13340.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: "1547-iki velencei. A protestáns hebraista August Wünsche németre fordította le (Leipzig 1885). V. Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi Eliezer 54 fejezetben, másképp Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi szerzők. Ez a többi M.-okhoz hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de világos héber nyelvezetével, bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A mű befejezetlen s a Pentateuch haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam büntetéséig. Szerző R. Eliezer b. Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő szerzőségére nincs bizonyíték, hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered az, amit megerősít az a körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van célzás benne. Zunz ezerint a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen palesztinai volt. Szövegét először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a British Museumban levő kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu (Elijóhu) v. Tanná debé Elijáhu; ez két részre oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé Zuta (Zutó) címűekre s a Talmud (Ketubót 106a) célzása szerint egy régebbi műből származik. Összeállításának ideje a X. sz. második fele. Tartalma vallásetikai haggadikus magyarázatok gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan, parabolái, aforizmái, imái és buzdításai egyaránt tanítják ezt. Elfogulatlanságára jellemző a következő mondás: Tanúmul hívom az eget és földet, hogy a Szent Lélek valakin cselekedetei szerint nyugszik, akár izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi, akár nő, akár szabad, akár rabszolga az illető. Héber nyelvezete rendkívül szép, de az összefüggés nem mindig található meg. Első kiadása az 1186. kódex alapján a velencei 1598. kiadás, Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat alapján adta ki (Wien 1902). VI. csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a Biblia 24 könyvének haggadikus és halachikus kommentálását. Első kiadása 1526- 1527. Szalonikiben jelent meg Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel (I-II.) s ennek utószava szerint R. Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A velencei 1566. kiadás címlapja R. Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről beszél, az 1909. Odera Frankfurtban megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban a források nem a margón, hanem a szövegben vannak s ezek az utalások az összeállítónak az egész talmudi és midrasi irodalomban való nagy járatosságáról tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi keletű, mint az előbbi. Csupán újabban adták ki részletekben; így a Jezsajás-kommentárt (ed. Spira, Berlin 1894), a Zsoltárokét (ed. Buber T Berditschew 1899, a Példabeszédekét (ed. Grünhut, 1902) a Széfer ha-Likutim mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a British Museum és az 1415. Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom legnagyobb részét felhasználta, de némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a miszticizmus és a rabbinikus irodalom termékeit, viszont "


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3340. címszó a lexikon => 602. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13340.htm

CÍMSZÓ: Midrás

SZÓCIKK: 1547-iki velencei. A protestáns hebraista August Wünsche németre fordította le Leipzig 1885 . V. Speciális haggadikus M.-ok: 1. Pirké de-Rabbi Eliezer 54 fejezetben, másképp Baraita d. R. Eliezer-nek is nevezték régebbi szerzők. Ez a többi M.-okhoz hasonlóan sem exegetikus, sem homiletikus mű, de világos héber nyelvezetével, bibliai frazeológiával és poézisével válik ki. A mű befejezetlen s a Pentateuch haggadikus kommentálását tartalmazza Mirjam büntetéséig. Szerző R. Eliezer b. Hyrcanus szájába adja a tanításokat, de az ő szerzőségére nincs bizonyíték, hanem ellenkezőleg, sokkal későbbi korból ered az, amit megerősít az a körülmény, hogy a gáóni-korszakra s a kalifákra van célzás benne. Zunz ezerint a VIII. sz.-ból való, de szerzője valószínűen palesztinai volt. Szövegét először a De-Rossi-kódex közölte, majd Horowitz a British Museumban levő kézirat alapján. 2. Szeder Elijáhu Elijóhu v. Tanná debé Elijáhu; ez két részre oszlik, ú. m Szeder Eliáhu Rabba és Szeder Elijáhé Zuta Zutó címűekre s a Talmud Ketubót 106a célzása szerint egy régebbi műből származik. Összeállításának ideje a X. sz. második fele. Tartalma vallásetikai haggadikus magyarázatok gyűjteménye. Ethikája meglepően pártatlan, parabolái, aforizmái, imái és buzdításai egyaránt tanítják ezt. Elfogulatlanságára jellemző a következő mondás: Tanúmul hívom az eget és földet, hogy a Szent Lélek valakin cselekedetei szerint nyugszik, akár izraelita, akár nem-izraelita, akár férfi, akár nő, akár szabad, akár rabszolga az illető. Héber nyelvezete rendkívül szép, de az összefüggés nem mindig található meg. Első kiadása az 1186. kódex alapján a velencei 1598. kiadás, Friedmann pedig a vatikáni 1703. kézirat alapján adta ki Wien 1902 . VI. csoport M. a Jalkut Simeont, Jalkut Ha-Mochri és M. Ha-Godólhoz: A Jalkut Simeoni szerzője is ismeretlen; tartalmazza a Biblia 24 könyvének haggadikus és halachikus kommentálását. Első kiadása 1526- 1527. Szalonikiben jelent meg Széfer Jalkut ha-nikró Simeoni címmel I-II. s ennek utószava szerint R. Simeon ha Darsan állította Össze s adta ki. A velencei 1566. kiadás címlapja R. Simeonról, a frankfurti darsanok fejéről beszél, az 1909. Odera Frankfurtban megjelent kiadás pedig R Simeont Frankfurt a. M.-be helyezi. Zunz a szerzőséget megállapítatlannak tartotta. Az első kiadásban a források nem a margón, hanem a szövegben vannak s ezek az utalások az összeállítónak az egész talmudi és midrasi irodalomban való nagy járatosságáról tanúskodnak. A Jalkut Ha-Mochiri szerzője Mochir ben Abba Mari s későbbi keletű, mint az előbbi. Csupán újabban adták ki részletekben; így a Jezsajás-kommentárt ed. Spira, Berlin 1894 , a Zsoltárokét ed. Buber T Berditschew 1899, a Példabeszédekét ed. Grünhut, 1902 a Széfer ha-Likutim mellékleteképpen; kódexét a 12 kisebb prófétához a British Museum és az 1415. Codex Leyden őrzik. Szerzőjük a M.-irodalom legnagyobb részét felhasználta, de némelyek ismeretlenek előtte. Mindkét jelzett Jalkut ignorálja a Targumot, a miszticizmus és a rabbinikus irodalom termékeit, viszont

