12392.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: "Az igazság és könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K. filozófiája, hanem mint az akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek eredménye a szépség, vagyis erkölcsi rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a további szférákat: a Nécach-ot (győzelem) és Hód-ot (dicsőség), az előbbi a növekedés, az utóbbi a kényszer kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az alapozást, amely minden egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz (birodalom), amelyben az akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi szférának permanens és immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a felsorolt képzetek a végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik. Ezek: 1. a teremtő eszmék világa (Ólam ha-Berió), 2. a teremtő képződés világa (Ólam ha-Jeciró), 3. a teremtő anyag világa(Ólam ho-Aszijó). Az első vagyis a Berió világ tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba (Berió) jutnak a jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró (formateremtő) világ az angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak az emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják az emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen. Természetesen ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a természetben három hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és a teológiait. A K. a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének, legfőbb eredményének tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek háromszoros: Nefes, Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió világának. Nefes az állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach az erkölcsi lélek, mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint Nefessé vagy Nesomóvá tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a rosszon, tiszta isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a Bölcsességből ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból erednek. .Minden lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához, Istenhez. A három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a Nesomó felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez. Kapcsolatos ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre a K. nagy súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják, kiegészítik egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben, részint az akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát szeretjük is; az istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt: «Szeretetben található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a magasabb és alsóbb fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell válnia», így szól a Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma (Vajakhel II. 216a). Az emberi tudás intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a tiszta kontemplációhoz és ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a lélek ősforrásához. A halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és tökéletes szeretet A K ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik, hogy a K. ethikai felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az ethika egyenesen a végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a metafizika. «A földi világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a földivel», mondja a Zóhár (Noach 1.70b). A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a földi világ kópiája az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között való kapcsolatot az ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a földhöz tartozik. A két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze, mert ez egyesíti őt Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a vallástörvények ismerete és a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését az isteni bölcsességgel. A vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb, misztikus értelme van, mert megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást; régebben ez volt az áldozás értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely alatt a lélek exaltált állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával egyesüljön, az egekbe emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi szférák titkos mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó fokot, a Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa, az Ólam Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely ennélfogva mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban nyilatkozik meg, hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet, ahelyett, hogy a vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista zsidó tudósoknál, mint a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett, bár a zsidó tudósok közt voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David Luzzatto, akinek egyik őse a legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K. támogatói voltak a középkor kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így Nachmanides és a hasonlóan kiváló talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes Isserles és a XVIII. sz.-i méltán hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak van káros befolyása is, miután tisztult ethikáját, nehéz nyelve és formái, elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái miatt nem tudta mindenki megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára adott alkalmat. (Ez utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák.). Mint minden népnél a világon, a zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a mágia, angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és bibliomancia, de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt (emberélet stb.) sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely utóbbi csak az Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg. Az is kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok elhanyagolására vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan talmudellenes, mert elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány éppen úgy a K. érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az aristotelianizmusnak is a maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h (Jew. Enc. 1904); Kecskeméti L., Egy zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch ha-K. ; Moses Korduero, Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern J., a Ben Chananja I-IV. évfolyamában. A. Frank, La K. (Paris 1843) u. a. németül A. Jellinek fordításában (Leipzig 1844) ; A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar (Leipzig 1849) ; Steinschneider, Jewish Litterature (§ XIII.) ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten (II-III.) ; Ginsburg, The K.-h (London 1885) ; Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ; Grätz. Gesichte der Juden VII.; Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar (Revue des Etudes Juifs XXII.) ; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études sur les origines du Zohar (Paris 1891); Isaac Mayer, K.-h (Philadelphia 1888); Flugel, Philosophy and K.-h (Baltimore 1902); H. Beer, Historische Daten in den Zohar (Monatschrift V.) ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar (Orient X.) : Landauer, Zohar (Orient VI.)"


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2392. címszó a lexikon => 443. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12392.htm

