12544.htm

CÍMSZÓ: Kerékpár

SZÓCIKK: Kerékpár. A sport ez ágának nagyobb térfoglalása csak a XX. sz. elejére tehető. A legelső magyar kerékpáros egyesületet, a Fővárosi Kerékpáros Egyletet Hegedűs Sándor fogorvos alapította a kilencvenes évek végén. A szervezést nagy részben zsidók viszik. Széles területen mozog Schwartz A. Hermannak, a korábbi bajnoknak, később Hauser Simonnak, a szövetség társelnökének a tevékenysége, akik a vidéki kerékpáros életet kiépítették. Tizenöt éven át agilis és eredményes munkása a szövetségi életnek Halász Béla és Eichner Ármin. A legnagyobb kerékpáros gárdát szervezte meg Fodor Ferenc, aki az MTK szakosztályát építette ki. Az organizátorok közé kell sorolni Neumann Andor hírlapírót, aki nagy szolgálatokat tett ennek a sportágnak. Az 1906-8. években Löwy Artúr egymásután szerezte a bajnokságokat Szarajevóban, Lembergben, Bécsben és más külföldi városokban. Frisch Márton, Magyarország és Budapest bajnokságai mellé több nemzetközi verseny győzelmét szerezte meg. Kis idővel Löwy után tűnik fel Símó Samu, aki egy ideig állandó győztese a magyarországi hosszútávú versenynek. Nagy sikereket ért el Müller Dávid is (l. Torna). 1902-05 táján kezdődött Schwartz A. Hermann szereplése. Az országúti versenyekben több magyar bajnokságot nyert, a 100 kilométeres versenyek keretében Erdély és Ausztria bajnokságát is. Legkiemelkedőbb sikerét Bécsben aratta a külföld leghíresebb bajnokaival szemben. A háború előtti évek legvégén híressé vált Spitz Dezső, főleg országúti versenyen. 75 kilométeren magyar bajnok lett, e távon rekordot is tartott. Ugyanabban az időben kezdte el versenyzői karrierjét Velvárt Nándor, aki aztán tizenhat éven át állandóan versenyzett és aratott győzelmeket. 1916-ban az összes versenyeket megnyerte. Kósőbb a páros versenyekben a legnagyobb sikereket érte el. 1919-ben Bécsben megverte a világbajnokság második helyezettjét és 1921. megnyerte az Ébredő Magyarok Egyletének nagydíját. Ezután áttért a hosszútávú versenyekre, hatórás versenyeken vett részt és 100 km-es távon szerzett győzelmeket. Győztes a Bold'Or (aranykerék) versenyben stb. Legújabban Fein Sámuel karcagi versenyző tűnt fel, aki alföldi győzelmeivel hamarosan az ország legjobbjai közé emelkedett.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2544. címszó a lexikon => 466. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12544.htm

CÍMSZÓ: Kerékpár

SZÓCIKK: Kerékpár. A sport ez ágának nagyobb térfoglalása csak a XX. sz. elejére tehető. A legelső magyar kerékpáros egyesületet, a Fővárosi Kerékpáros Egyletet Hegedűs Sándor fogorvos alapította a kilencvenes évek végén. A szervezést nagy részben zsidók viszik. Széles területen mozog Schwartz A. Hermannak, a korábbi bajnoknak, később Hauser Simonnak, a szövetség társelnökének a tevékenysége, akik a vidéki kerékpáros életet kiépítették. Tizenöt éven át agilis és eredményes munkása a szövetségi életnek Halász Béla és Eichner Ármin. A legnagyobb kerékpáros gárdát szervezte meg Fodor Ferenc, aki az MTK szakosztályát építette ki. Az organizátorok közé kell sorolni Neumann Andor hírlapírót, aki nagy szolgálatokat tett ennek a sportágnak. Az 1906-8. években Löwy Artúr egymásután szerezte a bajnokságokat Szarajevóban, Lembergben, Bécsben és más külföldi városokban. Frisch Márton, Magyarország és Budapest bajnokságai mellé több nemzetközi verseny győzelmét szerezte meg. Kis idővel Löwy után tűnik fel Símó Samu, aki egy ideig állandó győztese a magyarországi hosszútávú versenynek. Nagy sikereket ért el Müller Dávid is l. Torna . 1902-05 táján kezdődött Schwartz A. Hermann szereplése. Az országúti versenyekben több magyar bajnokságot nyert, a 100 kilométeres versenyek keretében Erdély és Ausztria bajnokságát is. Legkiemelkedőbb sikerét Bécsben aratta a külföld leghíresebb bajnokaival szemben. A háború előtti évek legvégén híressé vált Spitz Dezső, főleg országúti versenyen. 75 kilométeren magyar bajnok lett, e távon rekordot is tartott. Ugyanabban az időben kezdte el versenyzői karrierjét Velvárt Nándor, aki aztán tizenhat éven át állandóan versenyzett és aratott győzelmeket. 1916-ban az összes versenyeket megnyerte. Kósőbb a páros versenyekben a legnagyobb sikereket érte el. 1919-ben Bécsben megverte a világbajnokság második helyezettjét és 1921. megnyerte az Ébredő Magyarok Egyletének nagydíját. Ezután áttért a hosszútávú versenyekre, hatórás versenyeken vett részt és 100 km-es távon szerzett győzelmeket. Győztes a Bold'Or aranykerék versenyben stb. Legújabban Fein Sámuel karcagi versenyző tűnt fel, aki alföldi győzelmeivel hamarosan az ország legjobbjai közé emelkedett.

