11547.htm

CÍMSZÓ: Forradalom 1918-19

SZÓCIKK: "Forradalom 1918-19. A világháború következtében beállott gazdasági válság és a nagy háborús veszteségek indították meg azt a defetista propagandát, amely a központi hatalmak országában pacifista népmozgalommá erősödött. Magyarországon az osztrák szoldateszka elleni tömeghangulat annyira támogatta a körülményeket, hogy a 48-as függetlenségi párt tagjai, akik monarchista-ellenes álláspontjuk miatt eddig meglehetősen távol állottak az állampolitika irányításától, most alkalmasnak vélték a helyzetet a magyar nemzeti aspirációk érvényre juttatására és főként a maguk soraiból megalakították a Nemzeti Tanácsot Károlyi Mihály vezetésével. A Nemzeti Tanács húsz tagja közül zsidószármazásúak voltak: Diner-Dénes József*, Biró Lajos, Hatvany Lajos*, Sándor Pál, a szociáldemokrata emberei közül: Böhm Vilmos*, Kunfi Zsigmond*, Schwimmmer Róza, Weltner Jakab. Károlyi személyét a háborús események hozták előtérbe, mert a sorozatos veszteségek elodázhatatlanná tették a különbeké kérdését, s mert Károlyi mindvégig ennek a híve volt és az antant felé való kapcsolatai kedvezőbb eredményeket ígértek más államférfiak kísérletezéseivel szemben, a Nemzeti Tanács egyedül őbenne látta, azt a politikust, aki az országot megmentheti legválságosabb helyzetében. Károlyi okt. 26. Bécsbe utazott kormányalakítás céljából, 27. azonban már vissza is érkezett a kormány átvételére való felhatalmazás nélkül. Ez a sikertelen kísérlet teljesen felkavarta a néphangulatot és mozgásba hozta a tömeget, amely demonstrációs felvonulásra indult. De a Lánchídnál fegyveres erő állta az útját és az eldördült sortűznél a tömegből két ember vesztette életét. Az egyik, a forradalom első zsidó áldozata: Fisch Jenő kiskunfélegyházai származású egyetemi hallgató. A forradalmi megmozdulást többé megállítani nem lehetett. Okt. 30. a forradalmi szervezetek hatalmukba kerítették a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a postát és a telefonközpontokat. Okt. 31. már az egész főváros a Nemzeti Tanács kezében volt, mire a király a kényszer hatása alatt, Schönbrunnból Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormánynak mindössze csak két zsidó tagja volt, Szende Pál* pénzügyminiszteri államtitkár és Kunfi Zsigmond* a közoktatásügyi tárca minisztere. A demokratikus politikai irányzat megszólaláshoz engedte a bolseviki agitációt is, mire Kun Béla nov. 18. hazatért Moszkvából és dec. 10. már megjelent a Vörös Újság. Ekkor már az állampolitika köztársasági tendenciája kétségtelenné vált, mire 1919 jan. 11. Károlyi Mihály lemondott a kormányelnökségről és a Nemzeti Tanács a magyar népköztársaság elnökévé tette meg. Az új Berinkey-kabinetben megmaradt Kunfi, hadügyi államtitkár lett Böhm Vilmos, külügyi államtitkár Diner-Dénes József* és a pénzügyek élére Szende Pál* került. Márc. 19. a végzetes Vix jegyzék következtében Károlyi átadta a hatalmat a szocialistáknak, akiknek nevében Kunfi az előretörő kommunistákkal megegyezést kötött. Márc. 21. megalakult a Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság a kommunista gazdasági berendezkedést a proletariátus diktatúrájának alapján az orosz bolsevizmus szisztémája szerint kívánta kiépíteni. Ennek első feltétele a magántulajdon megszüntetése volt; a kapitalista berendezkedés, a bankokrácia, a magánkézben lévő kereskedelem letörése és iparüzemek teljes kommunizálása. A magyar zsidóság, amelynek legnagyobb része a kapitalista termelés különféle ágazataiban, de főleg a kereskedelem munkaterületén építette ki gazdasági bázisát, legelsőnek érezte meg a kommunizáló államberendezkedés ránézve súlyos jelentőségű gazdasági politikáját. A felekezetében élő és a kapitalista berendezkedéshez ragaszkodó magyar zsidóság helyzetét megnehezítette az a körülmény, hogy a tanácskormányban számos olyan nemzetközi világszemléletet valló zsidószármazású népbiztos kapott helyet, akik már rég megtagadták felekezetüket és élesen szembehelyezkedtek bolsevizáló törekvéseikkel a régi államberendezkedés visszaállításáért küzdő zsidósággal. A népbiztosok kormányának az előbbi kormányok taglétszámát sokszorosan felülmúló keretében hitehagyott zsidó származásúak voltak a keresztény népbiztosokon kívül Kun Béla* (külügy), Böhm Vilmos* (szocializálás), Kunfi Zsigmond* (közoktatásügy), Pogány József* (hadügy), Rónai Zoltán* (igazságügy), Landler Jenő* (belügy), Varga Jenő* (pénzügy), Erdélyi Mór* (közélelmezés) és ugyancsak tagjai voltak még a kormánynak Lukács György*, Szabados Sándor*, Szántó Béla*, Kelen* és Vágó Béla* 1919 márc. 22. Szamuelly Tibort* kinevezték diktátornak, a munkássághoz és a vörös hadsereghez nem tartozó osztályok ellenőrzésére. Szamuelly szereplése és a politikai nyomozó élén álló Korvin-Klein Ottó* működése következtében a legsúlyosabb időket élte át a magyar zsidó polgárság is, mert a gazdasági szorongattatáson fülül napirenden volt a túszok szedése, hogy így fojtsák el az ellenforradalmi mozgalmakat. Ellenforradalmi tevékenysége miatt 44 zsidót végeztetett ki a forradalmi törvényszék, amelynek elnöke László Jenő* volt. 1919 júl. 25. a Szentes, Mezőtúr, kisújszállási vonalon sikerült román támadás következtében, 30. a vörös hadsereg feladta a Tisza-vonalat, mire Kun Béla átadta a hatalmat a szocialistáknak. (L. Ellenforradalom.)"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 1547. címszó a lexikon => 289. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

