11311.htm

CÍMSZÓ: Exilarcha

SZÓCIKK: "Exilarcha (aram. Rés Goluta, héb. Ros Gólusz a. m. a száműzetés feje), cím, melye Babyloniában (majd később Egyptomban is) adtak a perzsa uralom alatt ottmaradt zsidóság fejedelmi rangú vezetőjének, akit fejedelmi méltóságában az állam is elismert. Az E. tehát megvolt már attól kezdve, amikor a zsidóság egy része a babyloni fogságból visszatért, míg a másik rész Babyloniában maradt igen nagy számban. Nagyobb jelentőségre azonban az 15. éppen a Zsidó Állam végleges bukása után emelkedett s megvolt a méltóság egészen a XI. századig, majd Egyptomban még a XII. században is. Az első E.-nak a Dávid törzséből való Jehojachin királyt tekintették s ettől, mint Dávid utolsó királyi sarjától származtatták magukat az E.-k. A Széder Ólam Zuta a teljes jegyzékét is adja a régi E.-nak, de ez csupán a genealógia kedvéért sorolja fel a neveket, amelyek korántsem hitelesek. Kétségtelen, hogy a Hadrián császár utáni időkben érezték az E. szükségét a zsidók az egész Keleten s jelentőségük attól kezdve növekszik, jóllehet a jeruzsálemi, majd tiberiászi patriarcháknak Hillel leszármazottjainak «nászi», azaz fejedelmi rangját és tekintélyét Palesztina, Szíria és KisÁzsia területén nem csorbította. Így az I. századtól kezdve egészen a XI. századig, amíg meg nem szűnt az exilarchatus, tudjuk a legtöbb E. nevét és sorrendjét. Az arab hódítás idején, 642. Bostanai. volt az E. s az ő sírboltját még Tudelai Benjámin látta a XII. században. Leszármazottjainak egyike volt Anan, aki magát anti-E.-nak tekintette s alapította a karaiták szektáját. Az utóbbiak Anan utódait ismerték el a maguk E.-juknak. Az utolsó babyloniai E. Chizkija volt, aki a gáóni méltóságot is betöltötte, de 1040. mindkét méltóság a török invázió következtében megszűnt s az utolsó E. fiai Andalúziába vándoroltak ki. Az E. címet a következő századokban újból használták Bagdadban legalább is Tudelai Benjámin és Regensburgi Petachja, a XI.-XII. századok híres utazói említést tesznek erről. Az E. méltóságot a Babyloniában tömegesen élő zsidóság organizációja hozta létre. Megismerésükre a főforrás maga a Talmud, mely a régi E.-król sokat jegyzett fel. Ez a régebbi perzsa korszak, míg a VII. századtól kezdve az arab korszak E. -iról beszélünk. A Talmudba tartozó Széder Ólam Zuta részletesen szól az E.-ról. Két jogtudós (rabbi) volt titkárul mellé beosztva. Háztartása fejedelmi volt, de a vallás követelményeinek szigorú megőrzése mellett. Maga az E. mindig jeles törvénytudó (később) talmudtudós is volt. Időnként reprezentációs lakomákat adott. Az E. gondoskodott a zsidók állami adójának beszedéséről; ő nevezte ki a bírákat s bűnügyi esetekben legfelsőbb fórum volt. Bizonyos esetekben az E. perzsa törvények szerint ítélt. A zsinagógában a Tóra-tekercset trónusához vitték, míg mindenki más személyesen járult a Tóra elé. Ő nevezte ki a két akadémiának, a szurainak és pumbaditainak a gáónjait (l. Gáóni-korszak). A X. századbeli Natan ha-Bábli krónikás leírja az E. installálását, mely óriási pompával történt s amelynek a zsinagóga volt a középpontja, ahol az E. baldachin alatt, trónon ült. Palotájából az E. ritkán mozdult ki s csupán állami fogaton, ilyenkor a nép közé aranyat szórt keleti szokás szerint. A liturgia is megőrizte anachronisztikusan az E. emlékét. A szombatonként elmondott «Jekum purkon» kezdetű, arameus nyelvű s a gáóni-korszakból származó ima áldást kér a «Rés Golutá»-ra. A szefárd rítus ezt rég elhagyta, de az askenáz imakönyvek még mindig tartalmazzák. V. ö. Bacher V., a Jew. Encyclop.-ban. L. Gáóni-korszak. "


