14697.htm

CÍMSZÓ: Szamaritánusok

SZÓCIKK: "az arra felépített nagyszerű tanítást nem ismerték, igy sem a kanonizált szentiratokat, sem a Misnát és Gernarát. A Sz. orthodoxiáját a törvények szigorú megtartásában a Talmud megdicséri (Chullin 4a), kiemelve főkép a tisztasági törvények megőrzését. Csupán ennyiben számítja azonban őket zsidóknak. Általában véve később olyannak tekintették őket, mint a karaitákat. A keresztény egyházatyák sem szeretik őket s szemükre vetik, hogy nem hisznek az angyalokban és a lélek halhatatlanságában. A Sz. dogmái: Isten egységében való hit, mely liturgiájukban állandóan visszhangzik. Ehhez képest mindenféle antropomorfizmust kivetnek a vallás fogalmaiból és semmiféle személyes istenhit nincs náluk. E tekintetben fedik a tiszta zsidó vallást. Hisznek a pátriárkákban és Mózesben, mint egyetlen prófétában a Deuter. 34. 10. szavai ezerint. Hiszik, hogy a Sechina a Garizim-hegyén jelenik meg ; hogy a Messiás eljön s azt megelőzi a Taheb , aki a messiási kort előkészíti, azután jön az utolsó ítélet. Temetési szertartásuk nagyterjedelmű és bűnbánó imákkal van egybekapcsolva. Ezek némelyike, tagadhatatlan, az iszlám hatását mutatja, de az újabb korban már teljesen elhagyták azokat. Irodalmuk a palesztinai héber-arameus dialektus nyelvén van írva, archaikus betűkkel. Kiejtésük a galileaihoz hasonlatos s a gutturálisok hibás kiejtése tanúsítja ezt. Irodalmuk Európában akkor lett ismeretes, amikor a XVI. sz.-ban Pietro della Valle Damaszkuszból a Sz. Pentateuchjának héber másolatát elhozta 1616. Azóta számos kéziratot hoztak Európába és Amerikába tőlük. Az említett szöveget többször, legjobban 1790. Oxfordban adták ki s bár az lényegében megegyezik a maszonétikus szöveggel, részleteiben és íráshibáiban különbözik attól. Ugyanegy időben hozták Európába és adták ki a Sz. Targumát, amelyet valószínűen Nathanael főpap íratott le. A Szamaritánus-arab nyelvnek is számos kézirat-emléke van, így Ibn-al-Hasszán Targum-fordítása. Ibrahim ibn Jakub a Pentateuchhoz írt kommentárt arab nyelven, Ghanal ibn Abi al-Serur 1753. a Genesishez és Exodushoz. Fontosabb ezeknél liturgiájuk, amelyet főleg imakönyvük tükröztet vissza. Szerzői a IV.-XVI. sz.