Andreas: Siebenbürgen. = Kisebbségi Körlevél (Pécs). 1941. 4. 260-262.

580. Új dunántúli verseskötetek. (Bárdosi Németh János, Cserdi Ferenc, Jankovich Ferenc, Lovász Pál, Marconnay Tibor, Takáts Gyula könyvéről.) = Sorsunk. 1942. 2. 140-144.

581. Gábor Ignác: A magyar ritmika válaszútja. = Sorsunk. 1943. 7. 594.

582. Somogyi Ferenc: Társadalmi törvényalkotás Werbőczy előtt. = Sorsunk. 1943. 10. 804.

583. Pécs műemlékei. Gosztonyi Gyula: A barokk Pécs; A szigeti kapu környéke; A várostemplom története; A pécsi ókeresztény temető. = Sorsunk. 1943. 11. 868-869.

584. A Sorsunk és Bóka László. = Írott Kő. 7.943. 11. 13-14. = Klny. is. - Vö.: Bóka Lászlónak a Magyar Nemzet 1943. júl. 21-i és aug. 24- i írásával.

585. Költők az újjáépítésben. = Újjáépítő magyarok 1945. Szerk. Kő Kálmán. Ill. Martyn Ferenc, Gyarmathy Tihamér, Gárdos Emil. Pécs, 1945, Műhely. 160- 161.

586. A Sorsunk jubileumi magyar-szovjet száma elé. = Sorsunk. 1947. 11. 613.

587. Boros István, Lissák Kálmán, Szigeti Pál, Tolnai József. = Vezetők. A demokrácia építői, akik a 3 éves tervet is keresztülviszik. Szerk. Kő Kálmán és Váradi Károly. Pécs, 1947, Rákóczi ny. 21-24., 94-96., 128-131., 140-142.

588. Római levél. = Dunántúli Népszava. 1948. febr. 1. 2.

589. Pécsi sikerek a római Magyar Akadémián. = Dunántúli Népszava. 1948. febr. 18. 2.

590. Római képeslap. = Új Dunántúl. 1948. márc. 28. 4.

591. Heti iskola a művészetről. [Cikksorozat (Cs.) szignóval.] = Dunántúli Napló. 1948. júl. 4., 11., 18., 25., aug. 1., 8., 15., szept. 5.

592. A könyvtár és a dolgozók művelődése. = Dunántúli Napló. 1948. nov. 14. 6.

593. Egy ritka élcsoport. (A Képzőművészek Szabad Szakszervezete pécsi csoportjának munkájáról.) = Dunántúl. 1949. 3. 199-200.

594. Horváth János: Rendszeres magyar verstan. = Dunántúl. 1952. 2. 69-70.

595. Vargyas Lajos: A magyar vers ritmusa. = Dunántúl [1953.] 5. 84-86.

596. A pécsi lektorátus működéséről. - Dunántúl. [1953]. 6. 70-76.

597. Közművelődési könyvtárak állománykérdései. = A Könyvtáros. 1958. 1. 10-11.

598. A mai költői nyelvről. (Felszólalás a pécsi nyelvész kongresszuson.) = Jelenkor. 1959. 6. 105-107.

599. Továbbra sem meggyőzve. (Vargyas Lajos: Magyar vers, magyar nyelv.) = Jelenkor. 1966. 11. 1065-1066.

600. A Sorsunktól a tízéves Jelenkorig. = Jelenkor. 1968. 10. 869-871.

601. A hét halom városában. [Írások Római élményeiről. Sorozat.]= Dunántúli Napló. 1969. okt. 9. 2., okt. 10. 2., okt. 11. 2., okt. 12. 2., okt. 14. 2.

602. A közvilágításról. = Dunántúli Napló. 1970. márc. 1. 6.

603. "... úgy érdemes." = Dunántúli Napló. 1970. ápr. 19. 6.

604. Költők találkoztak. (A budapesti nemzetközi költőtalálkozóról.) = Dunántúli Napló. 1970. máj. 17. 6.

605. Versekkel falun. = Dunántúli Napló. 1970. jún. 28. 5.

606. Szem, akta, szemét. [Nyelvművelő tárca] = Dunántúli Napló. 1970. szept. 27. 5.

607. Szimpozium, felvetés, egyebek. [Nyelvművelő tárca] = Dunántúli Napló. 1970. szept. 27. 5.

608. Eredmények és gondok. Könyvtári számvetés a 25. évfordulón. = Baranyai Művelődés. 1970. október. 90-97.

609. [Köszöntő]. = A Pécsi Nemzeti Színház jubileumára. 1895-1971. Szerk. Szederkényi Ervin. Pécs, 1971, Pécsi Szikra Ny. 20 l.

610. Gyermekkönyvtárak - gyermekkönyvtárosok. = Dunántúli Napló. 1972. nov. 12. 7. = Baranyai Művelődés. 1973. április. 75-77.

611. Pécs, 1944. november 29. = Élet és Irodalom. 1974. nov. 30. 5.

612. A nélkülözhetetlen könyv. = Dunántúli Napló. 1976. szept. 9. 1.

613. Emlékezés és elmélkedés. = Jelenkor. 1978. 10. 867-868. = Dunántúli Napló. 1978. okt. 15. 8.

614. Baranya megyei Tárlat. (Kiállítási megnyitó, elhangzott 1978. szept. 17-én.) = Jelenkor. 1978. 11. 1047-1048.

615. Az olvasóhoz. [Előszó.) = Fél korsó hiány. Parti Nagy Lajos, Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Pálinkás György versei. Szerk. Bertók László. Pécs, 1980, KISZ Baranya megyei Bizottsága. 5-6.

616. Magyar versek latinból. = A műfordítás ma. Szerk. Bart István, Rákos Sándor. Bp. 1981, Gondolat. 475-488.

617. Egy fordítás elé. Ángelosz Szikelianósz: Halál-tanulmány c. verséhez. = Somogy. 1983. 5. 78-79.

618. A városrész költözködései. = Élettelen élettársak. Szerk. Galsai Pongrác. Bp. 1983, Móra. 20-21.

619. Amikor én Janus Pannonius voltam. (Emlékezés.) = Rakéta Regényújság. 1984. ápr. 17. 16-17. = Rakéta irodalmi kávéház. Vál. és bev. Galsai Pongrác. Szerk. Zsámboki Zoltán. Bp. 1988, Magvető. 193-196.

620/1. Előszó. Kétágú fuvola. = Szép versek 1989. Összeáll. Alföldy Jenő. Bev. Csorba Győző. Bp. 1990, Magvető. 7-11.

620/2. (Lektori vélemény és ajánlás a kézirat magánkiadására. = Levél Fenyvesiné Góhér Annához. 1972. márc. 2.) = Fenyvesi Jenőné: Könyvek követe voltam. Szolnok, 1990, Szerző: Pallas Ny., Lajosmizse. 6., 113-115. - A levél fakszimilében.

620/3. Negyven év. Negyven éves a Baranya Megyei Könyvtár. = Baranyai Módszervásár. 1992. 12.

 

ÍRÁSAI, VERSEI EGYES ÍRÓKRÓL,
MŰVÉSZEKRŐL, KÖLTŐKNEK, ÍRÓKNAK
AJÁNLOTT VERSEI, LEVELEI

ADY Endre
621. [Vallomás Adyról.] = Ifjú szívekben élek. (Vallomások Adyról.) Sajtó alá rend. Vezér Erzsébet. 2., [jav.] kiad. Bp. 1972, Petőfi Irod. Múzeum - NPI. 90-91. /Irodalmi múzeum [3.] /
622. Győztes marad. Az élő Adynak. [Vers.] = Jelenkor. 1977. 10. 867. = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 69-70.
623. Két Ady-érem. [Vers.] = Jelenkor. 1977. 11. 1007. = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 71-73. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 277-278.

ANGYAL Endre
624. Két epitáfium. Lovász Pál. Angyal Endre. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 77-78.

ANTONIONI, Michelangelo
625. Nagyítás. (Antonioni filmjére.) [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 12-13. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 415-417. = Cs. Gy.: Válogatott versek. (1945-1975). Bp. 1979. Magvető - Szépirod. Kiadó. 217-219.

ARANY János
626. Az én Arany Jánosom. = Új Írás. 1982. 10. 92.

BABITS Mihály
627. Babits Mihály: A második ének. = Sorsunk. 1942. 5. 407.
628. Babits-apokrif a "Jónás könyve" utánról. [Vers.] = Jelenkor. 1983. 11. 983-984. = In memoriam Babits Mihály. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1983, Baranya és Tolna megyei Tanács - Tolna megyei Könyvtár. 28-29. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 65-67. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 279-280.
629. Az utolsó és legutolsó. Babits Mihály két verséről. = Új Írás. 1983. 11. 10-112.
630. Babits és Pécs. = Baranyai Könyvtáros. 1984. 2. 28-29.

BÁRDOSI NÉMETH János
631. A költői költő. Bárdosi Németh János hetvenéves. = Jelenkor. 1972. 3. 243-244. = Dunántúli Napló. 1972. márc. 5. 6.
632. Az "Írottkő-ember". Bárdosi Németh János hetvenöt éves. = Élet és Irodalom. 1977. márc. 5. 10.
633. Teljesség érlelődik. Bárdosi Németh Jánosnak. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 26-27. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 372-373.
634. "... egyetlen, igaz élet". Bárdosi Németh János halálára. = Dunántúli Napló. 1981. márc. 15. 9.
635. Bárdosi Németh János után. [Vers.] = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 43. = Dunántúli Napló. 1981. ápr. 11. 6. L. még: 580.

BARTÓK Béla
636. Töredék Bartókról. [Vers.] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 36. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 507-508. = Cs. Gy.: Válogatott versek. (1945-1975). Bp. 1979, Magvető-Szépirod. Kiad. 268. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 201.

BERCZELI Anselm Károly
637. Berczeli A. Károly: Új olasz költők. = Sorsunk. 1942. 1. 75-76.

BERDA József
638. Berda József: Ördögnyelv. = Sorsunk. 1942. 1. 74.
639. Berda József: Fény és árnyék. = Sorsunk. 1943. 10. 801.

BERTHA Bulcsu
640. Bertha Bulcsu: Lányok napfényben. = Dunántúli Napló. 1962. okt. 14. 7.
641. Kifészkelések. Bertha Bulcsunak. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 8-9. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 366.

BERTÓK László
642. Ébren. Bertók Lászlónak. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 36-37. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 376-377.
643. Az idegenvezetőt köszönti egy másik idegenvezető. Az ötvenéves Bertók Lászlónak. [Vers.] = Somogy. 1985. 6. 4-6. = Cs. Gy.: A szavak bolyhai. Bp. 1988, Magvető. 87-90.
644. Hisz mindenképp javára lesz. Bertók László Kő a tollpihén című kötetének ihletésére. [Vers.] = Jelenkor. 1990. 6. 482. = Új Dunántúli Napló. 1990. jún. 16. 9.

BERZSENYI Dániel
645. Nikla, november, 1820 után. [Vers.] = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 668-669. = Cs. Gy.: Ritmus, rend, zene. Pécs, 1981, Pécsi Szikra Ny. 37.

CSANÁDI Imre
646. Csanádi Imre elszólíttatott 1991. február 23-án. Gyászjelentés. [Vers.] = Magyar Napló. 1991. 1. 9.

CSÁNYI László
647. Csorba Győző tizenhat levele Csányi Lászlóhoz, 1968-1989. = Kortárs írók és művészek levelei Csányi Lászlóhoz. Szerk. Vadas Ferenc. Sajtó alá rend. és jegyz. Csányi László és Vadas Ferenc. Bev. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1992, Wosinszky Mór Megyei Múzeum. 63-74.

CSOKONAI VITÉZ Mihály
648. "A századokat számlálja..." Csokonai szellemének. [Vers.] = Cs. Gy.: Észrevételek. Bp. 1976, Magvető. 32-33. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 578-579. = Cs. Gy.: Válogatott versek. 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 303-304. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 194-195.

CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar
6
49. Igló, 1880. október 13. [Vers.] = Jelenkor. 1973. 11. 966. = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 37-38. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 508-509. = Cs. Gy.: Válogatott versek, 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 269.

CZILCZER Olga
650. Közérthetővé tett hétköznapok. Czilczer Olga verseiről. = Ne mondj le semmiről. Bp. 1974, Szépirod. Kiadó. 73-74.

DEVECSERI Gábor
651. E1-nem-küldhető levél Devecseri Gábornak. [Vers.] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 49-50. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 516.

DÓZSA György
652. Csörtess immár. [Vers.] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 31-32. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 504-505.

DUDÁS Kálmán
653. Dudás Kálmán: Vád helyett. = Kisebbségi Körlevél (Pécs). 1941. 6. 388-389.
654. Dudás Kálmán: Egy marék föld. = Sorsunk. 1944. 9. 548-549.

EGRY József
655. Egry műtermében. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 83-84. = Cs. Gy.: Ritmus, rend, zene. Pécs, 1981, Pécsi Szikra ny. 38. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 290.

ERDÉLYI József
656. Erdélyi József: Niobe. = Sorsunk. 1942. 1. 74.

FERENCZY Béni
657. Ferenczy Béni: Tékozló fiú. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 85.

FLAUBERT, Gustave
658. Bovaryné. [Vers.] = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 518-519. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 205.

FODOR András
659. Jussak. Az ötvenéves Fodor Andrásnak. [Vers.] = Jelenkor. 1979. 2. 99. = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 24.

GÁBORJÁNI SZABÓ Klára
660. Gáborjáni Szabó Klára meghalt. [Vers.] = Cs. Gy. Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 51-52. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. : 1978, Magvető. 517-518.

GALSAI Pongrác
661. Folyamat. Galsai Pongrácnak. [Vers.] = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 23.
662. Túl már. Galsai Pongrác után nagyon nehéz szívvel. [Vers.] =,Cs. Gy.: Szemközt vele. Bp. 1991, Magvető. 86-87.

GOMBOS Gyula
663. Gombos Gyula: Álom az országról. = Sorsunk. 1942. 5. 413-414.

GULYÁS Pál
664. Gulyás Pál: Az Alföld csendjében. = Diárium. 1943. 275-277.
665. Vita egy gyászjelentéssel. Gulyás Pál halálára. = Sorsunk. 1944. 6. 359-360.

GYARMATHY Tihamér
666. Gyarmathy Tihamér művészete. Megnyitó beszéd a művész pécsi kiállításán, 1983. ápr. 15-én. = Jelenkor. 1983. 6. 576-578.
667. Hommage á Bartók. Gyarmathy Tihamér képe alá. [Vers.] = Jelenkor. 1983. 6. 577-578. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 68.

HATÁR Győző
668. Golghelóghi. Határ Győzőnek. [Vers.] = Cs. Gy.: A szavak bolyhai. Bp. 1988, Magvető. 86.

HELINANT DE FROIDMONT
669. Új halál-versek. Helinant szellemének. [Vers.] = Cs. Gy.: Szabadulás. Pécs, 1947, Batsányi Társaság. 16-19.

ILLYÉS Gyula
670. Illyés Gyula: Szembenézve. = Sorsunk. 1947. 7-8. 471-472.
671. A pásztor szava. Főhajtással a nyolcvanéves Illyés Gyulának. [Vers.] = Jelenkor. 1982. 11. 993-994. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 70-72. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 281-283.
672. " .. a halálnak sincs fegyvere." Illyés Gyula halálára. [Vers.] = Jelenkor. 1983. 3. 385-386. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 73-76.
673. Illyés Gyula gondolatai. A költő halálakor. [Vers.] = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 77-78. = Dombóvári kalendárium 1987-1988. Szerk. Balipap Ferenc. Dombóvár, 1987, Városi Művelődési Központ és Könyvtár. 50-51.
674. Illyés Gyuláról. Válaszok egy körkérdésre. = Dombóvári kalendárium 1987-1988. Szerk. Balipap Ferenc. Dombóvár, 1987, Városi Művelődési Központ és Könyvtár. 49-50.
675. Elmélkedés egy Illyés-dedikáció fölött. A költő halálhírére. 1983. [Vers.] = Cs. Gy.: Szemközt vele. Bp. 1991, Magvető, 81.

JANUS PANNONIUS
676. Janus Pannonius. = Dunántúli Napló. 1948. aug. 29. 4.
677. [Előszó.] = Janus Pannonius: Opera Latine et Hungarice. Janus Pannonius munkái latinul és magyarul. Szerk., utószó és jegyz. V. Kovács Sándor. Bev. Csorba Győző. Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző stb. Bp. 1972, Tankönyvkiadó. 9-11.
678. Egy évforduló elé. Janus Pannonius halála 500. évfordulójának pécsi megünnepléséről. = Népszava. 1972. febr. 19. 7.
679. A Janus-fordítások problémái. = Jelenkor. 1972. 4. 307-312. = Baranyai Művelődés. 1972. 3. (szept.) 73-78.
680. Janus Medvevárban. [Vers] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 27-30. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 501-503. = Cs. Gy.: Válogatott versek. 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 265-267. = Cs. Gy.: Ritmus, rend, zene. Pécs, 1981, Pécsi Szikra ny. 39-41.
681. Költő-elődöm. Janus Pannoniusra emlékezve. [Vers.] = Népszabadság. 1975. január 1. 10.
682. A Janus Pannonius-ünnepségek után. [Vers.] = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 503-504.
683. Az 550 éves magyar költő. Janus Pannoniusról. = Népszava. 1984. aug. 25. 11.

JÉKELY Zoltán
684. Jékely Zoltán meghalt. [Vers.] = Jelenkor. 1982. 5. 385-386. = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 41-42. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 285-286.

JÓZSEF Attila
685. Egy halott költőhöz. József Attila emlékének. [Vers.] = Cs. Gy.: Mozdulatlanság. Pécs, 1938, Kultúra. 32-33. = Cs. Gy.: A lélek évszakai. Bp. 1970, Magvető. 11-12. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 22-24. = Megtartó varázslat. Költők József Attiláról. Vál., szerk. Szakolczay Lajos. Bp. 1980, Magvető. 35-36.
686. Hol is koslat végül? Egy József Attila verssorról. = Jelenkor. 1963. 6. 551-552.
687. Stációk. József Attilának. [Vers.] = Jelenkor. 1980. 4. 289. = Szép versek. 1980. Bp. 1981, Magvető. 77-78. = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 39-40.
688. Emléksorok József Attiláról. = Somogy. 1980. 2. 4.

KAFKA, Franz
689. Franz Kafka: Levelek Milénához. [Vers.] = Cs. Gy.: Lélek és ősz. Bp. 1968, Magvető. 39-40. = Cs. Gy.: A lélek évszakai. Bp. 1970, Magvető. 302-303. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 377-378. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 190-192. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 196-197.

KALÁSZ Márton
690. Hó alatt. Kalász Mártonnak. = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 51-52. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 441-442. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 233-234. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 222-223.
691. A hazavágyódás és töprengés költője. = Vigilia. 1985. 5. 404-407.

KÁLMÁN TOMA László
692. Kálmán Toma László: Szomjúhozom. = Sorsunk. 1942. 4. 330.

KÁLNOKY László
693. Dohány-dolog. A hetvenéves Kálnoky Lászlónak. [Vers.] = Jelenkor. 1982. 9. 774-775. = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 47-50.
694. Egy verseskönyvvel kezemben. Kálnoky László halálára. [Vers.] = Jelenkor. 1985. 10. 895-896. = Cs. Gy.: A szavak bolyhai. Bp. 1988, Magvető. 79-81.

KARDOS György
695. Jákob példája. Kardos Györgynek. [Vers.] = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 16-17. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 297. = In memoriam Kardos György. Szerk. Hegedős Mária, Sebestyén Lajos. Bp. 1986, Magvető. 193.

KARDOS Tibor
696. Egy tudós költő halálára. Kardos Tiborról. = Dunántúli Napló. 1973. dec. 22. 4.
697. Két december. Kardos Tibor halálára. [Vers.] = Jelenkor. 1974. 2. 99-100. = Cs. Gy.: Észrevételek. Bp. 1976, Magvető. 99-101. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 613-614. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 322-323.

KÁROLYI Amy
698. Károlyi Amy: A harmadik ház. = Jelenkor. 1966. 4. 374-376.

KATONA József
699. Biberach szemével. [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 22. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 421-422. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 223.

KÉPES Géza
700. Képes Géza: Gorgó mereng. = Sorsunk. 1944. 8. 499-500.

KERESZTURY Dezső
701. Fa. A nyolcvanéves Keresztury Dezsőnek. [Vers.] = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 79-80.

KÓCZIÁN Sándor
702. Kóczián Sándor. = Dunántúl. [1953] 6. 57-58.

KODÁLY Zoltán
703. Kodály. [Vers.] = Cs. Gy.: Lélek és ősz. Bp. 1968, Magvető. 37-38. = Cs. Gy.: A lélek évszakai. Bp. 1970, Magvető. 301-302. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 376-377. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. p. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 193-194.

KODOLÁNYI János
704. Kodolányi János: Suomi. = Diárium. 1943. 7. 161.

KOMJÁTHY Aladár
705. Komjáthy Aladár: Csodák és kínok. 1943. 8. 656-657.

KOPÁNYI György
706. Kopányi György: Garabonciás. = Dunántúli Népszava. 1945. dec. 30. 4.

KORMOS István
707. N. N. utolsó bolyongása. Kormos István halálára. Vers.] = Jelenkor. 1977. 12. 1091. = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 74-75. = Az örvénylő-szívű vándor. Versek Kormos Istvánról. Vál., szerk., utószó Z. Szabó László. Győr, 1985, Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság. 91-92.

KOSZTOLÁNYI Dezső
708. Kosztolányi Dezső novellái. = Sorsunk. 930-931.

LÁZÁR Ervin
709. Vigalom '78. Lázár Ervinnek. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 147-148.

LI Taj-Po
710. Változat egy Li Taj-Po versre. [Vers.] = Cs. Gy.: Lélek és ősz. Bp. 1968, Magvető. 46. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek, Bp. 1978, Magvető. 381-382. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 196.

LIPTÁK Pál
711. A 70 éves Lipták Pálnak. [Vers] = Rajzok, versek és egyéb írások. Lipták Pál 70. születésnapjára. Gyűjtötte és szerk. Ambrus Zoltán. Békéscsaba, 1992, Megyei Könyvtár. [30.] lev.

LLULL, Ramón
712. Ramón [Llull] Lull: Imádónak és imádottnak könyve. = Sorsunk. 1944. 3. 190-191.

LOVÁSZ Pál
713. Két epitáfium. Lovász Pál. Angyal Endre. [Vers) =Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 77-78. L. még: 580.

MÁNDY Iván
714. Mándy Iván: Vendégek a Palackban. = Dunántúl. 1949. 3. 202-203.

MARTINOV, Leonyid Nyikolajevics
715. Tudatosság és hűség. Leonyid Martinov 75. születésnapjára. = Szovjet Irodalom. 1980. 4. 53-54.

MARTYN Ferenc
716. Martyn Ferencnek. [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 20-21. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 419-421. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 220-222. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 202-204.
717. Martyn Ferenc Petőfi-képe. = Jelenkor. 1973. 5. 401-405. = Martyn Ferenc: Petőfi olvasása közben. [Rajzok.] Bev. Csorba Győző, Solymár István. Bp. 1973, Képzőműv. Alap. 4 lev., 20 t. - Fűzetlenül, közös tokban.
718. "A szem gazdaga." Martyn Ferenc 75 éves. = Kortárs. 1974. 9. 1505-1506.
719. Martyn Ferenc: Paprikák. Tusrajz. [Vers.] = Jelenkor. 1974. 7-8. 650. = Cs. Gy.: Észrevételek. Bp. 1976, Magvető. 37-38. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 581-582. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 305.
720. A kézműves halála. Martyn Ferenc élő szellemének. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 6. 481-482. = Cs. Gy.: A szavak bolyhai. Bp. 1988, Magvető. 73-75.

MEZSIROV, Alekszandr Petrovics
721. Három találkozás. Alekszandr Mezsirovról. = Szovjet Irodalom. 1978. 5. 106-107.

MICHELANGELO, Buonarroti
722. Piétá. (Michelangelo szobra a firenzei Akadémián.) [Vers.] = Cs. Gy.: A szó ünnepe. Bp. 1959, Magvető. 48-49. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 225-226. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 95-96. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 53-54.

MILTON, John
723. Az öreg Milton. = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 24-25. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 423-424. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 224-225. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Válogatott versek. Bp. 1986, Magvető. 192-193.

MÓRA Ferenc
724. Mórát olvasva. [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 19. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 419. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 220.

NEMES NAGY Ágnes
725. Nemes Nagy Ágnes: Kettős világban. = Sorsunk. 1947. 2. 127-128.

NÉMETH László
726. Németh László: A másik mester. = Sorsunk. 1942. 2. 154-155.

PÁKOLITZ István
727. "Táji" költő - "fővárosi" kritika. ("Széljegyzet" Rózsa András: Pákolitz István: Fény és árnyék című verseskötetéről a Kortárs 1963. 7. sz.- ban megjelent recenziójához.) = Jelenkor. 1963. 9. 863-864.
728. Egy folyam mellé. A hatvanéves Pákolitz Istvánnak. [Vers.] = Jelenkor. 979. 9. 771. = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 34-35.

PARTI NAGY Lajos
729. Parti Nagy Lajos versei elé. = Élet és Irodalom. 1979. 5. 15. L. még: 615.

PETŐFI Sándor
730. "... soká, örökkön él." Följegyzések a 150 éves Petőfiről. = Könyvtáros. 1972. 12. 699-707.
731. Petőfi Sándor helye a mai szellemi életben. = Irodalomtörténet. 1973. 1. 41-43.
732. Két szem. Petőfinek. [Vers.] = Jelenkor. 1973. 1. 23. = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 33-34. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. 1978, Magvető. 505-506.
733. 1973. Január. [Vers.] = Jelenkor. 1973. 4. 309. = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 35. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 506-507. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 267-268.

PILINSZKY János
734/1. P. J. [Vers.] = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 44. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 284.
734/2. Nem lehetett nem szeretni. Beszélgetés Csorba Győzővel. = In memoriam Pilinszky. Összeáll. és az interjúkat készítette Bogyay Katalin. Bp. 1990, Officina Nova. 25-28.

RÁBA György
735. Rába György: A szép hűtlenek. = Jelenkor. 1969. 9 845-846.

RADNÓTI Miklós
736. A "mohácsi" razglednica. = Új Írás. 1984. 11. 93-95.

RAITTILA, Anna-Maija
737. Anna-Maija Raittila. [Vers.] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 39-40. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 509-510.

