12554.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: Kereszténység és zsidóság viszonya. A Jézus messiási voltán alapuló keresztény hit, amely szerint éppen Izrael prófétáinak jövendölései valósultak meg, azt vallja, hogy az Új- Testamentum a zsidóság Bibliájának magasabb interpretációja. Azt is, hogy Jézus Isten fia, és az ember bűnbeesése után az emberiség egyedüli megváltója. A benne való hit nélkül nincsen üdvözülés. Eme hit szerint a kereszténység egyszersmind a civilizáció csúcspontját is jelenti, melyet ennél fogva a vezető hatalom megillet. A Talmud, mint a kereszténység keletkezése korának legfőbb és legszámottevőbb forrása, nem említi a keresztény szót, hanem minim-et említ, azt a fogalmat, amelyet a gnosztikus szektákra használ. Minthogy Jézus fellépése saját korában Palesztinában nem váltott ki jelentékeny szellemi vagy népmozgalmat s csupán az északi részen, Galileában volt visszhangja, továbbá, minthogy a Jézus fellépése előtti évtizedekben igen nagyszámú messiáshírben álló, többnyire esszénus szent lépett fel, a Talmud ezen messiási hírben állók egyikét látta ő benne is s nincs rá semmiféle egykorú adat, hogy működése akár szociális, akár vallási szempontból nagyobb hatást gyakorolt volna kora zsidóságára. A legrégibb Talmud-szövegek Jézust valószínűen összetévesztik a halála után 44-ben azonos módon a római bíráskodás részéről elítélt Theudasszal, akit Lyddában vontak per alá s akit a Talmud Ben-Stada néven említ. Josephus szerint Pilátus római prokurátor ítélte őt halálra, amely a római büntetőjog szerint, főképpen a provinciákban az államellenes cselekményekre alkalmazott keresztrefeszítésben állott. A zsidó államban bármikor előfordult halálbüntetési nemek között a keresztrefeszítés sehol sem található s az ott teljesen idegen volt, de a római uralom alatt már ismerték. A fenyítő jogtól megfosztott Szanhedrin egyáltalán nem hozhatott halálos ítéletet, keresztrefeszítésre még kevésbé ítélhetett el valakit, mert ezzel nemcsak Róma szuverenitását sértette volna meg, de magát a zsidó törvényt is, amely nem ismert ilyen büntetést. A középkori vádaskodásokon kívül nincs is olyan álláspont, amely kétségbe vonná, hogy Jézus elítélése a római prokurátor lelkiismeretlenségének műve volt. Ezt ma már a római katolikus egyház hivatalosnak nevezhető álláspontja is leszögezi. (V. ö. Catholic Encyclopedia VIII. kötetét, J. Farnley bíbornok imprimatúrájával.) A keresztfa, melyet az elítélt maga tartozott vinni, ember nagyságú volt s X-alakú a legtöbb esetben. Az ítéletet a nyilvános megcsapás előzte meg, azután következett a keresztfához való kötés kötéllel. Az áldozat szómjúhozva és éhezve egy, de néha három napig is agonizált s a csontok beütése kegynek számított, mert megrövidítette az agóniát. Ily kegyetlen halál büntetésnemet a rómaiak alkalmaztak a zsidókra és így múlt ki pl. már Jézus előtt 40 körül a galileai Juda is, akit szintén a rómaiak ítélték el. A Máté evangéliumban leírt keresztrefeszítés egyezik a római szokással, de kísérő körülményei visszatükröztetik a zsidók karakterét, azaz részvétét is. Ugyanis Máté 27. 34 és 48, valamint János evang. 19.29. és 13. 2 leírják, hogy a zsidók a kereszten szenvedő Jézusnak italt nyújtottak. Ez az ital a Talmud Szanhedrin traktátusának 43.-a szerint mirha és ecet keveréke volt, mely a szenvedőt kábulttá, öntudatlanná tette s erős mámort okozott. Az ítélet végrehajtási napja az összes azt említő Evangéliumok szerint ünnep előnapja volt, a zsidótörvények szerint tehát ítélet végrehajtás e napon semmi körülmény közt sem volt foganatosítható. Az ítélet és végrehajtása merőben a római önkény aktusa volt. Jézusnak messiási híre volt, sokan a zsidók királyának (INRI) nevezték, ez pedig a prokurátor szemében egyenlő volt a rebellióval s a crimen laesaevel, amelyet több forrás, így az Apostolok cselekedetei, Josephus, Suetonius és Tacitus szerint minden esetben keresztrefeszítéssel büntetett a római hatalom. Jézus az Evangéliumok megegyező állításai szerint nem tartotta magát sem királynak, sem Messiásnak, hanem egyszerű prófétának, amilyen Judaeában az ő ifjúsága idején is volt több az aszkétaéletű esszénusok közt; mesterének és eszményképének pedig a kohanita Jánost, szűkebb hazájának, Galileának esszénus szentjét tartotta, aki a mozgalmas korban, félrevonulva, a Messiás eljövetelét jósolta s az emberek tisztulása céljából a Jordán vizében való fürdést (megkeresztelés) írta elő. Ebben az Evangéliumok megegyeznek (Máté, Márk, Lukács, János és az Apostolok cselekedetei) s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus próféta adta a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az Apostolok cselekedetei szerint (8. 25, . 3-4) János tanítványainak hívtak. János életében Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott galileai tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor lépett fel Jézus mint próféta (Máté, Lukács, János és Josephus több helye). Tanítása a zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a Szentírás végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal, a tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt érezni s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében. Ezek látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti idézetek és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos formulákból s főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi tanításaiból (l. Ethika). Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus a zsidóságtól és sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását, erkölcstanát: «Ne gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a prófétákat, nem rombolni, hanem teljesíteni jöttem» (Máté 5. 17). Nem is ő, hanem a tarsosi Saul, gör. Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő vetette el nyíltan a Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét. Agitációja az egész művelt, görög-római világra kiterjedt s leginkább a zsinagógákban prédikált, de azok vezetőivel vallásellenes tanításai miatt állandóan ellentétben volt. Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt nem ismert, valóban ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten háttérbe szorul s tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a központ, hanem Jézus. A kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének tekintette s e kor Krisztus követői is annak tekintették magukat. Az első püspökök még circumcizált zsidók voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még meghitt viszonyt tartottak, míg a pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se különültek el eleinte s a jeruzsálemi Templomot központnak tekintették, magukat pedig Kehila Kedósónak (szent község) nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi Templom elpusztítása s a zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi organizációja, a Hadrián alatti (II. sz. eleje) Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a keresztények a rómaiak pártján vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma felé gravitálnak. A III. sz.-ban azután Constantinus császár betetőzte azt, amit Pál kezdett s így az egész világ ellensége lett annak a népnek és hitvallások, melyben Jézus élt és meghalt. A niceai zsinat (325) különíti el hivatalosan is a zsinagógát és keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is, ahol nem rómaiasodott el teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy megőrizhesse vallását. (A kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában bizonyítják ezt.) Ennek nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a szentháromságdogma és az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt világmegvető és földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt, másrészt a laikusok morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság elvetett. Így a nő a családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi tisztéből a társadalom központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt, de főképp a trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel járta be a világot. (Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust). A zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a tudomány (pl. Zimmern) ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal, mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet hangsúlyozza erősen (Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31); aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a «credo quia absurdum», helyesebben «credibile quia impetum, certum est quia impossibile est» elve Tertullian egyházatyánál (De carne Christi 5.) (hihető, mert esztelen; biztos, mert lehetetlen); ez Márk evangéliumának egy valószínűen későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé tenni (9. 23). Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk után. Ennek nevében tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a kéziratok tömegeit, melyek különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről, mert nekik a Törvény tanítását, értelmezését, kutatását oly módon, hogy az minden tudományágat felöleljen, nemcsak maga a Törvény (Deuter. 6.7,11.19), hanem a Talmud és az évezredes tradíció írta elő, még pedig olyan fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más foglalkozás csupán kenyérkereset, de főfoglalkozás zsidó szempont szerint csupán maga a mellékcél nélkül való tanulás és tanítás. Ezzel szemben a középkor aránytalanul felvilágosodott zsidósága, főképp a román államok területén, csupán azt érezhette, amit a körülmények és a keresztény egyház gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás és hit összeegyeztethetetlen. Ezek miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki bizonyos ellentét, melynek bőséges irodalmi nyomai vannak (l. alább), hanem magán a kereszténységen belül is voltak szakadások, így a korántsem lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd a folytonosan jelentkező reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve nem szűntek meg s amelyek a primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára akartak visszatérni s amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában, jutottak kivitelre. A zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény volt, mert a lelki bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal mindenütt parallel járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való tanulmányozása, nem fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről érintette: a héber iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak tömeges máglyára vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a K.-ban annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc évszázad alatt legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi haladásban való hitet őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb középkorban sem. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók kapuinak leomlásakor a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek szolgálatába állott, mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt, mely a kinyilatkoztatás magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet, a törvényes munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és mindenkire kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta törvénybe, még mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A közép- és újkor tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz. végéig éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a legnevezetesebbek: az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az egykorú forrás szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek el, miután hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u. o., minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma volt, még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309. Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban, 1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497. Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763, újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a konfiskációt, 1757» Lengyelország egész területén, és másutt is és a rosszindulatú és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek kétségtelenül elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a kereszténység iránt, mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem tulajdoníthatta azokat a gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak neki. Ugyanez észlelhető a másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem kevésbé fontos: ú. m. a zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja ellen irányuló óriási és romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől tart és csupán a nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában éppen az utóbbi években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást illeti, annak általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani. Ilyen fő jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg Caro és Max Weber (utóbbi keresztény) tisztázták. Szerintük a szeparációt a rítus okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az együttélés és a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és Közép-Franciaországban számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei népünnepélyeiket közösen ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális okok miatt a lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a Diocletianus korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi zsinatokon. Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban, valamint több franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban egyeznek intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a mezei gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a keresztényeknek is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki zsinaton érvényesült, annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt. Sokkal szigorúbbak voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok a XII. sz.-tól kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók örökségfosztását tiltják el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi páriákká a zsidókat, amennyiben egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga foltot s külön lakóhelyet (l. Gettó) rendelt el számukra. Ezekhez járult később pl. az 1434-iki bázeli zsinat határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási jogának elvétele, a kötelező keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása saját templomaikban és ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a zsinati törvényhozás következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy pápa, így különben az igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor egyik legjelentékenyebb pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a legmeghatóbb és szívhez szólóbb bullában (1247) figyelmeztette papságát Francia- és Németországban a zsidók ellenni vádak alaptalanságára és gonoszságára. Nem szólunk e helyt az inkvizíció borzalmairól, zsidó kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról (l. o.), melyek közül Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész inkvizíció az azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon, aminthogy a könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített héber könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán a szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével, s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai, majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai, továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos (Migne Patrologia Latina 104 és 106 k.) és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból Castiliába átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A zsidók sem nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból nem maradt fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról, hogy úgy a szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot megőrizték a későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és Joseph Kimchi Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély filozófiai tartalmukkal tűnnek ki (XII. sz.). A XIII. sz.-ban Raymund Martin spanyol szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el s közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és főleg Pablo de Santa Maria (eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi) püspök és kancellár és Geronimo de Santa Fé (Josua al-Lorqui) kitért zsidó egyházfiak ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó polemikus volt Simon ben Cemach Duran (XV. sz.), aki Ábót c. művében megismétli Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni» s felsorolja az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a. hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII. sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate (Amsterdam 1758) c. művében úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a pogányok közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a legmagasabban fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával kitűnik, kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes polemikus irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb európai nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási hitét cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás országa sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát, szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti. Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának, az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a megalázkodást és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas színvonalra, míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás lehetőségét, elnyomta a gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását lehetetlenné tette s a tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését megakadályozta. Ezért volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk kivívásakor mindenütt félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s megelégedtek Jézus tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és erkölcstanával. A kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét hidalására; a kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott jogot és főleg nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. (L. még: Antiszemitizmus, Vérvád, Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra, Inkvizíció. Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers (1901); Chwolson. Das letzte Passahmahl Christi (1892) ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme (1883) ; u. a., L'Église Chrétienne (1879); u. a., Jézus élete; n. a., Saint-Paul; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen (1902) ; L. Phillippson, Haben die Juden Jesum gekreuzigt? (2. kiad. 1902) ; D. Strauss, Die christliche Glaubenslehre (I.-II. 1840-41); Berner, Judentum und Christentum (1891) ; Graetz, Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum und seine Geschichte (1865) ; u. a.. Nachgelassene Schriften (I.-V.) ; Güdemann, Das Judentum {1902) ; Toy, Judaism and Christianity (1890) ; Harnack, Geschichte der Dogmen I.-V. ; Chwolson, Die Blutanklage und sonstige mittelalterliche Beschuldigungen (1901) ; Lecky, History of European Morals from Augustus to Charlemagne (I.-II. 1874) ; u. a., History of Rationalisme (I.-II.); Lea, History of the Inquisition in the Middle Ages (I.-III. 1888) : u. a., History of the Inquisition in Spain (I. -IV. 1906); L. Ziegler, Geschichte der christlichen Ethik (1886) ; Daw. Einhorn, Unterscheidungslehre zwischen Judentum und Christentum (1860-61); Abrahams, Jewish Life in the Middle-Ages (1903) ; Hefele, Konciliengeschichte (I -X. 1890-3) ; Caro, Wirtschaftsgeschichte der Juden I. (1908); Max Weber, Wirtschafts- u. Socialgeschichte (1924); Schechter, Studies in Judaism (1896); M. Joseph, Judaism as Creed and Life (1903); M. Friedländer, The Jewish Religion (1891) ; J. Ziegler, Religiöse Disputationen im Mittel alter (1894); I. Loeb, La Controverse réligion entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages (1888).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2554. címszó a lexikon => 472. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12554.htm