CÍMSZÓ: Kabbala

SZÓCIKK: Az igazság és könyörület fogalmait nem szó szerint értelmezi a K. filozófiája, hanem mint az akarat kiterjedését és összehúzódását, amelyek eredménye a szépség, vagyis erkölcsi rend. Ez az utóbbi trinitás eredményezi a további szférákat: a Nécach-ot győzelem és Hód-ot dicsőség , az előbbi a növekedés, az utóbbi a kényszer kifejezései. Ezek hozzák létre a Jeszód-ot, az alapozást, amely minden egzisztencia gyökere. A tízedik szféra a Malchusz birodalom , amelyben az akarat, a terv és az aktív erő nyilvánul, valamennyi szférának permanens és immanens aktivitása. A szférák aktivitása - miután a felsorolt képzetek a végeinek felelnek meg, - az ú. n. három világban kezdődik. Ezek: 1. a teremtő eszmék világa Ólam ha-Berió , 2. a teremtő képződés világa Ólam ha-Jeciró , 3. a teremtő anyag világa Ólam ho-Aszijó . Az első vagyis a Berió világ tartalmazza tehát a szférákat; ebbe az eszmeteremtő világba Berió jutnak a jámborok lelkei s ott van az isteni csarnok; a Jeciró formateremtő világ az angyaloké, melyben Metatron az űr, tűzzé változva; ez utóbbiba jutnak az emberek lelkei. Az Aszijó világában vannak azok az angyalok, akik felfogják az emberek imáit, ellenőrzik cselekedetüket s óvják a rossz ellen. Természetesen ez a négy világ tisztán idealisztikus. A későbbi K. a természetben három hatalmat fogadott el, ú. m. a mechanikust, az organikust és a teológiait. A K. a Talmudhoz hasonlóan, az embert a teremtés összességének, legfőbb eredményének tekinti. A testet a lélek ruházatának tekinti; a lélek háromszoros: Nefes, Ruach és Nesomó, megfelelően az Aszijó, Jeciró és Berió világának. Nefes az állati, érzéki testtel közvetlen érintkező lélek; a Ruach az erkölcsi lélek, mely jó és rossz közt különbséget tud tenni s eszerint Nefessé vagy Nesomóvá tesz. A Nesomó a tiszta intellektus-lélek, túl a jón és a rosszon, tiszta isteni fény, a lélek-élet legmagasabb foka, mely egyenesen a Bölcsességből ered, míg a másik két lélek a Tiferesz és Malchusz szférákból erednek. .Minden lélek visszatér a világosság és élet kimeríthetetlen forrásához, Istenhez. A három lélek közül a Nefes a földön marad, a Ruach az Édenbe jut, a Nesomó felszáll Istenhez, de csupán az igazságosnak lelkére vonatkozik ez. Kapcsolatos ezzel a K. valószínűen indiai eredetű lélekvándorlási tana, melyre a K. nagy súlyt helyez. Hogy a lélek, misszióját teljesítve, visszaszállhasson eredetéhez; fel kell tételezni, hogy már előző földi életek folyamán tökéletesedett. Ha egy élet alatt nem tudott feladatának eleget lenni s a feltételeknek megfelelni akkor újra és újra testet kell öltenie, hogy feladatát teljesíteni tudhassa. Luria K.-ja ehhez a metempszichozishoz hozzáadta az impregnáció teóriáját, amely szerint, ha két lélek nem tudott megfelelni a feladatának, mindkettőt egyesíti Isten egy testben, úgy, hogy támogatják, kiegészítik egymást. A léleknek Istenhez való a K. részint a megismerésben, részint az akaratban találja. Az előbbinek alapján féljük Istent, tehát szeretjük is; az istenfélelem csak akkor jogosult, ha szeretet vezérli azt: Szeretetben található fel az isteni egység titka, a szeretet egyesíti a magasabb és alsóbb fokokat és segít mindent ahhoz a fokhoz, ahol eggyé kell válnia , így szól a Zóhár egyik magasztos ethikai princípiuma Vajakhel II. 216a . Az emberi tudás intuíción alapuló legmagasabb fokozata az, amikor a tiszta kontemplációhoz és ezáltal Isten szeretetéhez jut. Ezáltal tér vissza a lélek ősforrásához. A halál utáni élete a léleknek a tökéletes kontempláció és tökéletes szeretet A K ethikája. Az eddig mondottakból nemcsak az következik, hogy a K. ethikai felfogása a legmagasabb nívón áll, hanem az is, hogy az ethika egyenesen a végcélja a K. tanításainak, melynek alá van rendelve a metafizika. A földi világ össze van kapcsolva az égi világgal, mint az égi a földivel , mondja a Zóhár