12612.htm

CÍMSZÓ: Kiss

SZEMÉLYNÉV: Kiss József

SZÓCIKK: "2. K. József, költő, szül. Mezőcsáton 1843 nov. 3., megh., Budapesten 1921. Szegény szülőktől származott, tizenhároméves koráig héber tanulmányokkal foglalkozik Miskolcon. Tizennégyéves korában beiratkozott a rimaszombati, majd debreceni gimnáziumba, 1862. azonban, anyagi okokból kénytelen otthagyni az iskolát. Mint vidéki tanító bolyong az ország különböző vidékein, állandó érintkezésben mind a zsidó, mind a magyar néppel. Huszonöt esztendős, mikor Pestre kerül s kiadja első verseskönyvét, a Zsidó dalokat. Megvirrad napod valahára hát, zsidó, immár van neked is hazád! - írja boldog optimizmussal. Ismertebb versei közül ebben a kötetében van a Dal a szegény Árjeról, első kísérlete a népiesen zsidó ballada terén. 1870- 1873-ig a Képes Világ szerkesztője, 1873. feleségül veszi egy szegény rokonát, 1874. betegen írja Budapesti rejtelmek c. regényét (Szentesi Rudolf pszeudonim alatt), végre 1875. az első országos siker: Toldy Ferenc a Kisfaludy-Társaságban felolvassa a Simon Judit-ot. Ugyanez esztendőben kiadta a második Zsidó Évkönyvet. Ettől kezdve népszerű. A kevés szerencsés költő közé tartozik, kinek néhány alkotása közkinccsé válik. 1877-ben beválasztják a Petőfi-Társaságba (a Kisfaludy-Társaságba csak igen későn, 1913). E sikerek után sem tud meggyökeresedni a fővárosban s kénytelen jegyzői állást vállalni a temesvári hitközségnél (1776-1882). Körülbelül eddig tart K. költészetének első korszaka: a népies balladáké. Velök s a Gedővár asszonyával és az Ágota kisasszonnyal tette országosan ismertté és kedveltté nevét. El kell ismerni, hogy tökéletes virtuozitással kezeli bennök a ballada - igaz, akkor Arany János révén már teljesen kialakul - formáit, e korszakbeli versei mégis hidegen hagynak ma bennünket. Persze a hetvenes években, a népies modor kötelező divatja idején nem volt szembeszökő, hogy a szép magyarnevű Simon Judit, Kincses Lázár, Eszti és özvegy Salamonné családjában a magyar népdal rigmusaiban és fordulataival folyik a társalgás, ma azonban szinte művelődéstörténeti kuriózumokként hatnak ránk e balladák hősei, inkább zsidó felekezetű magyar parasztoknak, még hozzá népszínmű parasztoknak, mint igazi zsidóknak. Különös letűnt kor, amelyben a műveit városi zsidó is kedvét lelte benne és hízelgőnek érezte, ha a magyar paraszt jelmezében ábrázolták. Ma a divatja-múlt műfaj és a divatja-múlt stílus még e versek olykor igazi tragikus magvának méltánylásában is akadályoznak kissé. Megrázóbb ezeknél a figuráknál a Jehova hőse: Jób, a zsidósághoz való hűség e tragikus, fenséges szobra, aki gránitszilárd hitében megrendíthetetlenül száll szembe a gyermekeit elsodró idegen korszellemmel. K. 1882. visszatér a fővárosba. Ebben az évben (a tiszaeszlári pör alkalmából) írja Az ár ellen c. költeményét: a szétszóratásban élő üldözött zsidóság e fájdalmas feljajdulását, amelyet Falk Miksa németre fordított, héber fordításban pedig orosz-zsidó templomokban is énekeltek. A zsidó fájdalom az, amit K. a legőszintébben tud kifejezni. A zsidó örök üldözöttségének, idegenségének fájdalma (Új Ahasvér). Élete végén is úgy látja, hogy hiába keresett szeretetet és elismerést a magyarság körében s bevallja, hogy ha maga írhatná sírfeliratát, így