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1311. címszó a lexikon => 250. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11311.htm

CÍMSZÓ: Exilarcha

SZÓCIKK: Exilarcha aram. Rés Goluta, héb. Ros Gólusz a. m. a száműzetés feje , cím, melye Babyloniában majd később Egyptomban is adtak a perzsa uralom alatt ottmaradt zsidóság fejedelmi rangú vezetőjének, akit fejedelmi méltóságában az állam is elismert. Az E. tehát megvolt már attól kezdve, amikor a zsidóság egy része a babyloni fogságból visszatért, míg a másik rész Babyloniában maradt igen nagy számban. Nagyobb jelentőségre azonban az 15. éppen a Zsidó Állam végleges bukása után emelkedett s megvolt a méltóság egészen a XI. századig, majd Egyptomban még a XII. században is. Az első E.-nak a Dávid törzséből való Jehojachin királyt tekintették s ettől, mint Dávid utolsó királyi sarjától származtatták magukat az E.-k. A Széder Ólam Zuta a teljes jegyzékét is adja a régi E.-nak, de ez csupán a genealógia kedvéért sorolja fel a neveket, amelyek korántsem hitelesek. Kétségtelen, hogy a Hadrián császár utáni időkben érezték az E. szükségét a zsidók az egész Keleten s jelentőségük attól kezdve növekszik, jóllehet a jeruzsálemi, majd tiberiászi patriarcháknak Hillel leszármazottjainak nászi , azaz fejedelmi rangját és tekintélyét Palesztina, Szíria és KisÁzsia területén nem csorbította. Így az I. századtól kezdve egészen a XI. századig, amíg meg nem szűnt az exilarchatus, tudjuk a legtöbb E. nevét és sorrendjét. Az arab hódítás idején, 642. Bostanai. volt az E. s az ő sírboltját még Tudelai Benjámin látta a XII. században. Leszármazottjainak egyike volt Anan, aki magát anti-E.-nak tekintette s alapította a karaiták szektáját. Az utóbbiak Anan utódait ismerték el a maguk E.-juknak. Az utolsó babyloniai E. Chizkija volt, aki a gáóni méltóságot is betöltötte, de 1040. mindkét méltóság a török invázió következtében megszűnt s az utolsó E. fiai Andalúziába vándoroltak ki. Az E. címet a következő századokban újból használták Bagdadban legalább is Tudelai Benjámin és Regensburgi Petachja, a XI.-XII. századok híres utazói említést tesznek erről. Az E. méltóságot a Babyloniában tömegesen élő zsidóság organizációja hozta létre. Megismerésükre a főforrás maga a Talmud, mely a régi E.-król sokat jegyzett fel. Ez a régebbi perzsa korszak, míg a VII. századtól kezdve az arab korszak E. -iról beszélünk. A Talmudba tartozó Széder Ólam Zuta részletesen szól az E.-ról. Két jogtudós rabbi volt titkárul mellé beosztva. Háztartása fejedelmi volt, de a vallás követelményeinek szigorú megőrzése mellett. Maga az E. mindig jeles törvénytudó később talmudtudós is volt. Időnként reprezentációs lakomákat adott. Az E. gondoskodott a zsidók állami adójának beszedéséről; ő nevezte ki a bírákat s bűnügyi esetekben legfelsőbb fórum volt. Bizonyos esetekben az E. perzsa törvények szerint ítélt. A zsinagógában a Tóra-tekercset trónusához vitték, míg mindenki más személyesen járult a Tóra elé. Ő nevezte ki a két akadémiának, a szurainak és pumbaditainak a gáónjait l. Gáóni-korszak . A X. századbeli Natan ha-Bábli krónikás leírja az E. installálását, mely óriási pompával történt s amelynek a zsinagóga volt a középpontja, ahol az E. baldachin alatt, trónon ült. Palotájából az E. ritkán mozdult ki s csupán állami fogaton, ilyenkor a nép közé aranyat szórt keleti szokás szerint. A liturgia is megőrizte anachronisztikusan az E. emlékét. A szombatonként elmondott Jekum purkon kezdetű, arameus nyelvű s a gáóni-korszakból származó ima áldást kér a Rés Golutá -ra. A szefárd rítus ezt rég elhagyta, de az askenáz imakönyvek még mindig tartalmazzák. V. ö. Bacher V., a Jew. Encyclop.-ban. L. Gáóni-korszak.