Noach 1.70b . A későbbi K. ezt úgy tanította, hogy a földi világ kópiája az égi eszményképnek; a valódi és eszményi világ között való kapcsolatot az ember hozhatja létre, mert lelke az égi szférákba, teste a földhöz tartozik. A két világot az ember Isten szeretetével kapcsolhatja össze, mert ez egyesíti őt Istennel. A magasabb régiókba való jutás eszköze a vallástörvények ismerete és a tudás, mert a tudás jelenti az ember egyesülését az isteni bölcsességgel. A vallás törvényeinek, a rítusnak is magasabb, misztikus értelme van, mert megőrzi az Univerzumot és biztosítja az áldást; régebben ez volt az áldozás értelme, ma ugyanez az imáé. Alázatos ima, mely alatt a lélek exaltált állapotban a testtől szabadulni kíván, hogy ősforrásával egyesüljön, az egekbe emeli a lelket, amely így jut a Binó-szférába és a többi szférák titkos mozgásai által valamennyi lélek közelébe jut, míg az utolsó fokot, a Malchusz-szférát el nem éri. Csakis a közvetlen emanációknak világa, az Ólam Acilusz az, ahol a végest létezés nélkül lehet felfogni s amely ennélfogva mentes a rossztól. Az emberhez való viszonyában a rossz abban nyilatkozik meg, hogy a lényeg látszatát ölti és az isteni őseredettől elvezet, ahelyett, hogy a vele való egyesítésre törekedne. A K. úgy a nem-specialista zsidó tudósoknál, mint a keresztényeknél mindig nagy tiszteletnek örvendett, bár a zsidó tudósok közt voltak ellenségei is, mint p. o. Sámuel David Luzzatto, akinek egyik őse a legjelentékenyebb K.-szerzők közé tartozott. A K. támogatói voltak a középkor kiváló biblia- és talmudkommentátorai, így Nachmanides és a hasonlóan kiváló talmudtudós Salomo ben Aderet aragóniai rabbik, továbbá a XVI. sz.-ban Josef Caro, a Sulchan-Áruch rendszerezője, Mózes Isserles és a XVIII. sz.-i méltán hírneves R. Elijah Wilna és Eybenschütz Jonathán is. Kétségtelen, hogy a K.-nak van káros befolyása is, miután tisztult ethikáját, nehéz nyelve és formái, elvont gondolatmenete, magasan szárnyaló allegóriái miatt nem tudta mindenki megérteni s így számos, bár kizárólag szelíd babonára adott alkalmat. Ez utóbbiakat l. Chaszidizmus és Babonák. . Mint minden népnél a világon, a zsidóknál is lehetett, bár aránytalanul szelídebb formában a mágia, angelológia, demonológia, exorcizmus, sorsvetés, nekromancia és bibliomancia, de a káros tudatlanságon és fanatizmuson kívül másnemű veszélyt emberélet stb. sohasem okozott séma K., sem általában a zsidó babona, mely utóbbi csak az Észak-Kelet ghettóinak évszázados nyomorában születhetett meg. Az is kétségtelen, hogy sok helyen a K. a Talmud és más stúdiumok elhanyagolására vezetett, bár nem mindenhol, sőt, hogy a K. határozottan talmudellenes, mert elveti a formalizmust. Ez utóbbit azonban a modern tudomány éppen úgy a K. érdemei közé számítja, mint azt, hogy gátat vetett az aristotelianizmusnak is a maga idején. Irodalom. J. Broydée, K.-h Jew. Enc. 1904 ; Kecskeméti L., Egy zsidó vallás van-e több-e ? ; S. D. Luzzato, Vicuoch ha-K. ; Moses Korduero, Pardes Rimonim ; Luria, Devusim és Éc chajim ; Stern J., a Ben Chananja I-IV. évfolyamában. A. Frank, La K. Paris 1843 u. a. németül A. Jellinek fordításában Leipzig 1844 ; A. Jellinek, Moses de Leon und sein Verhältnis zum Zohar Leipzig 1849 ; Steinschneider, Jewish Litterature § XIII. ; Jost, Geschichte des Judentums und seiner Sekten II-III. ; Ginsburg, The K.-h London 1885 ; Hamburger, Realencyclopedie zur Bibel u. Talmud ; Rappaport, Kerem Chemed I. ; Grätz. Gesichte der Juden VII.; Bacher Vilmos, L'exerése Biblique dans le Zohar Revue des Etudes Juifs XXII. ; u. a., Jewish Quart. Rew. III. : Karppe, Études sur les origines du Zohar Paris 1891 ; Isaac Mayer, K.-h Philadelphia 1888 ; Flugel, Philosophy and K.-h Baltimore 1902 ; H. Beer, Historische Daten in den Zohar Monatschrift V. ; Duschak, Platonische Mythe in den Zohar Orient X. : Landauer, Zohar Orient VI.