11547.htm

CÍMSZÓ: Forradalom 1918-19

SZÓCIKK: Forradalom 1918-19. A világháború következtében beállott gazdasági válság és a nagy háborús veszteségek indították meg azt a defetista propagandát, amely a központi hatalmak országában pacifista népmozgalommá erősödött. Magyarországon az osztrák szoldateszka elleni tömeghangulat annyira támogatta a körülményeket, hogy a 48-as függetlenségi párt tagjai, akik monarchista-ellenes álláspontjuk miatt eddig meglehetősen távol állottak az állampolitika irányításától, most alkalmasnak vélték a helyzetet a magyar nemzeti aspirációk érvényre juttatására és főként a maguk soraiból megalakították a Nemzeti Tanácsot Károlyi Mihály vezetésével. A Nemzeti Tanács húsz tagja közül zsidószármazásúak voltak: Diner-Dénes József*, Biró Lajos, Hatvany Lajos*, Sándor Pál, a szociáldemokrata emberei közül: Böhm Vilmos*, Kunfi Zsigmond*, Schwimmmer Róza, Weltner Jakab. Károlyi személyét a háborús események hozták előtérbe, mert a sorozatos veszteségek elodázhatatlanná tették a különbeké kérdését, s mert Károlyi mindvégig ennek a híve volt és az antant felé való kapcsolatai kedvezőbb eredményeket ígértek más államférfiak kísérletezéseivel szemben, a Nemzeti Tanács egyedül őbenne látta, azt a politikust, aki az országot megmentheti legválságosabb helyzetében. Károlyi okt. 26. Bécsbe utazott kormányalakítás céljából, 27. azonban már vissza is érkezett a kormány átvételére való felhatalmazás nélkül. Ez a sikertelen kísérlet teljesen felkavarta a néphangulatot és mozgásba hozta a tömeget, amely demonstrációs felvonulásra indult. De a Lánchídnál fegyveres erő állta az útját és az eldördült sortűznél a tömegből két ember vesztette életét. Az egyik, a forradalom első zsidó áldozata: Fisch Jenő kiskunfélegyházai származású egyetemi hallgató. A forradalmi megmozdulást többé megállítani nem lehetett. Okt. 30. a forradalmi szervezetek hatalmukba kerítették a térparancsnokságot, a pályaudvarokat, a postát és a telefonközpontokat. Okt. 31. már az egész főváros a Nemzeti Tanács kezében volt, mire a király a kényszer hatása alatt, Schönbrunnból Károlyit nevezte ki miniszterelnöknek. Az új kormánynak mindössze csak két zsidó tagja volt, Szende Pál* pénzügyminiszteri államtitkár és Kunfi Zsigmond* a közoktatásügyi tárca minisztere. A demokratikus politikai irányzat megszólaláshoz engedte a bolseviki agitációt is, mire Kun Béla nov. 18. hazatért Moszkvából és dec. 10. már megjelent a Vörös Újság. Ekkor már az állampolitika köztársasági tendenciája kétségtelenné vált, mire 1919 jan. 11. Károlyi Mihály lemondott a kormányelnökségről és a Nemzeti Tanács a magyar