11311.ht

CÍMSZÓ Exilarch

SZÓCIKK Exilarch aram Ré Goluta héb Ro Gólus a m száműzeté fej cím mely Babyloniába maj későb Egyptomba i adta perzs uralo alat ottmarad zsidósá fejedelm rang vezetőjének aki fejedelm méltóságába a álla i elismert A E tehá megvol má attó kezdve amiko zsidósá eg rész babylon fogságbó visszatért mí mási rés Babyloniába marad ige nag számban Nagyob jelentőségr azonba a 15 éppe Zsid Álla véglege bukás utá emelkedet megvol méltósá egésze XI századig maj Egyptomba mé XII századba is A els E.-na Dávi törzsébő val Jehojachi király tekintetté ettől min Dávi utols király sarjátó származtattá maguka a E.-k Széde Óla Zut telje jegyzéké i adj rég E.-nak d e csupá genealógi kedvéér sorolj fe neveket amelye korántse hitelesek Kétségtelen hog Hadriá császá után időkbe érezté a E szükségé zsidó a egés Kelete jelentőségü attó kezdv növekszik jóllehe jeruzsálemi maj tiberiász patriarchákna Hille leszármazottjaina nász aza fejedelm rangjá é tekintélyé Palesztina Szíri é KisÁzsi területé ne csorbította Íg a I századtó kezdv egésze XI századig amí me ne szűn a exilarchatus tudju legtöb E nevé é sorrendjét A ara hódítá idején 642 Bostanai vol a E a sírboltjá mé Tudela Benjámi látt XII században Leszármazottjaina egyik vol Anan ak magá anti-E.-na tekintett alapított karaitá szektáját A utóbbia Ana utódai ismerté e magu E.-juknak A utols babylonia E Chizkij volt ak gáón méltóságo i betöltötte d 1040 mindké méltósá törö invázi következtébe megszűn a utols E fia Andalúziáb vándorolta ki A E címe következ századokba újbó használtá Bagdadba legaláb i Tudela Benjámi é Regensburg Petachja XI.-XII százado híre utazó említés teszne erről A E méltóságo Babyloniába tömegese él zsidósá organizációj hozt létre Megismerésükr főforrá mag Talmud mel rég E.-kró soka jegyzet fel E régebb perzs korszak mí VII századtó kezdv a ara korsza E -iró beszélünk Talmudb tartoz Széde Óla Zut részletese szó a E.-ról Ké jogtudó rabb vol titkáru mell beosztva Háztartás fejedelm volt d vallá követelményeine szigor megőrzés mellett Mag a E mindi jele törvénytud későb talmudtudó i volt Időnkén reprezentáció lakomáka adott A E gondoskodot zsidó állam adójána beszedéséről nevezt k bíráka bűnügy esetekbe legfelsőb fóru volt Bizonyo esetekbe a E perzs törvénye szerin ítélt zsinagógába Tóra-tekercse trónusáho vitték mí mindenk má személyese járul Tór elé nevezt k ké akadémiának szuraina é pumbaditaina gáónjai l Gáóni-korsza X századbel Nata ha-Bábl króniká leírj a E installálását mel óriás pompáva történ amelyne zsinagóg vol középpontja aho a E baldachi alatt tróno ült Palotájábó a E ritká mozdul k csupá állam fogaton ilyenko né köz aranya szór kelet szoká szerint liturgi i megőrizt anachronisztikusa a E emlékét szombatonkén elmondot Jeku purko kezdetű arameu nyelv gáóni-korszakbó származ im áldás ké Ré Golut -ra szefár rítu ez ré elhagyta d a askená imakönyve mé mindi tartalmazzák V ö Bache V. Jew Encyclop.-ban L Gáóni-korszak