-ig váltakoznak. Jelentékenyebb tudósaik és vallási íróik még Markah 1050 körül. Őt tartják a Sz. legnagyobb tudósának ; nyelve a Szamaritánus-héber , annak fia, Nanah b. Markah, továbbá az említett Fineas főpap a XIV. sz.-ban, annak fia, Abisa és Joseph ha-Rabban. Ezek állapították meg a liturgia végleges szövegét. Abdallah b. Salomo ha-Kohen is imaszerző volt 1400 körül, Abdallah b. Ábrahám Kabasi pedig a legjelentékenyebb szerzőik közé tartozik. Valamennyien a vallásos költészet terén tűntek ki. A XVIII. és XIX. sz.-ban a Demfi-család több tagja és a levita Tabagah és leszármazottai egész a XX. sz. elejéig szerepeltek irodalmilag, mutatva a nagy szellemi hanyatlást nyelvben és gondolatban egyaránt. A krónikások közül fontosak Eleazar Ben Amram főpap, aki 1149. írta Al-Tau-lidaho. krónikáját, melyet utána mások folytattak egész 1856 ig héber nyelven a amely a világ teremtésével kezdődik. Legfontosabb benne a szerző korának, a XII. sz.-nak s a művet folytató Jacob b. Ismael korának, a XIV. sz.-nak ismertetése. Másik krónika a Szamaritánus Jósua Könyve a XIII. sz.-ból arabul, mely sokkal kisebb értékű, mint az előbbi. A Sz.-nak több grammatikaírójuk, azonkívül naptárszerzőik is vannak. Rajtuk kívül hat jelentékenyebb teológus művét őrzik az európai és amerikai könyvtárak. Ezek az értékes kéziratok többnyire Oxfordban, a British-Múzeumban, Berlinben és Amszterdamban vannak. Irodalom. K. Cowley éa M. Beligaohn, Samaritana (Jew. Encycl. 1904); Petermann, Reisen(1860); Nuth, Sketcth of Samaritan History etc. (1874); Wreschner, Samaritaniscne Traditionen (1888): Taglieht, Die Kutháer als Beobachter des Gesetzes (1888): Kircheim, Karmé Somron (1851) ; Reland, Die Samaritanis (1707); Grátz, Geschichite der Juden (4. kiad. III.); Robinson, Regearches III. : Schürer, Geschichte des Volkes Israel (3. kiad. II.): Stanley, Sinai and Palestine; Freudenthal, Hellenistische Studien I-II. (1875); Steinschnei-der, Die arabische Litteratur der Juden ; Leitner, Die samaritanische Legenden Mosis : Heidenheim, Die samaritaniscbe Liturgie (1885); Cowley, The Samaritan Liturgy (1906); Ha-nover, Das Festgesetz der Samaritaner (1904) ; Bloch, Die samarit.-arab. Pentateuch-Übersetzung (1901)."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 4697. címszó a lexikon => 823. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

