14421.htm

CÍMSZÓ: Selmecbánya

SZÓCIKK: "Selmecbánya (Banska Stiavnica, Cs.-Szl.), szabad kir. város Hont vm. 15,185 szlovák, magyar (6340) és német lak. A zsidó hitközség 140 családban 350 lelket számlál 110 adófizetővel. 1910-ben még 527 lelket számlált a hitközség. A számszerű visszafejlődés nem okozott érezhetőbb hanyatlást a hitéletben, amelynek minden terhét sok áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57 kereskedő, 3 nagyiparos, 8 iparos, 4 ügyvéd, 6 orvos, 2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő, 3 mérnök, 2 köztisztviselő és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 45,000 ck-t költenek évenkint a hitközségi adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított Chevra Kadisát, a Nőegyletet és az elemi iskolát, amely ezidőszerint csak a vallásoktatást látja el. A zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres tévékenységet fejt ki a közgazdaságban is. A város és környék majdnem minden ipari vállalkozását és pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab (megh. 1905.) kibővítette Vihnye fürdőt, építette a Hungária szállodát és alapította a Selmeci Kereskedelmi és Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, Weisz Adolf kereskedő a fehérneműgyárat (már megszűnt), Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat, amely most Erdős és Gerő tulajdona, Timföld Jenő gyáros a kötőgyárat,. Guttmann Elemér átvette és kibővítette a faárugyárat, Glückstahl Gyula Budapesten szőrmegyárat létesített. Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság a közéletnek is, közöttük: Kapp Jakab, Tandlich Ignác városi főorvosokat, Szegedi Sándor bányafőorvost, Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut Gyula bányamérnököt, Welward Rezső állami gyári főorvost, Tátrai Emil vezető járásbirót. És a sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a hitközség az aránylag legfiatalabbak közé tartozik. Az első zsidók csak a 70-es években telepedtek meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, S.-n sem a zsidók letelepedését. Nemsokára az első beszivárgás után, 1878. már 30 zsidó család lakta a várost. A hitközséget 1879 júl. 20. ezek alapították és megalkották alapszabályait. Elnökké Hell Jakabot választották. Első ténykedése volt, hogy szabályozta az adókivetést, amely 476 forintot eredményezett és akciót indított a templom építésére, ezt azonban a széthúzás következtében csak 15 évvel ezután valósították meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék Kapp Jakab elnöklésével. Az első tanítók Friedmann Bernát és Gliger Bernát voltak. Ebben az esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, három évvel később pedig már annyira megerősödött a hitközség, hogy a templom céljaira telket vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel ezelőtt alakult meg a Chevra Kadisa és elnökéül Welward Márkust, alelnökéül Geiger Márkot, pénztárnokául Hochberger Ármint és ellenőréül Weisz Jenőt választották meg. A vallás ápolására, a kultúrára és a filantropiára irányuló törekvések akkor nyertek történelmi tartalmat, mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó vallás recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz Goldsticker Márk elnöksége alatt. A város keresztény lakossága, amellyel mindig zavartalan egyetértésben élt és az antiszemitizmust csak hírből ismerte, őszinte érdeklődéssel figyelte ezt a törekvést, mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra irányuló egyéb törekvéseit is. A világháborúban a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi halált halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, Hodrus, Szentantal, Ilia, Bajnskabéla, Teple, Pocsuvaelló, Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal Gyula, Goldsucher Bernát és Tandlich Ignác elnökök. Ezidőszorint élén állanak: Hell Béla nagykereskedő, elnökhelyettes; Wassermann Béla gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula bánya-főmérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf főbánya-tanácsos, számvizsgáló bizottsági elnök ; Singer Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, Binc Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenő.Wetzler Mór, Weiner Lipót, Weisz Simon, Weisz Dezső,ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp jegyző."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a 4421. címszó a lexikon => 781. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14421.htm

