Minden jog fenntartva!   All rights reserved!

***

HALMOS ANTAL

I N D I A
&
N E P Á L

 

***
RÉSZLETES TARTALOMJEGYZÉK

 

DELHI 

ELŐSZÓ

I. Találkozás Indiával: II. Ázsiai Nemzetközi Vásár, 1972, Delhi

     I.1. A száris hölgy. Moszkva, Seremetyevo
     I.2. Air India. Vendégszeretet, veg - non veg, guggoló utasok
     I.3. Az októberi hőség. PALAM repülőtér, Delhi, az Ashoka (Asóka) szálló
     I.4. Építkezés indiai módra. Villanyszerelés, kosár-lánc, ketten egy lapáttal, munkadal -  az első nyomorultak
     I.5. Az indiai hivatal. Manager No 1.
     I.6. A kirendeltség és környéke: Golf Links 
     I.7. Versenyfutás az idővel. Vállalkozók szembeállítása. Három-négy pavilon fog elkészülni 
    
I.8. Defence Colony - Jolly Corner  
    
I.9. A csodák nyitánya: Ó-Delhi
   I.10. Közlekedés: taxi és motoros riksa 
   I.11. Találkozás egy érinthetetlennel. Személyzet: a ma is élő tabuk 
   I.12. Porba hullik a magyar konyhába vetett hit. Az első indiai ételek
   I.13. A csodák folytatása: Red Fort (a Vörös Erőd)
   I.14. A Puskás-nimbusz - még Indiában is
   I.15. (Itt még) le a kalappal a magyar munkás előtt
   I.16. A Nagymogulok szelleme mindenütt: Szikandra, Tadzs Mahal  
   I.17. És tovább: Agra Fort, Fatehpur Szikri 
   I.18. Koldus és bűvész, fakír
   I.19. Az Old Fort (Purana Kila = Régi vagy Öreg Erőd)   
   I.20. Hinduk, muszlimok és szikek. Az étkezés mint kapocs  
   I.21. Sensation: nyíltszíni taps
   I.22. A megnyitó és Indira Gandhi, az óriás
   I.23. És a nyitófogadás
   I.24. Villanásnyi emlékek: a Nemzeti Múzeum, az afgán kor emlékei, Humajun mauzóleuma, csillagvizsgáló
   I.25. A hindu Újév: Diváli
   I.26. A kíváncsi tömeg
   I.27. Good-bye India! - vissza fogok térni

 

BOMBAY

ELŐSZÓ

II. Mit tudhat meg Indiáról egy komolyan készülni kívánó ember Magyarországon?

III. Feleség-előkészítés és eredménye: megérkezés Bombayba - sírógörcs

IV. Ismerkedés Bombayjal

   IV.1. Shalimar szálló, Kirendeltség
   IV.2. Hogyan laktak a magyar kiküldöttek?
   IV.3. Otthonunk: Anita Building, majd Breach Candy Apartments és a Breach Candy Swimming Club
   IV.4. A bemutató fogadás: párszinak néztek
   IV.5. Életünkben először személyzettel körülvéve
   IV.6. A Csór-bazár, a lopott holmik piaca (Chor-bazaar)
   IV.7. A monszun

V. A munka

   V.1. Partnerek és étkezések, szállodák és éttermek
   V.2. Az indiai vendéglátás kínjai
   V.3. Utazók, küldöttségek, fogadások

VI. Bombay szépségei

   VI.1. Elephanta  sziget, Gate of India. Találkozás a hindu szentháromsággal. Borbélyok és fülpucolók
   VI.2. Csóringi (Chowringhy) és Csópatti (Chopatty)
   VI.3. A Prince of Wales Múzeum, a Tata-család adományai
   VI.4. A Juhu Beach és a Sun-n-Sand
   VI.5. Az új mohamedán mecset
   VI.6. A Copper Chimney

VII. És (Bombay) csúfságai

   VII.1. A textilipar dzsumbuja
   VII.2. A kupleráj-negyed, 70 000 prostituált
   VII.3. Az utcalakók, koldusok

VIII. Amit az érdeklődőbbeknek mutogattunk

   VIII.1. A "Hallgatás tornya" és a "Hanging Garden"
   VIII.2. Hindu templomok
   VIII.3. A dzséjn templom
   VIII.4. A mohamedán mecset
   VIII.5. A Banganga Tank és környéke
   VIII.6. A párszi templom