14697.htm

CÍMSZÓ: Szamaritánusok

SZÓCIKK: az arra felépített nagyszerű tanítást nem ismerték, igy sem a kanonizált szentiratokat, sem a Misnát és Gernarát. A Sz. orthodoxiáját a törvények szigorú megtartásában a Talmud megdicséri Chullin 4a , kiemelve főkép a tisztasági törvények megőrzését. Csupán ennyiben számítja azonban őket zsidóknak. Általában véve később olyannak tekintették őket, mint a karaitákat. A keresztény egyházatyák sem szeretik őket s szemükre vetik, hogy nem hisznek az angyalokban és a lélek halhatatlanságában. A Sz. dogmái: Isten egységében való hit, mely liturgiájukban állandóan visszhangzik. Ehhez képest mindenféle antropomorfizmust kivetnek a vallás fogalmaiból és semmiféle személyes istenhit nincs náluk. E tekintetben fedik a tiszta zsidó vallást. Hisznek a pátriárkákban és Mózesben, mint egyetlen prófétában a Deuter. 34. 10. szavai ezerint. Hiszik, hogy a Sechina a Garizim-hegyén jelenik meg ; hogy a Messiás eljön s azt megelőzi a Taheb , aki a messiási kort előkészíti, azután jön az utolsó ítélet. Temetési szertartásuk nagyterjedelmű és bűnbánó imákkal van egybekapcsolva. Ezek némelyike, tagadhatatlan, az iszlám hatását mutatja, de az újabb korban már teljesen elhagyták azokat. Irodalmuk a palesztinai héber-arameus dialektus nyelvén van írva, archaikus betűkkel. Kiejtésük a galileaihoz hasonlatos s a gutturálisok hibás kiejtése tanúsítja ezt. Irodalmuk Európában akkor lett ismeretes, amikor a XVI. sz.-ban Pietro della Valle Damaszkuszból a Sz. Pentateuchjának héber másolatát elhozta 1616. Azóta számos kéziratot hoztak Európába és Amerikába tőlük. Az említett szöveget többször, legjobban 1790. Oxfordban adták ki s bár az lényegében megegyezik a maszonétikus szöveggel, részleteiben és íráshibáiban különbözik attól. Ugyanegy időben hozták Európába és adták ki a Sz. Targumát, amelyet valószínűen Nathanael főpap íratott le. A Szamaritánus-arab nyelvnek is számos kézirat-emléke van, így Ibn-al-Hasszán Targum-fordítása. Ibrahim ibn Jakub a Pentateuchhoz írt kommentárt arab nyelven, Ghanal ibn Abi al-Serur 1753. a Genesishez és Exodushoz. Fontosabb ezeknél liturgiájuk, amelyet főleg imakönyvük tükröztet vissza. Szerzői a IV.-XVI. sz.-ig váltakoznak. Jelentékenyebb tudósaik és vallási íróik még Markah 1050 körül. Őt tartják a Sz. legnagyobb tudósának ; nyelve a Szamaritánus-héber , annak fia, Nanah b. Markah, továbbá az említett Fineas főpap a XIV. sz.-ban, annak fia, Abisa és Joseph ha-Rabban. Ezek állapították meg a liturgia végleges szövegét. Abdallah b. Salomo ha-Kohen is imaszerző volt 1400 körül, Abdallah b. Ábrahám Kabasi pedig a legjelentékenyebb szerzőik közé tartozik. Valamennyien a vallásos költészet terén tűntek ki. A XVIII. és XIX. sz.-ban a Demfi-család több tagja és a levita Tabagah és leszármazottai egész a XX. sz. elejéig szerepeltek irodalmilag, mutatva a nagy szellemi hanyatlást nyelvben és gondolatban egyaránt. A krónikások közül fontosak Eleazar Ben Amram főpap, aki 1149. írta Al-Tau-lidaho. krónikáját, melyet utána mások folytattak egész 1856 ig héber nyelven a amely a világ teremtésével kezdődik. Legfontosabb benne a szerző korának, a XII. sz.-nak s a művet folytató Jacob b. Ismael korának, a XIV. sz.-nak ismertetése. Másik krónika a Szamaritánus Jósua Könyve a XIII. sz.-ból arabul, mely sokkal kisebb értékű, mint az előbbi. A Sz.-nak több grammatikaírójuk, azonkívül naptárszerzőik is vannak. Rajtuk kívül hat jelentékenyebb teológus művét őrzik az európai és amerikai könyvtárak. Ezek az értékes kéziratok többnyire Oxfordban, a British-Múzeumban, Berlinben és Amszterdamban vannak. Irodalom. K. Cowley éa M. Beligaohn, Samaritana Jew. Encycl. 1904 ; Petermann, Reisen 1860 ; Nuth, Sketcth of Samaritan History etc. 1874 ; Wreschner, Samaritaniscne Traditionen 1888 : Taglieht, Die Kutháer als Beobachter des Gesetzes 1888 : Kircheim, Karmé Somron 1851 ; Reland, Die Samaritanis 1707 ; Grátz, Geschichite der Juden 4. kiad. III. ; Robinson, Regearches III. : Schürer, Geschichte des Volkes Israel 3. kiad. II. : Stanley, Sinai and Palestine; Freudenthal, Hellenistische Studien I-II. 1875 ; Steinschnei-der, Die arabische Litteratur der Juden ; Leitner, Die samaritanische Legenden Mosis : Heidenheim, Die samaritaniscbe Liturgie 1885 ; Cowley, The Samaritan Liturgy 1906 ; Ha-nover, Das Festgesetz der Samaritaner 1904 ; Bloch, Die samarit.-arab. Pentateuch-Übersetzung 1901 .

