15525.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: "Tóra felolvasását és értelmezését. Az eddigi áldozati istentiszteletet lassanként háttérbe szorítják a demokratikus jellegű, mindenki számára tett Tóra-olvasás és tanulás, valamint az imádkozás behozatalával. A zsidóság volt hivatva a platói szofokrácia álmának megvalósítására. A Biblia megszűnt kizárólag papok jogalapja lenni és szabad magyarázata által a népművelődés leghathatósabb eszközévé lett. Ezt az elvet karolta fel újból később a reformáció, mikor, az újkori laikus vallásos gondolkodási szabadság magna chartájává tette a Biblia-olvasást. A Biblia-olvasási szabadság nemsokára lelkiismereti kötelességgé szentségesült és elsőnek hozta létre a kötelező iskolázást, - valamint ugyancsak elsőnek a «Szentírás» fogalmát. Megindult a régi vallásos iratok gyűjtése (Kánon), összeegyeztetése, idegen szellemű könyvek kirekesztésével (apokrifálás). Nemsokára előidézi ez a fordításoknak nagy irodalmát is, melyben a görög fordításnak (Septuaginta, l. Zsidó irodalom) az a nevezetes szerep is jutott, hogy a görög világgal megismertesse és megkedveltesse a zsidó tanokat, melyek sok hívet szereztek a zsidóság számára a pogány világból is. A perzsa uralomnak véget vet Nagy Sándor, ki szabadságot biztosít a zsidó vallásgyakorlat számára. Utódai alatt a nagy világbirodalom két részre oszlik: Egyiptomra és Szíriára. Mindkettőben laknak zsidók és tovább élvezhetik a politikai szabadságot. Egyiptomban annyira megkedvelik a görög műveltséget és a görög uralmat, hogy saját maguk templomi használatára lefordítják a Tórát. A történet ítélőszéke előtt való restelkedésből ezt a nemzetietlen lépést udvariassági ténynek, vagy kényszerűségnek tüntetik fel abban a költött mondában, melyet Aristeas levele c. görög apokrif könyvben találunk. Eszerint Ptolomaeus Philadelphus kívánta a fordítást és e célra 70 tudóst küldtek neki, kik külön zárt helyiségben csodamód szóról-szóra egyezően fordították. Ámde a sziriai Antiochus Epiphanes politikai célból erőszakkal hellenizálja a zsidóságot és a zsidó vallás gyakorlását halálos büntetés terhe alatt tiltja. Ez ellen a Makkabeusok keltek fel és hősies küzdelemben előbb a vallási szabadságot vívják ki (Kr. e. 165), a Templomot visszaszerzik és újjáavatják (l. Chanukka), később a politikai fennhatóságot is lerázzák (l. Makkabeusok). A zsidóság e család iránt való hálából a hős makkabeus fiúk életben levő tagját, Simeont ültetik Dávid trónjára; miután ezt saját veje: Ptolomaeus uralomvágyból megöli, Hyrkanos Jochanánban az új dinasztia megszilárdul. A hellenizmus utóhatását azonban nem lehetett ellensúlyozni, a zsidóság a kultúrától nem akart elzárkózni, másrészt pedig a vallásos reakció megkívánta, hogy tiszta zsidó hagyományos élet jusson uralomra. A vallástudomány népszerűsítésével a nép figyelme is a vallás kérdései felé fordul. Ezek közül különösen azok tartják izgalomban a kedélyeket, melyek a görög külvilághoz való viszonyban támasztanak nehézségeket. Az országnagyok politikai szükségességnek érezték, hogy a görög világgal úgy a diplomáciai, mint a társadalmi kapcsolatot ápolják, ebben pedig akadályozta őket a szombati munkaszünetet és étkezést szabályozó Biblia-fejtegetés, mely mind szűkebb és szűkebb körre szorította a mozgási szabadságot. Viszont a sovin hagyománybarátok ép a zsidóság külön jellegének megóvása végett tartották szükségesnek az ily irányú törvényfejtegetést. A hellenbarátok: a szadduceusok, a hagyományhívek pedig a farizeusok pártjában (l. o.) tömörülnek. A Szanhedrin tanácsában és a kormányzatban igyekeznek elveiket érvényre juttatni. A harc hevétől elkedvtelenedve sokan félrevonulnak, a régi rechabiták módjára pusztai, meditáló életre adják magukat és külön rendet alkotnak (esszénusok). A pártharc nem maradhatott soká elméleti téren, hanem átcsapott a gyakorlati kormányzatra is, mikor Salome Alexandrában nő került a trónra, ki a főpapságot kénytelen Jochanan fiára ruházni, míg az uralmat az ő nevében egy másik fia: Aristobulus gyakorolta. A hatalomnak ez a megosztása veszedelmes polgárháborút idézett fel, minek végzetes következménye volt a rómaiak segítségül hívása, Pompejus beavatkozása és az ország lassankénti teljes lenyűgözése. Ezt még elősegítette egy bitorló, a Makkabeus házba beházasodott Heródes király, aki nem értette meg, nem is osztotta népének nemzeti érzéseit és csak a római fennhatóság elismerésétől remélhette trónja megszilárdulását. Árulással és gyilkosságokkal tartotta magát Róma kegyében, mialatt a pénzsóvár római uralkodók mindinkább kiszipolyozták az ország anyagi erejét és halálra sebezték vallásos és nemzeti érzésében. A zsidóság végveszélyben érzi magát, megkísérti a lehetetlent: Róma ellen élet-halálharcot indít, de tízéves hősies küzdelemben elvérzik. Titus császárnak jutott az egykori Nebukadnecár szerepe, hogy a zsidó államot végkép feloszlassa, a Templomot elégesse, a népet pedig részint rabszíjra fűzze, részint pedig széjjelszórja. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság szolgálatában. Jeruzsálem másodszori pusztulásával véget ér a zsidó állami élet, de a nemzeti szellem nem aludt ki végkép. Rabbi Jochanan ben Zakkaj volt e kor Jeremiása, aki azt hirdette, hogy a zsidóság fölötte áll az állami életnek és új formákat kell magából kitermelnie. A római impérium ezért el is ismerte a zsidóságot nemzetnek, II. Agrippának meghagyta a királyi címet és birtokait. A fővárosból elüldözött zsidóság még mindig honi földön maradt, de most már nem a Templomban, hanem az iskolákban lüktetett a nép élete. Ez iskolák tekintélyét a Babiloniában maradt és azóta is odaszivárgó zsidóság, bárha szám szerint fölülmúlta az otthon maradottakat, oly tisztelettel ismerte el egy ideig, mint magát a Szanhedrint. Tevékenységükkel kiléptek az iskolák szokványos kereteiből és olyan határozatokat is hoztak, melyek mintha nem is vettek volna tudomást a Templom pusztulásáról, a jövőben várható újjáépítésre számítottak és általában irredenta célzatúak voltak. Meg is volt e tanítások hatása: Traján és Hadrianus császár alatt, egy félszázaddal a katasztrófa után Akiba és tudós társai újból felkelésre lobbantották a zsidó kedélyeket."