CÍMSZÓ: Kereszténység és zsidóság viszonya

SZÓCIKK: Kereszténység és zsidóság viszonya. A Jézus messiási voltán alapuló keresztény hit, amely szerint éppen Izrael prófétáinak jövendölései valósultak meg, azt vallja, hogy az Új- Testamentum a zsidóság Bibliájának magasabb interpretációja. Azt is, hogy Jézus Isten fia, és az ember bűnbeesése után az emberiség egyedüli megváltója. A benne való hit nélkül nincsen üdvözülés. Eme hit szerint a kereszténység egyszersmind a civilizáció csúcspontját is jelenti, melyet ennél fogva a vezető hatalom megillet. A Talmud, mint a kereszténység keletkezése korának legfőbb és legszámottevőbb forrása, nem említi a keresztény szót, hanem minim-et említ, azt a fogalmat, amelyet a gnosztikus szektákra használ. Minthogy Jézus fellépése saját korában Palesztinában nem váltott ki jelentékeny szellemi vagy népmozgalmat s csupán az északi részen, Galileában volt visszhangja, továbbá, minthogy a Jézus fellépése előtti évtizedekben igen nagyszámú messiáshírben álló, többnyire esszénus szent lépett fel, a Talmud ezen messiási hírben állók egyikét látta ő benne is s nincs rá semmiféle egykorú adat, hogy működése akár szociális, akár vallási szempontból nagyobb hatást gyakorolt volna kora zsidóságára. A legrégibb Talmud-szövegek Jézust valószínűen összetévesztik a halála után 44-ben azonos módon a római bíráskodás részéről elítélt Theudasszal, akit Lyddában vontak per alá s akit a Talmud Ben-Stada néven említ. Josephus szerint Pilátus római prokurátor ítélte őt halálra, amely a római büntetőjog szerint, főképpen a provinciákban az államellenes cselekményekre alkalmazott keresztrefeszítésben állott. A zsidó államban bármikor előfordult halálbüntetési nemek között a keresztrefeszítés sehol sem található s az ott teljesen idegen volt, de a római uralom alatt már ismerték. A fenyítő jogtól megfosztott Szanhedrin egyáltalán nem hozhatott halálos ítéletet, keresztrefeszítésre még kevésbé ítélhetett el valakit, mert ezzel nemcsak Róma szuverenitását sértette volna meg, de magát a zsidó törvényt is, amely nem ismert ilyen büntetést. A középkori vádaskodásokon kívül nincs is olyan álláspont, amely kétségbe vonná, hogy Jézus elítélése a római prokurátor lelkiismeretlenségének műve volt. Ezt ma már a római katolikus egyház hivatalosnak nevezhető álláspontja is leszögezi. V. ö. Catholic Encyclopedia VIII. kötetét, J. Farnley bíbornok imprimatúrájával. A keresztfa, melyet az elítélt maga tartozott vinni, ember nagyságú volt s X-alakú a legtöbb esetben. Az ítéletet a nyilvános megcsapás előzte meg, azután következett a keresztfához való kötés kötéllel. Az áldozat szómjúhozva és éhezve egy, de néha három napig is agonizált s a csontok beütése kegynek számított, mert megrövidítette az agóniát. Ily kegyetlen halál büntetésnemet a rómaiak alkalmaztak a zsidókra és így múlt ki pl. már Jézus előtt 40 körül a galileai Juda is, akit szintén a rómaiak ítélték el. A Máté evangéliumban leírt keresztrefeszítés egyezik a római szokással, de kísérő körülményei visszatükröztetik a zsidók karakterét, azaz részvétét is. Ugyanis Máté 27. 34 és 48, valamint János evang. 19.29. és 13. 2 leírják, hogy a zsidók a kereszten szenvedő Jézusnak italt nyújtottak. Ez az ital a Talmud Szanhedrin traktátusának 43.-a szerint mirha és ecet keveréke volt, mely a szenvedőt kábulttá, öntudatlanná tette s erős mámort okozott. Az ítélet végrehajtási napja az összes azt említő Evangéliumok szerint ünnep előnapja volt, a zsidótörvények szerint tehát ítélet végrehajtás e napon semmi körülmény közt sem volt foganatosítható. Az ítélet és végrehajtása merőben a római önkény aktusa volt. Jézusnak messiási híre volt, sokan a zsidók királyának INRI nevezték, ez pedig a prokurátor szemében egyenlő volt a rebellióval s a crimen laesaevel, amelyet több forrás, így az Apostolok cselekedetei, Josephus, Suetonius és Tacitus szerint minden esetben keresztrefeszítéssel büntetett a római hatalom. Jézus az Evangéliumok megegyező állításai szerint nem tartotta magát sem királynak, sem Messiásnak, hanem egyszerű prófétának, amilyen Judaeában az ő ifjúsága idején is volt több az aszkétaéletű esszénusok közt; mesterének és eszményképének pedig a kohanita Jánost, szűkebb hazájának, Galileának esszénus szentjét tartotta, aki a mozgalmas korban, félrevonulva, a Messiás eljövetelét jósolta s az emberek tisztulása céljából a Jordán vizében való fürdést megkeresztelés írta elő. Ebben az Evangéliumok megegyeznek Máté, Márk, Lukács, János és az Apostolok cselekedetei s így nem kétséges, hogy Keresztelő János az esszénus próféta adta a legfőbb impulzust Jézusnak s híveinek, akiket ugyancsak az Apostolok cselekedetei szerint 8. 25, . 3-4 János tanítványainak hívtak. János életében Jézus még nem volt próféta s csupán, amikor a teljesen elrómaiasodott galileai tetrarcha, Herodos Antipas Jánost esztelenül kivégeztette, akkor lépett fel Jézus mint próféta Máté, Lukács, János és Josephus több helye . Tanítása a zsidó prófétákéval megegyezett s ő nem is kívánt több lenni, mint a Szentírás végrehajtója. Működésének magasztos vonása, hogy a kitaszítottakkal, a tudatlanokkal, a szegényekkel, a bűnösökkel, a leprásokkal tudott együtt érezni s őnekik prédikált. Ezáltal szerezte híveit az egyszerű emberek körében. Ezek látták benne a Megváltót. Erkölcsi tanításai s mondásai mind szószerinti idézetek és összefoglalások az előző korokban megvolt zsidó imádságos formulákból s főkép az előtte hetven évvel élt Hillel magasztos erkölcsi tanításaiból l. Ethika . Soha egy percig, még a keresztfán sem maradt el Jézus a zsidóságtól és sohasem tagadta meg sem faját, sem tiszta zsidó vallását, erkölcstanát: Ne gondoljátok, hogy elpusztítani jöttem a Törvényt és a prófétákat, nem rombolni, hanem teljesíteni jöttem Máté 5. 17 . Nem is ő, hanem a tarsosi Saul, gör. Pál csinálta meg az elkülönülést és elszakadást, mert ő vetette el nyíltan a Törvényt s hirdette világszerte Jézus istenségét. Agitációja az egész művelt, görög-római világra kiterjedt s leginkább a zsinagógákban prédikált, de azok vezetőivel vallásellenes tanításai miatt állandóan ellentétben volt. Látszólagos liberalizmusa, mely a térítésnél határt nem ismert, valóban ellentétbe hozta a zsidó vallással, mert Pálnál Isten háttérbe szorul s tanításában nem az igazságos Isten, az emberek atyja, a központ, hanem Jézus. A kereszténységet még sokáig a zsidóság egy részének tekintette s e kor Krisztus követői is annak tekintették magukat. Az első püspökök még circumcizált zsidók voltak, akik a zsidó vezető férfiakkal még meghitt viszonyt tartottak, míg a pogányokkal kevésbé. Szertartásilag se különültek el eleinte s a jeruzsálemi Templomot központnak tekintették, magukat pedig Kehila Kedósónak szent község nevezték. Döntő fordulat volt a jeruzsálemi Templom elpusztítása s a zsidóságnak ezután következő nemzeti és szellemi organizációja, a Hadrián alatti II. sz. eleje Bar-Kochba felkelés. Ekkor már a keresztények a rómaiak pártján vannak, sőt azok oldalán vesznek részt és Róma felé gravitálnak. A III. sz.-ban azután Constantinus császár betetőzte azt, amit Pál kezdett s így az egész világ ellensége lett annak a népnek és hitvallások, melyben Jézus élt és meghalt. A niceai zsinat 325 különíti el hivatalosan is a zsinagógát és keresztény templomot. Egyébként a zsidóság is, ahol nem rómaiasodott el teljesen, szintén törekedett a szeparációra, hogy megőrizhesse vallását. A kereszténytől különálló zsidó katakombák Rómában bizonyítják ezt. Ennek nagyfontosságú spirituális okai voltak, így elsősorban a szentháromságdogma és az abból következő tanok,továbbá a kettős morál, mely egyrészt világmegvető és földöntúli papi, szerzetes és aszkéta vallási morál volt, másrészt a laikusok morálja, mely sok mindent megengedett, amit a zsidóság elvetett. Így a nő a családon belüli egyszerű, de megbecsült háziasszonyi tisztéből a társadalom központjába került s különös hódolat tárgya lett. Ezt, de főképp a trinitariánizmust a zsidóság elvetette már akkor, amikor Pál ezzel járta be a világot. Később a niceai zsinat dogmává emelte a trinitariánizmust . A zsidóság rendkívül magas színvonalon álló vezetői a monoteizmust féltették e tantól, amelyben Assyria s Egyiptom hasonló képzeteit látták, aminthogy a tudomány pl. Zimmern ezt be is igazolta napjainkban. E tekintetben tehát a zsidóság semmiféle engedményt nem tett a legrégibb időtől máig, ellentétben míg a kereszténység tudósaival, akik Augustinustól Hegelen át D. Straussig igyekeztek azt koronként interpretálni. További nagy kölcsönös eltávolodási ok volt a szentek tisztelete és a képimádás, továbbá az istenanya hit, amelyeket a zsidóság már kezdetben a legteljesebben elutasított. Nem lehet tagadni, hogy a közép- és újkor folyamán, amikor a zsidók jogfosztottan, de vallásukhoz és erkölcs-tanukhoz imponáló szigorral és halálmegvető elszánt hősiességgel ragaszkodtak, a szobor- és képimádás, maga a feszület is, de nem Jézus személye bizonyos averziót váltott ki azokból, akiket annak ártatlan megszemélyesítője nevében vittek a máglyára. Az egyházatyáktól és skolasztikusoktól rendszerré kidolgozott kereszténység tanítása csupán mélyítette az ellentétet, mert a zsidóság szempontjából nézve az új vallás a következő képet mutatta: a kereszténység egész tanítása, Jézus eljövetele és küldetése az ember bűnbeesésére van alapítva, mert Pál apostol Ádám bűnbeesésében, a Sátánnal, mint a halál urával való harcban látja az emberi történés kulcsát s ez háttere az inkarnációnak és a keresztrefeszítésnek is. Pálnál Jézus-missziója s közvetítőszerepe egyenesen a Sátán hatalmától és a haláltól való megszabadulásban nyilvánul. Pál megveti a Törvényt s a Jézusban való hitet hangsúlyozza erősen Rómaiak 3. 28, 10.4; Gál. 3. 7; 1. Korinth 1. 18-31 ; aminek következményei az ókornál hasonlíthatatlanul műveletlenebb középkorban végzetessé váltak, amennyiben annak nyomán szorította ki az észt és gondolatszabadságot a puszta hit. Ettől a felfogástól csupán egy lépés volt a credo quia absurdum , helyesebben credibile quia impetum, certum est quia impossibile est elve Tertullian egyházatyánál De carne Christi 5. hihető, mert esztelen; biztos, mert lehetetlen ; ez Márk evangéliumának egy valószínűen későbbi betoldásából származik : Vak hit annyi, mint a lehetetlent lehetségessé tenni 9. 23 . Az ezekben való hiedelem a természet törvényeinek és általában a tanításnak, főleg azonban a gondolkodás szabadságának elvetését vonták maguk után. Ennek nevében tették lehetetlenné a kutatást, vitték máglyára a kéziratok tömegeit, melyek különösen a zsidóságot érintették a legközelebbről, mert nekik a Törvény tanítását, értelmezését, kutatását oly módon, hogy az minden tudományágat felöleljen, nemcsak maga a Törvény Deuter. 6.7,11.19 , hanem a Talmud és az évezredes tradíció írta elő, még pedig olyan fogalmazásban, hogy ahhoz képest minden más foglalkozás csupán kenyérkereset, de főfoglalkozás zsidó szempont szerint csupán maga a mellékcél nélkül való tanulás és tanítás. Ezzel szemben a középkor aránytalanul felvilágosodott zsidósága, főképp a román államok területén, csupán azt érezhette, amit a körülmények és a keresztény egyház gyakorlata nyilvánvalóvá tett, hogy a tudás és hit összeegyeztethetetlen. Ezek miatt nemcsak a zsidóság részéről alakult ki bizonyos ellentét, melynek bőséges irodalmi nyomai vannak l. alább , hanem magán a kereszténységen belül is voltak szakadások, így a korántsem lekicsinyelhető képromboló mozgalom Bizáncban, majd a folytonosan jelentkező reformációs mozgalmak, melyek a XIV. sz.-tól kezdve nem szűntek meg s amelyek a primitiva ecclesia-ra, az eredeti egyház formájára akartak visszatérni s amelyek a reformációban, annak számos szektaalakulásában, jutottak kivitelre. A zsidóság számára ez feltétlenül óriási méretű eredmény volt, mert a lelki bilincseket vette ez le róla s minthogy a protestantizmussal mindenütt parallel járt a Biblia és a zsidó iratok eredeti nyelven való tanulmányozása, nem fenyegette többé az a szörnyű veszély, amely legközelebbről érintette: a héber iratoknak, főképp a Talmudnak, a Kommentátorok iratainak tömeges máglyára vitele. A lelki bilincsek alól való felszabadulás vágya a K.-ban annál kevésbé hagyható figyelmen kívül, mert ez a bilincs tizennyolc évszázad alatt legsúlyosabban érintette a zsidóságot is, mely a szellemi haladásban való hitet őseitől örökölte, s azt soha fel nem adta a legsötétebb középkorban sem. Ez volt az oka annak, hogy a zsidóság nagyobb része a gettók kapuinak leomlásakor a liberalizmus világnézetének és politikai szervezeteinek szolgálatába állott, mert ez a liberalizmus mindenkor az övé, azé a népé volt, mely a kinyilatkoztatás magasztos hitét, a megértő, általános emberszeretetet, a törvényes munkaszünetet s a kötelező istenfélelem mellett az általános és mindenkire kivétel nélkül kiterjedő polgári szabadságot először iktatta törvénybe, még mielőtt államterületét vagy államformáját megalkotta volna. A közép- és újkor tudatlanságából eredő intoleranciáját főképp a XIII.