10739.htm

CÍMSZÓ: Bródy

SZEMÉLYNÉV: Bródy Sándor

SZÓCIKK: B. Sándor, regény- és színműíró, szül. Egerben 1863., megh. Budapesten 1924-ben 1890-ig Kolozsvárott hírlapíróskodott, 1890 óta Budapesten előbb a Magyar Hírlap, majd Az Újság népszerű munkatársa. Közben 1902-ben egymaga írta és kiadta a Fehér Könyv c. havi folyóiratot, majd szerkesztette a Jövendő c. hetilapot. Egy ideig naturalistának tartották, témái miatt, amelyeket részben a főváros nyomorának dzsungeléből választott. Pedig nem az volt, hanem mindent mértéktelenül felnagyító, a szertelenségek világát érzékien izzó színekkel festő, forrószavú romantikus, aki sohasem érte be a valóság aprólékosan fotografáló másolásával. Stílusa szeszélyes, bizarrul szaggatott, olykor keresetten hanyag, de mindenképpen utánozhatatlanul egyéni. Erős magyarságával békésen összefért olykor hangsúlyozott zsidóvolta. Novelláinak, regényeinek, színműveinek alakjait nem egyszer zsidó környezetből vette. A múlt század végének egyik legnépszerűbb szerzője volt, aki nemcsak a közönségre hatott, hanem a sokszínben csillogó egyéniségéért rajongó ifjú írótársaira is. Megkövesedni és lehiggadni öregkorában sem tudott. Egész életén át forrongó és forradalmasító, nyugtalan és nyugtalanító, erjedő és erjesztő író volt, aki nemcsak munkáinak, hanem személyének különös varázsával is elragadta híveit. Több művét németre és franciára is lefordították. Legfőbb munkái: Faust orvos (regény); Don Qichotte kisasszony (regény); A kétlelkű asszony (regény); Hófehérke (regény); Két szőke asszony (regény); Az ezüst kecske (regény); A nap lovagja (regény); A villamos (regény); Rembrandt-fejek (elbeszélések); Egy férfi vallomásai; Regényalakok; A ruhásbolt (elbeszélések). Színművei közül a legirodalmibb a Király-idillek c. egyfelvonásosokból álló történelmi ciklus, amelynek azonban nem volt sikere. Tárgyának frissességével és szempontjainak újszerűségével megkapta a közönséget Adada c. drámája, amely még közelebb áll a naturalizmushoz (Vígszínház 1902, Nemzet Színház 1917). A fővárosi zsidóság egy bizonyos körét rajzolja A medikus c. életkép (1908 Vígszínház és 1909 Deutsches Theater), míg A tanítónő (u. o. 1911) túlzásokat halmozó, de színpadilag hatásos vidéki erkölcsrajz. A háború közepén színre került Lyon Lea (1915 Magyar Színház) egy zsidó rabbi leányának és egy orosz nagyhercegnek szerelmi drámáját vitte a színpadra. Ebben, valamint Timár Liza (1914 Magyar Színház) és Szerető (1917 Magyar Színház) c. munkáiban inkább már csak néhány erős hatású színészi alakításra nyújt alkalmat. Évekig, mint publicista és képzőművészeti kritikus is működött, sokszor meghökkentő, sokszor megkapó mondanivalóival és merőben egyéni formákban. A már említetteken kívül még a következő művei jelentek meg: Emberek (1888); Színészvér (1891); Regénytárgyak (1892); Az egri diákok (1894); Apró regények (1895); Éjszaka (1895); Rejtelmek (1895); Az asszonyi szépség(1897); Tündér Ilona(1898); Árva leányok (1901); Erzsébet dada és más cselédek (1901); Egy rossz asszony természetrajza (1905); Királyfi és koldusleány (1907); A hercegasszony és más elbeszélések (1908); Regényalakok (1908); Andornakiné (1909) Imre herceg (1912); Emberfejek (1912); Lávák (1913); Lyra (1913); A felboncolt szív (1914); Elmélkedések (1914); Diákok regénye (1915); Raby Mátyás viszontagságai (ifjúsági regény 1915); A kőtörő és egyéb elbeszélések (1917); A szerelem élettana (1922); A nász (1923); Rembrandt (1925).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 739. címszó a lexikon => 141. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10739.htm

