12169.htm

CÍMSZÓ: Időszámítás

SZÓCIKK: Időszámítás. A zsinagógái esztendő a legrégibb időtől kezdve lunisolaris (hold-nap) év. 12 hónapot számlál és a tavaszi napéjegyenlőség körül való időre eső hónappal veszi kezdetét (l. Niszan). A hónapoknak eleinte nem volt külön nevük, hanem sorszámokkal különböztették meg azokat egymástól. Csak a babiloni fogság idején (időszám, előtti 6. sz.) vették át a babilóniaiaktól a ma is szokásos hónapneveket és éppen úgy általában a ma is használatban levő zsidó naptár ciklikus számítását. A zsinagógái szökőév egy teljes hónappal hosszabb a közönséges évnél, azaz tizenhárom hónapból áll. Abban az időben, amikor a szökőévet még nem ciklikus számítással határozták meg, a szinhedrion adar havában hirdette ki, hogy az évhez még egy hónap iktatandó (l. Ádár Sém). Ugyancsak a szinhedrion szentelte meg a holdat is. Két szavahihető tanú jelentette, hogy látták az újholdat, akkor azt megszentelték s messze vidékeknek vagy magas helyen gyújtott fáklyatűz vagy küldönc útján hirdették meg az új hónap hivatalos beálltát. A szökőév beiktatott hónapja a holdévnek (zsinagógái) a napévvel (polgári) való összeegyeztetésére szolgál. Minden tizenkilenc éves ciklusban hét szökőhónapot iktatnak be a zsinagógái évbe. Egy-egy hónap a hold négy fázisának változási idejét foglalja magában s vagy huszonkilenc vagy harminc napra terjed. A harmincnapos hónap utolsó napját már a következő hónap újholdjaként ünneplik (l. Ros chodes). Ismeri a zsidó naptár a hét fogalmát is, mely tulajdonképpen a hónap egy-egy fázisának idejét jelenti (78/8 nap). A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24 órára (soó), amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre (chélek) s minden ilyen rész ismét 76 kisebb részre (regá) oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási (liturgiai) jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából. Az ünnepek jórészt bizonyos hónapok bizonyos napjához vannak kötve s így a liturgia az időszámítás egyik függvénye. A mai beosztott zsidó kalendárium a IV. sz.-ból származik, és II. Hillel pátriárkának, Juliánus Apostata kortársának műve (Luach). (Az egyes hónapokról és ünnepekről lásd az illető címszavakat. Pl. Niszan, Ijar stb. Peszach, Tisó beav stb.)


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2169. címszó a lexikon => 385. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12169.htm

CÍMSZÓ: Időszámítás

SZÓCIKK: Időszámítás. A zsinagógái esztendő a legrégibb időtől kezdve lunisolaris hold-nap év. 12 hónapot számlál és a tavaszi napéjegyenlőség körül való időre eső hónappal veszi kezdetét l. Niszan . A hónapoknak eleinte nem volt külön nevük, hanem sorszámokkal különböztették meg azokat egymástól. Csak a babiloni fogság idején időszám, előtti 6. sz. vették át a babilóniaiaktól a ma is szokásos hónapneveket és éppen úgy általában a ma is használatban levő zsidó naptár ciklikus számítását. A zsinagógái szökőév egy teljes hónappal hosszabb a közönséges évnél, azaz tizenhárom hónapból áll. Abban az időben, amikor a szökőévet még nem ciklikus számítással határozták meg, a szinhedrion adar havában hirdette ki, hogy az évhez még egy hónap iktatandó l. Ádár Sém . Ugyancsak a szinhedrion szentelte meg a holdat is. Két szavahihető tanú jelentette, hogy látták az újholdat, akkor azt megszentelték s messze vidékeknek vagy magas helyen gyújtott fáklyatűz vagy küldönc útján hirdették meg az új hónap hivatalos beálltát. A szökőév beiktatott hónapja a holdévnek zsinagógái a napévvel polgári való összeegyeztetésére szolgál. Minden tizenkilenc éves ciklusban hét szökőhónapot iktatnak be a zsinagógái évbe. Egy-egy hónap a hold négy fázisának változási idejét foglalja magában s vagy huszonkilenc vagy harminc napra terjed. A harmincnapos hónap utolsó napját már a következő hónap újholdjaként ünneplik l. Ros chodes . Ismeri a zsidó naptár a hét fogalmát is, mely tulajdonképpen a hónap egy-egy fázisának idejét jelenti 78/8 nap . A napot vagy világos és sötét részre osztották be vagy pedig 24 órára soó , amikor is egy-egy óra 18X60 = 1080 részre chélek s minden ilyen rész ismét 76 kisebb részre regá oszlik. Ez a beosztás az ókori babiloniaktól átvett örökség. Ezen utóbbi precíziós beosztásnak semmi vallási liturgiai jelentősége nincsen az ünnepek szempontjából. Az ünnepek jórészt bizonyos hónapok bizonyos napjához vannak kötve s így a liturgia az időszámítás egyik függvénye. A mai beosztott zsidó kalendárium a IV. sz.-ból származik, és II. Hillel pátriárkának, Juliánus Apostata kortársának műve Luach . Az egyes hónapokról és ünnepekről lásd az illető címszavakat. Pl. Niszan, Ijar stb. Peszach, Tisó beav stb.

