10302.htm

CÍMSZÓ: Baja

SZÓCIKK: Baja, tvj. Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség 405 családban 2400 lelket számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10 nagykereskedő, 131 kereskedő, 10 nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14 köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és tanító, 65 magánzó, 1 katona, 42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60 él. A VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi hatásköre kiterjed Bácsbokorra, Nagybaracskára, Bács monostorra, Csataljára, Dávodra, Garára, Vaskútra, Csávolyra és Felsőszentivánra. Évi költségvetése 56,460 P. Filantropikus és szociális célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti célok szolgálatában áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852. alakult Nőegylet, a Leányegylet (1899), az 1882. létesített kórház és az 1901. épített Aggok háza. Ezen intézmény számára Fischer Sámuel 40,000 pengő értékű alapítványt létesített 1896. Elemi iskoláját 1837-39-ben, polgári leányiskoláját 1889. nyitotta meg, 4-4 tanerővel mindkettőt. 1846-ban már magyar nyelvű oktatást rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot 1845. építette közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet megerősítésére és a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a hitközségben és ennek tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig százéves fennállása után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos tevékenységükkel tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a Duna-Tisza-közének legnagyobb kézműáru nagykereskedését (30 alkalmazottal), Spitzer Károly 1864. szeszgyárat épít, Pollák József 1912. bútorgyárat (120 munkással), Diamant László 1917. szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917. posztógyárat 100 munkással. A magyar mezőgazdaság érdekét előmozdították Weidinger Dezső Borotapusztán (4000 hold), Milkó Mátyás Bácsborsodon (2000 hold), Szász Ottó Szimáron (1000 hold), Pap Lajos (1200 hold), Pap Illés Kutaspusztán (1000 hold). A hitéletben gyökerező zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás jellemezte mindig a hitközséget, aminek legjobb bizonysága, hogy a város bizalma két zsidót is emelt a polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi Gyulát. Őszinte volt minden időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból látszik, hogy kitűnő nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn Sámuelt, a pesti hitközség főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher Simon berlini főrabbit, Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula egyetemi orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt született és nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót országszerte becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben foglalhatjuk össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat család 34 lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori rabbi és 16 család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier Löb terménykereskedő, Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon bőrkereskedő, Flesch Mojzes uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására önálló hitközséget alkottak és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt jelentésében B.-t önálló hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller Maier Löb és Wellisch Simon voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a Chevra-könyvben említett első halottak 1789-90-ből valók. Rabbija már a végleges megszervezés előtt volt. A megszervezett hitközség első rabbijául Krieshaber Izsákot választotta meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt, mert innen Paksra hívták meg. Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő maga írta és nevezte magát: Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805. lemondott állásáról és Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal Asch Meirt hívták meg, akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága, jellemének tisztasága és nemes gondolkodása az akkori zsidó élet korifeusai közé emelt. Ez a nagy tudós később a gyarmati, majd az ungvári rabbiszéket töltötte be és innen nevezték gyarmati, vagy ungvári r. Mennek is a zsidó irodalomban. A tudományok művelése nem volt papi privilégium ebben az időben. A B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan tagjai, akik még hírneves rabbijaikkal is vetekedtek a tudományban. A legtekintélyesebb Müller Maier Löb terménykereskedő, a hitközség első elöljárója volt, aki szabad idejét a rabbinikus tudományokban való elmélyedésére fordította. Egyetlen leányát: Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz (l. o.) adta férjhez. Apósának halála után Ascher Meir lemondott állásáról Kohn Schwerin Götz javára, aki 1815 vége felé el is foglalta a rabbi hivatalt. Mértékadó tekintélye és majdnem félszázados működése üdvös befolyást gyakorolt a zsidók kedvezőtlen helyzetére, nem csak az ő megyéjében, hanem Magyarország egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság két hatóságot szervezett ez időben: egy világit és egy egyházit. Világi hatóságának élén a «Ros medina» (megyefőnök) állott. Mellette működött az egyes községek elöljárói által választott «megyei rabbi», aki vallásos kérdésekben, amelyekhez akkor jogi kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn Schwerin Götz került, a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj (Márkus) viselte. Pestre költözvén, tisztségét a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el, utána pedig az embernek és tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a világi hatóság élére. Ó volt Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó eltörlésével ez a tisztség önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn Schwerin állt a hitélet élén, lassanként egész Bács- és a később vele egyesített Bodrog-megyének legvirágzóbb és legtekintélyesebb községévé fejlődött. 1827-ben aszifá-t (nagygyűlést) tartottak itt a hitközségek elöljárói és Kohn Schwerint egyhangúlag a megye főrabbijának nevezték ki. Mindezt a XVIII. századig visszanyúló kulturális fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog vármegye területén az első népiskola nyomát már 1771. B.-n találjuk. Ez a nyilvános zsidó népiskolák sorában mindig a vezérszerepet vitte és első volt a megmagyarosodásban is. 1846-ban már magyarul tanították itt a magyarok történetét. 1840-ben olyan csapás érte a virágzó várost, amely csaknem elpusztította. Május 1., pénteken, a déli órákban tűz ütött ki és feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A zsinagóga, a vele szemben levő községháza, a rituális fürdő, a kórház és az iskola teljesen leégett. A zsidó község tagjai közül csak hármat kímélt meg a katasztrófa, a többi koldusbotra jutott. De ez nem törte meg a hitközség életerejét, tovább dolgozott és alig két évvel a tűzvész után már hozzáfoghatott a zsinagóga újjáépítéséhez. 1845-ben befejezte az építést és szept. 26. Steinhardt rabbi magyar ünnepi beszéddel felavatta. Ez volt az első magyar hitszónoklat, amellyel akkortájt magyarországi zsinagógát felszenteltek. Kohn Schwerin 1852 jan. 15. halt meg. Utódja Náscher Mózes volt 1855- 1878-ig. Utána 1914-ig dr. Adler Lipót töltötte be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven át Rosenfeld Henrik rabbihelyettes látta el a rabbi funkcióit. Erre az időre esik legküzdelmesebb periódusa, mikor még a hitélet is az országos nagy gondok között csak küszködve tarthatta fenn régi intézményeit. Egyetemes nagy érdekek követelték a zsidók hagyományos áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem tagadta meg magát. 365 tagja vett részt a világháborúban és 36 elesett. Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség mai vezetősége: dr. Péner Miklós főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök, dr. Halász József terménykereskedő kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi előljáró, Schlieszer Miksa Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök, dr. Dömötör Kálmán orvos, iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd, jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A polgári leányiskola tantestülete: Bencze László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé: Adler Sándor, Rosenfeld József, Stekler Sándorné, Stern Jakab.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 302. címszó a lexikon => 75. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10302.htm