írná: Szabad zsákmány volt a hazában, Kitagadott, szegény, hazátlan; A sír tán nyugtot ad neki, De lehet, hogy az is kiveti. S mikor öregkorában mégis része van egy kis ünnepeltetésben, megható látni, hogy azonnal újból hinni akarja az illúziót : Valaki hazajött, aki nem volt itthon - Aki hazavágyott mindörökké titkon - Valaki hazajött... Ezekhez a versekhez képest megint kissé rutin-verseknek hatnak, néhány kivétellel, az Ünnepnapok (1888.) dalai, amelyeket a Pesti Izr. Hitközség felszólítására írt, de, dogmatikai kifogások merülvén fel, maga volt kénytelen kiadni. Most már haláláig itt marad Pesten, előbb mint a Magyar Francia Biztosítótársaság tisztviselője, majd 1890-től kezdve, mint A Hét c. hetilap tulajdonosa és szerkesztője. A falusi zsidó vándortanító egy-kettőre városi emberré alakul, s ép a Szegény Árje költőjének hetilapja lesz azoknak az új szellemi törekvéseknek gyűjtőmedencéje, amelyeket a hivatalos kritika már a kilencvenes években a kozmopolita és városi jelzővel igyekezett megbélyegezni. Sokáig itt jelentkezett úgyszólván minden, ami tehetség és modern volt a magyar irodalomban. K. maga is már a De profundis (1875) és a Me e a varrógépről c. költői elbeszéléseiben jellegzetesen nagyvárosi történetet dolgoz fel elsőül a magyar irodalomban: életének abban a korszakában, mikor még minden átmeneti volt benne, mikor félig még falusi-népies, félig városi ember, félig epigon, félig már újhangú s új utakra törő költő. A zsidó méltatlan társadalmi helyzetén kívül az emberélet általános problémája az, ami a legmeghatóbb szavakat íratja vele, eleinte kissé túlságosan csengő retorikával, később egyre tisztábbá szűrődött és megnemesedett hangokon. Fájó mosolyú, a szkeptikusan hivő filozófia az övé. Illúzió nélkül, éberen adja át magát az álmoknak és józanul dől a mámorba. Ez a filozófia szól, ha eltekintünk zsidó verseitől s néhány gyönyörű széljegyzetétől, a lüktető ritmusú Knyáz Potemkin legszebb verseiből: a Strófákból, a Tüzekből a biedermeyer Mécsvilágból s talán legszebb két verséből, a pajkos humort és a bús érzelmességet finoman összehangolt valörökkel, salaktalanul tiszta és bűbájosan egyéni módon keverő Ajánlásból és Meséből. S öregkorának nekibuzduló költői termékenységében, megérett filozófiájával visszanyúl egy zsidó hősért. (Legendák a nagyapámról). De ez a hőse, Reb Mayer Litvák már csak kevéssé hasonlít az egykori balladák alakjaihoz! Ahogy K. a nagyapjáról, e kaftános bohémról emlékezik, aki szerette a bort, a nótát és a nőket s pogrom elől menekült a Kárpátokba, deklamálás nélkül meghatott humorral, temperált színekkel: a sorok közt itt is mintha minduntalan az öreg zsidók mosolygó kék szeme, huncut bölcs jósága villanna felénk. De egy strófában így aposztrofálja nagyapját: Dalod a fáradt, kimarjult, bolyongó, Hazátlanoknak hont és hangot ad: És öröklöd én - a kicsi a nagynak. - Ím folytatom, ahol te abbahagytad. Valóban ezt értette K. ? Bizonyos, hogy egy magyar zsidó költő sem volt annyira közel ily hivatás betöltéséhez, mint ő. Művei: Összes költeményei 2 k.; Legendák a nagyapámról; Avar; Esteledik; Alkonyodik; Utolsó versek.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 2612. címszó a lexikon => 483. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

