10456.htm

CÍMSZÓ: Baumhorn

SZEMÉLYNÉV: Baumhorn Lipót

SZÓCIKK: Baumhorn Lipót, építész, szül. Kisbéren (Komárom m.) 1860. A főreáliskolát Győrött, a műegyetemet Bécsben végezte Ferstel, König, Weyr tanárok alatt. Azután Budapestre jött és 12 évig dolgozott Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek irodájában. 1893-ban és 1899. Olaszországot, 1904. Közép-Európát utazta be építészeti tanulmányok céljából. Első önálló műve az 1888. épült mór stílusú esztergomi zsinagóga volt, mely hírnevét megalapította. Ettől kezdve B. 22 zsinagógát épített Magyarországon, köztük a legjelentősebb a szegedi (1903), mely a régi osztrák-magyar monarchiában egyike a legnagyobbaknak volt (740 férfi- és 600 női üléssel), jelentősek még az új vidéki, nagybecskereki, fiumei, brassói, temesvári, szolnoki, ceglédi, egri, losonci, liptószentmiklósi, Budapest-Arena-úti, Páva-utcai, Csáky-utcai zsinagógák. Más épületei még: A győri kir. tábla (1890), a salgótarjáni üveggyárak (1893), az ezredéves kiállítás papír- és sokszorosító ipar pavillonja (1896), a Temes-Béga völgyi vízszabályozó társulat temesvári székpalotája, a temesvári áll. felsőbb leányiskola, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár székpalotája, (1903), az Újvidéki Takarékpénztár palotája a Bajai Takarékpénztár, a Temesvári Lloyd és tőzsdepalota (1910-12).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 456. címszó a lexikon => 96. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10456.htm

CÍMSZÓ: Baumhorn

SZEMÉLYNÉV: Baumhorn Lipót

SZÓCIKK: Baumhorn Lipót, építész, szül. Kisbéren Komárom m. 1860. A főreáliskolát Győrött, a műegyetemet Bécsben végezte Ferstel, König, Weyr tanárok alatt. Azután Budapestre jött és 12 évig dolgozott Lechner Ödön és Pártos Gyula építészek irodájában. 1893-ban és 1899. Olaszországot, 1904. Közép-Európát utazta be építészeti tanulmányok céljából. Első önálló műve az 1888. épült mór stílusú esztergomi zsinagóga volt, mely hírnevét megalapította. Ettől kezdve B. 22 zsinagógát épített Magyarországon, köztük a legjelentősebb a szegedi 1903 , mely a régi osztrák-magyar monarchiában egyike a legnagyobbaknak volt 740 férfi- és 600 női üléssel , jelentősek még az új vidéki, nagybecskereki, fiumei, brassói, temesvári, szolnoki, ceglédi, egri, losonci, liptószentmiklósi, Budapest-Arena-úti, Páva-utcai, Csáky-utcai zsinagógák. Más épületei még: A győri kir. tábla 1890 , a salgótarjáni üveggyárak 1893 , az ezredéves kiállítás papír- és sokszorosító ipar pavillonja 1896 , a Temes-Béga völgyi vízszabályozó társulat temesvári székpalotája, a temesvári áll. felsőbb leányiskola, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár székpalotája, 1903 , az Újvidéki Takarékpénztár palotája a Bajai Takarékpénztár, a Temesvári Lloyd és tőzsdepalota 1910-12 .

10456.ht

CÍMSZÓ Baumhor

SZEMÉLYNÉV Baumhor Lipó

SZÓCIKK Baumhor Lipót építész szül Kisbére Komáro m 1860 főreáliskolá Győrött műegyeteme Bécsbe végezt Ferstel König Wey tanáro alatt Azutá Budapestr jöt é 1 évi dolgozot Lechne Ödö é Párto Gyul építésze irodájában 1893-ba é 1899 Olaszországot 1904 Közép-Európá utazt b építészet tanulmányo céljából Els önáll műv a 1888 épül mó stílus esztergom zsinagóg volt mel hírnevé megalapította Ettő kezdv B 2 zsinagógá építet Magyarországon köztü legjelentőseb szeged 190 mel rég osztrák-magya monarchiába egyik legnagyobbakna vol 74 férfi é 60 nő ülésse jelentőse mé a ú vidéki nagybecskereki fiumei brassói temesvári szolnoki ceglédi egri losonci liptószentmiklósi Budapest-Arena-úti Páva-utcai Csáky-utca zsinagógák Má épülete még győr kir tábl 189 salgótarján üveggyára 189 a ezredéve kiállítá papír é sokszorosít ipa pavillonj 189 Temes-Bég völgy vízszabályoz társula temesvár székpalotája temesvár áll felsőb leányiskola Szeged-Csongrád Takarékpénztá székpalotája 190 a Újvidék Takarékpénztá palotáj Baja Takarékpénztár Temesvár Lloy é tőzsdepalot 1910-1