CÍMSZÓ: Selmecbánya

SZÓCIKK: Selmecbánya Banska Stiavnica, Cs.-Szl. , szabad kir. város Hont vm. 15,185 szlovák, magyar 6340 és német lak. A zsidó hitközség 140 családban 350 lelket számlál 110 adófizetővel. 1910-ben még 527 lelket számlált a hitközség. A számszerű visszafejlődés nem okozott érezhetőbb hanyatlást a hitéletben, amelynek minden terhét sok áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57 kereskedő, 3 nagyiparos, 8 iparos, 4 ügyvéd, 6 orvos, 2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő, 3 mérnök, 2 köztisztviselő és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 45,000 ck-t költenek évenkint a hitközségi adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított Chevra Kadisát, a Nőegyletet és az elemi iskolát, amely ezidőszerint csak a vallásoktatást látja el. A zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres tévékenységet fejt ki a közgazdaságban is. A város és környék majdnem minden ipari vállalkozását és pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab megh. 1905. kibővítette Vihnye fürdőt, építette a Hungária szállodát és alapította a Selmeci Kereskedelmi és Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, Weisz Adolf kereskedő a fehérneműgyárat már megszűnt , Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat, amely most Erdős és Gerő tulajdona, Timföld Jenő gyáros a kötőgyárat,. Guttmann Elemér átvette és kibővítette a faárugyárat, Glückstahl Gyula Budapesten szőrmegyárat létesített. Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság a közéletnek is, közöttük: Kapp Jakab, Tandlich Ignác városi főorvosokat, Szegedi Sándor bányafőorvost, Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut Gyula bányamérnököt, Welward Rezső állami gyári főorvost, Tátrai Emil vezető járásbirót. És a sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a hitközség az aránylag legfiatalabbak közé tartozik. Az első zsidók csak a 70-es években telepedtek meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, S.-n sem a zsidók letelepedését. Nemsokára az első beszivárgás után, 1878. már 30 zsidó család lakta a várost. A hitközséget 1879 júl. 20. ezek alapították és megalkották alapszabályait. Elnökké Hell Jakabot választották. Első ténykedése volt, hogy szabályozta az adókivetést, amely 476 forintot eredményezett és akciót indított a templom építésére, ezt azonban a széthúzás következtében csak 15 évvel ezután valósították meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék Kapp Jakab elnöklésével. Az első tanítók Friedmann Bernát és Gliger Bernát voltak. Ebben az esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, három évvel később pedig már annyira megerősödött a hitközség, hogy a templom céljaira telket vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel ezelőtt alakult meg a Chevra Kadisa és elnökéül Welward Márkust, alelnökéül Geiger Márkot, pénztárnokául Hochberger Ármint és ellenőréül Weisz Jenőt választották meg. A vallás ápolására, a kultúrára és a filantropiára irányuló törekvések akkor nyertek történelmi tartalmat, mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó vallás recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz Goldsticker Márk elnöksége alatt. A város keresztény lakossága, amellyel mindig zavartalan egyetértésben élt és az antiszemitizmust csak hírből ismerte, őszinte érdeklődéssel figyelte ezt a törekvést, mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra irányuló egyéb törekvéseit is. A világháborúban a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi halált halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, Hodrus, Szentantal, Ilia, Bajnskabéla, Teple, Pocsuvaelló, Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal Gyula, Goldsucher Bernát és Tandlich Ignác elnökök. Ezidőszorint élén állanak: Hell Béla nagykereskedő, elnökhelyettes; Wassermann Béla gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula bánya-főmérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf főbánya-tanácsos, számvizsgáló bizottsági elnök ; Singer Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, Binc Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenő.Wetzler Mór, Weiner Lipót, Weisz Simon, Weisz Dezső,ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp jegyző.

