11074.htm

CÍMSZÓ: Diner-Dénes

SZEMÉLYNÉV: Diner-Dénes József

SZÓCIKK: "Diner-Dénes József, író és hírlapíró, (írói nevei: Csereklye Bálint, Domokos Illés, Impresszionista, Paul Mernie, Idem) szül. Liptószentmiklóson 1857 jún. 27. Középiskoláit Zólyomban, Bécsben és Drezdában, mérnöki tanulmányait a drezdai műegyetemen, Párisban, a brüsszeli École Libre-ben és Bécsben végezte. Drezdában és Münchenben fizikával és kémiával, Bécsben pedig archaeológiával, művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal foglalkozott. 1881-ben Budapesten a Nemzeti Múzeum tisztviselője lett. Már ekkor jelentek meg értekezései a bécsi Zeitschrift für Epigraphie-ben és a budapesti Archaeológiai Értesítő-ben. 1889-ben Pulszky Ferenc ajánlatára Párisba ment és az ötvös műkiállítás és a Kárász-féle gyűjtemény összeállításán dolgozott, mely utóbbinak katalógusát is elkészítette. Majd Berlinben élt, hol a Freie Bühne c. folyóirat munkatársa; melybe Nietzscheről írt bővebb tanulmányt. Rövid idő múlva visszatérve Budapestre, megindítja az Élet c. modern irányú hetilapot. 1892-ben a Pester Lloyd, 1896. a Neues Pester Journal munkatársa, majd a Magyar Újság színi kritikusa. 1906-10 között a Munka Szemléje c. szociálpolitikai folyóirat szerkesztője. Azután az Irodalmi Szalont, Budapestnek az első modern kölcsönkönyvtárát, alapítja meg. A Károlyi-kormány alatt, mint külügyi államtitkár működött és a proletárdiktatúra kikiáltásakor külföldre távozott, azóta Párisban él. Művészeti és irodalmi cikkei a hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Önálló munkái: Sammlung Géza v. Kárász (1890, franciául is); Katalog der Sammlung Spitzer (Budapest 1890); Ungarische Fayencen und Töpferwaren (1890); Verqangenheit und Zukunft (Berlin 1906); A XIX. század magyar festészetének története (1901. a párisi kiállításról szóló hivatalos díszmunkában); Az elefántcsont-faragás története (1905); Lionardo da Vinci és a renaissance kialakulása {1906, Művészeti könyvtár), mely legutóbbi munkájában a történelmi materializmus álláspontját juttatja kifejezésre."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1074. címszó a lexikon => 202. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11074.htm

CÍMSZÓ: Diner-Dénes

SZEMÉLYNÉV: Diner-Dénes József

SZÓCIKK: Diner-Dénes József, író és hírlapíró, írói nevei: Csereklye Bálint, Domokos Illés, Impresszionista, Paul Mernie, Idem szül. Liptószentmiklóson 1857 jún. 27. Középiskoláit Zólyomban, Bécsben és Drezdában, mérnöki tanulmányait a drezdai műegyetemen, Párisban, a brüsszeli École Libre-ben és Bécsben végezte. Drezdában és Münchenben fizikával és kémiával, Bécsben pedig archaeológiával, művészettörténeti és filozófiai tanulmányokkal foglalkozott. 1881-ben Budapesten a Nemzeti Múzeum tisztviselője lett. Már ekkor jelentek meg értekezései a bécsi Zeitschrift für Epigraphie-ben és a budapesti Archaeológiai Értesítő-ben. 1889-ben Pulszky Ferenc ajánlatára Párisba ment és az ötvös műkiállítás és a Kárász-féle gyűjtemény összeállításán dolgozott, mely utóbbinak katalógusát is elkészítette. Majd Berlinben élt, hol a Freie Bühne c. folyóirat munkatársa; melybe Nietzscheről írt bővebb tanulmányt. Rövid idő múlva visszatérve Budapestre, megindítja az Élet c. modern irányú hetilapot. 1892-ben a Pester Lloyd, 1896. a Neues Pester Journal munkatársa, majd a Magyar Újság színi kritikusa. 1906-10 között a Munka Szemléje c. szociálpolitikai folyóirat szerkesztője. Azután az Irodalmi Szalont, Budapestnek az első modern kölcsönkönyvtárát, alapítja meg. A Károlyi-kormány alatt, mint külügyi államtitkár működött és a proletárdiktatúra kikiáltásakor külföldre távozott, azóta Párisban él. Művészeti és irodalmi cikkei a hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Önálló munkái: Sammlung Géza v. Kárász 1890, franciául is ; Katalog der Sammlung Spitzer Budapest 1890 ; Ungarische Fayencen und Töpferwaren 1890 ; Verqangenheit und Zukunft Berlin 1906 ; A XIX. század magyar festészetének története 1901. a párisi kiállításról szóló hivatalos díszmunkában ; Az elefántcsont-faragás története 1905 ; Lionardo da Vinci és a renaissance kialakulása {1906, Művészeti könyvtár , mely legutóbbi munkájában a történelmi materializmus álláspontját juttatja kifejezésre.