11311.h

CÍMSZ Exilarc

SZÓCIK Exilarc ara R Golut hé R Gólu száműzet fe cí mel Babyloniáb ma késő Egyptomb adt perz ural ala ottmara zsidós fejedel ran vezetőjéne ak fejedel méltóságáb áll elismer teh megvo m att kezdv amik zsidós e rés babylo fogságb visszatér m más ré Babyloniáb mara ig na számba Nagyo jelentőség azonb 1 épp Zsi Áll végleg buká ut emelkede megvo méltós egész X századi ma Egyptomb m XI századb i el E.-n Dáv törzséb va Jehojach királ tekintett ettő mi Dáv utol királ sarját származtatt maguk E.- Széd Ól Zu telj jegyzék ad ré E.-na csup genealóg kedvéé sorol f neveke amely koránts hitelese Kétségtele ho Hadri csász utá időkb érezt szükség zsid egé Kelet jelentőség att kezd növekszi jólleh jeruzsálem ma tiberiás patriarchákn Hill leszármazottjain nás az fejedel rangj tekintély Palesztin Szír KisÁzs terület n csorbított Í századt kezd egész X századi am m n szű exilarchatu tudj legtö nev sorrendjé ar hódít idejé 64 Bostana vo sírboltj m Tudel Benjám lát XI századba Leszármazottjain egyi vo Ana a mag anti-E.-n tekintet alapítot karait szektájá utóbbi An utóda ismert mag E.-jukna utol babyloni Chizki vol a gáó méltóság betöltött 104 mindk méltós tör inváz következtéb megszű utol fi Andalúziá vándorolt k cím követke századokb újb használt Bagdadb legalá Tudel Benjám Regensbur Petachj XI.-XI század hír utaz említé teszn errő méltóság Babyloniáb tömeges é zsidós organizáció hoz létr Megismerésük főforr ma Talmu me ré E.-kr sok jegyze fe régeb perz korsza m VI századt kezd ar korsz -ir beszélün Talmud tarto Széd Ól Zu részletes sz E.-ró K jogtud rab vo titkár mel beosztv Háztartá fejedel vol vall követelményein szigo megőrzé mellet Ma mind jel törvénytu késő talmudtud vol Időnké reprezentáci lakomák adot gondoskodo zsid álla adóján beszedésérő nevez bírák bűnüg esetekb legfelső fór vol Bizony esetekb perz törvény szeri ítél zsinagógáb Tóra-tekercs trónusáh vitté m minden m személyes járu Tó el nevez k akadémiána szurain pumbaditain gáónja Gáóni-korsz századbe Nat ha-Báb krónik leír installálásá me óriá pompáv törté amelyn zsinagó vo középpontj ah baldach alat trón ül Palotájáb ritk mozdu csup álla fogato ilyenk n kö arany szó kele szok szerin liturg megőriz anachronisztikus emléké szombatonké elmondo Jek purk kezdet arame nyel gáóni-korszakb szárma i áldá k R Golu -r szefá rít e r elhagyt asken imakönyv m mind tartalmazzá Bach V Je Encyclop.-ba Gáóni-korsza

11311.

CÍMS Exilar

SZÓCI Exilar ar Golu h Gól száműze f c me Babyloniá m kés Egyptom ad per ura al ottmar zsidó fejede ra vezetőjén a fejede méltóságá ál elisme te megv at kezd ami zsidó ré babyl fogság visszaté má r Babyloniá mar i n számb Nagy jelentősé azon ép Zs Ál végle buk u emelked megv méltó egés század m Egyptom X század e E.- Dá törzsé v Jehojac kirá tekintet ett m Dá uto kirá sarjá származtat magu E. Szé Ó Z tel jegyzé a r E.-n csu genealó kedvé soro nevek amel koránt hiteles Kétségtel h Hadr csás ut idők érez szüksé zsi eg Kele jelentősé at kez növeksz jólle jeruzsále m tiberiá patriarchák Hil leszármazottjai ná a fejede rang tekintél Paleszti Szí KisÁz terüle csorbítot század kez egés század a sz exilarchat tud legt ne sorrendj a hódí idej 6 Bostan v sírbolt Tude Benjá lá X századb Leszármazottjai egy v An ma anti-E.- tekinte alapíto karai szektáj utóbb A utód ismer ma E.-jukn uto babylon Chizk vo gá méltósá betöltöt 10 mind méltó tö invá következté megsz uto f Andalúzi vándorol cí követk századok új használ Bagdad legal Tude Benjá Regensbu Petach XI.-X száza hí uta említ tesz err méltósá Babyloniá tömege zsidó organizáci ho lét Megismerésü főfor m Talm m r E.-k so jegyz f rége per korsz V század kez a kors -i beszélü Talmu tart Szé Ó Z részlete s E.-r jogtu ra v titká me beoszt Háztart fejede vo val követelményei szig megőrz melle M min je törvényt kés talmudtu vo Időnk reprezentác lakomá ado gondoskod zsi áll adójá beszedésér neve bírá bűnü esetek legfels fó vo Bizon esetek per törvén szer íté zsinagógá Tóra-tekerc trónusá vitt minde személye jár T e neve akadémián szurai pumbaditai gáónj Gáóni-kors századb Na ha-Bá króni leí installálás m óri pompá tört amely zsinag v középpont a baldac ala tró ü Palotájá rit mozd csu áll fogat ilyen k aran sz kel szo szeri litur megőri anachronisztiku emlék szombatonk elmond Je pur kezde aram nye gáóni-korszak szárm áld Gol - szef rí elhagy aske imaköny min tartalmazz Bac J Encyclop.-b Gáóni-korsz