14697.ht

CÍMSZÓ Szamaritánuso

SZÓCIKK a arr felépítet nagyszer tanítás ne ismerték ig se kanonizál szentiratokat se Misná é Gernarát Sz orthodoxiájá törvénye szigor megtartásába Talmu megdicsér Chulli 4 kiemelv főké tisztaság törvénye megőrzését Csupá ennyibe számítj azonba őke zsidóknak Általába vév későb olyanna tekintetté őket min karaitákat keresztén egyházatyá se szereti őke szemükr vetik hog ne hiszne a angyalokba é léle halhatatlanságában Sz dogmái Iste egységébe val hit mel liturgiájukba állandóa visszhangzik Ehhe képes mindenfél antropomorfizmus kivetne vallá fogalmaibó é semmifél személye istenhi ninc náluk tekintetbe fedi tiszt zsid vallást Hiszne pátriárkákba é Mózesben min egyetle prófétába Deuter 34 10 szava ezerint Hiszik hog Sechin Garizim-hegyé jeleni me hog Messiá eljö az megelőz Tahe ak messiás kor előkészíti azutá jö a utols ítélet Temetés szertartásu nagyterjedelm é bűnbán imákka va egybekapcsolva Eze némelyike tagadhatatlan a iszlá hatásá mutatja d a újab korba má teljese elhagytá azokat Irodalmu palesztina héber-arameu dialektu nyelvé va írva archaiku betűkkel Kiejtésü galileaiho hasonlato gutturáliso hibá kiejtés tanúsítj ezt Irodalmu Európába akko let ismeretes amiko XVI sz.-ba Pietr dell Vall Damaszkuszbó Sz Pentateuchjána hébe másolatá elhozt 1616 Azót számo kézirato hozta Európáb é Amerikáb tőlük A említet szövege többször legjobba 1790 Oxfordba adtá k bá a lényegébe megegyezi maszonétiku szöveggel részleteibe é íráshibáiba különbözi attól Ugyaneg időbe hoztá Európáb é adtá k Sz Targumát amelye valószínűe Nathanae főpa íratot le Szamaritánus-ara nyelvne i számo kézirat-emlék van íg Ibn-al-Hasszá Targum-fordítása Ibrahi ib Jaku Pentateuchho ír kommentár ara nyelven Ghana ib Ab al-Seru 1753 Genesishe é Exodushoz Fontosab ezekné liturgiájuk amelye főle imakönyvü tükrözte vissza Szerző IV.-XVI sz.-i váltakoznak Jelentékenyeb tudósai é vallás írói mé Marka 105 körül Ő tartjá Sz legnagyob tudósána nyelv Szamaritánus-hébe anna fia Nana b Markah tovább a említet Finea főpa XIV sz.-ban anna fia Abis é Josep ha-Rabban Eze állapítottá me liturgi véglege szövegét Abdalla b Salom ha-Kohe i imaszerz vol 140 körül Abdalla b Ábrahá Kabas pedi legjelentékenyeb szerzői köz tartozik Valamennyie valláso költésze teré tűnte ki XVIII é XIX sz.-ba Demfi-csalá töb tagj é levit Tabaga é leszármazotta egés XX sz elejéi szerepelte irodalmilag mutatv nag szellem hanyatlás nyelvbe é gondolatba egyaránt krónikáso közü fontosa Eleaza Be Amra főpap ak 1149 írt Al-Tau-lidaho krónikáját melye után máso folytatta egés 185 i hébe nyelve amel vilá teremtéséve kezdődik Legfontosab benn szerz korának XII sz.-na műve folytat Jaco b Ismae korának XIV sz.-na ismertetése Mási krónik Szamaritánu Jósu Könyv XIII sz.-bó arabul mel sokka kiseb értékű min a előbbi Sz.-na töb grammatikaírójuk azonkívü naptárszerzői i vannak Rajtu kívü ha jelentékenyeb teológu művé őrzi a európa é amerika könyvtárak Eze a értéke kézirato többnyir Oxfordban British-Múzeumban Berlinbe é Amszterdamba vannak Irodalom K Cowle é M Beligaohn Samaritan Jew Encycl 190 Petermann Reise 186 Nuth Sketct o Samarita Histor etc 187 Wreschner Samaritaniscn Traditione 188 Taglieht Di Kutháe al Beobachte de Gesetze 188 Kircheim Karm Somro 185 Reland Di Samaritani 170 Grátz Geschichit de Jude 4 kiad III Robinson Regearche III Schürer Geschicht de Volke Israe 3 kiad II Stanley Sina an Palestine Freudenthal Hellenistisch Studie I-II 187 Steinschnei-der Di arabisch Litteratu de Jude Leitner Di samaritanisch Legende Mosi Heidenheim Di samaritaniscb Liturgi 188 Cowley Th Samarita Liturg 190 Ha-nover Da Festgeset de Samaritane 190 Bloch Di samarit.-arab Pentateuch-Übersetzun 190

