10886.htm

CÍMSZÓ: Chorin

SZEMÉLYNÉV: Chorin Áron

SZÓCIKK: Chorin, 1. Áron, aradi főrabbi, szül. Weisskirchenben (Morvaorsz.) 1766 aug. 3., megh. Aradon 1844 aug. 24. A nagymartoni jesiván tanult, később Landau Ezekiél tanítványa lett Prágában. Itt tanult meg irodalmi németséget. 17 éves korában megnősült és kereskedői pályára lépett, de itt nem boldogult és mert képzettsége és természete úgyis olyan pályára vonzotta, amelyben zavartalanul folytathatja tudományos kutatásait, elfogadta az aradi hitközség meghívását 1789. Ezt az állást haláláig betöltötte. Első röpirata 1798. jelent meg Imré Noám c. Ebben rituális kérdéseket vet fel s a tokhal evését engedélyezi, mert a tilalom a nem-pikkelyesekre vonatkozik. Jóllehet Landau E. is osztotta véleményét, R. Benet Mordechai (l. o.) megtámadta érte, úgyszintén Krieszhaber Izsák paksi rabbi is, aki külön műben (Makkel Noám) cáfolta meg C.-t. Ez Sírjon Kaszkaszim c. röpiratban replikázott (1799). Minden hazai zsidó tradíciónak ellene fordult, úgy, hogy kortársai ellenségnek tekintették. Ez megnyilatkozott akkor, amidőn u. e. évben Somogy megyét bejárta és ott saját jövendőbeli nagykanizsai rabbiszéke érdekében agitált. Prédikációi rendkívül tetszettek s már meg is nyerte Lakenbachert, a gazdag elnököt, de a ellenállás olyan komoly volt C.-nal szemben hogy elejtették, jóllehet ő már új röpiratát mutogatta, amelyen mint nagykanizsai főrabbi szerepel. 1803-ban Prágában kiadta Emek ha Sóve c. 3 részből álló művét, amelyben már nyíltan reformernek vallja magát s kívánja az időkhöz való alkalmazkodást. Emellett azonban ritka nagy tudományának is jelét adta u. e. művében. Maimonidest, a Halachát és Haggadát, továbbá a Zóhart filozófiai módszerrel kritizálja. Nézetei csupán a teóriákra vonatkoznak, mert a gyakorlati kabbalát elveti, mint a józan ésszel ellenkezőt. Jóllehet a munka Münz Mózes óbudai rabbi (l. o.) előszavával jelent meg, mégis nagy felháborodást keltett orthodox körökben, úgy, hogy második kiadását önként korrigálta. R. Benet M. egyenesen átírt az aradi hitközséghez és a könyv elégetését kívánta. A község nagyobb része ugyan C. mellett tartott, az ellenzék vezére prédikációja közben mégis inzultálta. Erre a község szakvéleményt kért ki Münz Mózestól arra nézve, hogy tartalmaz-e C. könyve eretnekséget. Minthogy Münz approbálta a könyvet, de ő maga orthodox volt és a túlzott reformok komoly ellensége, dilemmába jutott ez alkalommal, mert éppen az orthodoxok sürgették, hogy minősítse eretnekségnek C. művét, melyen a saját neve is rajta állt. Münz a problémát úgy oldotta meg, hogy 1805. Óbudára két idegen rabbit hívott meg Bészdin tartása céljából s ez elé megidézte egyszersmind C.-t. A tárgyalás második napján azonban az elnöklő Münz nem jelent meg, mire a rangidős Butsevitz Sámuel aszódi rabbi kihirdette az ítéletet, mely szerint «C.