11311

CÍM Exila

SZÓC Exila a Gol Gó száműz m Babyloni ké Egypto a pe ur a ottma zsid fejed r vezetőjé fejed méltóság á elism t meg a kez am zsid r baby fogsá visszat m Babyloni ma szám Nag jelentős azo é Z Á végl bu emelke meg mélt egé száza Egypto száza E. D törzs Jehoja kir tekinte et D ut kir sarj származta mag E Sz te jegyz E.- cs geneal kedv sor neve ame korán hitele Kétségte Had csá u idő ére szüks zs e Kel jelentős a ke növeks jóll jeruzsál tiberi patriarchá Hi leszármazottja n fejed ran tekinté Paleszt Sz KisÁ terül csorbíto száza ke egé száza s exilarcha tu leg n sorrend hód ide Bosta sírbol Tud Benj l század Leszármazottja eg A m anti-E. tekint alapít kara szektá utób utó isme m E.-juk ut babylo Chiz v g méltós betöltö 1 min mélt t inv következt megs ut Andalúz vándoro c követ százado ú haszná Bagda lega Tud Benj Regensb Petac XI.- száz h ut emlí tes er méltós Babyloni tömeg zsid organizác h lé Megismerés főfo Tal E.- s jegy rég pe kors száza ke kor - beszél Talm tar Sz részlet E.- jogt r titk m beosz Háztar fejed v va követelménye szi megőr mell mi j törvény ké talmudt v Időn reprezentá lakom ad gondosko zs ál adój beszedésé nev bír bűn esete legfel f v Bizo esete pe törvé sze ít zsinagóg Tóra-teker trónus vit mind személy já nev akadémiá szura pumbadita gáón Gáóni-kor század N ha-B krón le installálá ór pomp tör amel zsina középpon balda al tr Palotáj ri moz cs ál foga ilye ara s ke sz szer litu megőr anachronisztik emlé szombaton elmon J pu kezd ara ny gáóni-korsza szár ál Go sze r elhag ask imakön mi tartalmaz Ba Encyclop.- Gáóni-kors

1131

CÍ Exil

SZÓ Exil Go G számű Babylon k Egypt p u ottm zsi feje vezetőj feje méltósá elis me ke a zsi bab fogs vissza Babylon m szá Na jelentő az vég b emelk me mél eg száz Egypt száz E törz Jehoj ki tekint e u ki sar származt ma S t jegy E. c genea ked so nev am korá hitel Kétségt Ha cs id ér szük z Ke jelentő k növek jól jeruzsá tiber patriarch H leszármazottj feje ra tekint Palesz S Kis terü csorbít száz k eg száz exilarch t le sorren hó id Bost sírbo Tu Ben száza Leszármazottj e anti-E tekin alapí kar szekt utó ut ism E.-ju u babyl Chi méltó betölt mi mél in következ meg u Andalú vándor köve század haszn Bagd leg Tu Ben Regens Peta XI. szá u eml te e méltó Babylon töme zsi organizá l Megismeré főf Ta E. jeg ré p kor száz k ko beszé Tal ta S részle E. jog tit beos Házta feje v követelmény sz megő mel m törvén k talmud Idő reprezent lako a gondosk z á adó beszedés ne bí bű eset legfe Biz eset p törv sz í zsinagó Tóra-teke trónu vi min személ j ne akadémi szur pumbadit gáó Gáóni-ko száza ha- kró l installál ó pom tö ame zsin középpo bald a t Palotá r mo c á fog ily ar k s sze lit megő anachroniszti eml szombato elmo p kez ar n gáóni-korsz szá á G sz elha as imakö m tartalma B Encyclop. Gáóni-kor