Az Országos Széchényi Könyvtár Kisnyomtatványtárának 1956-os különgyűjteménye

Nemzeti történelmünk mélyebb megismeréséhez, a történelmi tényekkel való szembesüléshez egyéb források felmutatása mellett komoly segítséget adhatnak a politikai tartalmú röplapok, plakátok. Léteznek olyan történelmi korszakok, hirtelen változásokat hozó időszakok, melyeknek szükségszerű produktumai a gyorsan előállítható és terjeszthető kisnyomtatványok. Hitelesen tudósítanak, az események szinte teljes históriája tetten érhető a röplapok, plakátok segítségével. Ilyen és hasonló időszakokban létfontosságú volt a tömegek megszólítása, tájékoztatása, így az ilyen típusú dokumentumok ismerete nélkül úgyszólván nem értelmezhető maga a korszak sem. Nem véletlen, hogy olyan változatos, nagyszámú hirdetmény anyaga volt a méltatlanul lezárult 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakának vagy az 1956-os forradalomnak. Emberek százezreihez kellett rövid idő alatt, szerény technikai eszközökkel a napi információt eljuttatni.

A magyar nemzeti könyvtár egyik speciális és igen jelentős állományegysége az a mintegy másfélezer dokumentum, amely az 1956-os forradalom és szabadságharc során, illetőleg az azt követő hónapokban keletkezett. A gyűjtemény legkorábbra datált darabja október 22-én jött létre. A forradalom és szabadságharc (október 23-november 4) idejéből több mint ötszáz aprónyomtatvány származik. A későbbi dokumentumokat részben az ellenállás, részben a megtorlás érdekében adták közre.

A különgyűjtemény - a tár jellegének megfelelően - röplapokból, szöveges plakátokból és igazolványokból áll. Ezeket többségében nyomtatták, de van közöttük stencillel, írógéppel, játéknyomda betűivel és kézírással készült is. Közülük több mint ezer röplap, több mint háromszáz szöveg plakát és 11 db. igazolvány.

A forradalom első két napjából kizárólag röplapok maradtak fenn. A szöveges plakátokhoz szükséges, igényesebb nyomdák október 25-től álltak fokozatosan a szabadságharc rendelkezésére. Nem csupán a budapesti, de a vidéki eseményeket is jól dokumentálják a különböző városokban előállított kisnyomtatványok. A magyaron kívül kétnyelvű, magyar-orosz igazolványok találhatók.

A gyűjtemény létrejötte nem a véletlennek köszönhető. Az Országos Széchényi Könyvtárban megalakult Ideiglenes Nemzeti Bizottmány gyűlésén Hankiss Elemér vetette fel ennek szükségességét, mert "történelmi időket élünk". Ennek hatására a korabeli sajtóban felhívás jelent meg "A forradalom dokumentációja készül a Széchényi Könyvtárban" címmel, amelyet a könyvtár Ideiglenes Nemzeti Bizottmánya nevében Dr. Verny [Veredy] Gyula elnök írt alá (Magyar Függetlenség 1956. november 3. esti kiadás 2. o.). Idézet ebből: "Világviszonylatban is egyedülálló lesz ez a gyűjtemény. Nem késői történetírók, hanem a történelmet alakító nemzet önmaga számol be itt azokról a küzdelmekről, melyeket saját maga és az emberiség jövőjéért vívott."

Ennek hatására a könyvtár dolgozói és mások, akik fontosnak érezték e dokumentumok megőrzését a jövő számára, kezdték a forradalom anyagának összegyűjtését. A gyarapodás módja igen változatos volt: névtelenül küszöbre lehelyezett csomagok, ajándékok és a pénzért történő értékesítések formájában. A forradalom dokumentumainak gyűjtése töretlenül folytatódott a továbbiakban és mind a mai napig tart.

Az 1956-os szabadságharc során keletkezett kisnyomtatványok a kutatás számára a rendszerváltozást követően váltak hozzáférhetővé. Az félévszázados évforduló határozottabbá tette azt a felismerést, hogy a modern technika segítségével még könnyebben és behatóbban lehessen ezeket a dokumentumokat tanulmányozni. Ennek érdekében a könyvtár adatbázisába bekerültek a teljes állományra vonatkozó bibliográfiai adatok, a digitális változat még jobban kutathatóvá teszi e különgyűjteményt.



Kezdőlap