10456.h

CÍMSZ Baumho

SZEMÉLYNÉ Baumho Lip

SZÓCIK Baumho Lipó építés szü Kisbér Komár 186 főreáliskol Győröt műegyetem Bécsb végez Ferste Köni We tanár alat Azut Budapest jö év dolgozo Lechn Öd Párt Gyu építész irodájába 1893-b 189 Olaszországo 190 Közép-Európ utaz építésze tanulmány céljábó El önál mű 188 épü m stílu esztergo zsinagó vol me hírnev megalapított Ett kezd zsinagóg építe Magyarországo közt legjelentőse szege 19 me ré osztrák-magy monarchiáb egyi legnagyobbakn vo 7 férf 6 n üléss jelentős m vidék nagybecskerek fiume brassó temesvár szolnok cegléd egr losonc liptószentmiklós Budapest-Arena-út Páva-utca Csáky-utc zsinagógá M épület mé győ ki táb 18 salgótarjá üveggyár 18 ezredév kiállít papí sokszorosí ip pavillon 18 Temes-Bé völg vízszabályo társul temesvá székpalotáj temesvá ál felső leányiskol Szeged-Csongrá Takarékpénzt székpalotáj 19 Újvidé Takarékpénzt palotá Baj Takarékpénztá Temesvá Llo tőzsdepalo 1910-

10456.

CÍMS Baumh

SZEMÉLYN Baumh Li

SZÓCI Baumh Lip építé sz Kisbé Komá 18 főreálisko Győrö műegyete Bécs vége Ferst Kön W taná ala Azu Budapes j é dolgoz Lech Ö Pár Gy építés irodájáb 1893- 18 Olaszország 19 Közép-Euró uta építész tanulmán céljáb E öná m 18 ép stíl eszterg zsinag vo m hírne megalapítot Et kez zsinagó épít Magyarország köz legjelentős szeg 1 m r osztrák-mag monarchiá egy legnagyobbak v fér ülés jelentő vidé nagybecskere fium brass temesvá szolno ceglé eg loson liptószentmikló Budapest-Arena-ú Páva-utc Csáky-ut zsinagóg épüle m gy k tá 1 salgótarj üveggyá 1 ezredé kiállí pap sokszoros i pavillo 1 Temes-B völ vízszabály társu temesv székpalotá temesv á fels leányisko Szeged-Csongr Takarékpénz székpalotá 1 Újvid Takarékpénz palot Ba Takarékpénzt Temesv Ll tőzsdepal 1910

10456

CÍM Baum

SZEMÉLY Baum L

SZÓC Baum Li épít s Kisb Kom 1 főreálisk Győr műegyet Béc vég Fers Kö tan al Az Budape dolgo Lec Pá G építé irodájá 1893 1 Olaszorszá 1 Közép-Eur ut építés tanulmá céljá ön 1 é stí eszter zsina v hírn megalapíto E ke zsinag épí Magyarorszá kö legjelentő sze osztrák-ma monarchi eg legnagyobba fé ülé jelent vid nagybecsker fiu bras temesv szoln cegl e loso liptószentmikl Budapest-Arena- Páva-ut Csáky-u zsinagó épül g t salgótar üveggy ezred kiáll pa sokszoro pavill Temes- vö vízszabál társ temes székpalot temes fel leányisk Szeged-Csong Takarékpén székpalot Újvi Takarékpén palo B Takarékpénz Temes L tőzsdepa 191

1045

CÍ Bau

SZEMÉL Bau

SZÓ Bau L épí Kis Ko főreális Győ műegye Bé vé Fer K ta a A Budap dolg Le P épít irodáj 189 Olaszorsz Közép-Eu u építé tanulm célj ö st eszte zsin hír megalapít k zsina ép Magyarorsz k legjelent sz osztrák-m monarch e legnagyobb f ül jelen vi nagybecske fi bra temes szol ceg los liptószentmik Budapest-Arena Páva-u Csáky- zsinag épü salgóta üvegg ezre kiál p sokszor pavil Temes v vízszabá tár teme székpalo teme fe leányis Szeged-Cson Takarékpé székpalo Újv Takarékpé pal Takarékpén Teme tőzsdep 19