CÍMSZÓ: Bródy

SZEMÉLYNÉV: Bródy Sándor

SZÓCIKK: B. Sándor, regény- és színműíró, szül. Egerben 1863., megh. Budapesten 1924-ben 1890-ig Kolozsvárott hírlapíróskodott, 1890 óta Budapesten előbb a Magyar Hírlap, majd Az Újság népszerű munkatársa. Közben 1902-ben egymaga írta és kiadta a Fehér Könyv c. havi folyóiratot, majd szerkesztette a Jövendő c. hetilapot. Egy ideig naturalistának tartották, témái miatt, amelyeket részben a főváros nyomorának dzsungeléből választott. Pedig nem az volt, hanem mindent mértéktelenül felnagyító, a szertelenségek világát érzékien izzó színekkel festő, forrószavú romantikus, aki sohasem érte be a valóság aprólékosan fotografáló másolásával. Stílusa szeszélyes, bizarrul szaggatott, olykor keresetten hanyag, de mindenképpen utánozhatatlanul egyéni. Erős magyarságával békésen összefért olykor hangsúlyozott zsidóvolta. Novelláinak, regényeinek, színműveinek alakjait nem egyszer zsidó környezetből vette. A múlt század végének egyik legnépszerűbb szerzője volt, aki nemcsak a közönségre hatott, hanem a sokszínben csillogó egyéniségéért rajongó ifjú írótársaira is. Megkövesedni és lehiggadni öregkorában sem tudott. Egész életén át forrongó és forradalmasító, nyugtalan és nyugtalanító, erjedő és erjesztő író volt, aki nemcsak munkáinak, hanem személyének különös varázsával is elragadta híveit. Több művét németre és franciára is lefordították. Legfőbb munkái: Faust orvos regény ; Don Qichotte kisasszony regény ; A kétlelkű asszony regény ; Hófehérke regény ; Két szőke asszony regény ; Az ezüst kecske regény ; A nap lovagja regény ; A villamos regény ; Rembrandt-fejek elbeszélések ; Egy férfi vallomásai; Regényalakok; A ruhásbolt elbeszélések . Színművei közül a legirodalmibb a Király-idillek c. egyfelvonásosokból álló történelmi ciklus, amelynek azonban nem volt sikere. Tárgyának frissességével és szempontjainak újszerűségével megkapta a közönséget Adada c. drámája, amely még közelebb áll a naturalizmushoz Vígszínház 1902, Nemzet Színház 1917 . A fővárosi zsidóság egy bizonyos körét rajzolja A medikus c. életkép 1908 Vígszínház és 1909 Deutsches Theater , míg A tanítónő u. o. 1911 túlzásokat halmozó, de színpadilag hatásos vidéki erkölcsrajz. A háború közepén színre került Lyon Lea 1915 Magyar Színház egy zsidó rabbi leányának és egy orosz nagyhercegnek szerelmi drámáját vitte a színpadra. Ebben, valamint Timár Liza 1914 Magyar Színház és Szerető 1917 Magyar Színház c. munkáiban inkább már csak néhány erős hatású színészi alakításra nyújt alkalmat. Évekig, mint publicista és képzőművészeti kritikus is működött, sokszor meghökkentő, sokszor megkapó mondanivalóival és merőben egyéni formákban. A már említetteken kívül még a következő művei jelentek meg: Emberek 1888 ; Színészvér 1891 ; Regénytárgyak 1892 ; Az egri diákok 1894 ; Apró regények 1895 ; Éjszaka 1895 ; Rejtelmek 1895 ; Az asszonyi szépség 1897 ; Tündér Ilona 1898 ; Árva leányok 1901 ; Erzsébet dada és más cselédek 1901 ; Egy rossz asszony természetrajza 1905 ; Királyfi és koldusleány 1907 ; A hercegasszony és más elbeszélések 1908 ; Regényalakok 1908 ; Andornakiné 1909 Imre herceg 1912 ; Emberfejek 1912 ; Lávák 1913 ; Lyra 1913 ; A felboncolt szív 1914 ; Elmélkedések 1914 ; Diákok regénye 1915 ; Raby Mátyás viszontagságai ifjúsági regény 1915 ; A kőtörő és egyéb elbeszélések 1917 ; A szerelem élettana 1922 ; A nász 1923 ; Rembrandt 1925 .