CÍMSZÓ: Baja

SZÓCIKK: Baja, tvj. Bács-Bodrog vm. 20,065 lak. A zsidó hitközség 405 családban 2400 lelket számlál. Adófizető 664. Ezek így oszlanak meg: 10 nagykereskedő, 131 kereskedő, 10 nagyiparos, 66 iparos, 18 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 15 orvos, 5 mérnök, 14 köztisztviselő, 53 magántisztviselő, 8 tanár és tanító, 65 magánzó, 1 katona, 42 munkás, más pályákon 214. Közadakozásból 60 él. A VI. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi hatásköre kiterjed Bácsbokorra, Nagybaracskára, Bács monostorra, Csataljára, Dávodra, Garára, Vaskútra, Csávolyra és Felsőszentivánra. Évi költségvetése 56,460 P. Filantropikus és szociális célokra 26,655 P-t fordít. Intézményei mintaszerűek. Emberbaráti célok szolgálatában áll az 1790. alapított Chevra Kadisa 459 taggal, az 1852. alakult Nőegylet, a Leányegylet 1899 , az 1882. létesített kórház és az 1901. épített Aggok háza. Ezen intézmény számára Fischer Sámuel 40,000 pengő értékű alapítványt létesített 1896. Elemi iskoláját 1837-39-ben, polgári leányiskoláját 1889. nyitotta meg, 4-4 tanerővel mindkettőt. 1846-ban már magyar nyelvű oktatást rendszeresített az elemi iskolában. A nagytemplomot 1845. építette közadakozásból Frey pesti műépítész tervei szerint. A hitélet megerősítésére és a közjóra irányuló törekvés mindig együtt haladt ebben a hitközségben és ennek tulajdonítható, hogy már a múlt század elején voltak alig százéves fennállása után olyan tagjai, akik a közgazdasági életben való hasznos tevékenységükkel tűntek ki. Reich Farkas fiai 1825. megalapítják a Duna-Tisza-közének legnagyobb kézműáru nagykereskedését 30 alkalmazottal , Spitzer Károly 1864. szeszgyárat épít, Pollák József 1912. bútorgyárat 120 munkással , Diamant László 1917. szövőgyárat 60 és Schőn Zsigmond 1917. posztógyárat 100 munkással. A magyar mezőgazdaság érdekét előmozdították Weidinger Dezső Borotapusztán 4000 hold , Milkó Mátyás Bácsborsodon 2000 hold , Szász Ottó Szimáron 1000 hold , Pap Lajos 1200 hold , Pap Illés Kutaspusztán 1000 hold . A hitéletben gyökerező zsidó öntudat és az egészséges alkalmazkodás jellemezte mindig a hitközséget, aminek legjobb bizonysága, hogy a város bizalma két zsidót is emelt a polgármesteri székbe: dr. Hauser Mórt és Erdélyi Gyulát. Őszinte volt minden időben a kultúrát megbecsülő szelleme is, ami abból látszik, hogy kitűnő nagyságokat nevelt a tudománynak, többek között dr. Kohn Sámuelt, a pesti hitközség főrabbiját, dr. Perlesz József müncheni, dr. Nascher Simon berlini főrabbit, Schulhof Lipót hírneves csillagászt, dr. Donáth Gyula egyetemi orvosprofesszort, dr. Balassa József filológust és másokat. Az itt született és nevelt írók közül Tábori Róbert, Timár Szaniszló és Palóczy Lipót országszerte becsült nevet szereztek. Történelmi fejlődését a következőkben foglalhatjuk össze. 1728-ban még csak két zsidó család lakott B.-n, 1735 hat család 34 lélekkel. 1768-ban még nagyobb a térfoglalás. Márkusz József akkori rabbi és 16 család engedélyt nyert egy zsinagóga építésére. Ezek Müller Maier Löb terménykereskedő, Mayer Ábrahám terménykereskedő, Wellisch Simon bőrkereskedő, Flesch Mojzes uradalmi pálinkafőző és Hirsch Wolf szorgalmazására önálló hitközséget alkottak és az akkori bácsmegyei alispán 1773 okt. 18. kelt jelentésében B.-t önálló hitközségnek deklarálja. Az első elöljárók Müller Maier Löb és Wellisch Simon voltak. Ebben az időben már a Chevra is működött; a Chevra-könyvben említett első halottak 1789-90-ből valók. Rabbija már a végleges megszervezés előtt volt. A megszervezett hitközség első rabbijául Krieshaber Izsákot választotta meg, aki azonban csak rövid ideig működött itt, mert innen Paksra hívták meg. Helyébe 1794 táján Moorberg Jesája, vagy amint ő maga írta és nevezte magát: Jesája Kaháná került ide Tápiószeléről. Ez 1805. lemondott állásáról és Újvidékre költözött. Utódjául 1807. az akkor még fiatal Asch Meirt hívták meg, akit talmudikus tudománya, szigorú vallásossága, jellemének tisztasága és nemes gondolkodása az akkori zsidó élet korifeusai közé emelt. Ez a nagy tudós később a gyarmati, majd az ungvári rabbiszéket töltötte be és innen nevezték gyarmati, vagy ungvári r. Mennek is a zsidó irodalomban. A tudományok művelése nem volt papi privilégium ebben az időben. A B.