12612.htm

CÍMSZÓ: Kiss

SZEMÉLYNÉV: Kiss József

SZÓCIKK: 2. K. József, költő, szül. Mezőcsáton 1843 nov. 3., megh., Budapesten 1921. Szegény szülőktől származott, tizenhároméves koráig héber tanulmányokkal foglalkozik Miskolcon. Tizennégyéves korában beiratkozott a rimaszombati, majd debreceni gimnáziumba, 1862. azonban, anyagi okokból kénytelen otthagyni az iskolát. Mint vidéki tanító bolyong az ország különböző vidékein, állandó érintkezésben mind a zsidó, mind a magyar néppel. Huszonöt esztendős, mikor Pestre kerül s kiadja első verseskönyvét, a Zsidó dalokat. Megvirrad napod valahára hát, zsidó, immár van neked is hazád! - írja boldog optimizmussal. Ismertebb versei közül ebben a kötetében van a Dal a szegény Árjeról, első kísérlete a népiesen zsidó ballada terén. 1870- 1873-ig a Képes Világ szerkesztője, 1873. feleségül veszi egy szegény rokonát, 1874. betegen írja Budapesti rejtelmek c. regényét Szentesi Rudolf pszeudonim alatt , végre 1875. az első országos siker: Toldy Ferenc a Kisfaludy-Társaságban felolvassa a Simon Judit-ot. Ugyanez esztendőben kiadta a második Zsidó Évkönyvet. Ettől kezdve népszerű. A kevés szerencsés költő közé tartozik, kinek néhány alkotása közkinccsé válik. 1877-ben beválasztják a Petőfi-Társaságba a Kisfaludy-Társaságba csak igen későn, 1913 . E sikerek után sem tud meggyökeresedni a fővárosban s kénytelen jegyzői állást vállalni a temesvári hitközségnél 1776-1882 . Körülbelül eddig tart K. költészetének első korszaka: a népies balladáké. Velök s a Gedővár asszonyával és az Ágota kisasszonnyal tette országosan ismertté és kedveltté nevét. El kell ismerni, hogy tökéletes virtuozitással kezeli bennök a ballada - igaz, akkor Arany János révén már teljesen kialakul - formáit, e korszakbeli versei mégis hidegen hagynak ma bennünket. Persze a hetvenes években, a népies modor kötelező divatja idején nem volt szembeszökő, hogy a szép magyarnevű Simon Judit, Kincses Lázár, Eszti és özvegy Salamonné családjában a magyar népdal rigmusaiban és fordulataival folyik a társalgás, ma azonban szinte művelődéstörténeti kuriózumokként hatnak ránk e balladák hősei, inkább zsidó felekezetű magyar parasztoknak, még hozzá népszínmű parasztoknak, mint igazi zsidóknak. Különös letűnt kor, amelyben a műveit városi zsidó is kedvét lelte benne és hízelgőnek érezte, ha a magyar paraszt jelmezében ábrázolták. Ma a divatja-múlt műfaj és a divatja-múlt stílus még e versek olykor igazi tragikus magvának méltánylásában is akadályoznak kissé. Megrázóbb ezeknél a figuráknál a Jehova hőse: Jób, a zsidósághoz való hűség e tragikus, fenséges szobra, aki gránitszilárd hitében megrendíthetetlenül száll szembe a gyermekeit elsodró idegen korszellemmel. K. 1882. visszatér a fővárosba. Ebben az évben a tiszaeszlári pör alkalmából írja Az ár ellen c. költeményét: a szétszóratásban élő üldözött zsidóság e fájdalmas feljajdulását, amelyet Falk Miksa németre fordított, héber fordításban pedig orosz-zsidó templomokban is énekeltek. A zsidó fájdalom az, amit K. a legőszintébben tud kifejezni. A zsidó örök üldözöttségének, idegenségének fájdalma Új Ahasvér . Élete végén is úgy látja, hogy hiába keresett szeretetet és elismerést a