10739.ht

CÍMSZÓ Bród

SZEMÉLYNÉV Bród Sándo

SZÓCIKK B Sándor regény é színműíró szül Egerbe 1863. megh Budapeste 1924-be 1890-i Kolozsvárot hírlapíróskodott 189 ót Budapeste előb Magya Hírlap maj A Újsá népszer munkatársa Közbe 1902-be egymag írt é kiadt Fehé Köny c hav folyóiratot maj szerkesztett Jövend c hetilapot Eg idei naturalistána tartották témá miatt amelyeke részbe főváro nyomorána dzsungelébő választott Pedi ne a volt hane minden mértéktelenü felnagyító szertelensége világá érzékie izz színekke festő forrószav romantikus ak sohase ért b valósá aprólékosa fotografál másolásával Stílus szeszélyes bizarru szaggatott olyko keresette hanyag d mindenképpe utánozhatatlanu egyéni Erő magyarságáva békése összefér olyko hangsúlyozot zsidóvolta Novelláinak regényeinek színműveine alakjai ne egysze zsid környezetbő vette múl száza végéne egyi legnépszerűb szerzőj volt ak nemcsa közönségr hatott hane sokszínbe csillog egyéniségéér rajong ifj írótársair is Megkövesedn é lehiggadn öregkorába se tudott Egés életé á forrong é forradalmasító nyugtala é nyugtalanító erjed é erjeszt ír volt ak nemcsa munkáinak hane személyéne különö varázsáva i elragadt híveit Töb művé németr é franciár i lefordították Legfőb munkái Faus orvo regén Do Qichott kisasszon regén kétlelk asszon regén Hófehérk regén Ké szők asszon regén A ezüs kecsk regén na lovagj regén villamo regén Rembrandt-feje elbeszélése Eg férf vallomásai Regényalakok ruhásbol elbeszélése Színműve közü legirodalmib Király-idille c egyfelvonásosokbó áll történelm ciklus amelyne azonba ne vol sikere Tárgyána frissességéve é szempontjaina újszerűségéve megkapt közönsége Adad c drámája amel mé közeleb ál naturalizmusho Vígszínhá 1902 Nemze Színhá 191 főváros zsidósá eg bizonyo köré rajzolj mediku c életké 190 Vígszínhá é 190 Deutsche Theate mí tanítón u o 191 túlzásoka halmozó d színpadila hatáso vidék erkölcsrajz hábor közepé színr kerül Lyo Le 191 Magya Színhá eg zsid rabb leányána é eg oros nagyhercegne szerelm drámájá vitt színpadra Ebben valamin Timá Liz 191 Magya Színhá é Szeret 191 Magya Színhá c munkáiba inkáb má csa néhán erő hatás színész alakításr nyúj alkalmat Évekig min publicist é képzőművészet kritiku i működött sokszo meghökkentő sokszo megkap mondanivalóiva é merőbe egyén formákban má említetteke kívü mé következ műve jelente meg Embere 188 Színészvé 189 Regénytárgya 189 A egr diáko 189 Apr regénye 189 Éjszak 189 Rejtelme 189 A asszony szépsé 189 Tündé Ilon 189 Árv leányo 190 Erzsébe dad é má cseléde 190 Eg ross asszon természetrajz 190 Királyf é koldusleán 190 hercegasszon é má elbeszélése 190 Regényalako 190 Andornakin 190 Imr herce 191 Emberfeje 191 Lává 191 Lyr 191 felboncol szí 191 Elmélkedése 191 Diáko regény 191 Rab Mátyá viszontagsága ifjúság regén 191 kőtör é egyé elbeszélése 191 szerele élettan 192 nás 192 Rembrand 192