-nak vissza kell vonnia műve tartalmát, s ha ezt nem teszi, büntetésképen az eretnekséggel határos állásfoglalásáért szakálét le kell vágni». Azonkívül elrendelték C. fizetésének leszállítását, amit azonban az aradi hitközség visszautasított. Az ügy a kormányzatot is foglalkoztatta s a Bészdin ítéletét 1806. hatályon kívül helyezte. C. továbbra is a reformok híve volt, főleg miután a hamburgi újításokat olvasta. Nogáh ha-Cedek és Kinász ho-Emesz c. munkáiban a szertartások reformja mellett foglalt állást s a héber imák mellett a tiszta németet és a németnyelvű hitszónoklatot és orgonát is engedélyezte, de Münz Mózes kérésére e pamfletjét visszavonta 1859. A következő évben azonban már ismét e tárgyról írt és azt Bécsben németre is lefordították, miáltal a német és osztrák zsidóság haladó-pártja felfigyelt rá s javaslatba hozták az új bécsi rabbi állásra, de a kormány ezt nem engedte s így Mannheimert hívták meg. 1821-ben Baden állam C. szakvéleményét kérdezte meg Haber bankár útján a rabbik kötelességeire és a reformokra vonatkozólag. C. Iggeret Eljosszof c. röpiratban felel, melynek alcíme: Egy afrikai rabbi levelei euróoai kollégáihoz. Mint a reformok híve kívánta a világi és szakiskolák létesítését, úgyszintén egy teológiai főiskolát is és a zsidóknak a kézműiparban és földművelésben való elhelyezkedését, de sohasem ment el addig, hogy a szombatok vasárnapra való áttételét követelje; viszont a túl rigorózus vallási törvények enyhítését kívánta, többek között azt, hogy engedtessék meg a vasúton való szombati utazás, az orgona templomi használata és függesszék fel a peszachi pászka általános kötelezettségét. 1835-ben Óbudán kiadott egy Hittel c. hébernyelvű tanulmányt, melyben valóságos cionista eszmék vannak. Ebben a zsidóság egyesülését sürgeti s azt, hogy egy legfőbb vallási tekintélyt ismerjenek el, akinek a szék helye Jeruzsálem lenne. Avak Szofer c. nagy művében a Sulchan-Áruch nehezebb jogi fejezeteit magyarázza (1828, Prága); Jeled Zekunim (Wien 1839) c. könyve saját életrajzát és a reformok szükségességét tartalmazza, héberül és részben németül, Lőw Lipót előszavával. A damaszkuszi vérvád alkalmával 1840. C.-nak zseniális ötlete volt, hogy önként újra kiadta Lőw Lipóttal közösen Sonnenfelsnek, a nagy osztrák jogásznak elfelejtett védőiratát. Halálos ágyán sem szűnt meg tevékenykedni. Csatlakozó iratot küldött a braunschweigi rabbikonferenciára s üdvözölte a magyar rabbik paksi értekezletét. C.-nak része volt az emancipációs mozgalom megindításában és nagy tekintélye volt az állami dignitáriusok előtt. Életrajzát Lőw Lipót írta meg: Gesammelte Schriften II. k., de Jost, Steinschneider és J. Fürst is külön foglalkoznak vele.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 886. címszó a lexikon => 170. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