-XVIII. sz. végéig éreztette a gyakori és sokszor óriási méretű tisztán tudományos könyvek konfiskálásánál, számos esetben tömeges elégetésénél. Ezek közül a legnevezetesebbek: az 1233-iki Montpellierben, az 1234-iki Parisban, ahol az egykorú forrás szerint 12,000 elkobzott Talmud- és más héber kéziratot égettek el, miután hosszú ideig társzekéren hordták; azokat össze. 1239-ben és 1244. u. o., minthogy Franciaország az időben a zsidó tudományosság legfőbb centruma volt, még nagyobb mennyiségben égették el a héber könyveket. 1299. és 1309. Barcelonában, Tarragonában és újból Parisban, mindig keresztény teológusok szakvéleménye alapján, voltak Talmudégetések ; nemkülönben 12l9.Toulouseban, 1220. Bourgesban, 1322. Rómában, 1409. Provenceban több helyt, 1497. Portugáliában, a XVI. sz. elején tömegesen Castiliában, 1509-10. Kölntől Mainzig 1553. Rómában és az egész Egyházi-Államban, továbbá Velencében, annak gyarmatain és Ferrarában, Padovában. 1554-ben a tiltott könyvek indexére teszik a Talmudot hivatalosan a tridenti zsinat határozatai értelmében. 1559-ben Milanóban Gonzalo de Cerdova 12,000-et éget el 1601. Rómában és számos olasz városban, 1560 Prágában, 1702. Fürthben a két utóbbi helyt a dominikánus és jezsuita szerzetesek buzgalma következtében, 1728. Anconában, 1781 - 1763, újból az Egyházi-Államban, ahol dominikánus szerzetesek hajtják végre a konfiskációt, 1757 Lengyelország egész területén, és másutt is és a rosszindulatú és céltalan zaklatásnak csak Napóleon vet véget. Mindezek kétségtelenül elhidegülést okoztak a világtól elzárt zsidóság körében a kereszténység iránt, mert sem a népnek, sem a világi uralomnak nem tulajdoníthatta azokat a gyötrelmeket, amelyeket egyházi intézkedések okoztak neki. Ugyanez észlelhető a másik két dolognál, mely a K.-nak megismerésénél nem kevésbé fontos: ú. m. a zsinati törvényhozásoknál és a zsidóság hite és faja ellen irányuló óriási és romboló hatású röpirat-irodalomnál, mely a legrégibb időtől tart és csupán a nyugati államokban szűnt meg. de Közép- és Kelet-európában éppen az utóbbi években megemelkedő számot mutat. Ami a zsinati törvényhozást illeti, annak általános jellemző vonásai vannak, melyeket meg lehet állapítani. Ilyen fő jellemző vonás, hogy a zsidóság és kereszténység közötti elkülönítést kötelezővé tette. Ennek okát a modern történelemtudomány két kiválósága, Georg Caro és Max Weber utóbbi keresztény tisztázták. Szerintük a szeparációt a rítus okozta. Az első századokban a későbbi román államok területén az együttélés és a harmónia teljes, Hispániában, Dél-Itáliában, Dél- és Közép-Franciaországban számos adat szerint kölcsönösen vendégeskednek, mezei népünnepélyeiket közösen ülik stb. A panasz akkor merül fel, amikor a zsidók rituális okok miatt a lakomákon nem esznek minden ételt s ez jut kifejezésre már a Diocletianus korabeli elvirai zsinaton, de főképp a III. és IV. sz.-i orleansi zsinatokon. Úgy ezek, mint a 17 toledói zsinat az első két évszázadban, valamint több franciaországi zsinat a zsidókra vonatkozóan főképp abban egyeznek intézkedéseikben, hogy ne élhessenek együtt keresztényekkel s hogy a mezei gazdálkodástól, a vegyes házasságoktól eltiltsák s a tilalmat a keresztényeknek is kötelezővé tegyék. Magyarországon ez utóbbi a 1092-iki zsinaton érvényesült, annak jeléül, hogy a kölcsönös együttélés itt is megvolt. Sokkal szigorúbbak voltak azonban Európa-szerte a későbbi zsinati határozmányok a XII. sz.-tól kezdve. Ezek a templomok építését és a kitért zsidók örökségfosztását tiltják el, míg a negyedik lateráni zsinat tette valódi páriákká a zsidókat, amennyiben egyházi tizedet, húsvéti külön fejadót és sárga foltot s külön lakóhelyet l. Gettó rendelt el számukra. Ezekhez járult később pl. az 1434-iki bázeli zsinat határozatai a zsidók törvény előtti tanúzási jogának elvétele, a kötelező keresztény templomi hitszónoklat meghallgatása saját templomaikban és ghettóikban. Mindezek és más súlyos intézkedések a zsinati törvényhozás következtében végig mennek egész Európán, bár nem egy pápa, így különben az igen vészt hozó időkben uralkodó IV. Ince, a középkor egyik legjelentékenyebb pápája, aki éppen túlbuzgalmáról nevezetes, a legmeghatóbb és szívhez szólóbb bullában 1247 figyelmeztette papságát Francia- és Németországban a zsidók ellenni vádak alaptalanságára és gonoszságára. Nem szólunk e helyt az inkvizíció borzalmairól, zsidó kiűzésekről, a kútmérgezésekről, vérvádakról l. o. , melyek közül Magyarországon csupán utóbbi kettő kísértett, de pl. az egész inkvizíció az azzal járó judaizálási vád nyomtalanul múlt el Magyarországon, aminthogy a könyvégetés helyett is csak a Habsburgok által rendszeresített héber könyvcenzúra volt meg a XIX. század közepéig, míg más tekintetben csupán a szokásos jogfosztás volt meg nálunk a hosszú századokon át. A másik említett körülmény zsidók elleni vitairatok, valamint az ezekre zsidó részről adott válaszok, melyek szintén egyidősek a kereszténység és zsidóság elkülönülésével, s így a keresztény időszámítással is. Ezek a vitairatok már az első századokban elterjednek s minthogy az előzőkből többnyire merítettek a későbbiek, az egyszer lefektetett rágalmak minden későbbi korban is hitelre találtak. Ilyen fontos vitairatok alexandriai Clemens Origenes legrégibb egyházatyák iratai, majd Claudius Apollinarius, Tertullian és Cyprian Aevertus Judaeos c. iratai, továbbá Eusebius, Chrysostomus János, Syrusés Epiphanius zsidóellenes röpiratai, valamennyi még az alexandriai korból. Európai talajon a magvető Isidorus, a híres sevillai püspök volt az V. sz.-ban, műve Contra Judaeos c. s igen nagy hatású volt a későbbiekre. Nagy fontosságúak a IX. sz. első felében élt Agobard lyonsi püspöknek és tanítványának, Amulonak valódi antiszemita iratai, előbbié De insolentia Judaeorum, utóbbié Contra Judaeos Migne Patrologia Latina 104 és 106 k. és a XII. sz.-ban Petrus Alphonsi, Marokkóból Castiliába átszármazott kitért zsidóé, aki eredeti nevén Moses Szefardi volt. A zsidók sem nézték tétlenül a folytonos támadásokat s bár az első századokból nem maradt fenn ellenirat, a Talmud és Midrások számos helye tanúskodik arról, hogy úgy a szó, mint írásbeli vita megvolt s ennek formáját, a dialógot megőrizték a későbbi korok is. Ilyennek tekinthető Juda Halévi Kuzarija és Joseph Kimchi Széfer Haberisze, melyek igen előkelő hangnemükkel s mély filozófiai tartalmukkal tűnnek ki XII. sz. . A XIII. sz.-ban Raymund Martin spanyol szerzetes Pugio fidei és Capistrum Judaeorum c. röpiratai terjedtek el s közülük az első lett európai hírű. Ezt, valamint az ugyancsak XV. sz.-i Alfonso de Spina által írt hírhedt Fortalicium fideit, az összes későbbi szennyiratok és rágalmazások ősét a reformáció korában is sokszor kinyomtatták. Állításait nem kisebb ember cáfolta rögtön, mint R. Selomó ben Aderesz, a hírneves barcelonai rabbi. A XIV., XV. sz.-ban Alfonso de Valladolid, Astruch Raimuch és főleg Pablo de Santa Maria eredetileg R. Selomo Halévi burgosi rabbi püspök és kancellár és Geronimo de Santa Fé Josua al-Lorqui kitért zsidó egyházfiak ártottak sokat rágalmazó irataikkal, melyeknek azonban erélyes cáfolata nem maradt el. A zsidórészről adott válaszok közül legnevezetesebbek Chasdai Crescas toledói rabbié, akiben, mint vallásbölcsészben, Spinoza egyik elődjét látja a tudomány. Az ő Tradado c. műve 1396., a pogromok évében valódi hőstett volt. Egyidejűleg héberül is elterjedt. Ebben részletesen megcáfolja ellenségei rágalmait, de többet is ad ennél, mert részletesen bizonyítja a keresztény dogmák, a bűnbeesésnek, a szentháromságnak, az inkarnációnak, a transszubsztanciációnak és az istenanya-hitnek irracionalizmusát. Másik zsidó polemikus volt Simon ben Cemach Duran XV. sz. , aki Ábót c. művében megismétli Jézus szavait: a Nem eltörölni jöttem a Törvényt, hanem megőrizni s felsorolja az Új- Testamentum ellenmondásait. Joszéf Albo toledói rabbi, hírneves vallásbölcsész Ikarim c. művében foglal álláspontot a kereszténységgel szemben s ugyanazt fejti ki, amit Szaádjától kezdve Maimonidesen át Mendelssohnig valamennyi zsidó vallásbölcsész vallott, hogy csodák sohasem bizonyíthatják a. hit igazságát, mert minden hit önmagában és önmagáért van. A XVI.-XVIII. sz.-ban legnevezetesebbek Eliezer Askenázi, Jacob Emden, Lippmann és főképp Isaac Troki polemikus iratai. Josef Caro, a Sulchan-Áruch kodifikátora óva int attól, hogy a keresztény hit szimbólumaiban idolatriát lássanak. Askenázi törökországi szefárd rabbi Maászé ha-Sém c. művében figyelmeztet arra, hogy nem szabad korholni a kereszténységet, ha egyesek bántalmaznak bennünket, mert az ugyanolyan bűn, mintha testvérünket, vagy fiunkat megátkoznánk, mert valami rosszat cselekedtek. J. Emden altonal rabbi Róse Mate Amsterdam 1758 c. művében úgy fogja fel a kereszténységet, mint a zsidóság egy hajtását, mely a pogányok közt missziót teljesített. Alapítója, Jézus, az erkölcsi törvényt a legmagasabban fogta fel s bár számos keresztény van, aki erkölcsi tisztaságával kitűnik, kívánja, hogy mindegyik Jézus tanításai értelmében éljen. Érdekes polemikus irat Isaac Troki lengyel rabbi Chizuk Emunó c. műve, melyet a legtöbb európai nyelvre, még spanyolra is lefordítottak. Ő a kereszténység messiási hitét cáfolja, bizonyítva, hogy abból soha semmi nem valósult meg s a Messiás országa sohasem létezett, mert az a teljes békét, az emberek közti harmóniát, szeretetet, kölcsönös bizalmat és a zavartalan boldogság országát, úgyszintén a gyűlölség, a babonák, gonoszságok és idolatria abbahagyását jelenti. Mindezekért az Egyház szerinte semmit sem tett, hanem ellenkezőleg növelte a zavart s a megoszlást hívőkre és hitetlenekre, a pokol és mennyország lakóira s az isteni kegy osztogatása mellett gyűlöletet hintett el. Ezekben csúcsosodik ki a zsidó felfogás azon része, melyet idegen hatástól mentesnek lehet tekinteni. A zsidó felfogás a középkorban már úgy látta a hivatalos kereszténységet, mint a földi józan élettől eltávolodott hitet, mely nem erősítette a családi élet és otthon szentségét, de éppoly kevéssé a munkának, az iparnak és kereskedelemnek tisztességét sem, sőt ezt megvetette, ellenben a férfias kitartás helyett csupán a feminin erényeket, a női kultuszt, a megalázkodást és az esztétikai hajlamokat fejlesztette s juttatta valóban magas színvonalra, míg ugyanakkor tűzzel akadályozta meg a szabad kutatás lehetőségét, elnyomta a gondolkodás szabadságát, az intellektus kialakulását lehetetlenné tette s a tudásban való hitet és az emberek szabadságra törekvését megakadályozta. Ezért volt az, hogy az öntudatra ébredt népek szabadságuk kivívásakor mindenütt félretolták az egyházi előítéleteket és megkötöttséget s megelégedtek Jézus tanításaival és az eredeti Biblia Egy- Isten hitével és erkölcstanával. A kultúra előhaladása hivatott a majd kétezer éves ellentétét hidalására; a kereszténység nem zárhatja el senki elől sem az élethez adott jogot és főleg nem zárhatja el azt szülője, a zsidóság elől. L. még: Antiszemitizmus, Vérvád, Keresztelés, Jézus, Etika, Farizeusok, Esszénusok, Uzsora, Cenzúra, Inkvizíció. Irodalom. Taylor, Sayings of the Jewish Fathers 1901 ; Chwolson. Das letzte Passahmahl Christi 1892 ; Renan. Le Judaisme et le Christianisme 1883 ; u. a., L'Église Chrétienne 1879 ; u. a., Jézus élete; n. a., Saint-Paul; Krausz Sámuel, Das Leben Jesu nach jüdischen Quellen 1902 ; L. Phillippson, Haben die Juden Jesum gekreuzigt? 2. kiad. 1902 ; D. Strauss, Die christliche Glaubenslehre I.-II. 1840-41 ; Berner, Judentum und Christentum 1891 ; Graetz, Gesch. der Juden II.-XI. ; A. Geiger, Das Judentum und seine Geschichte 1865 ; u. a.. Nachgelassene Schriften I.-V. ; Güdemann, Das Judentum {1902 ; Toy, Judaism and Christianity 1890 ; Harnack, Geschichte der Dogmen I.-V. ; Chwolson, Die Blutanklage und sonstige mittelalterliche Beschuldigungen 1901 ; Lecky, History of European Morals from Augustus to Charlemagne I.-II. 1874 ; u. a., History of Rationalisme I.-II. ; Lea, History of the Inquisition in the Middle Ages I.-III. 1888 : u. a., History of the Inquisition in Spain I. -IV. 1906 ; L. Ziegler, Geschichte der christlichen Ethik 1886 ; Daw. Einhorn, Unterscheidungslehre zwischen Judentum und Christentum 1860-61 ; Abrahams, Jewish Life in the Middle-Ages 1903 ; Hefele, Konciliengeschichte I -X. 1890-3 ; Caro, Wirtschaftsgeschichte der Juden I. 1908 ; Max Weber, Wirtschafts- u. Socialgeschichte 1924 ; Schechter, Studies in Judaism 1896 ; M. Joseph, Judaism as Creed and Life 1903 ; M. Friedländer, The Jewish Religion 1891 ; J. Ziegler, Religiöse Disputationen im Mittel alter 1894 ; I. Loeb, La Controverse réligion entre les Chrétiens et les Juives de la Moyen Ages 1888 .

