Január 25.

 

Pál fordulása, pálfordulás, az Érdy-kódexben Szent Pál apostolnak megfordulatja, a Debreczeni-kódexben Szent Pál apostolnak megtérése, Beythe Istvánnál Szent Pál megtérölése napja, a szegedi nép ajkán Jóraforduló Pál az apostol megtérésének (conversio S. Pauli) ünnepe. Időjárásából a termésre, a gazdasági élet kilátásaira következtetnek, hiszen az idő is lassanként a tavaszba fordul.

Az első idevonatkozó, még középkori hazai följegyzés) egy misekönyvünkben olvasható:

 

Clara dies Pauli notat anni fertilitatem
Si nix uel pluuia – designat tempora rara.
Si fuerint nebule pereunt animalia queque cara,
Si fuerint venti consurgunt prelia genti.

 

Tehát a jó idő jó termést jelent, a köd pedig a jószág pusztulását, a szelek pedig háborút. A szentesi elnépiesedett regula is így tudja: hogyha szeles pálfordulás, akkor lészen hadakozás.* Ez a tudatlan embereknél – írja Bod Péter egy deák versezetnek, az előbbi változatának közlésével*Dies criticus, oly nap, melyből jövendölnek. Ha tiszta, bőv termést, ha ködös, döghalált, ha essős, havat, szükséget jelent ama versek szerint:

 

Clara dies Pauli bona tempora denotat anni,
Si fuerint venti; designat proelia genti.
Si fuerint nebulae; pereunt animalis quaeque.
Si nix, Si pluvia, designat tempora cara.
 
Pál napja ha tiszta, jelent nagy bővséget.
Ha szeles, hoz földre rabló ellenséget.
Ha ködös pediglen, halált veszettséget,
Ha havas és essős, kenyérben szükséget.

 

Későbbi kalendáriumi eredetű regulák is így tudják:

 

Ha fényes Szent Pál,
Minden termés szépen áll.
Ha Pál fordul köddel,
Jószág húllik döggel.

 

Csanádapácaiak szerint, ha szép, derült az idő, akkor még annyi hideg napra lehet számítani, amennyi az esztendőből már eltelt.*

Sajátos, de szintén a gazdasági élettel összefüggő klárafalvi hiedelem szerint e napon meg kell a ludak fenekét piszkálni, hogy szaporán tojjanak.

Magyarbánhegyes öregasszonyai így szoktak könyörögni: Pál, fordítsd meg a rostát, hiszen ezen a napon fordul meg az idő. Ha Pál napján süt a nap, itt is még nagy hidegekre számítanak a tél végén.

Vásárosdombó hajdani vízimolnárai e napon kiállottak a széljárást kémlelni. Ha alulról fújt, akkor tudták, hogy még jeget kell törni. Sajátos módon éppen a déli szélből jósoltak hideget.*

Kiskanizsa öregjei szerint pálfordulás: fele kenyér. Azt akarják vele mondani, ha a télire eltett élelem és takarmány fele még megvan, akkor nincs baj: a család már kitelel.* Székesfehérvár-Felsővároson így mondják: pálfordulás: fele kenyér, fele bor. Kissé bővebb a zalaszentbalázsi sentencia: fele kenyér, fele széna, fele fa. Bókaháza: Pálnak fordulása, fél tél elmúlása.* Hasonló Németbólyé is: Paul Bekehr halber Winter hin oder her.

Öcsöd békési faluban pálpogácsa sült még századunk elején is e napon. Hasonlóképpen pavlovnika sül a szomszédos szlovák evangélikusságnál is. A hozzá fűződő hiedelmek a lucapogácsával egyeznek: még sütés előtt a család minden tagja kiválaszt egy-egy pogácsát és libatollat dug bele. Akinek a pogácsáján a toll megpörzsölődik, még abban az esztendőben meghal.* Egyező hagyományt őriz Dunaszekcső is.

Különös somlóvidéki, oroszi hiedelem, hogy e napon a határban minden esztendőben megfagy valaki, mert a tél megköveteli a maga áldozatát.*

Pál fordulása ritka patrociniumként is előfordul. Elenyészett a középkori Isabor (Pacsa táján, 1337).* Máig él Zsolna (Žilina, 1695),* Alsóesztergály (Dolné Strehany), Dalmand (Domadice), Garamújfalu (Nová Dedina), Néved (Nevidzany), Polony (Poloma, középkori), Szinyeújfalu (Chminianska Nova Ves, 1782), Kálló (Nógrád, 1774), Nagycsoltó (Čoltovo, középkori), Rimaszécs (Siač, 1803), Monostorapáti (1753),* Csíkpálfalva (Pauleni) dedikációja.




Hátra Kezdőlap Előre