magyarság körében s bevallja, hogy ha maga írhatná sírfeliratát, így írná: Szabad zsákmány volt a hazában, Kitagadott, szegény, hazátlan; A sír tán nyugtot ad neki, De lehet, hogy az is kiveti. S mikor öregkorában mégis része van egy kis ünnepeltetésben, megható látni, hogy azonnal újból hinni akarja az illúziót : Valaki hazajött, aki nem volt itthon - Aki hazavágyott mindörökké titkon - Valaki hazajött... Ezekhez a versekhez képest megint kissé rutin-verseknek hatnak, néhány kivétellel, az Ünnepnapok 1888. dalai, amelyeket a Pesti Izr. Hitközség felszólítására írt, de, dogmatikai kifogások merülvén fel, maga volt kénytelen kiadni. Most már haláláig itt marad Pesten, előbb mint a Magyar Francia Biztosítótársaság tisztviselője, majd 1890-től kezdve, mint A Hét c. hetilap tulajdonosa és szerkesztője. A falusi zsidó vándortanító egy-kettőre városi emberré alakul, s ép a Szegény Árje költőjének hetilapja lesz azoknak az új szellemi törekvéseknek gyűjtőmedencéje, amelyeket a hivatalos kritika már a kilencvenes években a kozmopolita és városi jelzővel igyekezett megbélyegezni. Sokáig itt jelentkezett úgyszólván minden, ami tehetség és modern volt a magyar irodalomban. K. maga is már a De profundis 1875 és a Me e a varrógépről c. költői elbeszéléseiben jellegzetesen nagyvárosi történetet dolgoz fel elsőül a magyar irodalomban: életének abban a korszakában, mikor még minden átmeneti volt benne, mikor félig még falusi-népies, félig városi ember, félig epigon, félig már újhangú s új utakra törő költő. A zsidó méltatlan társadalmi helyzetén kívül az emberélet általános problémája az, ami a legmeghatóbb szavakat íratja vele, eleinte kissé túlságosan csengő retorikával, később egyre tisztábbá szűrődött és megnemesedett hangokon. Fájó mosolyú, a szkeptikusan hivő filozófia az övé. Illúzió nélkül, éberen adja át magát az álmoknak és józanul dől a mámorba. Ez a filozófia szól, ha eltekintünk zsidó verseitől s néhány gyönyörű széljegyzetétől, a lüktető ritmusú Knyáz Potemkin legszebb verseiből: a Strófákból, a Tüzekből a biedermeyer Mécsvilágból s talán legszebb két verséből, a pajkos humort és a bús érzelmességet finoman összehangolt valörökkel, salaktalanul tiszta és bűbájosan egyéni módon keverő Ajánlásból és Meséből. S öregkorának nekibuzduló költői termékenységében, megérett filozófiájával visszanyúl egy zsidó hősért. Legendák a nagyapámról . De ez a hőse, Reb Mayer Litvák már csak kevéssé hasonlít az egykori balladák alakjaihoz! Ahogy K. a nagyapjáról, e kaftános bohémról emlékezik, aki szerette a bort, a nótát és a nőket s pogrom elől menekült a Kárpátokba, deklamálás nélkül meghatott humorral, temperált színekkel: a sorok közt itt is mintha minduntalan az öreg zsidók mosolygó kék szeme, huncut bölcs jósága villanna felénk. De egy strófában így aposztrofálja nagyapját: Dalod a fáradt, kimarjult, bolyongó, Hazátlanoknak hont és hangot ad: És öröklöd én - a kicsi a nagynak. - Ím folytatom, ahol te abbahagytad. Valóban ezt értette K. ? Bizonyos, hogy egy magyar zsidó költő sem volt annyira közel ily hivatás betöltéséhez, mint ő. Művei: Összes költeményei 2 k.; Legendák a nagyapámról; Avar; Esteledik; Alkonyodik; Utolsó versek.

