13215.htm

CÍMSZÓ: Matematika

SZÓCIKK: Matematika. Asztronómiával az egyházi naptár megállapítása céljából foglalkoztak az ó-kor zsidók tudósai. Ez mennyiségtani ismereteket követelt. Főkép aritmetikával és geometriával foglalkoztak, amiről a Misna és Talmud több helye tanúskodik. Ismerték a tízes számrendszert is, amelyet a perzsáktól tanultak (Beráchót 60a); az Erubin, Kelim, Oholót és más talmudtraktátusok számos planimetriai és stereometriai vonatkozást tartalmaznak. Az ily kifejezések: bigon, trigon, tetragon, pentagon, sűrűn elő fordulnak a Talmudban úgy geometriai, mint aritmetikai értelemben, előbbiben a szögek, utóbbiban a sorszámok jelzésére. A kör térfogatának és átmérőjének viszonya 3 1/7-nek az 1-hez való viszonyában van kifejezve. A Talmudban sűrűbben említett matematikusok nevei: R. Gamaliel. R. Jósua, R. Juda és R. Sámuel. Különálló M.-i mű azonban nem maradt fenn az ókori zsidóktól s csak az arab-zsidó kor termelt ki ilyet. Első volt a Misnát Midót, amely a geometria elemeivel foglalkozik. Az arab korszakban a zsidók a filozófia bevezető tudományának tekintették a M.-t s ezt hét részre osztották, ú. m.: aritmetika, algebra, geometria, asztronómia, asztrológia, optika és zene. Az arab számokat Európában először egy Joseph nevű spanyol-zsidó tudós terjesztette. Az említett mű után a legrégibb héber M.-át egy Mesulam nevű arab zsidó írta a VIII. sz. végén; kortársa volt Abu Othman Sahl, aki egy arab M.-t írt, míg Sind ben Ali Euclides arab fordításához írt bevezetést és egy algebrát, Sahl Rabban Al Tabarit pedig kora legnagyobb geometrikusának tartották. A XI. és XII. sz.-ban Bior b. Phineas és Jacob ben Nisszim váltak ki, s az utóbbi hébernyelvű művet írt az indiai M.-ról. Ábrahám bar Chijja ha-Naszi volt az első héber geometria-szerző, akinek művét már 1136-ban lefordították latinra; kiváló geometria-tudós volt ugyanakkor Sámuel ibn Abbas is, aki arabul írt, a szultán egyenes kívánságára. Nagy érdemei vannak a kitért zsidó Johannes Hispalensisnek a XII. sz.-ban a M. fejlesztése körül, mert ő fordított le számos M.-i művet arabról latinra, míg egy angol zsidó már 1190. latin nyelvű M.-t írt Mathematica Rudimenta Quaedam címen. A XIII. sz. még gazdagabb volt zsidó matematikusokban s ebben a sz.-ban fordítják le héberre a görög és arab M.-kat, amiket a zsidók kommentárokkal látnak el. A toledói Juda ben Sámuel Kohen a Midras ha-Chochmah c. encyklopédiájában lefordítja Euclides Elemeit. 1278. pedig valószínűen a provencei Moses ibn Tibbun lefordítja Euclides valamennyi művét héberre; Jeszódót és Sorósim néven azonban más fordítások is el voltak terjedve. Hypsikles művét Jacob b. Machir fordította héberre, míg Kalonymos ben Kalonymos Al-Farabi és Ibn Haithan műveit, melyeket kommentárokkal látott el. Euclides hébernyelvű kommentátorai közt ott látjuk még Lévi ben Gersont (Gersonides), Abbé Marit, Ábrahám ben Selómó Jarchit, Joseph Delmedigot és Elia Mizraehit; Euclides Datait Széfer ha-Matónó címen fordította le Jacob ben Machir. Euclides valamennyi művét az újkorban héberül Ábrahám b. Joseph Minz adta ki Meir Fürth jegyzeteivel Résisz Limudim hu Széfer Euclides címen (Berlin 1775), míg Baruch Schick új fordítást publikált (Haag 1780). A XIII. sz.