13340.ht

CÍMSZÓ Midrá

SZÓCIKK 1547-ik velencei protestán hebraist Augus Wünsch németr fordított l Leipzi 188 V Speciáli haggadiku M.-ok 1 Pirk de-Rabb Elieze 5 fejezetben máskép Barait d R Eliezer-ne i nevezté régebb szerzők E több M.-okho hasonlóa se exegetikus se homiletiku mű d világo hébe nyelvezetével biblia frazeológiáva é poéziséve váli ki m befejezetle Pentateuc haggadiku kommentálásá tartalmazz Mirja büntetéséig Szerz R Elieze b Hyrcanu szájáb adj tanításokat d a szerzőségér ninc bizonyíték hane ellenkezőleg sokka később korbó ere az ami megerősí a körülmény hog gáóni-korszakr kalifákr va célzá benne Zun ezerin VIII sz.-bó való d szerzőj valószínűe palesztina volt Szövegé előszö De-Rossi-kóde közölte maj Horowit Britis Museumba lev kézira alapján 2 Szede Elijáh Elijóh v Tann deb Elijáhu e ké részr oszlik ú Szede Eliáh Rabb é Szede Elijáh Zut Zut címűekr Talmu Ketubó 106 célzás szerin eg régebb műbő származik Összeállításána idej X sz másodi fele Tartalm vallásetika haggadiku magyarázato gyűjteménye Ethikáj meglepőe pártatlan parabolái aforizmái imá é buzdítása egyarán tanítjá ezt Elfogulatlanságár jellemz következ mondás Tanúmu hívo a ege é földet hog Szen Léle valaki cselekedete szerin nyugszik aká izraelita aká nem-izraelita aká férfi aká nő aká szabad aká rabszolg a illető Hébe nyelvezet rendkívü szép d a összefüggé ne mindi találhat meg Els kiadás a 1186 kóde alapjá velence 1598 kiadás Friedman pedi vatikán 1703 kézira alapjá adt k Wie 190 VI csopor M Jalku Simeont Jalku Ha-Mochr é M Ha-Godólhoz Jalku Simeon szerzőj i ismeretlen tartalmazz Bibli 2 könyvéne haggadiku é halachiku kommentálását Els kiadás 1526 1527 Szalonikibe jelen me Széfe Jalku ha-nikr Simeon címme I-II enne utószav szerin R Simeo h Darsa állított Össz adt ki velence 1566 kiadá címlapj R Simeonról frankfurt darsano fejérő beszél a 1909 Oder Frankfurtba megjelen kiadá pedi Simeon Frankfur a M.-b helyezi Zun szerzősége megállapítatlanna tartotta A els kiadásba forráso ne margón hane szövegbe vanna eze a utaláso a összeállítóna a egés talmud é midras irodalomba val nag járatosságáró tanúskodnak Jalku Ha-Mochir szerzőj Mochi be Abb Mar később keletű min a előbbi Csupá újabba adtá k részletekben íg Jezsajás-kommentár ed Spira Berli 189 Zsoltároké ed Bube Berditsche 1899 Példabeszédeké ed Grünhut 190 Széfe ha-Likuti mellékleteképpen kódexé 1 kiseb prófétáho Britis Museu é a 1415 Code Leyde őrzik Szerzőjü M.-irodalo legnagyob részé felhasználta d némelye ismeretlene előtte Mindké jelzet Jalku ignorálj Targumot miszticizmu é rabbiniku irodalo termékeit viszon