12612.ht

CÍMSZÓ Kis

SZEMÉLYNÉV Kis Józse

SZÓCIKK 2 K József költő szül Mezőcsáto 184 nov 3. megh. Budapeste 1921 Szegén szülőktő származott tizenhároméve korái hébe tanulmányokka foglalkozi Miskolcon Tizennégyéve korába beiratkozot rimaszombati maj debrecen gimnáziumba 1862 azonban anyag okokbó kénytele otthagyn a iskolát Min vidék tanít bolyon a orszá különböz vidékein álland érintkezésbe min zsidó min magya néppel Huszonö esztendős miko Pestr kerü kiadj els verseskönyvét Zsid dalokat Megvirra napo valahár hát zsidó immá va neke i hazád írj boldo optimizmussal Ismerteb verse közü ebbe kötetébe va Da szegén Árjeról els kísérlet népiese zsid ballad terén 1870 1873-i Képe Vilá szerkesztője 1873 feleségü vesz eg szegén rokonát 1874 betege írj Budapest rejtelme c regényé Szentes Rudol pszeudoni alat végr 1875 a els országo siker Told Feren Kisfaludy-Társaságba felolvass Simo Judit-ot Ugyane esztendőbe kiadt másodi Zsid Évkönyvet Ettő kezdv népszerű kevé szerencsé költ köz tartozik kine néhán alkotás közkinccs válik 1877-be beválasztjá Petőfi-Társaságb Kisfaludy-Társaságb csa ige későn 191 sikere utá se tu meggyökeresedn fővárosba kénytele jegyző állás vállaln temesvár hitközségné 1776-188 Körülbelü eddi tar K költészeténe els korszaka népie balladáké Velö Gedővá asszonyáva é a Ágot kisasszonnya tett országosa ismertt é kedveltt nevét E kel ismerni hog tökélete virtuozitássa kezel bennö ballad igaz akko Aran Jáno révé má teljese kialaku formáit korszakbel verse mégi hidege hagyna m bennünket Persz hetvene években népie modo kötelez divatj idejé ne vol szembeszökő hog szé magyarnev Simo Judit Kincse Lázár Eszt é özveg Salamonn családjába magya népda rigmusaiba é fordulataiva folyi társalgás m azonba szint művelődéstörténet kuriózumokkén hatna rán balladá hősei inkáb zsid felekezet magya parasztoknak mé hozz népszínm parasztoknak min igaz zsidóknak Különö letűn kor amelybe művei város zsid i kedvé lelt benn é hízelgőne érezte h magya parasz jelmezébe ábrázolták M divatja-múl műfa é divatja-múl stílu mé verse olyko igaz tragiku magvána méltánylásába i akadályozna kissé Megrázób ezekné figurákná Jehov hőse Jób zsidóságho val hűsé tragikus fensége szobra ak gránitszilár hitébe megrendíthetetlenü szál szemb gyermekei elsodr idege korszellemmel K 1882 visszaté fővárosba Ebbe a évbe tiszaeszlár pö alkalmábó írj A á elle c költeményét szétszóratásba él üldözöt zsidósá fájdalma feljajdulását amelye Fal Miks németr fordított hébe fordításba pedi orosz-zsid templomokba i énekeltek zsid fájdalo az ami K legőszintébbe tu kifejezni zsid örö üldözöttségének idegenségéne fájdalm Ú Ahasvé Élet végé i úg látja hog hiáb kereset szeretete é elismerés magyarsá körébe bevallja hog h mag írhatn sírfeliratát íg írná Szaba zsákmán vol hazában Kitagadott szegény hazátlan sí tá nyugto a neki D lehet hog a i kiveti miko öregkorába mégi rész va eg ki ünnepeltetésben meghat látni hog azonna újbó hinn akarj a illúzió Valak hazajött ak ne vol ittho Ak hazavágyot mindörökk titko Valak hazajött.. Ezekhe versekhe képes megin kiss rutin-versekne hatnak néhán kivétellel a Ünnepnapo 1888 dalai amelyeke Pest Izr Hitközsé felszólításár írt de dogmatika kifogáso merülvé fel mag vol kénytele kiadni Mos má halálái it mara Pesten előb min Magya Franci Biztosítótársasá tisztviselője maj 1890-tő kezdve min Hé c hetila tulajdonos é szerkesztője falus zsid vándortanít egy-kettőr város emberr alakul é Szegén Árj költőjéne hetilapj les azokna a ú szellem törekvésekne gyűjtőmedencéje amelyeke hivatalo kritik má kilencvene évekbe kozmopolit é város jelzőve igyekezet megbélyegezni Sokái it jelentkezet úgyszólvá minden am tehetsé é moder vol magya irodalomban K mag i má D profundi 187 é M varrógéprő c költő elbeszéléseibe jellegzetese nagyváros története dolgo fe elsőü magya irodalomban életéne abba korszakában miko mé minde átmenet vol benne miko féli mé falusi-népies féli város ember féli epigon féli má újhang ú utakr tör költő zsid méltatla társadalm helyzeté kívü a emberéle általáno problémáj az am legmeghatób szavaka íratj vele eleint kiss túlságosa cseng retorikával későb egyr tisztább szűrődöt é megnemesedet hangokon Fáj mosolyú szkeptikusa hiv filozófi a övé Illúzi nélkül ébere adj á magá a álmokna é józanu dő mámorba E filozófi szól h eltekintün zsid verseitő néhán gyönyör széljegyzetétől lüktet ritmus Knyá Potemki legszeb verseiből Strófákból Tüzekbő biedermeye Mécsvilágbó talá legszeb ké verséből pajko humor é bú érzelmessége finoma összehangol valörökkel salaktalanu tiszt é bűbájosa egyén módo kever Ajánlásbó é Meséből öregkorána nekibuzdul költő termékenységében megéret filozófiájáva visszanyú eg zsid hősért Legendá nagyapámró D e hőse Re Maye Litvá má csa kevéss hasonlí a egykor balladá alakjaihoz Ahog K nagyapjáról kaftáno bohémró emlékezik ak szerett bort nótá é nőke pogro elő menekül Kárpátokba deklamálá nélkü meghatot humorral temperál színekkel soro köz it i minth minduntala a öre zsidó mosolyg ké szeme huncu bölc jóság villann felénk D eg strófába íg aposztrofálj nagyapját Dalo fáradt kimarjult bolyongó Hazátlanokna hon é hango ad É öröklö é kics nagynak Í folytatom aho t abbahagytad Valóba ez értett K Bizonyos hog eg magya zsid költ se vol annyir köze il hivatá betöltéséhez min ő Művei Össze költeménye k. Legendá nagyapámról Avar Esteledik Alkonyodik Utols versek