-ban az alexandriai Menelaos szférikus geometriáját fordítják héberre, Archimedes ugyanolyan művét pedig Kalonymos ben Kalonymos fordította le, aki ezen kívül még külön hébernyelvű műveket írt és többet lefordított arabból. A XV. sz.-ban Abraham Zacuto salamancai egyetemi tanár (l. Földrajz) vált ki; az ő hébernyelvű M.-ját és asztronómiáját Menasse ben Izrael adta ki Amsterdamban a saját jegyzeteivel a XVII. sz.-ban. Ugyancsak a XV.-XVI. sz.-ban éltek R. Elia Mizrachi és tanítója, Mordechai Comtino, akik közül utóbbi, ki rabbi volt, aritmetikát, algebrát és geometriát írt héber nyelven, a görög és arab matematikusok felhasználásával Melechesz ha-Miszpor (Constantinopel 1534) címen. Ugyanekkor zsidó matematikusok voltak még Mordechai Finzi, német területen pedig David Gans, aki három hébernyelvű M.-át irt. A XVII. sz.-ban Joseph Delmedigo írt héber nyelven geometriát és trigonometriát, míg a XVIII. sz.-ban R. Elia Wilna, a nagy teológus és talmudtudós írt több hébernyelvű tudományos M.-át, asztronómiát és trigonometriát. A XIX. sz. második felében S. Slonimsky kiváló hebraista és hébernyelvű folyóiratszerkesztő Varsóban, mint matematikus és asztromónus is kivált és számos tudományos művet írt. Az emancipációk óta a M. nyelve is az élő nyelv a zsidóknál. A XIX. és XX. sz. jelentékeny zsidó matematikusainak névsora olyan óriási nagy, hogy alábbiakban csak a legjelentősebbeket sorolhatjuk fel. Külföldi zsidó matematikusok: (Lobatochewsky, az abszolút geometria felfedezője zsidó szülőktől született, úgyszintén Friedrich Bessel és Sir William Hershell, a híres asztronómus is.) M. Ábrahám, az elektricitás teoretikusa; Arenhold; Borchard, a Journal f. d. reine u. angewandte Mathematik szerkesztője; Georg Cantor; Moriz Cantor, a M. történésze; Eisenstein; Fuchs, Gordan, Hensel, Hurwitz, Hamburger, Hirsch Mayer, Jacobi, Joller, König, Königsberger, Kronecker, Landau, Landberg, Lipshitz, London, Minkowsky, Noether, Pasch, Pringsheim, Rosanes, Rosenshain, Saalschütz, Schlesinger, Schönflies, Schwarzschild, Wälsch, Weingarten, Wolfskehl, továbbá Oppenheim híres bécsi asztronómus és Olb. Michelson Nobel-díjas chicagói fizikus, Einstein, a mai kor leghíresebb M. teoretikusa, valamennyien német egyetemi tanárok. Caetelnuovo, Enriquez, Fano, Jung, Beppo Levi, Levi Civita. Loria, Segré, Volterra, Pontremoli (a két utóbbi M.-fizika), olasz egyetemi tanárok. Schapiro és Slonimsky oroszok, J. J. Sylvester angol egyetemi tanár. Francia zsidó hírneves matematikusok: Hadamard, Halphen, Maurice Lévi, az Institute v. elnöke és Maurice Loevy (l. o.) asztronómus. II. Magyarok (l. az illető neveknél): König Gyula*, Rados S*., Beke Manó*, Schlesinger Ludwig, Fehér Lipót, Wittmann Ferenc, Riess*, Réti Mór*, Fekete Mihály, Szász* (frankfurti), Mahler Ede, Haar A., Pólya Gy.* egyet, tanár. S. R. Irodalom.: Isaac Broyde (Jew. Encyclop.) ; Poggendorff, Handwörterbuch ; Zuckermann, Das mathematische lm Talmud (Jahresber. d. Frankelschen Stiftung (1878); Mahler Ede, Die lrrationalitäten der Rabbinen (Zeitschrift f. Mathematik 1884); u. a., Zur talmudischen Mathematik (u. o. 1886) ; u. a., Maimonides, Kiddus Hachodes (német fordítással és jegyzetekkel 1889); Steinschneider, Jewish Litterature; u. a., Bibliotheca Mathematica (1890) ; u. a., Hebräische Übersetzungen; u. a., Die arabische Literatur der Juden.