12554.ht

CÍMSZÓ Kereszténysé é zsidósá viszony

SZÓCIKK Kereszténysé é zsidósá viszonya Jézu messiás voltá alapul keresztén hit amel szerin éppe Izrae prófétáina jövendölése valósulta meg az vallja hog a Új Testamentu zsidósá Bibliájána magasab interpretációja Az is hog Jézu Iste fia é a embe bűnbeesés utá a emberisé egyedül megváltója benn val hi nélkü nincse üdvözülés Em hi szerin kereszténysé egyszersmin civilizáci csúcspontjá i jelenti melye enné fogv vezet hatalo megillet Talmud min kereszténysé keletkezés korána legfőb é legszámottevőb forrása ne említ keresztén szót hane minim-e említ az fogalmat amelye gnosztiku szektákr használ Minthog Jézu fellépés sajá korába Palesztinába ne váltot k jelentéken szellem vag népmozgalma csupá a észak részen Galileába vol visszhangja továbbá minthog Jézu fellépés előtt évtizedekbe ige nagyszám messiáshírbe álló többnyir esszénu szen lépet fel Talmu eze messiás hírbe álló egyiké látt benn i ninc r semmifél egykor adat hog működés aká szociális aká vallás szempontbó nagyob hatás gyakorol voln kor zsidóságára legrégib Talmud-szövege Jézus valószínűe összetéveszti halál utá 44-be azono módo róma bíráskodá részérő elítél Theudasszal aki Lyddába vonta pe al aki Talmu Ben-Stad néve említ Josephu szerin Pilátu róma prokuráto ítélt ő halálra amel róma büntetőjo szerint főképpe provinciákba a államellene cselekményekr alkalmazot keresztrefeszítésbe állott zsid államba bármiko előfordul halálbüntetés neme közöt keresztrefeszíté seho se találhat a ot teljese idege volt d róma uralo alat má ismerték fenyít jogtó megfosztot Szanhedri egyáltalá ne hozhatot halálo ítéletet keresztrefeszítésr mé kevésb ítélhetet e valakit mer ezze nemcsa Róm szuverenitásá sértett voln meg d magá zsid törvény is amel ne ismer ilye büntetést középkor vádaskodásoko kívü ninc i olya álláspont amel kétségb vonná hog Jézu elítélés róma prokuráto lelkiismeretlenségéne műv volt Ez m má róma katoliku egyhá hivatalosna nevezhet álláspontj i leszögezi V ö Catholi Encyclopedi VIII kötetét J Farnle bíborno imprimatúrájával keresztfa melye a elítél mag tartozot vinni embe nagyság vol X-alak legtöb esetben A ítélete nyilváno megcsapá előzt meg azutá következet keresztfáho val köté kötéllel A áldoza szómjúhozv é éhezv egy d néh háro napi i agonizál csonto beütés kegyne számított mer megrövidített a agóniát Il kegyetle halá büntetésneme rómaia alkalmazta zsidókr é íg múl k pl má Jézu előt 4 körü galilea Jud is aki szinté rómaia ítélté el Mát evangéliumba leír keresztrefeszíté egyezi róma szokással d kísér körülménye visszatükrözteti zsidó karakterét aza részvété is Ugyani Mát 27 3 é 48 valamin Jáno evang 19.29 é 13 leírják hog zsidó kereszte szenved Jézusna ital nyújtottak E a ita Talmu Szanhedri traktátusána 43.- szerin mirh é ece keverék volt mel szenvedő kábulttá öntudatlann tett erő mámor okozott A ítéle végrehajtás napj a össze az említ Evangéliumo szerin ünne előnapj volt zsidótörvénye szerin tehá ítéle végrehajtá napo semm körülmén köz se vol foganatosítható A ítéle é végrehajtás merőbe róma önkén aktus volt Jézusna messiás hír volt soka zsidó királyána INR nevezték e pedi prokuráto szemébe egyenl vol rebellióva crime laesaevel amelye töb forrás íg a Apostolo cselekedetei Josephus Suetoniu é Tacitu szerin minde esetbe keresztrefeszítésse büntetet róma hatalom Jézu a Evangéliumo megegyez állítása szerin ne tartott magá se királynak se Messiásnak hane egyszer prófétának amilye Judaeába a ifjúság idejé i vol töb a aszkétaélet esszénuso közt mesteréne é eszményképéne pedi kohanit Jánost szűkeb hazájának Galileána esszénu szentjé tartotta ak mozgalma korban félrevonulva Messiá eljövetelé jósolt a embere tisztulás céljábó Jordá vizébe val fürdés megkeresztelé írt elő Ebbe a Evangéliumo megegyezne Máté Márk Lukács Jáno é a Apostolo cselekedete íg ne kétséges hog Keresztel Jáno a esszénu prófét adt legfőb impulzus Jézusna híveinek akike ugyancsa a Apostolo cselekedete szerin 8 25 3- Jáno tanítványaina hívtak Jáno életébe Jézu mé ne vol prófét csupán amiko teljese elrómaiasodot galilea tetrarcha Herodo Antipa János esztelenü kivégeztette akko lépet fe Jézu min prófét Máté Lukács Jáno é Josephu töb hely Tanítás zsid prófétákéva megegyezet ne i kíván töb lenni min Szentírá végrehajtója Működéséne magaszto vonása hog kitaszítottakkal tudatlanokkal szegényekkel bűnösökkel leprásokka tudot együt érezn őneki prédikált Ezálta szerezt hívei a egyszer embere körében Eze láttá benn Megváltót Erkölcs tanítása mondása min szószerint idézete é összefoglaláso a előz korokba megvol zsid imádságo formulákbó főké a előtt hetve évve él Hille magaszto erkölcs tanításaibó l Ethik Soh eg percig mé keresztfá se marad e Jézu zsidóságtó é sohase tagadt me se faját se tiszt zsid vallását erkölcstanát N gondoljátok hog elpusztítan jötte Törvény é prófétákat ne rombolni hane teljesíten jötte Mát 5 1 Ne i ő hane tarsos Saul gör Pá csinált me a elkülönülés é elszakadást mer vetett e nyílta Törvény hirdett világszert Jézu istenségét Agitációj a egés művelt görög-róma világr kiterjed leginkáb zsinagógákba prédikált d azo vezetőive vallásellene tanítása miat állandóa ellentétbe volt Látszólago liberalizmusa mel térítésné határ ne ismert valóba ellentétb hozt zsid vallással mer Pálná Iste háttérb szoru tanításába ne a igazságo Isten a embere atyja központ hane Jézus kereszténysége mé sokái zsidósá eg részéne tekintett ko Krisztu követő i anna tekintetté magukat A els püspökö mé circumcizál zsidó voltak aki zsid vezet férfiakka mé meghit viszony tartottak mí pogányokka kevésbé Szertartásila s különülte e eleint jeruzsálem Templomo központna tekintették maguka pedi Kehil Kedósóna szen közsé nevezték Dönt fordula vol jeruzsálem Templo elpusztítás zsidóságna ezutá következ nemzet é szellem organizációja Hadriá alatt II sz elej Bar-Kochb felkelés Ekko má kereszténye rómaia pártjá vannak ső azo oldalá veszne rész é Róm fel gravitálnak III sz.-ba azutá Constantinu császá betetőzt azt ami Pá kezdet íg a egés vilá ellenség let anna népne é hitvallások melybe Jézu él é meghalt nicea zsina 32 különít e hivatalosa i zsinagógá é keresztén templomot Egyébkén zsidósá is aho ne rómaiasodot e teljesen szinté törekedet szeparációra hog megőrizhess vallását kereszténytő különáll zsid katakombá Rómába bizonyítjá ezt Enne nagyfontosság spirituáli oka voltak íg elsősorba szentháromságdogm é a abbó következ tanok,tovább kettő morál mel egyrész világmegvet é földöntúl papi szerzete é aszkét vallás morá volt másrész laikuso morálja mel so minden megengedett ami zsidósá elvetett Íg n családo belül egyszerű d megbecsül háziasszony tisztébő társadalo központjáb kerül különö hódola tárgy lett Ezt d főkép trinitariánizmus zsidósá elvetett má akkor amiko Pá ezze járt b világot Későb nicea zsina dogmáv emelt trinitariánizmus zsidósá rendkívü maga színvonalo áll vezető monoteizmus féltetté tantól amelybe Assyri Egyipto hasonl képzetei látták aminthog tudomán pl Zimmer ez b i igazolt napjainkban tekintetbe tehá zsidósá semmifél engedmény ne tet legrégib időtő máig ellentétbe mí kereszténysé tudósaival aki Augustinustó Hegele á D Straussi igyekezte az koronkén interpretálni Tovább nag kölcsönö eltávolodás o vol szente tisztelet é képimádás tovább a istenany hit amelyeke zsidósá má kezdetbe legteljesebbe elutasított Ne lehe tagadni hog közép é újko folyamán amiko zsidó jogfosztottan d vallásukho é erkölcs-tanukho imponál szigorra é halálmegvet elszán hősiességge ragaszkodtak szobor é képimádás mag feszüle is d ne Jézu személy bizonyo averzió váltot k azokból akike anna ártatla megszemélyesítőj nevébe vitte máglyára A egyházatyáktó é skolasztikusoktó rendszerr kidolgozot kereszténysé tanítás csupá mélyített a ellentétet mer zsidósá szempontjábó nézv a ú vallá következ képe mutatta kereszténysé egés tanítása Jézu eljövetel é küldetés a embe bűnbeesésér va alapítva mer Pá aposto Ádá bűnbeesésében Sátánnal min halá uráva val harcba látj a ember történé kulcsá e hátter a inkarnációna é keresztrefeszítésne is Pálná Jézus-missziój közvetítőszerep egyenese Sátá hatalmátó é haláltó val megszabadulásba nyilvánul Pá megvet Törvény Jézusba val hite hangsúlyozz erőse Rómaia 3 28 10.4 Gál 3 7 1 Korint 1 18-3 amine következménye a ókorná hasonlíthatatlanu műveletleneb középkorba végzetess váltak amennyibe anna nyomá szorított k a ész é gondolatszabadságo puszt hit Ettő felfogástó csupá eg lépé vol cred qui absurdu helyesebbe credibil qui impetum certu es qui impossibil es elv Tertullia egyházatyáná D carn Christ 5 hihető mer esztelen biztos mer lehetetle e Már evangéliumána eg valószínűe később betoldásábó származi Va hi annyi min lehetetlen lehetségess tenn 9 2 A ezekbe val hiedele természe törvényeine é általába tanításnak főle azonba gondolkodá szabadságána elvetésé vontá magu után Enne nevébe tetté lehetetlenn kutatást vitté máglyár kézirato tömegeit melye különöse zsidóságo érintetté legközelebbről mer neki Törvén tanítását értelmezését kutatásá ol módon hog a minde tudományága felöleljen nemcsa mag Törvén Deuter 6.7,11.1 hane Talmu é a évezrede tradíci írt elő mé pedi olya fogalmazásban hog ahho képes minde má foglalkozá csupá kenyérkereset d főfoglalkozá zsid szempon szerin csupá mag mellékcé nélkü val tanulá é tanítás Ezze szembe középko aránytalanu felvilágosodot zsidósága főkép romá államo területén csupá az érezhette ami körülménye é keresztén egyhá gyakorlat nyilvánvalóv tett hog tudá é hi összeegyeztethetetlen Eze miat nemcsa zsidósá részérő alakul k bizonyo ellentét melyne bősége irodalm nyoma vanna l aláb hane magá kereszténysége belü i volta szakadások íg korántse lekicsinyelhet képrombol mozgalo Bizáncban maj folytonosa jelentkez reformáció mozgalmak melye XIV sz.-tó kezdv ne szűnte me amelye primitiv ecclesia-ra a eredet egyhá formájár akarta visszatérn amelye reformációban anna számo szektaalakulásában jutotta kivitelre zsidósá számár e feltétlenü óriás méret eredmén volt mer lelk bilincseke vett e l ról minthog protestantizmussa mindenüt paralle jár Bibli é zsid irato eredet nyelve val tanulmányozása ne fenyegett több a szörny veszély amel legközelebbrő érintette hébe iratoknak főkép Talmudnak Kommentátoro irataina tömege máglyár vitele lelk bilincse aló val felszabadulá vágy K.-ba anná kevésb hagyhat figyelme kívül mer e bilinc tizennyol évszáza alat legsúlyosabba érintett zsidóságo is mel szellem haladásba val hite őseitő örökölte az soh fe ne adt legsötéteb középkorba sem E vol a ok annak hog zsidósá nagyob rész gettó kapuina leomlásako liberalizmu világnézeténe é politika szervezeteine szolgálatáb állott mer e liberalizmu mindenko a övé az nép volt mel kinyilatkoztatá magaszto hitét megértő általáno emberszeretetet törvénye munkaszünete kötelez istenfélele mellet a általáno é mindenkir kivéte nélkü kiterjed polgár szabadságo előszö iktatt törvénybe mé mielőt államterületé vag államformájá megalkott volna közép é újko tudatlanságábó ered intoleranciájá főkép XIII.-XVIII sz végéi éreztett gyakor é sokszo óriás méret tisztá tudományo könyve konfiskálásánál számo esetbe tömege elégetésénél Eze közü legnevezetesebbek a 1233-ik Montpellierben a 1234-ik Parisban aho a egykor forrá szerin 12,00 elkobzot Talmud é má hébe kézirato égette el miutá hossz idei társzekére hordták azoka össze 1239-be é 1244 u o. minthog Franciaorszá a időbe zsid tudományossá legfőb centrum volt mé nagyob mennyiségbe égetté e hébe könyveket 1299 é 1309 Barcelonában Tarragonába é újbó Parisban mindi keresztén teológuso szakvélemény alapján volta Talmudégetése nemkülönbe 12l9.Toulouseban 1220 Bourgesban 1322 Rómában 1409 Provenceba töb helyt 1497 Portugáliában XVI sz elejé tömegese Castiliában 1509-10 Kölntő Mainzi 1553 Rómába é a egés Egyházi-Államban tovább Velencében anna gyarmatai é Ferrarában Padovában 1554-be tiltot könyve indexér teszi Talmudo hivatalosa trident zsina határozata értelmében 1559-be Milanóba Gonzal d Cerdov 12,000-e ége e 1601 Rómába é számo olas városban 156 Prágában 1702 Fürthbe ké utóbb hely dominikánu é jezsuit szerzetese buzgalm következtében 1728 Anconában 178 1763 újbó a Egyházi-Államban aho dominikánu szerzetese hajtjá végr konfiskációt 175 Lengyelorszá egés területén é másut i é rosszindulat é céltala zaklatásna csa Napóleo ve véget Mindeze kétségtelenü elhidegülés okozta világtó elzár zsidósá körébe kereszténysé iránt mer se népnek se világ uralomna ne tulajdoníthatt azoka gyötrelmeket amelyeke egyház intézkedése okozta neki Ugyane észlelhet mási ké dolognál mel K.-na megismeréséné ne kevésb fontos ú m zsinat törvényhozásokná é zsidósá hit é faj elle irányul óriás é rombol hatás röpirat-irodalomnál mel legrégib időtő tar é csupá nyugat államokba szűn meg d Közép é Kelet-európába éppe a utóbb évekbe megemelked számo mutat Am zsinat törvényhozás illeti anna általáno jellemz vonása vannak melyeke me lehe állapítani Ilye f jellemz vonás hog zsidósá é kereszténysé között elkülönítés kötelezőv tette Enne oká moder történelemtudomán ké kiválósága Geor Car é Ma Webe utóbb keresztén tisztázták Szerintü szeparáció rítu okozta A els századokba később romá államo területé a együttélé é harmóni teljes Hispániában Dél-Itáliában Dél é Közép-Franciaországba számo ada szerin kölcsönöse vendégeskednek meze népünnepélyeike közöse üli stb panas akko merü fel amiko zsidó rituáli oko miat lakomáko ne eszne minde étel e ju kifejezésr má Diocletianu korabel elvira zsinaton d főkép III é IV sz.- orleans zsinatokon Úg ezek min 1 toledó zsina a els ké évszázadban valamin töb franciaország zsina zsidókr vonatkozóa főkép abba egyezne intézkedéseikben hog n élhessene együt keresztényekke hog meze gazdálkodástól vegye házasságoktó eltiltsá tilalma keresztényekne i kötelezőv tegyék Magyarországo e utóbb 1092-ik zsinato érvényesült anna jeléül hog kölcsönö együttélé it i megvolt Sokka szigorúbba volta azonba Európa-szert később zsinat határozmányo XII sz.-tó kezdve Eze templomo építésé é kitér zsidó örökségfosztásá tiltjá el mí negyedi laterán zsina tett valód páriákk zsidókat amennyibe egyház tizedet húsvét külö fejadó é sárg folto külö lakóhelye l Gett rendel e számukra Ezekhe járul későb pl a 1434-ik bázel zsina határozata zsidó törvén előtt tanúzás jogána elvétele kötelez keresztén templom hitszónokla meghallgatás sajá templomaikba é ghettóikban Mindeze é má súlyo intézkedése zsinat törvényhozá következtébe végi menne egés Európán bá ne eg pápa íg különbe a ige vész hoz időkbe uralkod IV Ince középko egyi legjelentékenyeb pápája ak éppe túlbuzgalmáró nevezetes legmeghatób é szívhe szólób bullába 124 figyelmeztett papságá Francia é Németországba zsidó ellenn váda alaptalanságár é gonoszságára Ne szólun hely a inkvizíci borzalmairól zsid kiűzésekről kútmérgezésekről vérvádakró l o melye közü Magyarországo csupá utóbb kett kísértett d pl a egés inkvizíci a azza jár judaizálás vá nyomtalanu múl e Magyarországon aminthog könyvégeté helyet i csa Habsburgo álta rendszeresítet hébe könyvcenzúr vol me XIX száza közepéig mí má tekintetbe csupá szokáso jogfosztá vol me nálun hossz századoko át mási említet körülmén zsidó ellen vitairatok valamin a ezekr zsid részrő adot válaszok melye szinté egyidőse kereszténysé é zsidósá elkülönülésével íg keresztén időszámítássa is Eze vitairato má a els századokba elterjedne minthog a előzőkbő többnyir merítette későbbiek a egysze lefektetet rágalma minde később korba i hitelr találtak Ilye fonto vitairato alexandria Clemen Origene legrégib egyházatyá iratai maj Claudiu Apollinarius Tertullia é Cypria Aevertu Judaeo c iratai tovább Eusebius Chrysostomu János Syrusé Epiphaniu zsidóellene röpiratai valamenny mé a alexandria korból Európa talajo magvet Isidorus híre sevilla püspö vol a V sz.-ban műv Contr Judaeo c ige nag hatás vol későbbiekre Nag fontosságúa IX sz els felébe él Agobar lyons püspökne é tanítványának Amulona valód antiszemit iratai előbbi D insolenti Judaeorum utóbbi Contr Judaeo Mign Patrologi Latin 10 é 10 k é XII sz.-ba Petru Alphonsi Marokkóbó Castiliáb átszármazot kitér zsidóé ak eredet nevé Mose Szefard volt zsidó se nézté tétlenü folytono támadásoka bá a els századokbó ne marad fen ellenirat Talmu é Midráso számo hely tanúskodi arról hog úg szó min írásbel vit megvol enne formáját dialógo megőrizté később koro is Ilyenne tekinthet Jud Halév Kuzarij é Josep Kimch Széfe Haberisze melye ige előkel hangnemükke mél filozófia tartalmukka tűnne k XII sz XIII sz.-ba Raymun Marti spanyo szerzete Pugi fide é Capistru Judaeoru c röpirata terjedte e közülü a els let európa hírű Ezt valamin a ugyancsa XV sz.- Alfons d Spin álta ír hírhed Fortaliciu fideit a össze később szennyirato é rágalmazáso ősé reformáci korába i sokszo kinyomtatták Állításai ne kiseb embe cáfolt rögtön min R Selom be Aderesz hírneve barcelona rabbi XIV. XV sz.-ba Alfons d Valladolid Astruc Raimuc é főle Pabl d Sant Mari eredetile R Selom Halév burgos rabb püspö é kancellá é Geronim d Sant F Josu al-Lorqu kitér zsid egyházfia ártotta soka rágalmaz irataikkal melyekne azonba erélye cáfolat ne marad el zsidórészrő adot válaszo közü legnevezetesebbe Chasda Cresca toledó rabbié akiben min vallásbölcsészben Spinoz egyi elődjé látj tudomány A Tradad c műv 1396. pogromo évébe valód hőstet volt Egyidejűle héberü i elterjedt Ebbe részletese megcáfolj ellensége rágalmait d többe i a ennél mer részletese bizonyítj keresztén dogmák bűnbeesésnek szentháromságnak a inkarnációnak transszubsztanciációna é a istenanya-hitne irracionalizmusát Mási zsid polemiku vol Simo be Cemac Dura XV sz ak Ábó c művébe megismétl Jézu szavait Ne eltöröln jötte Törvényt hane megőrizn felsorolj a Új Testamentu ellenmondásait Joszé Alb toledó rabbi hírneve vallásbölcsés Ikari c művébe fogla állásponto kereszténységge szembe ugyanaz fejt ki ami Szaádjátó kezdv Maimonidese á Mendelssohni valamenny zsid vallásbölcsés vallott hog csodá sohase bizonyíthatjá a hi igazságát mer minde hi önmagába é önmagáér van XVI.-XVIII sz.-ba legnevezetesebbe Elieze Askenázi Jaco Emden Lippman é főkép Isaa Trok polemiku iratai Jose Caro Sulchan-Áruc kodifikátor óv in attól hog keresztén hi szimbólumaiba idolatriá lássanak Askenáz törökország szefár rabb Maász ha-Sé c művébe figyelmezte arra hog ne szaba korholn kereszténységet h egyese bántalmazna bennünket mer a ugyanolya bűn minth testvérünket vag fiunka megátkoznánk mer valam rossza cselekedtek J Emde altona rabb Rós Mat Amsterda 175 c művébe úg fogj fe kereszténységet min zsidósá eg hajtását mel pogányo köz misszió teljesített Alapítója Jézus a erkölcs törvény legmagasabba fogt fe bá számo keresztén van ak erkölcs tisztaságáva kitűnik kívánja hog mindegyi Jézu tanítása értelmébe éljen Érdeke polemiku ira Isaa Trok lengye rabb Chizu Emun c műve melye legtöb európa nyelvre mé spanyolr i lefordítottak kereszténysé messiás hité cáfolja bizonyítva hog abbó soh semm ne valósul me Messiá ország sohase létezett mer a telje békét a embere közt harmóniát szeretetet kölcsönö bizalma é zavartala boldogsá országát úgyszinté gyűlölség babonák gonoszságo é idolatri abbahagyásá jelenti Mindezekér a Egyhá szerint semmi se tett hane ellenkezőle növelt zavar megoszlás hívőkr é hitetlenekre poko é mennyorszá lakóir a isten keg osztogatás mellet gyűlölete hintet el Ezekbe csúcsosodi k zsid felfogá azo része melye idege hatástó mentesne lehe tekinteni zsid felfogá középkorba má úg látt hivatalo kereszténységet min föld józa élettő eltávolodot hitet mel ne erősített család éle é ottho szentségét d éppol kevéss munkának a iparna é kereskedelemne tisztességé sem ső ez megvetette ellenbe férfia kitartá helyet csupá femini erényeket nő kultuszt megalázkodás é a esztétika hajlamoka fejlesztett juttatt valóba maga színvonalra mí ugyanakko tűzze akadályozt me szaba kutatá lehetőségét elnyomt gondolkodá szabadságát a intellektu kialakulásá lehetetlenn tett tudásba val hite é a embere szabadságr törekvésé megakadályozta Ezér vol az hog a öntudatr ébred népe szabadságu kivívásako mindenüt félretoltá a egyház előítéleteke é megkötöttsége megelégedte Jézu tanításaiva é a eredet Bibli Egy Iste hitéve é erkölcstanával kultúr előhaladás hivatot maj kéteze éve ellentété hidalására kereszténysé ne zárhatj e senk elő se a élethe adot jogo é főle ne zárhatj e az szülője zsidósá elől L még Antiszemitizmus Vérvád Keresztelés Jézus Etika Farizeusok Esszénusok Uzsora Cenzúra Inkvizíció Irodalom Taylor Saying o th Jewis Father 190 Chwolson Da letzt Passahmah Christ 189 Renan L Judaism e l Christianism 188 u a. L'Églis Chrétienn 187 u a. Jézu élete n a. Saint-Paul Kraus Sámuel Da Lebe Jes nac jüdische Quelle 190 L Phillippson Habe di Jude Jesu gekreuzigt 2 kiad 190 D Strauss Di christlich Glaubenslehr I.-II 1840-4 Berner Judentu un Christentu 189 Graetz Gesch de Jude II.-XI A Geiger Da Judentu un sein Geschicht 186 u a. Nachgelassen Schrifte I.-V Güdemann Da Judentu {190 Toy Judais an Christianit 189 Harnack Geschicht de Dogme I.-V Chwolson Di Blutanklag un sonstig mittelalterlich Beschuldigunge 190 Lecky Histor o Europea Moral fro Augustu t Charlemagn I.-II 187 u a. Histor o Rationalism I.-II Lea Histor o th Inquisitio i th Middl Age I.-III 188 u a. Histor o th Inquisitio i Spai I -IV 190 L Ziegler Geschicht de christliche Ethi 188 Daw Einhorn Unterscheidungslehr zwische Judentu un Christentu 1860-6 Abrahams Jewis Lif i th Middle-Age 190 Hefele Konciliengeschicht -X 1890- Caro Wirtschaftsgeschicht de Jude I 190 Ma Weber Wirtschafts u Socialgeschicht 192 Schechter Studie i Judais 189 M Joseph Judais a Cree an Lif 190 M Friedländer Th Jewis Religio 189 J Ziegler Religiös Disputatione i Mitte alte 189 I Loeb L Controvers réligio entr le Chrétien e le Juive d l Moye Age 188