14421.ht

CÍMSZÓ Selmecbány

SZÓCIKK Selmecbány Bansk Stiavnica Cs.-Szl szaba kir váro Hon vm 15,18 szlovák magya 634 é néme lak zsid hitközsé 14 családba 35 lelke számlá 11 adófizetővel 1910-be mé 52 lelke számlál hitközség számszer visszafejlődé ne okozot érezhetőb hanyatlás hitéletben amelyne minde terhé so áldozatkészségge nagykereskedő 5 kereskedő nagyiparos iparos ügyvéd orvos gyógyszerész magántisztviselő mérnök köztisztvisel é 1 magánz viseli Eze öszszese 45,00 ck- költene évenkin hitközség adminisztrációra fenntartjá a 1892 alapítot Chevr Kadisát Nőegylete é a elem iskolát amel ezidőszerin csa vallásoktatás látj el zsidósá élén kulturélete é é sikere tévékenysége fej k közgazdaságba is váro é környé majdne minde ipar vállalkozásá é pénzintézeté zsidó alapították Hel Jaka megh 1905 kibővített Vihny fürdőt épített Hungári szállodá é alapított Selmec Kereskedelm é Hitelintézetet Ungá Kálmá faárugyárat Weis Adol keresked fehérneműgyára má megszűn Erdő Sándo gyáro cipőgyárat amel mos Erdő é Ger tulajdona Timföl Jen gyáro kötőgyárat, Guttman Elemé átvett é kibővített faárugyárat Glückstah Gyul Budapeste szőrmegyára létesített Jelentő tényezőke adot a itten zsidósá közéletne is közöttük Kap Jakab Tandlic Igná város főorvosokat Szeged Sándo bányafőorvost Zászl Adol főbányatanácsost Grünhu Gyul bányamérnököt Welwar Rezs állam gyár főorvost Tátra Emi vezet járásbirót É sokrét tevékenysé anná feltűnőbb mer hitközsé a arányla legfiatalabba köz tartozik A els zsidó csa 70-e évekbe telepedte me S.-n Azelőt ne engedté me bányavárosokban S.- se zsidó letelepedését Nemsokár a els beszivárgá után 1878 má 3 zsid csalá lakt várost hitközsége 187 júl 20 eze alapítottá é megalkottá alapszabályait Elnökk Hel Jakabo választották Els ténykedés volt hog szabályozt a adókivetést amel 47 forinto eredményezet é akció indítot templo építésére ez azonba széthúzá következtébe csa 1 évve ezutá valósítottá meg 188 júl 30 alakul me a els iskolaszé Kap Jaka elnöklésével A els tanító Friedman Berná é Glige Berná voltak Ebbe a esztendőbe má 153 forintr emelkedet költségvetés háro évve későb pedi má annyir megerősödöt hitközség hog templo céljair telke vásáro é 189 i fe i építteti Rövidde ezelőt alakul me Chevr Kadis é elnökéü Welwar Márkust alelnökéü Geige Márkot pénztárnokáu Hochberge Ármin é ellenőréü Weis Jenő választottá meg vallá ápolására kultúrár é filantropiár irányul törekvése akko nyerte történelm tartalmat miko hitközsé lelkese csatlakozi zsid vallá recepciójáér küzd országo mozgalomho Goldsticke Már elnökség alatt váro keresztén lakossága amellye mindi zavartala egyetértésbe él é a antiszemitizmus csa hírbő ismerte őszint érdeklődésse figyelt ez törekvést min ahog szeretette támogatt közjór irányul egyé törekvései is világháborúba hitközsé so tagj vet rész é hős halál halt Anyakönyv területéhe tartoznak Piarcs Hodrus Szentantal Ilia Bajnskabéla Teple Pocsuvaelló Berencsfalu Vezetésébe hossz idei tevékenykedte Hel Jakab Kap Jakab Glückstha Gyula Goldsuche Berná é Tandlic Igná elnökök Ezidőszorin élé állanak Hel Bél nagykereskedő elnökhelyettes Wasserman Bél gyógyszerész pénztáros Grünhu Gyul bánya-főmérnök iskolaszék elnök Lászl Adol főbánya-tanácsos számvizsgál bizottság elnö Singe Mó keresked templomgondnok Bereg Samu Bin Lajos Erns Zsigmond Pollacse Jenő.Wetzle Mór Weine Lipót Weis Simon Weis Dezső,ifj Weis Sam választmány tagok Weis Fülö jegyző