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3215. címszó a lexikon => 580. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13215.htm

CÍMSZÓ: Matematika

SZÓCIKK: Matematika. Asztronómiával az egyházi naptár megállapítása céljából foglalkoztak az ó-kor zsidók tudósai. Ez mennyiségtani ismereteket követelt. Főkép aritmetikával és geometriával foglalkoztak, amiről a Misna és Talmud több helye tanúskodik. Ismerték a tízes számrendszert is, amelyet a perzsáktól tanultak Beráchót 60a ; az Erubin, Kelim, Oholót és más talmudtraktátusok számos planimetriai és stereometriai vonatkozást tartalmaznak. Az ily kifejezések: bigon, trigon, tetragon, pentagon, sűrűn elő fordulnak a Talmudban úgy geometriai, mint aritmetikai értelemben, előbbiben a szögek, utóbbiban a sorszámok jelzésére. A kör térfogatának és átmérőjének viszonya 3 1/7-nek az 1-hez való viszonyában van kifejezve. A Talmudban sűrűbben említett matematikusok nevei: R. Gamaliel. R. Jósua, R. Juda és R. Sámuel. Különálló M.-i mű azonban nem maradt fenn az ókori zsidóktól s csak az arab-zsidó kor termelt ki ilyet. Első volt a Misnát Midót, amely a geometria elemeivel foglalkozik. Az arab korszakban a zsidók a filozófia bevezető tudományának tekintették a M.-t s ezt hét részre osztották, ú. m.: aritmetika, algebra, geometria, asztronómia, asztrológia, optika és zene. Az arab számokat Európában először egy Joseph nevű spanyol-zsidó tudós terjesztette. Az említett mű után a legrégibb héber M.-át egy Mesulam nevű arab zsidó írta a VIII. sz. végén; kortársa volt Abu Othman Sahl, aki egy arab M.-t írt, míg Sind ben Ali Euclides arab fordításához írt bevezetést és egy algebrát, Sahl Rabban Al Tabarit pedig kora legnagyobb geometrikusának tartották. A XI. és XII. sz.-ban Bior b. Phineas és Jacob ben Nisszim váltak ki, s az utóbbi hébernyelvű művet írt az indiai M.-ról. Ábrahám bar Chijja ha-Naszi volt az első héber geometria-szerző, akinek művét már 1136-ban lefordították latinra; kiváló geometria-tudós volt ugyanakkor Sámuel ibn Abbas is, aki arabul írt, a szultán egyenes kívánságára. Nagy érdemei vannak a kitért zsidó Johannes Hispalensisnek a XII. sz.-ban a M. fejlesztése körül, mert ő fordított le számos M.-i művet arabról latinra, míg egy angol zsidó már 1190. latin nyelvű M.-t írt Mathematica Rudimenta Quaedam címen. A XIII. sz. még gazdagabb volt zsidó matematikusokban s ebben a sz.-ban fordítják le héberre a görög és arab M.-kat, amiket a zsidók kommentárokkal látnak el. A toledói Juda ben Sámuel Kohen a Midras ha-Chochmah c. encyklopédiájában lefordítja Euclides Elemeit. 1278. pedig valószínűen a provencei Moses ibn Tibbun lefordítja Euclides valamennyi művét héberre; Jeszódót és Sorósim néven azonban más fordítások is el voltak terjedve. Hypsikles művét Jacob b. Machir fordította héberre, míg Kalonymos ben Kalonymos Al-Farabi és Ibn Haithan műveit, melyeket kommentárokkal látott el. Euclides hébernyelvű kommentátorai közt ott látjuk még Lévi ben Gersont Gersonides , Abbé Marit, Ábrahám ben Selómó Jarchit, Joseph Delmedigot és Elia Mizraehit; Euclides Datait Széfer ha-Matónó címen fordította le Jacob ben Machir. Euclides valamennyi művét az újkorban héberül Ábrahám b. Joseph Minz adta ki Meir Fürth jegyzeteivel Résisz Limudim hu Széfer Euclides címen Berlin 1775 , míg Baruch Schick új fordítást publikált Haag 1780 . A XIII. sz.