népköztársaság elnökévé tette meg. Az új Berinkey-kabinetben megmaradt Kunfi, hadügyi államtitkár lett Böhm Vilmos, külügyi államtitkár Diner-Dénes József* és a pénzügyek élére Szende Pál* került. Márc. 19. a végzetes Vix jegyzék következtében Károlyi átadta a hatalmat a szocialistáknak, akiknek nevében Kunfi az előretörő kommunistákkal megegyezést kötött. Márc. 21. megalakult a Tanácsköztársaság. A Tanácsköztársaság a kommunista gazdasági berendezkedést a proletariátus diktatúrájának alapján az orosz bolsevizmus szisztémája szerint kívánta kiépíteni. Ennek első feltétele a magántulajdon megszüntetése volt; a kapitalista berendezkedés, a bankokrácia, a magánkézben lévő kereskedelem letörése és iparüzemek teljes kommunizálása. A magyar zsidóság, amelynek legnagyobb része a kapitalista termelés különféle ágazataiban, de főleg a kereskedelem munkaterületén építette ki gazdasági bázisát, legelsőnek érezte meg a kommunizáló államberendezkedés ránézve súlyos jelentőségű gazdasági politikáját. A felekezetében élő és a kapitalista berendezkedéshez ragaszkodó magyar zsidóság helyzetét megnehezítette az a körülmény, hogy a tanácskormányban számos olyan nemzetközi világszemléletet valló zsidószármazású népbiztos kapott helyet, akik már rég megtagadták felekezetüket és élesen szembehelyezkedtek bolsevizáló törekvéseikkel a régi államberendezkedés visszaállításáért küzdő zsidósággal. A népbiztosok kormányának az előbbi kormányok taglétszámát sokszorosan felülmúló keretében hitehagyott zsidó származásúak voltak a keresztény népbiztosokon kívül Kun Béla* külügy , Böhm Vilmos* szocializálás , Kunfi Zsigmond* közoktatásügy , Pogány József* hadügy , Rónai Zoltán* igazságügy , Landler Jenő* belügy , Varga Jenő* pénzügy , Erdélyi Mór* közélelmezés és ugyancsak tagjai voltak még a kormánynak Lukács György*, Szabados Sándor*, Szántó Béla*, Kelen* és Vágó Béla* 1919 márc. 22. Szamuelly Tibort* kinevezték diktátornak, a munkássághoz és a vörös hadsereghez nem tartozó osztályok ellenőrzésére. Szamuelly szereplése és a politikai nyomozó élén álló Korvin-Klein Ottó* működése következtében a legsúlyosabb időket élte át a magyar zsidó polgárság is, mert a gazdasági szorongattatáson fülül napirenden volt a túszok szedése, hogy így fojtsák el az ellenforradalmi mozgalmakat. Ellenforradalmi tevékenysége miatt 44 zsidót végeztetett ki a forradalmi törvényszék, amelynek elnöke László Jenő* volt. 1919 júl. 25. a Szentes, Mezőtúr, kisújszállási vonalon sikerült román támadás következtében, 30. a vörös hadsereg feladta a Tisza-vonalat, mire Kun Béla átadta a hatalmat a szocialistáknak. L. Ellenforradalom.