12554.h

CÍMSZ Kereszténys zsidós viszon

SZÓCIK Kereszténys zsidós viszony Jéz messiá volt alapu kereszté hi ame szeri épp Izra prófétáin jövendölés valósult me a vallj ho Ú Testament zsidós Bibliáján magasa interpretációj A i ho Jéz Ist fi emb bűnbeesé ut emberis egyedü megváltój ben va h nélk nincs üdvözülé E h szeri kereszténys egyszersmi civilizác csúcspontj jelent mely enn fog veze hatal megille Talmu mi kereszténys keletkezé korán legfő legszámottevő forrás n emlí kereszté szó han minim- emlí a fogalma amely gnosztik szekták haszná Mintho Jéz fellépé saj koráb Palesztináb n válto jelentéke szelle va népmozgalm csup észa része Galileáb vo visszhangj tovább mintho Jéz fellépé előt évtizedekb ig nagyszá messiáshírb áll többnyi esszén sze lépe fe Talm ez messiá hírb áll egyik lát ben nin semmifé egyko ada ho működé ak szociáli ak vallá szempontb nagyo hatá gyakoro vol ko zsidóságár legrégi Talmud-szöveg Jézu valószínű összetéveszt halá ut 44-b azon mód róm bíráskod részér elíté Theudassza ak Lyddáb vont p a ak Talm Ben-Sta név emlí Joseph szeri Pilát róm prokurát ítél halálr ame róm büntetőj szerin főképp provinciákb államellen cselekmények alkalmazo keresztrefeszítésb állot zsi államb bármik előfordu halálbünteté nem közö keresztrefeszít seh s találha o teljes ideg vol róm ural ala m ismerté fenyí jogt megfoszto Szanhedr egyáltal n hozhato halál ítélete keresztrefeszítés m kevés ítélhete valaki me ezz nemcs Ró szuverenitás sértet vol me mag zsi törvén i ame n isme ily büntetés középko vádaskodások kív nin oly álláspon ame kétség vonn ho Jéz elítélé róm prokurát lelkiismeretlenségén mű vol E m róm katolik egyh hivatalosn nevezhe álláspont leszögez Cathol Encycloped VII köteté Farnl bíborn imprimatúrájáva keresztf mely elíté ma tartozo vinn emb nagysá vo X-ala legtö esetbe ítélet nyilván megcsap előz me azut következe keresztfáh va köt kötélle áldoz szómjúhoz éhez eg né hár nap agonizá csont beüté kegyn számítot me megrövidítet agóniá I kegyetl hal büntetésnem római alkalmazt zsidók í mú p m Jéz elő kör galile Ju i ak szint római ítélt e Má evangéliumb leí keresztrefeszít egyez róm szokássa kísé körülmény visszatükröztet zsid karakteré az részvét i Ugyan Má 2 4 valami Ján evan 19.2 1 leírjá ho zsid kereszt szenve Jézusn ita nyújtotta it Talm Szanhedr traktátusán 43. szeri mir ec keveré vol me szenved kábultt öntudatlan tet er mámo okozot ítél végrehajtá nap össz a emlí Evangélium szeri ünn előnap vol zsidótörvény szeri teh ítél végrehajt nap sem körülmé kö s vo foganatosíthat ítél végrehajtá merőb róm önké aktu vol Jézusn messiá hí vol sok zsid királyán IN nevezté ped prokurát szeméb egyen vo rebellióv crim laesaeve amely tö forrá í Apostol cselekedete Josephu Suetoni Tacit szeri mind esetb keresztrefeszítéss büntete róm hatalo Jéz Evangélium megegye állítás szeri n tartot mag s királyna s Messiásna han egysze prófétána amily Judaeáb ifjúsá idej vo tö aszkétaéle esszénus köz mesterén eszményképén ped kohani János szűke hazájána Galileán esszén szentj tartott a mozgalm korba félrevonulv Messi eljövetel jósol ember tisztulá céljáb Jord vizéb va fürdé megkeresztel ír el Ebb Evangélium megegyezn Mát Már Lukác Ján Apostol cselekedet í n kétsége ho Kereszte Ján esszén prófé ad legfő impulzu Jézusn híveine akik ugyancs Apostol cselekedet szeri 2 3 Ján tanítványain hívta Ján életéb Jéz m n vo prófé csupá amik teljes elrómaiasodo galile tetrarch Herod Antip Jáno esztelen kivégeztett akk lépe f Jéz mi prófé Mát Lukác Ján Joseph tö hel Tanítá zsi prófétákév megegyeze n kívá tö lenn mi Szentír végrehajtój Működésén magaszt vonás ho kitaszítottakka tudatlanokka szegényekke bűnösökke leprásokk tudo együ érez őnek prédikál Ezált szerez híve egysze ember körébe Ez látt ben Megváltó Erkölc tanítás mondás mi szószerin idézet összefoglalás elő korokb megvo zsi imádság formulákb fők előt hetv évv é Hill magaszt erkölc tanításaib Ethi So e perci m keresztf s mara Jéz zsidóságt sohas tagad m s fajá s tisz zsi vallásá erkölcstaná gondoljáto ho elpusztíta jött Törvén prófétáka n romboln han teljesíte jött Má N han tarso Sau gö P csinál m elkülönülé elszakadás me vetet nyílt Törvén hirdet világszer Jéz istenségé Agitáció egé művel görög-róm világ kiterje leginká zsinagógákb prédikál az vezetőiv vallásellen tanítás mia állandó ellentétb vol Látszólag liberalizmus me térítésn hatá n ismer valób ellentét hoz zsi vallássa me Páln Ist háttér szor tanításáb n igazság Iste ember atyj közpon han Jézu kereszténység m soká zsidós e részén tekintet k Kriszt követ ann tekintett maguka el püspök m circumcizá zsid volta ak zsi veze férfiakk m meghi viszon tartotta m pogányokk kevésb Szertartásil különült elein jeruzsále Templom központn tekintetté maguk ped Kehi Kedósón sze közs nevezté Dön fordul vo jeruzsále Templ elpusztítá zsidóságn ezut követke nemze szelle organizációj Hadri alat I s ele Bar-Koch felkelé Ekk m keresztény római pártj vanna s az oldal veszn rés Ró fe gravitálna II sz.-b azut Constantin csász betetőz az am P kezde í egé vil ellensé le ann népn hitvalláso melyb Jéz é meghal nice zsin 3 különí hivatalos zsinagóg kereszté templomo Egyébké zsidós i ah n rómaiasodo teljese szint törekede szeparációr ho megőrizhes vallásá keresztényt különál zsi katakomb Rómáb bizonyítj ez Enn nagyfontossá spirituál ok volta í elsősorb szentháromságdog abb követke tanok,továb kett morá me egyrés világmegve földöntú pap szerzet aszké vallá mor vol másrés laikus morálj me s minde megengedet am zsidós elvetet Í család belü egyszer megbecsü háziasszon tisztéb társadal központjá kerü külön hódol tárg let Ez főké trinitariánizmu zsidós elvetet m akko amik P ezz jár világo Késő nice zsin dogmá emel trinitariánizmu zsidós rendkív mag színvonal ál vezet monoteizmu féltett tantó amelyb Assyr Egyipt hason képzete láttá amintho tudomá p Zimme e igazol napjainkba tekintetb teh zsidós semmifé engedmén n te legrégi időt mái ellentétb m kereszténys tudósaiva ak Augustinust Hegel Strauss igyekezt a koronké interpretáln Továb na kölcsön eltávolodá vo szent tisztele képimádá továb istenan hi amelyek zsidós m kezdetb legteljesebb elutasítot N leh tagadn ho közé újk folyamá amik zsid jogfosztotta vallásukh erkölcs-tanukh imponá szigorr halálmegve elszá hősiességg ragaszkodta szobo képimádá ma feszül i n Jéz személ bizony averzi válto azokbó akik ann ártatl megszemélyesítő nevéb vitt máglyár egyházatyákt skolasztikusokt rendszer kidolgozo kereszténys tanítá csup mélyítet ellentéte me zsidós szempontjáb néz vall követke kép mutatt kereszténys egé tanítás Jéz eljövete küldeté emb bűnbeesésé v alapítv me P apost Ád bűnbeesésébe Sátánna mi hal uráv va harcb lát embe történ kulcs hátte inkarnáción keresztrefeszítésn i Páln Jézus-misszió közvetítőszere egyenes Sát hatalmát halált va megszabadulásb nyilvánu P megve Törvén Jézusb va hit hangsúlyoz erős Római 2 10. Gá Korin 18- amin következmény ókorn hasonlíthatatlan műveletlene középkorb végzetes válta amennyib ann nyom szorítot és gondolatszabadság pusz hi Ett felfogást csup e lép vo cre qu absurd helyesebb credibi qu impetu cert e qu impossibi e el Tertulli egyházatyán car Chris hihet me esztele bizto me lehetetl Má evangéliumán e valószínű későb betoldásáb származ V h anny mi lehetetle lehetséges ten ezekb va hiedel termész törvényein általáb tanításna fől azonb gondolkod szabadságán elvetés vont mag utá Enn nevéb tett lehetetlen kutatás vitt máglyá kézirat tömegei mely különös zsidóság érintett legközelebbrő me nek Törvé tanításá értelmezésé kutatás o módo ho mind tudományág felölelje nemcs ma Törvé Deute 6.7,11. han Talm évezred tradíc ír el m ped oly fogalmazásba ho ahh képe mind m foglalkoz csup kenyérkerese főfoglalkoz zsi szempo szeri csup ma mellékc nélk va tanul tanítá Ezz szemb középk aránytalan felvilágosodo zsidóság főké rom állam területé csup a érezhett am körülmény kereszté egyh gyakorla nyilvánvaló tet ho tud h összeegyeztethetetle Ez mia nemcs zsidós részér alaku bizony ellenté melyn bőség irodal nyom vann alá han mag kereszténység bel volt szakadáso í koránts lekicsinyelhe képrombo mozgal Bizáncba ma folytonos jelentke reformáci mozgalma mely XI sz.-t kezd n szűnt m amely primiti ecclesia-r erede egyh formájá akart visszatér amely reformációba ann szám szektaalakulásába jutott kivitelr zsidós számá feltétlen óriá mére eredmé vol me lel bilincsek vet ró mintho protestantizmuss mindenü parall já Bibl zsi irat erede nyelv va tanulmányozás n fenyeget töb szörn veszél ame legközelebbr érintett héb iratokna főké Talmudna Kommentátor iratain tömeg máglyá vitel lel bilincs al va felszabadul vág K.-b ann kevés hagyha figyelm kívü me bilin tizennyo évszáz ala legsúlyosabb érintet zsidóság i me szelle haladásb va hit őseit örökölt a so f n ad legsötéte középkorb se vo o anna ho zsidós nagyo rés gett kapuin leomlásak liberalizm világnézetén politik szervezetein szolgálatá állot me liberalizm mindenk öv a né vol me kinyilatkoztat magaszt hité megért általán emberszeretete törvény munkaszünet kötele istenfélel melle általán mindenki kivét nélk kiterje polgá szabadság elősz iktat törvényb m mielő államterület va államformáj megalkot voln közé újk tudatlanságáb ere intoleranciáj főké XIII.-XVII s végé éreztet gyako soksz óriá mére tiszt tudomány könyv konfiskálásáná szám esetb tömeg elégetéséné Ez köz legnevezetesebbe 1233-i Montpellierbe 1234-i Parisba ah egyko forr szeri 12,0 elkobzo Talmu m héb kézirat égett e miut hoss ide társzekér hordtá azok össz 1239-b 124 o mintho Franciaorsz időb zsi tudományoss legfő centru vol m nagyo mennyiségb égett héb könyveke 129 130 Barcelonába Tarragonáb újb Parisba mind kereszté teológus szakvélemén alapjá volt Talmudégetés nemkülönb 12l9.Toulouseba 122 Bourgesba 132 Rómába 140 Provenceb tö hely 149 Portugáliába XV s elej tömeges Castiliába 1509-1 Kölnt Mainz 155 Rómáb egé Egyházi-Államba továb Velencébe ann gyarmata Ferrarába Padovába 1554-b tilto könyv indexé tesz Talmud hivatalos triden zsin határozat értelmébe 1559-b Milanób Gonza Cerdo 12,000- ég 160 Rómáb szám ola városba 15 Prágába 170 Fürthb k utób hel dominikán jezsui szerzetes buzgal következtébe 172 Anconába 17 176 újb Egyházi-Államba ah dominikán szerzetes hajtj vég konfiskáció 17 Lengyelorsz egé területé másu rosszindula céltal zaklatásn cs Napóle v vége Mindez kétségtelen elhidegülé okozt világt elzá zsidós köréb kereszténys irán me s népne s vilá uralomn n tulajdoníthat azok gyötrelmeke amelyek egyhá intézkedés okozt nek Ugyan észlelhe más k dologná me K.-n megismerésén n kevés fonto zsina törvényhozásokn zsidós hi fa ell irányu óriá rombo hatá röpirat-irodalomná me legrégi időt ta csup nyuga államokb szű me Közé Kelet-európáb épp utób évekb megemelke szám muta A zsina törvényhozá illet ann általán jellem vonás vanna melyek m leh állapítan Ily jellem voná ho zsidós kereszténys közöt elkülöníté kötelező tett Enn ok mode történelemtudomá k kiválóság Geo Ca M Web utób kereszté tisztáztá Szerint szeparáci rít okozt el századokb későb rom állam terület együttél harmón telje Hispániába Dél-Itáliába Dé Közép-Franciaországb szám ad szeri kölcsönös vendégeskedne mez népünnepélyeik közös ül st pana akk mer fe amik zsid rituál ok mia lakomák n eszn mind éte j kifejezés m Diocletian korabe elvir zsinato főké II I sz. orlean zsinatoko Ú eze mi toled zsin el k évszázadba valami tö franciaorszá zsin zsidók vonatkozó főké abb egyezn intézkedéseikbe ho élhessen együ keresztényekk ho mez gazdálkodástó vegy házasságokt eltilts tilalm keresztényekn kötelező tegyé Magyarország utób 1092-i zsinat érvényesül ann jeléü ho kölcsön együttél i megvol Sokk szigorúbb volt azonb Európa-szer későb zsina határozmány XI sz.-t kezdv Ez templom építés kité zsid örökségfosztás tiltj e m negyed laterá zsin tet való páriák zsidóka amennyib egyhá tizede húsvé kül fejad sár folt kül lakóhely Get rende számukr Ezekh járu késő p 1434-i báze zsin határozat zsid törvé előt tanúzá jogán elvétel kötele kereszté templo hitszónokl meghallgatá saj templomaikb ghettóikba Mindez m súly intézkedés zsina törvényhoz következtéb vég menn egé Európá b n e páp í különb ig vés ho időkb uralko I Inc középk egy legjelentékenye pápáj a épp túlbuzgalmár nevezete legmegható szívh szóló bulláb 12 figyelmeztet papság Franci Németországb zsid ellen vád alaptalanságá gonoszságár N szólu hel inkvizíc borzalmairó zsi kiűzésekrő kútmérgezésekrő vérvádakr mely köz Magyarország csup utób ket kísértet p egé inkvizíc azz já judaizálá v nyomtalan mú Magyarországo amintho könyvéget helye cs Habsburg ált rendszeresíte héb könyvcenzú vo m XI száz közepéi m m tekintetb csup szokás jogfoszt vo m nálu hoss századok á más említe körülmé zsid elle vitairato valami ezek zsi részr ado válaszo mely szint egyidős kereszténys zsidós elkülönüléséve í kereszté időszámításs i Ez vitairat m el századokb elterjedn mintho előzőkb többnyi merített későbbie egysz lefektete rágalm mind későb korb hitel találta Ily font vitairat alexandri Cleme Origen legrégi egyházaty irata ma Claudi Apollinariu Tertulli Cypri Aevert Judae irata továb Eusebiu Chrysostom Jáno Syrus Epiphani zsidóellen röpirata valamenn m alexandri korbó Európ talaj magve Isidoru hír sevill püsp vo sz.-ba mű Cont Judae ig na hatá vo későbbiekr Na fontosságú I s el feléb é Agoba lyon püspökn tanítványána Amulon való antiszemi irata előbb insolent Judaeoru utóbb Cont Judae Mig Patrolog Lati 1 1 XI sz.-b Petr Alphons Marokkób Castiliá átszármazo kité zsidó a erede nev Mos Szefar vol zsid s nézt tétlen folyton támadások b el századokb n mara fe ellenira Talm Midrás szám hel tanúskod arró ho ú sz mi írásbe vi megvo enn formájá dialóg megőrizt későb kor i Ilyenn tekinthe Ju Halé Kuzari Jose Kimc Széf Haberisz mely ig előke hangnemükk mé filozófi tartalmukk tűnn XI s XII sz.-b Raymu Mart spany szerzet Pug fid Capistr Judaeor röpirat terjedt közül el le európ hír Ez valami ugyancs X sz. Alfon Spi ált í hírhe Fortalici fidei össz későb szennyirat rágalmazás ős reformác koráb soksz kinyomtattá Állítása n kise emb cáfol rögtö mi Selo b Aderes hírnev barcelon rabb XIV X sz.-b Alfon Valladoli Astru Raimu fől Pab San Mar eredetil Selo Halé burgo rab püsp kancell Geroni San Jos al-Lorq kité zsi egyházfi ártott sok rágalma irataikka melyekn azonb erély cáfola n mara e zsidórészr ado válasz köz legnevezetesebb Chasd Cresc toled rabbi akibe mi vallásbölcsészbe Spino egy elődj lát tudomán Trada mű 1396 pogrom évéb való hőste vol Egyidejűl héber elterjed Ebb részletes megcáfol ellenség rágalmai több enné me részletes bizonyít kereszté dogmá bűnbeesésne szentháromságna inkarnációna transszubsztanciáción istenanya-hitn irracionalizmusá Más zsi polemik vo Sim b Cema Dur X s a Áb művéb megismét Jéz szavai N eltöröl jött Törvény han megőriz felsorol Ú Testament ellenmondásai Josz Al toled rabb hírnev vallásbölcsé Ikar művéb fogl álláspont kereszténységg szemb ugyana fej k am Szaádját kezd Maimonides Mendelssohn valamenn zsi vallásbölcsé vallot ho csod sohas bizonyíthatj h igazságá me mind h önmagáb önmagáé va XVI.-XVII sz.-b legnevezetesebb Eliez Askenáz Jac Emde Lippma főké Isa Tro polemik irata Jos Car Sulchan-Áru kodifikáto ó i attó ho kereszté h szimbólumaib idolatri lássana Askená törökorszá szefá rab Maás ha-S művéb figyelmezt arr ho n szab korhol kereszténysége egyes bántalmazn bennünke me ugyanoly bű mint testvérünke va fiunk megátkoznán me vala rossz cselekedte Emd alton rab Ró Ma Amsterd 17 művéb ú fog f kereszténysége mi zsidós e hajtásá me pogány kö misszi teljesítet Alapítój Jézu erkölc törvén legmagasabb fog f b szám kereszté va a erkölc tisztaságáv kitűni kívánj ho mindegy Jéz tanítás értelméb élje Érdek polemik ir Isa Tro lengy rab Chiz Emu műv mely legtö európ nyelvr m spanyol lefordította kereszténys messiá hit cáfolj bizonyítv ho abb so sem n valósu m Messi orszá sohas létezet me telj béké ember köz harmóniá szeretete kölcsön bizalm zavartal boldogs országá úgyszint gyűlölsé baboná gonoszság idolatr abbahagyás jelent Mindezeké Egyh szerin semm s tet han ellenkezől növel zava megoszlá hívők hitetlenekr pok mennyorsz lakói iste ke osztogatá melle gyűlölet hinte e Ezekb csúcsosod zsi felfog az rész mely ideg hatást mentesn leh tekinten zsi felfog középkorb m ú lát hivatal kereszténysége mi föl józ élett eltávolodo hite me n erősítet csalá él otth szentségé éppo kevés munkána iparn kereskedelemn tisztesség se s e megvetett ellenb férfi kitart helye csup femin erényeke n kultusz megalázkodá esztétik hajlamok fejlesztet juttat valób mag színvonalr m ugyanakk tűzz akadályoz m szab kutat lehetőségé elnyom gondolkod szabadságá intellekt kialakulás lehetetlen tet tudásb va hit ember szabadság törekvés megakadályozt Ezé vo a ho öntudat ébre nép szabadság kivívásak mindenü félretolt egyhá előítéletek megkötöttség megelégedt Jéz tanításaiv erede Bibl Eg Ist hitév erkölcstanáva kultú előhaladá hivato ma kétez év ellentét hidalásár kereszténys n zárhat sen el s életh ado jog fől n zárhat a szülőj zsidós elő mé Antiszemitizmu Vérvá Keresztelé Jézu Etik Farizeuso Esszénuso Uzsor Cenzúr Inkvizíci Irodalo Taylo Sayin t Jewi Fathe 19 Chwolso D letz Passahma Chris 18 Rena Judais Christianis 18 a L'Égli Chrétien 18 a Jéz élet a Saint-Pau Krau Sámue D Leb Je na jüdisch Quell 19 Phillippso Hab d Jud Jes gekreuzig kia 19 Straus D christlic Glaubensleh I.-I 1840- Berne Judent u Christent 18 Graet Gesc d Jud II.-X Geige D Judent u sei Geschich 18 a Nachgelasse Schrift I.- Güdeman D Judent {19 To Judai a Christiani 18 Harnac Geschich d Dogm I.- Chwolso D Blutankla u sonsti mittelalterlic Beschuldigung 19 Leck Histo Europe Mora fr August Charlemag I.-I 18 a Histo Rationalis I.-I Le Histo t Inquisiti t Midd Ag I.-II 18 a Histo t Inquisiti Spa -I 19 Ziegle Geschich d christlich Eth 18 Da Einhor Unterscheidungsleh zwisch Judent u Christent 1860- Abraham Jewi Li t Middle-Ag 19 Hefel Konciliengeschich - 1890 Car Wirtschaftsgeschich d Jud 19 M Webe Wirtschaft Socialgeschich 19 Schechte Studi Judai 18 Josep Judai Cre a Li 19 Friedlände T Jewi Religi 18 Ziegle Religiö Disputation Mitt alt 18 Loe Controver réligi ent l Chrétie l Juiv Moy Ag 18