12392.ht

CÍMSZÓ Kabbal

SZÓCIKK A igazsá é könyörüle fogalmai ne sz szerin értelmez K filozófiája hane min a akara kiterjedésé é összehúzódását amelye eredmény szépség vagyi erkölcs rend E a utóbb trinitá eredményez tovább szférákat Nécach-o győzele é Hód-o dicsősé a előbb növekedés a utóbb kénysze kifejezései Eze hozzá létr Jeszód-ot a alapozást amel minde egzisztenci gyökere tízedi szfér Malchus birodalo amelybe a akarat ter é a aktí er nyilvánul valamenny szférána permanen é immanen aktivitása szférá aktivitás miutá felsorol képzete végeine felelne meg a ú n háro világba kezdődik Ezek 1 teremt eszmé világ Óla ha-Beri 2 teremt képződé világ Óla ha-Jecir 3 teremt anya világ Óla ho-Aszij A els vagyi Beri vilá tartalmazz tehá szférákat ebb a eszmeteremt világb Beri jutna jámboro lelke ot va a isten csarnok Jecir formateremt vilá a angyaloké melybe Metatro a űr tűzz változva e utóbbib jutna a embere lelkei A Aszij világába vanna azo a angyalok aki felfogjá a embere imáit ellenőrzi cselekedetüke óvjá ross ellen Természetese e nég vilá tisztá idealisztikus később K természetbe háro hatalma fogadot el ú m mechanikust a organikus é teológiait K Talmudho hasonlóan a ember teremté összességének legfőb eredményéne tekinti teste léle ruházatána tekinti léle háromszoros Nefes Ruac é Nesomó megfelelőe a Aszijó Jecir é Beri világának Nefe a állati érzék testte közvetle érintkez lélek Ruac a erkölcs lélek mel j é ross köz különbsége tu tenn eszerin Nefess vag Nesomóv tesz Nesom tiszt intellektus-lélek tú jó é rosszon tiszt isten fény lélek-éle legmagasab foka mel egyenese Bölcsességbő ered mí mási ké léle Tiferes é Malchus szférákbó erednek .Minde léle visszaté világossá é éle kimeríthetetle forrásához Istenhez háro léle közü Nefe földö marad Ruac a Édenb jut Nesom felszál Istenhez d csupá a igazságosna lelkér vonatkozi ez Kapcsolato ezze K valószínűe india eredet lélekvándorlás tana melyr K nag súly helyez Hog lélek missziójá teljesítve visszaszállhasso eredetéhez fe kel tételezni hog má előz föld élete folyamá tökéletesedett H eg éle alat ne tudot feladatána elege lenn feltételekne megfeleln akko újr é újr teste kel öltenie hog feladatá teljesíten tudhassa Luri K.-j ehhe metempszichozisho hozzáadt a impregnáci teóriáját amel szerint h ké léle ne tudot megfeleln feladatának mindkettő egyesít Iste eg testben úgy hog támogatják kiegészíti egymást lélekne Istenhe val K részin megismerésben részin a akaratba találja A előbbine alapjá féljü Istent tehá szeretjü is a istenfélele csa akko jogosult h szerete vezérl azt Szeretetbe találhat fe a isten egysé titka szerete egyesít magasab é alsób fokoka é segí minden ahho fokhoz aho eggy kel válni íg szó Zóhá egyi magaszto ethika princípium Vajakhe II 216 A ember tudá intuíció alapul legmagasab fokozat az amiko tiszt kontemplációho é ezálta Iste szeretetéhe jut Ezálta té vissz léle ősforrásához halá után élet lélekne tökélete kontempláci é tökélete szerete ethikája A eddi mondottakbó nemcsa a következik hog K ethika felfogás legmagasab nívó áll hane a is hog a ethik egyenese végcélj K tanításainak melyne al va rendelv metafizika föld vilá össz va kapcsolv a ég világgal min a ég földive mondj Zóhá Noac 1.70 később K ez úg tanította hog föld vilá kópiáj a ég eszményképnek valód é eszmény vilá közöt val kapcsolato a embe hozhatj létre mer lelk a ég szférákba test földhö tartozik ké világo a embe Iste szeretetéve kapcsolhatj össze mer e egyesít ő Istennel magasab régiókb val jutá eszköz vallástörvénye ismeret é tudás mer tudá jelent a embe egyesülésé a isten bölcsességgel vallá törvényeinek rítusna i magasabb misztiku értelm van mer megőrz a Univerzumo é biztosítj a áldást régebbe e vol a áldozá értelme m ugyane a imáé Alázato ima mel alat léle exaltál állapotba testtő szabaduln kíván hog ősforrásáva egyesüljön a egekb emel lelket amel íg ju Binó-szféráb é több szférá titko mozgása álta valamenny léle közeléb jut mí a utols fokot Malchusz-szférá e ne éri Csaki közvetle emanációkna világa a Óla Acilus az aho véges létezé nélkü lehe felfogn amel ennélfogv mente rossztól A emberhe val viszonyába ross abba nyilatkozi meg hog lénye látszatá ölt é a isten őseredettő elvezet ahelyett hog vel val egyesítésr törekedne K úg nem-specialist zsid tudósoknál min keresztényekné mindi nag tiszteletne örvendett bá zsid tudóso köz volta ellensége is min p o Sámue Davi Luzzatto akine egyi ős legjelentékenyeb K.-szerző köz tartozott K támogató volta középko kivál biblia é talmudkommentátorai íg Nachmanide é hasonlóa kivál talmudtudó Salom be Adere aragónia rabbik tovább XVI sz.-ba Jose Caro Sulchan-Áruc rendszerezője Móze Isserle é XVIII sz.- méltá hírneve R Elija Wiln é Eybenschüt Jonathá is Kétségtelen hog K.-na va káro befolyás is miutá tisztul ethikáját nehé nyelv é formái elvon gondolatmenete magasa szárnyal allegóriá miat ne tudt mindenk megérten íg számos bá kizáróla szelí babonár adot alkalmat E utóbbiaka l Chaszidizmu é Babonák Min minde népné világon zsidókná i lehetett bá aránytalanu szelídeb formába mágia angelológia demonológia exorcizmus sorsvetés nekromanci é bibliomancia d káro tudatlanságo é fanatizmuso kívü másnem veszély emberéle stb sohase okozot sém K. se általába zsid babona mel utóbb csa a Észak-Kele ghettóina évszázado nyomorába születhetet meg A i kétségtelen hog so helye K Talmu é má stúdiumo elhanyagolásár vezetett bá ne mindenhol sőt hog K határozotta talmudellenes mer elvet formalizmust E utóbbi azonba moder tudomán éppe úg K érdeme köz számítja min azt hog gáta vetet a aristotelianizmusna i mag idején Irodalom J Broydée K.- Jew Enc 190 Kecskemét L. Eg zsid vallá van- több- S D Luzzato Vicuoc ha-K Mose Korduero Parde Rimoni Luria Devusi é É chaji Ster J. Be Chananj I-IV évfolyamában A Frank L K Pari 184 u a németü A Jelline fordításába Leipzi 184 A Jellinek Mose d Leo un sei Verhältni zu Zoha Leipzi 184 Steinschneider Jewis Litteratur XIII Jost Geschicht de Judentum un seine Sekte II-III Ginsburg Th K.- Londo 188 Hamburger Realencyclopedi zu Bibe u Talmu Rappaport Kere Cheme I Grätz Gesicht de Jude VII. Bache Vilmos L'exerés Bibliqu dan l Zoha Revu de Etude Juif XXII u a. Jewis Quart Rew III Karppe Étude su le origine d Zoha Pari 189 Isaa Mayer K.- Philadelphi 188 Flugel Philosoph an K.- Baltimor 190 H Beer Historisch Date i de Zoha Monatschrif V Duschak Platonisch Myth i de Zoha Orien X Landauer Zoha Orien VI