REMÉNYI Béla
738. Talán elkésett üzenet. Reményi Bélának. [Vers.] = Cs. Gy.: Séta és meditáció. Bp. 1965, Magvető. 68-69. = Cs. Gy.: A lélek évszakai. Bp. 1970, Magvető. 258-259. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 337-338.

RÓNAY György
739. Lett ideje. Rónay Györgynek, akit ma is gyászolok. (Vers.] = Cs. Gy.: Szemközt vele. Bp. 1991, Magvető. 82.

RONSARD, Pierre de
740. Ronsard utolsó otthonában. [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 23. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 422-423. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 223-224. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 191.

ROUSSEAU, Henri
741. Rousseau, a vámos. [Vers.] = Cs. Gy.: Lélek és ősz. Bp. 1968, Magvető. 41. = Cs. Gy.: A lélek évszakai. Bp. 1970, Magvető. 303-304. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 379. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 192-193.

SIKLÓSSY László
742. Siklóssy László: Szellemi kincsesház. = Sorsunk. 1943. 3. 257-258.

SIMÁNDI Béla
743. Simándi Béla: Férfiének. = Sorsunk. 1943. 3. 260.

SIMON István
744. Temetik Simon Pistát. [Vers.] = Jelenkor. 1975. 9. 771. = Cs. Gy.: Észrevételek. Bp. 1976, Magvető. 105-106. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 617-618. = Pályatársak Simon Istvánról. Vál. és szerk. Rádics József. Veszprém, 1986, Megyei Tanács - Eötvös Megyei Könyvtár. 322.

SZABÓ Ede
745. Szabó Ede: A műfordítás. = Jelenkor. 1969. 1. 89-90.
746. Szabó Ede. 1985. február 17. [Vers.] = Cs. Gy.: A szavak bolyhai, Bp. 1988, Magvető. 76-78.

SZÁNTÓ Tibor
747. Egy régi folyóiratra. Szántó Tibor szellemének - nem múló baráti szeretettel. [Vers] = Szántó Tibor és a Dunántúl. Emlékezések és repertórium. Szerk. Tüskés Tibor. Pécs, 1988, Pannónia Könyvek. 7.

SZAPPHÓ
748. Szapphó-töredék. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 116.

SZEDERKÉNYI Ervin
749. Mivégre volt? Szederkényi Ervinnek. [Vers.] = Cs. Gy. A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 14-15.
750. Mikor először értesültem arról, hogy Szederkényi Ervin gyógyíthatatlan. [Vers.] = Jelenkor. 1987. 6. 481-482. = Cs. Gy.: A szavak bolyhai. Bp. 1988, Magvető. 82-83.

TAKÁTS Gyula
751. Csorba Győző levelei Takáts Gyulához: 1941. jan. 25.-1943. máj. 27. -1945. szept. 22. -1946. júl. 30. -1946. szept. -1946. nov. 21. -1947. febr. 14. - 1947. márc. 11. -1947. ápr. 22. -1947. jún. 17. - 1947. júl. 29. -1947. aug. 19. -1947. szept. 26. - 1948. márc. 13. = Takáts Gyula: Helyét kereső nemzedék. Költők levelei 1934-1949. Bp. 1984, Magvető. 290-311.
752. Takáts Gyulának. = Jelenkor. 1971. 2. 131-132.
753. Másik nyelv. Takáts Gyulának. [Vers.] = Cs. Gy világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 44-45.
754. Becei görög. A hetvenéves Takáts Gyulának, a "Száz nap a hegyen" költőjének. [Vers.] = Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 45-46. L. még: 580.

THIERY Árpád
755. Thiery Árpád: Bokáig érő víz. Eredeti bemutató. = Dunántúli Napló. 1961. ápr. 9. 2.

TÜSKÉS Tibor
756. Tüskés Tibor: Vallomás a városról. = Jelenkor. 1970. 10. 949-950.
757. A világ küszöbei. Tüskés Tibornak. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 29. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 364.

TŰZ Tamás
758. Tűz Tamás: Két tenger közt. = Sorsunk. 1943. 8. 657-658.

VÁRKONYI Nándor
759. Apa-sirató. Várkonyi Nándor halott. [Vers.] = Jelenkor. 1975. 6. 518-519. = Dunántúli Napló. 1975. máj. 31. 8. = Cs. Gy.: Észrevételek. Bp. 1976, Magvető. 102-104. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 615-616. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 324-325. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 198-200.
760. V. N. után. [Vers.] = Új Írás. 1975. 11. 10. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 617.
761. V. N. [Vers.] = Cs. Gy.: A világ küszöbei. Bp. 1981, Magvető. 76.
762. Koszorúzás. V. N. emlékének. [Vers.] = Élet és Irodalom. 1984. ápr. 6. 5. = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 69.

VASARELY, Victor
763. Versek Vasarely-képekhez. [Vers.] = Cs. Gy.: Simeon tűnődése. Bp. 1983, Magvető. 51-53. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 291-293.

VÉSZI Endre
764. Vészi Endre meghalt 1987. július 9-én. [Vers.] = Cs. Gy.: Szemközt vele. Bp. 1991, Magvető. 83.

WEÖRES Sándor
765. Weöres Sándor új könyvei. (Gyümölcskosár. - A szerelem ábécéje. - A teljesség felé. - Elysium.) = Sorsunk. 1946. 1. 45-48
766. Weöres Sándor: A lélek idézése. Műfordítások. = Könyvtáros. 1958. 11. 855-856
767. Levél Weöres Sándorhoz. = Jelenkor. 1963. 9. 845-847. = Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Szerk. Domokos Mátyás. Bp. 1990, Szépirod. 337-341.
768. Római jegyzetek. Weöres Sándornak. [Vers.] = Cs. Gy.: Időjáték. Bp. 1972, Magvető. 103-105. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 475-478. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 251-254.
769. Csokor. A hatvanéves Weöres Sándornak. [Vers.] = Cs. Gy.: Anabázis. Bp. 1974, Magvető. 41-48. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. 510-516. = Cs. Gy.: Válogatott versek 1945-1975. Bp. 1979, Magvető - Szépirod. Kiadó. 270-276.
770. Kegyes weöreskeödés. [Vers. Többekkel.] = Jelenkor. 1983. 7-8. 687-688. = Weöres Sándor 70. születésnapjára. Összeáll., szerk. Szederkényi Ervin. Pécs, 1983, Pécsi Szikra ny. [39.]
771. Weöres Sándornak. 70. születésnapjára. [Vers.] = Cs. Gy.: Görbül az idő. Bp. 1985, Magvető. 81-82. = Cs. Gy.: Vissza Ithakába. Vál. versek. Bp. 1986, Magvető. 287. = Magyar Orpheus. Weöres Sándor emlékezetére. Szerk. Domokos Mátyás. Bp. 1990, Szépirod. Kiadó. 553-554.
772. A kútnál mélyebbre. Weöres Sándor Kútbanéző című kötetéről, hetvenötödik születésnapja alkalmából. = Jelenkor. 1988. 6. 507-510.
772/a. Kis történetek egy nagyon-nagy költőről : Weöres Sándor hetvenötödik születésnapjára = Magyar Nemzet. 1988. június 22. p.
773. Hetvenöt. Weöres Sándornak születésnapjára - könyörögve érte és hozzá. [Vers.] = Cs. Gy.: Szemközt vele. Bp. 1991, Magvető. 84-85.

ZELK Zoltán
774. Zelk Zoltán: A lélek panaszaiból. = Sorsunk. 1942. 3. 233.

 

INTERJÚI, NYILATKOZATAI, VALLOMÁSAI

775. - -.: Csorba Győző író. = Vezetők. A demokrácia építői, akik a 3 éves tervet is keresztülviszik. Szerk. Kő Kálmán, Váradi Károly. Pécs, 1947, Rákóczi ny. 30-32.

776. - - .: A magyar szellemi élet decentralizációjáról nyilatkoznak a Dunántúl írói. = Fehérvári Kis Újság. 1947. febr. 2. 3.

777. HUNYADY József: "Felejthetetlen élményem marad Róma, amíg élek." Beszélgetés Csorba Győzővel. = Független Néplap (Pécs). 1948. márc. 28. 4.

778. - -.: ...szeretem az életet és az embereket... Nyilatkozat A szó ünnepe megjelenése alkalmából. = Tájékoztató a Megjelenő Könyvekről. 1959. 1. 2.

779. TÜSKÉS Tibor: A szó ünnepe. Beszélgetés Csorba Győzővel új verses-kötetéről. = Dunántúli Napló. 1959. ápr. 12. 5.780. [MÉSZÁROS Bálint] M. B.: Magyar írók a filmről. Csorba Győző. = Mozi Újság (Pécs). 1959. júl. 14-15. 4.

781. BERTHA Bulcsu: Min dolgoznak, mire készülnek a pécsi írók? Csorba Győző, Pál József és Tüskés Tibor nyilatkozik terveiről és a Jelenkorról. = Esti Pécsi Napló. 1960. jan. 30. 2.

782. - -.: Írók alkotóműhelyéből. Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1960. okt. 26. 2.

783. - .: Pécsi írók - pécsi művek. Csorba Győző, Bárdosi Németh János, Pákolitz István, Szinnyei Júlia, Pál József, Kende Sándor nyilatkozata terveiről. = Dunántúli Napló. 1960. nov. 6. 8.

784. - -.: Carmina Burana. = Dunántúli Napló. 1960. dec. 25. 10.

785. - -.: Pécsi költők - tavaszi versek. Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József, Galambosi László verse és nyilatkozata munkájáról, terveiről. = Dunántúli Napló. 1961. ápr. 16. 4.

786. [HAMAR Imre] (Hamar): A kiváló népművelő. Portré Csorba Győzőről. = Dunántúli Napló. 1961. aug. 13. 2.

787. [BENCZE Klára] - bencze - : Fordítások után. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Esti Pécsi Napló. 1961. okt. 23. 2.

788. - - : A Faust második részének pécsi bemutatója előtt. = Dunántúli Napló. 1962. febr. 18. 7.

789. [HALLAMA Erzsébet) (h. e.): A pécsi irodalmi élet fejlődéséről. Csorba Győző nyilatkozata. = Dunántúli Napló. 1963. febr. 20. 3.

790. VAJDA Ágnes: "Új verseskötetem jelenik meg... Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1963. aug. 11. 5.

791. - - .: Művészeti díjasok terveikről. = Dunántúli Napló. 1963. nov. 17. Kilátó 3.

792. BERTHA Bulcsu: Csorba Győző alkotóműhelyében. = Dunántúli Napló. 1964. jan. 19. 5.

793. Lassan másfél évtizede... = Tiszatáj. 1964. 4. 12.

794. A szülőföldről. = Jelenkor. 1964. 8. 739-740.

795. "Azt írtam egyszer..." Vallomás a költészetről. = Szép versek 1964. Bp. 1965, Magvető. 89.

796. [BERTHA Bulcsu] B. B.: Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1965. febr. 28. Vasárnapi melléklet 4.

797. KAMPIS [Péter]: Beszélgetés, tervekről. Csorba Győző, Pákolitz István, Arató Károly, Bertha Bulcsu, Thiery Árpád nyilatkozata. - Dunántúli Napló. 1965. júl. 11. Vasárnapi Napló 1.

798. FODOR András: Beszélgetés Csorba Győzővel. = A Könyvtáros. 1965. 7. 413-415.

799. Magamról, verseimről. = Jelenkor. 1966. 10. 939-940. [O sebi, o mojim pjesmama. Ford. Enver Colakovic.] Zivot (Sarajevo). 1967. 11-12. 95-97.

800. BERTHA Bulcsu: Hová néz a költő ablaka? = Dunántúli Napló. 1966. nov. 20. Vasárnapi Melléklet 3.

801. Műfordítók műhelyében. Látogatás Csorba Győzőnél. Bevezeti Berza László. = Magyar Rádió, Petőfi. 1966. nov. 24.

802. A harmincas évek pécsi jogi karán. = Jelenkor. 1967. 10. 868-874.

803. [KÉRI Tamás] (Kéri): Ahogy az irodalmár látja. Csorba Győző a film és az irodalom kapcsolatáról. = Fesztivál Híradó. A III. Magyar Játékfilmszemle Rendezői Bizottságának lapja (Pécs). 1967. okt. 23. 3.

804. [FÖLDESSY Dénes] F. D.: Egy kérdés három költőhöz. Csorba Győző, Pákolitz István és Arató Károly tervei 1968-ban. = Dunántúli Napló. 1968. jan. 14. 5.

805. Hetedik verseskötetem [a Lélek és ősz] elé. = Könyvtájékoztató. 1968. 2. 2.

806. [THIERY Árpád] (T.): Animateur culturel. Franciaországi tapasztalatairól számol be Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1968. okt. 13. 5.

807. SZAPUDI András: Lélek és ász. Látogatóban Csorba Győzőnél. = Kisalföld. 1968. nov. 24. 12.

808. THIERY Árpád: Jó-e pécsinek lenni? = Dunántúli Napló. 1968. dec. 24. 10.

809. TRIFUNOVIC, Dusko: Zivot u Jelenkoru. [Élet a Jelenkorban.] Beszélgetés Bárdosi Németh Jánossal, Szederkényi Ervinnel, Pákolitz Istvánnal, Csorba Győzővel, Bertha Bulcsuval, Tüskés Tiborral. = Zivot (Sarajevo). 1968. 11-12. 78-87.

810. MARAFKÓ László: Nemzetközi költőtalálkozó Sarajevóban. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1969. máj. 4. 5.

811. LÁZÁR Ervin: Az Élet és Irodalom látogatóban Csorba Győzőnél. = Élet és Irodalom, 1969. 48. 12. = Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Új gyűjtemény. Szerk. Lengyel Péter. Bp. 1971, Gondolat. 250-259. - Műveinek jegyzéke és fényképe 540-541.

812. MARAFKÓ László: Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1969. dec. 7. 7.

813. - - .: Munkatársaink. Csorba Győző. = Tiszatáj. 1970. 1. Első fül.

814. Huszonöt év történelem. Válasz a szerkesztőség kérdéseire. = Új Írás. 1970. 1. 64-67.

815. [A Jelenkor szerkesztőségének körinterjúja a felszabadulás jubileuma alkalmából.] = Jelenkor. 1970. 4. 349-351.

816. BERTHA Bulcsu: Interjú Csorba Győzővel. = Jelenkor. 1970. 10. 867-874. = B. B.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Bp. 1972, Szépirod. Kiadó. 230-253.

817. MARAFKÓ László: Beszélgetés Csorba Győzővel, Károlyi Amyval és Weöres Sándorral. = Dunántúli Napló. 1970. nov. 15. 7. = M. L.: Az utókor inspektora. Riportok, tárcák, interjúk. Bp. 1991, Szerző. 51-53.

818. Költők albuma. Csorba Győző versei. Bevezeti a szerző. = Magyar Rádió, Kossuth. 1971. jan. 10.

819. - -.: Beszélgetés Csorba Győzővel. = Gondolat. A Rádió irodalmi lapja. Magyar Rádió, Kossuth. 1971. ápr. 14.

820. HORÁNYI Barna: Megyénk vendégei voltak. Buda Ferenc és Csorba Győző a költészetről. = Somogyi Néplap. 1971. ápr. 17. 5.

821. HALLAMA Erzsébet: Janus Pannonius 2600 verssora. Beszélgetés Csorba Győzővel, készülő műfordításairól. = Dunántúli Napló. 1971. aug. 20. 5.

822. THIERY Árpád: Janus Pannonius összes versei magyarul. Interjú Csorba Győzővel. = Népszava. 1971. szept. 18. 8.

823. Vallomás a Magyar Csillagról. = Vallomások a Nyugatról. Sajtó alá rend. Rónay László. Bp. 1971, Petőfi Irod. Múzeum - N. P. I. 15-16. /Irodalmi múzeum 9. /

824. HALLAMA Erzsébet: Művészeti díjak, 1972. Csorba Győző = Dunántúli Napló. 1972. ápr. 2. 9.

825. MARAFKÓ László: A magyar költészet nemzetközi fórumokon. Négyszáz költő Knokkeban. Magyarországot Csorba Győző képviselte. = Dunántúli Napló. 1972. szept. 24. 7.

826. Rangosan, nélkülözhetetlenül. A tizenöt éves Jelenkorról. = Dunántúli Napló. 1973. dec. 16. 7.

827. Ötszáz éves a magyar könyv. Válasz az Új Írás körkérdésére. Az Új Írás 1973. évi melléklete. = Új Írás. 1973. 12. 128-129.

828. SIMON István: Írószobám. Beszélgetés Csorba Győzővel. (Elhangzott a Kossuth Rádióban 1974. márc. 28-án.) = Kortárs. 1974. 6. 954-961. = S. I.: Írószobák. Bp. 1976, Gondolat. 283-300.

829. SZEDERKÉNYI Ervin: Műhelyek, alkotók. Csorba Győzőnél. = Dunántúli Napló. 1974. okt. 6. 7.

830. Tárgyaim. = Kortárs. 1974. . 1809-1815.

831. Vallomás olvasmányélményekről. = Írók, könyvek közt. Kortárs magyar írók vallomásai. Összeáll., bev. Batári Gyula. Bp. 1974, N. P. I. 32-34.

832. Ha köztük lehetek. Magamról. = Képes Újság. 1975. jan. 4. 12.

833. ÉZSIÁS Erzsébet: Keddi beszélgetés Csorba Győzővel. = Magyar Hírlap. 1975. jan. 7. 6.

834. "Nekem a VÁROS mindörökre." = Tükör. 1975. ápr. 22. 16-17.

835. FÖLDESSY Dénes: A versek és az ember-értékelés. A költő távlatai. = Dunántúli Napló. 1975. jún. 4. 2.

836. LACZKÓ András: Pécs költője. - Pedagógusok Lapja. 1975. nov. 27. 9.

837. Rendelt rendeletek. (Szilveszteri körkérdésre adott válasz.) = Élet és Irodalom. 1975. dec. 27. 13.

838. Tízparancsolat. Vallomás a pedagógushivatásról. = Köznevelés. 1976. jan. 2. 4.

839. [HALLAMA Erzsébet] H. E.: Az Írószövetség közgyűléséről. (Csorba Győző, Pákolitz István, Szederkényi Ervin nyilatkozatai.) = Dunántúli Napló. 1976. máj. 23.

840. BORSOS József: Csorba Győző hatvanéves. = Baranyai Művelődés. 1976. 4. 4-8.

841. HALLAMA Erzsébet: Születésnapi beszélgetés. Interjú Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 21. 4.

842. Pályám emlékezete. "Hatvan! - Vanhat?" = Új Írás. 1976. 11. 115-128.

843. BERTÓK László: A pálya tekintélyét a könyvtárosok értékei adják. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Könyvtáros. 1977. 3. 140-146.

844. DURÓ Győző: Min dolgozik Csorba Győző? = Új Tükör. 1977. 29. 29.

845. Élő kapcsolatok. (Válaszok körkérdésre.) = Szovjet Irodalom. 1977. 11. 138-153.

846. Magamról, verseimről. = Cs. Gy.: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető, 675-685.

847. WALLINGER Endre: Kávéházi krónika (3.). (A pécsi Nádor "irodalmi" kávéházról nyilatkozik - többek között - Csorba Győző.) = Dunántúli Napló. 1980. jan. 20. 7.

848. ALBERT Zsuzsa: Találkozásaim. (Elhangzott a Magyar Rádióban.) = Jelenkor. 1980. 1. 4-12.

849. HARY Márta: Feketeség és ragyogás. Levélinterjú Csorba Győzővel. = Négy Évszak. 1980. 6. 8-12.

850. LATOR László: Beszélgetés Csorba Győzővel Följegyzés című verséről. (Elhangzott a Magyar Rádióban.) = Jelenkor. 1981. 7-8. 671-676. = Domokos Mátyás - Lator László: Versekről, költőkkel. Beszélgetések. Bp. 1982, Szépirod. Kiadó. 194-206.

851. SZAKOLCZAY Lajos: Látogatóban Csorba Győzőnél. = Budapest. 1982. 8. 20-23.

852. MEZEI András: Megkérdeztük Csorba Győzőt, van-e élet Budapesten kívül? = M. A.: Megkérdeztük... Interjúk. Bp. 1982, Gondolat. 63-66.

853. TÜSKÉS Tibor: A költő és az idő. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1983. márc. 12. 9. = E. S.: Somogyi Néplap. 1983. márc. 26. 8. = K. S.: Csongrád Megyei Hírlap, Megyei kiadás. 1983. március 26. Alföldi műhely melléklet. p. 6. = - s -: Tolna Megyei Népújság. 1983. március 26. p. 10. (A négy azonos című beszélgetés közül a SN-ben, a TMNÚ-ban és a CsMH-ban közöltek szó szerint megegyeznek, s bár a három szignó nem egyezik, úgy tűnik, mintha mindegyik T. T. beszélgetésének kivonata lenne) A CsMN és a TMNÚ cikkét B. L. nem vette fel a bibliográfiájába!)

853/a. Csefkó Judit: Kevésbé volt merev a légkör : Beszélgetés Csorba Győzővel = Universitas. 1983. dec. 8. p. [2.] (Bertók László nem vette fel!)

854. Makacs bizalom. Vallomás a költészetről. (Válasz a Sodobnost című szlovén folyóirat "Az európai költészet ma" című körkérdésére.) = Trmasto zaupanje címmel: Sodobnost (Ljubljana). 1984. 1. 8. = Dunántúli Napló. 1984. ápr. 4. 9.

855. FILIPPINYI Éva: Tanít a táj. Emlékek, otthonok Csorba Győző életében, munkásságában. (Elhangzott a Magyar Rádióban 1982. febr. 12-én.) = Somogy. 1984. 5. 7-20.

856. NÁDOR Tamás: A vers számomra életfunkció. Tíz kérdés Csorba Győzőhöz. = Magyar Ifjúság. 1984. szept. 28. 34-35.

857. GÁRDONYI Tamás: Min dolgozik Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1984. okt. 13. 8. = Baranyai Művelődés. 1984. 2-3. 56-58.

858. HALLAMA Erzsébet: A történelmi forduló Pécsett. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Jelenkor. 1984. 11. 963-970. = [Részlet]: Dunántúli Napló. 1984. nov. 10. 9.

859. HAVAS Ervin: Hűséggel a szülőhelyhez. Beszélgetés Csorba Győzővel pályájáról, tehetségről és lemondásról, a költészet szükségéről. = Népszabadság. 1984. dec. 15. 16.

860. - - .: Beszélgetés Csorba Győzővel. = Magyar Televízió 1. csatorna. Stúdió '85. 1985. ápr. 2. - Szövege a Baranya Megyei Könyvtárban, Pécsett. 4 lev.

861. SZEDERKÉNYI Ervin: Kossuth-díj. Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1985. ápr. 4. 8. = [Beszélgetés Csorba Győzővel címmel]: Tiszteletadás (897), 156-159.

862. TÜSKÉS Tibor: "Szeretnék másokat élni segíteni." Beszélgetés Csorba Győzővel. = Kritika. 1985. 11. 21-22.

863. RÁDAI Eszter - NÉMETH Tibor: Városok a Mecsek alján. Interjú Csorba Győzővel. = Magyar Rádió, Petőfi. 1985. nov. 30. - Szövege a Baranya Megyei Könyvtárban, Pécsett. 3 lev.

864. KABDEBÓ Lóránt: Elveszett otthonok. Interjú Csorba Győzővel. (A Magyar Rádióban 1986. nov. 14-én elhangzott beszélgetés átdolgozott változata.) = Jelenkor. 1986. 11. 988-996.

865. TÜSKÉS Tibor: A könyvtáros emlékei. Születésnapi beszélgetés Csorba Győzővel. - Könyvtáros. 1986. 11. 679-687.

866. GÁLLOS Orsolya: "Most fontosabb a vers, mint bármikor... Születésnapi beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 22. 9.

867. VÖRÖS T. Károly: A hazatérés vágya. Beszélgetés Csorba Győző Kossuth-díjas költővel. = Népszabadság. 1987. máj. 1. 13.

868. KABDEBÓ Lóránt: A Halál verseitől a Faustig. Interjú Csorba Győzővel. = Jelenkor. 1988. 3. 219-225.

869. KULCSÁR Katalin: Beszélgetés Csorba Győzővel. = Magyar Rádió, Kossuth. Vasárnapi Újság. 1988. júl. 24. - Szövege a Baranya Megyei Könyvtárban. 2 lev.

870. ESZÉKI Erzsébet: Kifáradt-e a költészet rugója? Beszélgetés Csorba Győzővel. = Magyar Nemzet. 1988. júl. 30. 9. = [A jó vers mindig közéleti címmel]: E. E.: Kibeszéljük magunkat. Íróportrék. Interjúk. Bp. 1990, Múzsák. 112-116.

871. GÁLLOS Orsolya: "Egy szabad terület, amelyen nincsenek korlátok." Beszélgetés Csorba Győzővel. = Dunántúli Napló. 1989. júl. 8. 8.

872. Csefkó Judit: Valaki mindig elment, s én maradtam : Vendégségben Csorba Győzőnél. Tolnatáj. 1990. január. 27. p. 6. (Bertók L. bibliográfiájából kimaradt, ott ez a tételszám üres!)

873. NAGY Imre: "Szemközt vele." Beszélgetés Csorba Győzővel. = Új Dunántúli Napló. 1990. máj. 19. 8.

874. CSUHAI István: A város oldalában. Beszélgetés Csorba Győzővel. Részlet. = Jelenkor. 1991. 1. 2-6.

875. Önarckép - most. = Hitel. 1991. 16. 8.

876. CSISZÁR Mirella: Interjú Csorba Győzővel az 1948-ban, a római Magyar Akadémián töltött hónapokról. = Dunatáj. 1991. 2-3. 25-32.

877. MÉHES Károly: Csorba Győző. (Interjú a "Pro civitate" emlékéremmel történt kitüntetése alkalmából.) = Új Dunántúli Napló. 1991. szept. 2. 7.

878. SZENTE Ferenc: Beszélgetés régvolt időkről. (Pécs, 1991. nov. 27.) Köszöntjük Csorba Győzőt 75. születésnapja alkalmából. = Könyvtári Levelező/ lap. 1991. 12. 8-9.

879. UNGÁR Tamás: Csata az elmúlással. Beszélgetés Csorba Győzővel. = Népszabadság. 1991. dec. 24. 25.

880. RÓZSA Klára: Dorcó-cipőben kihúztam karácsonyig. Beszélgetés a 75 éves Csorba Győzővel. = Ring. 1992. január 7. 34-35.