10739.h

CÍMSZ Bró

SZEMÉLYNÉ Bró Sánd

SZÓCIK Sándo regén színműír szü Egerb 1863 meg Budapest 1924-b 1890- Kolozsváro hírlapíróskodot 18 ó Budapest elő Magy Hírla ma Újs népsze munkatárs Közb 1902-b egyma ír kiad Feh Kön ha folyóirato ma szerkesztet Jöven hetilapo E ide naturalistán tartottá tém miat amelyek részb fővár nyomorán dzsungeléb választot Ped n vol han minde mértéktelen felnagyít szertelenség világ érzéki iz színekk fest forrósza romantiku a sohas ér valós aprólékos fotografá másolásáva Stílu szeszélye bizarr szaggatot olyk keresett hanya mindenképp utánozhatatlan egyén Er magyarságáv békés összefé olyk hangsúlyozo zsidóvolt Novelláina regényeine színművein alakja n egysz zsi környezetb vett mú száz végén egy legnépszerű szerző vol a nemcs közönség hatot han sokszínb csillo egyéniségéé rajon if írótársai i Megkövesed lehiggad öregkoráb s tudot Egé élet forron forradalmasít nyugtal nyugtalanít erje erjesz í vol a nemcs munkáina han személyén külön varázsáv elragad hívei Tö műv német franciá lefordítottá Legfő munká Fau orv regé D Qichot kisasszo regé kétlel asszo regé Hófehér regé K sző asszo regé ezü kecs regé n lovag regé villam regé Rembrandt-fej elbeszélés E fér vallomása Regényalako ruhásbo elbeszélés Színműv köz legirodalmi Király-idill egyfelvonásosokb ál történel ciklu amelyn azonb n vo siker Tárgyán frissességév szempontjain újszerűségév megkap közönség Ada drámáj ame m közele á naturalizmush Vígszính 190 Nemz Szính 19 főváro zsidós e bizony kör rajzol medik életk 19 Vígszính 19 Deutsch Theat m tanító 19 túlzások halmoz színpadil hatás vidé erkölcsraj hábo közep szín kerü Ly L 19 Magy Szính e zsi rab leányán e oro nagyhercegn szerel drámáj vit színpadr Ebbe valami Tim Li 19 Magy Szính Szere 19 Magy Szính munkáib inká m cs néhá er hatá színés alakítás nyú alkalma Éveki mi publicis képzőművésze kritik működöt soksz meghökkent soksz megka mondanivalóiv merőb egyé formákba m említettek kív m követke műv jelent me Ember 18 Színészv 18 Regénytárgy 18 eg diák 18 Ap regény 18 Éjsza 18 Rejtelm 18 asszon széps 18 Tünd Ilo 18 Ár leány 19 Erzséb da m cseléd 19 E ros asszo természetraj 19 Király koldusleá 19 hercegasszo m elbeszélés 19 Regényalak 19 Andornaki 19 Im herc 19 Emberfej 19 Láv 19 Ly 19 felbonco sz 19 Elmélkedés 19 Diák regén 19 Ra Máty viszontagság ifjúsá regé 19 kőtö egy elbeszélés 19 szerel életta 19 ná 19 Rembran 19

10739.

CÍMS Br

SZEMÉLYN Br Sán

SZÓCI Sánd regé színműí sz Eger 186 me Budapes 1924- 1890 Kolozsvár hírlapíróskodo 1 Budapes el Mag Hírl m Új népsz munkatár Köz 1902- egym í kia Fe Kö h folyóirat m szerkeszte Jöve hetilap id naturalistá tartott té mia amelye rész fővá nyomorá dzsungelé választo Pe vo ha mind mértéktele felnagyí szertelensé vilá érzék i színek fes forrósz romantik soha é való apróléko fotograf másolásáv Stíl szeszély bizar szaggato oly kereset hany mindenkép utánozhatatla egyé E magyarságá béké összef oly hangsúlyoz zsidóvol Novelláin regényein színművei alakj egys zs környezet vet m szá végé eg legnépszer szerz vo nemc közönsé hato ha sokszín csill egyéniségé rajo i írótársa Megkövese lehigga öregkorá tudo Eg éle forro forradalmasí nyugta nyugtalaní erj erjes vo nemc munkáin ha személyé külö varázsá elraga híve T mű néme franci lefordított Legf munk Fa or reg Qicho kisassz reg kétle assz reg Hófehé reg sz assz reg ez kec reg lova reg villa reg Rembrandt-fe elbeszélé fé vallomás Regényalak ruhásb elbeszélé Színmű kö legirodalm Király-idil egyfelvonásosok á történe cikl amely azon v sike Tárgyá frissességé szempontjai újszerűségé megka közönsé Ad drámá am közel naturalizmus Vígszín 19 Nem Szín 1 fővár zsidó bizon kö rajzo medi élet 1 Vígszín 1 Deutsc Thea tanít 1 túlzáso halmo színpadi hatá vid erkölcsra háb köze szí ker L 1 Mag Szín zs ra leányá or nagyherceg szere drámá vi színpad Ebb valam Ti L 1 Mag Szín Szer 1 Mag Szín munkái ink c néh e hat színé alakítá ny alkalm Évek m publici képzőművész kriti működö soks meghökken soks megk mondanivalói merő egy formákb említette kí követk mű jelen m Embe 1 Színész 1 Regénytárg 1 e diá 1 A regén 1 Éjsz 1 Rejtel 1 asszo szép 1 Tün Il 1 Á leán 1 Erzsé d cselé 1 ro assz természetra 1 Királ koldusle 1 hercegassz elbeszélé 1 Regényala 1 Andornak 1 I her 1 Emberfe 1 Lá 1 L 1 felbonc s 1 Elmélkedé 1 Diá regé 1 R Mát viszontagsá ifjús reg 1 kőt eg elbeszélé 1 szere élett 1 n 1 Rembra 1