-ban az alexandriai Menelaos szférikus geometriáját fordítják héberre, Archimedes ugyanolyan művét pedig Kalonymos ben Kalonymos fordította le, aki ezen kívül még külön hébernyelvű műveket írt és többet lefordított arabból. A XV. sz.-ban Abraham Zacuto salamancai egyetemi tanár l. Földrajz vált ki; az ő hébernyelvű M.-ját és asztronómiáját Menasse ben Izrael adta ki Amsterdamban a saját jegyzeteivel a XVII. sz.-ban. Ugyancsak a XV.-XVI. sz.-ban éltek R. Elia Mizrachi és tanítója, Mordechai Comtino, akik közül utóbbi, ki rabbi volt, aritmetikát, algebrát és geometriát írt héber nyelven, a görög és arab matematikusok felhasználásával Melechesz ha-Miszpor Constantinopel 1534 címen. Ugyanekkor zsidó matematikusok voltak még Mordechai Finzi, német területen pedig David Gans, aki három hébernyelvű M.-át irt. A XVII. sz.-ban Joseph Delmedigo írt héber nyelven geometriát és trigonometriát, míg a XVIII. sz.-ban R. Elia Wilna, a nagy teológus és talmudtudós írt több hébernyelvű tudományos M.-át, asztronómiát és trigonometriát. A XIX. sz. második felében S. Slonimsky kiváló hebraista és hébernyelvű folyóiratszerkesztő Varsóban, mint matematikus és asztromónus is kivált és számos tudományos művet írt. Az emancipációk óta a M. nyelve is az élő nyelv a zsidóknál. A XIX. és XX. sz. jelentékeny zsidó matematikusainak névsora olyan óriási nagy, hogy alábbiakban csak a legjelentősebbeket sorolhatjuk fel. Külföldi zsidó matematikusok: Lobatochewsky, az abszolút geometria felfedezője zsidó szülőktől született, úgyszintén Friedrich Bessel és Sir William Hershell, a híres asztronómus is. M. Ábrahám, az elektricitás teoretikusa; Arenhold; Borchard, a Journal f. d. reine u. angewandte Mathematik szerkesztője; Georg Cantor; Moriz Cantor, a M. történésze; Eisenstein; Fuchs, Gordan, Hensel, Hurwitz, Hamburger, Hirsch Mayer, Jacobi, Joller, König, Königsberger, Kronecker, Landau, Landberg, Lipshitz, London, Minkowsky, Noether, Pasch, Pringsheim, Rosanes, Rosenshain, Saalschütz, Schlesinger, Schönflies, Schwarzschild, Wälsch, Weingarten, Wolfskehl, továbbá Oppenheim híres bécsi asztronómus és Olb. Michelson Nobel-díjas chicagói fizikus, Einstein, a mai kor leghíresebb M. teoretikusa, valamennyien német egyetemi tanárok. Caetelnuovo, Enriquez, Fano, Jung, Beppo Levi, Levi Civita. Loria, Segré, Volterra, Pontremoli a két utóbbi M.-fizika , olasz egyetemi tanárok. Schapiro és Slonimsky oroszok, J. J. Sylvester angol egyetemi tanár. Francia zsidó hírneves matematikusok: Hadamard, Halphen, Maurice Lévi, az Institute v. elnöke és Maurice Loevy l. o. asztronómus. II. Magyarok l. az illető neveknél : König Gyula*, Rados S*., Beke Manó*, Schlesinger Ludwig, Fehér Lipót, Wittmann Ferenc, Riess*, Réti Mór*, Fekete Mihály, Szász* frankfurti , Mahler Ede, Haar A., Pólya Gy.* egyet, tanár. S. R. Irodalom.: Isaac Broyde Jew. Encyclop. ; Poggendorff, Handwörterbuch ; Zuckermann, Das mathematische lm Talmud Jahresber. d. Frankelschen Stiftung 1878 ; Mahler Ede, Die lrrationalitäten der Rabbinen Zeitschrift f. Mathematik 1884 ; u. a., Zur talmudischen Mathematik u. o. 1886 ; u. a., Maimonides, Kiddus Hachodes német fordítással és jegyzetekkel 1889 ; Steinschneider, Jewish Litterature; u. a., Bibliotheca Mathematica 1890 ; u. a., Hebräische Übersetzungen; u. a., Die arabische Literatur der Juden.