10886.htm

CÍMSZÓ: Chorin

SZEMÉLYNÉV: Chorin Áron

SZÓCIKK: Chorin, 1. Áron, aradi főrabbi, szül. Weisskirchenben Morvaorsz. 1766 aug. 3., megh. Aradon 1844 aug. 24. A nagymartoni jesiván tanult, később Landau Ezekiél tanítványa lett Prágában. Itt tanult meg irodalmi németséget. 17 éves korában megnősült és kereskedői pályára lépett, de itt nem boldogult és mert képzettsége és természete úgyis olyan pályára vonzotta, amelyben zavartalanul folytathatja tudományos kutatásait, elfogadta az aradi hitközség meghívását 1789. Ezt az állást haláláig betöltötte. Első röpirata 1798. jelent meg Imré Noám c. Ebben rituális kérdéseket vet fel s a tokhal evését engedélyezi, mert a tilalom a nem-pikkelyesekre vonatkozik. Jóllehet Landau E. is osztotta véleményét, R. Benet Mordechai l. o. megtámadta érte, úgyszintén Krieszhaber Izsák paksi rabbi is, aki külön műben Makkel Noám cáfolta meg C.-t. Ez Sírjon Kaszkaszim c. röpiratban replikázott 1799 . Minden hazai zsidó tradíciónak ellene fordult, úgy, hogy kortársai ellenségnek tekintették. Ez megnyilatkozott akkor, amidőn u. e. évben Somogy megyét bejárta és ott saját jövendőbeli nagykanizsai rabbiszéke érdekében agitált. Prédikációi rendkívül tetszettek s már meg is nyerte Lakenbachert, a gazdag elnököt, de a ellenállás olyan komoly volt C.-nal szemben hogy elejtették, jóllehet ő már új röpiratát mutogatta, amelyen mint nagykanizsai főrabbi szerepel. 1803-ban Prágában kiadta Emek ha Sóve c. 3 részből álló művét, amelyben már nyíltan reformernek vallja magát s kívánja az időkhöz való alkalmazkodást. Emellett azonban ritka nagy tudományának is jelét adta u. e. művében. Maimonidest, a Halachát és Haggadát, továbbá a Zóhart filozófiai módszerrel kritizálja. Nézetei csupán a teóriákra vonatkoznak, mert a gyakorlati kabbalát elveti, mint a józan ésszel ellenkezőt. Jóllehet a munka Münz Mózes óbudai rabbi l. o. előszavával jelent meg, mégis nagy felháborodást keltett orthodox körökben, úgy, hogy második kiadását önként korrigálta. R. Benet M. egyenesen átírt az aradi hitközséghez és a könyv elégetését kívánta. A község nagyobb része ugyan C. mellett tartott, az ellenzék vezére prédikációja közben mégis inzultálta. Erre a község szakvéleményt kért ki Münz Mózestól arra nézve, hogy tartalmaz-e C. könyve eretnekséget. Minthogy Münz approbálta a könyvet, de ő maga orthodox volt és a túlzott reformok komoly ellensége, dilemmába jutott ez alkalommal, mert éppen az orthodoxok sürgették, hogy minősítse eretnekségnek C. művét, melyen a saját neve is rajta állt. Münz a problémát úgy oldotta meg, hogy 1805. Óbudára két idegen rabbit hívott meg Bészdin tartása céljából s ez elé megidézte egyszersmind C.-t. A tárgyalás második napján azonban az elnöklő Münz nem jelent meg, mire a rangidős Butsevitz Sámuel aszódi rabbi kihirdette az ítéletet, mely szerint C.