14697.h

CÍMSZ Szamaritánus

SZÓCIK ar felépíte nagysze tanítá n ismerté i s kanonizá szentiratoka s Misn Gernará S orthodoxiáj törvény szigo megtartásáb Talm megdicsé Chull kiemel fők tisztasá törvény megőrzésé Csup ennyib számít azonb ők zsidókna Általáb vé késő olyann tekintett őke mi karaitáka kereszté egyházaty s szeret ők szemük veti ho n hiszn angyalokb lél halhatatlanságába S dogmá Ist egységéb va hi me liturgiájukb állandó visszhangzi Ehh képe mindenfé antropomorfizmu kivetn vall fogalmaib semmifé személy istenh nin nálu tekintetb fed tisz zsi vallás Hiszn pátriárkákb Mózesbe mi egyetl prófétáb Deute 3 1 szav ezerin Hiszi ho Sechi Garizim-hegy jelen m ho Messi elj a megelő Tah a messiá ko előkészít azut j utol ítéle Temeté szertartás nagyterjedel bűnbá imákk v egybekapcsolv Ez némelyik tagadhatatla iszl hatás mutatj úja korb m teljes elhagyt azoka Irodalm palesztin héber-arame dialekt nyelv v írv archaik betűkke Kiejtés galileaih hasonlat gutturális hib kiejté tanúsít ez Irodalm Európáb akk le ismerete amik XV sz.-b Piet del Val Damaszkuszb S Pentateuchján héb másolat elhoz 161 Azó szám kézirat hozt Európá Ameriká tőlü említe szöveg többszö legjobb 179 Oxfordb adt b lényegéb megegyez maszonétik szövegge részleteib íráshibáib különböz attó Ugyane időb hozt Európá adt S Targumá amely valószínű Nathana főp írato l Szamaritánus-ar nyelvn szám kézirat-emlé va í Ibn-al-Hassz Targum-fordítás Ibrah i Jak Pentateuchh í kommentá ar nyelve Ghan i A al-Ser 175 Genesish Exodusho Fontosa ezekn liturgiáju amely fől imakönyv tükrözt vissz Szerz IV.-XV sz.- váltakozna Jelentékenye tudósa vallá író m Mark 10 körü tartj S legnagyo tudósán nyel Szamaritánus-héb ann fi Nan Marka továb említe Fine főp XI sz.-ba ann fi Abi Jose ha-Rabba Ez állapított m liturg végleg szövegé Abdall Salo ha-Koh imaszer vo 14 körü Abdall Ábrah Kaba ped legjelentékenye szerző kö tartozi Valamennyi vallás költész ter tűnt k XVII XI sz.-b Demfi-csal tö tag levi Tabag leszármazott egé X s elejé szerepelt irodalmila mutat na szelle hanyatlá nyelvb gondolatb egyarán krónikás köz fontos Eleaz B Amr főpa a 114 ír Al-Tau-lidah krónikájá mely utá más folytatt egé 18 héb nyelv ame vil teremtésév kezdődi Legfontosa ben szer korána XI sz.-n műv folyta Jac Isma korána XI sz.-n ismertetés Más króni Szamaritán Jós Köny XII sz.-b arabu me sokk kise érték mi előbb Sz.-n tö grammatikaíróju azonkív naptárszerző vanna Rajt kív h jelentékenye teológ műv őrz európ amerik könyvtára Ez érték kézirat többnyi Oxfordba British-Múzeumba Berlinb Amszterdamb vanna Irodalo Cowl Beligaoh Samarita Je Encyc 19 Peterman Reis 18 Nut Sketc Samarit Histo et 18 Wreschne Samaritanisc Tradition 18 Taglieh D Kuthá a Beobacht d Gesetz 18 Kirchei Kar Somr 18 Relan D Samaritan 17 Grát Geschichi d Jud kia II Robinso Regearch II Schüre Geschich d Volk Isra kia I Stanle Sin a Palestin Freudentha Hellenistisc Studi I-I 18 Steinschnei-de D arabisc Litterat d Jud Leitne D samaritanisc Legend Mos Heidenhei D samaritanisc Liturg 18 Cowle T Samarit Litur 19 Ha-nove D Festgese d Samaritan 19 Bloc D samarit.-ara Pentateuch-Übersetzu 19

14697.