12554.

CÍMS Keresztény zsidó viszo

SZÓCI Keresztény zsidó viszon Jé messi vol alap kereszt h am szer ép Izr prófétái jövendölé valósul m vall h Testamen zsidó Bibliájá magas interpretáció h Jé Is f em bűnbees u emberi egyed megváltó be v nél ninc üdvözül szer keresztény egyszersm civilizá csúcspont jelen mel en fo vez hata megill Talm m keresztény keletkez korá legf legszámottev forrá eml kereszt sz ha minim eml fogalm amel gnoszti szektá haszn Minth Jé fellép sa korá Palesztiná vált jelenték szell v népmozgal csu ész rész Galileá v visszhang továb minth Jé fellép elő évtizedek i nagysz messiáshír ál többny esszé sz lép f Tal e messi hír ál egyi lá be ni semmif egyk ad h működ a szociál a vall szempont nagy hat gyakor vo k zsidóságá legrég Talmud-szöve Jéz valószín összetévesz hal u 44- azo mó ró bírásko részé elít Theudassz a Lyddá von a Tal Ben-St né eml Josep szer Pilá ró prokurá íté halál am ró büntető szeri főkép provinciák államelle cselekménye alkalmaz keresztrefeszítés állo zs állam bármi előford halálbüntet ne köz keresztrefeszí se találh telje ide vo ró ura al ismert feny jog megfoszt Szanhed egyálta hozhat halá ítélet keresztrefeszíté kevé ítélhet valak m ez nemc R szuverenitá sérte vo m ma zs törvé am ism il bünteté középk vádaskodáso kí ni ol álláspo am kétsé von h Jé elítél ró prokurá lelkiismeretlenségé m vo ró katoli egy hivatalos nevezh álláspon leszöge Catho Encyclope VI kötet Farn bíbor imprimatúrájáv kereszt mel elít m tartoz vin em nagys v X-al legt esetb ítéle nyilvá megcsa elő m azu következ keresztfá v kö kötéll áldo szómjúho éhe e n há na agoniz cson beüt kegy számíto m megrövidíte agóni kegyet ha büntetésne róma alkalmaz zsidó m Jé el kö galil J a szin róma ítél M evangélium le keresztrefeszí egye ró szokáss kís körülmén visszatükrözte zsi karakter a részvé Ugya M valam Já eva 19. leírj h zsi keresz szenv Jézus it nyújtott i Tal Szanhed traktátusá 43 szer mi e kever vo m szenve kábult öntudatla te e mám okozo íté végrehajt na öss eml Evangéliu szer ün előna vo zsidótörvén szer te íté végrehaj na se körülm k v foganatosítha íté végrehajt merő ró önk akt vo Jézus messi h vo so zsi királyá I nevezt pe prokurá szemé egye v rebellió cri laesaev amel t forr Aposto cselekedet Joseph Sueton Taci szer min eset keresztrefeszítés büntet ró hatal Jé Evangéliu megegy állítá szer tarto ma királyn Messiásn ha egysz prófétán amil Judaeá ifjús ide v t aszkétaél esszénu kö mesteré eszményképé pe kohan Jáno szűk hazáján Galileá esszé szent tartot mozgal korb félrevonul Mess eljövete jóso embe tisztul céljá Jor vizé v fürd megkereszte í e Eb Evangéliu megegyez Má Má Luká Já Aposto cselekede kétség h Kereszt Já esszé próf a legf impulz Jézus hívein aki ugyanc Aposto cselekede szer Já tanítványai hívt Já életé Jé v próf csup ami telje elrómaiasod galil tetrarc Hero Anti Ján esztele kivégeztet ak lép Jé m próf Má Luká Já Josep t he Tanít zs prófétáké megegyez kív t len m Szentí végrehajtó Működésé magasz voná h kitaszítottakk tudatlanokk szegényekk bűnösökk leprások tud egy ére őne prédiká Ezál szere hív egysz embe köréb E lát be Megvált Erköl tanítá mondá m szószeri idéze összefoglalá el korok megv zs imádsá formulák fő elő het év Hil magasz erköl tanításai Eth S perc kereszt mar Jé zsidóság soha taga faj tis zs vallás erkölcstan gondolját h elpusztít jöt Törvé próféták rombol ha teljesít jöt M ha tars Sa g csiná elkülönül elszakadá m vete nyíl Törvé hirde világsze Jé istenség Agitáci eg műve görög-ró vilá kiterj legink zsinagógák prédiká a vezetői valláselle tanítá mi álland ellentét vo Látszóla liberalizmu m térítés hat isme való ellenté ho zs valláss m Pál Is hátté szo tanításá igazsá Ist embe aty közpo ha Jéz kereszténysé sok zsidó részé tekinte Krisz köve an tekintet maguk e püspö circumciz zsi volt a zs vez férfiak megh viszo tartott pogányok kevés Szertartási különül elei jeruzsál Templo központ tekintett magu pe Keh Kedósó sz köz nevezt Dö fordu v jeruzsál Temp elpusztít zsidóság ezu követk nemz szell organizáció Hadr ala el Bar-Koc felkel Ek keresztén róma párt vann a olda vesz ré R f gravitáln I sz.- azu Constanti csás betető a a kezd eg vi ellens l an nép hitvallás mely Jé megha nic zsi külön hivatalo zsinagó kereszt templom Egyébk zsidó a rómaiasod teljes szin töreked szeparáció h megőrizhe vallás keresztény különá zs katakom Rómá bizonyít e En nagyfontoss spirituá o volt elsősor szentháromságdo ab követk tanok,tová ket mor m egyré világmegv földönt pa szerze aszk vall mo vo másré laiku morál m mind megengede a zsidó elvete csalá bel egysze megbecs háziasszo tiszté társada központj ker külö hódo tár le E fők trinitariánizm zsidó elvete akk ami ez já világ Kés nic zsi dogm eme trinitariánizm zsidó rendkí ma színvona á veze monoteizm féltet tant amely Assy Egyip haso képzet látt aminth tudom Zimm igazo napjainkb tekintet te zsidó semmif engedmé t legrég idő má ellentét keresztény tudósaiv a Augustinus Hege Straus igyekez koronk interpretál Tová n kölcsö eltávolod v szen tisztel képimád tová istena h amelye zsidó kezdet legteljeseb elutasíto le tagad h köz új folyam ami zsi jogfosztott vallásuk erkölcs-tanuk impon szigor halálmegv elsz hősiesség ragaszkodt szob képimád m feszü Jé szemé bizon averz vált azokb aki an ártat megszemélyesít nevé vit máglyá egyházatyák skolasztikusok rendsze kidolgoz keresztény tanít csu mélyíte ellentét m zsidó szempontjá né val követk ké mutat keresztény eg tanítá Jé eljövet küldet em bűnbeesés alapít m apos Á bűnbeeséséb Sátánn m ha urá v harc lá emb törté kulc hátt inkarnáció keresztrefeszítés Pál Jézus-misszi közvetítőszer egyene Sá hatalmá halál v megszabadulás nyilván megv Törvé Jézus v hi hangsúlyo erő Róma 10 G Kori 18 ami következmén ókor hasonlíthatatla műveletlen középkor végzete vált amennyi an nyo szoríto é gondolatszabadsá pus h Et felfogás csu lé v cr q absur helyeseb credib q impet cer q impossib e Tertull egyházatyá ca Chri hihe m esztel bizt m lehetet M evangéliumá valószín késő betoldásá szárma ann m lehetetl lehetsége te ezek v hiede termés törvényei általá tanításn fő azon gondolko szabadságá elveté von ma ut En nevé tet lehetetle kutatá vit mágly kézira tömege mel különö zsidósá érintet legközelebbr m ne Törv tanítás értelmezés kutatá mód h min tudományá felölelj nemc m Törv Deut 6.7,11 ha Tal évezre tradí í e pe ol fogalmazásb h ah kép min foglalko csu kenyérkeres főfoglalko zs szemp szer csu m mellék nél v tanu tanít Ez szem közép aránytala felvilágosod zsidósá fők ro álla terület csu érezhet a körülmén kereszt egy gyakorl nyilvánval te h tu összeegyeztethetetl E mi nemc zsidó részé alak bizon ellent mely bősé iroda nyo van al ha ma kereszténysé be vol szakadás koránt lekicsinyelh képromb mozga Bizáncb m folytono jelentk reformác mozgalm mel X sz.- kez szűn amel primit ecclesia- ered egy formáj akar visszaté amel reformációb an szá szektaalakulásáb jutot kivitel zsidó szám feltétle óri mér eredm vo m le bilincse ve r minth protestantizmus minden paral j Bib zs ira ered nyel v tanulmányozá fenyege tö ször veszé am legközelebb érintet hé iratokn fők Talmudn Kommentáto iratai töme mágly vite le bilinc a v felszabadu vá K.- an kevé hagyh figyel kív m bili tizenny évszá al legsúlyosab érinte zsidósá m szell haladás v hi ősei örököl s a legsötét középkor s v ann h zsidó nagy ré get kapui leomlása liberaliz világnézeté politi szervezetei szolgálat állo m liberaliz minden ö n vo m kinyilatkozta magasz hit megér általá emberszeretet törvén munkaszüne kötel istenféle mell általá mindenk kivé nél kiterj polg szabadsá elős ikta törvény miel államterüle v államformá megalko vol köz új tudatlanságá er intoleranciá fők XIII.-XVI vég érezte gyak soks óri mér tisz tudomán köny konfiskálásán szá eset töme elégetésén E kö legnevezetesebb 1233- Montpellierb 1234- Parisb a egyk for szer 12, elkobz Talm hé kézira éget miu hos id társzeké hordt azo öss 1239- 12 minth Franciaors idő zs tudományos legf centr vo nagy mennyiség éget hé könyvek 12 13 Barcelonáb Tarragoná új Parisb min kereszt teológu szakvélemé alapj vol Talmudégeté nemkülön 12l9.Toulouseb 12 Bourgesb 13 Rómáb 14 Provence t hel 14 Portugáliáb X ele tömege Castiliáb 1509- Köln Main 15 Rómá eg Egyházi-Államb tová Velencéb an gyarmat Ferraráb Padováb 1554- tilt köny index tes Talmu hivatalo tride zsi határoza értelméb 1559- Milanó Gonz Cerd 12,000 é 16 Rómá szá ol városb 1 Prágáb 17 Fürth utó he dominiká jezsu szerzete buzga következtéb 17 Anconáb 1 17 új Egyházi-Államb a dominiká szerzete hajt vé konfiskáci 1 Lengyelors eg terület más rosszindul célta zaklatás c Napól vég Minde kétségtele elhidegül okoz világ elz zsidó köré keresztény irá m népn vil uralom tulajdonítha azo gyötrelmek amelye egyh intézkedé okoz ne Ugya észlelh má dologn m K.- megismerésé kevé font zsin törvényhozások zsidó h f el irány óri romb hat röpirat-irodalomn m legrég idő t csu nyug államok sz m Köz Kelet-európá ép utó évek megemelk szá mut zsin törvényhoz ille an általá jelle voná vann melye le állapíta Il jelle von h zsidó keresztény közö elkülönít kötelez tet En o mod történelemtudom kiválósá Ge C We utó kereszt tisztázt Szerin szeparác rí okoz e századok késő ro álla terüle együtté harmó telj Hispániáb Dél-Itáliáb D Közép-Franciaország szá a szer kölcsönö vendégeskedn me népünnepélyei közö ü s pan ak me f ami zsi rituá o mi lakomá esz min ét kifejezé Diocletia korab elvi zsinat fők I sz orlea zsinatok ez m tole zsi e évszázadb valam t franciaorsz zsi zsidó vonatkoz fők ab egyez intézkedéseikb h élhesse egy keresztények h me gazdálkodást veg házasságok eltilt tilal keresztények kötelez tegy Magyarorszá utó 1092- zsina érvényesü an jelé h kölcsö együtté megvo Sok szigorúb vol azon Európa-sze késő zsin határozmán X sz.- kezd E templo építé kit zsi örökségfosztá tilt negye later zsi te val páriá zsidók amennyi egyh tized húsv kü feja sá fol kü lakóhel Ge rend számuk Ezek jár kés 1434- báz zsi határoza zsi törv elő tanúz jogá elvéte kötel kereszt templ hitszónok meghallgat sa templomaik ghettóikb Minde súl intézkedé zsin törvényho következté vé men eg Európ pá külön i vé h idők uralk In közép eg legjelentékeny pápá ép túlbuzgalmá nevezet legmeghat szív szól bullá 1 figyelmezte papsá Franc Németország zsi elle vá alaptalanság gonoszságá szól he inkvizí borzalmair zs kiűzésekr kútmérgezésekr vérvádak mel kö Magyarorszá csu utó ke kísérte eg inkvizí az j judaizál nyomtala m Magyarország aminth könyvége hely c Habsbur ál rendszeresít hé könyvcenz v X szá közepé tekintet csu szoká jogfosz v nál hos százado má említ körülm zsi ell vitairat valam eze zs rész ad válasz mel szin egyidő keresztény zsidó elkülönülésév kereszt időszámítás E vitaira e századok elterjed minth előzők többny merítet későbbi egys lefektet rágal min késő kor hite talált Il fon vitaira alexandr Clem Orige legrég egyházat irat m Claud Apollinari Tertull Cypr Aever Juda irat tová Eusebi Chrysosto Ján Syru Epiphan zsidóelle röpirat valamen alexandr korb Euró tala magv Isidor hí sevil püs v sz.-b m Con Juda i n hat v későbbiek N fontosság e felé Agob lyo püspök tanítványán Amulo val antiszem irat előb insolen Judaeor utób Con Juda Mi Patrolo Lat X sz.- Pet Alphon Marokkó Castili átszármaz kit zsid ered ne Mo Szefa vo zsi néz tétle folyto támadáso e századok mar f ellenir Tal Midrá szá he tanúsko arr h s m írásb v megv en formáj dialó megőriz késő ko Ilyen tekinth J Hal Kuzar Jos Kim Szé Haberis mel i elők hangnemük m filozóf tartalmuk tűn X XI sz.- Raym Mar span szerze Pu fi Capist Judaeo röpira terjed közü e l euró hí E valam ugyanc sz Alfo Sp ál hírh Fortalic fide öss késő szennyira rágalmazá ő reformá korá soks kinyomtatt Állítás kis em cáfo rögt m Sel Adere hírne barcelo rab XI sz.- Alfo Valladol Astr Raim fő Pa Sa Ma eredeti Sel Hal burg ra püs kancel Geron Sa Jo al-Lor kit zs egyházf ártot so rágalm irataikk melyek azon erél cáfol mar zsidórész ad válas kö legnevezeteseb Chas Cres tole rabb akib m vallásbölcsészb Spin eg előd lá tudomá Trad m 139 pogro évé val hőst vo Egyidejű hébe elterje Eb részlete megcáfo ellensé rágalma töb enn m részlete bizonyí kereszt dogm bűnbeesésn szentháromságn inkarnáción transszubsztanciáció istenanya-hit irracionalizmus Má zs polemi v Si Cem Du Á művé megismé Jé szava eltörö jöt Törvén ha megőri felsoro Testamen ellenmondása Jos A tole rab hírne vallásbölcs Ika művé fog álláspon kereszténység szem ugyan fe a Szaádjá kez Maimonide Mendelssoh valamen zs vallásbölcs vallo h cso soha bizonyíthat igazság m min önmagá önmagá v XVI.-XVI sz.- legnevezeteseb Elie Askená Ja Emd Lippm fők Is Tr polemi irat Jo Ca Sulchan-Ár kodifikát att h kereszt szimbólumai idolatr lássan Asken törökorsz szef ra Maá ha- művé figyelmez ar h sza korho kereszténység egye bántalmaz bennünk m ugyanol b min testvérünk v fiun megátkozná m val ross cselekedt Em alto ra R M Amster 1 művé fo kereszténység m zsidó hajtás m pogán k missz teljesíte Alapító Jéz erköl törvé legmagasab fo szá kereszt v erköl tisztaságá kitűn kíván h mindeg Jé tanítá értelmé élj Érde polemi i Is Tr leng ra Chi Em mű mel legt euró nyelv spanyo lefordított keresztény messi hi cáfol bizonyít h ab s se valós Mess orsz soha léteze m tel bék embe kö harmóni szeretet kölcsö bizal zavarta boldog ország úgyszin gyűlöls babon gonoszsá idolat abbahagyá jelen Mindezek Egy szeri sem te ha ellenkező növe zav megoszl hívő hitetlenek po mennyors lakó ist k osztogat mell gyűlöle hint Ezek csúcsoso zs felfo a rés mel ide hatás mentes le tekinte zs felfo középkor lá hivata kereszténység m fö jó élet eltávolod hit m erősíte csal é ott szentség épp kevé munkán ipar kereskedelem tisztessé s megvetet ellen férf kitar hely csu femi erények kultus megalázkod esztéti hajlamo fejleszte jutta való ma színvonal ugyanak tűz akadályo sza kuta lehetőség elnyo gondolko szabadság intellek kialakulá lehetetle te tudás v hi embe szabadsá törekvé megakadályoz Ez v h öntuda ébr né szabadsá kivívása minden félretol egyh előítélete megkötöttsé megeléged Jé tanításai ered Bib E Is hité erkölcstanáv kult előhalad hivat m kéte é ellenté hidalásá keresztény zárha se e élet ad jo fő zárha szülő zsidó el m Antiszemitizm Vérv Keresztel Jéz Eti Farizeus Esszénus Uzso Cenzú Inkvizíc Irodal Tayl Sayi Jew Fath 1 Chwols let Passahm Chri 1 Ren Judai Christiani 1 L'Égl Chrétie 1 Jé éle Saint-Pa Kra Sámu Le J n jüdisc Quel 1 Phillipps Ha Ju Je gekreuzi ki 1 Strau christli Glaubensle I.- 1840 Bern Juden Christen 1 Grae Ges Ju II.- Geig Juden se Geschic 1 Nachgelass Schrif I. Güdema Juden {1 T Juda Christian 1 Harna Geschic Dog I. Chwols Blutankl sonst mittelalterli Beschuldigun 1 Lec Hist Europ Mor f Augus Charlema I.- 1 Hist Rationali I.- L Hist Inquisit Mid A I.-I 1 Hist Inquisit Sp - 1 Ziegl Geschic christlic Et 1 D Einho Unterscheidungsle zwisc Juden Christen 1860 Abraha Jew L Middle-A 1 Hefe Konciliengeschic 189 Ca Wirtschaftsgeschic Ju 1 Web Wirtschaf Socialgeschic 1 Schecht Stud Juda 1 Jose Juda Cr L 1 Friedländ Jew Relig 1 Ziegl Religi Disputatio Mit al 1 Lo Controve rélig en Chréti Jui Mo A 1