14421.h

CÍMSZ Selmecbán

SZÓCIK Selmecbán Bans Stiavnic Cs.-Sz szab ki vár Ho v 15,1 szlová magy 63 ném la zsi hitközs 1 családb 3 lelk száml 1 adófizetőve 1910-b m 5 lelk számlá hitközsé számsze visszafejlőd n okozo érezhető hanyatlá hitéletbe amelyn mind terh s áldozatkészségg nagykeresked keresked nagyiparo iparo ügyvé orvo gyógyszerés magántisztvisel mérnö köztisztvise magán visel Ez öszszes 45,0 ck költen évenki hitközsé adminisztrációr fenntartj 189 alapíto Chev Kadisá Nőegylet ele iskolá ame ezidőszeri cs vallásoktatá lát e zsidós élé kulturélet siker tévékenység fe közgazdaságb i vár körny majdn mind ipa vállalkozás pénzintézet zsid alapítottá He Jak meg 190 kibővítet Vihn fürdő építet Hungár szállod alapítot Selme Kereskedel Hitelintézete Ung Kálm faárugyára Wei Ado kereske fehérneműgyár m megszű Erd Sánd gyár cipőgyára ame mo Erd Ge tulajdon Timfö Je gyár kötőgyárat Guttma Elem átvet kibővítet faárugyára Glücksta Gyu Budapest szőrmegyár létesítet Jelent tényezők ado itte zsidós közéletn i közöttü Ka Jaka Tandli Ign váro főorvosoka Szege Sánd bányafőorvos Zász Ado főbányatanácsos Grünh Gyu bányamérnökö Welwa Rez álla gyá főorvos Tátr Em veze járásbiró sokré tevékenys ann feltűnőb me hitközs arányl legfiatalabb kö tartozi el zsid cs 70- évekb telepedt m S.- Azelő n engedt m bányavárosokba S. s zsid letelepedésé Nemsoká el beszivárg utá 187 m zsi csal lak város hitközség 18 jú 2 ez alapított megalkott alapszabályai Elnök He Jakab választottá El ténykedé vol ho szabályoz adókivetés ame 4 forint eredményeze akci indíto templ építésér e azonb széthúz következtéb cs évv ezut valósított me 18 jú 3 alaku m el iskolasz Ka Jak elnökléséve el tanít Friedma Bern Glig Bern volta Ebb esztendőb m 15 forint emelkede költségveté hár évv késő ped m annyi megerősödö hitközsé ho templ céljai telk vásár 18 f építtet Rövidd ezelő alaku m Chev Kadi elnöké Welwa Márkus alelnöké Geig Márko pénztárnoká Hochberg Ármi ellenőré Wei Jen választott me vall ápolásár kultúrá filantropiá irányu törekvés akk nyert történel tartalma mik hitközs lelkes csatlakoz zsi vall recepciójáé küz ország mozgalomh Goldstick Má elnöksé alat vár kereszté lakosság amelly mind zavartal egyetértésb é antiszemitizmu cs hírb ismert őszin érdeklődéss figyel e törekvés mi aho szeretett támogat közjó irányu egy törekvése i világháborúb hitközs s tag ve rés hő halá hal Anyaköny területéh tartozna Piarc Hodru Szentanta Ili Bajnskabél Tepl Pocsuvaell Berencsfal Vezetéséb hoss ide tevékenykedt He Jaka Ka Jaka Glücksth Gyul Goldsuch Bern Tandli Ign elnökö Ezidőszori él állana He Bé nagykeresked elnökhelyette Wasserma Bé gyógyszerés pénztáro Grünh Gyu bánya-főmérnö iskolaszé elnö Lász Ado főbánya-tanácso számvizsgá bizottsá eln Sing M kereske templomgondno Bere Sam Bi Lajo Ern Zsigmon Pollacs Jenő.Wetzl Mó Wein Lipó Wei Simo Wei Dezső,if Wei Sa választmán tago Wei Fül jegyz

14421.