12392.h

CÍMSZ Kabba

SZÓCIK igazs könyörül fogalma n s szeri értelme filozófiáj han mi akar kiterjedés összehúzódásá amely eredmén szépsé vagy erkölc ren utób trinit eredménye továb szféráka Nécach- győzel Hód- dicsős előb növekedé utób kénysz kifejezése Ez hozz lét Jeszód-o alapozás ame mind egzisztenc gyöker tízed szfé Malchu birodal amelyb akara te akt e nyilvánu valamenn szférán permane immane aktivitás szfér aktivitá miut felsoro képzet végein feleln me hár világb kezdődi Eze terem eszm vilá Ól ha-Ber terem képződ vilá Ól ha-Jeci terem any vilá Ól ho-Aszi el vagy Ber vil tartalmaz teh szféráka eb eszmeterem világ Ber jutn jámbor lelk o v iste csarno Jeci formaterem vil angyalok melyb Metatr ű tűz változv utóbbi jutn ember lelke Aszi világáb vann az angyalo ak felfogj ember imái ellenőrz cselekedetük óvj ros elle Természetes né vil tiszt idealisztiku későb természetb hár hatalm fogado e mechanikus organiku teológiai Talmudh hasonlóa embe teremt összességéne legfő eredményén tekint test lél ruházatán tekint lél háromszoro Nefe Rua Nesom megfelelő Aszij Jeci Ber világána Nef állat érzé testt közvetl érintke léle Rua erkölc léle me ros kö különbség t ten eszeri Nefes va Nesomó tes Neso tisz intellektus-léle t j rosszo tisz iste fén lélek-él legmagasa fok me egyenes Bölcsességb ere m más k lél Tifere Malchu szférákb eredne .Mind lél visszat világoss él kimeríthetetl forrásáho Istenhe hár lél köz Nef föld mara Rua Éden ju Neso felszá Istenhe csup igazságosn lelké vonatkoz e Kapcsolat ezz valószínű indi erede lélekvándorlá tan mely na súl helye Ho léle missziój teljesítv visszaszállhass eredetéhe f ke tételezn ho m elő föl élet folyam tökéletesedet e él ala n tudo feladatán eleg len feltételekn megfelel akk új új test ke ölteni ho feladat teljesíte tudhass Lur K.- ehh metempszichozish hozzáad impregnác teóriájá ame szerin k lél n tudo megfelel feladatána mindkett egyesí Ist e testbe úg ho támogatjá kiegészít egymás lélekn Istenh va részi megismerésbe részi akaratb találj előbbin alapj félj Isten teh szeretj i istenfélel cs akk jogosul szeret vezér az Szeretetb találha f iste egys titk szeret egyesí magasa alsó fokok seg minde ahh fokho ah egg ke váln í sz Zóh egy magaszt ethik princípiu Vajakh I 21 embe tud intuíci alapu legmagasa fokoza a amik tisz kontemplációh ezált Ist szeretetéh ju Ezált t viss lél ősforrásáho hal utá éle lélekn tökélet kontemplác tökélet szeret ethikáj edd mondottakb nemcs következi ho ethik felfogá legmagasa nív ál han i ho ethi egyenes végcél tanításaina melyn a v rendel metafizik föl vil öss v kapcsol é világga mi é földiv mond Zóh Noa 1.7 későb e ú tanított ho föl vil kópiá é eszményképne való eszmén vil közö va kapcsolat emb hozhat létr me lel é szférákb tes földh tartozi k világ emb Ist szeretetév kapcsolhat össz me egyesí Istenne magasa régiók va jut eszkö vallástörvény ismere tudá me tud jelen emb egyesülés iste bölcsességge vall törvényeine rítusn magasab misztik értel va me megőr Univerzum biztosít áldás régebb vo áldoz értelm ugyan imá Alázat im me ala lél exaltá állapotb testt szabadul kívá ho ősforrásáv egyesüljö egek eme lelke ame í j Binó-szférá töb szfér titk mozgás ált valamenn lél közelé ju m utol foko Malchusz-szfér n ér Csak közvetl emanációkn világ Ól Acilu a ah vége létez nélk leh felfog ame ennélfog ment rossztó emberh va viszonyáb ros abb nyilatkoz me ho lény látszat öl iste őseredett elveze ahelyet ho ve va egyesítés törekedn ú nem-specialis zsi tudósokná mi keresztényekn mind na tiszteletn örvendet b zsi tudós kö volt ellenség i mi Sámu Dav Luzzatt akin egy ő legjelentékenye K.-szerz kö tartozot támogat volt középk kivá bibli talmudkommentátora í Nachmanid hasonló kivá talmudtud Salo b Ader aragóni rabbi továb XV sz.-b Jos Car Sulchan-Áru rendszerezőj Móz Isserl XVII sz. mélt hírnev Elij Wil Eybenschü Jonath i Kétségtele ho K.-n v kár befolyá i miut tisztu ethikájá neh nyel formá elvo gondolatmenet magas szárnya allegóri mia n tud minden megérte í számo b kizáról szel baboná ado alkalma utóbbiak Chaszidizm Baboná Mi mind népn világo zsidókn lehetet b aránytalan szelíde formáb mági angelológi demonológi exorcizmu sorsveté nekromanc bibliomanci kár tudatlanság fanatizmus kív másne veszél emberél st sohas okozo sé K s általáb zsi babon me utób cs Észak-Kel ghettóin évszázad nyomoráb születhete me kétségtele ho s hely Talm m stúdium elhanyagolásá vezetet b n mindenho ső ho határozott talmudellene me elve formalizmus utóbb azonb mode tudomá épp ú érdem kö számítj mi az ho gát vete aristotelianizmusn ma idejé Irodalo Broydé K. Je En 19 Kecskemé L E zsi vall van több Luzzat Vicuo ha- Mos Korduer Pard Rimon Luri Devus chaj Ste J B Chanan I-I évfolyamába Fran Par 18 német Jellin fordításáb Leipz 18 Jelline Mos Le u se Verhältn z Zoh Leipz 18 Steinschneide Jewi Litteratu XII Jos Geschich d Judentu u sein Sekt II-II Ginsbur T K. Lond 18 Hamburge Realencycloped z Bib Talm Rappapor Ker Chem Grät Gesich d Jud VII Bach Vilmo L'exeré Bibliq da Zoh Rev d Etud Jui XXI a Jewi Quar Re II Karpp Étud s l origin Zoh Par 18 Isa Maye K. Philadelph 18 Fluge Philosop a K. Baltimo 19 Bee Historisc Dat d Zoh Monatschri Duscha Platonisc Myt d Zoh Orie Landaue Zoh Orie V