-nak vissza kell vonnia műve tartalmát, s ha ezt nem teszi, büntetésképen az eretnekséggel határos állásfoglalásáért szakálét le kell vágni . Azonkívül elrendelték C. fizetésének leszállítását, amit azonban az aradi hitközség visszautasított. Az ügy a kormányzatot is foglalkoztatta s a Bészdin ítéletét 1806. hatályon kívül helyezte. C. továbbra is a reformok híve volt, főleg miután a hamburgi újításokat olvasta. Nogáh ha-Cedek és Kinász ho-Emesz c. munkáiban a szertartások reformja mellett foglalt állást s a héber imák mellett a tiszta németet és a németnyelvű hitszónoklatot és orgonát is engedélyezte, de Münz Mózes kérésére e pamfletjét visszavonta 1859. A következő évben azonban már ismét e tárgyról írt és azt Bécsben németre is lefordították, miáltal a német és osztrák zsidóság haladó-pártja felfigyelt rá s javaslatba hozták az új bécsi rabbi állásra, de a kormány ezt nem engedte s így Mannheimert hívták meg. 1821-ben Baden állam C. szakvéleményét kérdezte meg Haber bankár útján a rabbik kötelességeire és a reformokra vonatkozólag. C. Iggeret Eljosszof c. röpiratban felel, melynek alcíme: Egy afrikai rabbi levelei euróoai kollégáihoz. Mint a reformok híve kívánta a világi és szakiskolák létesítését, úgyszintén egy teológiai főiskolát is és a zsidóknak a kézműiparban és földművelésben való elhelyezkedését, de sohasem ment el addig, hogy a szombatok vasárnapra való áttételét követelje; viszont a túl rigorózus vallási törvények enyhítését kívánta, többek között azt, hogy engedtessék meg a vasúton való szombati utazás, az orgona templomi használata és függesszék fel a peszachi pászka általános kötelezettségét. 1835-ben Óbudán kiadott egy Hittel c. hébernyelvű tanulmányt, melyben valóságos cionista eszmék vannak. Ebben a zsidóság egyesülését sürgeti s azt, hogy egy legfőbb vallási tekintélyt ismerjenek el, akinek a szék helye Jeruzsálem lenne. Avak Szofer c. nagy művében a Sulchan-Áruch nehezebb jogi fejezeteit magyarázza 1828, Prága ; Jeled Zekunim Wien 1839 c. könyve saját életrajzát és a reformok szükségességét tartalmazza, héberül és részben németül, Lőw Lipót előszavával. A damaszkuszi vérvád alkalmával 1840. C.-nak zseniális ötlete volt, hogy önként újra kiadta Lőw Lipóttal közösen Sonnenfelsnek, a nagy osztrák jogásznak elfelejtett védőiratát. Halálos ágyán sem szűnt meg tevékenykedni. Csatlakozó iratot küldött a braunschweigi rabbikonferenciára s üdvözölte a magyar rabbik paksi értekezletét. C.-nak része volt az emancipációs mozgalom megindításában és nagy tekintélye volt az állami dignitáriusok előtt. Életrajzát Lőw Lipót írta meg: Gesammelte Schriften II. k., de Jost, Steinschneider és J. Fürst is külön foglalkoznak vele.