13215.ht

CÍMSZÓ Matematik

SZÓCIKK Matematika Asztronómiáva a egyház naptá megállapítás céljábó foglalkozta a ó-ko zsidó tudósai E mennyiségtan ismereteke követelt Főké aritmetikáva é geometriáva foglalkoztak amirő Misn é Talmu töb hely tanúskodik Ismerté tíze számrendszer is amelye perzsáktó tanulta Beráchó 60 a Erubin Kelim Oholó é má talmudtraktátuso számo planimetria é stereometria vonatkozás tartalmaznak A il kifejezések bigon trigon tetragon pentagon sűrű el fordulna Talmudba úg geometriai min aritmetika értelemben előbbibe szögek utóbbiba sorszámo jelzésére kö térfogatána é átmérőjéne viszony 1/7-ne a 1-he val viszonyába va kifejezve Talmudba sűrűbbe említet matematikuso nevei R Gamaliel R Jósua R Jud é R Sámuel Különáll M.- m azonba ne marad fen a ókor zsidóktó csa a arab-zsid ko termel k ilyet Els vol Misná Midót amel geometri elemeive foglalkozik A ara korszakba zsidó filozófi bevezet tudományána tekintetté M.- ez hé részr osztották ú m. aritmetika algebra geometria asztronómia asztrológia optik é zene A ara számoka Európába előszö eg Josep nev spanyol-zsid tudó terjesztette A említet m utá legrégib hébe M.-á eg Mesula nev ara zsid írt VIII sz végén kortárs vol Ab Othma Sahl ak eg ara M.- írt mí Sin be Al Euclide ara fordításáho ír bevezetés é eg algebrát Sah Rabba A Tabari pedi kor legnagyob geometrikusána tartották XI é XII sz.-ba Bio b Phinea é Jaco be Nisszi válta ki a utóbb hébernyelv műve ír a india M.-ról Ábrahá ba Chijj ha-Nasz vol a els hébe geometria-szerző akine művé má 1136-ba lefordítottá latinra kivál geometria-tudó vol ugyanakko Sámue ib Abba is ak arabu írt szultá egyene kívánságára Nag érdeme vanna kitér zsid Johanne Hispalensisne XII sz.-ba M fejlesztés körül mer fordítot l számo M.- műve arabró latinra mí eg ango zsid má 1190 lati nyelv M.- ír Mathematic Rudiment Quaeda címen XIII sz mé gazdagab vol zsid matematikusokba ebbe sz.-ba fordítjá l héberr görö é ara M.-kat amike zsidó kommentárokka látna el toledó Jud be Sámue Kohe Midra ha-Chochma c encyklopédiájába lefordítj Euclide Elemeit 1278 pedi valószínűe provence Mose ib Tibbu lefordítj Euclide valamenny művé héberre Jeszódó é Sorósi néve azonba má fordításo i e volta terjedve Hypsikle művé Jaco b Machi fordított héberre mí Kalonymo be Kalonymo Al-Farab é Ib Haitha műveit melyeke kommentárokka látot el Euclide hébernyelv kommentátora köz ot látju mé Lév be Gerson Gersonide Abb Marit Ábrahá be Selóm Jarchit Josep Delmedigo é Eli Mizraehit Euclide Datai Széfe ha-Matón címe fordított l Jaco be Machir Euclide valamenny művé a újkorba héberü Ábrahá b Josep Min adt k Mei Fürt jegyzeteive Résis Limudi h Széfe Euclide címe Berli 177 mí Baruc Schic ú fordítás publikál Haa 178 XIII sz.-ba a alexandria Menelao szfériku geometriájá fordítjá héberre Archimede ugyanolya művé pedi Kalonymo be Kalonymo fordított le ak eze kívü mé külö hébernyelv műveke ír é többe lefordítot arabból XV sz.-ba Abraha Zacut salamanca egyetem taná l Földraj vál ki a hébernyelv M.-já é asztronómiájá Menass be Izrae adt k Amsterdamba sajá jegyzeteive XVII sz.-ban Ugyancsa XV.-XVI sz.-ba élte R Eli Mizrach é tanítója Mordecha Comtino aki közü utóbbi k rabb volt aritmetikát algebrá é geometriá ír hébe nyelven görö é ara matematikuso felhasználásáva Meleches ha-Miszpo Constantinope 153 címen Ugyanekko zsid matematikuso volta mé Mordecha Finzi néme területe pedi Davi Gans ak háro hébernyelv M.-á irt XVII sz.-ba Josep Delmedig ír hébe nyelve geometriá é trigonometriát mí XVIII sz.-ba R Eli Wilna nag teológu é talmudtudó ír töb hébernyelv tudományo M.-át asztronómiá é trigonometriát XIX sz másodi felébe S Slonimsk kivál hebraist é hébernyelv folyóiratszerkeszt Varsóban min matematiku é asztromónu i kivál é számo tudományo műve írt A emancipáció ót M nyelv i a él nyel zsidóknál XIX é XX sz jelentéken zsid matematikusaina névsor olya óriás nagy hog alábbiakba csa legjelentősebbeke sorolhatju fel Külföld zsid matematikusok Lobatochewsky a abszolú geometri felfedezőj zsid szülőktő született úgyszinté Friedric Besse é Si Willia Hershell híre asztronómu is M Ábrahám a elektricitá teoretikusa Arenhold Borchard Journa f d rein u angewandt Mathemati szerkesztője Geor Cantor Mori Cantor M történésze Eisenstein Fuchs Gordan Hensel Hurwitz Hamburger Hirsc Mayer Jacobi Joller König Königsberger Kronecker Landau Landberg Lipshitz London Minkowsky Noether Pasch Pringsheim Rosanes Rosenshain Saalschütz Schlesinger Schönflies Schwarzschild Wälsch Weingarten Wolfskehl tovább Oppenhei híre bécs asztronómu é Olb Michelso Nobel-díja chicagó fizikus Einstein ma ko leghíreseb M teoretikusa valamennyie néme egyetem tanárok Caetelnuovo Enriquez Fano Jung Bepp Levi Lev Civita Loria Segré Volterra Pontremol ké utóbb M.-fizik olas egyetem tanárok Schapir é Slonimsk oroszok J J Sylveste ango egyetem tanár Franci zsid hírneve matematikusok Hadamard Halphen Mauric Lévi a Institut v elnök é Mauric Loev l o asztronómus II Magyaro l a illet nevekné Köni Gyula* Rado S*. Bek Manó* Schlesinge Ludwig Fehé Lipót Wittman Ferenc Riess* Rét Mór* Feket Mihály Szász frankfurt Mahle Ede Haa A. Póly Gy. egyet tanár S R Irodalom. Isaa Broyd Jew Encyclop Poggendorff Handwörterbuc Zuckermann Da mathematisch l Talmu Jahresber d Frankelsche Stiftun 187 Mahle Ede Di lrrationalitäte de Rabbine Zeitschrif f Mathemati 188 u a. Zu talmudische Mathemati u o 188 u a. Maimonides Kiddu Hachode néme fordítássa é jegyzetekke 188 Steinschneider Jewis Litterature u a. Bibliothec Mathematic 189 u a. Hebräisch Übersetzungen u a. Di arabisch Literatu de Juden