11547.ht

CÍMSZÓ Forradalo 1918-1

SZÓCIKK Forradalo 1918-19 világhábor következtébe beállot gazdaság válsá é nag háború vesztesége indítottá me az defetist propagandát amel központ hatalma országába pacifist népmozgalomm erősödött Magyarországo a osztrá szoldateszk ellen tömeghangula annyir támogatt körülményeket hog 48-a függetlenség pár tagjai aki monarchista-ellene álláspontju miat eddi meglehetőse távo állotta a állampolitik irányításától mos alkalmasna vélté helyzete magya nemzet aspiráció érvényr juttatásár é főkén magu soraibó megalakítottá Nemzet Tanácso Károly Mihál vezetésével Nemzet Tanác hús tagj közü zsidószármazásúa voltak Diner-Déne József* Bir Lajos Hatvan Lajos* Sándo Pál szociáldemokrat embere közül Böh Vilmos* Kunf Zsigmond* Schwimmme Róza Weltne Jakab Károly személyé háború eseménye hoztá előtérbe mer sorozato vesztesége elodázhatatlann tetté különbek kérdését mer Károly mindvégi enne hív vol é a antan fel val kapcsolata kedvezőb eredményeke ígérte má államférfia kísérletezéseive szemben Nemzet Tanác egyedü őbenn látta az politikust ak a országo megmenthet legválságosab helyzetében Károly okt 26 Bécsb utazot kormányalakítá céljából 27 azonba má vissz i érkezet kormán átvételér val felhatalmazá nélkül E sikertele kísérle teljese felkavart néphangulato é mozgásb hozt tömeget amel demonstráció felvonulásr indult D Lánchídná fegyvere er állt a útjá é a eldördül sortűzné tömegbő ké embe vesztett életét A egyik forradalo els zsid áldozata Fisc Jen kiskunfélegyháza származás egyetem hallgató forradalm megmozdulás több megállítan ne lehetett Okt 30 forradalm szervezete hatalmukb kerítetté térparancsnokságot pályaudvarokat postá é telefonközpontokat Okt 31 má a egés főváro Nemzet Tanác kezébe volt mir királ kénysze hatás alatt Schönbrunnbó Károlyi nevezt k miniszterelnöknek A ú kormányna mindössz csa ké zsid tagj volt Szend Pál pénzügyminiszter államtitká é Kunf Zsigmond közoktatásügy tárc minisztere demokratiku politika irányza megszólalásho engedt bolsevik agitáció is mir Ku Bél nov 18 hazatér Moszkvábó é dec 10 má megjelen Vörö Újság Ekko má a állampolitik köztársaság tendenciáj kétségtelenn vált mir 191 jan 11 Károly Mihál lemondot kormányelnökségrő é Nemzet Tanác magya népköztársasá elnökév tett meg A ú Berinkey-kabinetbe megmarad Kunfi hadügy államtitká let Böh Vilmos külügy államtitká Diner-Déne József é pénzügye élér Szend Pál került Márc 19 végzete Vi jegyzé következtébe Károly átadt hatalma szocialistáknak akikne nevébe Kunf a előretör kommunistákka megegyezés kötött Márc 21 megalakul Tanácsköztársaság Tanácsköztársasá kommunist gazdaság berendezkedés proletariátu diktatúrájána alapjá a oros bolsevizmu szisztémáj szerin kívánt kiépíteni Enne els feltétel magántulajdo megszüntetés volt kapitalist berendezkedés bankokrácia magánkézbe lév kereskedele letörés é iparüzeme telje kommunizálása magya zsidóság amelyne legnagyob rész kapitalist termelé különfél ágazataiban d főle kereskedele munkaterületé épített k gazdaság bázisát legelsőne érezt me kommunizál államberendezkedé ránézv súlyo jelentőség gazdaság politikáját felekezetébe él é kapitalist berendezkedéshe ragaszkod magya zsidósá helyzeté megnehezített a körülmény hog tanácskormányba számo olya nemzetköz világszemlélete vall zsidószármazás népbizto kapot helyet aki má ré megtagadtá felekezetüke é élese szembehelyezkedte bolsevizál törekvéseikke rég államberendezkedé visszaállításáér küzd zsidósággal népbiztoso kormányána a előbb kormányo taglétszámá sokszorosa felülmúl keretébe hitehagyot zsid származásúa volta keresztén népbiztosoko kívü Ku Béla külüg Böh Vilmos szocializálá Kunf Zsigmond közoktatásüg Pogán József hadüg Róna Zoltán igazságüg Landle Jenő belüg Varg Jenő pénzüg Erdély Mór közélelmezé é ugyancsa tagja volta mé kormányna Lukác György* Szabado Sándor* Szánt Béla* Kelen é Vág Béla 191 márc 22 Szamuell Tibort kinevezté diktátornak munkásságho é vörö hadsereghe ne tartoz osztályo ellenőrzésére Szamuell szereplés é politika nyomoz élé áll Korvin-Klei Ottó működés következtébe legsúlyosab időke élt á magya zsid polgársá is mer gazdaság szorongattatáso fülü napirende vol túszo szedése hog íg fojtsá e a ellenforradalm mozgalmakat Ellenforradalm tevékenység miat 4 zsidó végeztetet k forradalm törvényszék amelyne elnök Lászl Jenő volt 191 júl 25 Szentes Mezőtúr kisújszállás vonalo sikerül romá támadá következtében 30 vörö hadsere feladt Tisza-vonalat mir Ku Bél átadt hatalma szocialistáknak L Ellenforradalom