10886.ht

CÍMSZÓ Chori

SZEMÉLYNÉV Chori Áro

SZÓCIKK Chorin 1 Áron arad főrabbi szül Weisskirchenbe Morvaorsz 176 aug 3. megh Arado 184 aug 24 nagymarton jesivá tanult későb Landa Ezekié tanítvány let Prágában It tanul me irodalm németséget 1 éve korába megnősül é kereskedő pályár lépett d it ne boldogul é mer képzettség é természet úgyi olya pályár vonzotta amelybe zavartalanu folytathatj tudományo kutatásait elfogadt a arad hitközsé meghívásá 1789 Ez a állás halálái betöltötte Els röpirat 1798 jelen me Imr Noá c Ebbe rituáli kérdéseke ve fe tokha evésé engedélyezi mer tilalo nem-pikkelyesekr vonatkozik Jóllehe Landa E i osztott véleményét R Bene Mordecha l o megtámadt érte úgyszinté Krieszhabe Izsá paks rabb is ak külö műbe Makke Noá cáfolt me C.-t E Sírjo Kaszkaszi c röpiratba replikázot 179 Minde haza zsid tradícióna ellen fordult úgy hog kortársa ellenségne tekintették E megnyilatkozot akkor amidő u e évbe Somog megyé bejárt é ot sajá jövendőbel nagykanizsa rabbiszék érdekébe agitált Prédikáció rendkívü tetszette má me i nyert Lakenbachert gazda elnököt d ellenállá olya komol vol C.-na szembe hog elejtették jóllehe má ú röpiratá mutogatta amelye min nagykanizsa főrabb szerepel 1803-ba Prágába kiadt Eme h Sóv c részbő áll művét amelybe má nyílta reformerne vallj magá kívánj a időkhö val alkalmazkodást Emellet azonba ritk nag tudományána i jelé adt u e művében Maimonidest Halachá é Haggadát tovább Zóhar filozófia módszerre kritizálja Nézete csupá teóriákr vonatkoznak mer gyakorlat kabbalá elveti min józa éssze ellenkezőt Jóllehe munk Mün Móze óbuda rabb l o előszaváva jelen meg mégi nag felháborodás keltet orthodo körökben úgy hog másodi kiadásá önkén korrigálta R Bene M egyenese átír a arad hitközséghe é köny elégetésé kívánta közsé nagyob rész ugya C mellet tartott a ellenzé vezér prédikációj közbe mégi inzultálta Err közsé szakvélemény kér k Mün Mózestó arr nézve hog tartalmaz- C könyv eretnekséget Minthog Mün approbált könyvet d mag orthodo vol é túlzot reformo komol ellensége dilemmáb jutot e alkalommal mer éppe a orthodoxo sürgették hog minősíts eretnekségne C művét melye sajá nev i rajt állt Mün problémá úg oldott meg hog 1805 Óbudár ké idege rabbi hívot me Bészdi tartás céljábó e el megidézt egyszersmin C.-t tárgyalá másodi napjá azonba a elnökl Mün ne jelen meg mir rangidő Butsevit Sámue aszód rabb kihirdett a ítéletet mel szerin C.-na vissz kel vonni műv tartalmát h ez ne teszi büntetésképe a eretnekségge határo állásfoglalásáér szakálé l kel vágn Azonkívü elrendelté C fizetéséne leszállítását ami azonba a arad hitközsé visszautasított A üg kormányzato i foglalkoztatt Bészdi ítéleté 1806 hatályo kívü helyezte C továbbr i reformo hív volt főle miutá hamburg újításoka olvasta Nogá ha-Cede é Kinás ho-Emes c munkáiba szertartáso reformj mellet foglal állás hébe imá mellet tiszt némete é németnyelv hitszónoklato é orgoná i engedélyezte d Mün Móze kérésér pamfletjé visszavont 1859 következ évbe azonba má ismé tárgyró ír é az Bécsbe németr i lefordították miálta néme é osztrá zsidósá haladó-pártj felfigyel r javaslatb hoztá a ú bécs rabb állásra d kormán ez ne engedt íg Mannheimer hívtá meg 1821-be Bade álla C szakvéleményé kérdezt me Habe banká útjá rabbi kötelességeir é reformokr vonatkozólag C Iggere Eljosszo c röpiratba felel melyne alcíme Eg afrika rabb levele euróoa kollégáihoz Min reformo hív kívánt világ é szakiskolá létesítését úgyszinté eg teológia főiskolá i é zsidókna kézműiparba é földművelésbe val elhelyezkedését d sohase men e addig hog szombato vasárnapr val áttételé követelje viszon tú rigorózu vallás törvénye enyhítésé kívánta többe közöt azt hog engedtessé me vasúto val szombat utazás a orgon templom használat é függesszé fe peszach pászk általáno kötelezettségét 1835-be Óbudá kiadot eg Hitte c hébernyelv tanulmányt melybe valóságo cionist eszmé vannak Ebbe zsidósá egyesülésé sürget azt hog eg legfőb vallás tekintély ismerjene el akine szé hely Jeruzsále lenne Ava Szofe c nag művébe Sulchan-Áruc nehezeb jog fejezetei magyarázz 1828 Prág Jele Zekuni Wie 183 c könyv sajá életrajzá é reformo szükségességé tartalmazza héberü é részbe németül Lő Lipó előszavával damaszkusz vérvá alkalmáva 1840 C.-na zseniáli ötlet volt hog önkén újr kiadt Lő Lipótta közöse Sonnenfelsnek nag osztrá jogászna elfelejtet védőiratát Halálo ágyá se szűn me tevékenykedni Csatlakoz irato küldöt braunschweig rabbikonferenciár üdvözölt magya rabbi paks értekezletét C.-na rész vol a emancipáció mozgalo megindításába é nag tekintély vol a állam dignitáriuso előtt Életrajzá Lő Lipó írt meg Gesammelt Schrifte II k. d Jost Steinschneide é J Fürs i külö foglalkozna vele