12169.ht

CÍMSZÓ Időszámítá

SZÓCIKK Időszámítás zsinagógá esztend legrégib időtő kezdv lunisolari hold-na év 1 hónapo számlá é tavasz napéjegyenlősé körü val időr es hónappa vesz kezdeté l Nisza hónapokna eleint ne vol külö nevük hane sorszámokka különböztetté me azoka egymástól Csa babilon fogsá idejé időszám előtt 6 sz vetté á babilóniaiaktó m i szokáso hónapneveke é éppe úg általába m i használatba lev zsid naptá cikliku számítását zsinagógá szökőé eg telje hónappa hosszab közönsége évnél aza tizenháro hónapbó áll Abba a időben amiko szökőéve mé ne cikliku számítássa határoztá meg szinhedrio ada havába hirdett ki hog a évhe mé eg hóna iktatand l Ádá Sé Ugyancsa szinhedrio szentelt me holda is Ké szavahihet tan jelentette hog láttá a újholdat akko az megszentelté messz vidékekne vag maga helye gyújtot fáklyatű vag küldön útjá hirdetté me a ú hóna hivatalo beálltát szökőé beiktatot hónapj holdévne zsinagógá napévve polgár val összeegyeztetésér szolgál Minde tizenkilen éve ciklusba hé szökőhónapo iktatna b zsinagógá évbe Egy-eg hóna hol nég fázisána változás idejé foglalj magába vag huszonkilen vag harmin napr terjed harmincnapo hóna utols napjá má következ hóna újholdjakén ünnepli l Ro chode Ismer zsid naptá hé fogalmá is mel tulajdonképpe hóna egy-eg fázisána idejé jelent 78/ na napo vag világo é söté részr osztottá b vag pedi 2 órár so amiko i egy-eg ór 18X6 108 részr chéle minde ilye rés ismé 7 kiseb részr reg oszlik E beosztá a ókor babiloniaktó átvet örökség Eze utóbb precízió beosztásna semm vallás liturgia jelentőség nincse a ünnepe szempontjából A ünnepe jórész bizonyo hónapo bizonyo napjáho vanna kötv íg liturgi a időszámítá egyi függvénye ma beosztot zsid kalendáriu IV sz.-bó származik é II Hille pátriárkának Juliánu Apostat kortársána műv Luac A egye hónapokró é ünnepekrő lás a illet címszavakat Pl Niszan Ija stb Peszach Tis bea stb

12169.h

CÍMSZ Időszámít

SZÓCIK Időszámítá zsinagóg eszten legrégi időt kezd lunisolar hold-n é hónap száml tavas napéjegyenlős kör va idő e hónapp ves kezdet Nisz hónapokn elein n vo kül nevü han sorszámokk különböztett m azok egymástó Cs babilo fogs idej időszá előt s vett babilóniaiakt szokás hónapnevek épp ú általáb használatb le zsi napt ciklik számításá zsinagóg szökő e telj hónapp hossza közönség évné az tizenhár hónapb ál Abb időbe amik szökőév m n ciklik számításs határozt me szinhedri ad haváb hirdet k ho évh m e hón iktatan Ád S Ugyancs szinhedri szentel m hold i K szavahihe ta jelentett ho látt újholda akk a megszentelt mess vidékekn va mag hely gyújto fáklyat va küldö útj hirdett m hón hivatal beálltá szökő beiktato hónap holdévn zsinagóg napévv polgá va összeegyeztetésé szolgá Mind tizenkile év ciklusb h szökőhónap iktatn zsinagóg évb Egy-e hón ho né fázisán változá idej foglal magáb va huszonkile va harmi nap terje harmincnap hón utol napj m követke hón újholdjaké ünnepl R chod Isme zsi napt h fogalm i me tulajdonképp hón egy-e fázisán idej jelen 78 n nap va világ söt rész osztott va ped órá s amik egy-e ó 18X 10 rész chél mind ily ré ism kise rész re oszli beoszt óko babiloniakt átve öröksé Ez utób precízi beosztásn sem vallá liturgi jelentősé nincs ünnep szempontjábó ünnep jórés bizony hónap bizony napjáh vann köt í liturg időszámít egy függvény m beoszto zsi kalendári I sz.-b származi I Hill pátriárkána Julián Aposta kortársán mű Lua egy hónapokr ünnepekr lá ille címszavaka P Nisza Ij st Peszac Ti be st