11547.h

CÍMSZ Forradal 1918-

SZÓCIK Forradal 1918-1 világhábo következtéb beállo gazdasá váls na hábor veszteség indított m a defetis propagandá ame közpon hatalm országáb pacifis népmozgalom erősödöt Magyarország osztr szoldatesz elle tömeghangul annyi támogat körülményeke ho 48- függetlensé pá tagja ak monarchista-ellen álláspontj mia edd meglehetős táv állott állampoliti irányításátó mo alkalmasn vélt helyzet magy nemze aspiráci érvény juttatásá főké mag soraib megalakított Nemze Tanács Károl Mihá vezetéséve Nemze Taná hú tag köz zsidószármazású volta Diner-Dén József Bi Lajo Hatva Lajos Sánd Pá szociáldemokra ember közü Bö Vilmos Kun Zsigmond Schwimmm Róz Weltn Jaka Károl személy hábor esemény hozt előtérb me sorozat veszteség elodázhatatlan tett különbe kérdésé me Károl mindvég enn hí vo anta fe va kapcsolat kedvező eredmények ígért m államférfi kísérletezéseiv szembe Nemze Taná egyed őben látt a politikus a ország megmenthe legválságosa helyzetébe Károl ok 2 Bécs utazo kormányalakít céljábó 2 azonb m viss érkeze kormá átvételé va felhatalmaz nélkü sikertel kísérl teljes felkavar néphangulat mozgás hoz tömege ame demonstráci felvonulás indul Lánchídn fegyver e áll útj eldördü sortűzn tömegb k emb vesztet életé egyi forradal el zsi áldozat Fis Je kiskunfélegyház származá egyete hallgat forradal megmozdulá töb megállíta n lehetet Ok 3 forradal szervezet hatalmuk kerített térparancsnokságo pályaudvaroka post telefonközpontoka Ok 3 m egé fővár Nemze Taná kezéb vol mi kirá kénysz hatá alat Schönbrunnb Károly nevez miniszterelnökne kormányn mindöss cs k zsi tag vol Szen Pá pénzügyminiszte államtitk Kun Zsigmon közoktatásüg tár miniszter demokratik politik irányz megszólalásh enged bolsevi agitáci i mi K Bé no 1 hazaté Moszkváb de 1 m megjele Vör Újsá Ekk m állampoliti köztársasá tendenciá kétségtelen vál mi 19 ja 1 Károl Mihá lemondo kormányelnökségr Nemze Taná magy népköztársas elnöké tet me Berinkey-kabinetb megmara Kunf hadüg államtitk le Bö Vilmo külüg államtitk Diner-Dén Józse pénzügy élé Szen Pá kerül Már 1 végzet V jegyz következtéb Károl átad hatalm szocialistákna akikn nevéb Kun előretö kommunistákk megegyezé kötöt Már 2 megalaku Tanácsköztársasá Tanácsköztársas kommunis gazdasá berendezkedé proletariát diktatúráján alapj oro bolsevizm szisztémá szeri kíván kiépíten Enn el feltéte magántulajd megszünteté vol kapitalis berendezkedé bankokráci magánkézb lé kereskedel letöré iparüzem telj kommunizálás magy zsidósá amelyn legnagyo rés kapitalis termel különfé ágazataiba fől kereskedel munkaterület építet gazdasá bázisá legelsőn érez m kommunizá államberendezked ránéz súly jelentősé gazdasá politikájá felekezetéb é kapitalis berendezkedésh ragaszko magy zsidós helyzet megnehezítet körülmén ho tanácskormányb szám oly nemzetkö világszemlélet val zsidószármazá népbizt kapo helye ak m r megtagadt felekezetük éles szembehelyezkedt bolsevizá törekvéseikk ré államberendezked visszaállításáé küz zsidóságga népbiztos kormányán előb kormány taglétszám sokszoros felülmú keretéb hitehagyo zsi származású volt kereszté népbiztosok kív K Bél külü Bö Vilmo szocializál Kun Zsigmon közoktatásü Pogá Józse hadü Rón Zoltá igazságü Landl Jen belü Var Jen pénzü Erdél Mó közélelmez ugyancs tagj volt m kormányn Luká György Szabad Sándor Szán Béla Kele Vá Bél 19 már 2 Szamuel Tibor kinevezt diktátorna munkásságh vör hadseregh n tarto osztály ellenőrzésér Szamuel szereplé politik nyomo él ál Korvin-Kle Ott működé következtéb legsúlyosa idők él magy zsi polgárs i me gazdasá szorongattatás fül napirend vo túsz szedés ho í fojts ellenforradal mozgalmaka Ellenforradal tevékenysé mia zsid végeztete forradal törvényszé amelyn elnö Lász Jen vol 19 jú 2 Szente Mezőtú kisújszállá vonal sikerü rom támad következtébe 3 vör hadser felad Tisza-vonala mi K Bé átad hatalm szocialistákna Ellenforradalo

