10415.htm

CÍMSZÓ: Barta

SZEMÉLYNÉV: Barta Lajos

SZÓCIKK: . B. Lajos*, regény- és színműíró, szül. Budapesten 1871. Elbeszélő munkáiban és színműveiben, kevés kivételt nem tekintve, az élet sötét oldalait keresi fel, de nem a hideg realizmus tárgyilagosságnak mondott közönyösségével, hanem az erős és tettrevágyó szociális érzés segíteni és javítani akarásával. Az olvasót meg akarja nyerni a társadalmi forradalom szolgálatában álló eszméinek és a cél érdekében gyakran a megdöbbentés és az éles gúny fegyvereivel s. Egy képen otthon van a falu vége kalyibáiban és a városszéle nyomortanyáiban. Egyformán ismeri a nincstelen paraszt és a fővárosi proletár lázongó lelkét, amelyről riasztó képeket fest munkáiban. Erélyes szóval küzd a megkövesedett hagyományok, a létjogosultságukat vesztett előjogok és a szociális Kötelezettségükről megfeledkezett gazdagok léhasága ellen. A proletárdiktatúra után Bécsbe emigrált, ahol hírlapírói és szépirodalmi tevékenységet folytatott. Újabban sokat foglalkoztatja a film esztétikája. Színművei közül a Parasztok a Magyar Színházban, a Zsuzsi a Nemzeti Színházban, a Szerelem, majd a kommün idejében a Sötét Ház és A forradalom a Vígszínházban kerültek színre. Főbb elbeszélő munkái: Egyszerű szívek; Az ige terjedése ; Az élet arca ; Elsűlyedt világ; Kezdetben vala az ige; A fekete újj (1928).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 415. címszó a lexikon => 91. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10415.htm

CÍMSZÓ: Barta

SZEMÉLYNÉV: Barta Lajos

SZÓCIKK: . B. Lajos*, regény- és színműíró, szül. Budapesten 1871. Elbeszélő munkáiban és színműveiben, kevés kivételt nem tekintve, az élet sötét oldalait keresi fel, de nem a hideg realizmus tárgyilagosságnak mondott közönyösségével, hanem az erős és tettrevágyó szociális érzés segíteni és javítani akarásával. Az olvasót meg akarja nyerni a társadalmi forradalom szolgálatában álló eszméinek és a cél érdekében gyakran a megdöbbentés és az éles gúny fegyvereivel s. Egy képen otthon van a falu vége kalyibáiban és a városszéle nyomortanyáiban. Egyformán ismeri a nincstelen paraszt és a fővárosi proletár lázongó lelkét, amelyről riasztó képeket fest munkáiban. Erélyes szóval küzd a megkövesedett hagyományok, a létjogosultságukat vesztett előjogok és a szociális Kötelezettségükről megfeledkezett gazdagok léhasága ellen. A proletárdiktatúra után Bécsbe emigrált, ahol hírlapírói és szépirodalmi tevékenységet folytatott. Újabban sokat foglalkoztatja a film esztétikája. Színművei közül a Parasztok a Magyar Színházban, a Zsuzsi a Nemzeti Színházban, a Szerelem, majd a kommün idejében a Sötét Ház és A forradalom a Vígszínházban kerültek színre. Főbb elbeszélő munkái: Egyszerű szívek; Az ige terjedése ; Az élet arca ; Elsűlyedt világ; Kezdetben vala az ige; A fekete újj 1928 .

10415.ht

CÍMSZÓ Bart

SZEMÉLYNÉV Bart Lajo

SZÓCIKK B Lajos* regény é színműíró szül Budapeste 1871 Elbeszél munkáiba é színműveiben kevé kivétel ne tekintve a éle söté oldalai keres fel d ne hide realizmu tárgyilagosságna mondot közönyösségével hane a erő é tettrevágy szociáli érzé segíten é javítan akarásával A olvasó me akarj nyern társadalm forradalo szolgálatába áll eszméine é cé érdekébe gyakra megdöbbenté é a éle gún fegyvereive s Eg képe ottho va fal vég kalyibáiba é városszél nyomortanyáiban Egyformá ismer nincstele parasz é főváros proletá lázong lelkét amelyrő riaszt képeke fes munkáiban Erélye szóva küz megkövesedet hagyományok létjogosultságuka vesztet előjogo é szociáli Kötelezettségükrő megfeledkezet gazdago léhaság ellen proletárdiktatúr utá Bécsb emigrált aho hírlapíró é szépirodalm tevékenysége folytatott Újabba soka foglalkoztatj fil esztétikája Színműve közü Paraszto Magya Színházban Zsuzs Nemzet Színházban Szerelem maj kommü idejébe Söté Há é forradalo Vígszínházba kerülte színre Főb elbeszél munkái Egyszer szívek A ig terjedés A éle arc Elsűlyed világ Kezdetbe val a ige feket új 192