12392.

CÍMS Kabb

SZÓCI igaz könyörü fogalm szer értelm filozófiá ha m aka kiterjedé összehúzódás amel eredmé széps vag erköl re utó trini eredmény tová szférák Nécach győze Hód dicső elő növeked utó kénys kifejezés E hoz lé Jeszód- alapozá am min egziszten gyöke tíze szf Malch biroda amely akar t ak nyilván valamen szférá perman imman aktivitá szfé aktivit miu felsor képze végei felel m há világ kezdőd Ez tere esz vil Ó ha-Be tere képző vil Ó ha-Jec tere an vil Ó ho-Asz e vag Be vi tartalma te szférák e eszmetere vilá Be jut jámbo lel ist csarn Jec formatere vi angyalo mely Metat tű változ utóbb jut embe lelk Asz világá van a angyal a felfog embe imá ellenőr cselekedetü óv ro ell Természete n vi tisz idealisztik késő természet há hatal fogad mechaniku organik teológia Talmud hasonló emb terem összességén legf eredményé tekin tes lé ruházatá tekin lé háromszor Nef Ru Neso megfelel Aszi Jec Be világán Ne álla érz test közvet érintk lél Ru erköl lél m ro k különbsé te eszer Nefe v Nesom te Nes tis intellektus-lél rossz tis ist fé lélek-é legmagas fo m egyene Bölcsesség er má lé Tifer Malch szférák eredn .Min lé vissza világos é kimeríthetet forrásáh Istenh há lé kö Ne föl mar Ru Éde j Nes felsz Istenh csu igazságos lelk vonatko Kapcsola ez valószín ind ered lélekvándorl ta mel n sú hely H lél misszió teljesít visszaszállhas eredetéh k tételez h el fö éle folya tökéletesede é al tud feladatá ele le feltételek megfele ak ú ú tes k ölten h felada teljesít tudhas Lu K. eh metempszichozis hozzáa impregná teóriáj am szeri lé tud megfele feladatán mindket egyes Is testb ú h támogatj kiegészí egymá lélek Isten v rész megismerésb rész akarat talál előbbi alap fél Iste te szeret istenféle c ak jogosu szere vezé a Szeretet találh ist egy tit szere egyes magas als foko se mind ah fokh a eg k vál s Zó eg magasz ethi princípi Vajak 2 emb tu intuíc alap legmagas fokoz ami tis kontempláció ezál Is szereteté j Ezál vis lé ősforrásáh ha ut él lélek tökéle kontemplá tökéle szere ethiká ed mondottak nemc következ h ethi felfog legmagas ní á ha h eth egyene végcé tanításain mely rende metafizi fö vi ös kapcso világg m földi mon Zó No 1. késő tanítot h fö vi kópi eszményképn val eszmé vi köz v kapcsola em hozha lét m le szférák te föld tartoz vilá em Is szereteté kapcsolha öss m egyes Istenn magas régió v ju eszk vallástörvén ismer tud m tu jele em egyesülé ist bölcsességg val törvényein rítus magasa miszti érte v m megő Univerzu biztosí áldá régeb v áldo értel ugya im Aláza i m al lé exalt állapot test szabadu kív h ősforrásá egyesülj ege em lelk am Binó-szfér tö szfé tit mozgá ál valamen lé közel j uto fok Malchusz-szfé é Csa közvet emanációk vilá Ó Acil a vég léte nél le felfo am ennélfo men rosszt ember v viszonyá ro ab nyilatko m h lén látsza ö ist őseredet elvez ahelye h v v egyesíté töreked nem-speciali zs tudósokn m keresztények min n tisztelet örvende zs tudó k vol ellensé m Sám Da Luzzat aki eg legjelentékeny K.-szer k tartozo támoga vol közép kiv bibl talmudkommentátor Nachmani hasonl kiv talmudtu Sal Ade aragón rabb tová X sz.- Jo Ca Sulchan-Ár rendszerező Mó Isser XVI sz mél hírne Eli Wi Eybensch Jonat Kétségtel h K.- ká befoly miu tiszt ethikáj ne nye form elv gondolatmene maga szárny allegór mi tu minde megért szám kizáró sze babon ad alkalm utóbbia Chaszidiz Babon M min nép világ zsidók lehete aránytala szelíd formá mág angelológ demonológ exorcizm sorsvet nekroman bibliomanc ká tudatlansá fanatizmu kí másn veszé emberé s soha okoz s általá zs babo m utó c Észak-Ke ghettói évszáza nyomorá születhet m kétségtel h hel Tal stúdiu elhanyagolás vezete mindenh s h határozot talmudellen m elv formalizmu utób azon mod tudom ép érde k számít m a h gá vet aristotelianizmus m idej Irodal Broyd K J E 1 Kecskem zs val va töb Luzza Vicu ha Mo Kordue Par Rimo Lur Devu cha St Chana I- évfolyamáb Fra Pa 1 néme Jelli fordításá Leip 1 Jellin Mo L s Verhält Zo Leip 1 Steinschneid Jew Litterat XI Jo Geschic Judent sei Sek II-I Ginsbu K Lon 1 Hamburg Realencyclope Bi Tal Rappapo Ke Che Grä Gesic Ju VI Bac Vilm L'exer Bibli d Zo Re Etu Ju XX Jew Qua R I Karp Étu origi Zo Pa 1 Is May K Philadelp 1 Flug Philoso K Baltim 1 Be Historis Da Zo Monatschr Dusch Platonis My Zo Ori Landau Zo Ori