13340.h

CÍMSZ Midr

SZÓCIK 1547-i velence protestá hebrais Augu Wünsc német fordítot Leipz 18 Speciál haggadik M.-o Pir de-Rab Eliez fejezetbe máské Barai Eliezer-n nevezt régeb szerző töb M.-okh hasonló s exegetiku s homiletik m világ héb nyelvezetéve bibli frazeológiáv poézisév vál k befejezetl Pentateu haggadik kommentálás tartalmaz Mirj büntetéséi Szer Eliez Hyrcan szájá ad tanításoka szerzőségé nin bizonyíté han ellenkezőle sokk későb korb er a am megerős körülmén ho gáóni-korszak kalifák v célz benn Zu ezeri VII sz.-b val szerző valószínű palesztin vol Szöveg elősz De-Rossi-kód közölt ma Horowi Briti Museumb le kézir alapjá Szed Elijá Elijó Tan de Elijáh k rész oszli Szed Eliá Rab Szed Elijá Zu Zu címűek Talm Ketub 10 célzá szeri e régeb műb származi Összeállításán ide s másod fel Tartal vallásetik haggadik magyarázat gyűjtemény Ethiká meglepő pártatla parabolá aforizmá im buzdítás egyará tanítj ez Elfogulatlanságá jellem követke mondá Tanúm hív eg földe ho Sze Lél valak cselekedet szeri nyugszi ak izraelit ak nem-izraelit ak férf ak n ak szaba ak rabszol illet Héb nyelveze rendkív szé összefügg n mind találha me El kiadá 118 kód alapj velenc 159 kiadá Friedma ped vatiká 170 kézir alapj ad Wi 19 V csopo Jalk Simeon Jalk Ha-Moch Ha-Godólho Jalk Simeo szerző ismeretle tartalmaz Bibl könyvén haggadik halachik kommentálásá El kiadá 152 152 Szalonikib jele m Széf Jalk ha-nik Simeo címm I-I enn utósza szeri Sime Dars állítot Öss ad k velenc 156 kiad címlap Simeonró frankfur darsan fejér beszé 190 Ode Frankfurtb megjele kiad ped Simeo Frankfu M.- helyez Zu szerzőség megállapítatlann tartott el kiadásb forrás n margó han szövegb vann ez utalás összeállítón egé talmu midra irodalomb va na járatosságár tanúskodna Jalk Ha-Mochi szerző Moch b Ab Ma későb kelet mi előbb Csup újabb adt részletekbe í Jezsajás-kommentá e Spir Berl 18 Zsoltárok e Bub Berditsch 189 Példabeszédek e Grünhu 19 Széf ha-Likut mellékleteképpe kódex kise prófétáh Briti Muse 141 Cod Leyd őrzi Szerzőj M.-irodal legnagyo rész felhasznált némely ismeretlen előtt Mindk jelze Jalk ignorál Targumo miszticizm rabbinik irodal termékei viszo

13340.

CÍMS Mid

SZÓCI 1547- velenc protest hebrai Aug Wüns néme fordíto Leip 1 Speciá haggadi M.- Pi de-Ra Elie fejezetb másk Bara Eliezer- nevez rége szerz tö M.-ok hasonl exegetik homileti vilá hé nyelvezetév bibl frazeológiá poézisé vá befejezet Pentate haggadi kommentálá tartalma Mir büntetésé Sze Elie Hyrca száj a tanítások szerzőség ni bizonyít ha ellenkezől sok késő kor e a megerő körülmé h gáóni-korsza kalifá cél ben Z ezer VI sz.- va szerz valószín paleszti vo Szöve elős De-Rossi-kó közöl m Horow Brit Museum l kézi alapj Sze Elij Elij Ta d Elijá rés oszl Sze Eli Ra Sze Elij Z Z címűe Tal Ketu 1 célz szer rége mű származ Összeállításá id máso fe Tarta valláseti haggadi magyaráza gyűjtemén Ethik meglep pártatl parabol aforizm i buzdítá egyar tanít e Elfogulatlanság jelle követk mond Tanú hí e föld h Sz Lé vala cselekede szer nyugsz a izraeli a nem-izraeli a fér a a szab a rabszo ille Hé nyelvez rendkí sz összefüg min találh m E kiad 11 kó alap velen 15 kiad Friedm pe vatik 17 kézi alap a W 1 csop Jal Simeo Jal Ha-Moc Ha-Godólh Jal Sime szerz ismeretl tartalma Bib könyvé haggadi halachi kommentálás E kiad 15 15 Szaloniki jel Szé Jal ha-ni Sime cím I- en utósz szer Sim Dar állíto Ös a velen 15 kia címla Simeonr frankfu darsa fejé besz 19 Od Frankfurt megjel kia pe Sime Frankf M. helye Z szerzősé megállapítatlan tartot e kiadás forrá marg ha szöveg van e utalá összeállító eg talm midr irodalom v n járatosságá tanúskodn Jal Ha-Moch szerz Moc A M késő kele m előb Csu újab ad részletekb Jezsajás-komment Spi Ber 1 Zsoltáro Bu Berditsc 18 Példabeszéde Grünh 1 Szé ha-Liku mellékleteképp kóde kis prófétá Brit Mus 14 Co Ley őrz Szerző M.-iroda legnagy rés felhasznál némel ismeretle előt Mind jelz Jal ignorá Targum miszticiz rabbini iroda terméke visz