-i hitközségnek voltak akkoriban olyan tagjai, akik még hírneves rabbijaikkal is vetekedtek a tudományban. A legtekintélyesebb Müller Maier Löb terménykereskedő, a hitközség első elöljárója volt, aki szabad idejét a rabbinikus tudományokban való elmélyedésére fordította. Egyetlen leányát: Reicelt 1797. Kohn Schwerin Götzhöz l. o. adta férjhez. Apósának halála után Ascher Meir lemondott állásáról Kohn Schwerin Götz javára, aki 1815 vége felé el is foglalta a rabbi hivatalt. Mértékadó tekintélye és majdnem félszázados működése üdvös befolyást gyakorolt a zsidók kedvezőtlen helyzetére, nem csak az ő megyéjében, hanem Magyarország egész déli részében is. A bácsmegyei zsidóság két hatóságot szervezett ez időben: egy világit és egy egyházit. Világi hatóságának élén a Ros medina megyefőnök állott. Mellette működött az egyes községek elöljárói által választott megyei rabbi , aki vallásos kérdésekben, amelyekhez akkor jogi kérdések is tartoztak, döntött. Mikor a rabbiszékbe Kohn Schwerin Götz került, a Ros medina tisztségét Stern Mordecháj Márkus viselte. Pestre költözvén, tisztségét a Mélykúton lakó Berger József Löb nyerte el, utána pedig az embernek és tudósnak egyaránt kiváló Popper Dániel került a világi hatóság élére. Ó volt Bács megye utolsó Ros medinája, mert a türelmi adó eltörlésével ez a tisztség önmagától megszűnt. A B.-i hitközség, amióta Kohn Schwerin állt a hitélet élén, lassanként egész Bács- és a később vele egyesített Bodrog-megyének legvirágzóbb és legtekintélyesebb községévé fejlődött. 1827-ben aszifá-t nagygyűlést tartottak itt a hitközségek elöljárói és Kohn Schwerint egyhangúlag a megye főrabbijának nevezték ki. Mindezt a XVIII. századig visszanyúló kulturális fejlődés előzte meg. Bács-Bodrog vármegye területén az első népiskola nyomát már 1771. B.-n találjuk. Ez a nyilvános zsidó népiskolák sorában mindig a vezérszerepet vitte és első volt a megmagyarosodásban is. 1846-ban már magyarul tanították itt a magyarok történetét. 1840-ben olyan csapás érte a virágzó várost, amely csaknem elpusztította. Május 1., pénteken, a déli órákban tűz ütött ki és feltartóztathatatlanul tovább terjedt. A zsinagóga, a vele szemben levő községháza, a rituális fürdő, a kórház és az iskola teljesen leégett. A zsidó község tagjai közül csak hármat kímélt meg a katasztrófa, a többi koldusbotra jutott. De ez nem törte meg a hitközség életerejét, tovább dolgozott és alig két évvel a tűzvész után már hozzáfoghatott a zsinagóga újjáépítéséhez. 1845-ben befejezte az építést és szept. 26. Steinhardt rabbi magyar ünnepi beszéddel felavatta. Ez volt az első magyar hitszónoklat, amellyel akkortájt magyarországi zsinagógát felszenteltek. Kohn Schwerin 1852 jan. 15. halt meg. Utódja Náscher Mózes volt 1855- 1878-ig. Utána 1914-ig dr. Adler Lipót töltötte be a rabbiszéket. Halála után nyolc éven át Rosenfeld Henrik rabbihelyettes látta el a rabbi funkcióit. Erre az időre esik legküzdelmesebb periódusa, mikor még a hitélet is az országos nagy gondok között csak küszködve tarthatta fenn régi intézményeit. Egyetemes nagy érdekek követelték a zsidók hagyományos áldozatkészségét és a B.-i hitközség ekkor sem tagadta meg magát. 365 tagja vett részt a világháborúban és 36 elesett. Kórházát 1914 aug. 1. hadikórház céljaira engedte át a Szentegylet. A hitközség mai vezetősége: dr. Péner Miklós főrabbi, dr. Lemberger Ármin ügyvéd, elnök, dr. Halász József terménykereskedő kultusz-elöljáró, Lemberger Rezső pénzügyi előljáró, Schlieszer Miksa Chevra-elnök, Klauber Lajos bankigazgató, alelnök, dr. Dömötör Kálmán orvos, iskolaszéki elnök, dr. Fischhof Zsigmond ügyvéd, jogügyi elöljáró, dr. Sándor Imre ügyvéd, gazdasági elöljáró, Kertész Lipót jegyző, Billitzer Ernő főkántor. A polgári leányiskola tantestülete: Bencze László, Fischhofné R. Irén, Rosenfeld Józsefné, Rózsa Kálmán; az elemi iskoláé: Adler Sándor, Rosenfeld József, Stekler Sándorné, Stern Jakab.