12544.ht

CÍMSZÓ Kerékpá

SZÓCIKK Kerékpár spor e ágána nagyob térfoglalás csa XX sz elejér tehető legels magya kerékpáro egyesületet Főváros Kerékpáro Egylete Hegedű Sándo fogorvo alapított kilencvene éve végén szervezés nag részbe zsidó viszik Széle területe mozo Schwart A Hermannak korább bajnoknak későb Hause Simonnak szövetsé társelnökéne tevékenysége aki vidék kerékpáro élete kiépítették Tizenö éve á agili é eredménye munkás szövetség életne Halás Bél é Eichne Ármin legnagyob kerékpáro gárdá szervezt me Fodo Ferenc ak a MT szakosztályá épített ki A organizátoro köz kel soroln Neuman Ando hírlapírót ak nag szolgálatoka tet enne sportágnak A 1906-8 évekbe Löw Artú egymásutá szerezt bajnokságoka Szarajevóban Lembergben Bécsbe é má külföld városokban Frisc Márton Magyarorszá é Budapes bajnoksága mell töb nemzetköz versen győzelmé szerezt meg Ki időve Löw utá tűni fe Sím Samu ak eg idei álland győztes magyarország hosszútáv versenynek Nag sikereke ér e Mülle Dávi i l Torn 1902-0 tájá kezdődöt Schwart A Herman szereplése A országút versenyekbe töb magya bajnokságo nyert 10 kilométere versenye keretébe Erdél é Ausztri bajnokságá is Legkiemelkedőb sikeré Bécsbe aratt külföl leghíreseb bajnokaiva szemben hábor előtt éve legvégé híress vál Spit Dezső főle országút versenyen 7 kilométere magya bajno lett távo rekordo i tartott Ugyanabba a időbe kezdt e versenyző karrierjé Velvár Nándor ak aztá tizenha éve á állandóa versenyzet é aratot győzelmeket 1916-ba a össze versenyeke megnyerte Kósőb páro versenyekbe legnagyob sikereke ért el 1919-be Bécsbe megvert világbajnoksá másodi helyezettjé é 1921 megnyert a Ébred Magyaro Egyleténe nagydíját Ezutá áttér hosszútáv versenyekre hatórá versenyeke vet rész é 10 km-e távo szerzet győzelmeket Győzte Bold'O aranykeré versenybe stb Legújabba Fei Sámue karcag versenyz tűn fel ak alföld győzelmeive hamarosa a orszá legjobbja köz emelkedett

12544.h

CÍMSZ Kerékp

SZÓCIK Kerékpá spo ágán nagyo térfoglalá cs X s elejé tehet legel magy kerékpár egyesülete Főváro Kerékpár Egylet Heged Sánd fogorv alapítot kilencven év végé szervezé na részb zsid viszi Szél terület moz Schwar Hermanna koráb bajnokna késő Haus Simonna szövets társelnökén tevékenység ak vidé kerékpár élet kiépítetté Tizen év agil eredmény munká szövetsé életn Halá Bé Eichn Ármi legnagyo kerékpár gárd szervez m Fod Feren a M szakosztály építet k organizátor kö ke sorol Neuma And hírlapíró a na szolgálatok te enn sportágna 1906- évekb Lö Art egymásut szerez bajnokságok Szarajevóba Lembergbe Bécsb m külföl városokba Fris Márto Magyarorsz Budape bajnokság mel tö nemzetkö verse győzelm szerez me K időv Lö ut tűn f Sí Sam a e ide állan győzte magyarorszá hosszútá versenyne Na sikerek é Müll Dáv Tor 1902- táj kezdődö Schwar Herma szereplés országú versenyekb tö magy bajnokság nyer 1 kilométer verseny keretéb Erdé Ausztr bajnokság i Legkiemelkedő siker Bécsb arat külfö leghírese bajnokaiv szembe hábo előt év legvég híres vá Spi Dezs fől országú versenye kilométer magy bajn let táv rekord tartot Ugyanabb időb kezd versenyz karrierj Velvá Nándo a azt tizenh év állandó versenyze arato győzelmeke 1916-b össz versenyek megnyert Kóső pár versenyekb legnagyo sikerek ér e 1919-b Bécsb megver világbajnoks másod helyezettj 192 megnyer Ébre Magyar Egyletén nagydíjá Ezut átté hosszútá versenyekr hatór versenyek ve rés 1 km- táv szerze győzelmeke Győzt Bold' aranyker versenyb st Legújabb Fe Sámu karca verseny tű fe a alföl győzelmeiv hamaros orsz legjobbj kö emelkedet

12544.