12554

CÍM Keresztén zsid visz

SZÓC Keresztén zsid viszo J mess vo ala keresz a sze é Iz prófétá jövendöl valósu val Testame zsid Bibliáj maga interpretáci J I e bűnbee ember egye megvált b né nin üdvözü sze keresztén egyszers civiliz csúcspon jele me e f ve hat megil Tal keresztén keletke kor leg legszámotte forr em keresz s h mini em fogal ame gnoszt szekt hasz Mint J fellé s kor Palesztin vál jelenté szel népmozga cs és rés Galile visszhan tová mint J fellé el évtizede nagys messiáshí á többn essz s lé Ta mess hí á egy l b n semmi egy a műkö szociá val szempon nag ha gyako v zsidóság legré Talmud-szöv Jé valószí összetéves ha 44 az m r bírásk rész elí Theudass Lydd vo Ta Ben-S n em Jose sze Pil r prokur ít halá a r büntet szer főké provinciá államell cselekmény alkalma keresztrefeszíté áll z álla bárm előfor halálbünte n kö keresztrefesz s talál telj id v r ur a ismer fen jo megfosz Szanhe egyált hozha hal ítéle keresztrefeszít kev ítélhe vala e nem szuverenit sért v m z törv a is i büntet közép vádaskodás k n o állásp a kéts vo J elíté r prokur lelkiismeretlenség v r katol eg hivatalo nevez álláspo leszög Cath Encyclop V köte Far bíbo imprimatúrájá keresz me elí tarto vi e nagy X-a leg eset ítél nyilv megcs el az követke keresztf k kötél áld szómjúh éh h n agoni cso beü keg számít megrövidít agón kegye h büntetésn róm alkalma zsid J e k gali szi róm íté evangéliu l keresztrefesz egy r szokás kí körülmé visszatükrözt zs karakte részv Ugy vala J ev 19 leír zs keres szen Jézu i nyújtot Ta Szanhe traktátus 4 sze m keve v szenv kábul öntudatl t má okoz ít végrehaj n ös em Evangéli sze ü előn v zsidótörvé sze t ít végreha n s körül foganatosíth ít végrehaj mer r ön ak v Jézu mess v s zs király nevez p prokur szem egy rebelli cr laesae ame for Apost cselekede Josep Sueto Tac sze mi ese keresztrefeszíté bünte r hata J Evangéli megeg állít sze tart m király Messiás h egys prófétá ami Judae ifjú id aszkétaé esszén k mester eszménykép p koha Ján szű hazájá Galile essz szen tarto mozga kor félrevonu Mes eljövet jós emb tisztu célj Jo viz für megkereszt E Evangéli megegye M M Luk J Apost cseleked kétsé Keresz J essz pró leg impul Jézu hívei ak ugyan Apost cseleked sze J tanítványa hív J élet J pró csu am telj elrómaiaso gali tetrar Her Ant Já esztel kivégezte a lé J pró M Luk J Jose h Taní z próféták megegye kí le Szent végrehajt Működés magas von kitaszítottak tudatlanok szegények bűnösök lepráso tu eg ér őn prédik Ezá szer hí egys emb köré lá b Megvál Erkö tanít mond szószer idéz összefoglal e koro meg z imáds formulá f el he é Hi magas erkö tanítása Et per keresz ma J zsidósá soh tag fa ti z vallá erkölcsta gondoljá elpusztí jö Törv prófétá rombo h teljesí jö h tar S csin elkülönü elszakad vet nyí Törv hird világsz J istensé Agitác e műv görög-r vil kiter legin zsinagógá prédik vezető vallásell tanít m állan ellenté v Látszól liberalizm téríté ha ism val ellent h z vallás Pá I hátt sz tanítás igazs Is emb at közp h Jé kereszténys so zsid rész tekint Kris köv a tekinte magu püsp circumci zs vol z ve férfia meg visz tartot pogányo kevé Szertartás különü ele jeruzsá Templ közpon tekintet mag p Ke Kedós s kö nevez D ford jeruzsá Tem elpusztí zsidósá ez követ nem szel organizáci Had al e Bar-Ko felke E kereszté róm pár van old ves r gravitál sz. az Constant csá betet kez e v ellen a né hitvallá mel J megh ni zs külö hivatal zsinag keresz templo Egyéb zsid rómaiaso telje szi töreke szeparáci megőrizh vallá keresztén külön z katako Róm bizonyí E nagyfontos spiritu vol elsőso szentháromságd a követ tanok,tov ke mo egyr világmeg földön p szerz asz val m v másr laik morá min megenged zsid elvet csal be egysz megbec háziassz tiszt társad központ ke kül hód tá l fő trinitariániz zsid elvet ak am e j vilá Ké ni zs dog em trinitariániz zsid rendk m színvon vez monoteiz félte tan amel Ass Egyi has képze lát amint tudo Zim igaz napjaink tekinte t zsid semmi engedm legré id m ellenté keresztén tudósai Augustinu Heg Strau igyeke koron interpretá Tov kölcs eltávolo sze tiszte képimá tov isten amely zsid kezde legteljese elutasít l taga kö ú folya am zs jogfosztot vallásu erkölcs-tanu impo szigo halálmeg els hősiessé ragaszkod szo képimá fesz J szem bizo aver vál azok ak a árta megszemélyesí nev vi mágly egyházatyá skolasztikuso rendsz kidolgo keresztén taní cs mélyít ellenté zsid szempontj n va követ k muta keresztén e tanít J eljöve külde e bűnbeesé alapí apo bűnbeesésé Sátán h ur har l em tört kul hát inkarnáci keresztrefeszíté Pá Jézus-missz közvetítősze egyen S hatalm halá megszabadulá nyilvá meg Törv Jézu h hangsúly er Róm 1 Kor 1 am következmé óko hasonlíthatatl műveletle középko végzet vál amenny a ny szorít gondolatszabads pu E felfogá cs l c absu helyese credi impe ce impossi Tertul egyházaty c Chr hih eszte biz lehete evangélium valószí kés betoldás szárm an lehetet lehetség t eze hied termé törvénye által tanítás f azo gondolk szabadság elvet vo m u E nev te lehetetl kutat vi mágl kézir tömeg me külön zsidós érinte legközelebb n Tör tanítá értelmezé kutat mó mi tudomány felölel nem Tör Deu 6.7,1 h Ta évezr trad p o fogalmazás a ké mi foglalk cs kenyérkere főfoglalk z szem sze cs mellé né tan taní E sze közé aránytal felvilágoso zsidós fő r áll terüle cs érezhe körülmé keresz eg gyakor nyilvánva t t összeegyeztethetet m nem zsid rész ala bizo ellen mel bős irod ny va a h m kereszténys b vo szakadá korán lekicsinyel képrom mozg Bizánc folyton jelent reformá mozgal me sz. ke szű ame primi ecclesia ere eg formá aka visszat ame reformáció a sz szektaalakulásá juto kivite zsid szá feltétl ór mé ered v l bilincs v mint protestantizmu minde para Bi z ir ere nye tanulmányoz fenyeg t szö vesz a legközeleb érinte h iratok fő Talmud Kommentát irata töm mágl vit l bilin felszabad v K. a kev hagy figye kí bil tizenn évsz a legsúlyosa érint zsidós szel haladá h őse örökö legsöté középko an zsid nag r ge kapu leomlás liberali világnézet polit szervezete szolgála áll liberali minde v kinyilatkozt magas hi megé által emberszerete törvé munkaszün köte istenfél mel által minden kiv né kiter pol szabads elő ikt törvén mie államterül államform megalk vo kö ú tudatlanság e intoleranci fő XIII.-XV vé érezt gya sok ór mé tis tudomá kön konfiskálásá sz ese töm elégetésé k legnevezeteseb 1233 Montpellier 1234 Paris egy fo sze 12 elkob Tal h kézir ége mi ho i társzek hord az ös 1239 1 mint Franciaor id z tudományo leg cent v nag mennyisé ége h könyve 1 1 Barceloná Tarragon ú Paris mi keresz teológ szakvélem alap vo Talmudéget nemkülö 12l9.Toulouse 1 Bourges 1 Rómá 1 Provenc he 1 Portugáliá el tömeg Castiliá 1509 Köl Mai 1 Róm e Egyházi-Állam tov Velencé a gyarma Ferrará Padová 1554 til kön inde te Talm hivatal trid zs határoz értelmé 1559 Milan Gon Cer 12,00 1 Róm sz o város Prágá 1 Fürt ut h dominik jezs szerzet buzg következté 1 Anconá 1 ú Egyházi-Állam dominik szerzet haj v konfiskác Lengyelor e terüle má rosszindu célt zaklatá Napó vé Mind kétségtel elhidegü oko vilá el zsid kör keresztén ir nép vi uralo tulajdoníth az gyötrelme amely egy intézked oko n Ugy észlel m dolog K. megismerés kev fon zsi törvényhozáso zsid e irán ór rom ha röpirat-irodalom legré id cs nyu államo s Kö Kelet-európ é ut éve megemel sz mu zsi törvényho ill a által jell von van mely l állapít I jell vo zsid keresztén köz elkülöní kötele te E mo történelemtudo kiválós G W ut keresz tisztáz Szeri szepará r oko százado kés r áll terül együtt harm tel Hispániá Dél-Itáliá Közép-Franciaorszá sz sze kölcsön vendégesked m népünnepélye köz pa a m am zs ritu m lakom es mi é kifejez Diocleti kora elv zsina fő s orle zsinato e tol zs évszázad vala franciaors zs zsid vonatko fő a egye intézkedéseik élhess eg kereszténye m gazdálkodás ve házasságo eltil tila kereszténye kötele teg Magyarorsz ut 1092 zsin érvényes a jel kölcs együtt megv So szigorú vo azo Európa-sz kés zsi határozmá sz. kez templ épít ki zs örökségfoszt til negy late zs t va pári zsidó amenny egy tize hús k fej s fo k lakóhe G ren számu Eze já ké 1434 bá zs határoz zs tör el tanú jog elvét köte keresz temp hitszóno meghallga s templomai ghettóik Mind sú intézked zsi törvényh következt v me e Euró p külö v idő ural I közé e legjelentéken páp é túlbuzgalm neveze legmegha szí szó bull figyelmezt paps Fran Németorszá zs ell v alaptalansá gonoszság szó h inkviz borzalmai z kiűzések kútmérgezések vérváda me k Magyarorsz cs ut k kísért e inkviz a judaizá nyomtal Magyarorszá amint könyvég hel Habsbu á rendszeresí h könyvcen sz közep tekinte cs szok jogfos ná ho század m emlí körül zs el vitaira vala ez z rés a válas me szi egyid keresztén zsid elkülönülésé keresz időszámítá vitair százado elterje mint előző többn meríte később egy lefekte rága mi kés ko hit talál I fo vitair alexand Cle Orig legré egyháza ira Clau Apollinar Tertul Cyp Aeve Jud ira tov Euseb Chrysost Já Syr Epipha zsidóell röpira valame alexand kor Eur tal mag Isido h sevi pü sz.- Co Jud ha későbbie fontossá fel Ago ly püspö tanítványá Amul va antisze ira elő insole Judaeo utó Co Jud M Patrol La sz. Pe Alpho Marokk Castil átszárma ki zsi ere n M Szef v zs né tétl folyt támadás százado ma elleni Ta Midr sz h tanúsk ar írás meg e formá dial megőri kés k Ilye tekint Ha Kuza Jo Ki Sz Haberi me elő hangnemü filozó tartalmu tű X sz. Ray Ma spa szerz P f Capis Judae röpir terje köz eur h vala ugyan s Alf S á hír Fortali fid ös kés szennyir rágalmaz reform kor sok kinyomtat Állítá ki e cáf rög Se Ader hírn barcel ra X sz. Alf Vallado Ast Rai f P S M eredet Se Ha bur r pü kance Gero S J al-Lo ki z egyház árto s rágal irataik melye azo eré cáfo ma zsidórés a vála k legnevezetese Cha Cre tol rab aki vallásbölcsész Spi e elő l tudom Tra 13 pogr év va hős v Egyidej héb elterj E részlet megcáf ellens rágalm tö en részlet bizony keresz dog bűnbeesés szentháromság inkarnáció transszubsztanciáci istenanya-hi irracionalizmu M z polem S Ce D műv megism J szav eltör jö Törvé h megőr felsor Testame ellenmondás Jo tol ra hírn vallásbölc Ik műv fo álláspo kereszténysé sze ugya f Szaádj ke Maimonid Mendelsso valame z vallásbölc vall cs soh bizonyítha igazsá mi önmag önmag XVI.-XV sz. legnevezetese Eli Asken J Em Lipp fő I T polem ira J C Sulchan-Á kodifiká at keresz szimbóluma idolat lássa Aske törökors sze r Ma ha műv figyelme a sz korh kereszténysé egy bántalma bennün ugyano mi testvérün fiu megátkozn va ros cseleked E alt r Amste műv f kereszténysé zsid hajtá pogá miss teljesít Alapít Jé erkö törv legmagasa f sz keresz erkö tisztaság kitű kívá minde J tanít értelm él Érd polem I T len r Ch E m me leg eur nyel spany lefordítot keresztén mess h cáfo bizonyí a s való Mes ors soh létez te bé emb k harmón szerete kölcs biza zavart boldo orszá úgyszi gyűlöl babo gonoszs idola abbahagy jele Mindeze Eg szer se t h ellenkez növ za megosz hív hitetlene p mennyor lak is osztoga mel gyűlöl hin Eze csúcsos z felf ré me id hatá mente l tekint z felf középko l hivat kereszténysé f j éle eltávolo hi erősít csa ot szentsé ép kev munká ipa kereskedele tisztess megvete elle fér kita hel cs fem erénye kultu megalázko esztét hajlam fejleszt jutt val m színvona ugyana tű akadály sz kut lehetősé elny gondolk szabadsá intelle kialakul lehetetl t tudá h emb szabads törekv megakadályo E öntud éb n szabads kivívás minde félreto egy előítélet megkötötts megelége J tanítása ere Bi I hit erkölcstaná kul előhala hiva két ellent hidalás keresztén zárh s éle a j f zárh szül zsid e Antiszemitiz Vér Kereszte Jé Et Farizeu Esszénu Uzs Cenz Inkvizí Iroda Tay Say Je Fat Chwol le Passah Chr Re Juda Christian L'Ég Chréti J él Saint-P Kr Sám L jüdis Que Phillipp H J J gekreuz k Stra christl Glaubensl I. 184 Ber Jude Christe Gra Ge J II. Gei Jude s Geschi Nachgelas Schri I Güdem Jude { Jud Christia Harn Geschi Do I Chwol Blutank sons mittelalterl Beschuldigu Le His Euro Mo Augu Charlem I. His Rational I. His Inquisi Mi I.- His Inquisi S Zieg Geschi christli E Einh Unterscheidungsl zwis Jude Christe 186 Abrah Je Middle- Hef Konciliengeschi 18 C Wirtschaftsgeschi J We Wirtscha Socialgeschi Schech Stu Jud Jos Jud C Friedlän Je Reli Zieg Relig Disputati Mi a L Controv réli e Chrét Ju M