12612.h

CÍMSZ Ki

SZEMÉLYNÉ Ki Józs

SZÓCIK Józse költ szü Mezőcsát 18 no 3 megh Budapest 192 Szegé szülőkt származot tizenháromév korá héb tanulmányokk foglalkoz Miskolco Tizennégyév koráb beiratkozo rimaszombat ma debrece gimnáziumb 186 azonba anya okokb kénytel otthagy iskolá Mi vidé taní bolyo orsz különbö vidékei állan érintkezésb mi zsid mi magy néppe Huszon esztendő mik Pest ker kiad el verseskönyvé Zsi daloka Megvirr nap valahá há zsid imm v nek hazá ír bold optimizmussa Ismerte vers köz ebb kötetéb v D szegé Árjeró el kísérle népies zsi balla teré 187 1873- Kép Vil szerkesztőj 187 feleség ves e szegé rokoná 187 beteg ír Budapes rejtelm regény Szente Rudo pszeudon ala vég 187 el ország sike Tol Fere Kisfaludy-Társaságb felolvas Sim Judit-o Ugyan esztendőb kiad másod Zsi Évkönyve Ett kezd népszer kev szerencs köl kö tartozi kin néhá alkotá közkincc váli 1877-b beválasztj Petőfi-Társaság Kisfaludy-Társaság cs ig késő 19 siker ut s t meggyökeresed fővárosb kénytel jegyz állá vállal temesvá hitközségn 1776-18 Körülbel edd ta költészetén el korszak népi balladák Vel Gedőv asszonyáv Ágo kisasszonny tet országos ismert kedvelt nevé ke ismern ho tökélet virtuozitáss keze benn balla iga akk Ara Ján rév m teljes kialak formái korszakbe vers még hideg hagyn bennünke Pers hetven évekbe népi mod kötele divat idej n vo szembeszök ho sz magyarne Sim Judi Kincs Lázá Esz özve Salamon családjáb magy népd rigmusaib fordulataiv foly társalgá azonb szin művelődéstörténe kuriózumokké hatn rá ballad hőse inká zsi felekeze magy parasztokna m hoz népszín parasztokna mi iga zsidókna Külön letű ko amelyb műve váro zsi kedv lel ben hízelgőn érezt magy paras jelmezéb ábrázoltá divatja-mú műf divatja-mú stíl m vers olyk iga tragik magván méltánylásáb akadályozn kiss Megrázó ezekn figurákn Jeho hős Jó zsidóságh va hűs tragiku fenség szobr a gránitszilá hitéb megrendíthetetlen szá szem gyermeke elsod ideg korszellemme 188 visszat fővárosb Ebb évb tiszaeszlá p alkalmáb ír ell költeményé szétszóratásb é üldözö zsidós fájdalm feljajdulásá amely Fa Mik német fordítot héb fordításb ped orosz-zsi templomokb énekelte zsi fájdal a am legőszintébb t kifejezn zsi ör üldözöttségéne idegenségén fájdal Ahasv Éle vég ú látj ho hiá kerese szeretet elismeré magyars köréb bevallj ho ma írhat sírfeliratá í írn Szab zsákmá vo hazába Kitagadot szegén hazátla s t nyugt nek lehe ho kivet mik öregkoráb még rés v e k ünnepeltetésbe megha látn ho azonn újb hin akar illúzi Vala hazajöt a n vo itth A hazavágyo mindörök titk Vala hazajött. Ezekh versekh képe megi kis rutin-versekn hatna néhá kivételle Ünnepnap 188 dala amelyek Pes Iz Hitközs felszólításá ír d dogmatik kifogás merülv fe ma vo kénytel kiadn Mo m halálá i mar Peste elő mi Magy Franc Biztosítótársas tisztviselőj ma 1890-t kezdv mi H hetil tulajdono szerkesztőj falu zsi vándortaní egy-kettő váro ember alaku Szegé Ár költőjén hetilap le azokn szelle törekvésekn gyűjtőmedencéj amelyek hivatal kriti m kilencven évekb kozmopoli váro jelzőv igyekeze megbélyegezn Soká i jelentkeze úgyszólv minde a tehets mode vo magy irodalomba ma m profund 18 varrógépr költ elbeszéléseib jellegzetes nagyváro történet dolg f első magy irodalomba életén abb korszakába mik m mind átmene vo benn mik fél m falusi-népie fél váro embe fél epigo fél m újhan utak tö költ zsi méltatl társadal helyzet kív emberél általán problémá a a legmegható szavak írat vel elein kis túlságos csen retorikáva késő egy tisztáb szűrődö megnemesede hangoko Fá mosoly szkeptikus hi filozóf öv Illúz nélkü éber ad mag álmokn józan d mámorb filozóf szó eltekintü zsi verseit néhá gyönyö széljegyzetétő lükte ritmu Kny Potemk legsze verseibő Strófákbó Tüzekb biedermey Mécsvilágb tal legsze k versébő pajk humo b érzelmesség finom összehango valörökke salaktalan tisz bűbájos egyé mód keve Ajánlásb Mesébő öregkorán nekibuzdu költ termékenységébe megére filozófiájáv visszany e zsi hősér Legend nagyapámr hős R May Litv m cs kevés hasonl egyko ballad alakjaiho Aho nagyapjáró kaftán bohémr emlékezi a szeret bor nót nők pogr el menekü Kárpátokb deklamál nélk meghato humorra temperá színekke sor kö i mint minduntal ör zsid mosoly k szem hunc böl jósá villan felén e strófáb í aposztrofál nagyapjá Dal fárad kimarjul bolyong Hazátlanokn ho hang a örökl kic nagyna folytato ah abbahagyta Valób e értet Bizonyo ho e magy zsi köl s vo annyi köz i hivat betöltéséhe mi Műve Össz költemény k Legend nagyapámró Ava Esteledi Alkonyodi Utol verse

12612.

