14338.htm

CÍMSZÓ: Schnitzler

SZEMÉLYNÉV: Schnitzler János

SZÓCIKK: "Schnitzler János*, orvostudományi író és bécsi egyetemi tanár, szül. Nagykanizsán 1835., megh. Bécsben 1893. Orvosi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte, majd Bécsben. 1867. a bécsi egyetem tanára lett. Nagy érdemei vannak az osztrák orvosi szaksajtó föllendítése körül. A legtekintélyesebb osztrák orvosi folyóiratnak, a Wiener Medizinische Pressének megindítója és 1860-86-ig szerkesztője volt. 1887-ben alapította az Internationale Klinische Rundschau és 1890. a Klinische Zeit- und Streitfragen c. orvosi szaklapokat. Önálló müvei közül a legjelentékenyebbek: Die pneumatischen Behandhmgen der Lungen- und Herzkrankheiten (Wien 1875); Zur Diagnose und Therapie der Laryngo- und Tracheostenosen (Wien 1877); Die Lungensyphilis und ihr Verhaltnis zur Lungenschwindsucht (1880). Fia S. Artúr, híres osztrák regény- és színműíró."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4338. címszó a lexikon => 774. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14338.htm

CÍMSZÓ: Schnitzler

SZEMÉLYNÉV: Schnitzler János

SZÓCIKK: Schnitzler János*, orvostudományi író és bécsi egyetemi tanár, szül. Nagykanizsán 1835., megh. Bécsben 1893. Orvosi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte, majd Bécsben. 1867. a bécsi egyetem tanára lett. Nagy érdemei vannak az osztrák orvosi szaksajtó föllendítése körül. A legtekintélyesebb osztrák orvosi folyóiratnak, a Wiener Medizinische Pressének megindítója és 1860-86-ig szerkesztője volt. 1887-ben alapította az Internationale Klinische Rundschau és 1890. a Klinische Zeit- und Streitfragen c. orvosi szaklapokat. Önálló müvei közül a legjelentékenyebbek: Die pneumatischen Behandhmgen der Lungen- und Herzkrankheiten Wien 1875 ; Zur Diagnose und Therapie der Laryngo- und Tracheostenosen Wien 1877 ; Die Lungensyphilis und ihr Verhaltnis zur Lungenschwindsucht 1880 . Fia S. Artúr, híres osztrák regény- és színműíró.

14338.ht

CÍMSZÓ Schnitzle

SZEMÉLYNÉV Schnitzle Jáno

SZÓCIKK Schnitzle János* orvostudomány ír é bécs egyetem tanár szül Nagykanizsá 1835. megh Bécsbe 1893 Orvos tanulmányai budapest é bécs egyeteme végezte maj Bécsben 1867 bécs egyete tanár lett Nag érdeme vanna a osztrá orvos szaksajt föllendítés körül legtekintélyeseb osztrá orvos folyóiratnak Wiene Medizinisch Presséne megindítój é 1860-86-i szerkesztőj volt 1887-be alapított a International Klinisch Rundscha é 1890 Klinisch Zeit un Streitfrage c orvos szaklapokat Önáll müve közü legjelentékenyebbek Di pneumatische Behandhmge de Lungen un Herzkrankheite Wie 187 Zu Diagnos un Therapi de Laryngo un Tracheostenose Wie 187 Di Lungensyphili un ih Verhaltni zu Lungenschwindsuch 188 Fi S Artúr híre osztrá regény é színműíró

14338.h

CÍMSZ Schnitzl

SZEMÉLYNÉ Schnitzl Ján

SZÓCIK Schnitzl János orvostudomán í béc egyete taná szü Nagykanizs 1835 meg Bécsb 189 Orvo tanulmánya budapes béc egyetem végezt ma Bécsbe 186 béc egyet taná let Na érdem vann osztr orvo szaksaj föllendíté körü legtekintélyese osztr orvo folyóiratna Wien Medizinisc Pressén megindító 1860-86- szerkesztő vol 1887-b alapítot Internationa Klinisc Rundsch 189 Klinisc Zei u Streitfrag orvo szaklapoka Önál müv köz legjelentékenyebbe D pneumatisch Behandhmg d Lunge u Herzkrankheit Wi 18 Z Diagno u Therap d Laryng u Tracheostenos Wi 18 D Lungensyphil u i Verhaltn z Lungenschwindsuc 18 F Artú hír osztr regén színműír

14338.

CÍMS Schnitz

SZEMÉLYN Schnitz Já

SZÓCI Schnitz Jáno orvostudomá bé egyet tan sz Nagykaniz 183 me Bécs 18 Orv tanulmány budape bé egyete végez m Bécsb 18 bé egye tan le N érde van oszt orv szaksa föllendít kör legtekintélyes oszt orv folyóiratn Wie Medizinis Pressé megindít 1860-86 szerkeszt vo 1887- alapíto Internation Klinis Rundsc 18 Klinis Ze Streitfra orv szaklapok Öná mü kö legjelentékenyebb pneumatisc Behandhm Lung Herzkrankhei W 1 Diagn Thera Laryn Tracheosteno W 1 Lungensyphi Verhalt Lungenschwindsu 1 Art hí oszt regé színműí

14338

CÍM Schnit

SZEMÉLY Schnit J

SZÓC Schnit Ján orvostudom b egye ta s Nagykani 18 m Béc 1 Or tanulmán budap b egyet vége Bécs 1 b egy ta l érd va osz or szaks föllendí kö legtekintélye osz or folyóirat Wi Medizini Press megindí 1860-8 szerkesz v 1887 alapít Internatio Klini Runds 1 Klini Z Streitfr or szaklapo Ön m k legjelentékenyeb pneumatis Behandh Lun Herzkrankhe Diag Ther Lary Tracheosten Lungensyph Verhal Lungenschwinds Ar h osz reg színmű

1433

CÍ Schni

SZEMÉL Schni

SZÓ Schni Já orvostudo egy t Nagykan 1 Bé O tanulmá buda egye vég Béc eg t ér v os o szak föllend k legtekintély os o folyóira W Medizin Pres megind 1860- szerkes 188 alapí Internati Klin Rund Klin Streitf o szaklap Ö legjelentékenye pneumati Behand Lu Herzkrankh Dia The Lar Tracheoste Lungensyp Verha Lungenschwind A os re színm