13394.htm

CÍMSZÓ: Mogén Dóvid

SZÓCIKK: Mogén Dóvid (Magén Dávid), a. m. Dávid pajzsa. Szimbólum, melynek alakja két egymásra fordított háromszög; ez sarkain hat másik háromszöget képez. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falain vagy tornyain, főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus díszítésül alkalmazzák. A cionista organizáció mintegy címerül fogadta el. A M. azonban nem is zsidó eredetű. A képimádás legszigorúbban végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a jelkép használatát is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII. sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M. háromszögébe, ha amulettnek használták, a szférák (szefirók) és az Isten nevét írták be. Nem lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus írókhoz, akik anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau Lajos, «M.» (1924. Jew. Encyclop.); Vajda Béla, «Dávid pajzsa» (M. Zs. Szemle XVII.).


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 3394. címszó a lexikon => 609. s köv. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

13394.htm

CÍMSZÓ: Mogén Dóvid

SZÓCIKK: Mogén Dóvid Magén Dávid , a. m. Dávid pajzsa. Szimbólum, melynek alakja két egymásra fordított háromszög; ez sarkain hat másik háromszöget képez. A legtöbb askenáz rítusú zsinagóga falain vagy tornyain, főképpen Magyarországon, Kelet-Európában és Amerikában szimbolikus díszítésül alkalmazzák. A cionista organizáció mintegy címerül fogadta el. A M. azonban nem is zsidó eredetű. A képimádás legszigorúbban végrehajtott tilalma a zsidóságnál tökéletesen kizárta még a jelkép használatát is az Isten fogalmára. Valószínűen Babiloniából ered s eredetileg mágikus amulett volt. A legrégibb talált M. a III. sz.-ból való Dél-Itáliából, Tarentumból, említést róla legrégebben azonban csupán a XII. sz.-i karaita Juda Hadasszi tesz. Assyr, egyiptomi és kopt befolyás alatt a M. háromszögébe, ha amulettnek használták, a szférák szefirók és az Isten nevét írták be. Nem lehetetlen, hogy a templáriusok révén jutott a kabbalisztikus írókhoz, akik anélkül is számos idegen motívumot használtak fel. V. ö. Blau Lajos, M. 1924. Jew. Encyclop. ; Vajda Béla, Dávid pajzsa M. Zs. Szemle XVII. .

13394.ht

CÍMSZÓ Mogé Dóvi

SZÓCIKK Mogé Dóvi Magé Dávi a m Dávi pajzsa Szimbólum melyne alakj ké egymásr fordítot háromszög e sarkai ha mási háromszöge képez legtöb askená rítus zsinagóg falai vag tornyain főképpe Magyarországon Kelet-Európába é Amerikába szimboliku díszítésü alkalmazzák cionist organizáci minteg címerü fogadt el M azonba ne i zsid eredetű képimádá legszigorúbba végrehajtot tilalm zsidóságná tökéletese kizárt mé jelké használatá i a Iste fogalmára Valószínűe Babiloniábó ere eredetile mágiku amulet volt legrégib talál M III sz.-bó val Dél-Itáliából Tarentumból említés ról legrégebbe azonba csupá XII sz.- karait Jud Hadassz tesz Assyr egyiptom é kop befolyá alat M háromszögébe h amulettne használták szférá szefiró é a Iste nevé írtá be Ne lehetetlen hog templáriuso révé jutot kabbalisztiku írókhoz aki anélkü i számo idege motívumo használta fel V ö Bla Lajos M 1924 Jew Encyclop Vajd Béla Dávi pajzs M Zs Szeml XVII

13394.h

CÍMSZ Mog Dóv

SZÓCIK Mog Dóv Mag Dáv Dáv pajzs Szimbólu melyn alak k egymás fordíto háromszö sarka h más háromszög képe legtö asken rítu zsinagó fala va tornyai főképp Magyarországo Kelet-Európáb Amerikáb szimbolik díszítés alkalmazzá cionis organizác minte címer fogad e azonb n zsi eredet képimád legszigorúbb végrehajto tilal zsidóságn tökéletes kizár m jelk használat Ist fogalmár Valószínű Babiloniáb er eredetil mágik amule vol legrégi talá II sz.-b va Dél-Itáliábó Tarentumbó említé ró legrégebb azonb csup XI sz. karai Ju Hadass tes Assy egyipto ko befoly ala háromszögéb amulettn használtá szfér szefir Ist nev írt b N lehetetle ho templárius rév juto kabbalisztik írókho ak anélk szám ideg motívum használt fe Bl Lajo 192 Je Encyclo Vaj Bél Dáv pajz Z Szem XVI

13394.

CÍMS Mo Dó

SZÓCI Mo Dó Ma Dá Dá pajz Szimból mely ala egymá fordít háromsz sark má háromszö kép legt aske rít zsinag fal v tornya főkép Magyarország Kelet-Európá Ameriká szimboli díszíté alkalmazz cioni organizá mint címe foga azon zs erede képimá legszigorúb végrehajt tila zsidóság tökélete kizá jel használa Is fogalmá Valószín Babiloniá e eredeti mági amul vo legrég tal I sz.- v Dél-Itáliáb Tarentumb említ r legrégeb azon csu X sz kara J Hadas te Ass egyipt k befol al háromszögé amulett használt szfé szefi Is ne ír lehetetl h templáriu ré jut kabbaliszti írókh a anél szá ide motívu használ f B Laj 19 J Encycl Va Bé Dá paj Sze XV

13394

CÍM M D

SZÓC M D M D D paj Szimbó mel al egym fordí hároms sar m háromsz ké leg ask rí zsina fa torny főké Magyarorszá Kelet-Európ Amerik szimbol díszít alkalmaz cion organiz min cím fog azo z ered képim legszigorú végrehaj til zsidósá tökélet kiz je használ I fogalm Valószí Babiloni eredet mág amu v legré ta sz. Dél-Itáliá Tarentum emlí legrége azo cs s kar Hada t As egyip befo a háromszög amulet használ szf szef I n í lehetet templári r ju kabbaliszt írók ané sz id motív haszná La 1 Encyc V B D pa Sz X

1339



SZÓ pa Szimb me a egy ford három sa hároms k le as r zsin f torn fők Magyarorsz Kelet-Euró Ameri szimbo díszí alkalma cio organi mi cí fo az ere képi legszigor végreha ti zsidós tökéle ki j haszná fogal Valósz Babilon erede má am legr t sz Dél-Itáli Tarentu eml legrég az c ka Had A egyi bef háromszö amule haszná sz sze lehete templár j kabbalisz író an s i motí haszn L Ency p S