 

Irodalom Csorba Győzőről

ÖNÁLLÓ MŰVEK

881. TÜSKÉS Tibor: Csorba Győző. Bibliográfia. Bp.- Pécs, 1979, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Baranya Megyei Könyvtár. 75 l. /Mai magyar költők./

882. KALÁNYOS Katalin. = Pécs-Baranyai Könyvtáros. 1979. 1-2. 26-27.

883. SZAKOLCZAY Lajos. = Hungarológiai Értesítő. 1981. 3-4. 30.

884. TÜSKÉS Tibor: Csorba Győző. Monográfia. Bp. 1981, Akad. Kiadó. 241 l. / Kortársaink. /

885. CSÁNYI László: = Dunántúli Napló. 1981. okt. 18. 8.

886. SÍK Csaba. = Új Tükör. 1981. 44. 2.

887. ALFÖLDY Jenő. = Élet és Irodalom. 1982. 11. 11.

888. BAY Endre. = Dunatáj. 1982. 2. 62-66.

889. CSŰRÖS Miklós. = Tiszatáj. 1982. 5. 85-87.

890. SŐTÉR István. = Jelenkor. 1982. 5. 467-472.

891. LICHTMANN Tamás. = Hungarológiai Értesítő. 1983. 3-4. 215.

892. RÓNAY László. = Kritika. 1983. 6. 32.

893. TUSNÁDY László. = Napjaink. 1983. 5. 35.

894. FÜZI László. = Napjaink. 1984. 9. 30-33.

895. SZIJÁRTÓ István. = Somogy. 1984. 1. 110-111.

896. HATÁR Győző. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Békéscsaba, 1991, Tevan Kiadó. 42-45.

897. TISZTELETADÁS CSORBA GYŐZŐNEK. Vál. és szerk. Tüskés Tibor. Pécs, 1986, Pannónia Könyvek. 170 l., illusztr. - Felvéve analitikusan is.

898. DEME Márta. = Könyvvilág. 1986. 10. 45.

899. [HALLAMA Erzsébet] H. E.: = Dunántúli Napló. 1986. dec. 13. 8.

900. NAGY Imre. = Dunántúli Napló. 1987. márc. 14. 11.

901. PAPP István. = Forrás. 1987. 6. 82-83.

902. [RÓNAY László] r. l. = Új Ember. 1987. júl. 26. 6.

903. CSORBA GYŐZŐ 75. Versek és grafikák. (Készült egy példányban a költő születésnapjára.) Összegyűjt. és szerk. Szakolczay Lajos. Bp. 1991. Kézirat. 65 l. - Felvéve analitikusan is. - Csorba Győző tulajdonában.

903.1 BERTÓK LÁSZLÓ: Csorba Győző. Bibliográfia. Pécs. 1993. Pécsi Városi Könyvtár - Jelenkor, 251 p. - Adatgyűjtés lezárva: 1992. június 30.

903.2 TÜSKÉS TIBOR: Az utolsó évszak. Csorba Győző költészetének kiteljesedése, 1981-1995. Pécs. 1997. Pro Pannónia K., 147 p.

903.3 CSORBA GYŐZŐ, A FORDÍTÓ. Vál. és szerk. Tüskés Tibor. Közrem. Pintér László. Pécs. 1998. Pro Pannónia, 200 p. (Pannónia könyvek)(Irodalmunk forrásai. E.)

903.4 CSORBA GYŐZŐ EMLÉKE. Vál. és szerk. Tüskés Tibor. Pécs. 2003. Pro Pannónia. 279 p. (Pannónia könyvek)

 

TANULMÁNYOK, CIKKEK

904. MAKAY Gusztáv: Csorba Győző. = Sorsunk. 1947. 4. 215-224. = [Részlet]: Tiszteletadás (897). 19-20.

905. SŐTÉR István: Költő-arcképek. = Válasz. 1948. 8. 763-764. = Négy nemzedék. Élő magyar költők. A tanulmányokat írta és a költőket bemutatja: Sőtér István. Bp. 1948, Parnasszus, Légrády ny. 247-248. = S. I.: Tisztuló tükrök. Bp. 1976, Gondolat. 295-296. = Tiszteletadás (897). 24-25.

906. - -.: Pécsi album. Csorba Győző. = Független Néplap (Pécs). 1948. dec. 5. 2.

907. GALSAI Pongrác: Csorba Győző. = A Könyvtáros. 1959. 7. 525-527.

908. - -.: Csorba Győző. = Magyar Nemzet. 1959. nov. 14. 6.

909. GALSAI Pongrác: Két költőnk. Csorba Győző és Fodor József. = Élet és Irodalom. 1960. 19. 8.

910. POMOGÁTS Béla: Termékeny meditáció. Jegyzetek Csorba Győzőről. = Jelenkor. 1966. 10. 934-938.

911. VÁRKONYI Nándor: Csorba Győző verseiről. = Jelenkor. 1966. 10. 947-955.

912. WEÖRES Sándor: Csorba Győző. = Irodalmi és Nyelvi Közlemények. 1967. l. 86-89. = Tiszteletadás (897). 5-7.

913. KOLTA Ferenc: Ív. Egy pécsi folyóirat 1945-ben. = Jelenkor. 1970. 4. 395-398.

914. RÁBA György: Csorba Győző versei elé. (Bevezetés a Rádió "Kortársaink" sorozatában.) = Magyar Rádió, Petőfi. 1970. jún. 17.

915. SARKADY Sándor: Csorba Győző: Nosztalgia. [Verselemzés.] = Versmondók könyve. Szerk. Gárdonyi Béla, Kárpáti Kamil. Győr, 1970, Megyei Népművelési Tanácsadó - KIOSZ Megyei Szövetsége. 163-166.

916. TÜSKÉS Tibor: Kortárs irodalom a középiskolában. Csorba Győző egy pécsi irodalomórán. Bp. 1970, Tankönyvkiadó. 124-129. Ua.: 2. kiad.: 1977.

917. RAITTILA, Anna-Maija: Csorba, Pécsin puutarhojen runoilija. [Csorba, a pécsi kertek költője.] = Etelä-Suomen Sauomat (Helsinki). 1971. jan. 24. 8.

918. FODOR András: Csorba Győzőről. = Jelenkor. 1972. 6. 500-505. = F. A.: A nemzedék hangján. Bp. 1973, Szépirod. Kiadó. 28-41. = F. A.: Szó, zene, kép. Bp. 1983, Magvető. 144-155.

919. TÜSKÉS Tibor: "De több az élet, mint a szó..." Csorba Győző Március című költeményének elemzése. = Jelenkor. 1973. 10. 871-875. = T. T.: Versről versre. Az újabb magyar líra megközelítése. Bp. 1976, Tankönyvkiadó. 127-137. - Ua.: 2. kiad.: 1978. = Miért szép? Verselemzések napjaink magyar költészetéből. Összeáll. Detre Zsuzsa és Bárány György. Bp. 1981, Gondolat. 246-254.

920. GALSAI Pongrác: A falrahányt borsó. Avagy: példázat az őszinte kritika hasznáról. (Emlékek a pécsi Batsányi Társaság történetéből.) = Élet és Irodalom. 1974. jan. 5. 9. = [Hogyan tanulhatunk meg verset írni? címmel] G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976, Szépirod. Kiadó. 288-297.

921. SZABÓ Ede: A lélek fekete ragyogása. Csorba Győző lírája. = Sz. E.: Otthonunk a művekben. Bp. 1974, Szépirod. Kiadó. 194-206.

922. CSŰRÖS Miklós: Közös nyelv - cselekvő közösség. Csorba Győző Jobb című költeményének elemzése. = Jelenkor. 1976. 1. 5-10. = Cs. M.: Színképelemzés. Bp. 1984, Szépirod. Kiadó. 311-322.

923. FUTAKY Hajna: "A piros, a legnagyobb dolgok színe..." Csorba Győző költészetéről. = Jelenkor. 1976. 11. 958-992. = [Részlet]: Tiszteletadás (897). 48-54.

924. GÁLL István: A költő. (Emlékezés a Dunántúl című folyóirat -1952-1956 - szerkesztőségére, Csorba Győzőre.) = Élet és Irodalom. 1976. dec. 4. 4. = [Vaskorban éltünk címmel] G. I.: Karcolgatunk. Bp. 1982, Magvető. 256-264. = Dunántúli Napló. 1989. márc. 25. 8-9.

925. GALSAI Pongrác: Éji látogatás. (Emlékezés a Dunántúl című folyóirat -1952-1956 - szerkesztésének idejére.) = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976, Szépirod. Kiadó. 297-303. = G. P.: Záróra a Darlingban. Bp. 1986, Magvető. 130-137.

926. GALSAI Pongrác: Szabálytalan arcképek. Csorba Győző. = Élet és irodalom. 1976. 1. 4. = G. P.: 12 + 1 fő. Szabálytalan arcképek. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. 24-37. = [Részlet]: Tiszteletadás (897). 12-13.

927. PÉCZELY László: Csorba Győző Kodály című versének zenei világa. = Jelenkor. 1976. 11. 993-997.

928. TAKÁCS Imre: Üdvözletemet küldöm Pécsre. = Élet és Irodalom. 1976. nov. 20. 4. = Tiszteletadás (897). 85-88.

929. THIERY Árpád: Mester és tanítvány. = Jelenkor. 1976. 11. 967-968. = Tiszteletadás (897). 77-79.

930. VÁRKONYI Nándor: A társ. = V. N.: Pergő évek. Bp. 1976, Magvető. 459-460. = Tiszteletadás (897). 11.

931- 932 [A bibliográfiában ez a két tétel hiányzik P. L.]

933. WEÖRES Sándor: Csorba Győző hatvanéves. = Kortárs. 1976. 11. 1840. =Tiszteletadás (897). 55-56. = [Rövidítve]: Csorba Győző: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. Fülszöveg.

934. LACZKÓ András: "Éveket néhány percért!" Arcképvázlat Csorba Győzőről. = Életünk. 1979. 6. 489-497. = L. A.: Elhagyott évek és tájak üzenetei. Kaposvár, 1992, Kaposvári Magyar-Lengyel Társaság. 60-72.

935. POMOGÁTS Béla: Költészet és önismeret. Csorba Győző. = P. B.: Sorsát kereső irodalom. Bp. 1979, Magvető. 407-423. = [Részlet]: Tiszteletadás (897). 164-167.

936. TÜSKÉS Tibor: "Csata az elmúlással." Csorba Győző önéletrajzi költeményéről, az Ocsúdó évekről. = Dunatáj. 1979. 3. 40-49. Vö.: 884. (61-101. l.)

937. TÜSKÉS Tibor: Az életmű-koordináták négy pontjáról. Négy Csorba Győző-vers megközelítése. (Ars poetica; Hazafelé; Újjárendezés; Paysage.) = Napjaink. 1980. 6. 25-26.

938. TÜSKÉS Tibor: Az első évtized. Csorba Győző pályakezdése. = Literatura. 1980. 3-4. 489-505. Vö.: 884. (28- 60. l.)

939. TÜSKÉS Tibor: Lázadás az "idő-infláció" ellen. Csorba Győző lírája a hetvenes évek első felében. = Életünk. 1980. 10. 874-886. Vö.: 884. (145-177. l.)

940. TÜSKÉS Tibor: A növekedés évtizede. Csorba Győző lírája a hatvanas években. = Új Írás. 1980. 2. 59-69. Vö.: 884. (102-144. l.)

941. TÜSKÉS Tibor: "... Váratlan tájak nyíltak..." Csorba Győző lírája a hetvenes évek második felében. = Jelenkor. 1980. 1. 13-25. Vö.: 884. (178-209. 1.)

942. TÜSKÉS Tibor: A pálya íve. Csorba Győző és a Nyugat "harmadik nemzedéke" kritikai elvei. = Somogy. 1981. 2. 38-45. Vö.: 884. (9-27. 1.)

943. TÜSKÉS Tibor: A költő és városa. = Képes Újság. 1982. szept. 11. 12-13.

944. TANDORI Dezső: A még titkosabb közmegegyezés. = Mozgó Világ. 1984. 7. 115-123. = Tiszteletadás (897). 138-146.

945. KALÁSZ Márton: Versek: hogy élni segítsenek. = Új Tükör. 1985. 14. 19.

946. [MARAFKÓ László]: (marafkó): Csorba Győző. "Kossuth-díjasok." = Magyar Nemzet. 1985. ápr. 4. 10.

947. POMOGÁTS Béla: Az önismeret költője. = Magyar Hírlap. 1985. ápr. 5. 6.

948. SZEDERKÉNYI Ervin: A maradandóság ereje. Csorba Győzőről Kossuth-díja kapcsán. = Vasárnapi Hírek. 1985. ápr. 7. 6.

949. BAKONYI István: Csorba Győző "főhajtásai". = Somogy. 1986. 5. 9-12. = Bakonyi István: A folytatás reménye : Tanulmányok. [s. l.]. Comenius Társaság. 1991. p. 121-126.

950. [CSÁNYI László]: Csorba Győző köszöntése. = Tolna Megyei Népújság. 1986. nov. 25. 8.

951. CSÁNYI László: A végtelen jelei. Csorba Győző versei. = Új Írás. 1986. 8. 92-104. = Cs. L.: Égtájak, utassal. Szekszárd, 1987, Megyei Múzeum. 151-163.

952. CSŰRÖS Miklós: Ritmus, rend, zene. Csorba Győző verseskötet-szerkezeteiről. = Jelenkor. 1986. 11. 973-975.

953. GALSAI Pongrác: Barátom, Győző. = G. P.: Záróra a Darlingban. Bp. 1986, Magvető. 105-129.

954. KABDEBÓ Lóránt: "Szabálytalanul szabályos." A 70 éves Csorba Győző köszöntése. = Magyar Nemzet. 1986. nov. 21. 4.

955. LACZKÓ András: Találkozások Csorba Győzővel. = Somogy. 1986. 5. 4-8.

956. LUKÁCSY András.: Csorba Győző derűje. = Magyar Hírlap. 1986. nov. 21. 9.

957. NÉMETH G. Béla: A tárgyszerűség birtokbavétele. Csorba Győző hetvenedik évére. = Jelenkor. 1986. 11. 967-970.

958. PARTI NAGY Lajos: Föld, ég, ember. Csorba Győzőről. = Kritika. 1986. 11. 7.

959. RÓNAY László: Csorba Győző vezérszavai. = Vigilia. 1986. 3. 197-198.

960. TÜSKÉS Tibor: Azonosságok és elmozdulások. Részlet (a szerző Csorba Győző c. monográfiájából.) = Tiszteletadás (897). 96-100. Vö.: 884. (187-201. l.)

961. TÜSKÉS Tibor: A gazdag-életű. Csorba Győző köszöntése. = Népszava. 1986. nov. 22. 8.

962. TÜSKÉS Tibor: "Hazugság nélkül szépet mondani." A hét költője: Csorba Győző. = Rádió- és Televízió Újság. 1986. nov. 10-16. 3.

963. VAJDA Endre: Csorba Győző. = Vigilia. 1986. 12. 919-923.

964. VARGA Lajos Márton - BERKES Erzsébet: Beszélgetés Csorba Győzőről. = Magyar Rádió, Kossuth. 1986. dec. 6.: "Mindennapi irodalmunk". 3 lev. - Szövege a Baranya Megyei Könyvtárban.

965. TÜSKÉS Tibor: Csorba Győzőről. = Magyar Televízió, 1. 1988. jún. 4. "Ünnepi Könyvhét". [1] lev. - Szövege a Baranya Megyei Könyvtárban.

966. TÜSKÉS Tibor: Csorba Győző indulása. (A Kossuth Rádióban 1988. nov. 11-én elhangzott, hasonló című műsorról.) = Rádió- és Televízió Újság. 1988. nov. 11. 7.

967. ÁGOSTON Zoltán: Lehet itt élni, csak nehéz. (Beszélgetés Esterházy Péterrel, többek között Csorba Győzőről.) = Pécsi Tér. 1991. nov. 29. 7-9.

968. CSŰRÖS Miklós: "- Ó, minden szürke perc bogos dzsungel, bozót". Csorba Győző költészetéről. = Jelenkor. 1991. 11. 915-921.

969. KABDEBÓ Lóránt: Három Csorba Győző-vers. = Jelenkor. 1991. 11. 895-900.

970. MARAFKÓ László: A költő hűsége. Csorba Győző hetvenöt éves. = Magyar Nemzet. 1991. nov. 21. 10.

971. MÁRTON László: Expedíció, befelé. Csorba Győző újabb költészetéről. = Jelenkor. 1991. 11. 877-884.

972. PAPP István: Fekete ragyogás. Csorba Győző halálképéről. = Jelenkor. 1991. 11. 910-912.

973. SZIGETI Csaba: Vers és egyensúly. Az emlékezet alakzatai Csorba Győző költészetében. = Jelenkor. 1991. 11. 903-909.

974. TAKÁTS Gyula: Egy köszöntő-vers folytatása Csorba Győzőnek. = Jelenkor. 1991. 11. 886-889.

975. TÜSKÉS Tibor: Főhajtás Csorba Győzőnek. (E1hangzott a költő 75. születésnapján rendezett ünnepségen, Pécsett, a Művészetek Házában 1991. nov. 21-én.) = Új Magyarország. 1991. dec. 3. 11.

976. TÜSKÉS Tibor: Visszanézés. Csorba Győző köszöntése. = Új Ember. 1991. dec. 1. 6.

977. VADAS Ferenc: Csányi László barátai. Csorba Győző. = Kortárs írók és művészek levelei Csányi Lászlóhoz. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1992, Megyei Múzeum. 14-21.

Ld. még: az önálló, a válogatott és az összegyűjtött verseskötetekről szóló írásokat: 154-168., 217-233., 234-240., 2 90-300., 501-512.

 

RÓLA SZÓLÓ, NEKI AJÁNLOTT MŰVEK,
HOZZÁ ÍRT LEVELEK

978. ALBERT Zsuzsa: "Márvány lélek". Csorba Győzőnek. [Vers.] = Tiszteletadás (897). 112.

979. ARATÓ Károly: Kimondja őket. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 999. = Tiszteletadás (897). 76.

980. ARATÓ Károly - BEBESI Károly - BERTÓK László - Csorba Győző - FÜLÖP Gábor - GALAMBOSI László - KÁROLYI Amy - LOVÁSZ Pál - MAKAY Ida - MARAFKÓ László - PÁKOLITZ István - TAKÁTS Gyula - WEÖRES Sándor: Körtánc. ("Folytatólagos vers.", játékos improvizáció.] = Jelenkor. 1971. 88-92. = Pécs. Költők a városról. Szerk. Szederkényi Ervin. Pécs, 1975, Pécs Város Tanácsa. 156-158. = Tiszteletadás (897). 40-42.

981. ÁRKOSSY István: [Csorba Győzőnek]. [Grafika.] = Csorba (903). 57.

982. BALASSA Péter: A kolónoszi művészet. Halálnapló 1. Csorba Győzőnek. = Jelenkor. 1986. 11. 979-985.

983. BALASSA Péter: Azóta. Csorba Győzőnek. [Esszé.] = Jelenkor. 1991. 11. 873-875.

984. BALLA Zsófia: Az estély vége. [Vers.] = Csorba (903). 43.

985. BALOGH László: Stonehenge. Csorba Győzőnek, Anabázisa olvastán. [Vers.] = Jelenkor. 1975. 3. 274. = Tiszteletadás (897). 47.

986. BARANYI Ferenc: " .. És hamarosan a sötétség." Csorba Győzőnek. [Vers.] = Tiszteletadás (897). 137.

987. BÁRDOSI NÉMETH János: Egy barackosra. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Életünk. 1970. 5. 402. = B. N. J.: Magyar Múzsa. Bp. 1982. Szépirod. Kiadó, 36-37.

988. BÁRDOSI NÉMETH János: Épüljön erődnek. Csorba Győző köszöntése. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 972. = Életünk. 1977. 1. 3. = B. N. J.: Magyar Múzsa. Bp. 1982, Szépirod. Kiadó. 38. = Tiszteletadás (897). 58.

989. BENKŐ Attila: Anno Domini. [Vers.] = Csorba (903). 48-49.

990. BERTHA Bulcsu: Piros elefántok. [Emlékezés és köszöntő.] = Jelenkor. 1976. 11. 965-966. = B. B.: A fejedelem sírja felett. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 315-317. = Tiszteletadás (897). 59-60.

991. BERTHA Bulcsu: A tehetség és tisztesség birodalmában. Csorba Győző hetvenéves. = Élet és Irodalom. 1986. nov. 21. 6.

992. BERTÓK László: Triptichon. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 982-983. = B. L.: Emlékek választása. Bp. 1978, Magvető. 63-65. = Tiszteletadás (897). 80-82.

993. BERTÓK László: Csorba Győző kerítése. [Vers.] = Forrás. 1979. 12. 21.

994. BERTÓK László: Csorba Győző hetvenéves. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 965-966.

995. BERTÓK László: S mindent ezen a csöpp helyen. A hetvenöt éves Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1991. 11. 871-872. = Csorba (903). 7-9.

996. BERTÓK László: Mindig beszél valaki más. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Kortárs. 1991. 11. 125. = Csorba (903). 10.

997. BISZTRAY Ádám: Preludium. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor, 1976. 11. 974. = B. Á.: Más lett a béke. Bp. 1981, Szépirod. Kiadó. 92. = Tiszteletadás (897). 91.

998. BISZTRAY Ádám: Anyaváros. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 986.

999. BISZTRAY Ádám: Sopianae. [Vers.] = Csorba (903). 52-53.

1000. CSORDÁS Gábor: Szegény világ. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 977.

1001. CSORDÁS Gábor: Metamorf. Cs. Gy. tanár úrnak. [Vers.] = Jelenkor. 1991. 11. 885. = Csorba (903). 63.

1002. CZIGÁNY György: Homályban és fényességben. 1991. nov. 1. Csorba Győzőnek. [Vers.] Kézirat. - Csorba Győző tulajdonában.

1003. DARÁZS Endre: Készülj fel, kedvesem. Csorba Győzőnek. [Vers.] = D. E.: Portré ezüstkeretben. Bp. 1964, Szépirod. Kiadó. 67. = Tiszteletadás (897). 26.

1004. ERDŐS János: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 45.

1005. ESTERHÁZY Péter: Születésnapra. [Esszé.] = Jelenkor. 1991. 11. 868.

1006. FODOR András: Dunántúli költő. [Vers.] = F. A.: Tengerek, dombok. Bp. 1961, Magvető. 85.

1007. FODOR András: Gyász. [Vers.] = A csend szólítása. Bp. 1969, Szépirod. Kiadó. 357-358. = Tiszteletadás (897). 38-39.

1008. FODOR András: Második találkozás. [Esszé.] = Jelenkor. 1976. 11. 975-977. = F. A.: Futárposta. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 122-126. = [Részlet, Az első találkozás címmel]: Tiszteletadás (897). 14.

1009. FODOR András: Hétköznap és ünnep Csorba Győzővel. Naplójegyzetek. = Jelenkor. 1991. 11. 891-894.

1010. GALAMBOSI László: Csillagjáró. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 984. = G. L.: Naptollú vándor. Bp. 1981, Szépirod. Kiadó. 351-353.

1011. GALAMBOSI László: Szirtről szirtre. A Simeon tűnődése költőjének. [Vers.] = Tiszatáj. 1984. 8. 5-6. = Tiszteletadás (897). 147-148.

1012. GELLÉR B. István: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 39.

1013. GYŐRI László: Eszter, Noémi, Zsófia. A Kossuth-díjas Csorba Győzőnek. [Vers.] = Magyar Nemzet. 1985. szept. 21. 10. = Tiszteletadás (897). 160.

1014. GYURKOVICS Tibor: Csorba Győző köszöntése. = Népszava. 1976. nov. 21. 8. = Tiszteletadás (897). 92-94.

1015. GYURKOVICS Tibor: Az emberkerülés zsoltára. Drága és tisztelt bátyánknak, Csorba Győzőnek ajánlom. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 976.

1016. HATÁR Győző: Lenyugvó nap. Csorba Győzőnek, hetvenöt utánra. [Vers.] = Csorba (903). 20-21.

1017. JÁNOSY István: Késő ősz. "Előre nézek... háta még eltakarja a halált..." (Csorba Győző). = Kortárs. 1992. 3. 63.

1018. KALÁSZ Márton: Változatok a reményre. Bp. 1967, Magvető. 85 l. [A verseskötet ajánlása: Csorba Győzőnek, szeretett mesteremnek, 50. születés-napjára.)

1019. KALÁSZ Márton: A világvégi tanyán. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Élet és Irodalom. 1976. jún. 12.

1020. KALÁSZ Márton: Fichte-olvasmány. A hatvanéves Csorba Győzőnek. + Köszöntő távirat, Csorba Győzőnek. [Versek.] = Jelenkor. 1976. 11. 998. = Tiszteletadás (897). 61-62.

1020.1. Galsai Pongrác: Rakéta Irodalmi Kávéház : A főúr mondja : Angelika = Rakéta Regényújság. 1982. szept. 28. (32. sz.) p. 11-13 A bibliográfiából kimaradt!

1021. KALÁSZ Márton: Földi kalandok. Csorba Győzőnek, hetvenedik születésnapjára. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 971-972.

1022. KALÁSZ Márton: "Ismerni kell a rejtezőket..." Csorba Győzőnek, hetvenedik születésnapjára. = Kortárs. 1986. 11. 104-108.

1023. KALÁSZ Márton: Járás. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Tiszatáj. 1992. 3. 8.

1024. KÁROLYI Amy: Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 981. = Tiszteletadás (897). 57.

1025. KENDE Sándor: Köszöntő helyett. = Jelenkor. 1976. 11. 978-980. = Tiszteletadás (897). 70-74.

1026. KERESZTURY Dezső: Sóhajok. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1990. 1. 15-16. = Keresztury Dezső 57 verse. Budapest, 1992, Magyar Bibliofil Társaság - Magyar Irodalomtörténeti Társaság - Zalai Nyomda. 24-25.

1027. KISS Dénes: Köszöntő Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 999. = K. D.: Tűnt nyarak királya. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 292. = Tiszteletadás (897). 75.

1028. KOPÁNYI György: Halászember köszönti így... Csorba Győzőnek. [Vers.] = K. Gy.: Panaszoló, dicsekedő. Pécs, 1947, Batsányi Társaság. 40-41. = Tiszteletadás (897). 15-16.