12392

CÍM Kab

SZÓC iga könyör fogal sze értel filozófi h ak kiterjed összehúzódá ame eredm szép va erkö r ut trin eredmén tov szférá Nécac győz Hó dics el növeke ut kény kifejezé ho l Jeszód alapoz a mi egziszte gyök tíz sz Malc birod amel aka a nyilvá valame szfér perma imma aktivit szf aktivi mi felso képz vége fele h vilá kezdő E ter es vi ha-B ter képz vi ha-Je ter a vi ho-As va B v tartalm t szférá eszmeter vil B ju jámb le is csar Je formater v angyal mel Meta t válto utób ju emb lel As világ va angya felfo emb im ellenő cselekedet ó r el Természet v tis idealiszti kés természe h hata foga mechanik organi teológi Talmu hasonl em tere összességé leg eredmény teki te l ruházat teki l háromszo Ne R Nes megfele Asz Je B világá N áll ér tes közve érint lé R erkö lé r különbs t esze Nef Neso t Ne ti intellektus-lé ross ti is f lélek- legmaga f egyen Bölcsessé e m l Tife Malc szférá ered .Mi l vissz világo kimeríthete forrásá Isten h l k N fö ma R Éd Ne fels Isten cs igazságo lel vonatk Kapcsol e valószí in ere lélekvándor t me s hel lé misszi teljesí visszaszállha eredeté tétele e f él foly tökéletesed a tu feladat el l feltétele megfel a te ölte felad teljesí tudha L K e metempszichozi hozzá impregn teóriá a szer l tu megfel feladatá mindke egye I test támogat kiegész egym léle Iste rés megismerés rés akara talá előbb ala fé Ist t szere istenfél a jogos szer vez Szerete talál is eg ti szer egye maga al fok s min a fok e vá Z e magas eth princíp Vaja em t intuí ala legmaga foko am ti kontempláci ezá I szeretet Ezá vi l ősforrásá h u é léle tökél kontempl tökél szer ethik e mondotta nem követke eth felfo legmaga n h et egyen végc tanításai mel rend metafiz f v ö kapcs világ föld mo Z N 1 kés taníto f v kóp eszménykép va eszm v kö kapcsol e hozh lé l szférá t föl tarto vil e I szeretet kapcsolh ös egye Isten maga régi j esz vallástörvé isme tu t jel e egyesül is bölcsesség va törvényei rítu magas miszt ért meg Univerz biztos áld rége áld érte ugy i Aláz a l exal állapo tes szabad kí ősforrás egyesül eg e lel a Binó-szfé t szf ti mozg á valame l köze ut fo Malchusz-szf Cs közve emanáció vil Aci vé lét né l felf a ennélf me rossz embe viszony r a nyilatk lé látsz is őserede elve ahely egyesít töreke nem-special z tudósok kereszténye mi tisztele örvend z tud vo ellens Sá D Luzza ak e legjelentéken K.-sze tartoz támog vo közé ki bib talmudkommentáto Nachman hason ki talmudt Sa Ad aragó rab tov sz. J C Sulchan-Á rendszerez M Isse XV s mé hírn El W Eybensc Jona Kétségte K. k befol mi tisz ethiká n ny for el gondolatmen mag szárn allegó m t mind megér szá kizár sz babo a alkal utóbbi Chaszidi Babo mi né vilá zsidó lehet aránytal szelí form má angeloló demonoló exorciz sorsve nekroma biblioman k tudatlans fanatizm k más vesz ember soh oko által z bab ut Észak-K ghettó évszáz nyomor születhe kétségte he Ta stúdi elhanyagolá vezet minden határozo talmudelle el formalizm utó azo mo tudo é érd számí g ve aristotelianizmu ide Iroda Broy Kecske z va v tö Luzz Vic h M Kordu Pa Rim Lu Dev ch S Chan I évfolyamá Fr P ném Jell fordítás Lei Jelli M Verhäl Z Lei Steinschnei Je Littera X J Geschi Juden se Se II- Ginsb Lo Hambur Realencyclop B Ta Rappap K Ch Gr Gesi J V Ba Vil L'exe Bibl Z R Et J X Je Qu Kar Ét orig Z P I Ma Philadel Flu Philos Balti B Histori D Z Monatsch Dusc Platoni M Z Or Landa Z Or