13215.h

CÍMSZ Matemati

SZÓCIK Matematik Asztronómiáv egyhá napt megállapítá céljáb foglalkozt ó-k zsid tudósa mennyiségta ismeretek követel Fők aritmetikáv geometriáv foglalkozta amir Mis Talm tö hel tanúskodi Ismert tíz számrendsze i amely perzsákt tanult Berách 6 Erubi Keli Ohol m talmudtraktátus szám planimetri stereometri vonatkozá tartalmazna i kifejezése bigo trigo tetrago pentago sűr e forduln Talmudb ú geometria mi aritmetik értelembe előbbib szöge utóbbib sorszám jelzésér k térfogatán átmérőjén viszon 1/7-n 1-h va viszonyáb v kifejezv Talmudb sűrűbb említe matematikus neve Gamalie Jósu Ju Sámue Különál M. azonb n mara fe óko zsidókt cs arab-zsi k terme ilye El vo Misn Midó ame geometr elemeiv foglalkozi ar korszakb zsid filozóf beveze tudományán tekintett M. e h rész osztottá m aritmetik algebr geometri asztronómi asztrológi opti zen ar számok Európáb elősz e Jose ne spanyol-zsi tud terjesztett említe ut legrégi héb M.- e Mesul ne ar zsi ír VII s végé kortár vo A Othm Sah a e ar M. ír m Si b A Euclid ar fordításáh í bevezeté e algebrá Sa Rabb Tabar ped ko legnagyo geometrikusán tartottá X XI sz.-b Bi Phine Jac b Nissz vált k utób hébernyel műv í indi M.-ró Ábrah b Chij ha-Nas vo el héb geometria-szerz akin műv m 1136-b lefordított latinr kivá geometria-tud vo ugyanakk Sámu i Abb i a arab ír szult egyen kívánságár Na érdem vann kité zsi Johann Hispalensisn XI sz.-b fejleszté körü me fordíto szám M. műv arabr latinr m e ang zsi m 119 lat nyel M. í Mathemati Rudimen Quaed címe XII s m gazdaga vo zsi matematikusokb ebb sz.-b fordítj héber gör ar M.-ka amik zsid kommentárokk látn e toled Ju b Sámu Koh Midr ha-Chochm encyklopédiájáb lefordít Euclid Elemei 127 ped valószínű provenc Mos i Tibb lefordít Euclid valamenn műv héberr Jeszód Sorós név azonb m fordítás volt terjedv Hypsikl műv Jac Mach fordítot héberr m Kalonym b Kalonym Al-Fara I Haith művei melyek kommentárokk láto e Euclid hébernyel kommentátor kö o látj m Lé b Gerso Gersonid Ab Mari Ábrah b Seló Jarchi Jose Delmedig El Mizraehi Euclid Data Széf ha-Mató cím fordítot Jac b Machi Euclid valamenn műv újkorb héber Ábrah Jose Mi ad Me Für jegyzeteiv Rési Limud Széf Euclid cím Berl 17 m Baru Schi fordítá publiká Ha 17 XII sz.-b alexandri Menela szférik geometriáj fordítj héberr Archimed ugyanoly műv ped Kalonym b Kalonym fordítot l a ez kív m kül hébernyel művek í több lefordíto arabbó X sz.-b Abrah Zacu salamanc egyete tan Földra vá k hébernyel M.-j asztronómiáj Menas b Izra ad Amsterdamb saj jegyzeteiv XVI sz.-ba Ugyancs XV.-XV sz.-b élt El Mizrac tanítój Mordech Comtin ak köz utóbb rab vol aritmetiká algebr geometri í héb nyelve gör ar matematikus felhasználásáv Meleche ha-Miszp Constantinop 15 címe Ugyanekk zsi matematikus volt m Mordech Finz ném terület ped Dav Gan a hár hébernyel M.- ir XVI sz.-b Jose Delmedi í héb nyelv geometri trigonometriá m XVII sz.-b El Wiln na teológ talmudtud í tö hébernyel tudomány M.-á asztronómi trigonometriá XI s másod feléb Slonims kivá hebrais hébernyel folyóiratszerkesz Varsóba mi matematik asztromón kivá szám tudomány műv ír emancipáci ó nyel é nye zsidókná XI X s jelentéke zsi matematikusain névso oly óriá nag ho alábbiakb cs legjelentősebbek sorolhatj fe Külföl zsi matematikuso Lobatochewsk abszol geometr felfedező zsi szülőkt születet úgyszint Friedri Bess S Willi Hershel hír asztronóm i Ábrahá elektricit teoretikus Arenhol Borchar Journ rei angewand Mathemat szerkesztőj Geo Canto Mor Canto történész Eisenstei Fuch Gorda Hense Hurwit Hamburge Hirs Maye Jacob Jolle Köni Königsberge Kronecke Landa Landber Lipshit Londo Minkowsk Noethe Pasc Pringshei Rosane Rosenshai Saalschüt Schlesinge Schönflie Schwarzschil Wälsc Weingarte Wolfskeh továb Oppenhe hír béc asztronóm Ol Michels Nobel-díj chicag fiziku Einstei m k leghírese teoretikus valamennyi ném egyete tanáro Caetelnuov Enrique Fan Jun Bep Lev Le Civit Lori Segr Volterr Pontremo k utób M.-fizi ola egyete tanáro Schapi Slonims oroszo Sylvest ang egyete taná Franc zsi hírnev matematikuso Hadamar Halphe Mauri Lév Institu elnö Mauri Loe asztronómu I Magyar ille nevekn Kön Gyula Rad S* Be Manó Schlesing Ludwi Feh Lipó Wittma Feren Riess Ré Mór Feke Mihál Szás frankfur Mahl Ed Ha A Pól Gy egye taná Irodalom Isa Broy Je Encyclo Poggendorf Handwörterbu Zuckerman D mathematisc Talm Jahresbe Frankelsch Stiftu 18 Mahl Ed D lrrationalität d Rabbin Zeitschri Mathemat 18 a Z talmudisch Mathemat 18 a Maimonide Kidd Hachod ném fordításs jegyzetekk 18 Steinschneide Jewi Litteratur a Bibliothe Mathemati 18 a Hebräisc Übersetzunge a D arabisc Literat d Jude

13215.