11074.ht

CÍMSZÓ Diner-Déne

SZEMÉLYNÉV Diner-Déne Józse

SZÓCIKK Diner-Déne József ír é hírlapíró író nevei Cserekly Bálint Domoko Illés Impresszionista Pau Mernie Ide szül Liptószentmiklóso 185 jún 27 Középiskolái Zólyomban Bécsbe é Drezdában mérnök tanulmányai drezda műegyetemen Párisban brüsszel Écol Libre-be é Bécsbe végezte Drezdába é Münchenbe fizikáva é kémiával Bécsbe pedi archaeológiával művészettörténet é filozófia tanulmányokka foglalkozott 1881-be Budapeste Nemzet Múzeu tisztviselőj lett Má ekko jelente me értekezése bécs Zeitschrif fü Epigraphie-be é budapest Archaeológia Értesítő-ben 1889-be Pulszk Feren ajánlatár Párisb men é a ötvö műkiállítá é Kárász-fél gyűjtemén összeállításá dolgozott mel utóbbina katalógusá i elkészítette Maj Berlinbe élt ho Frei Bühn c folyóira munkatársa melyb Nietzscherő ír bőveb tanulmányt Rövi id múlv visszatérv Budapestre megindítj a Éle c moder irány hetilapot 1892-be Peste Lloyd 1896 Neue Peste Journa munkatársa maj Magya Újsá szín kritikusa 1906-1 közöt Munk Szemléj c szociálpolitika folyóira szerkesztője Azutá a Irodalm Szalont Budapestne a els moder kölcsönkönyvtárát alapítj meg Károlyi-kormán alatt min külügy államtitká működöt é proletárdiktatúr kikiáltásako külföldr távozott azót Párisba él Művészet é irodalm cikke haza é külföld folyóiratokba jelente meg Önáll munkái Sammlun Géz v Kárás 1890 franciáu i Katalo de Sammlun Spitze Budapes 189 Ungarisch Fayence un Töpferware 189 Verqangenhei un Zukunf Berli 190 XIX száza magya festészeténe történet 1901 páris kiállításró szól hivatalo díszmunkába A elefántcsont-faragá történet 190 Lionard d Vinc é renaissanc kialakulás {1906 Művészet könyvtá mel legutóbb munkájába történelm materializmu álláspontjá juttatj kifejezésre

11074.h

CÍMSZ Diner-Dén

SZEMÉLYNÉ Diner-Dén Józs

SZÓCIK Diner-Dén Józse í hírlapír ír neve Cserekl Bálin Domok Illé Impresszionist Pa Merni Id szü Liptószentmiklós 18 jú 2 Középiskolá Zólyomba Bécsb Drezdába mérnö tanulmánya drezd műegyeteme Párisba brüssze Éco Libre-b Bécsb végezt Drezdáb Münchenb fizikáv kémiáva Bécsb ped archaeológiáva művészettörténe filozófi tanulmányokk foglalkozot 1881-b Budapest Nemze Múze tisztviselő let M ekk jelent m értekezés béc Zeitschri f Epigraphie-b budapes Archaeológi Értesítő-be 1889-b Pulsz Fere ajánlatá Páris me ötv műkiállít Kárász-fé gyűjtemé összeállítás dolgozot me utóbbin katalógus elkészített Ma Berlinb él h Fre Büh folyóir munkatárs mely Nietzscher í bőve tanulmány Röv i múl visszatér Budapestr megindít Él mode irán hetilapo 1892-b Pest Lloy 189 Neu Pest Journ munkatárs ma Magy Újs szí kritikus 1906- közö Mun Szemlé szociálpolitik folyóir szerkesztőj Azut Irodal Szalon Budapestn el mode kölcsönkönyvtárá alapít me Károlyi-kormá alat mi külüg államtitk működö proletárdiktatú kikiáltásak külföld távozot azó Párisb é Művésze irodal cikk haz külföl folyóiratokb jelent me Önál munká Sammlu Gé Kárá 189 franciá Katal d Sammlu Spitz Budape 18 Ungarisc Fayenc u Töpferwar 18 Verqangenhe u Zukun Berl 19 XI száz magy festészetén történe 190 pári kiállításr szó hivatal díszmunkáb elefántcsont-farag történe 19 Lionar Vin renaissan kialakulá {190 Művésze könyvt me legutób munkájáb történel materializm álláspontj juttat kifejezésr

11074.