13340

CÍM Mi

SZÓC 1547 velen protes hebra Au Wün ném fordít Lei Speci haggad M. P de-R Eli fejezet más Bar Eliezer neve rég szer t M.-o hason exegeti homilet vil h nyelvezeté bib frazeológi poézis v befejeze Pentat haggad kommentál tartalm Mi büntetés Sz Eli Hyrc szá tanításo szerzősé n bizonyí h ellenkező so kés ko meger körülm gáóni-korsz kalif cé be eze V sz. v szer valószí paleszt v Szöv elő De-Rossi-k közö Horo Bri Museu kéz alap Sz Eli Eli T Elij ré osz Sz El R Sz Eli című Ta Ket cél sze rég m szárma Összeállítás i más f Tart valláset haggad magyaráz gyűjtemé Ethi megle pártat parabo aforiz buzdít egya taní Elfogulatlansá jell követ mon Tan h föl S L val cseleked sze nyugs izrael nem-izrael fé sza rabsz ill H nyelve rendk s összefü mi talál kia 1 k ala vele 1 kia Fried p vati 1 kéz ala cso Ja Sime Ja Ha-Mo Ha-Godól Ja Sim szer ismeret tartalm Bi könyv haggad halach kommentálá kia 1 1 Szalonik je Sz Ja ha-n Sim cí I e utós sze Si Da állít Ö vele 1 ki címl Simeon frankf dars fej bes 1 O Frankfur megje ki p Sim Frank M hely szerzős megállapítatla tarto kiadá forr mar h szöve va utal összeállít e tal mid irodalo járatosság tanúskod Ja Ha-Moc szer Mo kés kel elő Cs úja a részletek Jezsajás-kommen Sp Be Zsoltár B Berdits 1 Példabeszéd Grün Sz ha-Lik mellékletekép kód ki prófét Bri Mu 1 C Le őr Szerz M.-irod legnag ré felhaszná néme ismeretl elő Min jel Ja ignor Targu misztici rabbin irod termék vis

1334

CÍ M

SZÓ 154 vele prote hebr A Wü né fordí Le Spec hagga M de- El fejeze má Ba Elieze nev ré sze M.- haso exeget homile vi nyelvezet bi frazeológ poézi befejez Penta hagga kommentá tartal M bünteté S El Hyr sz tanítás szerzős bizony ellenkez s ké k mege körül gáóni-kors kali c b ez sz sze valósz palesz Szö el De-Rossi- köz Hor Br Muse ké ala S El El Eli r os S E S El cím T Ke cé sz ré szárm Összeállítá má Tar valláse hagga magyará gyűjtem Eth megl párta parab afori buzdí egy tan Elfogulatlans jel köve mo Ta fö va cseleke sz nyug izrae nem-izrae f sz rabs il nyelv rend összef m talá ki al vel ki Frie vat ké al cs J Sim J Ha-M Ha-Godó J Si sze ismere tartal B köny hagga halac kommentál ki Szaloni j S J ha- Si c utó sz S D állí vel k cím Simeo frank dar fe be Frankfu megj k Si Fran hel szerző megállapítatl tart kiad for ma szöv v uta összeállí ta mi irodal járatossá tanúsko J Ha-Mo sze M ké ke el C új részlete Jezsajás-komme S B Zsoltá Berdit Példabeszé Grü S ha-Li mellékleteké kó k prófé Br M L ő Szer M.-iro legna r felhaszn ném ismeret el Mi je J igno Targ misztic rabbi iro termé vi