10886.h

CÍMSZ Chor

SZEMÉLYNÉ Chor Ár

SZÓCIK Chori Áro ara főrabb szü Weisskirchenb Morvaors 17 au 3 meg Arad 18 au 2 nagymarto jesiv tanul késő Land Ezeki tanítván le Prágába I tanu m irodal németsége év koráb megnősü keresked pályá lépet i n boldogu me képzettsé természe úgy oly pályá vonzott amelyb zavartalan folytathat tudomány kutatásai elfogad ara hitközs meghívás 178 E állá halálá betöltött El röpira 179 jele m Im No Ebb rituál kérdések v f tokh evés engedélyez me tilal nem-pikkelyesek vonatkozi Jólleh Land osztot véleményé Ben Mordech megtámad ért úgyszint Krieszhab Izs pak rab i a kül műb Makk No cáfol m C.- Sírj Kaszkasz röpiratb replikázo 17 Mind haz zsi tradíción elle fordul úg ho kortárs ellenségn tekintetté megnyilatkozo akko amid évb Somo megy bejár o saj jövendőbe nagykanizs rabbiszé érdekéb agitál Prédikáci rendkív tetszett m m nyer Lakenbacher gazd elnökö ellenáll oly komo vo C.-n szemb ho elejtetté jólleh m röpirat mutogatt amely mi nagykanizs főrab szerepe 1803-b Prágáb kiad Em Só részb ál művé amelyb m nyílt reformern vall mag kíván időkh va alkalmazkodás Emelle azonb rit na tudományán jel ad művébe Maimonides Halach Haggadá továb Zóha filozófi módszerr kritizálj Nézet csup teóriák vonatkozna me gyakorla kabbal elvet mi józ éssz ellenkező Jólleh mun Mü Móz óbud rab előszaváv jele me még na felháborodá kelte orthod körökbe úg ho másod kiadás önké korrigált Ben egyenes átí ara hitközségh kön elégetés kívánt közs nagyo rés ugy melle tartot ellenz vezé prédikáció közb még inzultált Er közs szakvélemén ké Mü Mózest ar nézv ho tartalmaz köny eretneksége Mintho Mü approbál könyve ma orthod vo túlzo reform komo ellenség dilemmá juto alkalomma me épp orthodox sürgetté ho minősít eretnekségn művé mely saj ne raj áll Mü problém ú oldot me ho 180 Óbudá k ideg rabb hívo m Bészd tartá céljáb e megidéz egyszersmi C.- tárgyal másod napj azonb elnök Mü n jele me mi rangid Butsevi Sámu aszó rab kihirdet ítélete me szeri C.-n viss ke vonn mű tartalmá e n tesz büntetéskép eretnekségg határ állásfoglalásáé szakál ke vág Azonkív elrendelt fizetésén leszállításá am azonb ara hitközs visszautasítot ü kormányzat foglalkoztat Bészd ítélet 180 hatály kív helyezt tovább reform hí vol fől miut hambur újítások olvast Nog ha-Ced Kiná ho-Eme munkáib szertartás reform melle fogla állá héb im melle tisz német németnyel hitszónoklat orgon engedélyezt Mü Móz kérésé pamfletj visszavon 185 követke évb azonb m ism tárgyr í a Bécsb német lefordítottá miált ném osztr zsidós haladó-párt felfigye javaslat hozt béc rab állásr kormá e n enged í Mannheime hívt me 1821-b Bad áll szakvélemény kérdez m Hab bank útj rabb kötelességei reformok vonatkozóla Igger Eljossz röpiratb fele melyn alcím E afrik rab level euróo kollégáiho Mi reform hí kíván vilá szakiskol létesítésé úgyszint e teológi főiskol zsidókn kézműiparb földművelésb va elhelyezkedésé sohas me addi ho szombat vasárnap va áttétel követelj viszo t rigoróz vallá törvény enyhítés kívánt több közö az ho engedtess m vasút va szomba utazá orgo templo használa függessz f peszac pász általán kötelezettségé 1835-b Óbud kiado e Hitt hébernyel tanulmány melyb valóság cionis eszm vanna Ebb zsidós egyesülés sürge az ho e legfő vallá tekintél ismerjen e akin sz hel Jeruzsál lenn Av Szof na művéb Sulchan-Áru neheze jo fejezete magyaráz 182 Prá Jel Zekun Wi 18 köny saj életrajz reform szükségesség tartalmazz héber részb németü L Lip előszaváva damaszkus vérv alkalmáv 184 C.-n zseniál ötle vol ho önké új kiad L Lipótt közös Sonnenfelsne na osztr jogászn elfelejte védőiratá Halál ágy s szű m tevékenykedn Csatlako irat küldö braunschwei rabbikonferenciá üdvözöl magy rabb pak értekezleté C.-n rés vo emancipáci mozgal megindításáb na tekintél vo álla dignitárius előt Életrajz L Lip ír me Gesammel Schrift I k Jos Steinschneid Für kül foglalkozn vel

10886.

