Bevezetés

A 2005. évben gyakorlatilag nem változott a számítógéppel rendelkező háztartások és az otthoni internet hozzáférések száma. Növekedett viszont a szélessávú szolgáltatásokat igénybevevők aránya. E tendenciák azt jelzik, hogy stabilizálódik a társadalom digitális megosztottsága. Az egyenlőtlenségek e dimenziója szerint egy egyharmad-kétharmad arányban megosztott társadalom képét lehet felrajzolni. A magyar társadalom kisebb része rendelkezik azzal a kompetenciával (digitális írástudás), egyéb erőforrásokkal és motivációval, amely az információs társadalomban való aktív részvételhez szükséges. A lakosság 60-70 százaléka jelenleg nem képes és nem motivált arra, hogy online eszközöket használjon. A hozzáférésben és használatban megmutatkozó digitális megosztottságok pedig tovább erősítik a társadalmi egyenlőtlenségeket.

Szögezzük le, hogy a Magyarországnál fejlettebb országokban sem mindenki használja az internetet. Az EU 15 régi tagállamában a rendszeresen (hetente) internetezők aránya 41 százalék volt átlagosan 2004-ben. Az "éllovas" skandináv országokban, ahol társadalmi, kulturális, földrajzi és éghajlati okok miatt a legelterjedtebb az internet, sem érte el a használók aránya a 80 százalékot. Természetes, hogy lesznek olyanok, akik sosem fognak számítógépet használni, illetve számítógépen keresztül internetet használni.

De ne feledjük azt sem, hogy az internetre kapcsolódni nemcsak asztali vagy hordozható számítógépen keresztül lehet, hanem például mobiltelefonon és kézi számítógépen keresztül is. A médium viszont meghatározza a lehetséges felhasználási irányokat, beleértve az élmény minőségét, az interaktivitás és személyre szabhatóság szintjét.

A magyarországi helyzet azonban annyiban aggodalomra ad okot, hogy a deklarált politikai szándékok ellenére számottevő új felhasználói csoportok bevonása mindezidáig sikertelen volt. A számítógép- és internethasználók arányának növekedési üteme elmarad az Európai Unió átlagától.

A dinamikusabb növekedéshez mára már sok feltétel adott. Az infrastruktúra fejlesztése jó ütemben haladt. 2004 végére a teljes magyar lakosság 70 százaléka olyan településen élt, ahol elérhető volt az ADSL szolgáltatás. A közösségi hozzáférési lehetőségek (az ún. e-Magyarország pontok) gombamód szaporodtak az elmúlt két év folyamán. A távközlési és internetszolgáltatási árak - bár nemzetközi összehasonlításban továbbra is magasak - csökkenő tendenciát mutatnak. A kormány jelentős támogatást nyújt az egyre olcsóbbá váló számítógépek beszerzéséhez (pl. Sulinet program).

Régi dilemma, hogy mi lesz, illetve mi lehet az az alkalmazás, felhasználási mód, amely az internetre csábítja a jelenleg távolmaradókat. Az elmúlt egy esztendőben egy régebb óta rendelkezésre álló technológia - az interneten keresztüli telefonálás (VoIP) - gyors ütemű térhódításának lehetünk tanúi világszerte. Az árérzékeny magyar fogyasztók számára is komoly vonzerőt jelenthet ez a technológia, különösen akkor majd, ha a telefonáláskor a felhasználó nem lesz majd a bekapcsolt számítógéphez kötve, hanem elterjednek olyan, az otthoni WiFi hálózathoz csatlakozó telefonkészülékek, melyek képesek lesznek mind az interneten, mind pedig a hagyományos (mobil- illetve vezetékes) hálózatokon keresztül hívások lebonyolítására. Egyébiránt a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az e-kormányzati és az elektronikus egészségügyi szolgáltatások azok, melyek új felhasználókat nagyobb számban az internet felhasználói közé vonzhatnak.