CÍMS Diner-Dé

SZEMÉLYN Diner-Dé Józ

SZÓCI Diner-Dé Józs hírlapí í nev Cserek Báli Domo Ill Impresszionis P Mern I sz Liptószentmikló 1 j Középiskol Zólyomb Bécs Drezdáb mérn tanulmány drez műegyetem Párisb brüssz Éc Libre- Bécs végez Drezdá München fiziká kémiáv Bécs pe archaeológiáv művészettörtén filozóf tanulmányok foglalkozo 1881- Budapes Nemz Múz tisztvisel le ek jelen értekezé bé Zeitschr Epigraphie- budape Archaeológ Értesítő-b 1889- Puls Fer ajánlat Pári m öt műkiállí Kárász-f gyűjtem összeállítá dolgozo m utóbbi katalógu elkészítet M Berlin é Fr Bü folyói munkatár mel Nietzsche bőv tanulmán Rö mú visszaté Budapest megindí É mod irá hetilap 1892- Pes Llo 18 Ne Pes Jour munkatár m Mag Új sz kritiku 1906 köz Mu Szeml szociálpoliti folyói szerkesztő Azu Iroda Szalo Budapest e mod kölcsönkönyvtár alapí m Károlyi-korm ala m külü államtit működ proletárdiktat kikiáltása külföl távozo az Páris Művész iroda cik ha külfö folyóiratok jelen m Öná munk Samml G Kár 18 franci Kata Samml Spit Budap 1 Ungaris Fayen Töpferwa 1 Verqangenh Zuku Ber 1 X szá mag festészeté történ 19 pár kiállítás sz hivata díszmunká elefántcsont-fara történ 1 Liona Vi renaissa kialakul {19 Művész könyv m legutó munkájá történe materializ álláspont jutta kifejezés

11074

CÍM Diner-D

SZEMÉLY Diner-D Jó

SZÓC Diner-D Józ hírlap ne Csere Bál Dom Il Impresszioni Mer s Liptószentmikl Középisko Zólyom Béc Drezdá mér tanulmán dre műegyete Páris brüss É Libre Béc vége Drezd Münche fizik kémiá Béc p archaeológiá művészettörté filozó tanulmányo foglalkoz 1881 Budape Nem Mú tisztvise l e jele értekez b Zeitsch Epigraphie budap Archaeoló Értesítő- 1889 Pul Fe ajánla Pár ö műkiáll Kárász- gyűjte összeállít dolgoz utóbb katalóg elkészíte Berli F B folyó munkatá me Nietzsch bő tanulmá R m visszat Budapes megind mo ir hetila 1892 Pe Ll 1 N Pe Jou munkatá Ma Ú s kritik 190 kö M Szem szociálpolit folyó szerkeszt Az Irod Szal Budapes mo kölcsönkönyvtá alap Károlyi-kor al kül államti műkö proletárdikta kikiáltás külfö távoz a Pári Művés irod ci h külf folyóirato jele Ön mun Samm Ká 1 franc Kat Samm Spi Buda Ungari Faye Töpferw Verqangen Zuk Be sz ma festészet törté 1 pá kiállítá s hivat díszmunk elefántcsont-far törté Lion V renaiss kialaku {1 Művés köny legut munkáj történ materiali álláspon jutt kifejezé

1107

CÍ Diner-

SZEMÉL Diner- J

SZÓ Diner- Jó hírla n Cser Bá Do I Impresszion Me Liptószentmik Középisk Zólyo Bé Drezd mé tanulmá dr műegyet Pári brüs Libr Bé vég Drez Münch fizi kémi Bé archaeológi művészettört filoz tanulmány foglalko 188 Budap Ne M tisztvis jel érteke Zeitsc Epigraphi buda Archaeol Értesítő 188 Pu F ajánl Pá műkiál Kárász gyűjt összeállí dolgo utób kataló elkészít Berl foly munkat m Nietzsc b tanulm vissza Budape megin m i hetil 189 P L P Jo munkat M kriti 19 k Sze szociálpoli foly szerkesz A Iro Sza Budape m kölcsönkönyvt ala Károlyi-ko a kü államt műk proletárdikt kikiáltá külf távo Pár Művé iro c kül folyóirat jel Ö mu Sam K fran Ka Sam Sp Bud Ungar Fay Töpfer Verqange Zu B s m festésze tört p kiállít hiva díszmun elefántcsont-fa tört Lio renais kialak { Művé kön legu munká törté material álláspo jut kifejez