CÍMS Szamaritánu

SZÓCI a felépít nagysz tanít ismert kanoniz szentiratok Mis Gernar orthodoxiá törvén szig megtartásá Tal megdics Chul kieme fő tisztas törvén megőrzés Csu ennyi számí azon ő zsidókn Általá v kés olyan tekintet ők m karaiták kereszt egyházat szere ő szemü vet h hisz angyalok lé halhatatlanságáb dogm Is egységé v h m liturgiájuk álland visszhangz Eh kép mindenf antropomorfizm kivet val fogalmai semmif személ isten ni nál tekintet fe tis zs vallá Hisz pátriárkák Mózesb m egyet prófétá Deut sza ezeri Hisz h Sech Garizim-heg jele h Mess el megel Ta messi k előkészí azu uto ítél Temet szertartá nagyterjede bűnb imák egybekapcsol E némelyi tagadhatatl isz hatá mutat új kor telje elhagy azok Irodal paleszti héber-aram dialek nyel ír archai betűkk Kiejté galileai hasonla gutturáli hi kiejt tanúsí e Irodal Európá ak l ismeret ami X sz.- Pie de Va Damaszkusz Pentateuchjá hé másola elho 16 Az szá kézira hoz Európ Amerik től említ szöve többsz legjob 17 Oxford ad lényegé megegye maszonéti szövegg részletei íráshibái különbö att Ugyan idő hoz Európ ad Targum amel valószín Nathan fő írat Szamaritánus-a nyelv szá kézirat-eml v Ibn-al-Hass Targum-fordítá Ibra Ja Pentateuch komment a nyelv Gha al-Se 17 Genesis Exodush Fontos ezek liturgiáj amel fő imaköny tükröz viss Szer IV.-X sz. váltakozn Jelentékeny tudós vall ír Mar 1 kör tart legnagy tudósá nye Szamaritánus-hé an f Na Mark tová említ Fin fő X sz.-b an f Ab Jos ha-Rabb E állapítot litur végle szöveg Abdal Sal ha-Ko imasze v 1 kör Abdal Ábra Kab pe legjelentékeny szerz k tartoz Valamenny vallá költés te tűn XVI X sz.- Demfi-csa t ta lev Taba leszármazot eg elej szerepel irodalmil muta n szell hanyatl nyelv gondolat egyará króniká kö fonto Elea Am főp 11 í Al-Tau-lida krónikáj mel ut má folytat eg 1 hé nyel am vi teremtésé kezdőd Legfontos be sze korán X sz.- mű folyt Ja Ism korán X sz.- ismerteté Má krón Szamaritá Jó Kön XI sz.- arab m sok kis érté m előb Sz.- t grammatikaírój azonkí naptárszerz vann Raj kí jelentékeny teoló mű őr euró ameri könyvtár E érté kézira többny Oxfordb British-Múzeumb Berlin Amszterdam vann Irodal Cow Beligao Samarit J Ency 1 Peterma Rei 1 Nu Sket Samari Hist e 1 Wreschn Samaritanis Traditio 1 Taglie Kuth Beobach Geset 1 Kirche Ka Som 1 Rela Samarita 1 Grá Geschich Ju ki I Robins Regearc I Schür Geschic Vol Isr ki Stanl Si Palesti Freudenth Hellenistis Stud I- 1 Steinschnei-d arabis Littera Ju Leitn samaritanis Legen Mo Heidenhe samaritanis Litur 1 Cowl Samari Litu 1 Ha-nov Festges Samarita 1 Blo samarit.-ar Pentateuch-Übersetz 1