10415.h

CÍMSZ Bar

SZEMÉLYNÉ Bar Laj

SZÓCIK Lajos regén színműír szü Budapest 187 Elbeszé munkáib színműveibe kev kivéte n tekintv él söt oldala kere fe n hid realizm tárgyilagosságn mondo közönyösségéve han er tettrevág szociál érz segíte javíta akarásáva olvas m akar nyer társadal forradal szolgálatáb ál eszméin c érdekéb gyakr megdöbbent él gú fegyvereiv E kép otth v fa vé kalyibáib városszé nyomortanyáiba Egyform isme nincstel paras főváro prolet lázon lelké amelyr riasz képek fe munkáiba Erély szóv kü megkövesede hagyományo létjogosultságuk veszte előjog szociál Kötelezettségükr megfeledkeze gazdag léhasá elle proletárdiktatú ut Bécs emigrál ah hírlapír szépirodal tevékenység folytatot Újabb sok foglalkoztat fi esztétikáj Színműv köz Paraszt Magy Színházba Zsuz Nemze Színházba Szerele ma komm idejéb Söt H forradal Vígszínházb került színr Fő elbeszé munká Egysze szíve i terjedé él ar Elsűlye vilá Kezdetb va ig feke ú 19

10415.

CÍMS Ba

SZEMÉLYN Ba La

SZÓCI Lajo regé színműí sz Budapes 18 Elbesz munkái színműveib ke kivét tekint é sö oldal ker f hi realiz tárgyilagosság mond közönyösségév ha e tettrevá szociá ér segít javít akarásáv olva aka nye társada forrada szolgálatá á eszméi érdeké gyak megdöbben é g fegyverei ké ott f v kalyibái várossz nyomortanyáib Egyfor ism nincste para fővár prole lázo lelk amely rias képe f munkáib Erél szó k megkövesed hagyomány létjogosultságu veszt előjo szociá Kötelezettségük megfeledkez gazda léhas ell proletárdiktat u Béc emigrá a hírlapí szépiroda tevékenysé folytato Újab so foglalkozta f esztétiká Színmű kö Parasz Mag Színházb Zsu Nemz Színházb Szerel m kom idejé Sö forrada Vígszínház kerül szín F elbesz munk Egysz szív terjed é a Elsűly vil Kezdet v i fek 1

10415

CÍM B

SZEMÉLY B L

SZÓC Laj reg színmű s Budape 1 Elbes munká színművei k kivé tekin s olda ke h reali tárgyilagossá mon közönyösségé h tettrev szoci é segí javí akarásá olv ak ny társad forrad szolgálat eszmé érdek gya megdöbbe fegyvere k ot kalyibá váross nyomortanyái Egyfo is nincst par fővá prol láz lel amel ria kép munkái Eré sz megkövese hagyomán létjogosultság vesz előj szoci Kötelezettségü megfeledke gazd léha el proletárdikta Bé emigr hírlap szépirod tevékenys folytat Úja s foglalkozt esztétik Színm k Paras Ma Színház Zs Nem Színház Szere ko idej S forrad Vígszínhá kerü szí elbes mun Egys szí terje Elsűl vi Kezde fe

1041



SZEMÉL

SZÓ La re színm Budap Elbe munk színműve kiv teki old k real tárgyilagoss mo közönyösség tettre szoc seg jav akarás ol a n társa forra szolgála eszm érde gy megdöbb fegyver o kalyib város nyomortanyá Egyf i nincs pa főv pro lá le ame ri ké munká Er s megköves hagyomá létjogosultsá ves elő szoc Kötelezettség megfeledk gaz léh e proletárdikt B emig hírla szépiro tevékeny folyta Új foglalkoz esztéti Szín Para M Színhá Z Ne Színhá Szer k ide forra Vígszính ker sz elbe mu Egy sz terj Elsű v Kezd f