CÍMS Kerék

SZÓCI Kerékp sp ágá nagy térfoglal c elej tehe lege mag kerékpá egyesület Fővár Kerékpá Egyle Hege Sán fogor alapíto kilencve é vég szervez n rész zsi visz Szé terüle mo Schwa Hermann korá bajnokn kés Hau Simonn szövet társelnöké tevékenysé a vid kerékpá éle kiépített Tize é agi eredmén munk szövets élet Hal B Eich Árm legnagy kerékpá gár szerve Fo Fere szakosztál építe organizáto k k soro Neum An hírlapír n szolgálato t en sportágn 1906 évek L Ar egymásu szere bajnokságo Szarajevób Lembergb Bécs külfö városokb Fri Márt Magyarors Budap bajnoksá me t nemzetk vers győzel szere m idő L u tű S Sa id álla győzt magyarorsz hosszút versenyn N sikere Mül Dá To 1902 tá kezdőd Schwa Herm szereplé ország versenyek t mag bajnoksá nye kilométe versen kereté Erd Auszt bajnoksá Legkiemelked sike Bécs ara külf leghíres bajnokai szemb háb elő é legvé híre v Sp Dez fő ország verseny kilométe mag baj le tá rekor tarto Ugyanab idő kez verseny karrier Velv Nánd az tizen é álland versenyz arat győzelmek 1916- öss versenye megnyer Kós pá versenyek legnagy sikere é 1919- Bécs megve világbajnok máso helyezett 19 megnye Ébr Magya Egyleté nagydíj Ezu átt hosszút versenyek ható versenye v ré km tá szerz győzelmek Győz Bold aranyke verseny s Legújab F Sám karc versen t f alfö győzelmei hamaro ors legjobb k emelkede

12544

CÍM Keré

SZÓC Kerék s ág nag térfogla ele teh leg ma kerékp egyesüle Fővá Kerékp Egyl Heg Sá fogo alapít kilencv vé szerve rés zs vis Sz terül m Schw Herman kor bajnok ké Ha Simon szöve társelnök tevékenys vi kerékp él kiépítet Tiz ag eredmé mun szövet éle Ha Eic Ár legnag kerékp gá szerv F Fer szakosztá épít organizát sor Neu A hírlapí szolgálat e sportág 190 éve A egymás szer bajnokság Szarajevó Lemberg Béc külf városok Fr Már Magyaror Buda bajnoks m nemzet ver győze szer id t S i áll győz magyarors hosszú verseny siker Mü D T 190 t kezdő Schw Her szerepl orszá versenye ma bajnoks ny kilomét verse keret Er Ausz bajnoks Legkiemelke sik Béc ar kül leghíre bajnoka szem há el legv hír S De f orszá versen kilomét ma ba l t reko tart Ugyana id ke versen karrie Vel Nán a tize állan verseny ara győzelme 1916 ös verseny megnye Kó p versenye legnag siker 1919 Béc megv világbajno más helyezet 1 megny Éb Magy Egylet nagydí Ez át hosszú versenye hat verseny r k t szer győzelme Győ Bol aranyk versen Legúja Sá kar verse alf győzelme hamar or legjob emelked

1254

CÍ Ker

SZÓ Keré á na térfogl el te le m kerék egyesül Főv Kerék Egy He S fog alapí kilenc v szerv ré z vi S terü Sch Herma ko bajno k H Simo szöv társelnö tevékeny v kerék é kiépíte Ti a eredm mu szöve él H Ei Á legna kerék g szer Fe szakoszt épí organizá so Ne hírlap szolgála sportá 19 év egymá sze bajnoksá Szarajev Lember Bé kül városo F Má Magyaro Bud bajnok nemze ve győz sze i ál győ magyaror hossz versen sike M 19 kezd Sch He szerep orsz verseny m bajnok n kilomé vers kere E Aus bajnok Legkiemelk si Bé a kü leghír bajnok sze h e leg hí D orsz verse kilomé m b rek tar Ugyan i k verse karri Ve Ná tiz álla versen ar győzelm 191 ö versen megny K verseny legna sike 191 Bé meg világbajn má helyeze megn É Mag Egyle nagyd E á hossz verseny ha versen sze győzelm Gy Bo arany verse Legúj S ka vers al győzelm hama o legjo emelke