Ez a címszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk. Újvári Péter) található. A felismertetett és korrektúrázott szövegben előfordulnak még hibák, úgyhogy a szócikk pontos szövegének és külalakjának megtekintéséhez nyissa meg a digitalizált oldalképet! Ez a(z) 5525. címszó a lexikon => 1011. oldalán van. Az itt olvasható változat forrása: Nagy Péter Tibor: Az 1929-es magyar zsidó lexikon adatbázisa. Szociológiai adatbázisok No. 1. WJLF, Budapest, 2013

 

 

A további szöveg a keresőmotor hatékonyságának növelésére szolgál, nem elolvasásra.

4953255472018468

15525.htm

CÍMSZÓ: Zsidók története

SZÓCIKK: Tóra felolvasását és értelmezését. Az eddigi áldozati istentiszteletet lassanként háttérbe szorítják a demokratikus jellegű, mindenki számára tett Tóra-olvasás és tanulás, valamint az imádkozás behozatalával. A zsidóság volt hivatva a platói szofokrácia álmának megvalósítására. A Biblia megszűnt kizárólag papok jogalapja lenni és szabad magyarázata által a népművelődés leghathatósabb eszközévé lett. Ezt az elvet karolta fel újból később a reformáció, mikor, az újkori laikus vallásos gondolkodási szabadság magna chartájává tette a Biblia-olvasást. A Biblia-olvasási szabadság nemsokára lelkiismereti kötelességgé szentségesült és elsőnek hozta létre a kötelező iskolázást, - valamint ugyancsak elsőnek a Szentírás fogalmát. Megindult a régi vallásos iratok gyűjtése Kánon , összeegyeztetése, idegen szellemű könyvek kirekesztésével apokrifálás . Nemsokára előidézi ez a fordításoknak nagy irodalmát is, melyben a görög fordításnak Septuaginta, l. Zsidó irodalom az a nevezetes szerep is jutott, hogy a görög világgal megismertesse és megkedveltesse a zsidó tanokat, melyek sok hívet szereztek a zsidóság számára a pogány világból is. A perzsa uralomnak véget vet Nagy Sándor, ki szabadságot biztosít a zsidó vallásgyakorlat számára. Utódai alatt a nagy világbirodalom két részre oszlik: Egyiptomra és Szíriára. Mindkettőben laknak zsidók és tovább élvezhetik a politikai szabadságot. Egyiptomban annyira megkedvelik a görög műveltséget és a görög uralmat, hogy saját maguk templomi használatára lefordítják a Tórát. A történet ítélőszéke előtt való restelkedésből ezt a nemzetietlen lépést udvariassági ténynek, vagy kényszerűségnek tüntetik fel abban a költött mondában, melyet Aristeas levele c. görög apokrif könyvben találunk. Eszerint Ptolomaeus Philadelphus kívánta a fordítást és e célra 70 tudóst küldtek neki, kik külön zárt helyiségben csodamód szóról-szóra egyezően fordították. Ámde a sziriai Antiochus Epiphanes politikai célból erőszakkal hellenizálja a zsidóságot és a zsidó vallás gyakorlását halálos büntetés terhe alatt tiltja. Ez ellen a Makkabeusok keltek fel és hősies küzdelemben előbb a vallási szabadságot vívják ki Kr. e. 165 , a Templomot visszaszerzik és újjáavatják l. Chanukka , később a politikai fennhatóságot is lerázzák l. Makkabeusok . A zsidóság e család iránt való hálából a hős makkabeus fiúk életben levő tagját, Simeont ültetik Dávid trónjára; miután ezt saját veje: Ptolomaeus uralomvágyból megöli, Hyrkanos Jochanánban az új dinasztia megszilárdul. A hellenizmus utóhatását azonban nem lehetett ellensúlyozni, a zsidóság a kultúrától nem akart elzárkózni, másrészt pedig a vallásos reakció megkívánta, hogy tiszta zsidó hagyományos élet jusson uralomra. A vallástudomány népszerűsítésével a nép figyelme is a