10302.ht

CÍMSZÓ Baj

SZÓCIKK Baja tvj Bács-Bodro vm 20,06 lak zsid hitközsé 40 családba 240 lelke számlál Adófizet 664 Eze íg oszlana meg 1 nagykereskedő 13 kereskedő 1 nagyiparos 6 iparos 1 gazdálkodó 1 ügyvéd 1 orvos mérnök 1 köztisztviselő 5 magántisztviselő taná é tanító 6 magánzó katona 4 munkás má pályáko 214 Közadakozásbó 6 él VI községkerülethe tartozik Anyakönyv hatáskör kiterje Bácsbokorra Nagybaracskára Bác monostorra Csataljára Dávodra Garára Vaskútra Csávolyr é Felsőszentivánra Év költségvetés 56,46 P Filantropiku é szociáli célokr 26,65 P- fordít Intézménye mintaszerűek Emberbarát célo szolgálatába ál a 1790 alapítot Chevr Kadis 45 taggal a 1852 alakul Nőegylet Leányegyle 189 a 1882 létesítet kórhá é a 1901 építet Aggo háza Eze intézmén számár Fische Sámue 40,00 peng érték alapítvány létesítet 1896 Elem iskolájá 1837-39-ben polgár leányiskolájá 1889 nyitott meg 4- tanerőve mindkettőt 1846-ba má magya nyelv oktatás rendszeresítet a elem iskolában nagytemplomo 1845 épített közadakozásbó Fre pest műépítés terve szerint hitéle megerősítésér é közjór irányul törekvé mindi együt halad ebbe hitközségbe é enne tulajdonítható hog má múl száza elejé volta ali százéve fennállás utá olya tagjai aki közgazdaság életbe val haszno tevékenységükke tűnte ki Reic Farka fia 1825 megalapítjá Duna-Tisza-közéne legnagyob kézműár nagykereskedésé 3 alkalmazotta Spitze Károl 1864 szeszgyára épít Pollá Józse 1912 bútorgyára 12 munkássa Diaman Lászl 1917 szövőgyára 6 é Schő Zsigmon 1917 posztógyára 10 munkással magya mezőgazdasá érdeké előmozdítottá Weidinge Dezs Borotapusztá 400 hol Milk Mátyá Bácsborsodo 200 hol Szás Ott Szimáro 100 hol Pa Lajo 120 hol Pa Illé Kutaspusztá 100 hol hitéletbe gyökerez zsid öntuda é a egészsége alkalmazkodá jellemezt mindi hitközséget amine legjob bizonysága hog váro bizalm ké zsidó i emel polgármester székbe dr Hause Mór é Erdély Gyulát Őszint vol minde időbe kultúrá megbecsül szellem is am abbó látszik hog kitűn nagyságoka nevel tudománynak többe közöt dr Koh Sámuelt pest hitközsé főrabbiját dr Perles Józse müncheni dr Nasche Simo berlin főrabbit Schulho Lipó hírneve csillagászt dr Donát Gyul egyetem orvosprofesszort dr Balass Józse filológus é másokat A it születet é nevel író közü Tábor Róbert Timá Szaniszl é Palócz Lipó országszert becsül neve szereztek Történelm fejlődésé következőkbe foglalhatju össze 1728-ba mé csa ké zsid csalá lakot B.-n 173 ha csalá 3 lélekkel 1768-ba mé nagyob térfoglalás Márkus Józse akkor rabb é 1 csalá engedély nyer eg zsinagóg építésére Eze Mülle Maie Lö terménykereskedő Maye Ábrahá terménykereskedő Wellisc Simo bőrkereskedő Flesc Mojze uradalm pálinkafőz é Hirsc Wol szorgalmazásár önáll hitközsége alkotta é a akkor bácsmegye alispá 177 okt 18 kel jelentésébe B.- önáll hitközségne deklarálja A els elöljáró Mülle Maie Lö é Wellisc Simo voltak Ebbe a időbe má Chevr i működött Chevra-könyvbe említet els halotta 1789-90-bő valók Rabbij má véglege megszervezé előt volt megszervezet hitközsé els rabbijáu Krieshabe Izsáko választott meg ak azonba csa rövi idei működöt itt mer inne Paksr hívtá meg Helyéb 179 tájá Moorber Jesája vag amin mag írt é nevezt magát Jesáj Kahán kerül id Tápiószeléről E 1805 lemondot állásáró é Újvidékr költözött Utódjáu 1807 a akko mé fiata Asc Meir hívtá meg aki talmudiku tudománya szigor vallásossága jelleméne tisztaság é neme gondolkodás a akkor zsid éle korifeusa köz emelt E nag tudó későb gyarmati maj a ungvár rabbiszéke töltött b é inne nevezté gyarmati vag ungvár r Menne i zsid irodalomban tudományo művelés ne vol pap privilégiu ebbe a időben B.- hitközségne volta akkoriba olya tagjai aki mé hírneve rabbijaikka i vetekedte tudományban legtekintélyeseb Mülle Maie Lö terménykereskedő hitközsé els elöljárój volt ak szaba idejé rabbiniku tudományokba val elmélyedésér fordította Egyetle leányát Reicel 1797 Koh Schweri Götzhö l o adt férjhez Apósána halál utá Asche Mei lemondot állásáró Koh Schweri Göt javára ak 181 vég fel e i foglalt rabb hivatalt Mértékad tekintély é majdne félszázado működés üdvö befolyás gyakorol zsidó kedvezőtle helyzetére ne csa a megyéjében hane Magyarorszá egés dél részébe is bácsmegye zsidósá ké hatóságo szervezet e időben eg világi é eg egyházit Világ hatóságána élé Ro medin megyefőnö állott Mellett működöt a egye községe elöljáró álta választot megye rabb ak valláso kérdésekben amelyekhe akko jog kérdése i tartoztak döntött Miko rabbiszékb Koh Schweri Göt került Ro medin tisztségé Ster Mordechá Márku viselte Pestr költözvén tisztségé Mélykúto lak Berge Józse Lö nyert el után pedi a emberne é tudósna egyarán kivál Poppe Dánie kerül világ hatósá élére vol Bác megy utols Ro medinája mer türelm ad eltörléséve e tisztsé önmagátó megszűnt B.- hitközség amiót Koh Schweri áll hitéle élén lassankén egés Bács é későb vel egyesítet Bodrog-megyéne legvirágzób é legtekintélyeseb községév fejlődött 1827-be aszifá- nagygyűlés tartotta it hitközsége elöljáró é Koh Schwerin egyhangúla megy főrabbijána nevezté ki Mindez XVIII századi visszanyúl kulturáli fejlődé előzt meg Bács-Bodro vármegy területé a els népiskol nyomá má 1771 B.- találjuk E nyilváno zsid népiskolá sorába mindi vezérszerepe vitt é els vol megmagyarosodásba is 1846-ba má magyaru tanítottá it magyaro történetét 1840-be olya csapá ért virágz várost amel csakne elpusztította Máju 1. pénteken dél órákba tű ütöt k é feltartóztathatatlanu továb terjedt zsinagóga vel szembe lev községháza rituáli fürdő kórhá é a iskol teljese leégett zsid közsé tagja közü csa hárma kímél me katasztrófa több koldusbotr jutott D e ne tört me hitközsé életerejét továb dolgozot é ali ké évve tűzvés utá má hozzáfoghatot zsinagóg újjáépítéséhez 1845-be befejezt a építés é szept 26 Steinhard rabb magya ünnep beszédde felavatta E vol a els magya hitszónoklat amellye akkortáj magyarország zsinagógá felszenteltek Koh Schweri 185 jan 15 hal meg Utódj Násche Móze vol 1855 1878-ig Után 1914-i dr Adle Lipó töltött b rabbiszéket Halál utá nyol éve á Rosenfel Henri rabbihelyette látt e rabb funkcióit Err a időr esi legküzdelmeseb periódusa miko mé hitéle i a országo nag gondo közöt csa küszködv tarthatt fen rég intézményeit Egyeteme nag érdeke követelté zsidó hagyományo áldozatkészségé é B.- hitközsé ekko se tagadt me magát 36 tagj vet rész világháborúba é 3 elesett Kórházá 191 aug 1 hadikórhá céljair engedt á Szentegylet hitközsé ma vezetősége dr Péne Mikló főrabbi dr Lemberge Ármi ügyvéd elnök dr Halás Józse terménykeresked kultusz-elöljáró Lemberge Rezs pénzügy előljáró Schliesze Miks Chevra-elnök Klaube Lajo bankigazgató alelnök dr Dömötö Kálmá orvos iskolaszék elnök dr Fischho Zsigmon ügyvéd jogügy elöljáró dr Sándo Imr ügyvéd gazdaság elöljáró Kertés Lipó jegyző Billitze Ern főkántor polgár leányiskol tantestülete Bencz László Fischhofn R Irén Rosenfel Józsefné Rózs Kálmán a elem iskoláé Adle Sándor Rosenfel József Stekle Sándorné Ster Jakab