1029. KORMOS István: Csorba Győző és városa. [Esszé.] = Jelenkor. 1976. 11. 973-974. = K. I.: A vasmozsár törője alatt. Bp. 1982, Szépirod. Kiadó. 103-105. = Tiszteletadás (897). 63-67.

1030. LÁSZLÓFFY Aladár: Csorba Győzőnek. [Vers.] = Forrás. 1992. 2. 7. = Csorba (903). 17.

1031. LOSSONCZY Tamás: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 15.

1032. MAKAY Ida: Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 983.

1033. MAKAY Ida: Ércet túlélő. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 978. = Tiszteletadás (897). 163.

1034. MAKAY Ida: Csonkig ég. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor, 1991. 11. 901. = Csorba (903). 65.

1035. MÁNDY Iván: Egy Csehov-figura. Szeretettel Csorba Győzőnek. = Jelenkor. 1992. 6. 484-487. = Új Dunántúli Napló. 1992. jún. 20. 8.

1036. MARTYN Ferenc: Csorba Győzőnek. [Rajz.] = Jelenkor. 1966. 10. Műmell. a 938-939. lap között.

1037. MARTYN Ferenc: Illusztráció Csorba Győző: Szomját meg éhét című verséhez. [Tollrajz.] = Arion 3. Nemzetközi Költői Almanach. Szerk. Somlyó György. Bp. 1970, Corvina. 141.

1038. MARTYN Ferenc: [A pécsi Széchenyi tér.] Győzőnek szeretettel Ferenc, 1976. november. [Rajz.] = Jelenkor. 1976. 11. Műmell. az 1000-1001. lap között.

1039. MARTYN Ferenc: [A pécsi minaret.] Csorba Győzőnek szeretettel. [Rajz.] = Dunántúli Napló. 1976. nov. 21. 4.

1040. MEZEY Katalin: Beszélgetés. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Tiszteletadás (897.) 136. = Csorba (903). 58.

1041. MEZEY Katalin: Helyzetjelentés. [Vers.] = Csorba (903). 59.

1042. MOHY Sándor: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 35.

1043. MUZSNAY Ákos: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = (903). 51.

1044. NEMES NAGY Ágnes: A szirakuzai kikötő. Csorba Győzőnek. [Emlékezés és köszöntő.] = Jelenkor. 1986. 963-964.

1045. PÁKOLITZ István: Köszöntő. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 963-964

1046. PÁKOLITZ István: A Jelenkór pánteonja. Böllenkedő. [Csorba Győzőről.] [Vers.] = Jelenkor. 1978. 10. 989.

1047. PÁKOLITZ István: Gyémántragyogású. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Élet és Irodalom. 1981. 39. 10. = Tiszteletadás (897). 122.

1048. PÁKOLITZ István: Megszenvedi. [Vers.] = Jelenkor. 1991. 11. 890. = Csorba (903). 25.

1049. PÁL József: Ki mondta ezt ki mondta ezt. A hatvanéves Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 1000. = Tiszteletadás (897). 68-69. = P. J.: Megkötve születéssel és halállal. Vál. és új versek. Pécs, 1988, Pannónia Könyvek. 129-130.

1050. PÁLINKÁS György: Díjszabály az Indóháztól fel vagy onnét. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1986. 11. 987.

1051. PÁLINKÁS György: A városban, miként a szívemben, esik az eső. Csorba Győzőnek. [Próza.) = Jelenkor. 1991. 11. 913-914.

1052. PÁLINKÁS György: Horgany kőépítményszekrény. Csorba Győző 75. születésnapjára. [Vers.] = Magyar Napló. 1991. nov. 15. 11.

1053. PARÁDI Tamás: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 61.

1054. PARANCS János: Kifelé és befelé. A 75 éves Csorba Győzőnek. [Vers.] = Új Ember. 1991. nov. 24. 3. = Csorba (903). 41.

1055. PARTI NAGY Lajos: A Csorba-kert. [Vers.] = Jelenkor. 1911. 11. 869-870. = Csorba (903). 36-37.

1056. PÉCSI Gabriella: Lovasposta Csorba Győzőnek. [Vers.] = Életünk. 1984. 12. 1285. = Tiszteletadás (897). 153.

1057. PÉK Pál: Európa útjai. [Vers.] = Tiszteletadás (897). 154-155.

1058. PINCZEHELYI Sándor: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 19.

1059. PÜSPÖKY István: [Csorba Győzőnek.) [Grafika.] = Csorba (903). 5.

1060. RÁBA György: A vers fennsíkján. A 75 éves Csorba Győzőnek. [Vers.] = Csorba (903). 13. = Diakónia. 1992. 2. 31.

1061. RÓZSA Endre: Helyneves kibeszélő. Csorba Győzőnek szeretettel. [Vers.] = Jelenkor. 1981. 10. 884-885. = Tiszteletadás (897). 127-129.

1062. RÓZSA Endre: Levélhullás. A 75 éves Csorba Győzőnek. [Vers.] = Csorba (903). 55.

1063. SÁRY László: Csorba Győző 75. születésnapjára. [Zenemű.] = Csorba (903). 23.

1064. SULYOK Gabriella: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 11.

1065. SUMONYI Zoltán: Verses próza Csorba Győző köszöntésére. [Vers.] = Magyar Nemzet. 1976. nov. 19. 4. = Tiszteletadás (897.) 89-90.

1066. SZEMETHY Imre: Tiszteleti albumlap Csorba Győzőnek. [Grafika.) = Csorba (903). 31.

1067. SZEPESI Attila: Makacs Orfeusz. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Tiszatáj. 1969. 6. 484. = Tiszteletadás (897). 35.

1068. SZEPESI Attila: Pajkos-ének a magyarok dalnokairól és azoknak vitézségéről. [Vers.] = Új Írás. 1972. 9. 36.

1069. SZEPESI Attila: x x x. [Vers.] = Csorba (903). 47.

1070. SZEPESI Attila: Tükörkép. Csorba Győzőnek [Vers.] = Magyar Napló. 1992. jan. 24. 4.

1071. TAKÁCS Imre: Töredék Csorba Győzőnek. [Vers] = Jelenkor. 1978. 10. 969. = T. I.: Kísérlet, kavicsokkal. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. 86. = Tiszteletadás (897). 111.

1072. TAKÁTS Gyula: Emlékek, köszöntőbe Csorba Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 969-972. = T. Gy.: A semmi árnyéka. Bp. 1980, Szépirod. Kiadó. 222-227. = T. Gy.: Más távlat. Összegyűjtött versek. 1967-1983. Bp. 1987, Szépirod. Kiadó. 238-242.

1073. TAKÁTS Gyula: Csontváry emlékére. Csorba Győzőnek. [Vers.] = T. Gy.: Vulkánok, fügefák. Bp. 1978, Szépirod. Kiadó. 522-523. = Tiszteletadás (897). 120-121.

1074. TANDORI Dezső: Akármely évszak. Csorba Győző könyve nyomán. [Vers.] = Jelenkor. 1983. 10. 851-852.

1075. TANDORI Dezső: Csorba Győzőnek az 1991-es évben, két-világ-se-jén. [Vers.] = Csorba (903). 33.

1076. TŰZ Tamás: Vers Rómába. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Sorsunk. 1948. 4. 213-214. = Tiszteletadás (897). 21-23.

1077. TŰZ Tamás: Titkos küldetés. Csorba Győzőnek. [Vers.] = Csorba (903). 3.

1078. VALKÓ László: [Csorba Győzőnek.] [Grafika.] = Csorba (903). 27.

1079. VASADI Péter: Átengedni magunkon. Csorba Győzőnek szeretettel. [Vers.] = Csorba (903). 29.

1080. WEÖRES Sándor: Csorba Győzőnek. [Vers.] = W. S.: Merülő Saturnus. Bp. 1968, Magvető. 69. = W. S.: Egybegyűjtött írások. 2. köt. Bp. 1975, Magvető. 517. = Tiszteletadás (897). 30.

1081. WEÖRES Sándor: Győzőnek. [Vers.] = Jelenkor. 1976. 11. 981.

1082. WEÖRES Sándor: Amikor Csorba Győzővel hatvanévesek lettünk. [Vers.] = Kortárs. 1977. 2. 233. = Tiszteletadás (897). 95.

1083. WEÖRES Sándor: Csorba Győzőhöz írott leveleiből. = Jelenkor. 1989. 7-8 665-676.

 

HÍREK, TUDÓSÍTÁSOK, KÖSZÖNTŐK

1084. RUZSITS [Endre]: Új verseskötetének kiadására fordítja Csorba Győző elvtárs a Baumgarten-díjat. = Dunántúli Népszava. 1947. jan. 21. 6.

1085. GÉCZY József: Könyvkiadás Pécsett. Az Ocsúdó évek megjelenéséről. = Baranyai Művelődés. 1955. Május. 25-26.

1086. - -.: József Attila-díjat kapott Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1957. ápr. 7. 7.

1087. - -.: Csorba Győző szerzői estje. = Dunántúli Napló. 1959. nov. 14. 2.

1088. [HAMAR Imre] H.: Csorba Győző szerzői estje. = Dunántúli Napló. 1959. nov. 17. 5.

1089. - -.: Megalakult - tegnap - a Magyar Írók Szövetsége pécsi csoportja. Írószövetségi tagok: Takáts Gyula, Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József. Titkárnak Pákolitz Istvánt választották meg. = Dunántúli Napló. 1961. ápr. 21. l.

1090. - - .: Irodalmi matiné a szabadegyetemen. Vendégek: Takáts Gyula, Csorba Győző, Pákolitz István, Bárdosi Németh János, Pál József, Kende Sándor. = Dunántúli Napló. 1961. júl. 30. 4.

1091. HAMAR Imre: Kiváló népművelő: Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1961. aug. 13. 2.

1092. - - .: Nagysikerű irodalmi est Pécs város Művelődési Házában. Bevezetőt mondott Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1961. okt. 17. 2.

1093. - -.: Faust. Goethe remekművének II. részét adták elő a Városi Művelődési Házban. Bevezetőt mondott Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1962. febr. 20. 2.

1094. SZÜTS István: Nagysikerű irodalmi est Pécsett. A könyvheti estet Tüskés Tibor vezette be, részt vett rajta Csoóri Sándor, Hunyady József, Pál József, Veres Péter, Hárs György, 'I'hiery Árpád, Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1962. máj. 29. 5.

1095. [LÁZÁR Ervin] L.: Lányok napfényben. Vitaest Bertha Bulcsu könyvéről a Jelenkor szerkesztőségében. A vitaindítót Csorba Győző tartotta. = Pécsi Esti Napló. 1962. okt. 27. 2.

1096. (T. Sz.): Havi folyóirat lett a Jelenkor. 1963. január 1-től a Jelenkor főfoglalkozású szerkesztője Tüskés Tibor. Rovatvezető: Bertha Bulcsu (próza), Csorba Győző (vers), Lázár Ervin (tördelőszerkesztő). = Dunántúli Napló. 1962. dec. 24. 2.

1097. - - .: A Jelenkor-est vendégei. A Jelenkor ötéves fennállását ünneplő irodalmi est vendégei ma a Városi Művelődési Házban Fodor András, Takáts Gyula, Tersánszky Józsi Jenő és Weöres Sándor, továbbá Bárdosi Németh János, Csorba Győző, Pákolitz István, Örsi Ferenc, Pál József, Thiery Árpád, Tüskés Tibor, Bertha Bulcsu. = Dunántúli Napló. 1963. okt. 20. 4.

1098. - -.: Odaítélték a művészeti díjakat. A megyei művészeti nagydíjat Csorba Győző kapta. = Dunántúli Napló. 1963. nov. 3. 2. = Dunántúli Napló. 1963. nov. 5. 1.

1099. SZEDERKÉNYI Ervin: Csorba Győző szerzői estje. = Dunántúli Napló. 1966. febr. 1. 9.

1100. - -.: Február 25-én Zalaegerszegen Jelenkor-est lesz Bárdosi Németh János, Bertha Bulcsu, Csorba Győző, Pákolitz István, Pál József és Szederkényi Ervin részvételével. = Dunántúli Napló. 1966. febr. 24. 4.

1101. - -.: A költészet napja... Ma este a szabolcsfalui művelődési házban Csorba Győző és Bertók László költőkkel találkozik a közönség. = Dunántúli Napló. 1966. ápr. 13. 4.

1102. - -.: Köszöntő. Csorba Győző ötven éves. = Jelenkor. 1966.10. 930.

1103. - -.: Pécsi írók Székesfehérváron. Ma este Bertha Bulcsu, Csorba Győző, Thiery Árpád, Pákolitz István és Szederkényi Ervin szerepelnek irodalmi esten Székesfehérváron. = Dunántúli Napló. 1966. okt. 8. 3.

1104. - .: Irodalmi est Szentlőrincen. Csorba Győző költőt hívta meg a körzeti könyvtár és a Nőtanács. = Dunántúli Napló. 1966. dec. 13. 5.

1105. - -.: Ankét a mai magyar irodalomról. Czine Mihály előadása. Bevezetőt mondott Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1966. dec. 17. 1.

1106. --.: Október 18-án magyar íróküldöttség utazott Jugoszláviába. Tagjai: Darvas József, Csorba Győző, Gyárfás Miklós, Nagy László, Palotai Boris, Pilinszky János, Szederkényi Ervin. Belgrádban, Kragujevácon és Újvidéken szerepeltek. = Jelenkor. 1967. 11. 1087.

1107. --.: Jelenkor-est volt november 24-én Székesfehérvárott Bertha Bulcsu, Csorba Győző és Pákolitz István részvételével. = Jelenkor. 1967. 12. 1184.

1108. - -.: A szarajevói Zivot című irodalmi folyóirat november-decemberi számában félíves összeállítással mutatta be Csorba Győző költőt. = Jelenkor. 1967. 12. 1184. = Dunántúli Napló. 1967. dec. 12. 4.

1109. - -.: Jelenkor-vita. Április 30-án a folyóirat 1968. januári, februári és márciusi számát értékeli Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1968. ápr. 30. 4.

1110. - - .: Megjelent Csorba Győző József Attila-díjas költő Lélek és ősz című új kötete. = Dunántúli Napló. 1968. máj. 12. 7.

1111. - -.: Ifjúsági írók konferenciája Siklóson. Hozzászólt Csorba Győző is. = Dunántúli Napló. 1968. jún. 9. 9.

1112. - -.: Tegnap kezdődtek az Irodalomtanítási Napok Pécsett. Ma délután író-olvasó találkozó is lesz Bertha Bulcsu, Csorba Győző és Tatay Sándor részvételével. = Dunántúli Napló. 1968. jún. 26. 4.

1113. - -.: Húsz pályamű Pécs város címerére... Jövő héten ül össze a zsűri. A zsűriben - többek között - Csorba Győző és Martyn Ferenc szerepel. = Dunántúli Napló. 1968. szept. 4. 4.

1114. - - .: Lemle Géza síremlékét avatták fel tegnap a pécsi temetőben, ahol Csorba Győző Inkább a válasz című, Lemle Géza szelleméhez írt versét szavalta el... = Dunántúli Napló. 1968. okt. 18. 4.

1115. - -.: Csorba Győző a Magyar Írók Szövetsége megbízásából április első felében tíznapos nemzetközi találkozón vett részt a jugoszláviai Szarajevóban. = Jelenkor. 1969. 5. 510.

1116. - - .: A könyvhét mai programja keretében Csorba Győző találkozik az olvasókkal a Siklósi Gimnáziumban, délután 17 órakor. = Dunántúli Napló. 1969. jún. 4. 4.

1117. - -.: Csorba Győző József Attila-díjas költő kéthónapos olaszországi útra indul július elején Rómába. = Dunántúli Napló. 1969. jún. 28. 4.

1118. - .: Csorba Győző készülő művéről lesz szó a Kossuth Rádió irodalmi lapjának, a Gondolatnak a szerdai adásában, este 21 óra 13 perckor. = Dunántúli Napló. 1970. nov. 10. 5.

1119. MARAFKÓ László: Csorba Győző szerzői estje. "Segítek élni..." = Dunántúli Napló. 1970. jan. 4. 10.

1120. - -.:1970. november 9-én rendezték Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban Csorba Győző estjét. Weöres Sándor mondott bevezetőt. = Jelenkor. 1971. 1. 88-92.

1121. - -.: Csorba Győző a Tanárképző Főiskolán író-olvasó találkozón vett részt. = Dunántúli Napló. 1971. ápr. 29. 4.

1122. .: Csorba Győző is szerepel az elmúlt két évtized magyar líráját bemutató finn antológiában, amely Kaivojen maa címmel jelent meg Helsinkiben. A költő tizenkét versét Anna-Maija Raittila fordította. = Jelenkor. 1971. 5. 479.

1123. - -.: 1972 irodalmi és művészeti díjasai. Csorba Győző a József Attila-díj első fokozatát kapta. = 1130. Élet és Irodalom. 1972. 14. 4.

1124. - -.: TV-film a Jelenkorról. Szederkényi Ervin, Arató Károly, Csorba Győző, Tüskés Tibor és Thiery Árpád nyilatkozik. Rendező Oláh Gábor. = Dunántúli Napló. 1972. okt. 8. 10.

1125. [FÖLDESSY Dénes] F. D.: Csorba Győző tiszteletére. Janus Pannonius klubest. = Dunántúli Napló. 1972. okt. 17. 5.

1126. - -.: Kiállításon mutatták be Pécsett Martyn Ferenc "Petőfi olvasása közben" című rajzsorozatát, mely még ebben az évben albumban jelenik meg a Képzőművészeti Alap Kiadónál Csorba Győző előszavával. = Jelenkor. 1973. 3. 288. Vö.: 717.

1127. − −.: "Illusztráció és újjáteremtés" címen az irodalmi kísérőrajzokról beszélgetett Martyn Ferenc festőművésszel Csorba Győző április 26-án a pécsi Bartók Klubban. = Jelenkor. 1973. 6. 575.

1128. - -.: Csorba Győző és Pákolitz István megjutalmazása a Pest-Buda-Óbuda egyesítésének jubileumára írt költeményeikért. = Dunántúli Napló. 1973. szept. 7. 4.

1129. - -.: A Budapest centenáriumára készített Zsolnay-díszkutat - Fürtös György alkotását - augusztus 17-én avatták fel a Várban. A kút palástján Csorba Győző és Pákolitz István verssorai olvashatók. = Jelenkor. 1973. 9. 864.

1130. - -.: Jelenkor-estet rendeztek szeptember 10-én Komlón a Zrínyi Ifjúsági Klubban Csorba Győző, Szederkényi Ervin és Tüskés Tibor részvételével. = Jelenkor. 1973. 10. 959.

1131. - -.: Jelenkor-estet rendeztek Székesfehérváron október 22-én Arató Károly, Csorba Győző, Pákolitz István és Szederkényi Ervin részvételével. = Jelenkor. 1973. 11. 1055.

1132. - -.: Jelenkor-estet rendeztek március 19-én a pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetem kollégiumában. Az esten Csorba Győző, Marafkó László, Pákolitz István és Szederkényi Ervin vett részt. = Jelenkor. 1974. 5. 480.

1133. - -.: A költészet napja alkalmából Csorba Győző Hódmezővásárhelyen, Pécsett és Szegeden vett részt irodalmi esten, író-olvasó találkozón. = Jelenkor. 1974. 5. 480.

1134. - -.: A Jelenkorról nevezték el a pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola könyvtárát. Az avató ünnepségen Csorba Győző és Pákolitz István vett részt. = Jelenkor. 1974. 5. 479.

1135. - -.: Az ünnepi könyvhét pécsi központi ünnepségét június 3-án rendezik a Hírlapolvasóban Baranyi Ferenc, Csoóri Sándor, Csorba Győző, Nemeskürty István, Pákolitz István és Pál Rita részvételével. = Jelenkor. 1974. 6. 576.

1136. - -.: A Pécsi Napok Tokajban rendezvénysorozatában október 28-án Csorba Győző és Pákolitz István irodalmi esten vett részt a tokaji Művelődési Otthonban. = Jelenkor. 1974. 12. 1151.

1137. BALÁZS Tiborné: A Jelenkor lírája Mohácson. Pécsi költők estje. Bertók Lászlót és Csorba Győzőt Szederkényi Ervin mutatta be. = Dunántúli Napló. 1975. jan. 24. 1.

1138. SZITA László: A pécsi demokratikus újságírás történetéből. Irodalmi lapok. Az Irány c. hetilap és az Ív, amelyet Csorba Győző szerkesztett. = Dunántúli Napló. 1975. febr. 26. 6.

1139. - -.: A Mohácsi Városi Könyvtár Jelenkor-estek sorozatában január 20-án Bertók László, Csorba Győző és Szederkényi Ervin találkozott az olvasókkal. = Jelenkor. 1975. 4-5. 479.

1140. - -.: Az Írószövetség Dél-dunántúli Csoportja vitaestet rendezett február 11-én a Jelenkor szerkesztőségében Bárdosi Németh János: A lélek lángjai, Csorba Győző: Anabázis és Pákolitz István: Koronák című új verseskötetéről. A három kötetet Békés Sándor, Szederkényi Ervin és Tüskés Tibor ismertette, a vitát Arató Károly vezette. = Jelenkor. 1975. 4-5. 480.

1141. - -.: Jelenkor-estet rendezett február 24-én Szekszárdon a Tolna Megyei OTP. A rendezvényen Csorba Győző, Pákolitz István és Szederkényi Ervin képviselte a folyóiratot. = Jelenkor. 1975. 4-5. 480.

1142. - -.: A Mechlabor pécsi üzemének művészeti köre író-olvasó találkozót rendezett február 26-án Csorba Győző részvételével. A költő új verseskötetét Szederkényi Ervin ismertette. = Jelenkor. 1975. 4-5. 480.

1143. - -.: Átadták a Janus Pannonius Művészeti Érmeket, többek között Csorba Győzőnek. = Dunántúli Napló. 1975. ápr. 2. l.

1144. - -.: Janus Pannonius Művészeti Érmet adományozott a Baranya Megyei Tanács Csorba Győző költőnek és Eck Imre koreográfusnak. = Jelenkor. 1975. 6. 575.

1145. - -.: Eugen Eschner: Gergő király című mesejátékát mutatta be november 1-én a Pécsi Nemzeti Színház gyermekszínháza, Vass Károly rendezésében. A darabot Csorba Győző fordította. = Jelenkor. 1975. 12. 1152.

1146. - -.: Csorba Győző tizenhárom válogatott versét jelentette meg Március címmel a Békéscsabai Megyei Könyvtár. A bibliofil kötetet Martyn Ferenc rajzai díszítik. = Jelenkor. 1976. 1. 96.

1147. - -.: Megalakult a Fiatal Pécsi Írók Köre az Ifjúsági Ház szervezésében. Első estjüket Csorba Győző nyitotta meg március 26-án. = Jelenkor. 1976. 5. 480.

1148. - -.: Az MTA Pécsi Bizottságának sorozatában "Csorba Győző költészetének zenei világa" címmel tartott előadást Péczely László május 4-én a Doktor Sándor Művelődési Központban. = Jelenkor. 1976. 6. 576.

1149. - -.: Csorba Győző és Takáts Gyula költői estjét rendezték meg május 28-án a Fészek Művészklubban. Szerkesztette Fodor András, bevezette Kormos István és Jékely Zoltán. = Jelenkor. 1976. 7-8. 768.

1150. - -.: Csorba Győző és Vészi Endre hatvan éves. = Kritika. 1976. 11. 2.

1151. - -.: Csorba Győző hatvanéves. = Népszabadság. 1976. nov. 19. 7.

1152. .: Csorba Győző kitüntetése. Hatvanadik születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést kapta a költő. = Magyar Nemzet. 1976. nov. 19. 4.

1153. TAKÁCS Gyula: Csorba Győző köszöntése 1976. nov. 19-én a Baranya megyei Tanácson. = Baranyai Művelődés. 1976. 4. 3.

1154. - -.: Csorba Győző 60. születésnapja alkalmából irodalmi estet tartanak holnap este Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. Az ünnepeltet író- és költőtársai köszöntik műveik felolvasásával. = Somogyi Néplap. 1976. nov. 20. 4.

1155. - -.: Csorba Győzőt köszöntötték Baranya és Pécs vezetői. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 20. 1.

1156. [ÉZSIÁS Erzsébet] É. E.: Csorba Győző 60 éves. = Nógrád. 1976. nov. 21. 5.

1157. SZEDERKÉNYI Ervin: Csorba Győző hatvan éves. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 21. 4.

1158. V. Á.: Irodalmi est Csorba Győző tiszteletére Pécsett a Doktor Sándor Művelődési Központban. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 22. 2.

1159. - -.: Irodalmi est Csorba Győző tiszteletére. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 23. 2.

1160. - -.: Csorba Győző 60. születésnapján ünnepi estet rendeztek november 21-én Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. Az esten művével köszöntötte a költőt Arató Károly, Bárdosi Németh János, Bertha Bulcsu, Bertók László, Bisztray Ádám, Fodor András, Galambosi László, Kalász Márton, Kende Sándor, Kiss Dénes, Kormos István, Makay Ida, Pákolitz István, Takáts Gyula, Thiery Árpád. = Jelenkor. 1976. 12. 1152.

1161. DOROGI Zsigmond: Csorba Győző hatvan éves. = Gondolat. A Magyar Rádió irodalmi lapja. Kossuth Rádió. 1976. dec. 8.

1162. - -.: Rákos Sándor műfordításaiból és poémáiból összeállított műsorral ünnepelt a Pécsi Orvosegyetemi Színpad december 17-én a Doktor Sándor Művelődési Központban. Az esten Csorba Győző mondott bevezetőt. = Jelenkor. 1977. l. 96.

1163. - -.: Az Ünnepi Könyvhét alkalmából irodalmi estet rendeztek május 30-án a pécsi Ifjúsági Házban Csorba Győző, Kalász Márton, Kertész Ákos, László Lajos, Palotai Boris és Pál József részvételével. = Jelenkor. 1977. 6. 576.

1164. [WALLINGER Endre] W. E.: "Miben a hűség gyökere?..." Csorba Győző-est a Kossuth Rádióban. = Dunántúli Napló. 1977. jún. 11. 2.

1165. CSÁNYI László: Csorba Győző vendégeként. A Kossuth Rádió Csorba Győző-estjéről. = Tolna Megyei Népújság. 1977. jún. 14. 4.