12169.

CÍMS Időszámí

SZÓCI Időszámít zsinagó eszte legrég idő kez lunisola hold- hóna szám tava napéjegyenlő kö v id hónap ve kezde Nis hónapok elei v kü nev ha sorszámok különböztet azo egymást C babil fog ide idősz elő vet babilóniaiak szoká hónapneve ép általá használat l zs nap cikli számítás zsinagó szök tel hónap hossz közönsé évn a tizenhá hónap á Ab időb ami szökőé cikli számítás határoz m szinhedr a havá hirde h év hó iktata Á Ugyanc szinhedr szente hol szavahih t jelentet h lát újhold ak megszentel mes vidékek v ma hel gyújt fáklya v küld út hirdet hó hivata beállt szök beiktat hóna holdév zsinagó napév polg v összeegyeztetés szolg Min tizenkil é ciklus szökőhóna iktat zsinagó év Egy- hó h n fázisá változ ide fogla magá v huszonkil v harm na terj harmincna hó uto nap követk hó újholdjak ünnep cho Ism zs nap fogal m tulajdonkép hó egy- fázisá ide jele 7 na v vilá sö rés osztot v pe ór ami egy- 18 1 rés ché min il r is kis rés r oszl beosz ók babiloniak átv öröks E utó precíz beosztás se vall liturg jelentős ninc ünne szempontjáb ünne jóré bizon hóna bizon napjá van kö litur időszámí eg függvén beoszt zs kalendár sz.- származ Hil pátriárkán Juliá Apost kortársá m Lu eg hónapok ünnepek l ill címszavak Nisz I s Pesza T b s

12169

CÍM Időszám

SZÓC Időszámí zsinag eszt legré id ke lunisol hold hón szá tav napéjegyenl k i hóna v kezd Ni hónapo ele k ne h sorszámo különbözte az egymás babi fo id idős el ve babilóniaia szok hónapnev é által használa z na cikl számítá zsinag szö te hóna hoss közöns év tizenh hóna A idő am szökő cikl számítá határo szinhed hav hird é h iktat Ugyan szinhed szent ho szavahi jelente lá újhol a megszente me vidéke m he gyúj fákly kül ú hirde h hivat beáll szö beikta hón holdé zsinag napé pol összeegyezteté szol Mi tizenki ciklu szökőhón ikta zsinag é Egy h fázis válto id fogl mag huszonki har n ter harmincn h ut na követ h újholdja ünne ch Is z na foga tulajdonké h egy fázis id jel n vil s ré oszto p ó am egy 1 ré ch mi i i ki ré osz beos ó babilonia át örök ut precí beosztá s val litur jelentő nin ünn szempontjá ünn jór bizo hón bizo napj va k litu időszám e függvé beosz z kalendá sz. szárma Hi pátriárká Juli Apos kortárs L e hónapo ünnepe il címszava Nis Pesz

1216

CÍ Időszá

SZÓ Időszám zsina esz legr i k luniso hol hó sz ta napéjegyen hón kez N hónap el n sorszám különbözt a egymá bab f i idő e v babilóniai szo hónapne álta használ n cik számít zsina sz t hón hos közön é tizen hón id a szök cik számít határ szinhe ha hir ikta Ugya szinhe szen h szavah jelent l újho megszent m vidék h gyú fákl kü hird hiva beál sz beikt hó hold zsina nap po összeegyeztet szo M tizenk cikl szökőhó ikt zsina Eg fázi vált i fog ma huszonk ha te harminc u n köve újholdj ünn c I n fog tulajdonk eg fázi i je vi r oszt a eg r c m k r os beo babiloni á örö u prec beoszt va litu jelent ni ün szempontj ün jó biz hó biz nap v lit időszá függv beos kalend sz szárm H pátriárk Jul Apo kortár hónap ünnep i címszav Ni Pes