14008.htm

CÍMSZÓ: Quittner

SZEMÉLYNÉV: Quittner Zsigmond

SZÓCIKK: "Quittner Zsigmond, vágfalvi, építész, szül. Budapesten 1857., megh. 1918. Bécsben. Építészeti tanulmányait Münchenben végezte Neureuthernél (1874-78). Műegyetemi tanulmányai után Európában, Ázsiában és Afrikában tett hosszabb tanulmányutat. 1880-ban telepedett le Budapesten és azóta állandóan itt dolgozott. Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett Budapesten. Főbb művei: Árvaház (1880); Pavillonok az 1885. és 1896-iki országos kiállításokon; A Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotája az Alkotmány-utcában (1890); Mentők Háza a Markóutcában (1890); a Gresham Biztosító palotája (1906); a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája. Több síremléket is tervezett: Wahnnann, Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. Elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Mint a Fővárosi Közmunkatanács és az Orsz. Közepitésí Tanács tagja élénk részt vett a főváros és az ország középítkezéseinek irányításában. Az építészet terén irodalmilag is működött, fontosabb tanulmányai: Die Saulé (1878), Architekturformen (1879). Munkái a müncheni egyetemen jutalomban részesültek."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4008. címszó a lexikon => 728. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14008.htm

CÍMSZÓ: Quittner

SZEMÉLYNÉV: Quittner Zsigmond

SZÓCIKK: Quittner Zsigmond, vágfalvi, építész, szül. Budapesten 1857., megh. 1918. Bécsben. Építészeti tanulmányait Münchenben végezte Neureuthernél 1874-78 . Műegyetemi tanulmányai után Európában, Ázsiában és Afrikában tett hosszabb tanulmányutat. 1880-ban telepedett le Budapesten és azóta állandóan itt dolgozott. Számos monumentális jellegű és magánépületet tervezett Budapesten. Főbb művei: Árvaház 1880 ; Pavillonok az 1885. és 1896-iki országos kiállításokon; A Hírlapírók Nyugdíjintézetének palotája az Alkotmány-utcában 1890 ; Mentők Háza a Markóutcában 1890 ; a Gresham Biztosító palotája 1906 ; a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank palotája. Több síremléket is tervezett: Wahnnann, Bródy, Latzkó, Neuschloss családok síremlékeit. Elnöke volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Mint a Fővárosi Közmunkatanács és az Orsz. Közepitésí Tanács tagja élénk részt vett a főváros és az ország középítkezéseinek irányításában. Az építészet terén irodalmilag is működött, fontosabb tanulmányai: Die Saulé 1878 , Architekturformen 1879 . Munkái a müncheni egyetemen jutalomban részesültek.

14008.ht

CÍMSZÓ Quittne

SZEMÉLYNÉV Quittne Zsigmon

SZÓCIKK Quittne Zsigmond vágfalvi építész szül Budapeste 1857. megh 1918 Bécsben Építészet tanulmányai Münchenbe végezt Neureutherné 1874-7 Műegyetem tanulmánya utá Európában Ázsiába é Afrikába tet hosszab tanulmányutat 1880-ba telepedet l Budapeste é azót állandóa it dolgozott Számo monumentáli jelleg é magánépülete tervezet Budapesten Főb művei Árvahá 188 Pavillono a 1885 é 1896-ik országo kiállításokon Hírlapíró Nyugdíjintézeténe palotáj a Alkotmány-utcába 189 Mentő Ház Markóutcába 189 Gresha Biztosít palotáj 190 Pest Magya Kereskedelm Ban palotája Töb síremléke i tervezett Wahnnann Bródy Latzkó Neuschlos családo síremlékeit Elnök vol Magya Építőművésze Szövetségének Min Főváros Közmunkatanác é a Orsz Közepités Tanác tagj élén rész vet főváro é a orszá középítkezéseine irányításában A építésze teré irodalmila i működött fontosab tanulmányai Di Saul 187 Architekturforme 187 Munká münchen egyeteme jutalomba részesültek