IX. Néhány furcsaság

   IX.1. A rendőr térdzoknija
   IX.2. Gyermeksorsok
   IX.3. A kasztráltak, hermafroditák
   IX.4. Fakírok

X. Bombay népei és nyelvei

XI. Vallásokról és egyházakról

   XI.1. A hinduizmus
   XI.2-3. Két reform: a buddhizmus és a dzséjnizmus
   XI.4. Az iszlám
   XI.5. A zoroasztrianizmus
   XI.6. A kereszténység

XII. Bombay, mint multi-központ

   XII.1. Szerepe a "szereposztás" szemszögéből nézve
   XII.2. Érdekesség-csokor
   XII.3. Az esernyő és egyéb szokatlanságok

XIII. A kasztrendszer  

XIV. India - a zsák

   XIV.1. A földrajzi gátak és kapuk
   XIV.2. Az őslakosság
   XIV.3. Az első nagy hullám: a dravidák
   XIV.4. Az árja hullám
   XIV.5. Az iszlám népek támadásai, a mogul uralom és örököseik, a muszlimok. Forgács-népek
   XIV.6. Az angolok Indiában

XV. Mellékfoglalkozásom: magyar vendégek kalauzolása

   XV.1. A 'kiemelt' hivatalos látogatók
   XV.2. A szerény 'kisemberek'

XVI. Mi és ők

XVII. Nyitott szemmel

   XVII.1. Az indiai agyvelő ('mérete' és sajátosságai)
   XVII.2. Férfiak és nők
   XVII.3. Irodalom, színház
   XVII.4. Zene
  
XVII.5. Tánc
   XVII.6. Az európai klasszikus zene hívői: a párszik
   XVII.7. Festészet
   XVII.8. Szobrászat és építészet 
   XVII.9. Az indiai film: nagyipari giccsgyártás

XVIII. Amrita

XIX. Ünnep-özön: vallási-, állami és családi ünnepek

XX. Kalandozásaim Bombayból

   XX.1. Szárnypróbálgatások: Kanheri Caves, Karla Caves
   XX.2. Az első Karácsony-Újév: Udaipur, Jaipur, Amber, Delhi, Sikandra, Agra, Fatehpur Sikri, Khajuraho  
   XX.3. A templom-szobrászat csodái: Ellora és Ajanta, útközben Aurangabad, Daulatabad és Nasik
   XX.4. Mount Abu és Ahmedabad, a Mahatma asrama, Modhera, Palitana és Ranakpur, Eklingji és Nagda
   XX.5. A második Karácsony-Újév: Goa
   XX.6. Kényszer-kirándulás: Poona, mentés egy zsaroló banda karmaiból
   XX.7. Hivatalos kiküldetés a kulcsra záródó városba: Rajkot és Bhuj
   XX.8. És a nagy rohanás Dél-Indiában, repülőn, buszon, taxin:....

XXI. Külföldiek Indiáról ma

XXII. Ami kimaradt és új akkordok (az én hálóm)

XXIII. Végszó

 

KALKUTTA

ELŐSZÓ

XXIV. Bevezetés

XXV. Letelepedés, munkakezdés

XXVI. A munka

XXVII. Ahol éltünk

   XXVII.1. A város
   XXVII.2. A Hooghly
   XXVII.3. A nyomor
   XXVII.4. A monszun
   XXVII.5. Az orvosaink
   XXVII.6. Yoga
   XXVII.7. Az International School
   XXVII.8. Power-cut (áramkiesés)
   XXVI.9. Az anyósom feljegyzései

XXVIII. Kvázi-diplomaták vagyunk

   XXVIII.1. Bekapcsolódás a 'diplomáciai' életbe
   XXVIII.2. Akikkel 'folyamatos' kapcsolatot tartottunk
   XXVIII.3. A nálunk teát se fogyasztó honorary consul
   XXVIII.4. A szocialista és tőkés kapcsolattartás rendje szóról szóra azonos

XXIX. Üzleti kapcsolatok

XXX. Magyarok

XXXI. Amrita

XXXII. Az indiai munkásmozgalom központja

XXXIII. A Kalkuttából látott világ

   XXXIII.1. Digha (Diga)
  
XXXIII.2. A Bhubaneshwar - Puri - Konarak háromszög
   XXXIII.3. A nagy utazás: Dardzsiling - Nepál - Benáresz

XXXIV. Búcsú Kalkuttától (és Indiától)

XXXV. Utószó, nagyon röviden

 

TÍZ ÉV MÚLTÁN

 

NEPÁL