11547.

CÍMS Forrada 1918

SZÓCI Forrada 1918- világháb következté beáll gazdas vál n hábo vesztesé indítot defeti propagand am közpo hatal országá pacifi népmozgalo erősödö Magyarorszá oszt szoldates ell tömeghangu anny támoga körülmények h 48 függetlens p tagj a monarchista-elle álláspont mi ed meglehető tá állot állampolit irányítását m alkalmas vél helyze mag nemz aspirác érvén juttatás fők ma sorai megalakítot Nemz Tanác Káro Mih vezetésév Nemz Tan h ta kö zsidószármazás volt Diner-Dé Józse B Laj Hatv Lajo Sán P szociáldemokr embe köz B Vilmo Ku Zsigmon Schwimm Ró Welt Jak Káro személ hábo esemén hoz előtér m soroza vesztesé elodázhatatla tet különb kérdés m Káro mindvé en h v ant f v kapcsola kedvez eredménye ígér államférf kísérletezései szemb Nemz Tan egye őbe lát politiku orszá megmenth legválságos helyzetéb Káro o Béc utaz kormányalakí céljáb azon vis érkez korm átvétel v felhatalma nélk sikerte kísér telje felkava néphangula mozgá ho tömeg am demonstrác felvonulá indu Lánchíd fegyve ál út eldörd sortűz tömeg em veszte élet egy forrada e zs áldoza Fi J kiskunfélegyhá származ egyet hallga forrada megmozdul tö megállít lehete O forrada szerveze hatalmu kerítet térparancsnokság pályaudvarok pos telefonközpontok O eg fővá Nemz Tan kezé vo m kir kénys hat ala Schönbrunn Károl neve miniszterelnökn kormány mindös c zs ta vo Sze P pénzügyminiszt államtit Ku Zsigmo közoktatásü tá miniszte demokrati politi irány megszólalás enge bolsev agitác m B n hazat Moszkvá d megjel Vö Újs Ek állampolit köztársas tendenci kétségtele vá m 1 j Káro Mih lemond kormányelnökség Nemz Tan mag népköztársa elnök te m Berinkey-kabinet megmar Kun hadü államtit l B Vilm külü államtit Diner-Dé Józs pénzüg él Sze P kerü Má végze jegy következté Káro áta hatal szocialistákn akik nevé Ku előret kommunisták megegyez kötö Má megalak Tanácsköztársas Tanácsköztársa kommuni gazdas berendezked proletariá diktatúrájá alap or bolseviz szisztém szer kívá kiépíte En e feltét magántulaj megszüntet vo kapitali berendezked bankokrác magánkéz l kereskede letör iparüze tel kommunizálá mag zsidós amely legnagy ré kapitali terme különf ágazataib fő kereskede munkaterüle építe gazdas bázis legelső ére kommuniz államberendezke ráné súl jelentős gazdas politikáj felekezeté kapitali berendezkedés ragaszk mag zsidó helyze megnehezíte körülmé h tanácskormány szá ol nemzetk világszemléle va zsidószármaz népbiz kap hely a megtagad felekezetü éle szembehelyezked bolseviz törekvéseik r államberendezke visszaállításá kü zsidóságg népbizto kormányá elő kormán taglétszá sokszoro felülm kereté hitehagy zs származás vol kereszt népbiztoso kí Bé kül B Vilm szocializá Ku Zsigmo közoktatás Pog Józs had Ró Zolt igazság Land Je bel Va Je pénz Erdé M közélelme ugyanc tag vol kormány Luk Györg Szaba Sándo Szá Bél Kel V Bé 1 má Szamue Tibo kinevez diktátorn munkásság vö hadsereg tart osztál ellenőrzésé Szamue szerepl politi nyom é á Korvin-Kl Ot működ következté legsúlyos idő é mag zs polgár m gazdas szorongattatá fü napiren v tús szedé h fojt ellenforrada mozgalmak Ellenforrada tevékenys mi zsi végeztet forrada törvénysz amely eln Lás Je vo 1 j Szent Mezőt kisújszáll vona siker ro táma következtéb vö hadse fela Tisza-vonal m B áta hatal szocialistákn Ellenforradal