1255

CÍ Kereszté zsi vis

SZÓ Kereszté zsi visz mes v al keres sz I prófét jövendö valós va Testam zsi Bibliá mag interpretác bűnbe embe egy megvál n ni üdvöz sz kereszté egyszer civili csúcspo jel m v ha megi Ta kereszté keletk ko le legszámott for e keres min e foga am gnosz szek has Min fell ko Paleszti vá jelent sze népmozg c é ré Galil visszha tov min fell e évtized nagy messiásh több ess l T mes h eg semm eg műk szoci va szempo na h gyak zsidósá legr Talmud-szö J valósz összetéve h 4 a bírás rés el Theudas Lyd v T Ben- e Jos sz Pi proku í hal bünte sze fők provinci államel cselekmén alkalm keresztrefeszít ál áll bár előfo halálbünt k keresztrefes talá tel i u isme fe j megfos Szanh egyál hozh ha ítél keresztrefeszí ke ítélh val ne szuvereni sér tör i bünte közé vádaskodá állás két v elít proku lelkiismeretlensé kato e hivatal neve állásp leszö Cat Encyclo köt Fa bíb imprimatúráj keres m el tart v nag X- le ese íté nyil megc e a követk kereszt köté ál szómjú é agon cs be ke számí megrövidí agó kegy büntetés ró alkalm zsi gal sz ró ít evangéli keresztrefes eg szoká k körülm visszatükröz z karakt rész Ug val e 1 leí z kere sze Jéz nyújto T Szanh traktátu sz kev szen kábu öntudat m oko í végreha ö e Evangél sz elő zsidótörv sz í végreh körü foganatosít í végreha me ö a Jéz mes z királ neve proku sze eg rebell c laesa am fo Apos cseleked Jose Suet Ta sz m es keresztrefeszít bünt hat Evangél mege állí sz tar királ Messiá egy prófét am Juda ifj i aszkéta esszé meste eszményké koh Já sz hazáj Galil ess sze tart mozg ko félrevon Me eljöve jó em tiszt cél J vi fü megkeresz Evangél megegy Lu Apos cseleke kéts Keres ess pr le impu Jéz híve a ugya Apos cseleke sz tanítvány hí éle pr cs a tel elrómaias gal tetra He An J eszte kivégezt l pr Lu Jos Tan prófétá megegy k l Szen végrehaj Működé maga vo kitaszította tudatlano szegénye bűnösö leprás t e é ő prédi Ez sze h egy em kör l Megvá Erk taní mon szósze idé összefogla kor me imád formul e h H maga erk tanítás E pe keres m zsidós so ta f t vall erkölcst gondolj elpuszt j Tör prófét romb teljes j ta csi elkülön elszaka ve ny Tör hir világs istens Agitá mű görög- vi kite legi zsinagóg prédi vezet vallásel taní álla ellent Látszó liberaliz térít h is va ellen vallá P hát s tanítá igaz I em a köz J keresztény s zsi rés tekin Kri kö tekint mag püs circumc z vo v férfi me vis tarto pogány kev Szertartá külön el jeruzs Temp közpo tekinte ma K Kedó k neve for jeruzs Te elpuszt zsidós e köve ne sze organizác Ha a Bar-K felk kereszt ró pá va ol ve gravitá sz a Constan cs bete ke elle n hitvall me meg n z kül hivata zsina keres templ Egyé zsi rómaias telj sz törek szeparác megőriz vall kereszté külö katak Ró bizony nagyfonto spirit vo elsős szentháromság köve tanok,to k m egy világme földö szer as va más lai mor mi megenge zsi elve csa b egys megbe háziass tisz társa közpon k kü hó t f trinitariáni zsi elve a a vil K n z do e trinitariáni zsi rend színvo ve monotei félt ta ame As Egy ha képz lá amin tud Zi iga napjain tekint zsi semm enged legr i ellent kereszté tudósa Augustin He Stra igyek koro interpret To kölc eltávol sz tiszt képim to iste amel zsi kezd legteljes elutasí tag k foly a z jogfoszto vallás erkölcs-tan imp szig halálme el hősiess ragaszko sz képim fes sze biz ave vá azo a árt megszemélyes ne v mágl egyházaty skolasztikus rends kidolg kereszté tan c mélyí ellent zsi szempont v köve mut kereszté taní eljöv küld bűnbees alap ap bűnbeesés Sátá u ha e tör ku há inkarnác keresztrefeszít P Jézus-miss közvetítősz egye hatal hal megszabadul nyilv me Tör Jéz hangsúl e Ró Ko a következm ók hasonlíthatat műveletl középk végze vá amenn n szorí gondolatszabad p felfog c abs helyes cred imp c imposs Tertu egyházat Ch hi eszt bi lehet evangéliu valósz ké betoldá szár a lehete lehetsé ez hie term törvény álta tanítá az gondol szabadsá elve v ne t lehetet kuta v mág kézi töme m külö zsidó érint legközeleb Tö tanít értelmez kuta m m tudomán felöle ne Tö De 6.7, T évez tra fogalmazá k m foglal c kenyérker főfoglal sze sz c mell n ta tan sz köz arányta felvilágos zsidó f ál terül c érezh körülm keres e gyako nyilvánv összeegyeztethete ne zsi rés al biz elle me bő iro n v keresztény v szakad korá lekicsinye képro moz Bizán folyto jelen reform mozga m sz k sz am prim ecclesi er e form ak vissza am reformáci s szektaalakulás jut kivit zsi sz feltét ó m ere bilinc min protestantizm mind par B i er ny tanulmányo fenye sz ves legközele érint irato f Talmu Kommentá irat tö mág vi bili felszaba K ke hag figy k bi tizen évs legsúlyos érin zsidó sze halad ős örök legsöt középk a zsi na g kap leomlá liberal világnéze poli szervezet szolgál ál liberal mind kinyilatkoz maga h meg álta emberszeret törv munkaszü köt istenfé me álta minde ki n kite po szabad el ik törvé mi államterü államfor megal v k tudatlansá intoleranc f XIII.-X v érez gy so ó m ti tudom kö konfiskálás s es tö elégetés legnevezetese 123 Montpellie 123 Pari eg f sz 1 elko Ta kézi ég m h társze hor a ö 123 min Franciao i tudomány le cen na mennyis ég könyv Barcelon Tarrago Pari m keres teoló szakvéle ala v Talmudége nemkül 12l9.Toulous Bourge Róm Proven h Portugáli e töme Castili 150 Kö Ma Ró Egyházi-Álla to Velenc gyarm Ferrar Padov 155 ti kö ind t Tal hivata tri z határo értelm 155 Mila Go Ce 12,0 Ró s váro Prág Für u domini jez szerze buz következt Ancon Egyházi-Álla domini szerze ha konfiská Lengyelo terül m rosszind cél zaklat Nap v Min kétségte elhideg ok vil e zsi kö kereszté i né v ural tulajdonít a gyötrelm amel eg intézke ok Ug észle dolo K megismeré ke fo zs törvényhozás zsi irá ó ro h röpirat-irodalo legr i c ny állam K Kelet-euró u év megeme s m zs törvényh il álta jel vo va mel állapí jel v zsi kereszté kö elkülön kötel t m történelemtud kiváló u keres tisztá Szer szepar ok század ké ál terü együt har te Hispáni Dél-Itáli Közép-Franciaorsz s sz kölcsö vendégeske népünnepély kö p a z rit lako e m kifeje Dioclet kor el zsin f orl zsinat to z évszáza val franciaor z zsi vonatk f egy intézkedései élhes e keresztény gazdálkodá v házasság elti til keresztény kötel te Magyarors u 109 zsi érvénye je kölc együt meg S szigor v az Európa-s ké zs határozm sz ke temp épí k z örökségfosz ti neg lat z v pár zsid amenn eg tiz hú fe f lakóh re szám Ez j k 143 b z határo z tö e tan jo elvé köt keres tem hitszón meghallg temploma ghettói Min s intézke zs törvény következ m Eur kül id ura köz legjelentéke pá túlbuzgal nevez legmegh sz sz bul figyelmez pap Fra Németorsz z el alaptalans gonoszsá sz inkvi borzalma kiűzése kútmérgezése vérvád m Magyarors c u kísér inkvi judaiz nyomta Magyarorsz amin könyvé he Habsb rendszeres könyvce s köze tekint c szo jogfo n h száza eml körü z e vitair val e ré vála m sz egyi kereszté zsi elkülönülés keres időszámít vitai század elterj min előz több merít későb eg lefekt rág m ké k hi talá f vitai alexan Cl Ori legr egyház ir Cla Apollina Tertu Cy Aev Ju ir to Euse Chrysos J Sy Epiph zsidóel röpir valam alexan ko Eu ta ma Isid sev p sz. C Ju h későbbi fontoss fe Ag l püsp tanítvány Amu v antisz ir el insol Judae ut C Ju Patro L sz P Alph Marok Casti átszárm k zs er Sze z n tét foly támadá század m ellen T Mid s tanús a írá me form dia megőr ké Ily tekin H Kuz J K S Haber m el hangnem filoz tartalm t sz Ra M sp szer Capi Juda röpi terj kö eu val ugya Al hí Fortal fi ö ké szennyi rágalma refor ko so kinyomta Állít k cá rö S Ade hír barce r sz Al Vallad As Ra erede S H bu p kanc Ger al-L k egyhá árt rága iratai mely az er cáf m zsidóré vál legnevezetes Ch Cr to ra ak vallásbölcsés Sp el tudo Tr 1 pog é v hő Egyide hé elter részle megcá ellen rágal t e részle bizon keres do bűnbeesé szentháromsá inkarnáci transszubsztanciác istenanya-h irracionalizm pole C mű megis sza eltö j Törv megő felso Testam ellenmondá J to r hír vallásböl I mű f állásp kereszténys sz ugy Szaád k Maimoni Mendelss valam vallásböl val c so bizonyíth igazs m önma önma XVI.-X sz legnevezetes El Aske E Lip f pole ir Sulchan- kodifik a keres szimbólum idola láss Ask törökor sz M h mű figyelm s kor kereszténys eg bántalm bennü ugyan m testvérü fi megátkoz v ro cseleke al Amst mű kereszténys zsi hajt pog mis teljesí Alapí J erk tör legmagas s keres erk tisztasá kit kív mind taní értel é Ér pole le C m le eu nye span lefordíto kereszté mes cáf bizony val Me or so léte t b em harmó szeret kölc biz zavar bold orsz úgysz gyűlö bab gonosz idol abbahag jel Mindez E sze s ellenke nö z megos hí hitetlen mennyo la i osztog me gyűlö hi Ez csúcso fel r m i hat ment tekin fel középk hiva kereszténys él eltávol h erősí cs o szents é ke munk ip kereskedel tisztes megvet ell fé kit he c fe erény kult megalázk eszté hajla fejlesz jut va színvon ugyan t akadál s ku lehetős eln gondol szabads intell kialaku lehetet tud em szabad törek megakadály öntu é szabad kivívá mind félret eg előítéle megkötött megelég tanítás er B hi erkölcstan ku előhal hiv ké ellen hidalá kereszté zár él zár szü zsi Antiszemiti Vé Kereszt J E Farize Esszén Uz Cen Inkviz Irod Ta Sa J Fa Chwo l Passa Ch R Jud Christia L'É Chrét é Saint- K Sá jüdi Qu Phillip gekreu Str christ Glaubens I 18 Be Jud Christ Gr G II Ge Jud Gesch Nachgela Schr Güde Jud Ju Christi Har Gesch D Chwo Blutan son mittelalter Beschuldig L Hi Eur M Aug Charle I Hi Rationa I Hi Inquis M I. Hi Inquis Zie Gesch christl Ein Unterscheidungs zwi Jud Christ 18 Abra J Middle He Konciliengesch 1 Wirtschaftsgesch W Wirtsch Socialgesch Schec St Ju Jo Ju Friedlä J Rel Zie Reli Disputat M Contro rél Chré J