vallás kérdései felé fordul. Ezek közül különösen azok tartják izgalomban a kedélyeket, melyek a görög külvilághoz való viszonyban támasztanak nehézségeket. Az országnagyok politikai szükségességnek érezték, hogy a görög világgal úgy a diplomáciai, mint a társadalmi kapcsolatot ápolják, ebben pedig akadályozta őket a szombati munkaszünetet és étkezést szabályozó Biblia-fejtegetés, mely mind szűkebb és szűkebb körre szorította a mozgási szabadságot. Viszont a sovin hagyománybarátok ép a zsidóság külön jellegének megóvása végett tartották szükségesnek az ily irányú törvényfejtegetést. A hellenbarátok: a szadduceusok, a hagyományhívek pedig a farizeusok pártjában l. o. tömörülnek. A Szanhedrin tanácsában és a kormányzatban igyekeznek elveiket érvényre juttatni. A harc hevétől elkedvtelenedve sokan félrevonulnak, a régi rechabiták módjára pusztai, meditáló életre adják magukat és külön rendet alkotnak esszénusok . A pártharc nem maradhatott soká elméleti téren, hanem átcsapott a gyakorlati kormányzatra is, mikor Salome Alexandrában nő került a trónra, ki a főpapságot kénytelen Jochanan fiára ruházni, míg az uralmat az ő nevében egy másik fia: Aristobulus gyakorolta. A hatalomnak ez a megosztása veszedelmes polgárháborút idézett fel, minek végzetes következménye volt a rómaiak segítségül hívása, Pompejus beavatkozása és az ország lassankénti teljes lenyűgözése. Ezt még elősegítette egy bitorló, a Makkabeus házba beházasodott Heródes király, aki nem értette meg, nem is osztotta népének nemzeti érzéseit és csak a római fennhatóság elismerésétől remélhette trónja megszilárdulását. Árulással és gyilkosságokkal tartotta magát Róma kegyében, mialatt a pénzsóvár római uralkodók mindinkább kiszipolyozták az ország anyagi erejét és halálra sebezték vallásos és nemzeti érzésében. A zsidóság végveszélyben érzi magát, megkísérti a lehetetlent: Róma ellen élet-halálharcot indít, de tízéves hősies küzdelemben elvérzik. Titus császárnak jutott az egykori Nebukadnecár szerepe, hogy a zsidó államot végkép feloszlassa, a Templomot elégesse, a népet pedig részint rabszíjra fűzze, részint pedig széjjelszórja. II. Az állami élet megszűnése után. 5. Az állami életből fennmaradt nemzeti erők gyűjtése a vallásos önállóság szolgálatában. Jeruzsálem másodszori pusztulásával véget ér a zsidó állami élet, de a nemzeti szellem nem aludt ki végkép. Rabbi Jochanan ben Zakkaj volt e kor Jeremiása, aki azt hirdette, hogy a zsidóság fölötte áll az állami életnek és új formákat kell magából kitermelnie. A római impérium ezért el is ismerte a zsidóságot nemzetnek, II. Agrippának meghagyta a királyi címet és birtokait. A fővárosból elüldözött zsidóság még mindig honi földön maradt, de most már nem a Templomban, hanem az iskolákban lüktetett a nép élete. Ez iskolák tekintélyét a Babiloniában maradt és azóta is odaszivárgó zsidóság, bárha szám szerint fölülmúlta az otthon maradottakat, oly tisztelettel ismerte el egy ideig, mint magát a Szanhedrint. Tevékenységükkel kiléptek az iskolák szokványos kereteiből és olyan határozatokat is hoztak, melyek mintha nem is vettek volna tudomást a Templom pusztulásáról, a jövőben várható újjáépítésre számítottak és általában irredenta célzatúak voltak. Meg is volt e tanítások hatása: Traján és Hadrianus császár alatt, egy félszázaddal a katasztrófa után Akiba és tudós társai újból felkelésre lobbantották a zsidó kedélyeket.