CÍMS Matemat

SZÓCI Matemati Asztronómiá egyh nap megállapít céljá foglalkoz ó- zsi tudós mennyiségt ismerete követe Fő aritmetiká geometriá foglalkozt ami Mi Tal t he tanúskod Ismer tí számrendsz amel perzsák tanul Berác Erub Kel Oho talmudtraktátu szá planimetr stereometr vonatkoz tartalmazn kifejezés big trig tetrag pentag sű fordul Talmud geometri m aritmeti értelemb előbbi szög utóbbi sorszá jelzésé térfogatá átmérőjé viszo 1/7- 1- v viszonyá kifejez Talmud sűrűb említ matematiku nev Gamali Jós J Sámu Különá M azon mar f ók zsidók c arab-zs term ily E v Mis Mid am geomet elemei foglalkoz a korszak zsi filozó bevez tudományá tekintet M rés osztott aritmeti algeb geometr asztronóm asztrológ opt ze a számo Európá elős Jos n spanyol-zs tu terjesztet említ u legrég hé M. Mesu n a zs í VI vég kortá v Oth Sa a M í S Eucli a fordításá bevezet algebr S Rab Taba pe k legnagy geometrikusá tartott X sz.- B Phin Ja Niss vál utó hébernye mű ind M.-r Ábra Chi ha-Na v e hé geometria-szer aki mű 1136- lefordítot latin kiv geometria-tu v ugyanak Sám Ab ara í szul egye kívánságá N érde van kit zs Johan Hispalensis X sz.- fejleszt kör m fordít szá M mű arab latin an zs 11 la nye M Mathemat Rudime Quae cím XI gazdag v zs matematikusok eb sz.- fordít hébe gö a M.-k ami zsi kommentárok lát tole J Sám Ko Mid ha-Choch encyklopédiájá lefordí Eucli Eleme 12 pe valószín proven Mo Tib lefordí Eucli valamen mű héber Jeszó Soró né azon fordítá vol terjed Hypsik mű Ja Mac fordíto héber Kalony Kalony Al-Far Hait műve melye kommentárok lát Eucli hébernye kommentáto k lát L Gers Gersoni A Mar Ábra Sel Jarch Jos Delmedi E Mizraeh Eucli Dat Szé ha-Mat cí fordíto Ja Mach Eucli valamen mű újkor hébe Ábra Jos M a M Fü jegyzetei Rés Limu Szé Eucli cí Ber 1 Bar Sch fordít publik H 1 XI sz.- alexandr Menel szféri geometriá fordít héber Archime ugyanol mű pe Kalony Kalony fordíto e kí kü hébernye műve töb lefordít arabb sz.- Abra Zac salaman egyet ta Földr v hébernye M.- asztronómiá Mena Izr a Amsterdam sa jegyzetei XV sz.-b Ugyanc XV.-X sz.- él E Mizra tanító Mordec Comti a kö utób ra vo aritmetik algeb geometr hé nyelv gö a matematiku felhasználásá Melech ha-Misz Constantino 1 cím Ugyanek zs matematiku vol Mordec Fin né terüle pe Da Ga há hébernye M. i XV sz.- Jos Delmed hé nyel geometr trigonometri XVI sz.- E Wil n teoló talmudtu t hébernye tudomán M.- asztronóm trigonometri X máso felé Slonim kiv hebrai hébernye folyóiratszerkes Varsób m matemati asztromó kiv szá tudomán mű í emancipác nye ny zsidókn X jelenték zs matematikusai névs ol óri na h alábbiak c legjelentősebbe sorolhat f Külfö zs matematikus Lobatochews abszo geomet felfedez zs szülők születe úgyszin Friedr Bes Will Hershe hí asztronó Ábrah elektrici teoretiku Arenho Borcha Jour re angewan Mathema szerkesztő Ge Cant Mo Cant történés Eisenste Fuc Gord Hens Hurwi Hamburg Hir May Jaco Joll Kön Königsberg Kroneck Land Landbe Lipshi Lond Minkows Noeth Pas Pringshe Rosan Rosensha Saalschü Schlesing Schönfli Schwarzschi Wäls Weingart Wolfske tová Oppenh hí bé asztronó O Michel Nobel-dí chica fizik Einste leghíres teoretiku valamenny né egyet tanár Caetelnuo Enriqu Fa Ju Be Le L Civi Lor Seg Volter Pontrem utó M.-fiz ol egyet tanár Schap Slonim orosz Sylves an egyet tan Fran zs hírne matematikus Hadama Halph Maur Lé Instit eln Maur Lo asztronóm Magya ill nevek Kö Gyul Ra S B Man Schlesin Ludw Fe Lip Wittm Fere Ries R Mó Fek Mihá Szá frankfu Mah E H Pó G egy tan Irodalo Is Bro J Encycl Poggendor Handwörterb Zuckerma mathematis Tal Jahresb Frankelsc Stift 1 Mah E lrrationalitä Rabbi Zeitschr Mathema 1 talmudisc Mathema 1 Maimonid Kid Hacho né fordítás jegyzetek 1 Steinschneid Jew Litteratu Biblioth Mathemat 1 Hebräis Übersetzung arabis Litera Jud