1166. - -.: "Cselekményesség, feszültség, katarzis az ifjúsági irodalomban" címmel kerekasztal-beszélgetést rendezett Pécsett június 8-án a KISZ Baranya megyei Bizottsága és az Írószövetség ifjúsági irodalmi szakosztálya. Földes Péter vitaindítója után - többek között - Csorba Győző is felszólalt. = Jelenkor. 1977. 7-8. 767.

1167. - -.: Pécs Város Művészeti Díját kapta Észrevételek című verseskötetéért és Kettőshangzat című műfordításkötetéért Csorba Győző. = Jelenkor. 1977. 9. 864.

1168. (pálffy): Angelika-sarokasztal. Kettős tükörben. = Esti Hírlap. 1977. okt. 25. 3.

1169. [WALLINGER Endre] W. E.: Ady-szoboravatás Pécsett. Melocco Miklós szobrát Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár avatta fel. A Magyar Írók Szövetsége Dél-dunántúli Csoportja és a Jelenkor Szerkesztősége nevében Csorba Győző, Bertók László és Szederkényi Ervin helyezett el koszorút. = Dunántúli Napló. 1977. nov. 18. 1.

1170. - -.: Összegyűjtött versek címmel Csorba Győző 1936-tól napjainkig írott verseit jelentette meg a Magvető Könyvkiadó. A kötet Csorba Győző önéletrajzi vallomását, több fényképét is tartalmazza. A fülszöveget Weöres Sándor írta. - Dunántúli Napló. 1979. jún. 4. 9.

1171. - -.: Baranya megyei Tárlat címmel nyílt kiállítás a Pécsi Galériában. A kiállítást Csorba Győző nyitotta meg szeptember 17-én. = Jelenkor. 1978. 10. 987.

1172. - -.: "Köszöntjük a 20 éves Jelenkort". Bevezeti Csorba Győző. Szerkeszti Albert Zsuzsa. Kossuth Rádió, 1978. okt. 25. 19. 15-20.00 óra. = Rádió és TV Újság. 1978. okt. 29. 8.

1173. - -.: Jelenkor-estet rendezett február 12-én a Kossuth Klubban a TIT budapesti irodalmi szakosztálya, a Magyar Írók Szövetsége és a Magyar Rádió irodalmi osztálya. Az esten Bertha Bulcsu, Bertók László, Csorba Győző, Mészöly Miklós, Pákolitz István, Szederkényi Ervin és Takáts Gyula képviselte a folyóiratot. Bevezetőt mondott Kenyeres Zoltán, házigazda Bata Imre volt. Közreműködött Csernus Mariann, Avar István, Szokolay Ottó. = Jelenkor. 1979. 2. 288. = Dunántúli Napló. 1979. febr. 11. 6. = Esti Hírlap. 1979: febr. 10. 5. = Magyar Nemzet. 1979. febr. 6. = Népszava. 1979. febr. 10. 6.

1174. - -.: Költészetnapi találkozók... Csorba Győző április 9-én a komlói Május 1. Művelődési Házban válaszol olvasói kérdéseire. Közreműködik ifj. Kőműves Sándor színművész. = Dunántúli Napló. 1979. ápr. 8. 12. = Dunántúli Napló. 1979. ápr. 10. 2.

1175. - -.: Pécsiek a rádióban. Kedden, május 8-án a Petőfi Rádió Mindenki könyvtára műsorában Csorba Győző: Válogatott versek című könyvét mutatja be Borbély Sándor. = Dunántúli Napló. 1979. máj. 6. 12.

1176. - -.: Az ünnepi könyvhét központi rendezvényének vendégei június 4-én a pécsi Ifjúsági Házban Csorba Győző, Dobai Péter, Fekete Gyula, Fodor András, Pákolitz István, Parti Nagy Lajos és Vészi Endre voltak. = Jelenkor. 1979. 7-8. 768.

1177. - -.: Csorba Győző-bibliográfia jelent meg a Baranya Megyei Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár közös kiadásában. Összeállította: Tüskés Tibor. = Jelenkor. 1979. 9. 864.

1178. [GÁLLOS Orsolya] G. O.: Pákolitz István köszöntése. Szerzői est a Doktor Sándor Művelődési Házban. Bevezette: Pomogáts Béla. A műsorban Csorba Győző és Bertók László is felolvasta egy-egy, Pákolitz Istvánt köszöntő versét. = Dunántúli Napló. 1979. szept. 18. 2. = Jelenkor. 1979. 10. 959.

1179. - -.: Jelenkor irodalmi estet és ankétot rendeztek hétfőn, október 22-én a dombóvári művelődési központban, Csorba Győző, Parti Nagy Lajos és Szederkényi Ervin részvételével. - Dunántúli Napló. 1979. okt. 23. 4. = Jelenkor. 1979. 11. 1056.

1180. BELLASEVICH Miklósné: Gondolatok a Jelenkorestről. Nagykanizsán az Erkel Művelődési Házban november 26-án Szederkényi Ervin, Tüskés Tibor és Csorba Győző részvételével emlékeztek meg a Jelenkor "huszadik" születésnapjáról. = Zalai Hírlap. 1979. dec. 9. 7.

1181. - -.: "A hónap művészei." Csorba Győző szerzői estje április 15-én a pécsi Ifjúsági Házban. = Dunántúli Napló. 1980. ápr. 13. 10.

1182. [BODÓ László) (bodó): "A hónap művészei." Beszámoló Csorba Győző április 15-i estjéről. = Dunántúli Napló. 1980. ápr. 17. 2.

1183. - -.: "A hónap művészei": Csorba Győző, Eck Imre, Gyermán István és Marczis Demeter a Komarov Gimnáziumban vettek részt tegnap este diák-munkás- és művésztalálkozón. = Dunántúli Napló. 1980. ápr. 26. 4.

1184. - -.: Csorba Győző költő, Eck Imre koreográfus, Gyermán István hegedű-művész és Martyn Ferenc festőművész szerepelt Pécsett áprilisban, "A hónap művészei" rendezvénysorozatában. Csorba Győző szerzői estjét 15-én rendezték az Ifjúsági Házban. A zárómatiné ugyanott volt 27-én. = Jelenkor. 1980. 5. Borító 3.

1185. - .: Fél korsó hiány címmel megjelent négy fiatal pécsi költő - Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György - verseinek antológiája a KISZ Baranya megyei Bizottságának kiadásában. A kötetet Bertók László szerkesztette, Csorba Győző írt hozzá előszót. = Jelenkor. 1980. 7-8. Borító 3.

1186. - -.: Magyar Múzsa. Csorba Győző estjének rádiófelvétele, amely szeptember 29-én lesz Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Központban. Bevezeti Koczkás Sándor. A verseket elmondja Szabó Sándor, Gáti József, Vajda László, Csernus Mariann, Almási Éva, Dibusz Éva. Közreműködik Sz. Simonfai Mária és Szkladányi Péter. Szerkeszti Dénes István. Rendezi Cserés Miklós. = Dunántúli Napló. 1980. szept. 28. 10.

1187. [HAVASI JÁNOS) - havasi : Verseiben él igazán. Csorba Győző költői műsora. Nyilvános felvétel a pécsi Doktor Sándor Művelődési Központban. = Dunántúli Napló. 1980. okt. 1. 5.

1188. - -.: Pécsiek a rádióban. A hét költője Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1980. okt. 19. 10.

1189. HAVASI János: Vallott a besurranó szerkesztő. Galsai Pongrác estje a Baranya Megyei Könyvtárban. Az íróval Csorba Győző beszélgetett. = Dunántúli Napló. 1980. okt. 29. 5.

1190. - -.: Csorba Győző: A világ küszöbei. Híradás a könyv megjelenéséről. = Dunántúli Napló. 1981. máj. 31. 9.

1191. - -.: Az Ünnepi Könyvhét Baranya megyei megnyitóját Siklóson rendezik május 29-én, a vár dísztermében, Bertha Bulcsu, Bertók László, Csorba Győző és Csurka István részvételével. = Jelenkor. 1981. 6. Borító 3.

1192. [WALLINGER Endre] (w. e.): Beszélgetés Kopányi Györggyel Pécsett a Megyei Könyvtár "Ars poetica" sorozatában. Az íróval Csorba Győző beszélgetett. = Dunántúli Napló. 1981. nov. 24. 5.

1193. - -.: Irodalmi kávéház-estek. A TIT és a Nádor Kávéház irodalmi kávéház sorozata vendégei december 16-én este 7 órai kezdettel Avar István színművész és Csorba Győző költő. = Dunántúli Napló. 1981. dec. 5. 4.

1194. - -.: Csorba Győzővel találkozhat a közönség január 26-án, kedden este 6 órakor a Nagykanizsai Városi-Járási Könyvtárban. Bemutatja Tüskés Tibor. Közreműködik Koszta Gabriella. = Népszava. 1982. jan. 26. 4.

1195. [WALLINGER Endre) W. E.: Irodalmi kávéház. Csorba Győző-est a Nádor kávéházban. A verseket Avar István mondta el, vele és a költővel Szabó Zsolt beszélgetett. = Dunántúli Napló. 1982. jan. 30. 13.

1196. - -.: Csorba Győző hatvanötödik születésnapjára Ritmus, rend zene címmel bibliofil verseskötetet készített a Pécsi Szikra Nyomda. A kötet a költő 24 versét tartalmazza, tipográfiáját Szántó Tibor tervezte, s Martyn Ferenc 7 rajza van benne. = Jelenkor. 1982. 2. Borító 3.

1197. - -.: Csorba Győző kapta eddigi életművéért a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja Irodalmi Szakosztálya 1981. évi emlékplakettjét és a vele járó jutalmat. = Jelenkor. 1982. 3. Borító 3.

1198. - -.: Finn költői estet rendeztek június 1-én a pécsi Mozgalmi Házban. A műsorban közös finn-magyar szavakra írtjátékos versekkel szerepelt Bertók László, Csorba Győző, Kiss Dénes, Pákolitz István, Sumonyi Zoltán, Tandori Dezső. Az est műsorát a magyar és a finn rádió is rögzítette. = Jelenkor. 1982. 7-8. Borító 3.

1199. --.: Emlékünnepséget rendeztek szeptember 4-5-én Keszthelyen, az 1932-es Balatoni Íróhét 50. évfordulója alkalmából... A rendezvényen szerkesztőségünket Bertók László és Csorba Győző képviselte. = Jelenkor. 1982. 10. Borító 3.

1200. - -.: A Baranya Megyei Könyvtár "Ars poetica" sorozatában Mészöly Miklós szerepelt. Az íróval Csorba Győző beszélgetett. = Jelenkor. 1982. 11. Borító 3.

1201. - -.: A Magyar Televízió irodalmi osztálya és a Pécsi Körzeti Stúdió február 1-én sugárzás előtti vetítésen mutatta be szerkesztőségünkben Egyvárosú ország (a stúdió vendége Hallama Erzsébet) és A város oldalában (Csorba Győző világa) című műsorait. = Jelenkor. 1983. 2. Borító 3.

1202. [GÁRDONYI Tamás] G. T.: Gyarmathy Tihamér kiállítása a Pécsi Galériában. Megnyitotta Csorba Győző. = Dunántúli Napló. 1983. ápr. 16. 12.

1203. - -.: Nívódíjat kapott Csorba Győző Janus Pannonius válogatott munkáinak válogatásáért, szerkesztéséért... = Dunántúli Napló. 1983. máj. 21. 12.

1204. - -.: Dedikálás, kiállításmegnyitó. A pécsi Jókai téren az Ünnepi Könyvhét vendégei közül Fodor András, Csorba Győző és Örsi Ferenc dedikálták műveiket. = Dunántúli Napló. 1983. máj. 29. 3.

1205. [GÁRDONYI Tamás] G. T.: Portréfilm Csorba Győzőről. Július 21-én vetítette a televízió a 2-es programban Csorba Győzőről készített filmjét. Műsorvezető Koczkás Sándor volt. Rendezte Babiczky László. = Dunántúli Napló. 1983. júl. 23. 11.

1206. [GÁRDONYI Tamás] G. T.: Televízió. A hetvenéves Weöres Sándort köszönti a Magyar Televízió október 16-án. Megszólal a műsorban Csorba Győző, Szederkényi Ervin, Takáts Gyula és Tüskés Tibor is. = Dunántúli Napló. 1983. okt. 8. 11.

1207. [HALLAMA Erzsébet] H. E.: Egy óra Weöres Sándorral. Portréfilm a tévében Csorba Győző, Szederkényi Ervin, Takáts Gyula és Tüskés Tibor közreműködésével. A kérdező Czigány György. = Dunántúli Napló. 1983. okt. 18. 5.

1208. - -.: Weöres Sándor-est Pécsett. Ma este 7 órakor a TIT Bartók Klubjában köszöntik a 70 éves költőt. Bevezetőt mond Csorba Győző. - Dunántúli Napló. 1983. dec. 7. 4.

1209. - -.: December 5-én Pécsett, az Ifjúsági Ház "Irodalmi Műhelyek" sorozatában Jelenkor-estet tartottak, Csorba Győző, Hallama Erzsébet, Lázár Ervin, Parti Nagy Lajos és Szederkényi Ervin részvételével. = Jelenkor. 1984. 1. Borító 3.

1210. - -.: A Szélkiáltó Együttes Szelet kiabálunk című televíziós műsorát előzetes vetítésen mutatta be január 17-én szerkesztőségünkben a Magyar Televízió Pécsi Stúdiója. A műsorban, többek között, Csorba Győző verse hangzik el. = Jelenkor. 1984. 2. Borító 3.

1211. - -.: Csorba Győző Simeon tűnődése című verseskötetének megjelenése alkalmából irodalmi estet rendeznek február 7-én a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. A költővel Szederkényi Ervin beszélget. = Jelenkor. 1984. 2. Borító 3.

1212. - -.: Csorba Győző-est lesz ma, február 7-én a Várkonyi Nándor Fiók-könyvtárban. - Dunántúli Napló. 1984. febr. 7. 4.

1213. [GÁRDONYI Tamás) G. T.: Életünk fényes pillanata. Csorba Győző irodalmi estje február 7-én. =Dunántúli Napló. 1984. febr. 9. 5.

1214. - -.: A Sodobnost (Jelenkor) című szlovén irodalmi folyóirat ankétot rendezett a mai költészet kérdéseiről európai költők részvételével. Az 1984. évi első számban Csorba Győző és Ágh István esszéjét és néhány versét olvashatjuk Joze Olaj fordításában. = Jelenkor. 1984. 3. Borító 3.

1215. GÁLLOS Orsolya: Az Ünnepi Könyvhét városi megnyitója volt tegnap este a Helyőrségi Klubban. Vendégek Csorba Győző, Károlyi Amy, Kolozsvári Grandpierre Emil, Örsi Ferenc, Takáts Gyula, Tatay Sándor, Weöres Sándor voltak. Házigazda Szederkényi Ervin. = Dunántúli Napló. 1984. máj. 26. 1.

1216. - -.: Befejeződött az egyetemi napok rendezvénysorozata. Tegnap délután az egyetem aulájában a pécsi egyetemen végzett írók-költők - Csorba Győző, Kolozsvári Grandpierre Emil, Örsi Ferenc, Takáts Gyula, Tatay Sándor, Weöres Sándor - vettek részt író-olvasó találkozón. = Dunántúli Napló. 1984. máj. 27. 3.

1217. - -.: Martyn Ferenc festőművészt köszöntötték tegnap Pécsett a Jelenkor szerkesztőségében 85. születésnapja alkalmából. A művészeti szövetségek nevében Csorba Győző mondott köszöntőt. = Dunántúli Napló. 1984. jún. 6. 5.

1218. - -.: Pécsi írók Jugoszláviában. A Baranya megyei Könyvtár és az Eszéki Városi Könyvtár cserekapcsolata alapján a jugoszláviai Baranyába és Szlavóniába látogat november 14-16-án Bertók László, Csorba Győző és László Lajos. Irodalmi esteken, találkozókon vesznek részt. = Jelenkor. 1984. 11. Borító 3.

1219. - -.: Janus Pannonius emlékülést rendeznek Pécsett október 22-én, a költő születésének 550. évfordulója alkalmából. Csorba Győző, Kovács Sándor Iván, Boda Miklós, G. Sándor Mária és Tüskés Tibor tart előadást. = Jelenkor. 1984. 11. Borító 3.

1220. - -.: Kalász Márton 50. születésnapja alkalmából szerzői estet rendeztek január 25-én Budapesten, a Fészek Művészklubban. Köszöntőt mondott Csorba Győző. = Jelenkor. 1985. 2. Borító 3.

1221. - -.: A Baranyai Művelődés új számának közleményei közül figyelmet érdemel Gárdonyi Tamás: A költő, ha könyvtáros című interjúja Csorba Győzővel. = Jelenkor. 1985. 4. Borító 3.***** A hivatkozott interjú nincs fölvéve a bibliográfiába!

1222. - -.: Kitüntetések április évfordulóján. Kossuth-díjat kapott - többek között - Csorba Győző... = Dunántúli Napló. 1985. ápr. 3. 4.

1223. - -.: Kossuth-díj, 1985. = Népszabadság. 1985. ápr. 3. 5. = Magyar Nemzet. 1985. ápr. 3. 5. = Magyar Hírlap. 1985. ápr. 3. 5. = Népszava. 1985. ápr. 3. 5.

1224. - -.: Költészet napi dedikálás Pécsett. Április 10-én a Szép versek című antológiát dedikálják a Magyar Írók Könyvesboltjában Bertók László, Csorba Győző, Csordás Gábor és Pákolitz István. = Dunántúli Napló. 1985. ápr. 10. 4.

1225. - -.: Jelenkor-estet rendezett Miskolcon, április 29-én a Városi Könyvtár és az Észak-magyarországi Írócsoport Bertók László, Csorba Győző és Szederkényi Ervin részvételével, akik másnap a Napjaink szerkesztőségébe is ellátogattak. = Jelenkor. 1985. 5. Borító 3.

1226. [HORPÁCSI Sándor] H. S.: Jelenkor-est Miskolcon a Magyar Akadémiai Bizottság. székházban Szederkényi Ervin, Csorba Győző és Bertók László részvételével. = Észak-Magyarország. 1985. máj. 6. 4.

1227. BOZSIK László: A könyvhét ünnepi rendezvénye. A központi író-olvasó találkozó vendégei tegnap Pécsett Csorba Győző, László Lajos, Rab Zsuzsa és Vészi Endre voltak. Bevezetőt mondott és a vendégekkel beszélgetett Szederkényi Ervin. = Dunántúli Napló. 1985. jún. 4. l.

1228. - -.: Csorba Győző irodalmi estjét október 7-én tartották Kaposvárott a Megyei Könyvtárban. A költővel Bertók László beszélgetett. Közreműködött Balázs István és Nemes Melinda. = Jelenkor. 1985. 11. Borító 3.

1229. [NÁDOR Tamás) N. T.: A Magyar Rádió az Elefántos házban. A "Péntektől péntekig" - Pécsett. Zsoldos Péter a "Könyvről könyvért" irodalmi rejtvényműsorban Csorba Győzővel készít riportot. = Dunántúli Napló. 1986. júl. 16. 5.

1230. - -.: Csorba Győző köszöntése. Október 15-én a pécsi Mozgalmi Házban író-olvasó találkozón vesz részt a költő. Dr. Tóth István beszélget vele. = Jelenkor. 1986. 11. Borító 3.

1231. - -.: Csorba Győző Kossuth-díjas költőt köszöntötték hetvenedik születésnapja alkalmából szerdán szülővárosában, Pécsett... = Népszava. 1986. okt. 23. 6. = Magyar Nemzet. 1986. okt. 23. 6.

1232. [GÁLLOS Orsolya) G. O.: Kiállítás Csorba Győző tiszteletére az Apáczai Csere János Nevelési Központ Könyvtárában. Gyűjtötte és rendezte Tüskés Tiborné. Megnyitotta Bertók László. = Dunántúli Napló. 1986. okt. 29. 3.

1233. BOZSIK László: Új Könyvesbolt nyílt Pécsett. A Könyvértékesítő Vállalat első pécsi könyvesboltját nyitották meg tegnap. Csorba Győző és Parti Nagy Lajos a Magvető Kiadónál most megjelent kötetét dedikálta. = Dunántúli Napló. 1986. okt. 29. 5.

1234. - -.: Az eszéki Revija című folyóirat ez évi második számában Bertók László és Csorba Győző néhány versét is közli horvát nyelvű fordításban. = Jelenkor. 1986. 11. Borító 3.

1235. - -.: Tiszteletadás Csorba Győzőnek címmel megjelent Pécsett, a Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek sorozatában a Csorba Győző nov. 21-i, 70. születésnapját köszöntő kötet. Szerkesztette Tüskés Tibor. Martyn Ferenc rajzaival. = Jelenkor. 1986. 11. Borító 3.

1236. - -.: Csorba Győző köszöntése. Október 22-én a pécsi Apáczai Nevelési Központ Könyvtárában kiállítás és író-olvasó találkozó lesz. A kiállítást Tüskés Tiborné rendezte Csorba Győző- dokumentumokból. Bertók László nyitja meg. Az íróval Nemes Melinda előadóművész beszélget. - Október 29-én Budapesten, az MTA Zenetudományi Intézet Kodály-termében Nemes Nagy Ágnes és Csorba Győző estje lesz a "Vers és dal a Várban" sorozatban. - November 3-án a pécsi Ifjúsági Házban író-olvasó találkozó lesz Nemes Melinda közreműködésével. - November 12-én irodalmi est a Pécsi Egyetemi Színpadon a Janus Pannonius Tudományegyetem rendezésében. Bevezeti Bécsy Tamás egyetemi tanár, Csorba Győzővel Szederkényi Ervin beszélget. - November 14-én Budapesten a FÉSZEK Klubban lesz Csorba Győző-est. Bevezetőt mond Kalász Márton. = Jelenkor. 1986. 11. Borító 3.

1237. - -.: Találkozók Csorba Győzővel. A hetvenéves költőt köszöntik a Pécsi Egyetemi Színpadon és a budapesti FÉSZEK Klubban. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 12. 4.

1238. - -.: Csorba Győző = Magyar Képes Újság (Eszék). 1986. nov. 13. 17.

1239. - -.: Csorba Győzőt köszöntötték szerkesztőtársai a Jelenkor szerkesztő-ségében. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 19. 5.

1240. - -.: Csorba Győző köszöntése. = Népszabadság. 1986. nov. 21. 6.

1241. SZALONTAY Mihály: Csorba Győző hetvenéves. = Dolgozók Lapja (Tatabánya). =1986. nov. 22. 6. = Tolna Megyei Népújság. 1986. nov. 22. 10.

1242. - -.: Csorba Győző köszöntése a színházban. Labancz Borbála, Sólyom Katalin, Maronka Csilla, Csuja Imre, Gergely Róbert, Helyey László szín-művészek a költő műveiből adtak műsort. Bertók László, Pákolitz István, Makay Ida a Csorba Győzőhöz írt verseiket olvasták föl. Közreműködött Gy. Vass Ágnes hegedűművész, a Mecsek Fúvósötös és Lencsés Károly, Karácsony Angéla táncosok. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 28. 4.

1243. - -.: Ünnepi est a hetvenéves Csorba Győző tiszteletére. = Magyar Nemzet. 1986. nov. 28. 5.

1244. - -.: Csorba Győző szerzői estje Pécsett a Kamaraszínházban. = Népszava. 1986. nov. 28. 6.

1245. [HÁRSFAI István] H. I.: Hild-érmes Pécs. Ünnepi tanácsülés. Csorba Győző Pécs díszpolgára. = Dunántúli Napló. 1986. dec. 1. 1-2.

1246. - -.: Díszpolgárrá avatták Csorba Győző Kossuth-díjas költőt, aki hetven évvel ezelőtt született Pécsett, s azóta folyamatosan ott él és dolgozik. = Népszava. 1986. dec. 1. 8.

1247. - -.: A város felszabadulásának évfordulóján Hild-érem Pécsnek. Ez alkalommal avatták díszpolgárrá Csorba Győző Kossuth-díjas költőt. = Szolnok Megyei Néplap. 1986. dec. 1. 4.

1248. - -.: Egy hír, egy kép. A hetvenéves Csorba Győzőt köszöntötték a FÉSZEK Klubban. = Film, Színház, Muzsika. 1986. dec. 6. 22.

1249. - -.: Átadták az Áprily-díjat. = Népszabadság. 1987. ápr. 9. 9.

1250. - -.: Áprily-díj. = Élet és Irodalom. 1987. 17. 8.

1251. --.: Nívódíjat kapott Csorba Győző a Helikon Kiadónál megjelent, Janus Pannonius: Pajzán epigrammák című kötetének fordításáért. = Dunántúli Napló. 1987. máj. 30. 13. = Jelenkor. 1987. 7-8. Borító 3.

1252. - -.: Műfordítói tevékenysége elismeréséül Áprily-díjjal jutalmazták Csorba Győzőt. = Jelenkor. 1987. 5. Borító 3.

1253. - -.: Áprily-díj [1987.). = Szovjet Irodalom. 1987. 6. 181.

1254. - -.: Felavatták a Művészetek Házát, Köpeczi Béla művelődési miniszter jelenlétében. Csorba Győző a pécsi művészek nevében mondott köszönetet a ház létrehozóinak. = Dunántúli Napló. 1987. dec. 11. 1-2.

1255. HAVASI J[ános]: Jelenkor-matiné. Vendégek: Csorba Győző és Esterházy Péter. Házigazda: Parti Nagy Lajos. = Dunántúli Napló. 1988. márc. 21. 5.

1256. - -.: Az Ünnepi Könyvhét Baranya megyei központi rendezvényének íróvendégei Cseres Tibor, Csorba Győző, Galambosi László, Nádas Péter és Tüskés Tibor. A beszélgetést dr. Nagy Imre vezeti. = Jelenkor. 1988. 6. Borító 3.

1257. BOZSIK László: Nagysikerű író-olvasó találkozó Pécsett a Művészetek Házában. A június 3-i könyvheti megnyitó vendégei Cseres Tibor, Csorba Győző, Galambosi László, Nádas Péter, Tüskés Tibor voltak. Házigazda: Nagy Imre. = Dunántúli Napló. 1988. jún. 7. 1-2.

1258. - -.: Dél Géniusza címmel június 27-én a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a Magyar Rádió nyilvános rádiófelvételt rendezett Pécsett a Művészetek Házában. A műsor vendégei Bertók László, Csorba Győző és Tüskés Tibor voltak. = Jelenkor. 1988. 7-8. Borító 3.