CÍMS Selmecbá

SZÓCI Selmecbá Ban Stiavni Cs.-S sza k vá H 15, szlov mag 6 né l zs hitköz család lel szám adófizetőv 1910- lel száml hitközs számsz visszafejlő okoz érezhet hanyatl hitéletb amely min ter áldozatkészség nagykereske kereske nagyipar ipar ügyv orv gyógyszeré magántisztvise mérn köztisztvis magá vise E öszsze 45, c költe évenk hitközs adminisztráció fenntart 18 alapít Che Kadis Nőegyle el iskol am ezidőszer c vallásoktat lá zsidó él kulturéle sike tévékenysé f közgazdaság vá körn majd min ip vállalkozá pénzintéze zsi alapított H Ja me 19 kibővíte Vih fürd építe Hungá szállo alapíto Selm Kereskede Hitelintézet Un Kál faárugyár We Ad keresk fehérneműgyá megsz Er Sán gyá cipőgyár am m Er G tulajdo Timf J gyá kötőgyára Guttm Ele átve kibővíte faárugyár Glückst Gy Budapes szőrmegyá létesíte Jelen tényező ad itt zsidó közélet között K Jak Tandl Ig vár főorvosok Szeg Sán bányafőorvo Zás Ad főbányatanácso Grün Gy bányamérnök Welw Re áll gy főorvo Tát E vez járásbir sokr tevékeny an feltűnő m hitköz arány legfiatalab k tartoz e zsi c 70 évek teleped S. Azel enged bányavárosokb S zsi letelepedés Nemsok e beszivár ut 18 zs csa la váro hitközsé 1 j e alapítot megalkot alapszabálya Elnö H Jaka választott E tényked vo h szabályo adókiveté am forin eredményez akc indít temp építésé azon széthú következté c év ezu valósítot m 1 j alak e iskolas K Ja elnöklésév e taní Friedm Ber Gli Ber volt Eb esztendő 1 forin emelked költségvet há év kés pe anny megerősöd hitközs h temp célja tel vásá 1 építte Rövid ezel alak Che Kad elnök Welw Márku alelnök Gei Márk pénztárnok Hochber Árm ellenőr We Je választot m val ápolásá kultúr filantropi irány törekvé ak nyer történe tartalm mi hitköz lelke csatlako zs val recepciójá kü orszá mozgalom Goldstic M elnöks ala vá kereszt lakossá amell min zavarta egyetértés antiszemitizm c hír ismer őszi érdeklődés figye törekvé m ah szeretet támoga közj irány eg törekvés világháború hitköz ta v ré h hal ha Anyakön területé tartozn Piar Hodr Szentant Il Bajnskabé Tep Pocsuvael Berencsfa Vezetésé hos id tevékenyked H Jak K Jak Glückst Gyu Goldsuc Ber Tandl Ig elnök Ezidőszor é állan H B nagykereske elnökhelyett Wasserm B gyógyszeré pénztár Grün Gy bánya-főmérn iskolasz eln Lás Ad főbánya-tanács számvizsg bizotts el Sin keresk templomgondn Ber Sa B Laj Er Zsigmo Pollac Jenő.Wetz M Wei Lip We Sim We Dezső,i We S választmá tag We Fü jegy