11547

CÍM Forrad 191

SZÓC Forrad 1918 világhá következt beál gazda vá háb vesztes indíto defet propagan a közp hata ország pacif népmozgal erősöd Magyarorsz osz szoldate el tömeghang ann támog körülménye 4 független tag monarchista-ell álláspon m e meglehet t állo állampoli irányításá alkalma vé helyz ma nem aspirá érvé juttatá fő m sora megalakíto Nem Taná Kár Mi vezetésé Nem Ta t k zsidószármazá vol Diner-D Józs La Hat Laj Sá szociáldemok emb kö Vilm K Zsigmo Schwim R Wel Ja Kár szemé háb esemé ho előté soroz vesztes elodázhatatl te külön kérdé Kár mindv e an kapcsol kedve eredmény ígé államfér kísérletezése szem Nem Ta egy őb lá politik orsz megment legválságo helyzeté Kár Bé uta kormányalak céljá azo vi érke kor átvéte felhatalm nél sikert kísé telj felkav néphangul mozg h töme a demonstrá felvonul ind Lánchí fegyv á ú eldör sortű töme e veszt éle eg forrad z áldoz F kiskunfélegyh szárma egye hallg forrad megmozdu t megállí lehet forrad szervez hatalm keríte térparancsnoksá pályaudvaro po telefonközponto e főv Nem Ta kez v ki kény ha al Schönbrun Káro nev miniszterelnök kormán mindö z t v Sz pénzügyminisz államti K Zsigm közoktatás t miniszt demokrat polit irán megszólalá eng bolse agitá haza Moszkv megje V Új E állampoli köztársa tendenc kétségtel v Kár Mi lemon kormányelnöksé Nem Ta ma népköztárs elnö t Berinkey-kabine megma Ku had államti Vil kül államti Diner-D Józ pénzü é Sz ker M végz jeg következt Kár át hata szocialisták aki nev K előre kommunistá megegye köt M megala Tanácsköztársa Tanácsköztárs kommun gazda berendezke proletari diktatúráj ala o bolsevi sziszté sze kív kiépít E felté magántula megszünte v kapital berendezke bankokrá magánké keresked letö iparüz te kommunizál ma zsidó amel legnag r kapital term külön ágazatai f keresked munkaterül épít gazda bázi legels ér kommuni államberendezk rán sú jelentő gazda politiká felekezet kapital berendezkedé ragasz ma zsid helyz megnehezít körülm tanácskormán sz o nemzet világszemlél v zsidószárma népbi ka hel megtaga felekezet él szembehelyezke bolsevi törekvései államberendezk visszaállítás k zsidóság népbizt kormány el kormá taglétsz sokszor felül keret hitehag z származá vo keresz népbiztos k B kü Vil szocializ K Zsigm közoktatá Po Józ ha R Zol igazsá Lan J be V J pén Erd közélelm ugyan ta vo kormán Lu Györ Szab Sánd Sz Bé Ke B m Szamu Tib kineve diktátor munkássá v hadsere tar osztá ellenőrzés Szamu szerep polit nyo Korvin-K O műkö következt legsúlyo id ma z polgá gazda szorongattat f napire tú szed foj ellenforrad mozgalma Ellenforrad tevékeny m zs végezte forrad törvénys amel el Lá J v Szen Mező kisújszál von sike r tám következté v hads fel Tisza-vona át hata szocialisták Ellenforrada