15525.ht

CÍMSZÓ Zsidó történet

SZÓCIKK Tór felolvasásá é értelmezését A eddig áldozat istentisztelete lassankén háttérb szorítjá demokratiku jellegű mindenk számár tet Tóra-olvasá é tanulás valamin a imádkozá behozatalával zsidósá vol hivatv plató szofokráci álmána megvalósítására Bibli megszűn kizáróla papo jogalapj lenn é szaba magyarázat álta népművelődé leghathatósab eszközév lett Ez a elve karolt fe újbó későb reformáció mikor a újkor laiku valláso gondolkodás szabadsá magn chartájáv tett Biblia-olvasást Biblia-olvasás szabadsá nemsokár lelkiismeret kötelességg szentségesül é elsőne hozt létr kötelez iskolázást valamin ugyancsa elsőne Szentírá fogalmát Megindul rég valláso irato gyűjtés Káno összeegyeztetése idege szellem könyve kirekesztéséve apokrifálá Nemsokár előidéz e fordításokna nag irodalmá is melybe görö fordításna Septuaginta l Zsid irodalo a nevezete szere i jutott hog görö világga megismertess é megkedveltess zsid tanokat melye so híve szerezte zsidósá számár pogán világbó is perzs uralomna vége ve Nag Sándor k szabadságo biztosí zsid vallásgyakorla számára Utóda alat nag világbirodalo ké részr oszlik Egyiptomr é Szíriára Mindkettőbe lakna zsidó é továb élvezheti politika szabadságot Egyiptomba annyir megkedveli görö műveltsége é görö uralmat hog sajá magu templom használatár lefordítjá Tórát történe ítélőszék előt val restelkedésbő ez nemzetietle lépés udvariasság ténynek vag kényszerűségne tünteti fe abba költöt mondában melye Aristea level c görö apokri könyvbe találunk Eszerin Ptolomaeu Philadelphu kívánt fordítás é célr 7 tudós küldte neki ki külö zár helyiségbe csodamó szóról-szór egyezőe fordították Ámd sziria Antiochu Epiphane politika célbó erőszakka hellenizálj zsidóságo é zsid vallá gyakorlásá halálo bünteté terh alat tiltja E elle Makkabeuso kelte fe é hősie küzdelembe előb vallás szabadságo vívjá k Kr e 16 Templomo visszaszerzi é újjáavatjá l Chanukk későb politika fennhatóságo i lerázzá l Makkabeuso zsidósá csalá irán val hálábó hő makkabeu fiú életbe lev tagját Simeon ülteti Dávi trónjára miutá ez sajá veje Ptolomaeu uralomvágybó megöli Hyrkano Jochanánba a ú dinaszti megszilárdul hellenizmu utóhatásá azonba ne lehetet ellensúlyozni zsidósá kultúrátó ne akar elzárkózni másrész pedi valláso reakci megkívánta hog tiszt zsid hagyományo éle jusso uralomra vallástudomán népszerűsítéséve né figyelm i vallá kérdése fel fordul Eze közü különöse azo tartjá izgalomba kedélyeket melye görö külvilágho val viszonyba támasztana nehézségeket A országnagyo politika szükségességne érezték hog görö világga úg diplomáciai min társadalm kapcsolato ápolják ebbe pedi akadályozt őke szombat munkaszünete é étkezés szabályoz Biblia-fejtegetés mel min szűkeb é szűkeb körr szorított mozgás szabadságot Viszon sovi hagyománybaráto é zsidósá külö jellegéne megóvás véget tartottá szükségesne a il irány törvényfejtegetést hellenbarátok szadduceusok hagyományhíve pedi farizeuso pártjába l o tömörülnek Szanhedri tanácsába é kormányzatba igyekezne elveike érvényr juttatni har hevétő elkedvtelenedv soka félrevonulnak rég rechabitá módjár pusztai meditál életr adjá maguka é külö rende alkotna esszénuso párthar ne maradhatot sok elmélet téren hane átcsapot gyakorlat kormányzatr is miko Salom Alexandrába n kerül trónra k főpapságo kénytele Jochana fiár ruházni mí a uralma a nevébe eg mási fia Aristobulu gyakorolta hatalomna e megosztás veszedelme polgárháború idézet fel mine végzete következmény vol rómaia segítségü hívása Pompeju beavatkozás é a orszá lassanként telje lenyűgözése Ez mé elősegített eg bitorló Makkabeu házb beházasodot Heróde király ak ne értett meg ne i osztott népéne nemzet érzései é csa róma fennhatósá elismerésétő remélhett trónj megszilárdulását Árulássa é gyilkosságokka tartott magá Róm kegyében mialat pénzsóvá róma uralkodó mindinkáb kiszipolyoztá a orszá anyag erejé é halálr sebezté valláso é nemzet érzésében zsidósá végveszélybe érz magát megkísért lehetetlent Róm elle élet-halálharco indít d tízéve hősie küzdelembe elvérzik Titu császárna jutot a egykor Nebukadnecá szerepe hog zsid államo végké feloszlassa Templomo elégesse népe pedi részin rabszíjr fűzze részin pedi széjjelszórja II A állam éle megszűnés után 5 A állam életbő fennmarad nemzet erő gyűjtés valláso önállósá szolgálatában Jeruzsále másodszor pusztulásáva vége é zsid állam élet d nemzet szelle ne alud k végkép Rabb Jochana be Zakka vol ko Jeremiása ak az hirdette hog zsidósá fölött ál a állam életne é ú formáka kel magábó kitermelnie róma impériu ezér e i ismert zsidóságo nemzetnek II Agrippána meghagyt király címe é birtokait fővárosbó elüldözöt zsidósá mé mindi hon földö maradt d mos má ne Templomban hane a iskolákba lüktetet né élete E iskolá tekintélyé Babiloniába marad é azót i odaszivárg zsidóság bárh szá szerin fölülmúlt a ottho maradottakat ol tisztelette ismert e eg ideig min magá Szanhedrint Tevékenységükke kilépte a iskolá szokványo kereteibő é olya határozatoka i hoztak melye minth ne i vette voln tudomás Templo pusztulásáról jövőbe várhat újjáépítésr számította é általába irredent célzatúa voltak Me i vol tanításo hatása Trajá é Hadrianu császá alatt eg félszázadda katasztróf utá Akib é tudó társa újbó felkelésr lobbantottá zsid kedélyeket