10302.h

CÍMSZ Ba

SZÓCIK Baj tv Bács-Bodr v 20,0 la zsi hitközs 4 családb 24 lelk számlá Adófize 66 Ez í oszlan me nagykeresked 1 keresked nagyiparo iparo gazdálkod ügyvé orvo mérnö köztisztvisel magántisztvisel tan tanít magánz katon munká m pályák 21 Közadakozásb é V községkerületh tartozi Anyaköny hatáskö kiterj Bácsbokorr Nagybaracskár Bá monostorr Csataljár Dávodr Garár Vaskútr Csávoly Felsőszentivánr É költségveté 56,4 Filantropik szociál célok 26,6 P fordí Intézmény mintaszerűe Emberbará cél szolgálatáb á 179 alapíto Chev Kadi 4 tagga 185 alaku Nőegyle Leányegyl 18 188 létesíte kórh 190 építe Agg ház Ez intézmé számá Fisch Sámu 40,0 pen érté alapítván létesíte 189 Ele iskoláj 1837-39-be polgá leányiskoláj 188 nyitot me 4 tanerőv mindkettő 1846-b m magy nyel oktatá rendszeresíte ele iskolába nagytemplom 184 építet közadakozásb Fr pes műépíté terv szerin hitél megerősítésé közjó irányu törekv mind együ hala ebb hitközségb enn tulajdoníthat ho m mú száz elej volt al százév fennállá ut oly tagja ak közgazdasá életb va haszn tevékenységükk tűnt k Rei Fark fi 182 megalapítj Duna-Tisza-közén legnagyo kézműá nagykereskedés alkalmazott Spitz Káro 186 szeszgyár épí Poll Józs 191 bútorgyár 1 munkáss Diama Lász 191 szövőgyár Sch Zsigmo 191 posztógyár 1 munkássa magy mezőgazdas érdek előmozdított Weiding Dez Borotapuszt 40 ho Mil Máty Bácsborsod 20 ho Szá Ot Szimár 10 ho P Laj 12 ho P Ill Kutaspuszt 10 ho hitéletb gyökere zsi öntud egészség alkalmazkod jellemez mind hitközsége amin legjo bizonyság ho vár bizal k zsid eme polgármeste székb d Haus Mó Erdél Gyulá Őszin vo mind időb kultúr megbecsü szelle i a abb látszi ho kitű nagyságok neve tudományna több közö d Ko Sámuel pes hitközs főrabbijá d Perle Józs münchen d Nasch Sim berli főrabbi Schulh Lip hírnev csillagász d Doná Gyu egyete orvosprofesszor d Balas Józs filológu másoka i születe neve ír köz Tábo Róber Tim Szanisz Palóc Lip országszer becsü nev szerezte Történel fejlődés következőkb foglalhatj össz 1728-b m cs k zsi csal lako B.- 17 h csal lélekke 1768-b m nagyo térfoglalá Márku Józs akko rab csal engedél nye e zsinagó építésér Ez Müll Mai L terménykeresked May Ábrah terménykeresked Wellis Sim bőrkeresked Fles Mojz uradal pálinkafő Hirs Wo szorgalmazásá önál hitközség alkott akko bácsmegy alisp 17 ok 1 ke jelentéséb B. önál hitközségn deklarálj el elöljár Müll Mai L Wellis Sim volta Ebb időb m Chev működöt Chevra-könyvb említe el halott 1789-90-b való Rabbi m végleg megszervez elő vol megszerveze hitközs el rabbijá Krieshab Izsák választot me a azonb cs röv ide működö it me inn Paks hívt me Helyé 17 táj Moorbe Jesáj va ami ma ír nevez magá Jesá Kahá kerü i Tápiószelérő 180 lemondo állásár Újvidék költözöt Utódjá 180 akk m fiat As Mei hívt me ak talmudik tudomány szigo vallásosság jellemén tisztasá nem gondolkodá akko zsi él korifeus kö emel na tud késő gyarmat ma ungvá rabbiszék töltöt inn nevezt gyarmat va ungvá Menn zsi irodalomba tudomány művelé n vo pa privilégi ebb időbe B. hitközségn volt akkorib oly tagja ak m hírnev rabbijaikk vetekedt tudományba legtekintélyese Müll Mai L terménykeresked hitközs el elöljáró vol a szab idej rabbinik tudományokb va elmélyedésé fordított Egyetl leányá Reice 179 Ko Schwer Götzh ad férjhe Apósán halá ut Asch Me lemondo állásár Ko Schwer Gö javár a 18 vé fe foglal rab hivatal Mértéka tekintél majdn félszázad működé üdv befolyá gyakoro zsid kedvezőtl helyzetér n cs megyéjébe han Magyarorsz egé dé részéb i bácsmegy zsidós k hatóság szerveze időbe e világ e egyházi Vilá hatóságán él R medi megyefőn állot Mellet működö egy község elöljár ált választo megy rab a vallás kérdésekbe amelyekh akk jo kérdés tartozta döntöt Mik rabbiszék Ko Schwer Gö kerül R medi tisztség Ste Mordech Márk viselt Pest költözvé tisztség Mélykút la Berg Józs L nyer e utá ped embern tudósn egyará kivá Popp Dáni kerü vilá hatós élér vo Bá meg utol R medináj me türel a eltörlésév tiszts önmagát megszűn B. hitközsé amió Ko Schwer ál hitél élé lassanké egé Bác késő ve egyesíte Bodrog-megyén legvirágzó legtekintélyese községé fejlődöt 1827-b aszifá nagygyűlé tartott i hitközség elöljár Ko Schweri egyhangúl meg főrabbiján nevezt k Minde XVII század visszanyú kulturál fejlőd előz me Bács-Bodr vármeg terület el népisko nyom m 177 B. találju nyilván zsi népiskol soráb mind vezérszerep vit el vo megmagyarosodásb i 1846-b m magyar tanított i magyar történeté 1840-b oly csap ér virág város ame csakn elpusztított Máj 1 pénteke dé órákb t ütö feltartóztathatatlan tová terjed zsinagóg ve szemb le községház rituál fürd kórh isko teljes leéget zsi közs tagj köz cs hárm kímé m katasztróf töb koldusbot jutot n tör m hitközs életerejé tová dolgozo al k évv tűzvé ut m hozzáfoghato zsinagó újjáépítéséhe 1845-b befejez építé szep 2 Steinhar rab magy ünne beszédd felavatt vo el magy hitszónokla amelly akkortá magyarorszá zsinagóg felszentelte Ko Schwer 18 ja 1 ha me Utód Násch Móz vo 185 1878-i Utá 1914- d Adl Lip töltöt rabbiszéke Halá ut nyo év Rosenfe Henr rabbihelyett lát rab funkciói Er idő es legküzdelmese periódus mik m hitél ország na gond közö cs küszköd tarthat fe ré intézményei Egyetem na érdek követelt zsid hagyomány áldozatkészség B. hitközs ekk s tagad m magá 3 tag ve rés világháborúb eleset Kórház 19 au hadikórh céljai enged Szentegyle hitközs m vezetőség d Pén Mikl főrabb d Lemberg Árm ügyvé elnö d Halá Józs terménykereske kultusz-elöljár Lemberg Rez pénzüg előljár Schliesz Mik Chevra-elnö Klaub Laj bankigazgat alelnö d Dömöt Kálm orvo iskolaszé elnö d Fischh Zsigmo ügyvé jogüg elöljár d Sánd Im ügyvé gazdasá elöljár Kerté Lip jegyz Billitz Er főkánto polgá leányisko tantestület Benc Lászl Fischhof Iré Rosenfe Józsefn Róz Kálmá ele iskolá Adl Sándo Rosenfe Józse Stekl Sándorn Ste Jaka