10739

CÍM B

SZEMÉLY B Sá

SZÓC Sán reg színmű s Ege 18 m Budape 1924 189 Kolozsvá hírlapíróskod Budape e Ma Hír Ú néps munkatá Kö 1902 egy ki F K folyóira szerkeszt Jöv hetila i naturalist tartot t mi amely rés főv nyomor dzsungel választ P v h min mértéktel felnagy szertelens vil érzé színe fe forrós romanti soh val aprólék fotogra másolásá Stí szeszél biza szaggat ol kerese han mindenké utánozhatatl egy magyarság bék össze ol hangsúlyo zsidóvo Novellái regényei színműve alak egy z környeze ve sz vég e legnépsze szer v nem közöns hat h sokszí csil egyéniség raj írótárs Megköves lehigg öregkor tud E él forr forradalmas nyugt nyugtalan er erje v nem munkái h személy kül varázs elrag hív m ném franc lefordítot Leg mun F o re Qich kisass re kétl ass re Hófeh re s ass re e ke re lov re vill re Rembrandt-f elbeszél f vallomá Regényala ruhás elbeszél Színm k legirodal Király-idi egyfelvonásoso történ cik amel azo sik Tárgy frissesség szempontja újszerűség megk közöns A drám a köze naturalizmu Vígszí 1 Ne Szí fővá zsid bizo k rajz med éle Vígszí Deuts The taní túlzás halm színpad hat vi erkölcsr há köz sz ke Ma Szí z r leány o nagyherce szer drám v színpa Eb vala T Ma Szí Sze Ma Szí munká in né ha szín alakít n alkal Éve public képzőművés krit működ sok meghökke sok meg mondanivaló mer eg formák említett k követ m jele Emb Színés Regénytár di regé Éjs Rejte assz szé Tü I leá Erzs csel r ass természetr Kirá koldusl hercegass elbeszél Regényal Andorna he Emberf L felbon Elmélked Di reg Má viszontags ifjú re kő e elbeszél szer élet Rembr

1073



SZEMÉL S

SZÓ Sá re színm Eg 1 Budap 192 18 Kolozsv hírlapírósko Budap M Hí nép munkat K 190 eg k folyóir szerkesz Jö hetil naturalis tarto m amel ré fő nyomo dzsunge válasz mi mértékte felnag szertelen vi érz szín f forró romant so va aprólé fotogr másolás St szeszé biz szagga o keres ha mindenk utánozhatat eg magyarsá bé össz o hangsúly zsidóv Novellá regénye színműv ala eg környez v s vé legnépsz sze ne közön ha soksz csi egyénisé ra írótár Megköve lehig öregko tu é for forradalma nyug nyugtala e erj ne munká személ kü varáz elra hí né fran lefordíto Le mu r Qic kisas r két as r Hófe r as r k r lo r vil r Rembrandt- elbeszé vallom Regényal ruhá elbeszé Szín legiroda Király-id egyfelvonásos törté ci ame az si Tárg frissessé szempontj újszerűsé meg közön drá köz naturalizm Vígsz N Sz főv zsi biz raj me él Vígsz Deut Th tan túlzá hal színpa ha v erkölcs h kö s k M Sz leán nagyherc sze drá színp E val M Sz Sz M Sz munk i n h szí alakí alka Év publi képzőművé kri műkö so meghökk so me mondanival me e formá említet köve jel Em Színé Regénytá d reg Éj Rejt ass sz T le Erz cse as természet Kir koldus hercegas elbeszé Regénya Andorn h Ember felbo Elmélke D re M viszontag ifj r k elbeszé sze éle Remb