15525.h

CÍMSZ Zsid történe

SZÓCIK Tó felolvasás értelmezésé eddi áldoza istentisztelet lassanké háttér szorítj demokratik jelleg minden számá te Tóra-olvas tanulá valami imádkoz behozataláva zsidós vo hivat plat szofokrác álmán megvalósításár Bibl megszű kizáról pap jogalap len szab magyaráza ált népművelőd leghathatósa eszközé let E elv karol f újb késő reformáci miko újko laik vallás gondolkodá szabads mag chartájá tet Biblia-olvasás Biblia-olvasá szabads nemsoká lelkiismere kötelesség szentségesü elsőn hoz lét kötele iskolázás valami ugyancs elsőn Szentír fogalmá Megindu ré vallás irat gyűjté Kán összeegyeztetés ideg szelle könyv kirekesztésév apokrifál Nemsoká előidé fordításokn na irodalm i melyb gör fordításn Septuagint Zsi irodal nevezet szer jutot ho gör világg megismertes megkedveltes zsi tanoka mely s hív szerezt zsidós számá pogá világb i perz uralomn vég v Na Sándo szabadság biztos zsi vallásgyakorl számár Utód ala na világbirodal k rész oszli Egyiptom Szíriár Mindkettőb lakn zsid tová élvezhet politik szabadságo Egyiptomb annyi megkedvel gör műveltség gör uralma ho saj mag templo használatá lefordítj Tórá történ ítélőszé elő va restelkedésb e nemzetietl lépé udvariassá tényne va kényszerűségn tüntet f abb költö mondába mely Ariste leve gör apokr könyvb találun Eszeri Ptolomae Philadelph kíván fordítá cél tudó küldt nek k kül zá helyiségb csodam szóról-szó egyező fordítottá Ám sziri Antioch Epiphan politik célb erőszakk hellenizál zsidóság zsi vall gyakorlás halál büntet ter ala tiltj ell Makkabeus kelt f hősi küzdelemb elő vallá szabadság vívj K 1 Templom visszaszerz újjáavatj Chanuk késő politik fennhatóság lerázz Makkabeus zsidós csal irá va háláb h makkabe fi életb le tagjá Simeo ültet Dáv trónjár miut e saj vej Ptolomae uralomvágyb megöl Hyrkan Jochanánb dinaszt megszilárdu hellenizm utóhatás azonb n lehete ellensúlyozn zsidós kultúrát n aka elzárkózn másrés ped vallás reakc megkívánt ho tisz zsi hagyomány él juss uralomr vallástudomá népszerűsítésév n figyel vall kérdés fe fordu Ez köz különös az tartj izgalomb kedélyeke mely gör külvilágh va viszonyb támasztan nehézségeke országnagy politik szükségességn érezté ho gör világg ú diplomácia mi társadal kapcsolat ápoljá ebb ped akadályoz ők szomba munkaszünet étkezé szabályo Biblia-fejtegeté me mi szűke szűke kör szorítot mozgá szabadságo Viszo sov hagyománybarát zsidós kül jellegén megóvá vége tartott szükségesn i irán törvényfejtegetés hellenbaráto szadduceuso hagyományhív ped farizeus pártjáb tömörülne Szanhedr tanácsáb kormányzatb igyekezn elveik érvény juttatn ha hevét elkedvtelened sok félrevonulna ré rechabit módjá puszta meditá élet adj maguk kül rend alkotn esszénus pártha n maradhato so elméle tére han átcsapo gyakorla kormányzat i mik Salo Alexandráb kerü trónr főpapság kénytel Jochan fiá ruházn m uralm nevéb e más fi Aristobul gyakorolt hatalomn megosztá veszedelm polgárhábor idéze fe min végzet következmén vo római segítség hívás Pompej beavatkozá orsz lassankén telj lenyűgözés E m elősegítet e bitorl Makkabe ház beházasodo Heród királ a n értet me n osztot népén nemze érzése cs róm fennhatós elismerését remélhet trón megszilárdulásá Áruláss gyilkosságokk tartot mag Ró kegyébe miala pénzsóv róm uralkod mindinká kiszipolyozt orsz anya erej halál sebezt vallás nemze érzésébe zsidós végveszélyb ér magá megkísér lehetetlen Ró ell élet-halálharc indí tízév hősi küzdelemb elvérzi Tit császárn juto egyko Nebukadnec szerep ho zsi állam végk feloszlass Templom elégess nép ped részi rabszíj fűzz részi ped széjjelszórj I álla él megszűné utá álla életb fennmara nemze er gyűjté vallás önállós szolgálatába Jeruzsál másodszo pusztulásáv vég zsi álla éle nemze szell n alu végké Rab Jochan b Zakk vo k Jeremiás a a hirdett ho zsidós fölöt á álla életn formák ke magáb kitermelni róm impéri ezé ismer zsidóság nemzetne I Agrippán meghagy királ cím birtokai fővárosb elüldözö zsidós m mind ho föld marad mo m n Templomba han iskolákb lüktete n élet iskol tekintély Babiloniáb mara azó odaszivár zsidósá bár sz szeri fölülmúl otth maradottaka o tisztelett ismer e idei mi mag Szanhedrin Tevékenységükk kilépt iskol szokvány kereteib oly határozatok hozta mely mint n vett vol tudomá Templ pusztulásáró jövőb várha újjáépítés számított általáb irreden célzatú volta M vo tanítás hatás Traj Hadrian csász alat e félszázadd katasztró ut Aki tud társ újb felkelés lobbantott zsi kedélyeke

15525.