1259. - -.: A Jelenkor megjelenésének 30. évfordulója alkalmából október 13-án jubileumi estet rendez a Pesti Vigadó. Bertók László, Csorba Győző, Kalász Márton, Makay Ida, Parti Nagy Lajos és Pákolitz István versei hangzanak el a szerzők, valamint Töreky Zsuzsanna és Vallai Péter színművészek előadásában. = Jelenkor. 1988. 10. Borító 3.

1260. [GÁRDONYI Tamás] G. T.: Harminc éves a Jelenkor. Irodalmi est Budapesten. = Dunántúli Napló. 1988. okt. 15. 9.

1261. - -.: Bertók László, Csorba Győző és Hallama Erzsébet író-olvasó találkozókon vett részt a jugoszláviai Csúzán, Szentlászlón és Eszéken (Rétfalun) november 3-án és 4-én. = Dunántúli Napló. 1988. nov. 8. 4. = Jelenkor. 1988. 12. Borító 3.

1262. - -.: A szavak bolyhai. Csorba Győző könyvének bemutatója lesz november 21-én a Művészetek Házában. = Dunántúli Napló. 1988. nov. 19.

1263. [BARLAHIDAI Andrea]: B. A.: A szavak bolyhai. Csorba Győző estje a pécsi Művészetek Házában. A költővel Csordás Gábor beszélgetett, verseit Nemes Melinda mondta el. Közreműködött Gy. Vass Ágnes hegedűművész és Sz. Simonfai Mária zongoraművész. = Dunántúli Napló. 1988. nov. 22. 5.

1264. - -.: Felavatták Szántó Tibor emléktábláját pécsi szülőházán. Sipos László színművész Csorba Győző és Vidor Miklós Szántó Tiborhoz írt versét mondta el. = Dunántúli Napló. 1988. nov. 26. 11.

1265. - -.: Televíziós műsor készül a Jelenkorról. Január 3-án a Jelenkorról készült műsorban Csorba Győző olvas fel verseiből, s Parti Nagy Lajos beszélget a költővel. = Dunántúli Napló. 1988. dec. 21. 5. = Dunántúli Napló. 1989. jan. 3. 4. = Dunántúli Napló. 1989. jan. 11. 5.

1266. - -.: "Műhelybeszélgetés" a pécsi Művészetek Házában. Hallama Erzsébettel Csorba Győző beszélgetett. = Dunántúli Napló. 1989. ápr. 18. 4.

1267. - -: Nívódíj Csorba Győzőnek. A Magvető Kiadó nívódíjban részesítette Csorba Győző A szavak bolyhai című verseskötetét. = Dunántúli Napló. 1989. jún. 10. 10.

1268. [BARLAHIDAI Andrea] B. A.: Bezárt ház címmel, Csorba Győző szer-kesztésében jelent meg Károlyi Amy új verseskötete a Pannónia Könyvek sorozatában. = Új Dunántúli Napló. 1989. aug. 5. 8.

1269. HODNIK Ildikó: Megemlékezések március 15-éről. A Pécsi Nemzeti Színházban Csorba Győző és Bertók László verseit mondták a színészek. = Dunántúli Napló. 1990. márc. 18. 1-2.

1270. [BARLAHIDAI Andrea] B. A.: A Pécsi Városi Könyvtár jubileuma. Az ünnepségen felolvasták Csorba Győző köszöntő levelét, aki könyvtárosi munkáját a Pécsi Városi Könyvtárban kezdte. = Új Dunántúli Napló. 1990. nov. 29. 5.

1271. [ZÁBRÁDI Marianna] Z. M.: Grastyán-díj átadás. A Pécsett alapított Grastyán Endre-díjat első ízben Csorba Győzőnek, Romhányi Györgynek és Horvát Adolf Olivérnek adták át 1991. február 25-én. = Új Dunántúli Napló. 1991. febr. 26. 3.

1272. HODNIK Ildikó: A vers néha még belopódzik... Beszélgetés Csorba Győzővel a Költészet Napján. = Új Dunántúli Napló. 1991. ápr. 11. 3.

1273. HODNIK Ildikó: Csorba Győző lemezének bemutatója a költészet napján a pécsi Művészetek Házában. A költővel Csuhai István beszélgetett, verseit Újvári Zoltán színművész mondta el. = Új Dunántúli Napló. 1991. ápr. 12. 5.

1274. - -.: A hét költője Csorba Győző. Hétfő, Kossuth Rádió 8.20 és 14.55, szerda, Kossuth Rádió 21.05, szombat, Kossuth Rádió 15.05 és 21. 45, vasárnap, Bartók Rádió 13.00. = Rádió és Televízió Újság. 1991. 47. (nov. 18-24.) 8.

1275. BÜKKÖSDI László: Lássátok feleim. Csorba Győző 75 éves. = Pécsi Extra. 1991. nov. 21. 5.

1276. E. FEHÉR Pál: Csorba Győzőről - mert hetvenöt éves lett. = Népszabadság. 1991. nov. 21. 10.

1277. - - .: Köszöntjük Csorba Győzőt 75. születésnapján. = Új Dunántúli Napló. 1991. nov. 21. 1.

1278. - -.: Csorba Győző köszöntése november 21-én a pécsi Művészetek Házában. = Új Dunántúli Napló 1991. nov. 22. 13.

1279. - -.: Csorba Győző köszöntése. = Pécsi Tér. 1991. nov. 22. 3.

1280. BERÉNYI István: Osztálytársai is köszöntik Csorba Győzőt. = Új Dunántúli Napló. 1991. dec. 3. 6.

1281. [GÁRDONYI Tamás] G. T.: Csorba Győző kitüntetése. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársaság Érdemrendje Középkeresztjét adta át tegnap Csorba Győzőnek Pécsett, a Művészetek Házában. = Új Dunántúli Napló. 1991. dec. 20. 1.

1282. - -.: Csorba Győző kitüntetése. A Magyar Köztársaság Középkeresztjét adta át tegnap Csorba Győzőnek 75. születésnapja alkalmából Göncz Árpád köztársasági elnök Pécsett, a Művészetek Házában rendezett ünnepségen. = Magyar Hírlap. 1991. dec. 20. 8. = Magyar Nemzet. 1991. dec. 20. 8. = Népszabadság. 1991. dec. 20. 9. = Új Magyarország. 1991. dec. 20. 11.

 

LEXIKONOK, IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓK
CSORBA GYŐZŐRŐL

1283. GULYÁS Pál: Magyar írók élete és munkái. 4. köt. Bp. 1942, A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1124-1125. hasáb.

1284. Hungária irodalmi lexikon. Szerk. Révay József és Kőhalmi Béla. Bp. 1947, Hungária. 120.

1285. Új magyar lexikon. 1. köt. A-C. Bp. 1959, Akad. Kiadó. 522.

1286. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. 1. köt. A-K. Bp. 1963, Akad. Kiadó. 225.

1287. A magyar irodalom története. 3. r. 1905-től napjainkig. Szerk. Béládi Miklós, Bodnár György. Bp. 1967, Gondolat, 588-589.

1288. Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Közrem. Somos Róbertné, Hoffer Andrea. Bp. 1969, Kossuth Kiadó. 116.

1289. Lessico Universale Italiano. 5. köt. CIR-DAG. Szerk. Giovanni Treccani. Róma, 1970. Instituto dell' Enciclopedia Italiana. 683.

1290. Új magyar lexikon. 7. A-Z. Kiegészítő kötet. Bp. 1972, Akad. Kiadó. 94.

1291. Ki kicsoda? Életrajzi lexikon a magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Betlen Katalin. 3. átd. kiad. Bp. 1975, Kossuth Kiadó. 123.

1292. Dictionary of international biography. 1. köt. A-K. Szerk. Ernest Kay. Cambridge, 1976, Melrose Press. 216.

1293. Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről. Szerk. Hermann Péter. Közrem. Pásztor Antal. 4. átd. és bőv. kiad. Bp. 1981, Kossuth Kiadó. 142.

1294. POMOGÁTS Béla: Az újabb magyar irodalom. 1945-1981. Bp. 1982, Gondolat. 298-299.

1295. Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeáll., szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, 1984, Megyei Könyvtár. 33., 228., 230.

1296. A magyar irodalom története, 1945-1975. 2/1. köt. Szerk. Béládi Miklós. A szerk. munkatársa Rónay László. Bp. 1986, Akad. Kiadó. 432-437.

1297. Kossuth-díjasok és Állami-díjasok almanachja 1948-1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Bp. 1988, Akad. Kiadó. 630.

1298. Kortárs magyar írók kislexikona, 1959-1986. Főszerk. Fazakas István. Bp. 1989, Magvető. 76-77.

1299. Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar személy életrajza. Főszerk. Hermann Péter. Szerk. Markóczy Mária. Bp. 1990, Láng-Texoft Kiadó. 112.

1300/1. Magyar és nemzetközi ki kicsoda 1992. Több mint 12000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter. Szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp. 1991, Biográf-Texoft Kiadó. 190.

1300/2. The Hungarian Who's Who. Prominent hungarians home and abroad. Ed. Márton Fekete. Bp. 1991, HVG. Publ. House. 83.

1300.1 Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Csorba_Gy%C5%91z%C5%91

1300.2 Kereso.hu, az online lexikon: http://www.kereso.hu/yrk/hfreqrsvarq/1015

1300.3 Csorba Győző Emléklap: http://www.csorbagyozo.hu

 

ARCKÉPEK, FÉNYKÉPEK CSORBA GYŐZŐRŐL

1301. Csorba Győző első osztályos elemi iskolai csoportképen. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 119.

1302. Csorba Győző 1923-ban, 7 éves korában. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 117.

1303. Csorba Győző és Várkonyi Nándor. Fénykép. 1941. = Jelenkor. 1978. 10. Műmell. 3.

1304. Csorba Győző, Várkonyi Nándor és Várkonyi Péter. 1941-ben. Fénykép. = Csorba Győző: Összegyűjtött versek. Bp. 1978, Magvető. Képmell. 4.

1305. Kodolányi János, Várkonyi Nándor, Csorba Győző, Várkonyi Nándorné, Várkonyi Péter 1941-ben, Várkonyiék pécsi kertjében. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 122.

1306. HARCOS Ottó: Weöres Sándor és Csorba Győző Pécsett, a Széchenyi téren 1942-ben. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 123. = Budapest. 1982. 8. 23.

1307. MARTYN Ferenc: Csorba Győző arcképe. 1942. Olajfestmény. 50,5x40,5 cm. = Hárs Éva: Martyn Ferenc. Bp. 1975, Képzőművészeti Alap Kiadó. Katalógus: 29. = Eredetije Csorba Győző tulajdonában.

1308. Csorba Győző, Várkonyi Nándor, Várkonyi Nándorné, Tűz Tamás 1942-ben Pécsett. Fénykép. = Budapest. 1982. 8. 23.

1309. MARTYN Ferenc: Csorba Győző arcképe. Tusrajz. = Sorsunk. 1947. 4. 217. = Kortárs írók és művészek levelei Csányi Lászlóhoz. Szerk. Vadas Ferenc. Szekszárd, 1992, Megyei Múzeum. 17.

1310. A Dunántúl szerkesztői és munkatársai 1953-ban: Csorba Győző, Pákolitz István, Pataki László, Fazekas Istvánné és Szántó Tibor. Fénykép. = Jelenkor. 1978. 10. Műmell. 5.

1311. Csorba Győző, feleségével és három lányával 1958-ban. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 120. = Könyvtáros. 1986. 11. 683.

1312. Csorba Győző. Arckép. = Tájékoztató a megjelenő könyvekről. 1959. 1. 2.

1313. Csorba Győző. Fénykép. = A Könyvtáros. 1959. 7. 526.

1314. A Jelenkor szerkesztői és munkatársai 1961-ben: Tüskés Tibor, Bárdosi Németh János, Kende Sándor, Takáts Gyula, Pákolitz István és Csorba Győző. Fénykép. = Jelenkor. 1978. 10. Műmell. 6.

1315. Veres Péter és Csorba Győző Pécsett 1962-ben. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 126.

1316. Csorba Győző és Csorba Noémi. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1964. jan. 19. 5.

1317. KOFFÁN Károly: Csorba Győző. Fénykép. = Szép versek. 1965. Bp. 1966, Magvető. Műmell. 11.

1318. BRENNER György: Irodalmi arcképcsarnok (XIII.): Csorba Győző. Karikatúra. = Élet és Irodalom. 1967. febr. 4. 11.

1319. LANGER Klára: Csorba Győző. Fénykép. = Szép versek 1966. Bp. 1967, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1967. Bp. 1968, Magvető. Műmell. 11. = Szép versek 1968. Bp. 1969, Magvető. Műmell. 10. = Szép versek 1969. Bp. 1970, Magvető. Műmell. 10.

1320. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúl. Dunántúli költők antológiája. Szerk. Pákolitz István, Tüskés Tibor. Pécs - Bp. 1967, Jelenkor-Magvető. Műmell. IV.

1321. Csorba Győző. Fénykép. = Zivot (Sarajevo). 1967. 11-12. 95.

1322. MOLNÁR József: Csorba Győző. Tusrajz. = Élet és Irodalom. 1969. 48. 12.

1323. SZOKOLAI István: Csorba Győző. Fénykép. = Jelenkor. 1970. 10. 867.

1324. SZOKOLAI István: Csorba Győző. Fénykép. = Jelenkor. 1970. 10. 874.

1325. Csorba Győző, Károlyi Amy, Weöres Sándor Pécsett, 1970-ben. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 123.

1326. BALLA Demeter: Csorba Győző. Fénykép. = Szép versek 1970. Bp. 1971, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1971. Bp. 1972, Magvető. Műmell. 11. = Szép versek 1972. Bp. 1973, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1973. Bp. 1974, Magvető. Műmell. 14. = Szép versek 1974. Bp. 1975, Magvető. Műmell. 9. = Szép versek 1975. Bp. 1976, Magvető. Műmell. 9. = Szép versek 1981. Bp. 1982, Magvető. Műmell. 11.

1327. RÓZSAHEGYI György írókarikatúrái: Új magyar Parnasszus. Bev. Ungvári Tamás. Bp. 1973, Pannónia Kiadó. 10.

1328. SZOKOLAI István: Csorba Győző munka közben, 1974-ben. = Könyvtáros. 1986. 11. 685.

1329. Csorba Győző. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1974. okt. 6. 7.

1330. Csorba Győző pécsi lakásában, 1974-ben. Fénykép. = Új Írás. 1976. 11. 126.

1331. Bertók László, Szederkényi Ervin, Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1975. jan. 24. l.

1332. Csorba Győző, Takács Gyula, Bocz József. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 20. 1.

1333. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1976. nov. 21. 4.

1334. SZOKOLAI István: Csorba Győző. Fényképek. = Jelenkor. 1976. 11. Műmell. 1-2.

1335. Csorba Győző. Fénykép. = Simon István: Írószobák. Bp. 1976, Gondolat. 954.

1336. Csorba Győző. Fénykép. = Könyvtáros. 1977. 3. 141.

1337. CSIGÓ László: Csorba Győző. Fénykép. = Szép versek 1976. Bp. 1977, Magvető. Műmell. 13. = Szép versek 1977. Bp. 1978, Magvető. Műmell. 16. = Szép versek 1978. Bp. 1979, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1979. Bp. 1980, Magvető. Műmell. 14. = Szép versek 1980. Bp. 1981, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1982. Bp. 1983, Magvető. Műmell. 15. = Szép versek 1983. Bp. 1984, Magvető. Műmell. 16. = Szép versek 1984. Bp. 1985, Magvető. Műmell. 11. = Szép versek 1985. Bp. 1986, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1986. Bp. 1987, Magvető. Műmell. 15. = Szép versek 1987. Bp. 1988, Magvető. Műmell. 8.

1338. CSERI László: Csorba Győző és Amerigo Tot. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1979. okt. 7. 9.

1339. Csorba Győző a pécsi Ifjúsági Ház színpadán. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1980. ápr. 17. 2.

1340. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1980. szept. 28. 10.

1341. PROKSZA [László]: Galsai Pongrác és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1980. okt. 29. 5.

1342. Kopányi György és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1981. nov. 24. 5.

1343. Szabó Zsolt, Csorba Győző, Avar István. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1982. jan. 30. 13.

1344. KÁLMÁNDY Ferenc: Csorba Győző a háza kertjében. Fénykép. = Budapest. 1982. 8. 20.

1345. KÁLMÁNDY Ferenc: Csorba Győző. Fénykép. = Budapest. 1982. 8. 21.

1346. KÁLMÁNDY Ferenc: Csorba Győző Janus Pannonius pécsi szobránál. Fénykép. = Budapest. 1982. 8. 22.

1347. KARFF István: Csorba Győző. Fénykép. = Képes Újság. 1982. szept. 11. 13.

1348. Csorba Győző és Tüskés Tibor. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1983. márc. 12. 9.

1349. SZOKOLAI István: Csorba Győző és Gyarmathy Tihamér. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1983. ápr. 16. 12.

1350. SZOKOLAI István: Fodor András, Csorba Győző és Örsi Ferenc. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1983. máj. 29. 3.

1351. Csorba Győző 1983 nyarán. Fénykép. = Ring. 1992. jan. 7. 34.

1352. Szederkényi Ervin és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1984. febr. 9. 5.

1353. LAUFER László: Kolozsvári Grandpierre Emil, Tatay Sándor, Csorba Győző, Weöres Sándor, Takáts Gyula, Örsi Ferenc. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1984. máj. 27. 1.

1354. Martyn Ferenc, Hárs Éva, Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1984. jún. 6. 5.

1355. MOLDVAY József: Csorba Győző. Fénykép. = Magyar Ifjúság. 1984. szept. 28. 35.

1356. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1984. okt. 13. 8.

1357. PROKSZA László: Csorba Győző. Fénykép. Népszabadság. 1984. dec. 15. 16.

1358. SOLTRA Elemér: Csorba Győző Kossuth-díjas költő 1985. Bronz-érem. Egyik oldalán a felirat és a költő portréja, másik oldalán idézet a költőtől: "S kész már a pontos tervrajz utamról s nem tudom mikor kezdődik megvalósulása végképp kivédhetetlenül". Fénykép. = Dunántúli Napló. 1987. dec. 23. 3. - Az érem Csorba Győző tulajdonában. Átmérője 8,7 cm.

1359. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1985. ápr. 4. 8.

1360. Csorba Győző. Fénykép. = Vasárnapi Hírek. 1985. ápr. 7. 5.

1361. LAUFER László: Csorba Győző, Rab Zsuzsa, Vészi Endre, Szederkényi Ervin. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1985. jún. 4. 1.

1362. MOLDVAY József: Csorba Győző. Fényképe. = Kritika. 1985. 11. 1., 22.

1363. Pákolitz István, Pálinkás György, Hallama Erzsébet, Parti Nagy Lajos, Tüskés Tibor, Csordás Gábor, Gállos Orsolya, Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1986. febr. 15. 8.

1364. ERB János: Parti Nagy Lajos, Bertók László, Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1986. jún. 3. 4.

1365. Csorba Győző. Fénykép. = Új Írás. 1986. 8. 93.

1366. MÓSER Zoltán: Csorba Győző. Fénykép. = Könyvtáros. 1986. 11. 679.

1367. Csorba Győző. Fénykép. = Kritika. 1986. 11. 7.

1368. Csorba Győző. Fénykép. = Rádió- és Televízió Újság. 1986. nov. 11-16. 3.

1369. Csorba Győző Várkonyi Nándor szobra mellett, Pécsett, a Jelenkor szerkesztőségében. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 19. 5.

1370. Csorba Győző. Fénykép. = Dolgozók Lapja (Komárom). =1986. nov. 22. 6.

1371. Csorba Győző: Fénykép. = Dunántúli Napló. 1986. nov. 22. 9.

1372. Csorba Győző és Piti Zoltán, Pécs város tanácselnöke. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1986. dec. 1. 2.

1373. Csorba Győző. Fénykép. = Film, Színház, Muzsika. 1986. dec. 6. 22.

1374. Csorba Győző. Fénykép. = Népszabadság. 1987. máj. 1. 13.

1375. .: A város díszpolgárai. Csorba Győző Kossuth-díjas költő köszönti Aczél Györgyöt, a háttérben Piti Zoltán, Pécs város tanácselnöke. = Dunántúli Napló. 1987. nov. 29. l.

1376. Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1988. márc. 21. 5.

1377. Tüskés Tibor, Galambosi László, Cseres Tibor, Csorba Győző, Nádas Péter. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1988. jún. 7. l.

1978. Tüskés Tibor, Galambosi László, Cseres Tibor, Csorba Győző, Nádas Péter. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1988. jún. 11. 8.

1379. Csordás Gábor és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1988. nov. 22. 5.

1380. Parti Nagy Lajos és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1988. dec. 21. 5.

1381. Csorba Győző. Fénykép. = Kossuth-díjasok és Állami-díjasok almanachja 1948-1985. Bp. 1988, Akad. Kiadó. 630.

1382. KECSKEMÉTI Kálmán: Csorba Győző. Fénykép. = Szép versek. 1988. Bp. 1989, Magvető. Műmell. 12. = Szép versek 1989. Bp. 1990, Magvető. Műmell. 13. = Szép versek 1990. Bp. 1991, Magvető. Műmell. 5. = Népszabadság. 1991. dec. 24. 25. = Szép versek 1991. Bp. 1992, Magvető. 54.

1383. Hallama Erzsébet és Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1989. ápr. 18. 4.

1384. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1989. júl. 8. 8.

1385. Csorba Győző. Fénykép. = Dunántúli Napló. 1990. máj. 19. 8.

1386. Csorba Győző. Fénykép. = Közös forrásból. - Iz zajednickog izvora. Szerk. Lábadi Károly, Pál József, Tüskés Tibor. Pécs, 1991, Pannónia Könyvek. 49.

1387. Csorba Győző. Fénykép. = Pécsi Extra. 1991. ápr. 11. 5.

1388. LAUFER László: Csorba Győző Pécsett, a Megyei Könyvtárban. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. ápr. 11. 3.

1389. LAUFER László: Csorba Győző és Csuhai István. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. ápr. 12. 1.

1390. Csorba Győző. Fénykép. = Kurír. 1991. ápr. 26. 5.

1391. Csorba Győző. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. szept. 2. 7.

1392. KECSKEMÉTI Kálmán: Csorba Győző. Fénykép. = Magyar Napló. 1991. nov. 15. 10.

1393. Csorba Győző. Fénykép. = Rádió- és Televízió Újság. 1991. 47. 8.

1394. LAUFER László: Csorba Győző 75. születésnapján, pécsi otthonában. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. nov. 21. l.

1395. CSERI László: Csorba Győző. Fénykép. = Pécsi Tér. 1991. nov. 22. 3.

1396. PROKSZA László: Jókai Anna és Csorba Győző. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. nov. 22. 13.

1397. SZENTE Ferenc: Csorba Győző. Fénykép. = Könyvtári Levelező/lap. 1991. 12. 8.

1398. LAUFER László: Göncz Árpád, Csorba Győző, Pintérné Csorba Noémi, Csorba Győzőné 1991. dec. 19-én, Pécsett, a Művészetek Házában. Fénykép. = Új Dunántúli Napló. 1991. dec. 20. 1.

 

Csorba Győző műveiből

FÖLJEGYZÉS

Így, ekkor, itt, e dombtetői házban,
magányosan, egy nyárközépi szombat-
nap délutánján, amikor a ritkán
megrezzenő lombok a forróságban
sercegtek szinte, így, ekkor meg itt
feküdtem én iszonytató idő
után s iszonytató idő előtt,
jeltelenül s jelentéktelenül,
hideg aggyal tudván a semmiségem,
mégis magam-emésztő szomjúsággal,
hogy a milliárd év- és billió
ember-szőtte szöveten valami
nyomom maradjon; s nem csináltam úgy, mint
az idelátszó bérház egy lakója,
egy ifjú asszony, ki a függönyökkel
sötétített szobából a parányi
mélyárnyékos teraszra lépve csöndes
dallal száján megöntözgette rendre
virágait a szombat délután
nyugalmával szívében, s mitse bánva
múltat, jövőt, forgott a jószagú,
hűs nedvességben, hagyta az időt
továbbsuhanni, álmatag közönnyel
tördelte a hervadt virágokat,
s egyetlen percet sem gondolt magára.

                (A szó ünnepe. 1959. 83. l.)

 

SÉTA ÉS MEDITÁCIÓ

A kényes őszi nap mindenhová elér.
Ennyi fény, ennyi fény! Ez már a fény utolja.
Rezgő fényoszlop a jegenye, óvatos
forrás iparkodik lábánál, hangja sincs.

A koporsóra itt nem gondol senki; halhatatlan
hittel építi házát, erődíti és béleli.
Gyanútlan sétáló, számat tátom minduntalan.

Ifjúkoromban váltig undorodtam:
kaloda-város, börtön-város, sivatag-város.
Nagyon sajnáltam magam érte.

Ház nőtt az üres telkeken, a dombokon, a réteken.
A bulgárkertek salátái, káposztái, zöldségei
házakká változtak, s ahol a labdát rúgtuk, a
gyakorlótér roppant gyep-négyszöge.

A hűtlen bűnhődik: a régit sem felejtheti,
az is benne van, ami nincs,
az is benne van, ami van:
most a hűnél hűbbnek kell lennie.

Nagy kerekes-hidak, piaci bódék,
konflisok a Széchenyi téren,
árkok, eperfák, öreg temető,
fatelep, tehéncsorda, búzaföld,
kanyargós ródlipálya-lejtők,
madarak- és fák-napja, régi Tettye,
kaszárnya-ablakok alatt komiszkenyérért
siránkozó kölykök, vaskos beszédű,
kopott lányok...

Bennem van minden, ami nincs,
s bennem van minden, ami van.

Ó bűvölő város, sokarcú,
ha kérdeznék, nem tudnám, hogy milyen vagy.

Nyugalmak, zajok fészke,
kőszürke és levélzöld,
hegyen hivalkodó, völgyben rejtőzködő,
tegnapelőtti és holnaputáni,
makacs munkás, kéjjel lustálkodó,
öl-puha, aszkéta-rideg,
aggastyán-bölcs, kamasz-melldöngető:

ha kérdeznék, nem tudnám, hogy milyen vagy.

Nekem: A VÁROS mindörökre.

Ennyi fény, ennyi fény! Ez már a fény utolja.
Az ősz kirakta foltjait a tájra.
Ölében viszi a Mecsek a télbe
embereid és házaid.

                 (Séta és meditáció. 1956. 46-47. l.)