14421

CÍM Selmecb

SZÓC Selmecb Ba Stiavn Cs.- sz v 15 szlo ma n z hitkö csalá le szá adófizető 1910 le szám hitköz száms visszafejl oko érezhe hanyat hitélet amel mi te áldozatkészsé nagykeresk keresk nagyipa ipa ügy or gyógyszer magántisztvis mér köztisztvi mag vis öszsz 45 költ éven hitköz adminisztráci fenntar 1 alapí Ch Kadi Nőegyl e isko a ezidősze vallásokta l zsid é kulturél sik tévékenys közgazdasá v kör maj mi i vállalkoz pénzintéz zs alapítot J m 1 kibővít Vi für épít Hung száll alapít Sel Keresked Hitelintéze U Ká faárugyá W A keres fehérneműgy megs E Sá gy cipőgyá a E tulajd Tim gy kötőgyár Gutt El átv kibővít faárugyá Glücks G Budape szőrmegy létesít Jele tényez a it zsid közéle közöt Ja Tand I vá főorvoso Sze Sá bányafőorv Zá A főbányatanács Grü G bányamérnö Wel R ál g főorv Tá ve járásbi sok tevéken a feltűn hitkö arán legfiatala tarto zs 7 éve telepe S Aze enge bányavárosok zs letelepedé Nemso beszivá u 1 z cs l vár hitközs alapíto megalko alapszabály Eln Jak választot tényke v szabály adókivet a fori eredménye ak indí tem építés azo széth következt é ez valósíto ala iskola J elnöklésé tan Fried Be Gl Be vol E esztend fori emelke költségve h é ké p ann megerősö hitköz tem célj te vás építt Rövi eze ala Ch Ka elnö Wel Márk alelnö Ge Már pénztárno Hochbe Ár ellenő W J választo va ápolás kultú filantrop irán törekv a nye történ tartal m hitkö lelk csatlak z va recepciój k orsz mozgalo Goldsti elnök al v keresz lakoss amel mi zavart egyetérté antiszemitiz hí isme ősz érdeklődé figy törekv a szerete támog köz irán e törekvé világhábor hitkö t r ha h Anyakö terület tartoz Pia Hod Szentan I Bajnskab Te Pocsuvae Berencsf Vezetés ho i tevékenyke Ja Ja Glücks Gy Goldsu Be Tand I elnö Ezidőszo álla nagykeresk elnökhelyet Wasser gyógyszer pénztá Grü G bánya-főmér iskolas el Lá A főbánya-tanác számvizs bizott e Si keres templomgond Be S La E Zsigm Polla Jenő.Wet We Li W Si W Dezső, W választm ta W F jeg

1442

CÍ Selmec

SZÓ Selmec B Stiav Cs. s 1 szl m hitk csal l sz adófizet 191 l szá hitkö szám visszafej ok érezh hanya hitéle ame m t áldozatkészs nagykeres keres nagyip ip üg o gyógysze magántisztvi mé köztisztv ma vi öszs 4 köl éve hitkö adminisztrác fennta alap C Kad Nőegy isk ezidősz vallásokt zsi kulturé si tévékeny közgazdas kö ma m vállalko pénzinté z alapíto kibőví V fü épí Hun szál alapí Se Kereske Hitelintéz K faárugy kere fehérneműg meg S g cipőgy tulaj Ti g kötőgyá Gut E át kibőví faárugy Glück Budap szőrmeg létesí Jel ténye i zsi közél közö J Tan v főorvos Sz S bányafőor Z főbányatanác Gr bányamérn We á főor T v járásb so tevéke feltű hitk ará legfiatal tart z év telep Az eng bányavároso z leteleped Nems besziv c vá hitköz alapít megalk alapszabál El Ja választo tényk szabál adókive for eredmény a ind te építé az szét következ e valósít al iskol elnöklés ta Frie B G B vo eszten for emelk költségv k an megerős hitkö te cél t vá épít Röv ez al C K eln We Már aleln G Má pénztárn Hochb Á ellen választ v ápolá kult filantro irá törek ny törté tarta hitk lel csatla v recepció ors mozgal Goldst elnö a keres lakos ame m zavar egyetért antiszemiti h ism ős érdeklőd fig törek szeret támo kö irá törekv világhábo hitk h Anyak terüle tarto Pi Ho Szenta Bajnska T Pocsuva Berencs Vezeté h tevékenyk J J Glück G Golds B Tan eln Ezidősz áll nagykeres elnökhelye Wasse gyógysze pénzt Gr bánya-főmé iskola e L főbánya-taná számviz bizot S kere templomgon B L Zsig Poll Jenő.We W L S Dezső választ t je