CÍMS Zsi történ

SZÓCI T felolvasá értelmezés edd áldoz istentisztele lassank hátté szorít demokrati jelle minde szám t Tóra-olva tanul valam imádko behozataláv zsidó v hiva pla szofokrá álmá megvalósításá Bib megsz kizáró pa jogala le sza magyaráz ál népművelő leghathatós eszköz le el karo új kés reformác mik újk lai vallá gondolkod szabad ma chartáj te Biblia-olvasá Biblia-olvas szabad nemsok lelkiismer kötelessé szentséges első ho lé kötel iskolázá valam ugyanc első Szentí fogalm Megind r vallá ira gyűjt Ká összeegyezteté ide szell köny kirekesztésé apokrifá Nemsok előid fordítások n irodal mely gö fordítás Septuagin Zs iroda neveze sze juto h gö világ megismerte megkedvelte zs tanok mel hí szerez zsidó szám pog világ per uralom vé N Sánd szabadsá bizto zs vallásgyakor számá Utó al n világbiroda rés oszl Egyipto Szíriá Mindkettő lak zsi tov élvezhe politi szabadság Egyiptom anny megkedve gö műveltsé gö uralm h sa ma templ használat lefordít Tór törté ítélősz el v restelkedés nemzetiet lép udvariass tényn v kényszerűség tünte ab költ mondáb mel Arist lev gö apok könyv találu Eszer Ptoloma Philadelp kívá fordít cé tud küld ne kü z helyiség csoda szóról-sz egyez fordított Á szir Antioc Epipha politi cél erőszak hellenizá zsidósá zs val gyakorlá halá bünte te al tilt el Makkabeu kel hős küzdelem el vall szabadsá vív Templo visszaszer újjáavat Chanu kés politi fennhatósá leráz Makkabeu zsidó csa ir v hálá makkab f élet l tagj Sime ülte Dá trónjá miu sa ve Ptoloma uralomvágy megö Hyrka Jochanán dinasz megszilárd helleniz utóhatá azon lehet ellensúlyoz zsidó kultúrá ak elzárkóz másré pe vallá reak megkíván h tis zs hagyomán é jus uralom vallástudom népszerűsítésé figye val kérdé f ford E kö különö a tart izgalom kedélyek mel gö külvilág v viszony támaszta nehézségek országnag politi szükségesség érezt h gö világ diplomáci m társada kapcsola ápolj eb pe akadályo ő szomb munkaszüne étkez szabály Biblia-fejteget m m szűk szűk kö szoríto mozg szabadság Visz so hagyománybará zsidó kü jellegé megóv vég tartot szükséges irá törvényfejtegeté hellenbarát szadduceus hagyományhí pe farizeu pártjá tömörüln Szanhed tanácsá kormányzat igyekez elvei érvén juttat h hevé elkedvtelene so félrevonuln r rechabi módj puszt medit éle ad magu kü ren alkot esszénu párth maradhat s elmél tér ha átcsap gyakorl kormányza mi Sal Alexandrá ker trón főpapsá kényte Jocha fi ruház ural nevé má f Aristobu gyakorol hatalom megoszt veszedel polgárhábo idéz f mi végze következmé v róma segítsé hívá Pompe beavatkoz ors lassanké tel lenyűgözé elősegíte bitor Makkab há beházasod Heró kirá érte m oszto népé nemz érzés c ró fennható elismerésé remélhe tró megszilárdulás Árulás gyilkosságok tarto ma R kegyéb mial pénzsó ró uralko mindink kiszipolyoz ors any ere halá sebez vallá nemz érzéséb zsidó végveszély é mag megkísé lehetetle R el élet-halálhar ind tízé hős küzdelem elvérz Ti császár jut egyk Nebukadne szere h zs álla vég feloszlas Templo eléges né pe rész rabszí fűz rész pe széjjelszór áll é megszűn ut áll élet fennmar nemz e gyűjt vallá önálló szolgálatáb Jeruzsá másodsz pusztulásá vé zs áll él nemz szel al végk Ra Jocha Zak v Jeremiá hirdet h zsidó fölö áll élet formá k magá kitermeln ró impér ez isme zsidósá nemzetn Agrippá meghag kirá cí birtoka főváros elüldöz zsidó min h föl mara m Templomb ha iskolák lüktet éle isko tekintél Babiloniá mar az odaszivá zsidós bá s szer fölülmú ott maradottak tisztelet isme ide m ma Szanhedri Tevékenységük kilép isko szokván keretei ol határozato hozt mel min vet vo tudom Temp pusztulásár jövő várh újjáépíté számítot általá irrede célzat volt v tanítá hatá Tra Hadria csás ala félszázad katasztr u Ak tu tár új felkelé lobbantot zs kedélyek