14008.h

CÍMSZ Quittn

SZEMÉLYNÉ Quittn Zsigmo

SZÓCIK Quittn Zsigmon vágfalv építés szü Budapest 1857 meg 191 Bécsbe Építésze tanulmánya Münchenb végez Neureuthern 1874- Műegyete tanulmány ut Európába Ázsiáb Afrikáb te hossza tanulmányuta 1880-b telepede Budapest azó állandó i dolgozot Szám monumentál jelle magánépület terveze Budapeste Fő műve Árvah 18 Pavillon 188 1896-i ország kiállításoko Hírlapír Nyugdíjintézetén palotá Alkotmány-utcáb 18 Ment Há Markóutcáb 18 Gresh Biztosí palotá 19 Pes Magy Kereskedel Ba palotáj Tö síremlék tervezet Wahnnan Bród Latzk Neuschlo család síremlékei Elnö vo Magy Építőművész Szövetségéne Mi Főváro Közmunkataná Ors Közepité Taná tag élé rés ve fővár orsz középítkezésein irányításába építész ter irodalmil működöt fontosa tanulmánya D Sau 18 Architekturform 18 Munk münche egyetem jutalomb részesülte

14008.

CÍMS Quitt

SZEMÉLYN Quitt Zsigm

SZÓCI Quitt Zsigmo vágfal építé sz Budapes 185 me 19 Bécsb Építész tanulmány München vége Neureuther 1874 Műegyet tanulmán u Európáb Ázsiá Afriká t hossz tanulmányut 1880- teleped Budapes az álland dolgozo Szá monumentá jell magánépüle tervez Budapest F műv Árva 1 Pavillo 18 1896- orszá kiállítások Hírlapí Nyugdíjintézeté palot Alkotmány-utcá 1 Men H Markóutcá 1 Gres Biztos palot 1 Pe Mag Kereskede B palotá T síremlé terveze Wahnna Bró Latz Neuschl csalá síremléke Eln v Mag Építőművés Szövetségén M Fővár Közmunkatan Or Közepit Tan ta él ré v fővá ors középítkezései irányításáb építés te irodalmi működö fontos tanulmány Sa 1 Architekturfor 1 Mun münch egyete jutalom részesült

14008

CÍM Quit

SZEMÉLY Quit Zsig

SZÓC Quit Zsigm vágfa épít s Budape 18 m 1 Bécs Építés tanulmán Münche vég Neureuthe 187 Műegye tanulmá Európá Ázsi Afrik hoss tanulmányu 1880 telepe Budape a állan dolgoz Sz monument jel magánépül terve Budapes mű Árv Pavill 1 1896 orsz kiállításo Hírlap Nyugdíjintézet palo Alkotmány-utc Me Markóutc Gre Bizto palo P Ma Keresked palot síreml tervez Wahnn Br Lat Neusch csal síremlék El Ma Építőművé Szövetségé Fővá Közmunkata O Közepi Ta t é r főv or középítkezése irányításá építé t irodalm működ fonto tanulmán S Architekturfo Mu münc egyet jutalo részesül

1400

CÍ Qui

SZEMÉL Qui Zsi

SZÓ Qui Zsig vágf épí Budap 1 Béc Építé tanulmá Münch vé Neureuth 18 Műegy tanulm Európ Ázs Afri hos tanulmány 188 telep Budap álla dolgo S monumen je magánépü terv Budape m Ár Pavil 189 ors kiállítás Hírla Nyugdíjintéze pal Alkotmány-ut M Markóut Gr Bizt pal M Kereske palo sírem terve Wahn B La Neusc csa síremlé E M Építőműv Szövetség Főv Közmunkat Közep T fő o középítkezés irányítás épít irodal műkö font tanulmá Architekturf M mün egye jutal részesü