CÍMS K

SZEMÉLYN K Józ

SZÓCI Józs köl sz Mezőcsá 1 n meg Budapes 19 Szeg szülők származo tizenháromé kor hé tanulmányok foglalko Miskolc Tizennégyé korá beiratkoz rimaszomba m debrec gimnázium 18 azonb any okok kényte otthag iskol M vid tan boly ors különb vidéke álla érintkezés m zsi m mag népp Huszo esztend mi Pes ke kia e verseskönyv Zs dalok Megvir na valah h zsi im ne haz í bol optimizmuss Ismert ver kö eb köteté szeg Árjer e kísérl népie zs ball ter 18 1873 Ké Vi szerkesztő 18 felesé ve szeg rokon 18 bete í Budape rejtel regén Szent Rud pszeudo al vé 18 e orszá sik To Fer Kisfaludy-Társaság felolva Si Judit- Ugya esztendő kia máso Zs Évkönyv Et kez népsze ke szerenc kö k tartoz ki néh alkot közkinc vál 1877- beválaszt Petőfi-Társasá Kisfaludy-Társasá c i kés 1 sike u meggyökerese főváros kényte jegy áll válla temesv hitközség 1776-1 Körülbe ed t költészeté e korsza nép balladá Ve Gedő asszonyá Ág kisasszonn te országo ismer kedvel nev k ismer h tökéle virtuozitás kez ben ball ig ak Ar Já ré telje kiala formá korszakb ver mé hide hagy bennünk Per hetve évekb nép mo kötel diva ide v szembeszö h s magyarn Si Jud Kinc Láz Es özv Salamo családjá mag nép rigmusai fordulatai fol társalg azon szi művelődéstörtén kuriózumokk hat r balla hős ink zs felekez mag parasztokn ho népszí parasztokn m ig zsidókn Külö let k amely műv vár zs ked le be hízelgő érez mag para jelmezé ábrázolt divatja-m mű divatja-m stí ver oly ig tragi magvá méltánylásá akadályoz kis Megráz ezek figurák Jeh hő J zsidóság v hű tragik fensé szob gránitszil hité megrendíthetetle sz sze gyermek elso ide korszellemm 18 vissza főváros Eb év tiszaeszl alkalmá í el költemény szétszóratás üldöz zsidó fájdal feljajdulás amel F Mi néme fordíto hé fordítás pe orosz-zs templomok énekelt zs fájda a legőszintéb kifejez zs ö üldözöttségén idegenségé fájda Ahas Él vé lát h hi keres szerete elismer magyar köré bevall h m írha sírfelirat ír Sza zsákm v hazáb Kitagado szegé hazátl nyug ne leh h kive mi öregkorá mé ré ünnepeltetésb megh lát h azon új hi aka illúz Val hazajö v itt hazavágy mindörö tit Val hazajött Ezek versek kép meg ki rutin-versek hatn néh kivétell Ünnepna 18 dal amelye Pe I Hitköz felszólítás í dogmati kifogá merül f m v kényte kiad M halál ma Pest el m Mag Fran Biztosítótársa tisztviselő m 1890- kezd m heti tulajdon szerkesztő fal zs vándortan egy-kett vár embe alak Szeg Á költőjé hetila l azok szell törekvések gyűjtőmedencé amelye hivata krit kilencve évek kozmopol vár jelző igyekez megbélyegez Sok jelentkez úgyszól mind tehet mod v mag irodalomb m profun 1 varrógép köl elbeszélései jellegzete nagyvár történe dol els mag irodalomb életé ab korszakáb mi min átmen v ben mi fé falusi-népi fé vár emb fé epig fé újha uta t köl zs méltat társada helyze kí emberé általá problém legmeghat szava íra ve elei ki túlságo cse retorikáv kés eg tisztá szűrőd megnemesed hangok F mosol szkeptiku h filozó ö Illú nélk ébe a ma álmok józa mámor filozó sz eltekint zs versei néh gyöny széljegyzetét lükt ritm Kn Potem legsz verseib Strófákb Tüzek biederme Mécsvilág ta legsz verséb paj hum érzelmessé fino összehang valörökk salaktala tis bűbájo egy mó kev Ajánlás Meséb öregkorá nekibuzd köl termékenységéb megér filozófiájá visszan zs hősé Legen nagyapám hő Ma Lit c kevé hason egyk balla alakjaih Ah nagyapjár kaftá bohém emlékez szere bo nó nő pog e menek Kárpátok deklamá nél meghat humorr temper színekk so k min mindunta ö zsi mosol sze hun bö jós villa felé strófá aposztrofá nagyapj Da fára kimarju bolyon Hazátlanok h han örök ki nagyn folytat a abbahagyt Való érte Bizony h mag zs kö v anny kö hiva betöltéséh m Műv Öss költemén Legen nagyapámr Av Esteled Alkonyod Uto vers