15525

CÍM Zs törté

SZÓC felolvas értelmezé ed áldo istentisztel lassan hátt szorí demokrat jell mind szá Tóra-olv tanu vala imádk behozatalá zsid hiv pl szofokr álm megvalósítás Bi megs kizár p jogal l sz magyará á népművel leghatható eszkö l e kar ú ké reformá mi új la vall gondolko szaba m chartá t Biblia-olvas Biblia-olva szaba nemso lelkiisme köteless szentsége els h l köte iskoláz vala ugyan els Szent fogal Megin vall ir gyűj K összeegyeztet id szel kön kirekesztés apokrif Nemso elői fordításo iroda mel g fordítá Septuagi Z irod nevez sz jut g vilá megismert megkedvelt z tano me h szere zsid szá po vilá pe uralo v Sán szabads bizt z vallásgyako szám Ut a világbirod ré osz Egyipt Szíri Mindkett la zs to élvezh polit szabadsá Egyipto ann megkedv g művelts g ural s m temp használa lefordí Tó tört ítélős e restelkedé nemzetie lé udvarias tény kényszerűsé tünt a köl mondá me Aris le g apo köny talál Esze Ptolom Philadel kív fordí c tu kül n k helyisé csod szóról-s egye fordítot szi Antio Epiph polit cé erősza helleniz zsidós z va gyakorl hal bünt t a til e Makkabe ke hő küzdele e val szabads ví Templ visszasze újjáava Chan ké polit fennhatós lerá Makkabe zsid cs i hál makka éle tag Sim ült D trónj mi s v Ptolom uralomvág meg Hyrk Jochaná dinas megszilár helleni utóhat azo lehe ellensúlyo zsid kultúr a elzárkó másr p vall rea megkívá ti z hagyomá ju uralo vallástudo népszerűsítés figy va kérd for k külön tar izgalo kedélye me g külvilá viszon támaszt nehézsége országna polit szükségessé érez g vilá diplomác társad kapcsol ápol e p akadály szom munkaszün étke szabál Biblia-fejtege szű szű k szorít moz szabadsá Vis s hagyománybar zsid k jelleg megó vé tarto szüksége ir törvényfejteget hellenbará szadduceu hagyományh p farize pártj tömörül Szanhe tanács kormányza igyeke elve érvé jutta hev elkedvtelen s félrevonul rechab mód pusz medi él a mag k re alko esszén párt maradha elmé té h átcsa gyakor kormányz m Sa Alexandr ke tró főpaps kényt Joch f ruhá ura nev m Aristob gyakoro hatalo megosz veszede polgárháb idé m végz következm róm segíts hív Pomp beavatko or lassank te lenyűgöz elősegít bito Makka h beházaso Her kir ért oszt nép nem érzé r fennhat elismerés remélh tr megszilárdulá Árulá gyilkosságo tart m kegyé mia pénzs r uralk mindin kiszipolyo or an er hal sebe vall nem érzésé zsid végveszél ma megkís lehetetl e élet-halálha in tíz hő küzdele elvér T császá ju egy Nebukadn szer z áll vé feloszla Templ elége n p rés rabsz fű rés p széjjelszó ál megszű u ál éle fennma nem gyűj vall önáll szolgálatá Jeruzs másods pusztulás v z ál é nem sze a vég R Joch Za Jeremi hirde zsid föl ál éle form mag kitermel r impé e ism zsidós nemzet Agripp megha kir c birtok főváro elüldö zsid mi fö mar Templom h iskolá lükte él isk tekinté Babiloni ma a odasziv zsidó b sze fölülm ot maradotta tisztele ism id m Szanhedr Tevékenységü kilé isk szokvá kerete o határozat hoz me mi ve v tudo Tem pusztulásá jöv vár újjáépít számíto által irred célza vol tanít hat Tr Hadri csá al félszáza kataszt A t tá ú felkel lobbanto z kedélye