10302.

CÍMS B

SZÓCI Ba t Bács-Bod 20, l zs hitköz család 2 lel száml Adófiz 6 E oszla m nagykereske kereske nagyipar ipar gazdálko ügyv orv mérn köztisztvise magántisztvise ta taní magán kato munk pályá 2 Közadakozás községkerület tartoz Anyakön hatásk kiter Bácsbokor Nagybaracská B monostor Csataljá Dávod Gará Vaskút Csávol Felsőszentiván költségvet 56, Filantropi szociá célo 26, ford Intézmén mintaszerű Emberbar cé szolgálatá 17 alapít Che Kad tagg 18 alak Nőegyl Leányegy 1 18 létesít kór 19 épít Ag há E intézm szám Fisc Sám 40, pe ért alapítvá létesít 18 El iskolá 1837-39-b polg leányiskolá 18 nyito m tanerő mindkett 1846- mag nye oktat rendszeresít el iskoláb nagytemplo 18 építe közadakozás F pe műépít ter szeri hité megerősítés közj irány törek min egy hal eb hitközség en tulajdonítha h m szá ele vol a százé fennáll u ol tagj a közgazdas élet v hasz tevékenységük tűn Re Far f 18 megalapít Duna-Tisza-közé legnagy kézmű nagykereskedé alkalmazot Spit Kár 18 szeszgyá ép Pol Józ 19 bútorgyá munkás Diam Lás 19 szövőgyá Sc Zsigm 19 posztógyá munkáss mag mezőgazda érde előmozdítot Weidin De Borotapusz 4 h Mi Mát Bácsborso 2 h Sz O Szimá 1 h La 1 h Il Kutaspusz 1 h hitélet gyöker zs öntu egészsé alkalmazko jelleme min hitközség ami legj bizonysá h vá biza zsi em polgármest szék Hau M Erdé Gyul Őszi v min idő kultú megbecs szell ab látsz h kit nagyságo nev tudományn töb köz K Sámue pe hitköz főrabbij Perl Józ münche Nasc Si berl főrabb Schul Li hírne csillagás Don Gy egyet orvosprofesszo Bala Józ filológ mások szület nev í kö Táb Róbe Ti Szanis Paló Li országsze becs ne szerezt Történe fejlődé következők foglalhat öss 1728- c zs csa lak B. 1 csa lélekk 1768- nagy térfoglal Márk Józ akk ra csa engedé ny zsinag építésé E Mül Ma terménykereske Ma Ábra terménykereske Welli Si bőrkereske Fle Moj urada pálinkaf Hir W szorgalmazás öná hitközsé alkot akk bácsmeg alis 1 o k jelentésé B öná hitközség deklarál e elöljá Mül Ma Welli Si volt Eb idő Che működö Chevra-könyv említ e halot 1789-90- val Rabb végle megszerve el vo megszervez hitköz e rabbij Kriesha Izsá választo m azon c rö id működ i m in Pak hív m Hely 1 tá Moorb Jesá v am m í neve mag Jes Kah ker Tápiószelér 18 lemond állásá Újvidé költözö Utódj 18 ak fia A Me hív m a talmudi tudomán szig vallásossá jellemé tisztas ne gondolkod akk zs é korifeu k eme n tu kés gyarma m ungv rabbiszé töltö in nevez gyarma v ungv Men zs irodalomb tudomán művel v p privilég eb időb B hitközség vol akkori ol tagj a hírne rabbijaik veteked tudományb legtekintélyes Mül Ma terménykereske hitköz e elöljár vo sza ide rabbini tudományok v elmélyedés fordítot Egyet leány Reic 17 K Schwe Götz a férjh Apósá hal u Asc M lemond állásá K Schwe G javá 1 v f fogla ra hivata Mérték tekinté majd félszáza működ üd befoly gyakor zsi kedvezőt helyzeté c megyéjéb ha Magyarors eg d részé bácsmeg zsidó hatósá szervez időb vilá egyház Vil hatóságá é med megyefő állo Melle működ eg közsé elöljá ál választ meg ra vallá kérdésekb amelyek ak j kérdé tartozt döntö Mi rabbiszé K Schwe G kerü med tisztsé St Mordec Már visel Pes költözv tisztsé Mélykú l Ber Józ nye ut pe ember tudós egyar kiv Pop Dán ker vil ható élé v B me uto mediná m türe eltörlésé tiszt önmagá megszű B hitközs ami K Schwe á hité él lassank eg Bá kés v egyesít Bodrog-megyé legvirágz legtekintélyes község fejlődö 1827- aszif nagygyűl tartot hitközsé elöljá K Schwer egyhangú me főrabbijá nevez Mind XVI száza visszany kulturá fejlő elő m Bács-Bod várme terüle e népisk nyo 17 B találj nyilvá zs népisko sorá min vezérszere vi e v megmagyarosodás 1846- magya tanítot magya történet 1840- ol csa é virá váro am csak elpusztítot Má péntek d órák üt feltartóztathatatla tov terje zsinagó v szem l községhá rituá für kór isk telje leége zs köz tag kö c hár kím katasztró tö koldusbo juto tö hitköz életerej tov dolgoz a év tűzv u hozzáfoghat zsinag újjáépítéséh 1845- befeje épít sze Steinha ra mag ünn beszéd felavat v e mag hitszónokl amell akkort magyarorsz zsinagó felszentelt K Schwe 1 j h m Utó Násc Mó v 18 1878- Ut 1914 Ad Li töltö rabbiszék Hal u ny é Rosenf Hen rabbihelyet lá ra funkció E id e legküzdelmes periódu mi hité orszá n gon köz c küszkö tartha f r intézménye Egyete n érde követel zsi hagyomán áldozatkészsé B hitköz ek taga mag ta v ré világháború elese Kórhá 1 a hadikór célja enge Szentegyl hitköz vezetősé Pé Mik főrab Lember Ár ügyv eln Hal Józ terménykeresk kultusz-elöljá Lember Re pénzü előljá Schlies Mi Chevra-eln Klau La bankigazga aleln Dömö Kál orv iskolasz eln Fisch Zsigm ügyv jogü elöljá Sán I ügyv gazdas elöljá Kert Li jegy Billit E főkánt polg leányisk tantestüle Ben Lász Fischho Ir Rosenf József Ró Kálm el iskol Ad Sánd Rosenf Józs Stek Sándor St Jak