14697

CÍM Szamaritán

SZÓC felépí nagys taní ismer kanoni szentirato Mi Gerna orthodoxi törvé szi megtartás Ta megdic Chu kiem f tiszta törvé megőrzé Cs enny szám azo zsidók Által ké olya tekinte ő karaitá keresz egyháza szer szem ve his angyalo l halhatatlanságá dog I egység liturgiáju állan visszhang E ké minden antropomorfiz kive va fogalma semmi szemé iste n ná tekinte f ti z vall His pátriárká Mózes egye prófét Deu sz ezer His Sec Garizim-he jel Mes e mege T mess előkész az ut íté Teme szertart nagyterjed bűn imá egybekapcso némely tagadhatat is hat muta ú ko telj elhag azo Iroda paleszt héber-ara diale nye í archa betűk Kiejt galilea hasonl gutturál h kiej tanús Iroda Európ a ismere am sz. Pi d V Damaszkus Pentateuchj h másol elh 1 A sz kézir ho Euró Ameri tő emlí szöv többs legjo 1 Oxfor a lényeg megegy maszonét szöveg részlete íráshibá különb at Ugya id ho Euró a Targu ame valószí Natha f íra Szamaritánus- nyel sz kézirat-em Ibn-al-Has Targum-fordít Ibr J Pentateuc kommen nyel Gh al-S 1 Genesi Exodus Fonto eze liturgiá ame f imakön tükrö vis Sze IV.- sz váltakoz Jelentéken tudó val í Ma kö tar legnag tudós ny Szamaritánus-h a N Mar tov emlí Fi f sz.- a A Jo ha-Rab állapíto litu végl szöve Abda Sa ha-K imasz kö Abda Ábr Ka p legjelentéken szer tarto Valamenn vall költé t tű XV sz. Demfi-cs t le Tab leszármazo e ele szerepe irodalmi mut szel hanyat nyel gondola egyar krónik k font Ele A fő 1 Al-Tau-lid króniká me u m folyta e h nye a v teremtés kezdő Legfonto b sz korá sz. m foly J Is korá sz. ismertet M kró Szamarit J Kö X sz. ara so ki ért elő Sz. grammatikaíró azonk naptárszer van Ra k jelentéken teol m ő eur amer könyvtá ért kézir többn Oxford British-Múzeum Berli Amszterda van Iroda Co Beliga Samari Enc Peterm Re N Ske Samar His Wresch Samaritani Traditi Tagli Kut Beobac Gese Kirch K So Rel Samarit Gr Geschic J k Robin Regear Schü Geschi Vo Is k Stan S Palest Freudent Hellenisti Stu I Steinschnei- arabi Litter J Leit samaritani Lege M Heidenh samaritani Litu Cow Samar Lit Ha-no Festge Samarit Bl samarit.-a Pentateuch-Überset

1469

CÍ Szamaritá

SZÓ felép nagy tan isme kanon szentirat M Gern orthodox törv sz megtartá T megdi Ch kie tiszt törv megőrz C enn szá az zsidó Álta k oly tekint karait keres egyház sze sze v hi angyal halhatatlanság do egysé liturgiáj álla visszhan k minde antropomorfi kiv v fogalm semm szem ist n tekint t val Hi pátriárk Móze egy prófé De s eze Hi Se Garizim-h je Me meg mes előkés a u ít Tem szertar nagyterje bű im egybekapcs némel tagadhata i ha mut k tel elha az Irod palesz héber-ar dial ny arch betű Kiej galile hason gutturá kie tanú Irod Euró ismer a sz P Damaszku Pentateuch máso el s kézi h Eur Amer t eml szö több legj Oxfo lénye megeg maszoné szöve részlet íráshib külön a Ugy i h Eur Targ am valósz Nath ír Szamaritánus nye s kézirat-e Ibn-al-Ha Targum-fordí Ib Pentateu komme nye G al- Genes Exodu Font ez liturgi am imakö tükr vi Sz IV. s váltako Jelentéke tud va M k ta legna tudó n Szamaritánus- Ma to eml F sz. J ha-Ra állapít lit vég szöv Abd S ha- imas k Abd Áb K legjelentéke sze tart Valamen val költ t X sz Demfi-c l Ta leszármaz el szerep irodalm mu sze hanya nye gondol egya króni fon El f Al-Tau-li krónik m folyt ny teremté kezd Legfont s kor sz fol I kor sz ismerte kr Szamari K sz ar s k ér el Sz grammatikaír azon naptársze va R jelentéke teo eu ame könyvt ér kézi több Oxfor British-Múzeu Berl Amszterd va Irod C Belig Samar En Peter R Sk Sama Hi Wresc Samaritan Tradit Tagl Ku Beoba Ges Kirc S Re Samari G Geschi Robi Regea Sch Gesch V I Sta Pales Freuden Hellenist St Steinschnei arab Litte Lei samaritan Leg Heiden samaritan Lit Co Sama Li Ha-n Festg Samari B samarit.- Pentateuch-Überse