 

FORDÍTOTT KÍGYÓ

Amit én nyögve keseregve
te azt félkézzel és nevetve

A dolgok sokszor azt hiszem már
szolgálni gyűlnek lábaidnál

S mint a mesében ha kimondod
megoldódik hipp-hopp a gondod

Ha ölsz is amit ölsz az állat
cinkos csöndben múlik ki nálad

Törvényeid csak a tiéid
ha ellesik akkor sem értik
akkor is mint nekem magamnak
mindenkinek titok maradnak

Lám több mint húsz év napja-éje
bonckéses búvár szenvedélye
lassú szemlélődő nyugalma
forgó hajszája gyűrt unalma
ünnepe lucska tisztasága
öledből nőtt három virága
élet midőn oly egy lehettünk
hogy csak húsunk le nem vetettük −

Mennyit tanultam én azóta
ég-föld-pokol bősz firtatója

Nyílt ablak és ajtó előttem
fény ömlött szét a vaksötétben

Hány dúvadat domesztikáltam
s ma füttyszóra nyaldossa lábam

Több mint húsz éve csak veled nem
semmire veled nem mehettem

Fordított kígyó ki a bőrét
vedlés helyett növeszti hétrét

Erős dajkám ki esteledve
kész bizton kész az új szerepre
s pislákoló szememre nézve
majd fölvesz karja bölcsejébe
fölvesz haját arcomra szórja
s fülembe zsondul altatója.

                 (Lélek és ősz. 1968. 59-60.)

 

KÖLTŐK, FIATALOK

Öcséim drága öcséim költők fiatalok
kiábrándítsalak? én rosszat nem akarok

én nem akarok rosszat de ne kérdezzetek
ne kérdezzétek hogy s mint látom a költészetet

mondtam igen hajdanta én is nagy szavakat
hogy így meg úgy hogy szentség nincs más a nap alatt

hogy életem egyetlen tartalma célja ügye
hogy azért van hogy az embert magasabbra vigye

hogy nincs alku hogy érte semmi se drága hogy...
− miként ti gondoljátok költők fiatalok

nyilván kijelölve napom már mire nem jön éjszaka
vagy éjszakám amelynek nem pirkad hajnala

ha valamikor hát most köntörfalazni tilos
(bár ahogy mondják: mindent eltűr a papiros)

vagyis: csak írtam írtam s a szavak szerkezetek
a vers rámkényszerített mindig egy s más szerepet

s ha új lett készen: − újra, ha sok-sok − mind az egész
gyümölcseként termett egy kancsal viselkedés

esetleg félig kancsal vagy negyedig ötödig az
az arány mindegy az a fontos hogy valamiképp nem igaz

öcséim drága öcséim költők fiatalok
ringyók a szavak befűzni ne hagyjátok magatok

úgy se hogy mint a bogáncsok rátok ragadjanak
vagy szándékotok ellen valami mást mondjanak

úgy se hogy ami végül mindebből megszületik
az dirigálja az embert az embert bennetek itt

legyen példátok inkább a rendes szívdobogás
ami egyszerű tiszta nem szól bele álca fogás

persze a költészet szent mást nem vallok ma se még
de úgy ahogyan szent az ember a föld meg az ég

sokat tanultam idáig s lám ennyit tudok ha tudok
öcséim drága öcséim költők fiatalok

                 (Simeon tűnődése. 1983. 54-55.l)

 

TÚL MÁR

                   Galsai Pongrác után nagyon nehéz szívvel

Túl már... Most minden rejtély kiderült
amit hittél a Másvilág körül
Ha nincs − úgy vélted − hát megszűnsz te is
ha meg van akkor baj számodra nincs
Merthát te... Mégiscsak segíts nekem:
sóhajtsak érted: "Édes Istenem"?
S kérjem kegyét? (Meg-megbántottad őt)
Vagy épp nevessem ki a temetőt
hisz úgyse bír csinálni mást veled
mint elfogadni tárgy-lett testedet
majd széjjelrágni úgy hogy nem marad
belőled csak csont s egypár szőr-pamat? −
Most majd búcsúztatnak szónoklatok
ha hallgatod röhögsz rajtuk nagyot:
(Élőként így kevés értő dicsért
hogy meghaltál dicsérnek mindenért −)
Bennem megint űrebbé vált az űr
kegyetlen fájás fáj kegyetlenül:
száz- és százezren birkóztak vele
akadt-e már a sok-sok némelye
ki elfogadta azt hogy van hogy élt
s egyszercsak nincs nincs − végleg végetért? −
Hősködni hogy "Legvégső percemig!"
hogy "Míg erőmből egy betű telik!"
Ó nem! − Hisz épp elég nagy hősködés
hogy tudván mind nem vágsz magadba kést
csak vársz s teszed híven amit a nap
szeszélye zord napiparancsba ad −
Barátom Jóbarátom merre jársz?
Szájam körül mélyebbé nőtt a ránc
még gyakrabban tűnődőm el: mi ez?
miért e tarka cécó és mihez?

                 (Szemközt vele. 1991. 86-87. l.)

 

A HETEDIK UNOKA

Már heten mint a gonoszok...

Pedig mind a hét fényes angyal
ez a most-jött hetedik is

Még nem foghattuk meg kezét
nem simíthattuk meg haját
nem nyomhattuk arcához arcunk
hozzánk is jött de messze tőlünk

Együtt félrajnál több gyerek
Két öreg fát jól körbefognak
körbefognak s holott óvóan
előbb-utóbb baj lesz belőle

A hét gyönge erősödik
a két öreg fát körbefogják
mind szorosabban bár szeretve
de kíméletlen élni-vággyal

Két öregnek vérünk veszik
kiszikkasztván szelekbe löknek
bennük belőlünk nem marad
csak olykor egy-egy tompa sajgás

                 (Szemközt vele. 1991. 61. l.)

 

"Szeretnék. másokat élni segíteni"

TÜSKÉS TIBOR BESZÉLGETÉSE CSORBA GYŐZŐVEL

- 1985. április 4-én költői, műfordítói és irodalomszervezői munkásságod elismeréseként Kossuth-díjjal tüntettek ki. Tudtommal ez volt az első alkalom, hogy vidéken élő magyar író ebben a magas kitüntetésben részesült. Születésed óta Pécsett élsz. Költői pályád itt bontakozott ki. Milyen lényeges különbséget érzékelsz a régi, a két háború közti idők vidéki irodalmi élete és a mai között?

- Igen, én is úgy tudom, hogy vidéken élő magyar író eddig még nem kapott Kossuth-díjat. S azt hiszem, hogy ez is rávilágít némileg a két háború közötti, vagy a még régebbi idő és a mai napok vidéki irodalmi élete közötti különbségre. Ha egyszerűen akarnék fogalmazni, azt mondhatnám: a magyar vidék irodalmi élete ,,felnőtté" vált. Nagykorúvá, jórészt önállóvá. Természetesen helytelen lenne úgy felfogni a vidéki irodalmi életet - mint ahogy a vidék életét általában is - hogy függetlenné válhat a budapestitől. Ez képtelenség lenne. Viszont arról igenis szó van, hogy ma már vidéken is élnek szép számmal olyan írók, akik egyetemes értékeket teremtenek. Ha csak a statisztikát nézzük is, a Magyar Írók Szövetségének kereken száz tagja vidéki lakos.

- Szükség van ma a szellemi-kulturális decentralizációra, vagy az érték szempontjából teljesen mindegy, hogy hol jön létre?

- Azt a kérdést fölvetni, hogy szükség van-e ma szellemi-kulturális decentralizációra, meglehetősen időszerűtlen. Az általános fejlődés is ebben az irányban halad. Ez már magában is bizonyíték. És nemcsak akkora városra vonatkoztatva, mint Pécs, hanem kisebbekre, sőt községekre is. Az örvendetesen gyarapodó, apró helytörténeti s egyéb gyűjtemények, múzeumok egy-egy faluban igenis valamiképpen kulturális értékek. Talán mozgósítóbb, termékenyítőbb és maradandóbb is a hatásuk egy-egy kisebb közösségre, mint a máshonnan kapott szellemi termékeké. De ha a pécsi Csontváry- vagy Vasarely-múzeumot nézem - hogy helyi példákat említsek - ezek sem csak esztétikai értékek, hanem kulturális értékteremtő és nemes lokálpatrióta érzelmeket támasztó-tápláló intézmények is.

. - Volt-e kísértés, lehetőség életedben, hogy elmenj a városból? Mi kötött meg Pécsett, mi tart meg ma is a városban? A ragaszkodás a helyhez, a vidékhez nem gyöngeség-e?

- Kísértés is, lehetőség is volt már az évek során, hogy elmenjek Pécsről. Hála istennek, mindig közbejött valami, s az amúgy sem nagy lánggal lobogó szándékaimat könnyen eloltotta, Azért mondom, hogy hála istennek, mert végül is úgy nézem, helyesen tettem, hogy itt maradtam. Ragaszkodás és gyöngeség egyaránt volt bennem. Régebben inkább a gyöngeség: irtózás a változástól az adminisztráció bonyolultsága, családi dolgok stb., később a némileg dacból is született "csakazértis" hűség, hogy valakinek itt is kell maradnia. Ezt főként íróbarátaim szinte. csoportos Budapestre költözése okozta. A csoportos szót itt persze nem a tömeg értelmében veszem, de ha írókra gondolok, akkor már az a három-négy, aki nagyjából tízévenként itt hagyta Pécset, bizony csoportnak mondható. [...]

- Új kötetedben, a Görbül az idő-ben van egy vers, Ars poeticák a XX. századból a címe, amelyből arról írsz, hogy ha az ember ezeket a huszadik századi ars poeticákat olvassa, "kezd megzavarodni / mert halmozódnak a hideg-meleg / fekete-fehér ellentétek", vagyis az azonos időben élő, igen kiváló költők egymástól nagyon eltérő ars poeticákat fogalmaznak meg. Lehetségesnek tartod, hogy egyetlen. költőnek is változzék idővel ars poeticája, a költészetről vallott fölfogása?

- Itt hasznos visszamenni egy kicsit az alapokhoz. Kezdjük a "Poeta non,fit, sed nascitur" igazságával. Ha aztán valaki valóban költőnek születik, akkor miért ír? A "miért" ok-. és célhatározó kérdőszó, .Azt gondolom, egzisztenciálisan fontosabb az okot nézni. Ír, mert nem bírja ki, hogy ne írjon. Ha aztán ehhez valamilyen cél is kapcsolódik, akkor az ok és a cél szerencsésen találkozik. Az ars poeticák az előbbieknek megfelelően meglehetősen bizonytalan születésűek. Ha elsődlegesen az ok teremt művet, akkor a költő vagy bármilyen művész jobbára a saját gyakorlatából vonja le az ars poeticát; ha viszont a cél, akkor az ars poetica esetleg ebbe az irányba igyekszik terelni a gyakorlatot - nem mindig sikerrel. Hogy az ars poetica változhat-e? Okvetlenül. Ahogyan az ember és az emberben a művész is változhat és változik is. Maga az élet, a tapasztalatok, körülmények, örömök, bánatok, röviden és egyszerűen: a sors viszi az embert magával. Persze, leglényegében minden művész ugyanaz marad még akkor is, ha a megfogalmazott ars poetica mást mutat. Legfeljebb egy-egy törekvés, kísérlet, a művészi oldal egy-egy sajátos vonásának hangsúlyozottabb kiemelése történik ilyenkor.

- Régebben keveset írtál, kevesebbet publikáltál. A szó ünnepét (1959) a Szabadulástól (1947) tizenkét év választja el. Akkor azt mondtad, hogy a szó ünnep, a költő ritkán szóljon; a tömörséget tetted normává. Ma, amikor sűrűn publikálsz, kétévente jelennek meg új köteteid, más igényt támasztasz a költészettel szemben?

- Azt én soha nem mondtam, hogy a költő ritkán szólaljon meg. Az "ünnep" jelleget nem okvetlenül az alkalom ritkasága adja. Persze ma is azt vallom, hogy a költészetnek valamiféle "ünnep"-nek kell lennie. Akkor, amikor egy kötetemnek ezt a címet adtam, hogy A szó ünnepe, a "szó"-t nem csak, sőt nem is elsősorban nyelvi fogalomnak szántam, hanem a szellemnek és a léleknek az élet, a létezés magasabb szféráival történő találkozásait akartam jelezni. Hogy régebben kevesebbet írtam? Ennek e1sősorban nagyon prózai okai voltak. Volt egy polgári foglalkozásom. Naponta nyolc órai munkával. Itt-ott egyéb civil munkát is el kellett vállalnom. Mióta több az időm, több jut az írásra is. Említetted a tömörséget. Nagyon szégyellném, ha ezzel a régi és mindig fontosnak tartott elvemmel ellentétbe kerülne, hogy az utóbbi időben többet írok. Lehet keveset írva is bőbeszédű egy költő és fordítva: többet írva is tömör. Szeretném hinni, hogy nagyobb termékenységem nem lett tömörségem kárára. [...]

- Nézzünk szembe az obligát kérdéssel: az elődök, illetve a kortársak közül ki volt az a három alkotóművész, akinek - ma úgy gondolod - a legnagyobb hatása, alakító-formáló szerepe volt költészetedre, személyiségedre?

- Azt kérded, hogy három alkotóművészt nevezzek meg, aki nagy hatással volt rám. Nehéz feladat, s téged is nyilván a szokványos mitikus-misztikus hármas szám késztet a kérdés ilyen föltevésére. Mégis mondok három nevet, de azzal, hogy nyugodtan bővíthetném a névsort. Tehát: József Attila, Weöres Sándor és a képzőművész Martyn Ferenc. Hogy melyikük mivel hatott rám, azt nehéz volna röviden elmondani. A két utóbbival közvetlen baráti kapcsolatba kerültem. József Attilát még serdülő koromtól fogva az emberi és költői nagyság csodájának tartom.

- Költészetedben az utóbbi időben fölerősödött az ironikus hang. A poétikai eszközök között - a rímekben, a szókincsben - számos jele van ennek. Az irónia nálad pusztán a hatáskeltés eszköze, kifejezésmód csupán, vagy életszemlélet, magatartás, a világról, a létezésről való "véleménymondás"?

- Régen rossz, ha egy költőnél az eszközök elválnak az életszemlélettől s a közölnivalótól, ha csupán hatást akarnak kelteni. Persze a hatás reklám-értelmében. Amikor én előbb a tömörségről beszéltem, abba beleértettem azt is, hogy az élmény - ami nélkül nem tudok írni, s amit végül is az életszemlélet minősít - és a kifejezés mögött mindig a legrövidebb utat keresem. Igyekszem tehát arra, hogy az élmény megjelenítésének minden eleme közvetlenül funkcionális legyen. De mindig a megjelenítés érdekében. Szerintem nem lehet jó semmiféle művészi termék, ha nem valamiféle - ahogyan te fogalmaztál - véleménymondás. Olyan, ami persze az életszemléletben, kifejezhetném úgy is, hogy a művész filozófiájában gyökerezik. Az irónia verseimben mindig jelen volt. Epigrammákat már korai köteteimben is jócskán találni. Az irónia viszont könnyen csúszik át szatírába, s úgy vélem, nálam inkább arról van szó, hogy a különféle nem kedvelt tények, tapasztalatok megváltoztatási lehetőségének a hite egyre inkább kialszik. A szatíra indulatában még ott bújkál a reménység, hogy használ valamit a megfogalmazás, az "odamondogatás". Az iróniában a "kézlegyintés" válik uralkodóvá. A szem látja a valóságos vagy annak vélt abszurdumokat, a nyelv meg is fogalmazza, de a szív már nem hisz, vagy enyhébben szólva: kételkedik a változás lehetőségében.

- Ha valóban úgy van, hogy az "álcázott gúny", az irónia és az önirónia megnőtt költészetedben, akkor ezt a fölerősödést mi váltja ki? Személyes oka van ennek ("görbül az idő"?) vagy a világban nőnek meg azok az erők, amelyek a költőben a tehetetlenség érzését megnövesztik? Az irónia költészetedben inkább a személyes sorsra válasz, vagy a világban érzékelt kiúttalanságnak, a dolgokon való változtatni nem tudásnak a kifejezője?

- Nem hinném, hogy a világ változásai szülték bennem ezt a folyamatot. Inkább én változtam meg. Amikor az ember már sokszor megy a falnak, óvatosabbá, gyanakvóbbá válik. S az öniróniában végül is saját régebbi hiszékenységén mosolyog. Hogy mindez személyes sorsom kivetítése-e vagy az objektív világ tudomásulvételének következménye-e? Lírikus vagyok, tehát alanyi költő. Ami nem érint, vagyis ami - akármilyen távolról - nem válik sorsommá, arról nincs mondanivalóm. Nyilvánvaló, hogy a világ és az élet csak ezzel a közvetítéssel jut szóhoz. Hogy visszautaljak az előbb már említettre: az iróniát és az öniróniát is változó filozófiám adja.

- Költészeted egyik alapmetaforája a kert. Nyilván nem egy néhány négyzetméternyi földterületről van szó a versekben. Mégsem lehet közömbös azt tudni, hogy milyen személyes forrásokból, élettényekből fakad ez a kert-élmény. Mikor és hogyan találkoztál életedben a kerttel? És ha a kert valóban többet jelent lírádban, akkor ez a kert-metafora milyen költői tartalmakat, jelentéstöbbletet bír el? Kert és természet azonosítható fogalmak?

- Jól látod, illetve jól gyanakszol: a kert és a természet nálam lényegileg egyet jelent. Odáig, hogy a "megművelt", "hasznot hozó", "tulajdonjogilag hozzám kapcsolódó", "bekerített" földterület nekem nem mond többet, mint egy darab erdő vagy rét akárhol, ha intimebb kapcsolatba kerülhetek vele. Bár Pécsett születtem, itt is töltöttem egész életemet, szerencsémre körülményeim úgy alakultak, hogy valamiképpen mindig közvetlen érintkezésben lehettem a természettel. Ehhez jelentősen hozzájárult az, hogy nagyjából tízéves koromtól fogva húsz-egynéhány éves koromig minden nyaramat egy kis Duna menti községben, a mai Dunafalván tölthettem nővéreméknél. Most saját kertem van. Ez a kapcsolat bensőségességét és mélységét a természettel csak segíti. A Világ körüli utazás című versemben megpróbáltam elmondani - de persze sok egyéb versemben is más-más oldalról -, hogy egzisztenciálisan mit látok én a kertemben, vagyis a természetben. Röviden: a totális életet és a totális világot. Reálisan és szimbolikusan egyszerre. Magamra és az emberi közösségre egyaránt vonatkoztatva.

- Az emberi közösséget említed... Ez juttatja eszembe a másoktól hallott "vádat": budapesti szerkesztőségekbe nem jársz, az irodalmi élet vitáiban nem veszel rész, publicisztikát nem írsz. Mi a véleményed az író közéleti szerepéről? A költőnek mindent versben kell elmondania? Árt a költőnek, ha közügyekben fárad, közdolgokban nyilatkozik meg?

- Meglehetősen nehéz és mindmáig tisztázatlan kérdés. Mindenki azt hiszi, hogy tudja, mi a közélet és mi a közéletiség. Szajkózzák e szavakat már-már gépiesen, de alig próbálnak mélyükre nézni. Azt gondolom magyarul és egyszerűen: közéleti minden olyan emberi tevékenység, amelyik nem marad a szoros értelemben vett egyéni, illetve családi határokon belül. Tehát akármilyen mértékben, de más, illetve több ember érdekeit szolgálja. Ebből a fogalmazásból már az is következik, hogy a közéletiségnek különféle fokozatai vannak. [..] De nemcsak fokozatai, hanem változatai is vannak a közéleti munkának. Aszerint, ki milyen területen végzi, s milyenek az eszközei.

- Publicisztikát nem írsz, az irodalmi közélet vitáiban nem szólalsz föl, ugyanakkor szívesen mutatsz be fiatal költőt, írsz könyvekhez előszót, sőt, alighanem olyan verseket is írtál, amelyeket valamiféle tág értelemben politikai verseknek lehet nevezni. Vállalod ezekre a versekre ezt a jelzőt? Melyek ezek a versek?

- Nos, én verseket írok, műfordítok, költészettel, irodalommal foglalkozom. Tagja vagyok a Magyar Írók Szövetségének, sőt a szövetség választmányának is. Részt veszek a Dél-dunántúli Írócsoport folyamatos életében, továbbá főmunkatársa vagyok a Jelenkor című folyóiratnak. Író-olvasó találkozókra járok, rendhagyó irodalomórákra, olvasom teljesen ismeretlen költők hozzám küldött kéziratait, vállalok velük személyes találkozásokat, beszélgetéseket, jóval túl a főmunkatársi kötelességemen, véleményt mondok fiatal vagy kevésbé fiatal költőbarátaim írásairól, segítek esetenként köteteik összeállításában; felkérésre vállalok évfordulós, illetve továbbképző előadásokat, és sorolhatnám még. Vajon közéleti cselekvés-e mindez? [...] Él bennem egy olyan sejtelem, hogy ha mindenki az országban minőségileg a legjobban végezné a munkamegosztásban neki jutott feladatot, akkor lenne igazán "közéleti" ember, és akkor lenne a legjobb közéletünk. Hogy a közös problémák megoldásában közvetve vagy közvetlenül mindenkinek részt kell vennie, az természetes. De a részvétel megítélésében óvatosabbnak kell lenni. Az a véleményem, hogy verseimmel ugyancsak közéleti tevékenységet folytatok. Már több ízben megfogalmaztam ars poeticámat. Lényege: költészetemmel szeretnék másokat élni segíteni. Meggyőződésem - erről is beszéltem már máshol -, hogy embertársaim között jócskán akadnak, akik hozzám hasonló gondokkal, problémákkal küszködnek, az enyéimhez hasonló terheket hordoznak, örömöknek örülnek. Ha tehát én a magam dolgairól igyekszem jelentést tenni, ezzel mindazoknak, akiket említettem, segítek problémáikat tisztázni. Ám vannak nekem közvetlen politikai verseim is. A Simeon tűnődése című kötetemben például a Mai La Fontaine című vers, amit századunk diktátorainak ajánlottam. Legújabb, Görbül az idő című könyvemben például az Illyés Gyuláról szóló két vers. De régebbi köteteimben is epigrammák, rövid versek sorát tudnám említeni. Például Bogácsné és a púp, Vázlatok portrékhoz, Karakán, Borsszemek stb.

- Mit tartasz ma a legfontosabbnak a magyar költészet jövőjét illetően? Ahhoz, hogy a huszonegyedik században is legyen érvényes költői válasz az akkor élő ember számára... Mit üzensz azoknak, akik a hét évszázad magyar lírai hagyományát vállalják, és azt akarják folytatni? És mit azoknak, akik egy gyökeresen más hangra, új lírai forradalomra, sőt, a korábbitól merőben eltérő nyelvfelfogásra esküsznek?

- Talán a kérdés megkerülésének látszik, de aligha lehet másképp válaszolni rá: a líra jövője a jövő generációk ügye. Hogy a huszonegyedik században is kapjanak költői válaszokat az akkor élő emberek, azt a majd akkor élő költőkre kell bízni. Nagyképűség lenne, ha tanácsokat próbálnék adni nekik. Ha a huszonegyedik században is lesznek magyar költők - márpedig lesznek, mert kell hogy legyenek -, meg fogják érezni koruk igényeit, szükségleteit, közérzetét, gondjait, szorongásait, egyáltalában mindazt, ami valamennyi kor emberét körülveszi s foglalkoztatja, és felelni fognak a föltett vagy csak pangó kérdésekre. Eddig még minden kor megteremtette a maga művészetét, megszülte a maga művészeit, köztük költőit is. Ami most már a hagyományőrzők és az újítók kérdését illeti, arra nézve megintcsak egy meglehetősen általános választ adhatok. Hagyományőrzők és újítók mindig voltak. Kellettek is, hiszen hagyományőrzők nélkül a nagy tömegek nem tudták volna megkapni költői táplálékukat a saját korukat illetően. Újítók nélkül viszont nem teremtődött volna meg az a lépcső, amelyre a következő generációnak szükségszerűen lépnie kellett. Jómagam az igaz költőket szeretem, akik áltatás nélkül merik nézni magukat és korukat, és amit látnak, azt ködösítés nélkül el is merik mondani. S ha már mindenképp üzenet kell, akkor ez az üzenet nem lehet más, mint felhívás erre a költői magatartásra.

- És mit tartasz legfontosabb költői tartalomnak, közlendőnek a saját költészeted szempontjából? Mi az, amiről a huszonegyedik századi ember számára beszélni akarsz? Mit üzensz neki?

- Hogy én mit tudok majd még mondani a huszonegyedik század emberének? A történelem nem epikus folyamat, hanem drámai. Hatalmas feszültségek sorozatos szembenállásán, időleges megoldódásán, majd újratermelődésén át megy előre. De valami mindig állandó benne, s ez: a humánum. Itt-ott üldözve, megszégyenítve, sőt félig eltiporva szívósan él, s minden keserű tapasztalat ellenére, úgy érzem, hogy erősödik is. Ha ebből a humánumból sikerül valamit verseimben megmutatnom, s ha ennek a humánumnak a gazdagodásához valami kevéssel hozzá tudtam járulni, akkor ez - hiszem - megmarad belőlem a huszonegyedik század és talán még a későbbi századok emberei számára is. S ezeknek az embereknek egyúttal azt üzenem: maradjanak meg embernek, s ha ebben verseim egy parányit is segíteni tudják őket, örülök neki.

(Kritika. 1985. 11.21-22.)

 

Kiegészítések a bibliográfiához
(összeáll. Pintér László)

Fordításkötetek, melyben a költő fordításai megjelentek

A költőnek 1999 május 1-ig - a többszörös kiadásokat is számbavéve - összesen 105 kötetben jelent meg fordítása:

válogatott fordításkötet
drámafordítások
4 önálló fordításkötet, ill. nagyobb fordítás (ide soroltam az önálló köteteket, a Faust-fordítás két kiadását, valamint a dráma- és hangjáték-fordításokat)
36 kötet, amelyben többedmagával fordított egy szerzőtől
53 antológia
(Az 1999. május 1. után kötetben megjelent fordításokat .1, .2 stb. alosztással soroljuk fel a fejezek utolsó sorszáma után, ld. pl. a 2005-ben megjelent Nietzsche kötetet, az Egyes szerzők önálló kötetei c. részben: 52.1)
Bertók László 61 műfordítást tartalmazó kötetet vett fel a bibliográfiájába, a megjelenés idejének sorrendjében, a legrégibb kiadástól a legújabbig. Az alábbi összeállítás 105 kötet leírását tartalmazza, a fent leírt csoportosításban a csoportokon belül pedig a fordított művek szerzői nevének, ill. az antológiák címének betűrendjében, Ez az összeállítás tehát a fordítások területén Bertók László bibliográfiájánál teljesebb és másféle megközelítést tesz lehetővé.