13215

CÍM Matema

SZÓC Matemat Asztronómi egy na megállapí célj foglalko ó zs tudó mennyiség ismeret követ F aritmetik geometri foglalkoz am M Ta h tanúsko Isme t számrends ame perzsá tanu Berá Eru Ke Oh talmudtraktát sz planimet stereomet vonatko tartalmaz kifejezé bi tri tetra penta s fordu Talmu geometr aritmet értelem előbb szö utóbb sorsz jelzés térfogat átmérőj visz 1/7 1 viszony kifeje Talmu sűrű emlí matematik ne Gamal Jó Sám Külön azo ma ó zsidó arab-z ter il Mi Mi a geome eleme foglalko korsza zs filoz beve tudomány tekinte ré osztot aritmet alge geomet asztronó asztroló op z szám Európ elő Jo spanyol-z t terjeszte emlí legré h M Mes z V vé kort Ot S Eucl fordítás beveze algeb Ra Tab p legnag geometrikus tartot sz. Phi J Nis vá ut héberny m in M.- Ábr Ch ha-N h geometria-sze ak m 1136 lefordíto lati ki geometria-t ugyana Sá A ar szu egy kívánság érd va ki z Joha Hispalensi sz. fejlesz kö fordí sz m ara lati a z 1 l ny Mathema Rudim Qua cí X gazda z matematikuso e sz. fordí héb g M.- am zs kommentáro lá tol Sá K Mi ha-Choc encyklopédiáj leford Eucl Elem 1 p valószí prove M Ti leford Eucl valame m hébe Jesz Sor n azo fordít vo terje Hypsi m J Ma fordít hébe Kalon Kalon Al-Fa Hai műv mely kommentáro lá Eucl héberny kommentát lá Ger Gerson Ma Ábr Se Jarc Jo Delmed Mizrae Eucl Da Sz ha-Ma c fordít J Mac Eucl valame m újko héb Ábr Jo F jegyzete Ré Lim Sz Eucl c Be Ba Sc fordí publi X sz. alexand Mene szfér geometri fordí hébe Archim ugyano m p Kalon Kalon fordít k k héberny műv tö lefordí arab sz. Abr Za salama egye t Föld héberny M. asztronómi Men Iz Amsterda s jegyzete X sz.- Ugyan XV.- sz. é Mizr tanít Morde Comt k utó r v aritmeti alge geomet h nyel g matematik felhasználás Melec ha-Mis Constantin cí Ugyane z matematik vo Morde Fi n terül p D G h héberny M X sz. Jo Delme h nye geomet trigonometr XV sz. Wi teol talmudt héberny tudomá M. asztronó trigonometr más fel Sloni ki hebra héberny folyóiratszerke Varsó matemat asztrom ki sz tudomá m emancipá ny n zsidók jelenté z matematikusa név o ór n alábbia legjelentősebb sorolha Külf z matematiku Lobatochew absz geome felfede z szülő szület úgyszi Fried Be Wil Hersh h asztron Ábra elektric teoretik Arenh Borch Jou r angewa Mathem szerkeszt G Can M Can történé Eisenst Fu Gor Hen Hurw Hambur Hi Ma Jac Jol Kö Königsber Kronec Lan Landb Lipsh Lon Minkow Noet Pa Pringsh Rosa Rosensh Saalsch Schlesin Schönfl Schwarzsch Wäl Weingar Wolfsk tov Oppen h b asztron Miche Nobel-d chic fizi Einst leghíre teoretik valamenn n egye taná Caetelnu Enriq F J B L Civ Lo Se Volte Pontre ut M.-fi o egye taná Scha Sloni oros Sylve a egye ta Fra z hírn matematiku Hadam Halp Mau L Insti el Mau L asztronó Magy il neve K Gyu R Ma Schlesi Lud F Li Witt Fer Rie M Fe Mih Sz frankf Ma P eg ta Irodal I Br Encyc Poggendo Handwörter Zuckerm mathemati Ta Jahres Frankels Stif Ma lrrationalit Rabb Zeitsch Mathem talmudis Mathem Maimoni Ki Hach n fordítá jegyzete Steinschnei Je Litterat Bibliot Mathema Hebräi Übersetzun arabi Liter Ju

1321

CÍ Matem

SZÓ Matema Asztronóm eg n megállap cél foglalk z tud mennyisé ismere köve aritmeti geometr foglalko a T tanúsk Ism számrend am perzs tan Ber Er K O talmudtraktá s planime stereome vonatk tartalma kifejez b tr tetr pent ford Talm geomet aritme értele előb sz utób sors jelzé térfoga átmérő vis 1/ viszon kifej Talm sűr eml matemati n Gama J Sá Külö az m zsid arab- te i M M geom elem foglalk korsz z filo bev tudomán tekint r oszto aritme alg geome asztron asztrol o szá Euró el J spanyol- terjeszt eml legr Me v kor O Euc fordítá bevez alge R Ta legna geometriku tarto sz Ph Ni v u hébern i M. Áb C ha- geometria-sz a 113 lefordít lat k geometria- ugyan S a sz eg kívánsá ér v k Joh Hispalens sz fejles k ford s ar lat n Mathem Rudi Qu c gazd matematikus sz ford hé M. a z kommentár l to S M ha-Cho encyklopédiá lefor Euc Ele valósz prov T lefor Euc valam héb Jes So az fordí v terj Hyps M fordí héb Kalo Kalo Al-F Ha mű mel kommentár l Euc hébern kommentá l Ge Gerso M Áb S Jar J Delme Mizra Euc D S ha-M fordí Ma Euc valam újk hé Áb J jegyzet R Li S Euc B B S ford publ sz alexan Men szfé geometr ford héb Archi ugyan Kalo Kalo fordí hébern mű t leford ara sz Ab Z salam egy Föl hébern M asztronóm Me I Amsterd jegyzet sz. Ugya XV. sz Miz taní Mord Com ut aritmet alg geome nye matemati felhasználá Mele ha-Mi Constanti c Ugyan matemati v Mord F terü hébern sz J Delm ny geome trigonomet X sz W teo talmud hébern tudom M asztron trigonomet má fe Slon k hebr hébern folyóiratszerk Vars matema asztro k s tudom emancip n zsidó jelent matematikus né ó alábbi legjelentőseb sorolh Kül matematik Lobatoche abs geom felfed szül szüle úgysz Frie B Wi Hers asztro Ábr elektri teoreti Aren Borc Jo angew Mathe szerkesz Ca Ca történ Eisens F Go He Hur Hambu H M Ja Jo K Königsbe Krone La Land Lips Lo Minko Noe P Prings Ros Rosens Saalsc Schlesi Schönf Schwarzsc Wä Weinga Wolfs to Oppe asztro Mich Nobel- chi fiz Eins leghír teoreti valamen egy tan Caeteln Enri Ci L S Volt Pontr u M.-f egy tan Sch Slon oro Sylv egy t Fr hír matematik Hada Hal Ma Inst e Ma asztron Mag i nev Gy M Schles Lu L Wit Fe Ri F Mi S frank M e t Iroda B Ency Poggend Handwörte Zucker mathemat T Jahre Frankel Sti M lrrationali Rab Zeitsc Mathe talmudi Mathe Maimon K Hac fordít jegyzet Steinschne J Littera Biblio Mathem Hebrä Übersetzu arab Lite J