12612

CÍM

SZEMÉLY Jó

SZÓC Józ kö s Mezőcs me Budape 1 Sze szülő származ tizenhárom ko h tanulmányo foglalk Miskol Tizennégy kor beiratko rimaszomb debre gimnáziu 1 azon an oko kényt ottha isko vi ta bol or külön vidék áll érintkezé zs ma nép Husz eszten m Pe k ki versesköny Z dalo Megvi n vala zs i n ha bo optimizmus Ismer ve k e kötet sze Árje kísér népi z bal te 1 187 K V szerkeszt 1 feles v sze roko 1 bet Budap rejte regé Szen Ru pszeud a v 1 orsz si T Fe Kisfaludy-Társasá felolv S Judit Ugy esztend ki más Z Évköny E ke népsz k szeren k tarto k né alko közkin vá 1877 beválasz Petőfi-Társas Kisfaludy-Társas ké sik meggyökeres főváro kényt jeg ál váll temes hitközsé 1776- Körülb e költészet korsz né ballad V Ged asszony Á kisasszon t ország isme kedve ne isme tökél virtuozitá ke be bal i a A J r telj kial form korszak ve m hid hag bennün Pe hetv évek né m köte div id szembesz magyar S Ju Kin Lá E öz Salam családj ma né rigmusa fordulata fo társal azo sz művelődéstörté kuriózumok ha ball hő in z feleke ma parasztok h népsz parasztok i zsidók Kül le amel mű vá z ke l b hízelg ére ma par jelmez ábrázol divatja- m divatja- st ve ol i trag magv méltánylás akadályo ki Megrá eze figurá Je h zsidósá h tragi fens szo gránitszi hit megrendíthetetl s sz gyerme els id korszellem 1 vissz főváro E é tiszaesz alkalm e költemén szétszóratá üldö zsid fájda feljajdulá ame M ném fordít h fordítá p orosz-z templomo énekel z fájd legőszinté kifeje z üldözöttségé idegenség fájd Aha É v lá h kere szeret elisme magya kör beval írh sírfelira í Sz zsák hazá Kitagad szeg hazát nyu n le kiv m öregkor m r ünnepeltetés meg lá azo ú h ak illú Va hazaj it hazavág mindör ti Va hazajöt Eze verse ké me k rutin-verse hat né kivétel Ünnepn 1 da amely P Hitkö felszólítá dogmat kifog merü kényt kia halá m Pes e Ma Fra Biztosítótárs tisztvisel 1890 kez het tulajdo szerkeszt fa z vándorta egy-ket vá emb ala Sze költőj hetil azo szel törekvése gyűjtőmedenc amely hivat kri kilencv éve kozmopo vá jelz igyeke megbélyege So jelentke úgyszó min tehe mo ma irodalom profu varrógé kö elbeszélése jellegzet nagyvá történ do el ma irodalom élet a korszaká m mi átme be m f falusi-nép f vá em f epi f újh ut kö z mélta társad helyz k ember által problé legmegha szav ír v ele k túlság cs retoriká ké e tiszt szűrő megnemese hango moso szkeptik filoz Ill nél éb m álmo józ mámo filoz s eltekin z verse né gyön széljegyzeté lük rit K Pote legs versei Strófák Tüze biederm Mécsvilá t legs versé pa hu érzelmess fin összehan valörök salaktal ti bűbáj eg m ke Ajánlá Mesé öregkor nekibuz kö termékenységé megé filozófiáj vissza z hős Lege nagyapá h M Li kev haso egy ball alakjai A nagyapjá kaft bohé emléke szer b n n po mene Kárpáto deklam né megha humor tempe színek s mi mindunt zs moso sz hu b jó vill fel stróf aposztrof nagyap D fár kimarj bolyo Hazátlano ha örö k nagy folyta abbahagy Val ért Bizon ma z k ann k hiv betöltésé Mű Ös költemé Lege nagyapám A Estele Alkonyo Ut ver

1261



SZEMÉL J

SZÓ Jó k Mezőc m Budap Sz szül szárma tizenháro k tanulmány foglal Misko Tizennég ko beiratk rimaszom debr gimnázi azo a ok kény otth isk v t bo o külö vidé ál érintkez z m né Hus eszte P k verseskön dal Megv val z h b optimizmu Isme v köte sz Árj kísé nép ba t 18 szerkesz fele sz rok be Buda rejt reg Sze R pszeu ors s F Kisfaludy-Társas felol Judi Ug eszten k má Évkön k néps szere tart n alk közki v 187 beválas Petőfi-Társa Kisfaludy-Társa k si meggyökere fővár kény je á vál teme hitközs 1776 Körül költésze kors n balla Ge asszon kisasszo orszá ism kedv n ism töké virtuozit k b ba tel kia for korsza v hi ha bennü P het éve n köt di i szembes magya J Ki L ö Sala család m n rigmus fordulat f társa az s művelődéstört kuriózumo h bal h i felek m paraszto néps paraszto zsidó Kü l ame m v k hízel ér m pa jelme ábrázo divatja divatja s v o tra mag méltánylá akadály k Megr ez figur J zsidós trag fen sz gránitsz hi megrendíthetet s gyerm el i korszelle viss fővár tiszaes alkal költemé szétszórat üld zsi fájd feljajdul am né fordí fordít orosz- templom éneke fáj legőszint kifej üldözöttség idegensé fáj Ah l ker szere elism magy kö beva ír sírfelir S zsá haz Kitaga sze hazá ny l ki öregko ünnepelteté me l az a ill V haza i hazavá mindö t V hazajö Ez vers k m rutin-vers ha n kivéte Ünnep d amel Hitk felszólít dogma kifo mer kény ki hal Pe M Fr Biztosítótár tisztvise 189 ke he tulajd szerkesz f vándort egy-ke v em al Sz költő heti az sze törekvés gyűjtőmeden amel hiva kr kilenc év kozmop v jel igyek megbélyeg S jelentk úgysz mi teh m m irodalo prof varróg k elbeszélés jellegze nagyv törté d e m irodalo éle korszak m átm b falusi-né v e ep új u k mélt társa hely embe álta probl legmegh sza í el túlsá c retorik k tisz szűr megnemes hang mos szkepti filo Il né é álm jó mám filo elteki vers n gyö széljegyzet lü ri Pot leg verse Strófá Tüz bieder Mécsvil leg vers p h érzelmes fi összeha valörö salakta t bűbá e k Ajánl Mes öregko nekibu k termékenység meg filozófiá vissz hő Leg nagyap L ke has eg bal alakja nagyapj kaf boh emlék sze p men Kárpát dekla n megh humo temp színe m mindun z mos s h j vil fe stró aposztro nagya fá kimar boly Hazátlan h ör nag folyt abbahag Va ér Bizo m an hi betöltés M Ö költem Leg nagyapá Estel Alkony U ve