A leírás rendje:

1. sor: a szerző neve (ÁLLÓ)

2. sor: a kötet címe (dőlt) = után a párhuzamos cím (dőlt) : után alcím

3. sor: fordítók, közreműködők neve

4. sor: a fordított versek nyelve

5. sor: kiadási hely : kiadó, kiadás éve. - kiadás jelölése (pl. 2. kiad.). - sorozat címe)

6. sor: megjegyzés, ha van, dőlt betűkkel, három betűhellyel beljebb

A kötetek leírásakor használt rövidítések

A rövidítéseket a gyakrabban előforduló kiadók, kiadási helyek, kiadási év egyszerűbb leírása miatt alkalmaztam, föloldásukat alább adom meg:

76 (stb) = 1976 (stb) ; Bp = Budapest ; BMK = Baranya Megyei Könyvtár ; E = Európa Kiadó ; G = Gondolat Kiadó ; H = Helikon Kiadó ; JPT = Janus Pannonius Társaság ; K = Kozmosz Könyvek ; Ko = Kossuth Kiadó ; M = Magvető Kiadó ; MH = Magyar Helikon ; SzK = Szépirodalmi Kiadó ; Tankönyvk. = Tankönyvkiadó



A SZERZŐ VÁLOGATOTT FORDÍTÁSKÖTETE

1. Kettőshangzat : Válogatott versfordítások
Csorba Győző
finn, francia, latin, lengyel, olasz, orosz, német, norvég, spanyol
Bp. : E, 76


DRÁMAFORDÍTÁSOK

2. Drámafordítások : ESCHNER, EUGEN: Gergő király, HAUPTMANN, GERHART: A patkányok, RÉGNIER, ROBERT: Arisztotelész rablólétrája
Csorba Győző
francia, német
Pécs : Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 98


ÖNÁLLÓ FORDÍTÁSKÖTETEK, NAGYOBB FORDÍTÁSOK

3. BRECHT, BERTOLT
Brecht
vál., szerk., utószó Hajnal Gábor ; ford. Csorba Győző
német
Bp. : E, 59. - 69 p. - (A modern német líra kincsesháza ; 3.)
Válogatott versek. - A sorozat 8 kötete közös tokban jelent meg, ez a harmadik kötet. - A válogatás alapja: Hundert Gedichte, 1918 - 1950

4. BRECHT, BERTOLT
Lucullus a bírák előtt = Das Verhör des Lukullus : Hangjáték
Brecht, Bertolt
német
Brecht, Bertolt színművei. - 2. köt. - Bp. : MH, 64. - 91. p.

5. BRECHT, BERTOLT
Az Óceánrepülés = Der Ozeanflug : Rádiós tanjáték fiúk és lányok számára = Ein Radiolehrstück für Knaben und Mädchen
Brecht, Bertolt = Láthatatlan színpad : Német hangjátékok. - Bp. : E, 64. - [63.] p.
német

6. ESCHNER, EUGEN
Gergő király = König Jörg : Színmű három felvonásban. - 84 p.
német
ford. Csorba Győző = Drámafordítások. - Pécs : Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1998. - p. 5-69.
A Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszínháza 1975. november 1-én mutatta be.

7. GOETHE, JOHANN WOLFGANG
Faust : 1 - 2. r. ; Ős-Faust = Ur-Faust
ford. Jékely Zoltán, Csorba Győző ; utószó Túróczi-Trostler József ; jegyzetek
német
Bp. : MH, 1959. - 559 p. - (Helikon klasszikusok)
Csorba Győző a II. részt fordította

8. GOETHE, JOHANN WOLFGANG
Faust : Tragédia
1. r. ford. Jékely Zoltán. - 291 p. - ; 2. r. ford. Csorba Győző. - 454 p.
német
Bp. : MH, 1961. - ([A híres-neves Faustus doktorról szóló históriák ; 3-4.])
Két kötetben, az 1959. évi kiadás változatlan szövegével

9. HAUPTMANN, GERHART
Patkányok = Die Ratten : Berlini tragikomédia.
német
ford. Csorba Győző = Drámafordítások. - Pécs : Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1998. - p. 70-170.
A Pécsi Nemzeti Színház 1981. április 12- én mutatta be.

10. HÉLINAND DE FROIDMONT
A halál versei = Les vers de la mort : Endrédy Vendel zirci apát úrnak hálás tisztelettel
ófrancia eredetiből fordította Csorba Győző ; bevezetést írta Birkás Géza ; [a címlapot tervezte és a képeket rajzolta Holler András]
francia (ófrancia)
P. : JPT, 1940. - 115 p. - (A Janus Pannonius Társaság könyvtára ; 13.)
Kétnyelvű. - Az 1989- ben a Helikon Kiadónál megjelent kötetben közölt versfordítások első változata

11. HÉLINAND DE FROIDMONT
A halál versei = Les vers de la mort
fordította, az utószót írta és a jegyzeteket összeállította Csorba Győző
francia (ófrancia)
Bp. : H, 1989. - 63 p.
Bibliofil kiadás. - Az 1940- ben Pécsett megjelent kötetben közölt versek

12. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius válogatott munkái
vál., szerk., és az előszót írta Csorba Győző ; ford. Csorba Győző et al. ; a jegyzeteket és a jegyzetszótárt Ugrin Aranka készítette
Bp. : K, 82. - 287 p.

13. JANUS PANNONIUS
Pajzán epigrammák = Epigrammata lasciva
szerk., ford., az utószót és a jegyz. készítette Csorba Győző ; a könyvet tervezte Szántó Tibor
Bp. : H, 1986. - 74 p.
Bibliofil kiadás, japán technikával, kétnyelvű

14. MANZONI, ALESSANDRO
Carmagnola grófja = Conte di Carmagnola : Részlet
ford. Csorba Győző
olasz
Kézirat. - A Magyar Rádió Hangdokumentációs Osztályán őrzik. - Bemutatta a Kossuth Rádió, 1973. június 3- án.

15. MEZSIROV, ALEKSZANDR PETROVICS
Búcsú a hótól
ford. Csorba Győző
orosz
Bp. : E, 74. - 141 p.

16. RÉGNIER, ROBERT
Arisztotelész rablólétrája = Dieux, belles et betes : Történelmi groteszk 6 képben. - 110 p.
francia
ford. Csorba Győző = Drámafordítások. - Pécs : Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 1998. - p. 171-247.
A fordítást 1978- ban adta át a költő a Pécsi Nemzeti Színháznak. A színművet nem mutatták be.


EGYES SZERZŐK ÖNÁLLÓ KÖTETEI

17. BECHER, JOHANNES R.
Johannes R. Becher versei
vál. Hajnal Gábor ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 78. - (Lyra mundi)

18. BECHER, JOHANNES R.
Szelek vándorai : Válogatott versek
vál. és szerk. Hajnal Gábor ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al. ; ill. Kass János
német
Bp. : MH, 62

19. BRECHT, BERTOLT
Bertolt Brecht színművei
szerk., utószó, jegyz. Vajda György Mihály, Walkó György ; ford. Bernáth István, Csorba Győző et al.
német
Bp. : MH, 1964. - (Helikon klasszikusok). - 1-2. köt.

20. BRECHT, BERTOLT
Bertolt Brecht válogatott versei
vál., szerk., bev., életrajz és jegyz. Eörsi István ; ford. Bernáth István, Csorba Győző et al.
német
Bp. : K, 80. - (A világirodalom gyöngyszemei) . (Kozmosz könyvek)

21. BRECHT, BERTOLT
Bertolt Brecht versei
vál. és szerk Eörsi István ; ford. Bernáth István, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 76. - (Lyra mundi)

22. BRECHT, BERTOLT
Színművek : Válogatás
vál. és az előszót írta Vajda György Mihály ; ford. Csorba Győző et al.
Bp. : E., 61. - (A világirodalom klasszikusai)

23. BRECHT, BERTOLT
Versek
Vál. Hajnal Gábor ; utószó Vajda György Mihály ; ford. Bernáth István, Csorba Győző et al.
német
Bp. : MH, 65

24. DANTE, ALIGHIERI
Dante összes művei
szerk., a szöveget gond. és az utószót írta Kardos Tibor ; ford. Babits Mihály, Csorba Győző et al.
olasz
Bp. : MH, 62. - (Helikon klasszikusok)

25. DANTE ALIGHIERI
Dante Alighieri összes művei
szerk., a szöveget gond. és az utószót írta Kardos Tibor ; ford. Babits Mihály, Csorba Győző et al.
olasz
Bp. : MH, 65. - 2. jav. kiad.

26. GEORGE, STEFAN - HOFMANNSTHAL, HUGO VON
Stefan George, Hugo von Hofmannsthal versei
vál. és utószó Szabó Ede ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 81. - (Lyra mundi)

HOFMANNSTHAL, HUGO von
ld.
GEOERGE, STEFAN - HOFMANNSTHAL, HUGO von

27. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius : Magyarországi humanisták
vál., a szöveggond. és a jegyz. Klaniczay Tibor munkája ; ford. Csorba Győző, Kardos Tibor et al.
latin
Bp. : SzK, 82. - (Magyar remekírók)

28. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius búcsúverse huszonkilenc magyar fordításban
szerk. és a kísérő tanulmányt írta, a fordításokat jegyz. ellátta Kovács Sándor Iván ; ford. Hegedüs István, Csorba Győző et al. ; ill. Martyn Ferenc ; a Martyn Ferenc Janus Pannonius-rajzsorozatáról szóló tanulmány írta Tüskés Tibor
latin
Pécs : BMK, 87. - (Pannónia könyvek)
Csorba Győző fordítása: Útra készen búcsút vesz a Váradon nyugvó szent királyoktól címmel jelent meg.

29. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius legszebb versei
a válogatás, az előszó és a névmagyarázat Balogh József munkája ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin
Bukarest : Albatrosz, 72

30. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius legszebb versei
vál., szerk. Szathmáry Éva ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Móra, 94. - (A magyar irodalom gyöngyszemei)

31. JANUS PANNONIUS
Opera latine et hungarice = Janus Pannonius munkái latinul és magyarul
szerk., utószó és jegyz. V. Kovács Sándor ; bev. Csorba Győző ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Tankönyvk., 72

32. JANUS PANNONIUS
Jani Pannonii opera omnia = Janus Pannonius összes munkái : Az 1972. évi válogatott kiadás átdolgozott és teljessé bővített változata
közrebocsátja V. Kovács Sándor ; szerk, az utószót írta és a jegyzeteket összeáll.: V. Kovács Sándor ; fordították: Arany János, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Tankönyvk., 87

33. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius válogatott versei
szerk. Gerézdi Rabán, Kálnoky László ; bev. és jegyz. Gerézdi Rabán ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : SzK., 53

34. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius versei
[vál., szerk., a bev tanulmányt írta Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző, Kardos Tibor et al.]
latin
Bp. : SzK, 72

35. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius versei
vál., szerk. és a bev. tanulmányt írta Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző, Kardos Tibor et al.
Bp. : SzK, 78. - 2. kiad.

36. JANUS PANNONIUS
Janus Pannonius versei
vál., szerk. és a bev. tanulmányt írta Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző, Kardos Tibor et al.
latin
Bp. : SzK, 83. - 3. kiad.

37. LENAU, NIKOLAUS
Nikolaus Lenau versei
német
vál. és szerk. Hajnal Gábor ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
Bp. : E, 79. - (Lyra mundi)

38. NIETZSCHE, FRIEDRICH
Friedrich Nietzsche versei
vál. Hajnal Gábor ; az utószót Németh G. Béla írta ; ford. Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 89. - (Lyra mundi)

39. NIETZSCHE, FRIEDRICH
A vidám tudomány : ("la gaya scienza")
ford. Romhányi Török Gábor ; versek Csorba Győző, Garai Gábor et al. ; szerk. Pataky Péterné
német
Bp. : Holnap Kiadó Kft., 97

PANYIK ISTVÁN
ld.
SELLEI SAROLTA - PANYIK ISTVÁN

40. PETRARCA, FRANCESCO
Francesco Petrarca daloskönyve
szerk., az utószót és jegyzeteket írta Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző, Jékely Zoltán et al.
olasz
Bp. : E., 67

41. FRANCESCO PETRARCA
Petrarca, Francesco daloskönyve
szerk Kardos Tibor ; ford., Csorba Győző, Jékely Zoltán et al.
olasz
Bp. : E., 74. - (Lyra mundi)

42. PETRARCA, FRANCESCO
Francesco Petrarca daloskönyve
a jegyz. írta Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző et al.
olasz
Bucuresti : Kriterion, 88. - (Horizont könyvek)

43. RILKE, RAINER MARIA
Rainer Maria Rilke legszebb versei
... fordítói Csorba Győző et. al. ; Kristó Nagy István Rainer Maria Rilke c. írásával
német
Bp. : Móra, 94. - (A világirodalom gyöngyszemei)

44. RILKE, RAINER MARIA
Rainer Maria Rilke művei. - 1. köt., Válogatott versek
vál. az életrajz és a jegyz. írta Szabó Ede ; bev. Vajda György Mihály ; ford. Ambrus Tibor, Csorba Győző et al.
német
Bp. : M : E, 61.

45. RILKE, RAINER MARIA
Rainer Maria Rilke versei
vál. Szabó Ede ; ford. Ambrus Tibor, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 83. - (Lyra mundi)

46. RILKE, RAINER MARIA
Versek
ford. Csorba Győző, Fodor András et al.
német
[Szeged] : Ictus, 1995

47. SCHILLER, FRIEDRICH
Schiller, Friedrich versei
vál. és szerk. Eörsi István ; ford. Csorba Győző, Dalos György et al.
német
Bp. : E, 77. - (Lyra mundi)

48. SELLEI SAROLTA - PANYIK ISTVÁN
Pécs : Fotóalbum
bev. Bernics Ferenc ; a verseket ford. Csorba Győző
horvát, ukrán
Pécs : Városi Tanács, 85

49. SEVCSENKO, TARASZ GRIGORJEVICS
Apácahimnusz = Gimn cernic
vál. Misley Pál ; ford. Csorba Győző et al. ; ill. Sevcsenko, Tarasz
ukrán
Bp.: E ; Uzsgorod : Kárpáti K., 89

50. SEVCSENKO, TARASZ GRIGORJEVICS
Tarasz Grigorjevics Sevcsenko versei
vál. Misley Pál ; ford. Anka János, Csorba Győző et al.
ukrán
Bp. : E, 84. - (Lyra mundi)

51. UNGARETTI, GIUSEPPE
Mérték és titok : Válogatott költemények
vál., előszó Szénási Ferenc ; olaszból ford. Baranyi Ferenc, Csorba Győző et al.
olasz
Bp. : Kráter, 93. - (Colosseum)

52. WALTER VON DER VOGELWEIDE
Walter von der Vogelweide válogatott versei
vál. és az utószót írta Keresztury Dezső ; ford, Babits Mihály, Csorba Győző et al.
német
Bp. : MH, 61

52.1 NIETZSCHE, FRIEDRICH
Gedichte = Versek
vál. és szerk. Dobos Tamás
Szeged : Lazi Könyvk., 2005
német


ANTOLÓGIÁK

53. XX. századi német költészet : Német Demokratikus Köztársaság
vál., szerk., az utószót és jegyzeteket írta Hajnal Gábor
német
Bp. : E, 82. - (Európai költészet)

54. Aki legdrágább, aki legszebb... : Százhúsz vers a szerelemről
vál. és szerk. Illés Lajos ; ford. András László, Csorba Győző ; ill. Szatmáry József
német
Bp. : Ko, 82

55. Anyaság
összeáll. Fábri Anna ; ford. Babits Mihály, Csorba Győző et al.
latin (Cs. Gy. fordítása)
Bp. : H, 90. - (Briliáns könyvek)

56. A bolond gránátalmafa : Újgörög költők antológiája
vál., szerk., utószó, jegyz. Papp Árpád ; ford. Csorba Győző, Devecseri Gábor et al.
újgörög
Bp. : K, 84

57. Carmina Burana : Középkori diákdalok
a válogatás, az utószó és a jegyzetek Kardos Tibor munkája ; ford. Csorba Győző, Garai Gábor et al. ; az illusztrációkat Szász Endre készítette
latin
Bp. : MH, 60

58. Carmina Burana : Középkori diákdalok
a válogatás, az utószó és a jegyzetek Kardos Tibor munkája ; ford. Csorba Győző, Garai Gábor et al. ; az illusztrációkat Szász Endre készítette
latin

Bp. : E : MH, 79. - 2. kiad.
59. Carmina Burana : Középkori diákdalok
a válogatás, az utószó és jegyzetek Kardos Tibor munkája ; ford. Csorba Győző, Garai Gábor et al. ; az illusztrációkat Szász Endre készítette
latin
Bp. : E, 85. - 3. kiad.

60. Carmina Burana : Középkori diákdalok
ford. Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Interpopulart Könyvk., 93. - (Populart füzetek : Diák- és házikönyvtár ; 25. : Középkori irodalom)
Borítócím: Égi-földi szerelem

61. Ditirambus a nőkhöz : Irodalmi válogatás a Nemzetközi Nőnap, az Anyák Napja és a Gyermeknap ünnepi műsoraihoz
vál. és szerk. Mezei András ; ford. Csorba Győző, Szabó Lőrinc et al.
Cs. Gy. német versfordítással szerepel az antológiában
Bp. : Ko : MNOT, 73

62. Ditirambus a nőkhöz : Irodalmi válogatás a Nemzetközi Nőnap, az Anyák Napja és a Gyermeknap ünnepi műsoraihoz
vál. és szerk. Mezei András ; ford. Csorba Győző, Szabó Lőrinc et al.
Cs. Gy. német versfordítással szerepel az antológiában
Bp. : Ko : MNOT, 78. - 2., bőv. kiad.

63. Egy égbolt alatt : Szovjet-orosz költők
a szerk. biz. elnöke Kardos László ; szerk. Kelemen Gyula ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
orosz (Cs. Gy. fordításai)
Bp. : E, 81. - (A szovjet irodalom könyvtára)

64. Énekek éneke : A világirodalom szerelmes verseiből
vál. és szerk. Vas István ; ford. Ady Endre, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 57

65. Énekek éneke : A világirodalom szerelmes verseiből
vál. és szerk. Vas István ; ford. Ady Endre, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 66. - 2. kiad.

66. Az expresszionizmus
bev. tan. írta, a szöveget vál., ford. Koczogh Ákos ; a verseket ford. Csorba Győző, Hajnal Gábor et al.
német
Bp. : Gondolat, 64

67. Az expresszionizmus
bev. tan. írta, a szövegeket vál., ford. Koczogh Ákos ; a verseket ford. Csorba Győző, Hajnal Gábor et al.
német
Bp. : Gondolat, 67. - 2. átd. kiad.

68. Az expresszionizmus
a bev. tan. írta, a szövegeket vál., ford. Koczogh Ákos ; a verseket ford. Csorba Győző, Hajnal Gábor et al.
Bp. : Gondolat, 81. - (Izmusok). -3., bőv. kiad.

69. Ezernyi árnyalatban : A világirodalom legszebb versei
vál., szerk. Ambrus Éva ; ford. Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Sziget, 96

70. Fohászok és vallomások : A világ legszebb imái
összeáll. Christoph Einiger ; a magyar változatot szerk. Lukács László ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Vigília, 88

71. A gránát szíve : Antifasiszta lírai antológia
[írta Nikola Furnadzsiev et al.] ; ford. Apáti Miklós, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E., 82. - (A győzelem könyvtára)

72. Hét évszázad magyar költői
szerk. Kovács Sándor Iván XIII-XVII. század, Lakatos István XVIII-XX. század ; a válogatásban közrem. Németh G. Béla
latin
Békéscsaba : Tevan, 96
Csorba Győzőtől Janus Pannonius és Budai Parmenius István fordításokat tartalmaz

73. Hét évszázad magyar versei
szerk. biz. Király István et al.
latin
Bp. : SzK, 54. - 1. köt.
Csorba Győzőtől Janus Pannonius fordításokat tartalmaz!
74. Hét évszázad magyar versei
szerk. biz. Király István et al.
latin
Bp. : MH, 60. - 2. kiad. - 1. köt.
Csorba Győzőtől Janus Pannonius fordításokat tartalmaz!

75. Hét évszázad magyar versei
szerk. biz. Király István et al.
latin
Bp. : MH, 66. - 3. bőv. átdolg. kiad. - 1. köt.
Csorba Győzőtől Janus Pannonius fordításokat tartalmaz!

76. Hét évszázad magyar versei
szerk. biz. Király István et al.
latin
Bp. : MH, 72. - 4. bőv. átd. kiad. - 1. köt.
Csorba Győzőtől Janus Pannonius fordításokat tartalmaz!

77. Hét évszázad magyar versei
szerk. biz. Király István et al.
latin
Bp. : SzK, 79. - 5.. bőv. kiad. - 1. köt.
Csorba Győzőtől Janus Pannonius fordításokat tartalmaz!

78. Hol van Vietnam? : Az amerikai költők felelnek
vál. Walter Lowenfels ; ford. Áts Károly. Csorba Győző et al.
angol
Bp. : E, 67. - (Modern könyvtár ; 129.)
Csorba Győző egyetlen angol nyelvű műfordítását tartalmazza.

79. Az idő lovai
Vál. és szerk., az előszót írta Tornai József
Csorba Győző orosz fordítással szerepel a kötetben
Bp. : K, 79. - (A világirodalom gyöngyszemei)

80. Janus Pannonius tanulmányok
szerk. Kardos Tibor, V. Kovács Sándor
latin
Bp. : Akad. K, 75. - (Memoriae saeculorum Hungariae ; 2.)
Csorba Győző a tanulmányokat illusztráló versek, versrészletek egyik fordítója

81. Kezek dicsérete
vál. és szerk., az előszót írta Domokos Mátyás ; ford. Arany János, Csorba Győző et al.
latin, német (Csorba Győző fordításai)
Bp. : K, 75. - (A világirodalom gyöngyszemei)

82. Ki vagy te? : Világirodalmi alkotások a nőről
összeáll. Horváth Lívia, Juhász Judit ; ford. Komoróczy Géza, Csorba Győző et al.
többnyelvű
Bp. : MNOT : Ko, 80

83. Klasszikus német költők
vál. Halász Előd ; ford. Csorba Győző et al.
német
Bp. : E., 77. - 1. köt.

84. Kóbor poéta vallomása : Középkori vágáns költők és névtelen szerzők versei
összeáll., a bev. és a jegyz. írta Köllő Károly ; ford. Bajor Andor, Csorba Győző et al.
latin
Bukarest : Kriterion, 70. (Téka)

85. Külföldi versek könyve
vál. Komlós Aladár ; ford. Ady Endre, Csorba Győző et al.
többnyelvű
Bp. : Móra, 64. - (Az én könyvtáram. Az ifjúsági irodalom remekei)

86. Láthatatlan színpad : Német hangjátékok
vál., utószó, jegyz. Albert Gábor ; ford. Albert Gábor, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 64

87. Mai német líra
vál., szerk. és a jegyzeteket írta Hajnal Gábor ; Ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 66

88. Modern olasz költők
szerk. és vál, a jegyzeteket írta Rába György ; társszerk. és a bev. írta Sallay Géza ; ford. Csorba Győző, Jékely Zoltán et al.
olasz
Bp. : M, 65

89. Nagy a május hatalma : Német szerelmes versek
a kötetet Várady Szabolcs szerk. ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
német
Bp. : MH, 77

90. Olasz költők antológiája
szerk. Kormos István ; vál., az előszót és az életrajzokat írta Rába György
német
Bp. : K., 66. - (A világirodalom gyöngyszemei)

91. Osztrák költők antológiája
vál. és szerk., a jegyzeteket írta Hajnal Gábor
német
Bp. : K, 68. - (A világirodalom gyöngyszemei)

92. Ő : Világirodalmi antológia
vál. és szerk. Borbély Sándor ; ford. Csorba Győző, Végh György et al.
francia, német
Bp. : MNOT : Ko, 85

93. A régi Róma napjai
összeáll., előszó Szepessy Tibor ; Ford. Bede Anna, Csorba Győző et al.
latin
Bp. : Gondolat, 68. - (Európai antológia : Róma)

94. A renaissance Magyarországon
szerk. Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző et al.
latin
Bp. : SzK, 61. - (Magyar klasszikusok)

95. Századunk osztrák lírája
vál., szerk. és a jegyzeteket írta Hajnal Gábor ; az előszót írta Ernst Fischer ; ford. Arató Károly, Csorba Győző et al.
német
Bp. : E, 63

99. Verses világjárás
vál., szerk. és az előszót írta Rába György ; a kötet fordítói Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
latin, német, olasz (Cs. Gy. fordításai)
Bp. : Móra, 71. - (A világirodalom gyöngyszemei). (Kozmosz könyvek)
A kötetben a szerző fordításain kívül saját versével is szerepel

100. Világirodalmi antológia. - 2. köt., Középkor és renaissance
szerk. ifj. Horváth János, Kardos Tibor ; ford. Csorba Győző et al.
latin, olasz, lengyel
Bp. : Tankönyvk., 52
Egyetemi segédkönyv

101. A világirodalom legszebb versei
1. köt., Az ókortól a XX. századig. - 2. köt., XX. század
vál. Lator László ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 67. - 1. kiad. - (A világirodalom remekei. 2. sor.)

102. A világirodalom legszebb versei
1. köt., Az ókortól a XX. századig. - 2. köt., XX. század
vál. Lator László ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 71. - 2. kiad. - (A világirodalom remekei. 2. sor.)

103. A világirodalom legszebb versei
1. köt., Az ókortól a XX. századig. - 2. köt., XX. század
vál. Lator László ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 73. - 3. kiad. - (A világirodalom remekei. 2. sor.)

104. A világirodalom legszebb versei
1. köt., Az ókortól a XX. századig. - 2. köt., XX. század
vál. Lator László ; ford. Áprily Lajos, Csorba Győző et al.
olasz, német
Bp. : E, 88. - 4. kiad. - (A világirodalom remekei. 2. sor.)

105. A zene szava : Versek a zenéről
szerk. Gál Zsuzsa ; ford. Babits Mihály; Csorba Győző ; ill. Hincz Gyula
többnyelvű
Bp. : Zeneműkiadó, 73