CÍMS Cho

SZEMÉLYN Cho Á

SZÓCI Chor Ár ar főrab sz Weisskirchen Morvaor 1 a me Ara 1 a nagymart jesi tanu kés Lan Ezek tanítvá l Prágáb tan iroda németség é korá megnős kereske pály lépe boldog m képzetts termész úg ol pály vonzot amely zavartala folytatha tudomán kutatása elfoga ar hitköz meghívá 17 áll halál betöltöt E röpir 17 jel I N Eb rituá kérdése tok evé engedélye m tila nem-pikkelyese vonatkoz Jólle Lan oszto vélemény Be Mordec megtáma ér úgyszin Krieszha Iz pa ra kü mű Mak N cáfo C. Sír Kaszkas röpirat replikáz 1 Min ha zs tradíció ell fordu ú h kortár ellenség tekintett megnyilatkoz akk ami év Som meg bejá sa jövendőb nagykaniz rabbisz érdeké agitá Prédikác rendkí tetszet nye Lakenbache gaz elnök ellenál ol kom v C.- szem h elejtett jólle röpira mutogat amel m nagykaniz főra szerep 1803- Prágá kia E S rész á műv amely nyíl reformer val ma kívá idők v alkalmazkodá Emell azon ri n tudományá je a művéb Maimonide Halac Haggad tová Zóh filozóf módszer kritizál Néze csu teóriá vonatkozn m gyakorl kabba elve m jó éss ellenkez Jólle mu M Mó óbu ra előszavá jel m mé n felháborod kelt ortho körökb ú h máso kiadá önk korrigál Be egyene át ar hitközség kö elégeté kíván köz nagy ré ug mell tarto ellen vez prédikáci köz mé inzultál E köz szakvélemé k M Mózes a néz h tartalma kön eretnekség Minth M approbá könyv m ortho v túlz refor kom ellensé dilemm jut alkalomm m ép orthodo sürgett h minősí eretnekség műv mel sa n ra ál M problé oldo m h 18 Óbud ide rab hív Bész tart céljá megidé egyszersm C. tárgya máso nap azon elnö M jel m m rangi Butsev Sám asz ra kihirde ítélet m szer C.- vis k von m tartalm tes büntetéské eretnekség hatá állásfoglalásá szaká k vá Azonkí elrendel fizetésé leszállítás a azon ar hitköz visszautasíto kormányza foglalkozta Bész ítéle 18 hatál kí helyez továb refor h vo fő miu hambu újításo olvas No ha-Ce Kin ho-Em munkái szertartá refor mell fogl áll hé i mell tis néme németnye hitszónokla orgo engedélyez M Mó kérés pamflet visszavo 18 követk év azon is tárgy Bécs néme lefordított miál né oszt zsidó haladó-pár felfigy javasla hoz bé ra állás korm enge Mannheim hív m 1821- Ba ál szakvélemén kérde Ha ban út rab kötelessége reformo vonatkozól Igge Eljoss röpirat fel mely alcí afri ra leve euró kollégáih M refor h kívá vil szakisko létesítés úgyszin teológ főisko zsidók kézműipar földművelés v elhelyezkedés soha m add h szomba vasárna v áttéte követel visz rigoró vall törvén enyhíté kíván töb köz a h engedtes vasú v szomb utaz org templ használ függess pesza pás általá kötelezettség 1835- Óbu kiad Hit hébernye tanulmán mely valósá cioni esz vann Eb zsidó egyesülé sürg a h legf vall tekinté ismerje aki s he Jeruzsá len A Szo n művé Sulchan-Ár nehez j fejezet magyará 18 Pr Je Zeku W 1 kön sa életraj refor szükségessé tartalmaz hébe rész német Li előszaváv damaszku vér alkalmá 18 C.- zseniá ötl vo h önk ú kia Lipót közö Sonnenfelsn n oszt jogász elfelejt védőirat Halá ág sz tevékenyked Csatlak ira küld braunschwe rabbikonferenci üdvözö mag rab pa értekezlet C.- ré v emancipác mozga megindításá n tekinté v áll dignitáriu elő Életraj Li í m Gesamme Schrif Jo Steinschnei Fü kü foglalkoz ve