10302

CÍM

SZÓC B Bács-Bo 20 z hitkö csalá le szám Adófi oszl nagykeresk keresk nagyipa ipa gazdálk ügy or mér köztisztvis magántisztvis t tan magá kat mun pály Közadakozá községkerüle tarto Anyakö hatás kite Bácsboko Nagybaracsk monosto Csatalj Dávo Gar Vaskú Csávo Felsőszentivá költségve 56 Filantrop szoci cél 26 for Intézmé mintaszer Emberba c szolgálat 1 alapí Ch Ka tag 1 ala Nőegy Leányeg 1 létesí kó 1 épí A h intéz szá Fis Sá 40 p ér alapítv létesí 1 E iskol 1837-39- pol leányiskol 1 nyit taner mindket 1846 ma ny okta rendszeresí e iskolá nagytempl 1 épít közadakozá p műépí te szer hit megerősíté köz irán töre mi eg ha e hitközsé e tulajdoníth sz el vo száz fennál o tag közgazda éle has tevékenységü tű R Fa 1 megalapí Duna-Tisza-köz legnag kézm nagykeresked alkalmazo Spi Ká 1 szeszgy é Po Jó 1 bútorgy munká Dia Lá 1 szövőgy S Zsig 1 posztógy munkás ma mezőgazd érd előmozdíto Weidi D Borotapus M Má Bácsbors S Szim L I Kutaspus hitéle gyöke z önt egészs alkalmazk jellem mi hitközsé am leg bizonys v biz zs e polgármes szé Ha Erd Gyu Ősz mi id kult megbec szel a láts ki nagyság ne tudomány tö kö Sámu p hitkö főrabbi Per Jó münch Nas S ber főrab Schu L hírn csillagá Do G egye orvosprofessz Bal Jó filoló máso szüle ne k Tá Rób T Szani Pal L országsz bec n szerez Történ fejlőd következő foglalha ös 1728 z cs la B cs lélek 1768 nag térfogla Már Jó ak r cs enged n zsina építés Mü M terménykeresk M Ábr terménykeresk Well S bőrkeresk Fl Mo urad pálinka Hi szorgalmazá ön hitközs alko ak bácsme ali jelentés ön hitközsé deklará elölj Mü M Well S vol E id Ch működ Chevra-köny emlí halo 1789-90 va Rab végl megszerv e v megszerve hitkö rabbi Kriesh Izs választ azo r i műkö i Pa hí Hel t Moor Jes a nev ma Je Ka ke Tápiószelé 1 lemon állás Újvid költöz Utód 1 a fi M hí talmud tudomá szi vallásoss jellem tiszta n gondolko ak z korife em t ké gyarm ung rabbisz tölt i neve gyarm ung Me z irodalom tudomá műve privilé e idő hitközsé vo akkor o tag hírn rabbijai veteke tudomány legtekintélye Mü M terménykeresk hitkö elöljá v sz id rabbin tudományo elmélyedé fordíto Egye leán Rei 1 Schw Göt férj Após ha As lemon állás Schw jav fogl r hivat Mérté tekint maj félszáz műkö ü befol gyako zs kedvező helyzet megyéjé h Magyaror e rész bácsme zsid hatós szerve idő vil egyhá Vi hatóság me megyef áll Mell műkö e közs elölj á válasz me r vall kérdések amelye a kérd tartoz dönt M rabbisz Schw ker me tiszts S Morde Má vise Pe költöz tiszts Mélyk Be Jó ny u p embe tudó egya ki Po Dá ke vi hat él m ut medin tür eltörlés tisz önmag megsz hitköz am Schw hit é lassan e B ké egyesí Bodrog-megy legvirág legtekintélye közsé fejlőd 1827 aszi nagygyű tarto hitközs elölj Schwe egyhang m főrabbij neve Min XV száz visszan kultur fejl el Bács-Bo várm terül népis ny 1 talál nyilv z népisk sor mi vezérszer v megmagyarosodá 1846 magy taníto magy történe 1840 o cs vir vár a csa elpusztíto M pénte órá ü feltartóztathatatl to terj zsinag sze községh ritu fü kó is telj leég z kö ta k há kí katasztr t koldusb jut t hitkö életere to dolgo é tűz hozzáfogha zsina újjáépítésé 1845 befej épí sz Steinh r ma ün beszé felava ma hitszónok amel akkor magyarors zsinag felszentel Schw Ut Nás M 1 1878 U 191 A L tölt rabbiszé Ha n Rosen He rabbihelye l r funkci i legküzdelme periód m hit orsz go kö küszk tarth intézmény Egyet érd követe zs hagyomá áldozatkészs hitkö e tag ma t r világhábor eles Kórh hadikó célj eng Szentegy hitkö vezetős P Mi főra Lembe Á ügy el Ha Jó terménykeres kultusz-elölj Lembe R pénz előlj Schlie M Chevra-el Kla L bankigazg alel Döm Ká or iskolas el Fisc Zsig ügy jog elölj Sá ügy gazda elölj Ker L jeg Billi főkán pol leányis tantestül Be Lás Fischh I Rosen Józse R Kál e isko A Sán Rosen Józ Ste Sándo S Ja