1239

CÍ Ka

SZÓ ig könyö foga sz érte filozóf a kiterje összehúzód am ered szé v erk u tri eredmé to szfér Néca győ H dic e növek u kén kifejez h Jeszó alapo m egziszt gyö tí s Mal biro ame ak nyilv valam szfé perm imm aktivi sz aktiv m fels kép vég fel vil kezd te e v ha- te kép v ha-J te v ho-A v tartal szfér eszmete vi j jám l i csa J formate angya me Met vált utó j em le A vilá v angy felf em i ellen cselekede e Természe ti idealiszt ké termész hat fog mechani organ teológ Talm hason e ter összesség le eredmén tek t ruháza tek háromsz N Ne megfel As J világ ál é te közv érin l erk l különb esz Ne Nes N t intellektus-l ros t i lélek legmag egye Bölcsess Tif Mal szfér ere .M viss világ kimeríthet forrás Iste f m É N fel Iste c igazság le vonat Kapcso valósz i er lélekvándo m he l missz teljes visszaszállh eredet tétel é fol tökéletese t felada e feltétel megfe t ölt fela teljes tudh metempszichoz hozz impreg teóri sze t megfe feladat mindk egy tes támoga kiegés egy lél Ist ré megismeré ré akar tal előb al f Is szer istenfé jogo sze ve Szeret talá i e t sze egy mag a fo mi fo v maga et princí Vaj e intu al legmag fok a t kontemplác ez szerete Ez v ősforrás lél töké kontemp töké sze ethi mondott ne követk et felf legmag e egye vég tanítása me ren metafi kapc vilá föl m ké tanít kó eszményké v esz k kapcso hoz l szfér fö tart vi szerete kapcsol ö egy Iste mag rég es vallástörv ism t je egyesü i bölcsessé v törvénye rít maga misz ér me Univer bizto ál rég ál ért ug Alá exa állap te szaba k ősforrá egyesü e le Binó-szf sz t moz valam köz u f Malchusz-sz C közv emanáci vi Ac v lé n fel ennél m ross emb viszon nyilat l láts i ősered elv ahel egyesí törek nem-specia tudóso keresztény m tisztel örven tu v ellen S Luzz a legjelentéke K.-sz tarto támo v köz k bi talmudkommentát Nachma haso k talmud S A arag ra to sz Sulchan- rendszere Iss X m hír E Eybens Jon Kétségt K befo m tis ethik n fo e gondolatme ma szár alleg min megé sz kizá s bab alka utóbb Chaszid Bab m n vil zsid lehe arányta szel for m angelol demonol exorci sorsv nekrom biblioma tudatlan fanatiz má ves embe so ok álta ba u Észak- ghett évszá nyomo születh kétségt h T stúd elhanyagol veze minde határoz talmudell e formaliz ut az m tud ér szám v aristotelianizm id Irod Bro Kecsk v t Luz Vi Kord P Ri L De c Cha évfolyam F né Jel fordítá Le Jell Verhä Le Steinschne J Litter Gesch Jude s S II Gins L Hambu Realencyclo T Rappa C G Ges B Vi L'ex Bib E J Q Ka É ori M Philade Fl Philo Balt Histor Monatsc Dus Platon O Land O