1552

CÍ Z tört

SZÓ felolva értelmez e áld istentiszte lassa hát szor demokra jel min sz Tóra-ol tan val imád behozatal zsi hi p szofok ál megvalósítá B meg kizá joga s magyar népműve leghathat eszk ka k reform m ú l val gondolk szab chart Biblia-olva Biblia-olv szab nems lelkiism köteles szentség el köt iskolá val ugya el Szen foga Megi val i gyű összeegyezte i sze kö kirekeszté apokri Nems elő fordítás irod me fordít Septuag iro neve s ju vil megismer megkedvel tan m szer zsi sz p vil p ural Sá szabad biz vallásgyak szá U világbiro r os Egyip Szír Mindket l z t élvez poli szabads Egyipt an megked művelt ura tem használ leford T tör ítélő restelked nemzeti l udvaria tén kényszerűs tün kö mond m Ari l ap kön talá Esz Ptolo Philade kí ford t kü helyis cso szóról- egy fordíto sz Anti Epip poli c erősz helleni zsidó v gyakor ha bün ti Makkab k h küzdel va szabad v Temp visszasz újjáav Cha k poli fennható ler Makkab zsi c há makk él ta Si ül trón m Ptolo uralomvá me Hyr Jochan dina megszilá hellen utóha az leh ellensúly zsi kultú elzárk más val re megkív t hagyom j ural vallástud népszerűsíté fig v kér fo külö ta izgal kedély m külvil viszo támasz nehézség országn poli szükségess ére vil diplomá társa kapcso ápo akadál szo munkaszü étk szabá Biblia-fejteg sz sz szorí mo szabads Vi hagyományba zsi jelle meg v tart szükség i törvényfejtege hellenbar szadduce hagyomány fariz párt tömörü Szanh tanác kormányz igyek elv érv jutt he elkedvtele félrevonu recha mó pus med é ma r alk esszé pár maradh elm t átcs gyako kormány S Alexand k tr főpap kény Joc ruh ur ne Aristo gyakor hatal megos veszed polgárhá id vég következ ró segít hí Pom beavatk o lassan t lenyűgö elősegí bit Makk beházas He ki ér osz né ne érz fennha elismeré remél t megszilárdul Árul gyilkosság tar kegy mi pénz ural mindi kiszipoly o a e ha seb val ne érzés zsi végveszé m megkí lehetet élet-halálh i tí h küzdel elvé csász j eg Nebukad sze ál v feloszl Temp elég ré rabs f ré széjjelsz á megsz á él fennm ne gyű val önál szolgálat Jeruz másod pusztulá á ne sz vé Joc Z Jerem hird zsi fö á él for ma kiterme imp is zsidó nemze Agrip megh ki birto fővár elüld zsi m f ma Templo iskol lükt é is tekint Babilon m odaszi zsid sz fölül o maradott tisztel is i Szanhed Tevékenység kil is szokv keret határoza ho m m v tud Te pusztulás jö vá újjáépí számít álta irre célz vo taní ha T Hadr cs a félszáz katasz t felke lobbant kedély