1030



SZÓ Bács-B 2 hitk csal l szá Adóf osz nagykeres keres nagyip ip gazdál üg o mé köztisztvi magántisztvi ta mag ka mu pál Közadakoz községkerül tart Anyak hatá kit Bácsbok Nagybaracs monost Csatal Dáv Ga Vask Csáv Felsőszentiv költségv 5 Filantro szoc cé 2 fo Intézm mintasze Emberb szolgála alap C K ta al Nőeg Leánye létes k ép inté sz Fi S 4 é alapít létes isko 1837-39 po leányisko nyi tane mindke 184 m n okt rendszeres iskol nagytemp épí közadakoz műép t sze hi megerősít kö irá tör m e h hitközs tulajdonít s e v szá fenná ta közgazd él ha tevékenység t F megalap Duna-Tisza-kö legna kéz nagykereske alkalmaz Sp K szeszg P J bútorg munk Di L szövőg Zsi posztóg munká m mezőgaz ér előmozdít Weid Borotapu M Bácsbor Szi Kutaspu hitél gyök ön egész alkalmaz jelle m hitközs a le bizony bi z polgárme sz H Er Gy Ős m i kul megbe sze lát k nagysá n tudomán t k Sám hitk főrabb Pe J münc Na be főra Sch hír csillag D egy orvosprofess Ba J filol más szül n T Ró Szan Pa országs be szere Törté fejlő következ foglalh ö 172 c l c léle 176 na térfogl Má J a c enge zsin építé M terménykeres Áb terménykeres Wel bőrkeres F M ura pálink H szorgalmaz ö hitköz alk a bácsm al jelenté ö hitközs deklar elöl M Wel vo i C műkö Chevra-kön eml hal 1789-9 v Ra vég megszer megszerv hitk rabb Kries Iz válasz az műk P h He Moo Je ne m J K k Tápiószel lemo állá Újvi költö Utó f h talmu tudom sz vallásos jelle tiszt gondolk a korif e k gyar un rabbis töl nev gyar un M irodalo tudom műv privil id hitközs v akko ta hír rabbija vetek tudomán legtekintély M terménykeres hitk elölj s i rabbi tudomány elmélyed fordít Egy leá Re Sch Gö fér Apó h A lemo állá Sch ja fog hiva Mért tekin ma félszá műk befo gyak z kedvez helyze megyéj Magyaro rés bácsm zsi ható szerv id vi egyh V hatósá m megye ál Mel műk köz elöl válas m val kérdése amely kér tarto dön rabbis Sch ke m tiszt Mord M vis P költö tiszt Mély B J n emb tud egy k P D k v ha é u medi tü eltörlé tis önma megs hitkö a Sch hi lassa k egyes Bodrog-meg legvirá legtekintély közs fejlő 182 asz nagygy tart hitköz elöl Schw egyhan főrabbi nev Mi X szá vissza kultu fej e Bács-B vár terü népi n talá nyil népis so m vezérsze megmagyarosod 184 mag tanít mag történ 184 c vi vá cs elpusztít pént ór feltartóztathatat t ter zsina sz község rit f k i tel leé k t h k kataszt koldus ju hitk életer t dolg tű hozzáfogh zsin újjáépítés 184 befe ép s Stein m ü besz felav m hitszóno ame akko magyaror zsina felszente Sch U Ná 187 19 töl rabbisz H Rose H rabbihely funkc legküzdelm perió hi ors g k küsz tart intézmén Egye ér követ z hagyom áldozatkész hitk ta m világhábo ele Kór hadik cél en Szenteg hitk vezető M főr Lemb üg e H J terménykere kultusz-elöl Lemb pén elől Schli Chevra-e Kl bankigaz ale Dö K o iskola e Fis Zsi üg jo elöl S üg gazd elöl Ke je Bill főká po leányi tantestü B Lá Fisch Rose Józs Ká isk Sá Rose Jó St Sánd J