10886

CÍM Ch

SZEMÉLY Ch

SZÓC Cho Á a főra s Weisskirche Morvao m Ar nagymar jes tan ké La Eze tanítv Prágá ta irod németsé kor megnő keresk pál lép boldo képzett termés ú o pál vonzo amel zavartal folytath tudomá kutatás elfog a hitkö meghív 1 ál halá betöltö röpi 1 je E ritu kérdés to ev engedély til nem-pikkelyes vonatko Jóll La oszt vélemén B Morde megtám é úgyszi Krieszh I p r k m Ma cáf C Sí Kaszka röpira repliká Mi h z tradíci el ford kortá ellensé tekintet megnyilatko ak am é So me bej s jövendő nagykani rabbis érdek agit Prédiká rendk tetsze ny Lakenbach ga elnö ellená o ko C. sze elejtet jóll röpir mutoga ame nagykani főr szere 1803 Prág ki rés mű amel nyí reforme va m kív idő alkalmazkod Emel azo r tudomány j művé Maimonid Hala Hagga tov Zó filozó módsze kritizá Néz cs teóri vonatkoz gyakor kabb elv j és ellenke Jóll m M ób r előszav je m felháboro kel orth körök más kiad ön korrigá B egyen á a hitközsé k eléget kívá kö nag r u mel tart elle ve prédikác kö m inzultá kö szakvélem Móze né tartalm kö eretneksé Mint approb köny orth túl refo ko ellens dilem ju alkalom é orthod sürget minős eretneksé mű me s r á probl old 1 Óbu id ra hí Bés tar célj megid egyszers C tárgy más na azo eln je rang Butse Sá as r kihird ítéle sze C. vi vo tartal te büntetésk eretneksé hat állásfoglalás szak v Azonk elrende fizetés leszállítá azo a hitkö visszautasít kormányz foglalkozt Bés ítél 1 hatá k helye tová refo v f mi hamb újítás olva N ha-C Ki ho-E munká szertart refo mel fog ál h mel ti ném németny hitszónokl org engedélye M kéré pamfle visszav 1 követ é azo i tárg Béc ném lefordítot miá n osz zsid haladó-pá felfig javasl ho b r állá kor eng Mannhei hí 1821 B á szakvélemé kérd H ba ú ra kötelesség reform vonatkozó Igg Eljos röpira fe mel alc afr r lev eur kollégái refo kív vi szakisk létesíté úgyszi teoló főisk zsidó kézműipa földművelé elhelyezkedé soh ad szomb vasárn áttét követe vis rigor val törvé enyhít kívá tö kö engedte vas szom uta or temp haszná függes pesz pá által kötelezettsé 1835 Ób kia Hi héberny tanulmá mel valós cion es van E zsid egyesül sür leg val tekint ismerj ak h Jeruzs le Sz műv Sulchan-Á nehe fejeze magyar 1 P J Zek kö s életra refo szükségess tartalma héb rés néme L előszavá damaszk vé alkalm 1 C. zseni öt v ön ki Lipó köz Sonnenfels osz jogás elfelej védőira Hal á s tevékenyke Csatla ir kül braunschw rabbikonferenc üdvöz ma ra p értekezle C. r emancipá mozg megindítás tekint ál dignitári el Életra L Gesamm Schri J Steinschne F k foglalko v

1088

CÍ C

SZEMÉL C

SZÓ Ch főr Weisskirch Morva A nagyma je ta k L Ez tanít Prág t iro némets ko megn keres pá lé bold képzet termé pá vonz ame zavarta folytat tudom kutatá elfo hitk meghí á hal betölt röp j rit kérdé t e engedél ti nem-pikkelye vonatk Jól L osz vélemé Mord megtá úgysz Kriesz M cá S Kaszk röpir replik M tradíc e for kort ellens tekinte megnyilatk a a S m be jövend nagykan rabbi érde agi Prédik rend tetsz n Lakenbac g eln ellen k C sz elejte jól röpi mutog am nagykan fő szer 180 Prá k ré m ame ny reform v kí id alkalmazko Eme az tudomán műv Maimoni Hal Hagg to Z filoz módsz kritiz Né c teór vonatko gyako kab el é ellenk Jól ó elősza j felhábor ke ort körö má kia ö korrig egye hitközs elége kív k na me tar ell v prédiká k inzult k szakvéle Móz n tartal k eretneks Min appro kön ort tú ref k ellen dile j alkalo ortho sürge minő eretneks m m prob ol Ób i r h Bé ta cél megi egyszer tárg má n az el j ran Buts S a kihir ítél sz C v v tarta t büntetés eretneks ha állásfoglalá sza Azon elrend fizeté leszállít az hitk visszautasí kormány foglalkoz Bé íté hat hely tov ref m ham újítá olv ha- K ho- munk szertar ref me fo á me t né németn hitszónok or engedély kér pamfl vissza köve az tár Bé né lefordíto mi os zsi haladó-p felfi javas h áll ko en Mannhe h 182 szakvélem kér b r kötelessé refor vonatkoz Ig Eljo röpir f me al af le eu kollégá ref kí v szakis létesít úgysz teol főis zsid kézműip földművel elhelyezked so a szom vasár átté követ vi rigo va törv enyhí kív t k engedt va szo ut o tem haszn függe pes p álta kötelezetts 183 Ó ki H hébern tanulm me való cio e va zsi egyesü sü le va tekin ismer a Jeruz l S mű Sulchan- neh fejez magya Ze k életr ref szükséges tartalm hé ré ném előszav damasz v alkal C zsen ö ö k Lip kö Sonnenfel os jogá elfele védőir Ha tevékenyk Csatl i kü braunsch rabbikonferen üdvö m r értekezl C emancip moz megindítá tekin á dignitár e Életr Gesam Schr Steinschn foglalk