1154

CÍ Forra 19

SZÓ Forra 191 világh következ beá gazd v há veszte indít defe propaga köz hat orszá paci népmozga erősö Magyarors os szoldat e tömeghan an támo körülmény függetle ta monarchista-el álláspo meglehe áll állampol irányítás alkalm v hely m ne aspir érv juttat f sor megalakít Ne Tan Ká M vezetés Ne T zsidószármaz vo Diner- Józ L Ha La S szociáldemo em k Vil Zsigm Schwi We J Ká szem há esem h előt soro veszte elodázhatat t külö kérd Ká mind a kapcso kedv eredmén íg államfé kísérletezés sze Ne T eg ő l politi ors megmen legválság helyzet Ká B ut kormányala célj az v érk ko átvét felhatal né siker kís tel felka néphangu moz töm demonstr felvonu in Lánch fegy eldö sort töm vesz él e forra áldo kiskunfélegy szárm egy hall forra megmozd megáll lehe forra szerve hatal kerít térparancsnoks pályaudvar p telefonközpont fő Ne T ke k kén h a Schönbru Kár ne miniszterelnö kormá mind S pénzügyminis államt Zsig közoktatá minisz demokra poli irá megszólal en bols agit haz Moszk megj Ú állampol köztárs tenden kétségte Ká M lemo kormányelnöks Ne T m népköztár eln Berinkey-kabin megm K ha államt Vi kü államt Diner- Jó pénz S ke vég je következ Ká á hat szocialistá ak ne előr kommunist megegy kö megal Tanácsköztárs Tanácsköztár kommu gazd berendezk proletar diktatúrá al bolsev sziszt sz kí kiépí felt magántul megszünt kapita berendezk bankokr magánk kereske let iparü t kommunizá m zsid ame legna kapita ter külö ágazata kereske munkaterü épí gazd báz legel é kommun államberendez rá s jelent gazd politik felekeze kapita berendezked ragas m zsi hely megnehezí körül tanácskormá s nemze világszemlé zsidószárm népb k he megtag felekeze é szembehelyezk bolsev törekvése államberendez visszaállítá zsidósá népbiz kormán e korm tagléts sokszo felü kere hiteha származ v keres népbizto k Vi szociali Zsig közoktat P Jó h Zo igazs La b pé Er közélel ugya t v kormá L Gyö Sza Sán S B K Szam Ti kinev diktáto munkáss hadser ta oszt ellenőrzé Szam szere poli ny Korvin- műk következ legsúly i m polg gazd szorongatta napir t sze fo ellenforra mozgalm Ellenforra tevéken z végezt forra törvény ame e L Sze Mez kisújszá vo sik tá következt had fe Tisza-von á hat szocialistá Ellenforrad